Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-28 / 123. szám

„sfC; .vs ’•'■Vl VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V* X­^OSVÁ 9­-o AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XVI. évfolyam, 123. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. május 28. Mai számunk tartalmából; Több Indes — eredményesebb munka (3. oldalon) Egyszerre mozdul az egész falu (5. oldalon) Fiatal művészek a hangversenydobogón (6. oldalon) Komszomol-küldöttség megyénkben Május 19-én érkezett ha­zánkba a Komszomol Köz­ponti Bizottságának négytagú parasztifjúsági küldöttsége. A delegáció vezetője Mironyemko elvtárs, a Komszomol KB szervezési osztályának vezető­je, tagjai: Korupkin elvtárs, a Komszomol moszkvai területi titkára, Anomkin elvtárs, a Komszomol rjazáni területi titkára, Vera Moszevja agronó- mus, a Moldvai Szövetségi Köztársaság egyik kolhozának elnökhelyettese. A Komszomol-delegáció teg­nap, szerdán 11 óra után ér­kezett városunkba. Az Ifjúsági Ház előtt a KISZ megyei bi­zottság tagjai és egyenruhás úttörők virágcsokrokkal fo­gadták vendégeinket Bogó László, a Somogy me­gyei KISZ-bizottság titkára megyénk KISZ-szervezeteinek helyzetét, munkáját és néhány számmal a megye gazdasági életét ismertette. A delegáció tagjai délután Samogyjádra látogattak el, ahol megismerkedtek a KISZ-1 szervezettel és a falusi ifjú­sági szövetség gazdaságát néz­ték meg. Ellátogattak a tár­sadalmi munkában épülő mű­velődési házhoz és a termelő­szövetkezet répaföldjére. Ma Ráksi termelőszövetke­zeti községbe látogat el a de­legáció, itt a tsz-tagok életével, gazdálkodásával ismerkednek meg, majd este Csurgón a művelődési házban a csurgói tsz-fiatalok, területi KISZ- szervezetek tagjai, Berzence, Iharosberény s még néhány környező község fiataljainak ifjúsági nagygyűlésén vesznek részt. A másfél napos somogyi tartózkodás után pénteken reg­gel továbbindulnak, s június 2-ig az ország más vidékeire is ellátogatnak szovjet ven­dégeink. Elkészült az Élelmezésügyi Minisztérium második ötéves tervének tervjavaslata Hruscsov beszéde a tiranai textilgyárban Az Élelmezésügyi Miniszté­rium tervosztályain már he­tek óta dolgoznak a második ötéves terv irányszámainak összehangolásán. Az élelmi­szeripar ötéves terve szerint elsősorban a meglévő üze­meket korszerűsítik. A legjelentősebb lesz a fel­újítás a konzerviparban. A tervek szerint mintegy 190 millió forintot költenek gépi berendezésekre, üzemrészek Coj Jen Gén látogatása a Láng Gépgyárban Coj Jen Gen, a Koreai Népi [gépipari miniszter, Kiss János, Demokratikus Köztársaság ’ a XIII. kerületi pártbizottság Legfelső Népi Gyűlése elnök- első titkára, a párt és a tő­ségének elnöke és a kíséreté­ben lévő koreai személyiségek szerdán a Láng Gépgyárba lá­togattak. A látogatásra elkí­sérte őket Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá- nak elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. A koreai vendégeket a gyár­megszervezetek vezetői, KISZ- fiatalok fogadták. Az üzemegységek megtekin­tése után a gyár dolgozóival baráti találkozóra jöttek össze a koreai vendégek. A látogatás emlékére Bako­nyi Zoltán igazgató a tiszapal- konyai erőmű 50 megawattos turbinájának modelljét nyúj­totta át a koreai elnöknek, s a vendégeket a Láng-gyár dí­ban Csergő János kohó- és szes albumával tisztelték meg. bővítésére és a gyártási folya­mat korszerűsítésére. Uj gé­pekkel csaknem nyolcszáz va­gonnal növelik a paradicsom- sűrítmények gyártását. Ha­sonló, de még ennél nagyobb ütemű a gyümölcskonzerv- gyártás fejlesztése. A terv szerint 1965 végére 2400 va­gonnal több gyümölcskonzer- vet gyárt az ipar, mint 1958- ban gyártott. Az ötéves terv végére 530 vagonnal nagyobb lesz a hűtőházak befogadóké­pessége. 