Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. május 5. MARX KÁROLY S záznegyvenegy évvel ezelőtt, 1813. május 5-én született Marx Károly, az emberiség egyik legnagyobb gondol­kodója, a tudományos szocializmus megalapítója, a proletariá­tus nagy felszabadító mozgalmának gigászi egyénisége. A né­met ügyvédcsalád fiából mun kásvezérré nőtt Marx Károlyt kor- és fegyvertársai közül a nagyok is a leghatalmasabb szellemi óriásként ismerték és tisztelték. Engels szavaival élve Marx Károly az emberi történe­lem fejlődési törvényét fedezte fel: >>... azt az eddig ideoló­giai burjántól ellepett egyszerű tényt, hogy az embereknek előbb enniük, inniok, lakniok és ruházkodniok kell, mielőtt politikával, tudománnyal, művészettel, vallással stb. fog­lalkozhatnak. ..« Marx óriási felfedezésekkel gazdagította a tudomány tör­ténetét. Felborította a világtörténelem egész eddigi felfogá­sát, amely eladdig azon alapult, hogy minden történelmi vál­tozás végső oka az emberek változó eszményében keresendő. Marx kimutatta, hogy az egész addigi történelem osztályhar­cok története. Tudományosan megmagyarázta, hogyan kelet­keztek a társadalmi osztályok és felfedezései során eljutott odáig, hogy kimondja és bebizonyítsa: a tőkés rend felett eljárt az idő; a nagypolgárság nem alkalmas többé a társada­lom vezetésére. Következésképpen a történelmi vezetés a proletariátusé, amely azonban csali úgy szabadíthatja fel magát, hogy megszüntet minden osztályuralmat. szolgaságot és kizsákmányolást. Marx forradalmár volt, aki egész életében azon mun­kálkodott, hogy hozzájáruljon a tőkés társadalom megbuk­tatásához, a proletariátus felszabadításához. Marx ismerte fel először a proletariátus nemzetközi összefogásának szükséges­ségét. 1847-ben Marx is belépett az évek óta tilosán működő Kommunisták Szövetségébe. Ennék egész szervezetét felfor­gatták, s az addig többé kevésbé összeesküvő jellegű egye­sület átalakult a kommunista propaganda egyszerű, csak szükségből titkos szervezetévé. Marx és Engels szövegezték meg a párt alapelveit, amelyet a Szövetség' Kongresszusa 1847-ben elfogadott és a Kommunista Párt kiáltványaként közzétett. Itt adták ki először azt a jelszót: Világ proletárjai, egyesüljetek! Marx Károlyt rettenetesen gyűlölte a tőkés világ. Ha­zájában nem volt számára hely, sorira utasították ki más or­szágokból is. Kiutasították, de meg nem rettent. Elnémítani soha­sem tudták. S tudományos felfedezéseit sorra igazolta a tör­ténelem. íme, a világ egyharmadán a proletariátus meg­szabadult a kizsákmányolástól, s egymilliárd ember az ő ál­tala kidolgozott tudományos szocializmus elmélete szerint rendezte be életét. S nincs messze az az idő, amikor az egész világon győzedelmeskednek a marxi eszmék. 40 ÉVE TÖRTÉNT Az 1919-es májusi Somo­gyi Vörös Újság híreiből idézünk néhányat emléke­zésképpen: — Május elseje Felsőseges- den. Felső- és Alsósegesd proletárjai is megünnepel­ték május elsejét az ünnep és a proletártömegek méltó­ságához illően. Délelőtt nép­gyűlés volt, melyet a Mar­seillaise tüzes dallama nyi­tott meg és zárt be. Bozsoki Péter és Bosznai Ambrus beszédein kívül proletárlá­nyok és -fiúk szavaltak for­radalmi költeményeket. Bo­kor Ernő állatorvos elvtárs tüzes szavakkal