Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-29 / 124. szám
A FÉRJ ÉS A HÁZIMUNKA Irtunk már arról, hogyan vonhatók be hasznosan a nagyobb gyermekek a házimunkába anélkül, hogy az az erejüket túlságosan igénybe venné és idejüket is lekötné annyira, hogy az már kárára lenne a tanulásban és a nagyon szükséges szórakozásnak, játszadozásnak. A házimunkában való tevékenységgel kapcsolatosan felvethetjük még azt a kérdést is, hogy vannak férjek is a világon, akik segíthetnek a háztartásban azoknak a feleségeknek, akik ugyanolyan dolgozók, mint a férjek. Jogos a kérdés: miért kell csak a feleségnek kétszeres munkát végezni, áréikor ő is elvégzi a napi nyolcórás munkát? Ráadásul a pihenés helyett ő végezze a háztartásban is a munkát? Sok férj már megérti, és elismeri a feleség egyenjogúságát és ez megnyilvánul abban a segítségben is. amelyet a háztartási munkában végeznék. A szép házastársi viszony a munkában is gyümölcsözik. Egymás kedvére, segítségére végzik el az otthon jó rendjét biztosító munkát. Az ilyen férjek gon- doskodnak a tüzelő behordásá- ról, van, aki bevásárol, és cipeli haza a csomagokat. Olyan is akad, aki elvégzi a mosogatást is, ha a feleségnek más dolga van. Mások a mosásban segítenek ... Egyszóval, vannak megértő férjek. Akadnak azonban olyanok is ■— nem is kevesen —, akik maradiak, és «méltóságukon« alulinak tartják a házimunkát. Nem segítenek a feleségnek, és mint valami kényúr, elnézik, hogy a gyenge nő többet dolgozzék, kiszolgálja őket. Megkövetelik, hogy legyen rendes, tiszta a lakás, legyen vasalt a fehérnemű s a ruha a férfin, sőt ragyogjon a cipőjük is. Az ilyen férjek szerint a gyér- mekkekkel való törődés is az asszony dolga, még a leckék elkészítésében sem adnak segítséget. Dolgozhat és bosszankodhat napi munkája után a feleség. Úgy gondolják az ilyen férjek, hogy elvégre az asszony az erősebb, tehát jobban bírja! Ma már egyre több férj elveti az előítéletet a házimunkával kapcsolatban, öntudatos férfi nem is tűrheti, hogy a felesége még egyszer annyi munkát végezzen el, mint ő. A háztartási munkák nagy része: takarítás stb. fizikai erőt is igényel. Az a nő, aki egész nap a gyárban vagy a hivatal- bein dolgozik, úgy mint a férje, jogosan elvárja, hogy a férj is vegye ki részét a házimunkából. Igazságosan kell elosztani a háztartás gondját, munkáját a családban. Nem szenved ezzel csorbát a férj tekintélye. A megértő magatartás, a kölcsönös segítés a családi boldogság alapját erősíti. Igen hasznos az is, ha a férj elősegíti a feleség politikai nevelését, ha ismerteti az újságok fontosabb cikkeit, ha felolvassa, míg a feleség a szobában foglalatoskodik. Hogyan öltöztessük gyermekeinket? A gyerekeket öltöztessük mindenkor korukhoz, egyéniségükhöz és az alkalomhoz — amikor a ruhát viselni fogják — illően. Ősszel és télen a sötétkék, barna és szürke szinek a legkedveltebbek. Nyáron a fehér, rózsaszín és világoskék. A gyermekruha szabása az egyenes vonalú, ráncokba szedett vagy sima szoknyájú kis fehérgalléros ruha, az angolos blúz. Kisfiúknak felgombolós nadrág, fehér vagy színes ing és rövid kabátka. Anyaga télen flanell, seviot vagy valamely más könnyű gyapjúszövet, nyáron vászon. A ruhák díszítése: kézi hímzés, gallérka, sújtás, farkasfog stb. Sok fiatal anyának születendő gyermekével, akinek kelengyéje egy részét maga varrja, együtt nő a varrás! tudománya. Később észre sem veszi, már nagy a gyerek, s egyszerűbb ruhadarabjait ő maga varrja, A 13—15 éves lányok ne viseljenek magas sarkú cipőt, szűk szoknyát. Télen kézikötésű gyapjúharisnyát, nyáron zoknit viseljenek. Nylon harisnyát csak ünnepélyes alkalmakra engedélyezzünk. Ligyija Ceraszkaja orosz csillagásznő az égbolt fényképén számos változó csillagot fedezett fel. Az első változó csillagot 