1965-re a mostaninál 250 vagonnal több téliszalámit készít az ipar. Fejlesztik a dobozos-konzerv gyártását is. Miskolcon új húsüzemet léte­sítenek ötvenmillió forintos költséggel. Az eddiginél gyorsabb fejlő­dés várható a baromfiipar­ban. A tervjavaslat szerint naponta két vagonnal több vágott baromfit dolgoznak fel. A második ötéves tervben évente mintegy 230 millióval több tojást szándékoznak for­galomba hozni. A tejipar 120 millió liter tej pasztőrözését tervezi. Ennek csaknem hatvan százalékát nalackban hozzák forgalomba, öt vidéki városban és a buda­pesti tejüzemekben új palac­kozó-részlegeket állítanak fel, hogy a tejipar elegendő üveg tejet tölthessen. Megjelent a lakásszövetkezeti rendelet végrehajtási utasítása A lakásszövetkezetekről ko­rábban megjelent kormányren­delet végrehajtására az építés­ügyi és a pénzügyminiszter utasításit adott ki. A végrehajtási utasítás ki­mondja, hogy a lakásszövet­kezeti szervező bizottság meg­alakítását a fővárosi, a megyei illetve a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai kezdeményezhetik, ott, ahol Ilyen házak építésére sor karül. A lakásszövetkezeti építkezés költségeire a nép- gazdasági tervben évenként biztosított hitelt, az építésügyi Minisztérium által közölt ta­nácsi bontásban az OTP-nél kell megnyitni. A lakásszövet­kezet feletti felügyeletet — pénzügyi vonatkozású kérdé­sekben — az OTP illetékes szervével egyetértésben a fő­városi tanács végrehajtó bi­zottságának városrendezési és építési osztálya, valamint a megyei és a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak épí­tési és közlekedési osztálya gyakorolja. A lakás6zövetkezetí szervező bizottság feladata felosztani az épülő szövetkezeti házak laká­sait a vállalatok között. A bi­zottság közli a vállalatokkal a házak felépítési helyét, a fel­vételre javasolható tagok szá­mát A lakásszövetkezeti tagok közé való félvételhez sziiksé- az OTP elismervénye a izelőleg befizetéséről, írásbeli nyilatkozat, amelyben a felvételét kérő vállalja a kedvezményes lakás árának megfizetését Ezenkívül iga­zolás szükséges az eltartott családtagok után járó kedvez­mény indoklására, szükséges továbbá a vállalat javaslata. A rendelet szabályozza a la­kásszövetkezet szerveinek mű­ködését is. A szövetkezeti lakás a tag személyi tulajdona, a tulaj­donjogot a telekkönyvi albetét- ben kell nyilvántartani. A la- kássizövetkezeti házat és laká­sokat azonban csak akkor le­het telekkönyvezni, ha a szö­vetkezet megalakult, és az épí­tési osztály nyilvántartásba vette és a lakás felépült. A szövetkezeti ház kezelési és karbantartási hozzájárulását a tagok havonként egyenlő rész­letekben kötelesek előre meg­fizetni. A rendelet injtéz'isdik felűjítási alap létesítéséről. A szövetkezeti tag lakását csak olyan személy részére ad­hatja el, aki a szövetkezeti ta­gokra előírt feltételeknek meg­felel. A kölcsön áthárításához az OTP-nek is hozzá kell já­rulnia. A lakáseladáshál . a szövetkezetei megilleti az elő­vásárlási jog. A végrehajtási utasítás kimondja, hogy a szö­vetkezeti lakások árát az Épí­tésügyi Minisztérium, vala­mint a Pénzügyminisztérium az Országos Árhivatal elnöké­vel együttesen kialakított rendszer szerint állapítja meg, és az OTP útján közli a szer­vező bizottsággal, illetve a szövetkezet igazgatóságával * * * Mint az Építésügyi Miniszté­riumban közölték, több lakás­szövetkezeti szervező bizottság alakítása már megkezdődött, vagy rövidesen megkezdődik. Lakásszövetkezet alakul vi­déken Miskolcon, Győrött, Óz- don, Zalaegerszegen, Székesfe­hérvárott, Pécsett, Debrecen­ben, Szegeden és Szolnokon. A szövetkezetek az idén ezerhat- száz lakást építenek fel. A la­kások vételára lényegesen ala­csonyabb lesz a hasonló OTP öröklakásoknál, mert az ál­lam nagy összegekkel járul hozzá a szövetkezeti házak fel­építéséhez. Hosszúlejáratú köl­csönöket folyósít a szövetke­zeti tagoknak, vagy a lakás felépítésének végösszegéből je­lentős részt magára vállal. így | a szövetkezeti lakás vételára a ! teljes építési költségnek mint­egy hatvan-hetven százaléka lesz. Az év második felében megkezdik azoknak a lakásszö­vetkezeteknek a megalakítását is, amelyeknek részére a követ­kező esztendőben építenem la­kásokat. A jövő évi lakás­mennyiséget az ideinél na gyobbra irányozzák elő. Az idén épülő lakásokat elsősor ban üzemek és vállalatok fi zikai dolgozói kapják. A jövő évben alakuló szövetkezetekbe már hivatalok és intézmények dolgozóit is felveszik. i Tirana (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az Albániában tar­tózkodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség vezetője ked­den beszédet mondott a tira­nai Sztálin Textilkombinátban tartott gyűlésen. Beszéde ele­jén az albán piírt- és kormány vezetőivel folytatott tárgyalá­sairól. Albániának a népi hata­lom .kivívása után elért hatal­mas fejlődéséről szólott. Majd rámutatott arra, hogy most mindenkit különösen foglalkoz­tat a háború és a béke kérdése, vagyis a nemzetközi helyzet. Hruscsov megállapította: a nemzetközi helyzet most nem rossz, sőt, mondhat­nánk, jó. Helyes politiká­val a háborús konfliktu­sok kiküszöbölhetők. A szovjet kormány mindent el­követ, hogy ne legyen háború. A Szovjetunió, a szocialista tá­bor minden országa és sok más békeszerető ország, a nem szocialista országok néped is erőfeszítéseket tesznek, hogy biztosítsák a világ békéjét Ezután rátért a Genfben fo­lyó külügyminiszteri értekez­letre, melynek munkája most három napig szünetel, mivel a külügyminiszterek az Egyesült, államokba utaznak, hogy részt, vegyenek John Foster Dulles, voít amerikai külügyminiszter temetésén. A megszakítás után az értekezlet folytatja munká­ját. — Reméljük — mondotta —, hogy olyan megoldásokat találnak a nemzetközi problé­mákra. amelyek lehetővé te­szik a hidegháborús állapot megszüntetését és a világbéke megszilárdítását. Hruscsov ez­után így folytatta beszédét: — Elvtársak, felhasználva ezt az alkalmat, szeretném őszinte részvétemet kifejezni az Egyesült Államok kormá­nyának Dulles úr elhunyta al­kalmából, aki hosszú éveken át az Egyesült Államok külügy­minisztere volt. Egyesek meg­kérdezhetik: összefér-e ez a részvétnyilvánítás számos olyan nyilatkozatommal, amelyben támadtam Dullest és politikáját. Igen, összefér. Mi ellenfelei voltunk Dullesnak az alapvető, elvi kérdésekben. Dulles a maga politikáját foly­tatta. Aki figyeli a nemzetkö­zi politikát, annak nem nehéz észrevenni, hogy lényeges különbség mutat­kozott aközött a külpoli­tika között, amelyet Dulles közvetlenül a külügymi­niszteri tisztség elfoglalása után folytatott, és aközött, amelyet az utóbbi időben képviselt. Amikor Mikojan az Egyesült Államokban járt, beszélgetett Dulles úrral. Ezekből a beszél­getésekből kitűnt, hogy Dulles lemond a .kommunizmus elleni harcról a kelet-európai orszá­gokban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Dulles elis­merte a kommunista tanokat, és beszüntette az ellenük foly­tatott eszmei harcot. Állásfoglalását nyilvánvalóan úgy kell értelmezni, hogy Dul­les lemond azokról a korábbi módszerekről, amelyek figyel­men kívül hagyták a kelet-eu­rópai országok népeinek aka­ratát, amelyekkel az Egyesült Államok bizonyos körei maka­sul feltámasztani igyekeztek a •égd, elavult rendet ezekben az ■rszágokban, s kísérleteket tét­ek arra, hogy az úgynevezett ’őpolitiika segítségével vissza­essék ezeket az országokat a rpitalista múltba. Dulles végül is nyilván be­látta e politika teljes tart­hatatlanságát. Dulles úrnak ezt a beismerését feltétlenül értékelni kell. Ilyen kijelentés megtételéhez bátor­ságra volt szükség. Figyelmet érdemel Dulles úr kijelentése a német kérdésről. Azt mondotta, hogy Németor­szág újraegyesítéséhez nem­csak a »szabad választásokon-“ keresztül vezet út. hanem le­hetségesek más utak is. Mint szovjet kormányfő értékelem Dulles úrnak ezt a helyes ki­jelentését Természetesen mondhatják egyesek, hogy Hruscsov akkor beszél erről, amikor Dulles már meghalt De én szóltam erről korábban is néhány kül­földi diplomata előtt. Dulles nagy politikus volt. Természetesen osztályának ér­dekeit védelmezte. Olyan kom­munistaellenes tekintély volt, hogyha olyan döntést hozott, amely látszatra talán nem vá­gott egybe az imperialista ta­nokkal, akkor sem mondhatta senki, hogy együtt érez a kom- murfizmussal. Más emberen borzongás fut keresztül, ha látja, hogy a szocialista orszá- 1 gok ésszerű javaslatokat ter- i j esztenek elő, fél elfogadni 1 őket, nehogy a kommunizmus i iránti rokonszenwel gyanúsít­sák. Dulles ettől nem félt. Éle­tének utolsó hónapjaiban jó­zanabb megértést tanúsított a kialakult nemzetközi helyzet iránt Egy kormány politikája azon­ban elsősorban nem egyes sze­mélyektől függ, hanem az ural­kodó osztályok álláspontjától. A nyugati hatalmak a genfi külügyminiszteri értekezleten ismertették álláspontjukat. Ezek azonban nem különböz­nek lényegesen korábbi javas­lataiktól, és nem nyújtanak alapot a megállapodáshoz. A nyugati országok szóban a megállapodás hívei, de a valóságban nem töreksze­nek megegyezésre. Javaslataik egyetlen összebogo­zott csomót alkotnak, és ilyen formában elfogadhatatlanok. Hruscsov a továbbiakban a kormányfői találkozó kilátásai­val foglalkozott. — Sok fontos kérdés meg­érett a megoldásra — mondot­ta — Ezekben égető szükség van a megegyezésre. Mi a kor­mányfői találkozó mellett va­gyunk, és szeretnénk ésszerű alapon megegyezni. Szerintünk nincs jelentősége annak a kér­désnek, hogy hol. melyik or­szágban kerül sor a találkozó­ra, az a fő, hogy a találkozó hasznos legyen, hogy meg­szilárduljon a világ békéje. Ezért készek vagyunk a világ végére is elmenni, ha egyálta­lán van ilyen. A pú techni­kánkkal oda is eljuthatunk. A továbbiakban Hruscsov hangsúlyozta: — Állhatatosan törekszünk a Németországgal fennálló hadiállapot megszün­tetésére és a békeszerződés aláírására. Ha nem sikerül megálla­podnunk abban, hogy bé­keszerződést írjunk alá a két német állammal, aláír­juk ezt a szerződést a Né­met Demokratikus Köztár­sasággal. Bizonyos idő múlva majd a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei is megértik, hogy szükség van a békeszerzocies aláírására, és e körök is aláír­ják majd a szerződést. Nem ta­lálgatjuk, hogy mikor érkezik el ez az idő, nincs miért siet­nünk. Várunk, de közben lan­kadatlan erőfeszítéseket te­szünk, hogy ésszerű, kölcsönö­sen elfogadható megoldásokat érjünk el mind a két német állammal kötendő békeszerző­dést, mind a nyugat-berlini kérdést illetően, mind pedig más nemzetközi kérdésekben. Ezután szeretnék néhány szót szólni az önök szomszédai­ról, Olaszországról és Görög­országról — mondotta Hrus­csov. — A múlt világháború­ban az olasz fasisz­ták a Szovjetunió és Al­bánia ellen harcoltak. A Szovjetunió békeszerződést kö­tött Olaszországgal és baráti kapcsolatokat akarunk vela Úgy gondolom, hogy ez Olasz­országnak is legalább annyira előnyös volna, mint nekünk. Rokonszenvezünk a szor­galmas olasz néppel. Sa jnos, Olaszország vezető körei olyan politikát folytatnak, amely nem válik hasznára a népnek. Az olasz kormány időről időre jegyzékéket küldözget ne. künk, amelyekben azt írja, hogy mondjuk meg, hova tűn­tek el azok az olasz katonák, akik ellenünk harcoltak, be­hatoltak országunkba és nem tértek haza. Hát nem tudják, mi az a háború? A háború tűz, amelybe bele lehet ugrani, de kiugrani nehéz. Megégeti ma­gát az ember. Nos, ebben a há­borúban olasz katonák is meg- égették magukat. Természete­sen nem saját érdekeikért, ha­nem Mussolini érdekeiért pusztultak el, aki összefogott Hitlerrel. Nem hívtuk őket, nem vol­tak vendégeink, az ellen­séget pedig nálunk méltó fogadtatásban részesítik. Barátainkat kenyérrel és só­val fogadjuk, de az ellenséget — furkóebottal. így volt, és mindig is így lesz. Az olasz kormány nemrégi­ben a nép akarata ellenére hozzájárult, hogv amerikai ra­kétatámaszpontokat létesítse­nek Olaszország területén. Most az Egyesült Államok a görög kormánnyal tárgyal ha­sonló támaszpontok létesítésé­ről. Világos, hogy ezek a tá­maszpontok a Szovjetunió, Al­bánia és a többi szocialista or­szág ellen irányulnak. A szovjet kormány figyel­meztette az olasz és a görög kormányt, hogy az ilyen poli­tika rendkívül komoly követ­kezményekkel jár, fenyegeti a népek biztonságát. Javasoljuk, hogy a Bal­kán-félsziget legyen a bé­ke félszigete, területén ne legyen se rakéta-, se atomfegyver. Ez javára válna mind a görög, mind az olasz népnek, és ál­talában minden olyan népnek, amely a Balkán-félszigeten és a Földközi-tenger partjai men­tén él. (Hosszan tartó taps.) Arra kell törekedni, hogy a Föld megszabaduljon az atom­fegyverektől, ez óriási meg­könnyebbülést jelentene min­den embernek. Ha az olasz és a görög kormány megengedi az amerikaiaknak, hogy ra­kétatámaszpontokat léte­sítsenek országaik terü­letén, esetleg nekünk meg kell majd állapodnunk az Albán Népköztársaság kor­mányával, hogy itt tegyünk valamit ellenük. (Hosszan tartó taps.) Az amerikaiak középható­sugarú rakétákat tartanak Olaszországban. De mi Albá­niából középhatósugarú vagy (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom