Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-16 / 88. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök. 1959. április 15. Tanácsadás termelőszövetkezeteknek A nyugdíjról A forradalmi munkás-paraszt kormány a termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról az 1957. évi 65. számú rendeletében gondoskodik. Mindazok, akik jelenleg működési engedéllyel rendelkező termelőszövetkezet tagjai, vagy 1960. december 31-ig a termelőszövetkezetbe tagként belépnek, 10 nyugdíj év alapján öregségi nyugdíjra jogosultak. Akik pedig 1960. december 31-e után lépnek be tagként a termelőszövetkezetbe, már csak 20 nyugdíj év alapján jogosultak öregségi nyugdíjra. Aki jelenleg ■ termelőszövetkezeti tag, vagy 1960. december 31-ig a termelőszövetkezetbe tagként belép, a ' korábbi tsz-tagsága idejét a megszakítás tartamára tekintet nélkül figyelembe lehet venni. A 10 nyugdíj év alapján igényelhető el- 1 írásoknál nemcsak a tsz-tagiónt eltöltött dőtartamot veszik figyelembe, hanem azokat az éveket is, amelyek alatt a nyugdíjat igénylő termelőszövetkezeti tag öregségi vagy nyugdíjbiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban állott, feltéve, hogy ezt a szerzett jogát nem vesztette el. Ennek révén lehetőség van arra, hogy a nyugdíjbiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban eltöltött időt — ha a munkaviszony megszűnése és a termelőszövetkezetbe való belépés ideje között két évnél hosszabb idő nem telt el — figyelembe lehet venni. Például: annak a jelenleg 68 éves igénylőnek, aki 1954. év végén lépett tagként a termelőszövetkezetbe, és 1957. év végéig minden évben megszerezte a jogosultsághoz szükséges kötelező 120 munkaegységet, 3 évi nyugdíjba beszámítható tagsági ideje van. Nevezett 1959 tavaszán újból termelőszövetkezetbe lépett. Bár a 65. évét már betöltötte, a 3 nyugdíj év alapján nyugdíjat nem kaphatna. 1954. évi belépése előtt azonban 1945-től 1952 decemberéig községi kézbesítő volt, így lehetőség van e megelőző biztosítással járó munkaviszony figyelembevételére, amivel együtt megvan a szükséges 10 nyugdíj éve. Ezen az alapon jogosult a nyugdíjra. A 10 nyugdíj év alapján igényelhető ellátásoknak feltételei vannak. Az 1957. év előtti években szükséges, hogy az egész év tartama alatt a tagsági viszony fennálljon, s a férfi tag 120, a nő tag pedig 80 munkaegységet teljesítsen. 1957 után fennálló tagságnál az előbbieken felül szükséges az is, hogy a tagsági időre járó nyugdíjjárulékot hiánytalanul befizessék. Nyugdíj évnek számít továbbá az 1954. január 1-e előtt történt első belépés éve, tekintet nélkül arra, hogy a tsz-tag a belépés évében hány munkaegységet teljesített. Az 1954. január 1-e és 1956. december 31-e között történt első belépés éve akkor is egész nyugdíj évnek számít, ha az évi tagság tartama alatt az előírt kötelező munkaegységet teljesítette. 1957. január 1-e és I960! december 31-e között történt első belépés évét akkor lehet egész nyugdíj évnek beszámítani, ha a belépés évének hátralevő ideje alatt az előírt munkaegységet a tsz-tag megszerezte, és erre az időre az esedékes nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet a tag után befizette. öregségi nyugdíj a fentiek alapján annak a 65. életévét betöltött férfinak és 60. életévét betöltött nőnek jár, aki a 10 nyugdíj évet megszerezte, és jelenleg termelőszövetkezeti tag. A nyugdíj évnél számításba veendő kötelező 120, illetve 80 munkaegység tekintetében fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a tsz-tag keresőképtelen betegsége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy továbbképző tanfolyamon való részvétele miatt közös munkát nem végezhetett. Ugyanazt