Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-06 / 104. szám
fftAG PROLETÁRJAI, EGTESCUEXEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XVI. évfolyam, 104. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1959. májas 6. Mai számunk tartalmából: A pénzen nem múlhat (3. oldalon) Tudomány—technika (5. oldalon) ÖTEN A NEQYVENBÖL (5. oldalon) A csurgói Zrínyi Tsz 16 holdas cukorrépaföldjén nyolcvan tsz-tag szorgalmasan egyeli a répát. Képünkön a kapások egy csoportja látható. ÄSJtmmv^AyAA\\m\\vv\v\\i:\vvA\\\\\v\vvvvmv\\vvvvv\v^vvix» Termelőszövetkezeti vezetők megyei tanácskozása Hétfőn a megyei tanács kistermében tartották első összejövetelüket a termelőszövetkezeti községekbe kihelyezett s jelenleg elnöki és agronómusi beosztásban dolgozó mezőgazdasági szakemberek. A tanácskozáson, melynek célja a közös munkák kezdeti időszakában felmerülő problémák megvitatása volt, a 25 elnökön és 20 agronómuson kívül megjelent Szirmai Jenő, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. László István, a megyei tanács elnöke és Sási János, a megyei tanács elnökhelyettese is. Vitaindító beszédet Sási elv- •társ mondott Felkérte a megjelenteket, hogy. 'mondják el munkájukkal kapcsolatos nehézségeiket, kéréseiket. A felszólalók között Rada Ernő, a göllei Béke Tsz fő- agronómusa a nagymérvű lóállományuk részére szükséges legelő kérdését vetette fel. Arra kért választ, hogy mennyiben valósítható meg a megyei közös legelő gondolata. Biiki János, a nemesvidi Alkotmány elnöke panaszolta, hogy a Tapsonyi Gépállomásnak sem silókombájnja, sem silótöltője nincs, s ezáltal ők hátrányos helyzetbe kerülnek. Faggyas János, a csökölyi Május 1 Tsz elnöke arról érdeklődött, hogv vásárolhr*- nak-e kevés költséggel átalakítható gazdasági épületeket. Puskás József, a balatonsza- badi Uj Élet Tsz elnöke jogIVéhány cukorgyár! brigád már teljesítette kongresszusi felajánlását A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának tiszteletére a Kaposvári Cuhetven dolgozó felajánlása, akiknek munkája csak utókalkuláció után értékelhető. gal vetette fel, hogy az ádán- di ktsz csak két-három emberével építi az istállójukat, holott már nagyon sürgősen szükség volna rá. Az értekezleten felszólalt Szirmai elvtárs is. — Pártunk és kormányunk — hangsúlyozta — jelentős anyagi terhet vállalt magára, amikor önöket falura küldte. De a jövő érdekében, bízva az önök munkájában, szaktudásában, nem sajnálták az áldozatot. Mi csak egyet kívánunk: kezdeményezzenek. Ne riadjanak vissza a nehézségektől. Mert bizony még vannak akadályok. Termelőszövetkezeteink még nem szocialista emberekből tevődnek össze;' ahány paraszt, annyi külön világ. Még sok megoldásra váró feladat áll a tsz-ék előtt. De a legfontosabb — és erre kell mindenekelőtt törekednünk —, hogy a tagság biztosítva lássa jövőjét a közös gazdálkodásban. Ennek kulcsa pedig az állatállomány megalapozása. Befejezésül Sási elvtárs válaszolt a tsz-vezetők által felvetett kérdésekre. Jubileumi ülést tartott a Béketanács a békevilágmozgalom fennállásának 10. évfordulója alkalmából Az Országos Béketanács a békevilágmozgalom fennállásának 10. évfordulója alkalmából kedden jubileumi ülést tartott az Országház vadásztermében. Szakasits Árpád megnyitója után Darvas József, az Országos Béketanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszámolójában átfogó képet adott annak a tíz évnek eredményekben gazdag harcairól, amely a békevilágmozgalom elindulása, az 1949-es párizsi békekongresszus után eltelt. Hangoztatta, hogy tíz év alatt a nemzetközi békemozgalom az emberiség történetében példa nélkül álló tömegmozgalommá szélesedett. Kifejlődését és eredményeit az tette lehetővé, hogy á békét akaró százmilliók igazságuk mellé az erőt: a Szovjetunió vezette szocialista tábort is odaállíthatják. Méltatta a mozgalom számos akcióját, amelyekkel felhívták az emberiség figyelmét a háborús veszélyekre, leleplezték a béke ellen törő erőket. A mozgalom olyan reális tényező a nemzetközi életben, melynek morális erejével a háborús uszítóknak is számolniuk kell. Darvas József végül arról szólt, hogy hazánk békeharcosai az elsők között felismerték a békevilágmozgalom jelentőségét, egy évtizede küzdenek soraiban a közös célért. A beszámoló után a békemozgalom több kiváló munkását az Országos Béketanács emlékplakettjével és oklevéllel tüntették ki, majd megkezdődött a vita. Az ülés végén nyilatkozatot fogadtak el, amely méltatja a tízéves békemozgalom eredményeit és rámutat, hogy az európai biztonság és a világbéke szempontjából legsürgősebben megoldandó a német kérdés. A békeszerető emberek millióiban nyugtalanságot kelt a Nyugat-Németországban újjáéledő fasiszta szellem, a nyugatnémet kormány minden ésszerű javaslatot visszautasító politikája. A magyar békemozgalom egyértelmű követelésé: hozzanak a nagyhatalmak konkrét intézkedéseket « hidegháború felszámolására, vezessen a csúcsértekezlet a jobb nemzetközi megértéshez, a vitás kérdések békés rendezéséhez. Elhatározták még, hogy az Országos Béketanács emlékbélyeget bocsásson ki a nemzetközi békemozgalom tizedik évfordulója alkalmából, _ Frederic Joliot-Curie arcmásával. Végül megbízták Darvas Józsefet, a Béketanács elnökét és Terényi István alelnököt, hogy a Béke-Világtanács stockholmi ülésén képviselje a magyar békemozgalmat. * * * Az ülés után az öt magyar nagyváros képviselői, dr. Pes- ta László javaslata értelmében, levelet küldtek a berlini béketanácsnak. Közös harcunkat reménység tölti el — mondja többek között a levél. — Ez a reménység abból a felismerésből fakad, hogy a békére szomjazó emberiség, a népek akarata, egysége és küzdelme, amelynek középpontjában ma a német kérdés rendezésének követelése áll, meg tudja akadályozni a háborút. Qz amerikaiak tú'nysmó többsége rendszeres csúcsértekezleteket kíván a nézeteltérések rendezéséré New York (TASZSZ). Az amerikai közvéleménykutató intézet körkérdésének eredménye azt mutatja, hogy a nemzetközi nézeteltérések rendezésére az amerikai nép túlnyomó többsége rendszeres csúcsértekezleteket kíván a Kelet és Nyugat képviselőinek részvételével. A közvéleménykutató intézet jelentése szerint úgy válogatták ki a megkérdezetteket, hogy »képviselve legyen az Egyesült Államok egész lakossága«. Több mint hetven százalék igennel válaszolt arra a kérdésre, jónak tartja-e azt a javaslatot, hogy »az amerikai, angol és francia vezetők évenként . rendszeresen találkozzanak az orosz vezetőkkel a különböző problémák megvitatására«. A magyar küldöttség visszatért Pekingbe korgyár dolgozóinak több nimt^nwwuwwwwwwjvw hetven százaléka, pontosan, 418 dolgozó tett felajánlást. Vati István és Dómján János rakodó brigádja már tavaly és az azelőtti évben is első lett az ország összes cukorgyárának rakodóit megelőzve. Jó munkájuk eredményeként a vasúti kocsifordulót lerövidítették, s a gyárnak [ nem kellett álláspénzt fizetni, i A Vati-brigád most váfialta, hogy az ülepítő gödröket az1 eredeti határidő előtt (május | 10) öt nappal kitisztítják, de1 már látható, hogy a rövidített | határidő előtt is teljesítik ígé- i retüket. Ugyancsak vállalták, [ s el is végezték már a Sánto- ■ sig húzódó savanyúviz-csator- ] na kitisztítását. Peking (UÓ Kína). A dr. Münnich Ferenc miniszterelnök vezetésével a Kínai Nép- köztársaságban időző magyar párt- és kormányküldöttség kedden délután Sanghaj és Hangcsou meglátogatása után vendégeket Hszi Csung-hszun miniszterelnök-helyettes, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Hao De-cin, a Kínai Népköz- társaság magyarországi nagycÁ (apziali iLdúgijiiirkazhz Dómján János és brigádja a kongresszusi felajánlást úgy teljesítik, hogy a vagonok kirakását álláspénz nélkül végzi el. Az üzem már készül a kampányra is: mészkő és szén érkezett ez ideig. S a Domján- brigád teljesítette vállalását. C Gá] József hat fős. villany-5 szerelőkből álló brigádja a tervezett munkaidőnek pontosan a fele — háromszáz munkaóra — alatt végrehajtották felajánlásaikat. ezenfelül anyag- megtakaritást is értek el. Laki László gépészeti brigádja nyolc szivattyúalap elkészítését vállalta. A 128 munkaórás, 768 forint munkabérű1 felajánlásukat már április végére teljesítették. A gyár dolgozóinak összfel- ajánjásának értéke csaknem 120 ezer forint Ez összegben ®ég nincs benne több mint A kivel elsőként találkozom a somogyfajszi ■mezőben, így mutatkozik be: — Csávics vagyok, a Kossuth Tsz tagja. — Szántogat az egyes sárgával itt a sörnyei határ mellett, egy keskeny parcellán. Néhány mondatából megtudom, ki mit dolgozik ma. Az asszonyok tán be is fejezték a répakapálást, a fogatok trágyát hordanak a krumpli utolja alá. A kormos traktor — ide hallatszik pu- fogása — ekét húz a kukoricaföldön. t Csakugyan nagy igyekvés lepte meg a fajszi határt ezen a tavaszon, mint szövetkezeti községgé fejlődött a falu. A 208 család mindegyike azért fogott össze, hogy az eddiginél jobban boldoguljon. A közös cél megvalósításához kiki hozzáadta a maga szorgalmát. Trágyát kellett hordani? A fogatosok — Fekete Ferenc, Apáti József meg a többiek — udvarról udvarra mentek, amíg 190 hold meg nem kapta a talajerő inssza- pótlást. Vakondtúrások emelkedtek a 231 holdnyi réten? Neki a boronát, hadd terítse. Éktelenkedtek a tüskék a legelő 96 holdján? Két nap alatti hatvan-hatvan ember kiirtotta azokat gyökerestől. Kérte a föld a zabot? Harmincegy holdra való vetőmagot összeadtak a tagok. A kukorica ugyanígy gyűlt egybe, s aztán kicserc&ték a tér- meny forgalminál hibridre. Agronómusa még nincs ennek a fiatal szövetkezetnek. Így a közös gazdaság szakmai irányítása is a vezetőség gondja. Bognár György elnök nagy szakértelemmel magyaráz a vetésszerkezet alakításáról. (Friss ezüstkalászos gazda-jelvény díszíti kabátja hajtókáját.) Azzal kellett számolnunk — mondja hogy szűk a fajszi határ. Ezer holdra tehető a közös szántónk. Ekkora földből jólétet kihozni csakis minél belterjesebb gazdálkodással lehetséges. A gazda tanfolyamon el' ' sajátított elvek gyakorlattá váltak a szántóföldön. A tavalyi 36 holddal szemben 104 hold pillangóst vetéttek. A múlt évi 5—6 hold helyett most 13 holdat kap a dohány. Tavaly 7—8, az idén 20 hold cukorrépát kellett egyelni a fajszi határban. Káposztát és digitáliszt 5—5, dinnyét 3, szerződéses burgonyát pedig 20 holdon termel a szövetkezét. A tagság előrelátására vall, hogy megértették: csak a növénytermelésre lehet építeni a közös gazdaság jövőjét — a nagyüzemi állattenyésztés alapjait is le kell rakni. Takarmányt vetnék a kihasználatlan föld minden négyszögr ölébe. Kaptak négy kisebb — összesen 100 férőhelyes — istállót. Egy épületet pedig 200-as sertésszállássá alakítanak át. A behozandó szarvasmarhák közül 20 meghízik az idén. Vesznek 15—15 hasas- és nőve ndékúszol, 20 tinót és 20 fehérhús-kocát. Gajdi Imre megyei föállattenyésztő — aki a felszabadulás előtt itt dolgozott, s most is gyakorta ellátogat Somogyfajszra — vállalta, hogy patronálja a szövetkezetei. Az ö szaktudása is segíti valóra váltani a [visszatért Pekingbe. A magyar követe kisérte el útjára. A nyugat-európai sxén-iúltermelés as európai szén és acélkoxösség eddigi legnagyobb válsága Luxemburg (Reuter). Az európai szén- és acélközösség hat | tagállamának gazdaságügyi 'miniszterei és a közösség irá- [nyitó testületé, a főhatóság Kossuth Tsz állattenyésztési [‘hétfőn zárt ajtók mögött ülést terveit. Ha valahol, akkor Somogy- fajszon biztosan nem lesz egy talpalatnyi megműveletlen föld sem. A brigádvezetőknek tartott, és 15 órán át tárgyalt arról, hogyan hárítsa el a »Kis-Európa« szénválságát. A megbeszélések röviddel éjfél után félbeszakadtak, és nem juíu ok rro. jtl ui oyiLibuc/ZAZ ou inii*: t\ ^ ---------------------------------------- > — n em azon kell töprengeniük, [isikerült megoldani a német L, j ..A—; „7 „ nni. J IWi! rí nttcióo' <ác a fnhtttA^íÍP 110hogy vajon ki végzi el a sok kapálást, hanem azon, hogy [küldöttség és a főhatóság nézeteltérését a széntermelés munkát keressenek a szövetke- íjkvótaszerű meghatározásának zet 317 tagjának. Minél nagyobb termésre serkenteni a kevés földet — ez az akarat kérdésében. Ludger Westrick, a német küldöttség vezetője nem volt hatja át a falut. S a célkitű- i[hajlandó elfogadni azt a ]a- zések elérése végett szórtak ki a növényekre 118 mázsa műtrágyát — amelynek árá- £ bál mintegy 8 és félezer Ft-ot enged el az állam. Darálót szándékoznak vásárolni állami hitelből. Tudják, hogy ezt a beruházási összeget is csakhamar visszatéríti az állattenyésztés és hizlalás. zt mondja az elnök: — • * Az állam segítsége és a mi munkánk közös gyümölcseként minden munkaegységre 40 forint 61 filléres részesedést szándékoznak osztani az ősszel. — A tavaszi ne- kigyürkőzés eredményeit ismerve bizton reméljük: végrehajtják idei programjukat Somogyfajsz szövetkezeti község szorgalmas lakói. Kutas Józsefi vaslatot, hogy a közösségben széntermelési kvótákat határozzanak meg, vagy büntetést szabjanak ki a túltermelésért. Az értekezlethez közel álló körökben úgy tudják, hogy a főhatóság visszatér eredeti tervéhez, amely kvóták bevezetését és termelési ellenőrzést indítványoz. Ezt1 a tervet a főhatóság kedden a szén- és acélközösség miniszteri tanácsa elé terjeszti, de az említett körökben bizonyosra veszik, hogy a tanács elutasítja a tervet. Általában az a vélemény, hogy a főhatóság nyolcéves fennállásának talán legnagyobb válsága előtt áll. Nyugaton az egyetemi hallgatók dolgoznak, hogy tanulhassanak A hazánkban tartózkodó gyarmati ifjúsági küldöttek kedden sajtótájékoztatót tartottak. A delegáció tagjai — az újságírók kérdéseire — a látoga- |tásuk során szerzett tapasztalataikról számoltak be. Elismeréssel szóltak a magyar fiatalok általános műveltségéről, a ipolitikai és szakmai felkészültségükről. Hangsúlyozták, hogy a tanúlásban olyan nagyarányú, gyors fejlődést felmutatni lehetetlen a kapitalista országokban, mint amilyet M agyar- í országon elérnek. * A nyugati országokban a diákok nagy többsége tanulmányai mellett kénytelen munkát vállalni, hogy megélhessen. Vannak egyetemi menzák, de azokon úgy étkezhetnek, mint a vendéglőkben, a vendéglői árat pedig nagyon kevesen tudják megfizetni. Befejezésül a gyarmati küldöttek megállapították, hogy nehéz összehasonlítást tenni a magyar egyetemisták és a nyugati államokban tanuló diákok helyzete között, mert mint hangsúlyozták, a magyarok valósággal »kiskirályok« a náluk tanuló egyetem* hallgatókhos képest.