méltatta május elsejét. Délután 2 órakor zenés menetben in­dultak ki a proletárok a csákszegi erdőbe, ahal nép­ünnepség volt. V ____________ — Sok iparcikk érkezett Kaposvárra. Jeleztük an­nak idején, hogy a termelő- szövetkezet akciót indított ruházati és egyéb iparcikk beszerzésére. Örömmel kon­statálható, hogy ez az akció eredményre vezetett. Teg­nap délután érkezett meg az első, bőséges szállítmány, melyet sorozatosan többnek kell követni, Főképpen tex­til dolgok érkeznek. Ezek­nek elosztását a termelőszö­vetkezetek központja ren­dezi. Ez alkalommal először lesz alkalmuk a házibizal­miaknak közreműködni az áruk igazságos elosztásában. Csak a bizalmiaknak utal­vánnyá jogosít bevásárlásra. RENDELET az arzénfartalmú növényvédőszerek felhasz­nálásának és forgalmának korlátozásáról A földművelésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki az arzén tartalmú növény­védőszerek felhasználásáról és förgalmának korlátozásáról. A rendelet előírja, hogy arzéntar­talmú növényvédőszert kizárólag répabarkó ellen április 1. és május 15. kö­zött, almamoly ellen pedig május 1. és június 30. kö­zött szabad növényvédelmi célra felhasználni. Az almamolv ellen szükséges további védekezést arzénes szer helyett nikotin-, metíl-, parathion- és DDT-tartalmú vagy más szerves foszfprtartal- mú növényvédőszerrel kell el­végezni. Az arzénes növényvé-, dőszerek forgalmáról szóló cik­kely szerint csupán március 31-től június 15-ig szabad ar­zénes szert növényvédelmi cél­ra forgalorrtba hozni. Kiskereskedelmi forgalom­ban arzénes szert csak az illetékes tanács v-b. mező- gazdasági szakigazgatási szerve által kiadott méreg­jegy ellenében szabad ki­szolgáltatni; az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, továbbá mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek, termelőszövetkezeti cso­portok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgaz­dasági társulások azonban a nagykereskedelrfti forgalomban méreg-jegy nélkül szerezhetik be. ÉLETMENTŐK Május másodikén a Kapós- mérői határban levő dobogókői homokbánya beomlott, és a le­zúduló hatalmas földtömeg maga alá temette az éppen ar­ra járó Farkas Józsefnét és nyolc esztendős unokáját: Sülé Istvánt. Szélesi József erdész, Kígyósi József vadász és Szalai László tsz-tag körülbeül ötven méter­re lehettek a szerencsétlenség színhelyétől, amikor zuhanást hallottak. Az is feltűnt nekik, hogy az előbb még előttük ha­ladó néninek és kisfiúnak hir­telen nyoma veszett. Futásnak eredtek, s a beomlott homok­bányánál mindjárt gondolták: a két mit sem sejtő gyalogost maga alá temette a homok. Gyorsan életmentéshez fogtak. Ketten — szerszám híján — körmükkel kaparták a homo­kot, harmadik társuk pedig se­gítségért rohant. Farkas Józsefné és a kis Sülé István teste már megfe­ketedett, mire kiásták őket a homokból. Csakhamar megér­kezett a mentő, s azonnal kór­házba szállította a két bajba­jutottat. Szerencsére, az ijedt­ségen kívül komolyabb bajuk nem történt, úgyhogy hamaro­san hazamahetnek. JßtLkti iiunepségek 1-íti Ünnepelt a csurgóiak apraja-nagyja Nagygyűlés, vidám műsor, bál Nágocson Április 30-án este fél nyolckor vidám nótaszó hangzott fel Csurgón. A faipari vállalattól, a 2-es számú általános is­kolától és a rendőrklubtól fáklyát tartó, vidám, daloló fiata­lok érkeztek, és körülállták a Petőfi téren lobogó hatalmas I tábortüzet. A tábortűz mellett a két általános iskola és a I gimnázium énekkara szórakoztatta a nézőket, majd Balogh I László területi KISZ-titkár megnyitójával rövid műsor, be­fejezésül pedig látványos tűzijáték következett. Május elsején a kora reggeli órákban pattogó indulók ébresztették a község lakosságát. Tíz órakor indult a dolgo­zók menete a munkásőrség díszszázadának vezetésével. I Színpompás képet mutattak az általános iskolák tanulói, akik j közül kiemelkedtek az egyenruhás úttörők Hetest tmréné \ járási úttörötitkár vezetésével. Nagy taps fogadta a gimná­zium tanulóinak menetét is. Az Együd Árpád és Ér Ferenc tanárok által betanított tomagyakorlatok menet közben való bemutatása nagyon szépen sikerült. A gimnázium me­netét a faipari vállalat munkásai követték, majd utánuk jöttek a téglagyári dolgozók, egy téglagyár kicsinyített má­sával. A Napsugár Ktsz dolgozói egyforma jelvényekkel, egyforma sapkában vonultak fel. A tanácsok dolgozói, a tej­üzem és a tsz-ek tagjai vonultak ezután hosszú-hosszú so­rokban. Hausz Gyula községi párttitkár üdvözölte a felvo­nulókat. A díszemelvényen ott voltak a járási pártbizottság, a járási tanács, a községi tanács, a Hazafias Népfront, a já­rási kiegészítő parancsnokság, az üzemek és a tsz-ek kép­viselői, valamint a kitüntetett elvtársak. A gimnázium parkjában délelőtt és délután kultúrműsor szórakoztatta a csurgóiakat. A földművesszövetkezet gondos­kodott ételről és italról. Délután gazdag sportműsorra ke­rült sor. A pártbizottságon röplabda-mérkőzés, a gimnázium­ban kosárlabda-mérkőzés volt. A sportpályán a gyékény esi és a csurgói úttörők, maid a kövérek és soványak vívtak egymással izgalmas labdarúgó-mérkőzést. (A jó kondícióban levő kövérek 6:3 arányban nyertek.) Este zsúfolásig megteltek a járási művelődési ház ter­mei az ünnepi bál részvevőivel, öregek és fiatalok a hajnali órákig vidáman táncoltak, szórakoztak. Vámos Zoltán Háromezer ember vonult fel Barcson Az ünnep előestéjén filmve­títéssel egybekötött. műsoros tábortüzet rendezett a műve­lődési ház a KISZ és az úttö­rők közreműködésével. Május elsején délelőtt egy­más után vonultak fel az ün­nepség színhelyére — a műve­lődési ház melletti parkba — a párt- és tömegszervezeti ta­gok, a Vörös Csülag Tsz, a fű­részüzem, a ktsz-ek, a vasút, az fmsz. s a többi üzem és in­tézmény dolgozói. Mintegy há­romezer főnyi tömeg várta a fű órára érkező járási munkásőr- század s a vele együtt menete­lő határőrség, az egyenruhás kiszesek és úttörők érkezését. A díszemelvényen helyet fogla­ló elnökség sorában ott voltak Mamdik Béla, a járási pártbi­zottság titkára, Losonczi Pál országgyűlési képviselő, a he­lyi Vörös Csillag Tsz elnöke, Árvái Mihály alezredes, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának, Boros János és Vass Gyula százados a me­gyei parancsnokság képviselői. Az egységek Zsák György hadnagy, járási muhkásőr,szá­zad-parancsnok vezényszavára tisztelgéssel fogadták a mun- kásőrszázad zászlaját. Ezután Árvái Mihály alezeredes felol­vasta az országos parancsnok­ság parancsát, amelyben enge­délyezte. hogy a barcsi