az évet kétszeresen beszámítani nem lehet. Például egy tsz-tag az év első felében termelőszövetkezetben dolgozott, itt megszerezte a kötelező 120 munkaegységet, és családi körülményei miatt az év másik részében egy másik termelőszövetkezetnek lett tagja. Ugyanebben a termelőszövetkezetben is megszerezte a kötelező 120 munkaegységet. Ebben az esetben csak egy esztendőt lehet figyelembe venni. Ha a termelőszövetkezeti tagság 1950. január 1-e előtt kezdődött, a már korábban említett, nyugdíjbiztosítási kötelezettséggel járó, munkaviszonyban eltöltött időt abban az esetben is be kell számítani, ha a megszakítás a munkaviszony befejezése és a termelőszövetkezetbe történt belépése között 5 évnél nem hosszabb. Az a tsz-tag, aki a felsorolt rendelkezések szerint' 10 nyugdíj évet tud igazolni, és az egyéb feltételeknek megfelel, az öregségi nyugdíj iránti kérelmét az SZTK megyei alközpontjához nyújthatja be. A Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája minden esetben készséggel válaszol a hozzá intézett kérdésekre, és azon túlmenően is támogatni kívánja a jogos igények mielőbbi teljesítését. A jövőben ismertetjük a rokkantsági díj és a hozzátartozói ellátások kérdéseit: (özvegyi nyugdíj, haláleseti segély, árvaellátás és családi pótlék). Dr. Dárdai Árpád jogügyi előadó. Papír-, bútor- vagy bőrgyár? A Tervező Iroda mindhármat megvalósíthatónak tartja Nemrég adtunk hírt arról, hogy előzetes tárgyalások alapján a Könnyűipari Minisztérium a barcsi Dráva-parti raktárakban bőrgyár létesítését ajánlja. A megye vezetői az iparfejlesztés szellemében minden erővel támogatják ezt az elképzelést. Hogy a kezdeményezés nem »feküdt« el a feledés homályában, azt az a szemle is bizonyítja, amelyet legutóbb Barcson tartottak a Könnyűipari Tervező Iroda mérnökei, a megyei pártbizottság és a tanács képviselői. A helyszínen mérték fel és vizsgálták meg aprólékosan, milyen gyár létesítése lenne itt a legmegfelelőbb. A Tervező Iroda szakemberei végül is úgy nyilatkoztak, hogy a Dráva-parti raktárakban kedvező körülmények között lehet bőr-, papír- és bútorgyárat is létesíteni. A megyei pártbizottság és tanács képviselői inkább a bőrés papírgyár megindulása mellet szóltak, mondván, hogy a papír- és bőrgyártáshoz szükséges víz a Drávából biztosítva lenne. Mivel a bútorgyártás-’ hoz víz nem feltétlenül szükséges, azt Marcaliban is létrehozhatnák. A minisztériumnak, amely a bútorgyárat feltétlenül meg akarja indítani valahol, mindegy, hogy melyik járásban valósul meg a terv. V3 ifai'Tofdaiíjyörgy 29. 1846. augusztus 24. Régen nem írtam a naplómba, de itt nem történik semmi, múlnak a napok, egyik a másik után. Tegnap szom «. ú napunk volt. Meghalt Zdziarska fejedelemasszony. Mindenki megsíratta ... Szegény, nem volt még olyan öreg, hogy meg kelljen halnia! Isten akarta! Bele kell nyugodni! Alig temették el, Zita nővér vette át a fejedelemasszony elhagyott birodalmát és nyáját. Ö lett Zdziarska helyett a kolostor fejedelemasszonya. Uram, ir- galmazz bűnös lelkűnknek! 1846. december 10. Mióta Zita fejedelemasszony lett, minden pénteken sanyargatjuk testünket... olykor Cratianus atya is jelen van... Az ügyész itt egy pillanatra abbahagyta az olvasást. Lázár atya felé fordult: — Lázár atya! Kérem, ha az ön érzékenységét bántja, ami a naplóban áll, ne hallgassa! Bizonyosan bántja... Lázár páter nagyon sápadt volt. — Szégyellem magam, uraim. De hallani akarom, hogy megtudjam, mi az igaztag! Az orvos közbeszólt: ’ Nem tartja lehetetlennek azt, amit Borbála leír? ■— Nem — felelte a pap. — Július 21-ig lehetetlennek tartottam volna, de ma nem! A kápolnában gyűlünk ösz- sze mi, bűnösök, hogy imádkozzunk és szenvedjünk — folytatta az olvasást az ügyész. — Zita fejedelemasszony parancsára övig lemeztelenítjük magunkat, fejünkre hamut hintünk az alázat és megbánás, gyász és vezeklés hamuját, és zsolozsmázás közben korbácsoljuk testünket... 1847. május 15. Gratianus atya közbenjárására a patikába kerültem az öreg Emerencia yiellé, aki nagyon kedves hozzám. Megmutatta a mérgeket, porokat, gyökereket, és megmagyarázta azok használatát. A zsírok keverésére is megtanított. A mi patikánkba a szomszéd kolostorokból is jönnek, nemcsak testvéreink, hanem világiak is. Ez az egyetlen hely kolostorunkban, ahová bebocsátanak világi embert, ha orvostól hoz írást __ A patikából egy kis a blak nyílik a várakozóba, azon adjuk ki a gyógyszereket. Szinte furcsa már látnom a világi emberekét, mintha sohasem éltem volna közöttük ... Tegnap egy fiatalember jött a patikába. Ez egymagában véve nem különös, hiszen sokan megfordulnak nálunk, de ez a fiatalember furcsán viselkedett. Hosszan állt a kis ablaknál ... és engem nézett... olyan nagyon nézett, hogy talán más is észrevette__Uram i sten! Talán csak nem vették tényleg észre? Lesütött szemmel vettem át az orvos írását, ő meg csak állt az ablaknál és nézett, nézett... Nem tudom elfelejteni a pillantását. 1847. május 26. Ma lettem huszonnégy éves. Megint itt volt a fiatalember._ Amikor belépett és levette kucsmáját, szép barna haja a homlokába hullott. Mosolygós, kedves arca van, magas, délceg termete. Amíg a gyógyszerre várt, halkan dúdolni kezdett egy ismerős dalt. Derülni kellene, s ború száll az égre, A mi szerelmünknek szellő szárnyán vége., Szellő elsöpörte, folyó elsodorta, Mintha egymást soh’se szerettük volna. Eltette a gyógyszert, köszönt és elment, de minden lépésnél visszafordult, amig csak az ajtóhoz nem ért... 1847. június 16. Ma alkonyaikor, olvasómmal kezemben, szokás szerint A PÁRTHATÁRO Z 4 T NYOMÁN Járási rendelőintézetek - Kórházi ágylétszám- emeiés - Üzemi rendelők Interjú dr. Berend Jenővel, a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának vezetőjével A párthatározat mélyrehatóan foglalkozott legutóbb egészségügyünk helyzetével. Feltárta a hibákat. Rámutatott kijavításuk módjára, és kitűzte a legfontosabb feladatokat. Dr. Berend Jenővel, a megyei tanács eü. osztályvezetőjével arról beszélgettünk, mik az ezzel kapcsolatos feladatok Somogybán. — Az egészségügyi egyéb teendők mellett megnövelte munkánkat az a tény, hogy megyénkben is már igen sok község választotta a szocialista mezőgazdaság útját, tehát több a biztosított. — Mit tart a legsürgősebb feladatnak? — A legrövidebb úton szeretnénk eredményesebbé tenni a körzeti orvosi ellátást. Saját erőnkből betöltjük a három üres körzeti orvosi állást. A körzeti orvosoknak lakást, rendelőt biztosítunk. Megakadályozzuk, hogy az orvoslakásokat, rendelőket, bölcsődéket a tanácsok más célra használják, mint amire épültek Oly módon is segítjük a körzeti orvosokat, hogy ennyhítjük az egyes körzetek közötti nagy létszámaránytalanságot. Arra törekszünk, hogy háromezernél több lakó egyetlenegy körzetben se jusson az orvosra. Csökkentjük a körzeti orvosok adminisztrációs munkáját azzal, hogy or- vosímokokat, házi betegápolókat adunk melléjük. Megtakarított pénzünkből májusra 15 orvos-írnoki állást töltünk be a körzetekben. A többi orvosírnok és ápolói létszám engedélyezését már korábban kértük a minisztériumtól. — A közegészség- és járványügy terén hogyan segítik a körzeteket? — Ebben a közegészségügyi és járványügyi állomásra hárul nagy feladat. Azt akarjuk, hoigy a körzeti örvösök megszabaduljanak a papírözöntől, ehelyett közvetlenebb szaksegítségben részesüljenek. Javítjuk a gondozás munkáját is. A megyei tüdőgondozó intézetben külön orvos foglalkozik a városi betegekkel. — Milyen fejlődés várható a betegellátásban? — Járási rendelőintézeteket létesítünk. Először a fonyódi és barcsi járás kap. Körzeti orvosoknak is módot adunk arra, hogy a járási rendelőintézeteka lombos lugasban üldögél- j tem. Egyszerre csak a közel-1 ben felcsendült a dal: Derülni kellene, s ború száll: az égre ... Körülnéztem, de csak a másfél ölnyi magas . falat láttam magam előtt. Ez ö, csak ő lehet, az az ifjú, akit a patikában láttam. A dal hol közelebbről, hol távolabbról hallatszott, elnémult, azután újra felhangzott... Közelebb léptem a falhoz, s ím, egy köre erősített levél repült keresztül rajta, éppen a lábaim elé esett. A levélben örök szerelemről irt... (Irgalom! A sátán csábítása a földi élet üdve és boldogsága felé!) Dimitrijnek hívják ... Nem lett volna szabad válaszolnom, mégis írtam. Levelem ki is jutott a falon túlra, ugyanúgy, ahogy az övé jött. Hamarosan újabb dal csendült fel: Látom, immár látom, isten j rendelése, ♦ Bárhova forduljak, reám | akadsz végre, i Vidámabban szólt, mint az • első, majd lassan elhalkult... ? 1847. június 20. j Az első levelet még számos ♦ követte — oda is, vissza is a i magas kőfalon át... i Ma elmondtam Ágotának j mindent. Bevallottam, meny-1 nyíre megszerettem Dimitrijt, í akit jóformán nem is isme-1 rek... Vége a nyugalmam- % nak... Éjjel-nappal rá gondo- ; lók, róla álmodom... | — Folytatjuk — ben szakvonalufcnak megfelelően órát adjanak. Emellett fejlesztjük a vidéki kórházakat, mint az már ismeretes is.-— Bővül-e a megyei rendelőintézet? — Feltétlenül. Már csupán azáltal, hogy az SZTK — tehát az adminisztratív részleg — kiköltözik, egy teljes emelet szabadul fel a megyei rendelőintézetben. — Van-e elég üzemorvosi rendelő és hogyan dolgoznak? — A városiban csak a Textilműveknek van főfoglalkozású üzemorvosa, külön rendelője, s itt már fogászati és nőgyógyászati orvosak is vizsgálnak, kezelnek betegeket. Most, hogy az üzemorvos is táppénzre vehet betegeket, jóval könnyebbé válik a munka. Többi üzemorvosunk csak íélfoglalkozású. A feladatok inkább a megye iparosodásával jelentkeznek. Megoldásként kínálkozik e téren az üzemek szövetkezése. Két-három üzem közösen tarthatna egy-egy főfoglalkozású üzemorvost. Ilyen kérelemmel már fordultak hozzánk vállalatok. Ezeket támogatjuk, és ahol lehet, kezdeményezünk is ilyet. — Milyen segítséget kér a közegészségügy a társadalomtól? — Szeretnénk, ha egészségügyi állandó bizottságaink az eddiginél is jobban támogatnának minket. Aktivistáinkat jól kiképezzük, hogy számíthassunk rájuk, főként az előadások megtartásában, a felvilágosító munkában. Fontos, hogy a körzeti orvosokat sok munkájuk közben ne háborgassuk minden jelentéktelen dologgal, és főként éjjel ne, mert ezzel csökken munkaképességük, elvonjuk idejüket a valóban súlyosabb betegektől. Igaz, hogy megnövekedtek feladataink, de orvosaink, egészségügyi dolgozóink már eddig is bebizonyították, hogy lehet számítani rájuk. A kormány többször is tanú jelét adta annak. hogy megbecsüli a hivatásukhoz, a néphez hű orvosokat, egészség- ügyi dolgozókat. Ezt bizonyítja a legutóbbi bérrendezés is. Feladatainkat a párt további segítségével meg is valósítjuk — fejezte be nyilatkozatát dr. Berend Jenő főorvos. (Szegedi) Segítő kezet nyújtanak a fiatalabb testvérnek A csurgói járás földművesszövetkezetei patronálják az új közös gazdaságokat Februáriban és márciusiban a csurgói járás földművesszö- veikezeteinek sok dolgozója lelkiismeretesen kivette részét abból a munkából, amely új termelőszövetkezetek létrehozásáért folyt. Az ő tevékenységüknek is köszönhető, hogy a csurgói járás szövetkezeti járás lett. A tsz-iközségek létrejötte után a földművesszövetkezetek szakemberei nem hagyták magukra a felfejlődött és újonnan megalakult termelőszövetkezeteket, hanem ott voltak a tó- vaszi munkák megindításának időszakában is a közös gazdálkodás útjára lépett parasztok mellett. Szilárd vezetést kellet kialakítaná a tsz-ekben, s ehhez nyújtottak testvéri segítséget a földművesszövetke- zeteb A csurgónagymartosii Győzelem Termelőszövetkezet szervezésében részt vett a* FJK főagronómusa. Varga Imre. Az alakulás után vállalta a termelőszövetkezet vezetését, elnöke lett a Győzelemnek. Azóta már példaszerűen megkezdődtek és előre haladtak a munkák ebben a tsz-bem, és a fiatal elnök a főiskolán szerzett tudását a gyakorlatban igyekszik hasznosítani. A gyékényest földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke, Németh József is segített a helybeli Március 15. Tsz létrehozásában. A szövetkezet tagsága őt kérte fel a tsz-elnöki teendők ellátására. Itt is rendben folynak a tavaszi munkák, és biztosítva látszik a szövetkezet jó működése. A szentai Aranykalász Termelőszövetkezetiben a könyvelői beosztás betöltése okozott gondot. A csurgói földműves- szövetkezet sietett az új tsz segítségére azzal, hogy átengedte Miklósi Károlyt könyvelőnek Szentára. A járás többi termelőszövetkezete nem kért az fmsz-től állandó munkatársakat, ellenben kaptak segítséget a földiműves- szövetkezetá agronómusoktól, szakemberektől. Minden termelőszövetkezetben segédkezet nyújtottak az fmsz-ek mezőgazdászai a termelési tervek elkészítéséhez, a pénzügyi tervek kialakításához és a leltározás végrehajtásához. Ezenkívül a földművesszövetkezetek szakemberei segítettek megszervezni az egyes tsz-ekben a munkacsapatokat, a brigádokat, és tanácsaik alapján osztották fel a tagok között a termelőszövetkezet megmunkálásra váró földjeit. A csurgói FJK igazgatósága határozatot hozott arról, hogy az fimsz-ek adjanak állandó segítséget a közös gazdaságoknak. Az iharosberényi finsz agro- nótmusa. Varga Árpád .például az iharosberényi, inkei, és pogányszentpéteri tsz-ek terveinek elkészítésében vett részt. Varga elivtárs azóta az FJK főagronómusa lett, és ilyen minőségben a járási központ igazgatóságának határozata szerint 2 hónapi időtartamra Pogányszentpéterre került, ahol hetenként 4 napot töltött el szakmai tanácsadássá] és üzemszervezési feladatokkal. Fekete József, a csurgói fmsz mezőgazdásza Iharosberényben végez hasonló patronáló munkát. Horváth György, aki a porro- gi fmsz-ben dolgozik, Porro- gon és Porrogszentkdrályon adott helyszíni segítséget az új szövetkezetek működésének megindításához. A többi földművesszövetkezeti agronómus is végez a helyi és környező községek termelőszövetkezeteiben patronáló munkát. Munkaidejük jelentős részéit a termelőszövetkezetekben töltik. Molnár Gergely, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökihelyettese szerint a föld- művesszövetkezetak mezőgazdasági szakemberei tudásuk és gyakorlati tapasztalatuk átadásával elismerésre méltó munkát végeznek a tsz-ek megerősítésében. A íóldművesszövetkezetek más módon is igyekeznek segíteni a tsz-eket A járás boltjaiból az összes aprómagfélesé- geket átadták az igénylő termelőszövetkezeteknek. A műtrágyakészleteket hasonlóképpen megkapták a termelőszövetkezetek. Az iharosiberényd fmsz építési anyagokat, me- szet, cementet és faanyagot adott át a nagy tsz-istállók átalakításához. A csurgói járás földműves- szövetkezeti vezetői, dolgozói, tehát elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy segítő jobbot nyújtsanak a fiatalabb testvérnek, a termelőszövetkezetnek. Dévai Zoltán