1898 júliusában találta meg. Ez volt akkor a negyedik változó csillag, amit Oroszországban fedeztek fel. A változó csillagok 1915. évi katalógusa szerint az égbolt észak« részén összesen 119 változó csillag van, s ebből 23-at, tehát egyötöd részt Ligyija Ceraszkaja fedezett fel. A nős főiskolások jobban tanulnak A californiai egyetem hallgatóiról érdekes statisztikai kimutatást készítettek, melyből kitűnik, hogy az egyetemisták tanulmányi előmenetele az esetek túlnyomó részében rohamosan megjavul, ha megnősülnek. A nős, illetve férjes egyetemistáknak csupán 8 százaléka mutatott tanulmányi hanyatlást a házasságkötés után. illetékesek véleménye szerint ennek okát talán elsősorban abban kell keresni, hogy a házasságkötés megóvja az egyetemistákat az elzülléstöl és a huligánságtól. Mit mond a paragrafus a házastársi vagyontörvényiől? A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, ide nem értve azokat a vagy an tárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni. A házastárs különvagyonához tartoznak: a házasságkötéskor megvolt vagyontárgya; a házasság fennállása alatt valamely kitüntetéssel kapcsolatban kapott, továbbá az öröklési jog címén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgyak, azok a vagyontárgyak, amelyek a különvagyon tárgyainak helyébe lépnek. A házastársaknak olyan megállapodása, amellyel a vagyonközösségbe tartozó egyes vagyontárgyakat valamelyikük különvagyonába utalnak, harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házas társ használhatja. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastánsak kötelesek a költségekhez különvagyonukból arányosan hozzájárulni. A vagyonközösség fennállása alatt csak a házas társak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbtn rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házas- társ hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott arról, hogy a másik házas társ az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házas társ az ügyletet a saját személyes használatára szolgáló vagyontárgyra vonatkozólag vagy a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhatik hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott. Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső illetőség erejéig áll fenn. Aki a házas társát is terhelő ügyletet annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának ebből eredő kárát megtéríteni. A házastárs olyan tartozásáért amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársat terheli, mind különvagyonával, mind a közös vagyonból reá «só illetőséggel felel. (Családjogi Törvény 27—30 §.) Pamutköpper fiúnadrág, derékban gumival, nagy tűzött zsebekkel. A nadrágot az alkalomnak megfelelően trikóval, gallérral vagy apacs inggel egészíthetjük ki. Modern vonalú kartonruhácska. A rakott szoknyát derék alá érő, kissé húzott kabátka egészíti ki. A kabátka kivágása négyszögletes, gombolása egysoros, díszül a kis masnik szolgálnak. Rádió a lakásban A ma emberének háztartásában egyre nagyabb helyet foglalnak el a háztartási gépek és elsősorban a rádió. Lassanként minden lakásban van rádió, de senki nem foglalkozik tervszerű elhelyezésével. Sok Lakásban olyan a rádió, mint a számkivetett. Ide-oda Kombinált szekrényeinkben is kaphatna egy rekeszt a rádió. Nem luxuslakást kérünk a számára, hanem egyszerű otthont. Ne kezeljük mostohán rádiónkat. keressük meg állandó helyét, egy kis asztalkát, egy GYERMEKEKNEK vándoroltat.ják, hol egy hoz- szobasarkot egy karosszékkel, zá nem illő asztalkán, hol a melybe leülve élvezhetjük tarad a kívülállók számára, - mint sehová nem illő bútorda- 0 rab. 1 Azoknak, akiknek nem kö- i zömbös, hogy a hang tisztán r érkezik-e a fülükhöz, nem közömbös az sem, hogy rádiójuk hol áll. A hang terjedésének is megvannak a maga szabályai. Vannak hangnyelő anyagok, rossz vezető anyagok, kellemetlen visszhangot adó anyagok. Ma már tudományosan foglalkoznak azzal, hogy a hangnak eredeti szépségét élvezhessük, és komolyan megfontolják, hogyan helyezzék el a hangforrást, úgyhogy az hi Ne csak nézzen a gyermek- LÁSSON iS Megdöbbentően alacsony az óvodába nem járó hatévesek úgynevezett általános műveltsége. Sok gyermek a legelemibb alapfogalmakkal sincs tisztában (főleg falun), kézügyessége csak az ösztönösen elért fokig fejlett, nem tud helyesen megfigyelni, jelenségekét észrevenni, összefüggéseket meglátni, mert eddig csak bámészkodott, de megfigyelni, «►nézni-«, -látni-« nem tanították meg. Melyek azok az alapfogalmak, melyekkel nincs tisztában a legtöbb — otthonról iskolába kerülő — gyermek? Fent, lent, felette, alatta, fölé, alá, bent, bele, közötte, közé, mellé, felette, mögé, mögötte stb. Nem ismerik a színeket, legfeljebb a két-három fő szint, nem tudják a napok nevét, az évszakok változásáról fogalmuk sincs. A gyerekek 50 százaléka ugyan a bal kezét a jobb kezétől meg tudja különböztetni, de általában az ujjak nevét ezek sem tudják. Gyakori hiányosság az időbeli zavar. Nem alkalmazzák helyesen, hogy reggel, délben, délután, este, éjjel vagy ma, tegnap, holnap. Sokszor halljuk, hogy -tegnap majd elhozom«, -holnap ettem cukrot« stb. A gyermekkel úgy kell beszélni, hogy ezek a fogalmak tisztázódjanak. Lehet beszélgetni arról, hogy mi van nála magasabban a szobában, mi van lent, mi van fent, mi van a két szekrény között, mi van az ajtó mögött? Mi van fából itt a szobában? Mi van fémből? Mi fehér, mi fekete, mi barna, zöld, piros stb. Mi az, amit meg lehet enni? Játsszunk találós kérdést: a szobában van, de nem él -és mégis szól (rádió) stb. Kb. hatéves korra lehet megkövetelni ezeknek az alapfogalmaknak a megismerését, és értelemszerű használatát. Már a két-hároméves gyermeknek mondhatjuk, hogy -add ide a kisebb babét«, vagy -tedd bele a dobozba a golyókat«, de azt is lehet, hogy -most lefekszel, de holnap reggel újra játszol«. A négy-hatéves gyermeknél már az összehasonlító fogalmakat is használjuk.-Válaszd ki a legkisebb építőkövet«, -hozd ide a legszélesebb szalagot«. Fontos a megfigyelési készség fejlesztése is.-Huny« a gyerek, s mi addig megváltoztatjuk valaminek a helyét vagy helyzetét a szobában (persze, ezt csak az teheti meg. akinek mindig rendes, összerakott a lakása, mindennek állandó helye van, nem tővel-heggyel összehányva), s a gyermek feladata megállapítani: mi van más helyen vagy helyzetben (egy széket felborítunk vagy az asztal alá tesszük stb.). Eleinte csak egy, később fokozatosan több változást is csinálhatunk a szobában, de minden esetben feltűnő helyen és feltűnő módon, mert a játék célja nem a keresgélés, mint pL a -tűz- víz« játéknál, hanem a megfigyelési készség fejlesztése. Humort is vegyíthetünk a játékba, pL egy fényképet fejjel lefelé állítunk az asztalra, amíg huny a gyermek, vagy fal felé fordítunk egy képet. Ez és sok miás hasonló módszer tanítja meg a gyermeket az alapfogalmakra és látó szemmel nézni a világban. KOZMETIKA A tavaszi szél a napra érzékeny fehér bőrön — a nők legnagyobb keserűségére — kicsalja a szépiákét. Kozmetikai készítményeink közűi a szeplő eltüntetésére igen jó a Velme tina szeplőkrém használata. Izzadás ellen és a lábujjak közötti gombásodás megakadályozására jól bevált az Alu- mol izzadás elleni krém, de igen hatásos az Exodor izzadás elleni folyadék is. Mindkettőt a láb és a hónalji izzadás elleni szerként ajánljuk. A napozáshoz Nivea, Caola és Ideál félzsíros sportkrémeket használjunk, amelyek a bőrt simává és egyenletessé teszik. Tavasztól őszig igen hatásos a Sugár barnítókrém használata is, amely gyorsan és egyenletesen barnít. Kényesebb börűeknek a Caola és Nivea napolajat ajánljuk. A szabadban töltött időt különösen víz mentén kellemetlenné teszik a szúnyogok. Szú- nyogcsípés ellen a Moszkitó szúnyogirtó krém használatát ajánljuk. A jólápoltság elengedhetetlen kelléke a kölnivíz. Illatszereink közül nyárra az egyéniségnek és ízlésnek megfelelően virágillatú kölnik használatát ajánljuk. A szőke és világosabb bőrűek használjanak enyhébb illatokat, mint a kék nárcisz, gyöngyvirág, ibolya. Az édeskés illatok közül pedig söté- tebb hajú nők részére Puck, D'Orsay Dandy illatszerek használata előnyös. 3ó-e az elektronikus házasság közvetítés? Az USA-ban egyre több a »«•házasulandók klubja-*. Ezekben a klubokban elektronikus agy segítségével állapítják meg, kinek ki az ideális élettársa. A nők azonban szemlátomást idegenkednek a férj »gépi úton«« való kiválasztásától. A klubok nehézségekkel küzdenek a női tagok lényegesen kisebb száma miatt. Cali- forniában például e klubok 6000 tagja közül mindössze 1500 eladó lány van, s egy jól nevelt elektronikus agy mégsem adhat hozzá egy leányt egyszerre három férfihez. Hiába a nagy reklámhadjárat, hiába hirdetik a klubok, hogy »férj- jelöltjeink feddhetetlep erköl- csűek, feleségjelöltjeink egy- től-egyig csinosak««, az amerikai lányok zöme inkább a régi, hagyományos úton keresi az »igazit««. A PARASZT MEG A FIA Német népmese Egyszer az uraság maga mellé vette kisinasnak a paraszt fiát, és akárhová utazott, még külországba is mindenfelé i magával bitte. Amiválásának legjobban megfelel-£ k hessen. Figyelembe veszik az akusztika szabályait, és az építészeti formáik sokoldalúságát is felhasználják lyok megtartására. Előtérbe került a kérdés: a rádió ilyen fontos, szinte már néIkülÖ2*ietetlen élettársunkká válik, miért nem kap a lakásban megfelelő helyet? Hasznossága miatt miért ne lehetne a lakás tetszetős bútordarabja is? Ma. már egyre több lakásban látunk zeneszekrényt, amely a rádió és' ^ szer hazaért a falujába, naphosszat mesélt, de bizony csak ICUlUOú- \ a szabá- \ lódított, hihetetlen } csodadolgokkal ejtet- ha \ te ámulatba a ház népét, és nem fogyott ki a mondanivalóból. — Egyszer kiballagott apjával a földekre, de ott is szai porán pergett a nyelve, és szemérmetlenül hazudott. Arra tévedt egy kóbor kutya. — Mi ez a kutya a gramofon közös otthona, i ahhoz képest, amit én láttam — hencegett magában. — Idehallgasson, édesapám! Ha hiszi, ha nem, amikor a burkusók országában jártunk, ott láttam egy szelindeket, akkora volt, mint a kend legnagyobb lova, de még annál is nagyobb. — Meglehet — szólt az apja békésen —, hiszen minden országnak megvannak a maga csodadolgai. Nekünk is van ilyen csodadolgunk. I Itt mindjárt, hogy megyünk, alig egy óra járásnyira van egy hid. Ott sokam megjárták már. Mert a hídon van egy kő, és akár hiszed, akár nem, aki hazug legény, annak a lába a köbe belebotlik, és menten csontja törik. Megszeppent erre a legényke, kérlelte is apját, ne siessenek annyira. Telik az időből. Útközben ismét a szelindekről beszélt, de most már nem mondotta azt, hogy a lónál is nagyobb, csak hogy nagy darab jószág volt, any- nyi szent. Közeledtek a hídhoz, és a hazug legénykének egyre jobban dobogott a szive. Félt, hogy a kőnél lábát töri a sok füllentésért. — Tudja, édesapám, az a szelindek, amiről az imént szólottám, ha nem is volt akkora, mint egy kisebbfajta ló, de azért volt olyan, mint egy kisebb borjú. Amikor a hídhoz értek, és az apa rálépett a híd lábára, a fia visszahökkent. — Nem mert a hidra lépni. így szólt: — Csak nem hagy- ja magái becsapni, édesapám, azzal a szelindekkel? Nagy bolondság volna, ha elhinné. Megmondom az igazat úgy, amint volt, az a burkus szelindek egy hajszállal se nagyobb, mint akármi -í közönséges kutya.