mun- kásőrszázad a járás nagy szü­lötte, Gábor Andor író és költő nevét viselheti, valamint az országos parancsnokság leve­lét, amelyben Mihály Géza munkásért dicséretben részesí­tette. Az Intemacionálé elhangzása után Mandik elvtárs mondott ünnepi beszédet. Üdvözölte a község és a járás dolgozóit, majd Gábor Andor munkássá­gáról, példamutató és harcos életéről beszélt, és arra kérte a munkásőrszázad tagjait, hogy ezután is legyenek méltóak a kommunista Gábor Andor ne­véhez. A beszéd után Tóth József KISZ-tag elszavalta a költő egyik versét, amelyet még Bécsben, az emigráció éveiben irt nem sóikkal a M t- gyar Tanácsköztársaság vérbe- tiprása után. de a vers refrén­jében már akkor is azt hirdet­te, hogy »minket nem lehet legyőzni már«! Az ünnepély díszszemlével s az. egységek elvonulásával ért véget. \ Délután a földszöv díszbe­mutatóján csaknem nyolcszáz ember szorongott a művelődé­si ház nagytermében. Nyolcvan különböző ruhát — a legújabb tavaszi újdonságokat, kisesié- lyiket, gyermek- és férfiruhá­kat, a magyar ipar ízléses, új és olcsó termékeit — mutatták be a csinos »műkedvelő ma- nekenek«. A rendezés és dísz­let, a műsor levezetése Rajbár István grafikus és kirakatren­dező ügyességét dicsérte. Este a művelődési ház tánc­estélyén szórakoztak a doli>- zók. Május 2-án a művelődési ház balettnövendékei adtak mű-' sort. A második éve működő iskola vizsgabemutatója — az iskolát vezető Koharits Károly- né balett tanárnő négy sziget­vári növendékének közremű­ködésével — nagy tetszést ara­tót a szépszámú közönség kö­rében. Vértes György Ünnepségek a kaposvári járásban Az egész járásban lelkes ünnep­ségeket tartottak május elsején. Majd minden községben egész na­pos kultúr- és sportműsorral szó­rakoztatták a KlSZ-fia.talok és az iskolások az ünneplőket. NAGYBAJOM A zenés ébresztő után több mint hétszáz ember vonult fel a labda­rúgó-pályára, ahol Csajághy Ká­roly országgyűlési képviselő mon­dott ünnepi beszédet. A felvonulá­son 65 motorkerékpáros is részt vett. Az úttörők 24 feldíszített ke­rékpárral haladtak a menet élén, majd az óvodások következtek. A községi bölcsőde és napközi otthon kis lakóit a földszöv speditőr ko­csiján vitte. Kedves látvány volt a mintegy 100 léggömbbel felvo­nuló sok kis apróság. Az ünnepi beszéd után a sporttelepen egész napos majális következett, melyen spoit- és kultúrműsorral szórakoz­tatták a résztvevőket. NAGYBERKI Az ünnepség már reggel 5 óra­kor elkezdődött a helyi termelő­szövetkezet fúvós zenekarának ze­nés ébresztőjével. Délelőtt 9 óra­kor mintegy 300—350 ember vonult fel a kastély-parkba. A felvonulás élén az MHS harminc motorosa feldíszített motorokkal, utánuk pe­dig negyven kerékpáros úttörő ha­ladt. A kastély-parkban Vörös Fe­renc párfctitkár mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepi nagygyűlést kul­túr- és sportműsor követte. KAPOSFÖ Mintegy 250-300-an vonultak fel a mozihoz, ahol Sárdi József ta­nácselnök mondott ünnepi beszé­det. Délután a sportpályán volt ünnepélyes sportműsor, amely egész estig tartott. PATALOM Délelőtt 10 órakor a művelődési házban Baksa Sándor tanácselnök tartott ünnepi beszédet. Ezután fel­vonulás, majd motorosverseny, kultúr- és sportműsor következett. Egész napos műsor volt Somogy- sárd, Memye, Kadarkút, Somogy- geszti és még számos községben. DOMBÓVÁRI LÁSZLÓ Május 1-én kora reggel vidám zeneszó ébresztette Nágocs község lakóit. A délelőtt folyamán mo­solygó arcú emberek indulók rit­musára lépegettek az utcán. Min­denütt sürgés-forgás, lázas készü­lődés volt észlelhető. Délután 2 órakor gyülekezett az ünneplő kö­zönség az iskolánál, ahonnét zász­lókkal, virágokkal vonultak végig az utcán. A felvonulás a művelő­dési háznál ért véget, ahol 3 óra­kor megkezdődött az ünnepi nagy­gyűlés. Müller ,Béla pedagógus ün­nepi beszédben méltatta május 1-e jelentőségét. Részletesen ismertet­te május elsejének, a nemzetközi munkásság ünnepévé való avatá­sának történelmi előzményeit. Az ünnepi beszéd után az úttö­rők szórakoztatták az ünneplő kö­zönséget szavalatokkal, énekszám­mal, tréfás jelenetekkel. A vidám műsort az úttörő tánccsoport zárta be ügyesen bemutatott népi tán­cokkal. A nagygyűlés után bál követ­kezett, amelyen a helyi KlSZ-ifjú- ság műkedvelő tánczenekara zené­jének pattogó ritmusára hajnalig járták a táncot a fiatalok és fel­nőttek egyaránt. így ünnepelte Nágocs község a 15. szabad május elsejét. NOVAK GYULANÉ v. b.-titkár, Nágocs. így ünnepelt Siófok Csütörtökön este a gimná­ziumból indult el a siófoki KISZ-szex-vezetek mintegy négyszáz tagú fáklyás csoport­ja a Dimitrov parkba. A har- mónikaszóval -kísért vidám hangulatú csoportot a nézőik százai követték a parkba, s ott 11 óráig énekeltek, táncoltak a tábortűz fényénél. Május 1-én 10 órakor gyüle­keztek a felvonulók a sportpá­lyán. A Szabadság téri emelvé­nyen héyezkedtek el a párt- és tanácsi szervek képviselői. Ke­véssel 10 óra után , megkezdő­dött a mintegy 2000 embernek Siófokon még soha nem látott díszes, színes, vidám felvonulá­sa. A felvonulást nagy taps kö­zepette a munkásőrség két sza­kasza nyitotta meg. A munkás­őrséget autósor követte. Az egyik legszebb és legkifejezőbb látványosság volt, amikor a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség autójából a díszemel­vény előtt kirepült 200 béke­galamb. A felvonuláson az általános iskola mintegy ezer tanulója vett részt. Külön vonultak az úttörők különböző díszítésű csoportokban, a biológiai szak­kör értékes készítményeivel és a repülőmodellezők. utánuk következtek a gimnázium ta­nulói. Hosszú sorokban jöttek a gyors- és gépíróiskola növen­dékei, a honvéd kiegészítő pa­rancsnokság. az építőipari dol­gozók, a járási és községi ta­nács dolgozói. Nagy taps kö­zepette a legdíszes ebb és legér­tékesebb gépekkel vonultak fel a kőolajvezeték vállalat dolgo­zói. . Folytatták a sort a halá­szati vállalat gépkocsijai — amelyeken halat mértek —, a hajózási vállalat, a MÁV, az egészségház, a villamosművek dolgozói és az olajbányászok. Sorukat a sportolók követték, majd a Balatonújhelyi Állami Gazdaság gépesített menete. A felvonulásban részt vett a ktsz, az AKÖV, a tsz, a büfé válla­lat., a sütőipar. A sütőipariak hatalmas kiflikkel felvonuló csoportját autó követte, amely­ről süteményeket szórtak a né­zőknek. Végül a népbolt, az országos hírű kisipari ktsz, a malomipar, a földszöv és a tej­ipar zárta be a sort Ezt követően ünnepi nagy­gyűlést tartottak a szabadtéri színpadnál Az ünnepélyt a sió­foki ktsz énekkara nyitotta meg, majd a községi párttitkár, Gerő József köszöntő szavai után Virovecz József, a járási tanács v. b. elnöke mondott ünnnepi beszédet. Az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepség keretében osz­tották ki a három dijat a leg­ötletesebben felvonuló cso­portoknak. A bíráló bizottság az ezüst vándorfcelyhet és az oklevelet a kőolajvezeték vál­lalatnak, a második díjat a Ba­latonújhelyi Álami Gazdaság­nak, a harmadik díjat az álta­lános iskola tanulóinak ítélte oda.. Több csoportot megdicsér­tek fegyelmezett, ötletes felvo­nulásáért. A járás minden községében hasonló vidámsággal ünnepel­ték május elsejét, a prole ter internacionalizmus e nagysze­rű napját. Szondi József Nagy szabású felvonulás, emléktábla-leleplezés, kézimunka-kiállítás MARCALIBAN A munka ünnepének reg­gelén három zenekar éb­resztette a járási székhely la­kosságát. A délelőtti felvonu­láson és a nagygyűlésen mint­egy három és félezer ember vett részt. A sort a legkisebbek, az óvodások csoportja nyitotta meg: a szél vidáman forgatta színes pörgettyűiket. A kis­lányok babáikat vitték a kar­jukon. Utánuk az úttörők me­neteltek nemrég megalakult zenekaruk ütemére. Kedves je­lenet volt, amikor a tribün elé érve galambokat engedtek a magasba. A gimnazisták kö­vetkeztek, előttük az iskola KISZ-szervezetének díszszaka­sza menetelt. A művelődési ház tánccso­portja tánclépésben haladt el az emelvény előtt. A sportolók sorát a sport horgászok zárták be: hosszú botjaik végén kis ' piros zászlókat lengetett a szél. A kenyérüzem autójára süte­ményekből rakták ki: »Éljen május 1«. Azután a járási tanács dolgozói következtek, gomblyukukban békegalamb- jelvény fehérlett. Az erdészet egyenruhába menetelő dolgo­zói gyöngyvirág-csokrokat szórtak az emelvényre, majd a járásbiróságiak jöttek. Utá­nuk a Marcali Gépállomás korszerű mezőgazdasági gépei dübörögtek, őket követték a Vörös Csillag Tsz tagjai, majd a posta, vasút, pénzügyőri sza­kasz és tűzoltó alosztály dol­gozói. A marcali fmsz gyönyörű árukkal megrakott gépkocsit vonultatott fel, ezt követte az áramszolgáltató vállalat. Ez­után a katonafeleségek taná­csa népitánc-ruhában, tánc­lépésben vonult el az emel­vény előtt. Nagy derültséggel fogadták a kórház gyermek- osztályának gépkocsiját, amely az apró gyermekágyakon és játékbabákon kívül élő gólyá­tól jelképezte foglalkozását. A malom, a népbolt, a mezőgaz­dasági ktsz után az állami gazdaság, a helyi AKÖV dol­gozói, az MHS tagjai és a KIOSZ helyi csoportja követ­kezett. A téglagyár dolgozói zárták be a nagyszabású fel- ixmulást. A felvonulás után a Mártí­rok terén összegyűlt tömeg előtt Papp Ferenc, a járási tanács elnöke mondott ünne­pi beszédet, majd a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bi­zottsága és a Somogy Megyei Tanács V. B. Idegenforgal­mi Hivatala által adományo­zott Noszlopy-emléktábla le­leplezésére került sor. Ez al­kalommal Kellner Béla, a Me­gyei Könyvtár vezetője emlé­kezett meg a nagy somogyi szabadsághősről. Ugyancsak délelőtt nyitották meg a marcali művelődési ház kézimunka szakkörének kiállí­tását, amelyen Henger László népművelési felügyelő mon­dott beszédet. Paál Lászli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom