Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

A VASARNAP SPORTJA VASÁRNAPI LABDARÜGÓ-MÉRLEG Egy győzelem, egy döntetlen, egy vereség e% NB-8 labdarúg ó-éné patáink vasárnapi mérlege A vereséggel kezdjük, melyet a K. Kinizsi szenvedett el Zalaeger­szegen. Szinte hideg zuhanyként hatott nem maga a vereség, hanem a számszerű eredmény, az 1:8. így, távolról nem is lehet ezt az eredményt megmagyarázni. Úgy véltük, a Kinizsi most már rendel­kezik olyan NB-s tapasztalattal, hogy vidéken, jó ellenféllel szem­ben is tisztes eredmény elérésére képes. E véleményünket ma is fenntartjuk. Úgy gondoljuk, hogy a zalaegerszegi kudarcban olyan körülményeknek kellett közreját­szaniuk, melyeket a K. Kinizsi szakvezetőinek érdemes lesz külön is megvizsgálni. Hangsúlyozzuk, nem a vereség fáj, mert Zalaeger­szegen a ZTE-től kikapni nem szégyen. Az l:6-ot azonban nehéz megérteni, de még megmagyaráz­ni is. A KMTE soványka l:0-ás győ­zelme s a csapat erőtlen, bágyadt játéka (különösen az első félidő­ben) láttán sokan elégedetlenked­tek. A tavaszi idényben ugyanis a KMTE elkényeztette híveit. Sor­rendben hat győzelmet aratott, és rendszerint támadósora remekelt. Most éppen ez az ötösfogat gyen­gélkedett. Eláruljuk, azért, mert Zsoldos is, Jutási is sérülten ját­szottak. Pammer is csak azért vállalta a játékot, mert különben nem lett v teljes a csapat. Kétségkívül ''rést érdemlő áJ­i dozatok ezek, de mégis megfonto- j landó a jövőt illetően. Szerintünk j helyesebb lett volna akár kisebb ; képességű játékosokat csatasorba állítani egészségesen, mint jó né- I hány beteg vagy sérült játékosnak a játékát erőltetni. Ez egyébként nemcsak a KMTE-re vonatkozik. I Nagyatád bennünket igazolt. Most már nincs a csapatnak mit , vesztenie, így nyugodtabban ját­szik. Ezért sikerült Nagyatádnak Simontornyán is pontot szereznie, í A megyei bajnokságban tovább tart a versenyfutás Siófok és a K. Dózsa között. Vasárnap mindket­ten csak verejtékezve győztek. Egyébként a bajnokságban nem , történt meglepetés. Szíme! utai összeomlott a Kinizsi védelme Zalaegerszegi TE—ft. Kinizsi 6:1 (2:1) Zalaegerszeg, 4000 néző. Vezette: Páldi. ZTE: Barna — Gáspár, Németh, Petrik — Bélák, Madár — Kele­men, Nagy, Dombai, Miilei, Ebed- li. Edző Jeny Rudolf. Kinizsi: Rapp — Szigeti, Szili, Gergely — Mózsi, Márkus — Acs, Bíró, Szent- gróti, Kelemen, Horváth. Edző: Király Tivadar. A mérkőzés előtt a Kinizsi több játékosa rosszullétről panaszko­dott. Mózsi a gyomrát fájlalta, Szi­li derékfájással bajlódott, Márkus sem volt teljesen rendben. Kezdés után rögtön az egersze- giek támadtak, s már a 6. percben alighogy megmenekült Rapp kapu­ja a góltól. A 9. percben Dombai 18 méte­res lövését Rapp csak kiütni tudta, a labda Miilei elé szálit, s ő 10 méterről védhetetlenül vágta azt a hálóba. 1:0. A 15. percben vezette első támadását a Kinizsi, s ebből gól is szüle­tett. Bíró hozta fel a labdát, kiugratta Ácsot. A szélső látta, hogy Horváth tisztán áll, elé­je gurított, s Horváth két őr­zője mellett a hálóba lőtt. 1:1. Változatosabb, élénkebb lett a já­ték. Mindkét kapu többször for­gott veszélyben. A 20. percben ll-est vétettek a Kinizsi-védők, Dombai büntetőrúgását azonban Rapp szögletre ütötte.' A 22. percben Madár egyedül hozta fel a labdát, mindenki átadást várt, a fedezet azon­ban húsz méterről kapura lőtt, s a labda a jobb kapufáról vá­gódott a hálóba: 2:1. A második félidő rögtön ZTE- góllal kezdődött. Szögletet harcoltak ki az eger- szegiek, a beívelt labdát Szili röviden fejelte ki, az visszaper­dült az egerszegi Kelemenhez, aki másodszor ívelt be, most Miilei fejére, s a csatár nem hibázott. 3:1. Összeomlott a Ki­nizsi. A csatárok sem tudták tartani a labdát, a védelem pe­dig átjáróház lett. Ettől kezd­ve szinte macska-egérhare folyt a pályán. A 10. percben Mijlei—Dombai— Kelemen támadás után a jobbszél­ső lő< e a negyedik gólt, majd a 15. percben a rossz sorfal mellett Petrik bombázott a hálóba egy szabadrúgást. 5:1. A 35. percben Dombai hagyta faképnél a Kinizsi­védőket, s az elemében levő szél­ső a kafutó kapust is kicselezve hatra növelte a ZTE-gólok számát. A továbbiakban már csak a kapos­váriak szerencséjén múlt, hogy a Kinizsi nem kapott újabb gólokat. Általában bizalom kísérte Zala­egerszegre a kaposvári csapatot, mégis súlyos, az idény legnagyobb veresége következett be. A mérkő­zés sorsát már eleve eldöntötte az, amit elöljáróban elmondottunk. A Kinizsi néhány nem teljes értékű játékossal lépett pályára. A gyógy­szerekkel átmenetileg helyreállí­tott egészségű játékosokon hama­rosan erőt vett a fáradtság, így a többiekre kettőzött munka hárult. A ZTE jobb formában is van, mint a kaposvári csapat. Gyorsaságban, keménységben egyaránt felülmúl­ták a Kinizsi labdarúgóit. A vere­ség döntő oka, hogy tervszerűtle- nül játszott a Kinizsi. A játékosok könyen vették a mérkőzést, nem rendezkedtek be szoros emberfo­gásra. Emiatt Madár, de főkent Dombai szabadon száguldott min­denkor a Kinizsi-kapu felé. Ezek a tényezők együttesen adnak ma­gyarázatot a zalaegerszegi l:6-ra. A látottak alapján az eredmény igaz­ságos. Sőt, könnyen nagyobb arányban is győzhetett volna a ZTE, amelynek csapatából Gáspár, Bélák, Madár és Dombai nyújtott egészen kiemelkedő teljesítményt. A Kinizsiből csupán Szentgróti, Bí­ró, Szigeti és időnként Gergely játszott jól. A többiek igen szür­kén, sok hibával szerepeltek. Páldi játékvezető igazolta jó hír­nevét. Mindvégig kiválóan, szinte hiba nélkül vezette a játékvezetői szempontból nem túlságosan ne­héz mérkőzést. Wirth Lajos Dorogi magyar bajnokságot nyert, Füzesi második, Tóbi harmadik a% 1959. évi egyéni ökölvívó-bajnokságban Keserves győzelem Kaposvári MTE— Székesfehérvári MÁV 1:0 (0:0) Kaposvár, 2500 néző. V: Aknai. KMTE: Kovács - Szili, Darvas, Takács — Vigh, Pammer - Jutási, Egres, Gál, Zsoldos, Papp. Edző: Zádori László dr. Székesfehérvár: Müller - Pál, Marosfi, Szilasi - Neubauer, Horváth - Strohmayer, Purger, Komolya, Lukács, Nagy. Edző: Varga Miklós. A székesfehérvári csapat kezdett jobban, az első jó helyzete mégis a kitörő Gálnak akadt, de elkap­kodva az oldal hálóba lőtt. Ezzel hosszú időre meg is szabadult Müller kapuja a gólveszélytől. A bágyadtan játszó KMTE próbál­kozásait biztosan verte vissza a megerősített, jól fejelő, kemény fehérvári védelem. Annál bizony­talanabb volt a hazai hatvédhár- mas. A 28. percben Szili Purger elé fejelte a labdát, Kovács csak merész lábravetődéssel tudott tisz­tázni. Egy perc múlva Darvas lyu­kat rúgott, Homolya ugrott ki, de Takács még a 16-os előtt elnyom­ta. Alacsony színvonalú, unalmas játék folyt a pályán. A KMTE fedezetei eltűntek, de a csatársor sem tudta tartani a labdát. A csapkodó mezőnyjátéknak Nagy vetett véget, aki kicselezte a hazai védelmet, közeli lövése azonban kapu mellé perdült. A KMTE csak a 40. percben vezette első. épkézláb támadását, ekkor Papo beadását Zsoldos hajszállal fejelte a kapu mellé. A második félidő izgalmasan kezdődött. Az 5. percben közve­tett szabadrúgáshoz jutott az MTE az ötös sarkáról. Sokáig tartott, míg az idegeskedő fehérvári játé­kosok miatt elvégezhették a sza­badrúgást — eredménytelenül. Vá­laszként Homolya futott el, a 11-es ponton összecsapott Kováccsal, mindketten elterültek, az üres ka­put Takács szabadította fel. Az­után fokozatosan fölényt harcolt ki a kaposvári csapat, mely a fél­idő vége felé nyomasztóvá vált. A fehérvári játékosoknak az idő­húzás mellett volt erejük egy-két gyors ellentámadásra is. Egy ilyen rajtaütés után Nagy közeli lövéséi Kovács csak kiütni tudta. Müller kamtjánál levegőben lógott a gól, de a tehetetlen KMTE-csatársor egyelőre csak szögleteket ért el. Egy ízben a kapufa is mentett, majd Jutási durrantott közelről kaou mellé. Már az utolsóelőtti percben járt az óra mutatója, a közön­ség egy része is hazafelé tar­tott, amikor újrbb tumultus keletkezett a fehérvári kapu előtt. Zsoldos, maid Egres fe­jére szállt a labda, a védők is fejjel igyekeztek menteni. A rövidre sikerült fejes azon­ban a kaputól mintegy 14 mé­terre álló Pammer elé került, aki kapásból bombagólt ra­gasztott a felső sarokba, 1:0. Bizony megérdemelte azt a sok csókot, amit játékostársaitól ka­pott. Kezdés után rövidesen véget ért a mérkőzés. A KMTE unott, lélektelen játé­kát csak részben menti egves Ákosainak sérülése és betegsége. A fiúk olyan kényelmesen, lagy­matagon mozogtak, mintha nem is az NB III-as bajnokság megnye­réséről, hanem egy barátságos grund-mérkőzésről lett volna szó. Élesen elütött ettől a fehérváriak kemény, kirobbanó harcikedve. Azonkívül a csapat egyes, eddig jól szerepelt tagjai visszaestek for­májukban. .Az amúgy is bizonyta­lan védelem tengelyében .Darvas néha hajmeresztő hibákat vétett. A szellemes, ötletes játékáról is­mert csatársor ezúttal alig volt a pályán. Nem tartották be az edző határozott utasítását sem — kivéve az utolsó negyedórát —, mely sze­rint mind az öt csatár támadjon. Ehelyett inkább hátrahúzódva a kényelmesebb mezőnyjátékot vá­lasztották. A győzelmet az első percektől kezdve teljes erőbedo­bással kell kiharcolni, hazárdjáték mindent az utolsó percek szeren­cséjére bízni — még ha Bázake- rettyén és most sikerült is! A KMTE együttesében egyedül Kovács formája megnyugtató. Gált lelkesedése, Pammert gólja di­cséri. A székesfehérváriaknál Ma­rosfi, Horváth, Purger és Nagy já­téka tetszett. Mayer Géza Háromnapos küzdelemsorozat után befejeződött Magyarország 1959. évi felnőtt egyéni ökölvívó- bajnoksága Budapesten. A vasár­nap esti döntőkben két kaposvári öklöző lépett szorítóba az első he­lyért vívandó mérkőzéseken. Dorogi teljes si­kert aratott. A K. Dózsa légsú­lyú versenyzője Jezemiczky el­len is bebizonyí­totta, hogy ma ő a legjobb formá­ban lévő légsú­lyú versenyző Magyarországon. A kellemetlen küzdőmodorú Jezerniczky megpróbálta »meghajtani-« Dorogit, csakhogy a K. Dózsa ök- lözője nem hagyta magát. Dorogi ezen a mérkőzésen igen okosan öklözött; jól zárta le magát, s ügyesen lépett el Jezerniczky üté­sei elől, közben bátran visszavert. Győzelme egy pillanatig sem volt vitás. Ezzel a győzelemmel Dorogi feltette a koronát az idei esztendő szorgalmas munkájára. Remélhe­tőleg a folytatás majd az Európa Bajnokságon következik. Füzesi Zoltán pompás mérkő­zést vívott J u- hásszal az Új­pesti Dózsa sok­szoros válogatott versenyzőjével. Most az első két menet volt ki­egyenlített. A bátran támadó Füzesi olykor­olykor meglepte Juhászt. A vé­gén azonban fe­lülkerekedett a nagyobb ver­senytapasztalattal rendelkező Ju­hász. Igaz, hogy a harmadik me­netben már Juhász is szabálytalan­kodott. s emiatt meg is intették, végül is a pontozók Juhászt jelöl­ték meg győztesnek, s Füzesinek meg kellett elégednie a második hellyel. Szép teljesítmény ez. ame­lyért Füzesi megérdemli az elisme­rést. Tóbi József har­madik lett súly­csoportjában a pehelysúlyban. Maga a helyezés : is elismerésre méltó. Ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy Tó­bit pontozói té­vedés ütötte el attól, hogy ott legyen a döntő­ben. s Baranyai helyett Ő mér­kőzzék meg Sze- rémivel^ akkor még nagyobb az ér­téke ennek a harmadik helynek. Nemcsak mi. hanem sokan mások is keseregtek Tóbi lepontozása miatt. Ez a döntőben fájt legjob­ban, hisz itt Baranyai biztosan győzte le Szerémit. Bizony Tóbi volt ennek a tornának erkölcsi győztese, s ha nem szólnak közbe a pontozók, akkor ma Tóbit is baj­nokként üdvözölhetnénk. Az 1959. évi felnőtt egyéni baj­nokság során az alábbi sorrend alakult ki: xLégsúly. Bajnok* Dorogi (Kapos­vár), 2. Jezemiczk (V. Dinamó), 3.. Török (MTK). Harmatsúly. B* k: Jaczkó (Bp* Honvéd), 2. Nagr^ *U. Dózsa), 3. Vanó (Salgótarján). Pehelysúly. Bajnok: Baranyai (V. Dinamó), 2. Szerénái (Salgótarján), 3. Tóbi (Kaposvár). Könnyűsúly. Bajnok Kellner (U. Dózsa), 2. Vona (MTK), 3. Adorján (Székesfehérvár). Kisváltósúly. Bajnok: Juhász (U. Dózsa), 2. Füzesi (Kaposvár), 3. Borsits (U. Dózsa). Váltósúly. Bajnok: Szakács EL (Bp. Honvéd), 2. Sebők EL (Csepel), 3. Kálmán (Szekszárd). Nagy váltósúly. Bajnok: Csiszár (Csepel), 2. Erdélyi (U. Dózsa), 3. Németh (V. Dinamó). Középsúly. Bajnok: Ungvári (TJ. Dózsa), 2. Marosi (MTK), 3. Kún (Bp. Honvéd). Félnehézsúly. Bajnok: Sipőcz (U. Dózsa), 2. Kovács A. (U. Dó­zsa), 3. Budai (Győr). Nehézsúly. Bajnok: Szabó (Győr); 2. Fazekas (MTK), 3. F. Nagy (MTK). NB I-es eredmények NB Il-es eredmények Csepel—MTK 1:0 (0:0) U. Dózsa—Diósgyőr 1:1 (1:0) Győr—Ferencváros 1:0 (0:0) Vasas—Salgótarján 4:1 (2:1) Tatabánya—Dorog 2:2 (2:1) Miskolc—BVSC 0:0 A miskolci csapatnak sorrendben ez az ötödik 0:0 arányú döntetlen­je. Szombathely—Bp. Honvéd 0:0 A 19. percben félbeszakadt a mérkőzés, mert Emsberger játék­vezetőt megdobták. A bajnoki sorrend a következő: 1. Vasas 25, 2. Csepel 24, 3. MTK 24, 4. Tatabánya 21, 5. Bp. Honvéd 20, 6. Ferencváros 19, 7. U. Dózsa 18, 8. Szombathely 18, 9. Salgótar­ján 18, 10. Dorog 14, 11. BVSC 14, 12. Diósgyőr 13, 13. Miskolc 12, 14. Győr 10 ponttal. Hosszú ideig csupa szoros ered­mény született az NB n-ben. Ezen a héten aztán megtört a jég. Nem­csak a K. Kinizsi szenvedett sú­lyos vereséget idegenben, hanem a Csepel Autó is. A Pécsi VSK négy egymásutáni győzelem után most otthonában kapott ki 7:l-re (!) a Lángtól. Egyébként a listaveze­tők párharca tovább tart. Feltűnő, hogy a kiesőielöltek a Cs. Autó kivételével mind győztek. Eredmények: Pécsi Dózsa—Székesfehérvár 2:1 (1:0) Székesfehérvár. 6200 néző. Oroszlány—Mosonmagyaróvár 1:0 (1:0) Oroszlány, 1300 néző. Komló—Vác 2:1 (1:0) Vác, 4500 néző. B. Spartacus-Cs. Autó 3:1 (2:1) Budafok, 1500 néző. Kistext—Szállítók 1:0 (1:0) Fóti út, 2500 néző. Budafok—Sztálinváros 2:1 (2:0) Sztálinváros, 2500 néző. Láng—PVSK 7:1 (6:0) Pécs, 2000 néző. Á megyei bajnokságból jelenfjük Simontornyai BTC—N. Kinizsi in (0:0) Sirnontornya, 800 néző. Vezette: Rajnay. Sirnontornya: Ferenczi — Sebes­tyén I., Pados. Kuviks — Sebes­tyén II., Smigura — Lukács, Kon­dor, Barocsai, Gahó, Baum. Edző: Liszkai József. Nagyatád: Horváth — Bogdán, Dénes, Vojkovics — Szabó V., Simon — Selmeczi, Orosz, Füll, Sas vári, Posta. Edző: Dombóvári András. A széltől támogatott hazai csa­pat lépett fel támadólag, s a 4. percben Lukács lövését már csak bravúrral mentette Horváth. Négy simontornyai szöglet jelezte, hogy ebben az időszakban a hazai csa­pat játszott jobban. Csak a 30. perc után engedtek a hazaiak a nyomásból, ekkor szórványosan szóhoz jutott a Kinizsi is, Posta előtt megnyílt a gólszerzési alka­lom, de a szélső kapu mellé lőtt. Szünet után a 10. percben vezetést szerzett az SBTC Lukács ugratta ki Baró- csait, ő kézzel tette maga elé a labdát, a játékvezető azon­ban nem látta a szabálytalan­ságot, tovább engedte a kitö­rő csatárt, s az a hálóba küld­te a labdát. 1:0. A nagyatádiak nem adták fel. A 30. percben ki is egyenlítettek. Szép atádi támadás gördült a pályán, Selmeczi Oroszhoz ját­szott, az Postához továbbított, s a szélső labdája megtalálta az utat a hálóba. 1:1. A kiegyenlítő gól szárnyakat adott a Nagyatádi Kinizsinek, s az utolsó negyedórában kapujuk­hoz szegezte a simontornyaiakat. A 35. percben Sasvári szerezhetett volna gólt, a 42., majd a 44. perc­ben Posta került gólhelyzetbe, de mindhárom alkalmat elszalasztot- ták a csatárok. Mit láttunk a találkozón? Inkább küzdelmet, mint játékot. Mindkét csapat támadósora több helyzetet hagyott kihasználatlanul. A nagy- : atádlakat dicséret illeti bátor, har­cos küzdőmodorukért. Egy kis sze- I rencsével az N. Kinizsi akár mind- I két bajnoki pontot is hazahozhat­ta volna. Kitűntek: Ferenczi, Pados, Lu­kács, Barocsai, illetve Horváth, : Dénes, Vojkovics, Posta, j Rajnay játékvezető jól látta el feladatát. Sasvári Ferenc A Bajai B c*ka győzőit, a rangadón a Pécsi Bányász bizonyult jobbnak a délnyugati JNB III-ban Kétségkívül érdekes az a ver­senyfutás, amely a Délnyugati NB III-ban a bajnoki címért folyik. Ez ideig négy vetélytárs küzdői, hétről hétre a bajnoki pontokért.. Az élcsoport mezőnye most három csapatra csökkent, a Bajai Építők —Pécsi Bányász rangadón ugyanis a bajaiak alulmaradtak. Hátrá­ljuk már 5 pont a vezető KMTE- vel szemben, s ezt már aligha le­het behozni. Veszélyesen tör fel viszont a Bajai Bácska, amely Dombóváron 3:0-ra tudott győzni. A forduló eredményei: Pécsi Bányász—Bajai Építők 2:1 (1:1) Baja, 3500 néző. V: Kádár. B .....—2:1 (1:1) B odajk, Güü néző. Pécsi BTC—Bácsalmás 5:1 (1:1) Pécs, 400 néző. Pécsi Vasas—Nagykanizsa 1:0 (1:0) Nagykanizsa, 1100 néző. Bajai Bácska—Dombóvár 3:0 (2:0) Dombóvár, 1000 néző. Bonyhád—Szekszárd 2:2 (2:1) Szekszárd, 1600 néző. — A totó 12 találatos szelvénye: 1, 1, x, törölve, x, 2, 2, 1, 1, 1, 1, 1, 2, 1. A 12 találatos szelvény 13 353 forintot, a 11 találatos 535 forintot, míg a 10 találatos szel­vény 75 forintot fizet. Az eredmé­nyek tájékoztató jellegűek. SIOFOK-BALATONBOGLAR 2:1 (1:0) Balatonboglár, 400 néző. V: Dér- ( falvi. Siófok: Kiss — Vörös, Ba- 1 logh, Kádár - Nagy, Németh 1. — Németh II., Szilágyi, Tóth, Búza, Keszthelyi. Edző: Harag Tibor. Balatonboglár: Varga - Bíró, Her- czeg, Kovács — Szabó, Fodros — Gerei, Nagy, Bakó, Ványa, Labor­falvi. Edző: Dombrovszki Henrik. A hazaiak azért kezdtek nagy becsvággyal, mert úgy mondották, ha sikerülne megszerezni a két pontot, esetleg még megmenekül- I hetnének. a siófokiak pedig baj- nokságra törnek. Épp emiatt volt I hosszú időn át ideges a játék. A csatárok mindkét oldalon sok | helyzetet hagytak kihasználatla- I nul. Végeredményben az döntött, hogy a siófokiak kulturáltabban játszottak, s helyzeteiket is job­ban értékesítették. G: Keszthelyi, Vörös ll-esből, ill. Bakó. Varga l:0-ás siófoki vezetésnél kifogta Búza ll-e^ét. Jók: Balogh, Kádár, Tóth, Búza. ill. Varga, Herczeg, Fodros. Kitűnő játékvezetés. Molnár József BARCS-R. H. VASUTAS 3:3 (2:0) Kaposvár, Cseri-pálya, 400 néző. V: Bognár. Barcs: Gál - András, Maróti, Papp - Hamarics, Zsib- rek - Rózsavölgyi I., Rózsavölgyi IL, Kimpf, Mayer, Szili. Edző: Kiss Ferenc. K. H. Vasutas: Háncs - Wéber, Nagy I., Nagy ii. - vörös, i Németh - öh, Tallián, Tihanyi Kúti, Benedek. Edző: Töke János! Jó iramú, kemény mérkőzést ví­vott a két vasutas csapat. Az első , félidőben a vendég együttes, szü- net után a hazai csapat támadott ; többet. A játékvezető Szilit és I Háncsot utánrúgásért kiállította. A ; la>ottak alapján az eredmény igaz- : sagos. G: Szili, Majer, Zsibrek, ill. Nagy ii., Tihanyi, Kúti. Jók: Zsib­rek, Maróti, Rózsavölgyi II., ill. I iÜf17161*1, vörös> Kúti, Erélyes já- ' tékvezetés. TAB—SOMOGYSZOB 7:1 (3:1) Tab. 500 néző. V: Horváth Zol­tán. Tab: Molnár - Györke I Fritz, Krutek — Czabula II. lő- rmez - Gerbely, Puha I., Czabu- U =a Szabó' Edzö: Bama Eiíí- » .*°mogyszob: Barbina - Palfi, Bálint, Németh - Kiss, An- - Dombi, Kovács, Acs, Sze­ísS“án Gfb°IÖS EdzS: Kolozsvári István, a hazai csapat már a 4. percben gólt szerzett és mindvégig irányítottá a játékot. A somogy- vSo15? ,fsak védekezésre rendez- £?dtek de aranyla§ Jól mű­ködő védelmük sem bírta a ha- ™iai^n.fsy nyomását- A jó iramú mérkőzésen pompás gólokat látha­tott a közönség. G: Czabula Czabula n., Puha I. 2-2, Gerbely, ill. Dombi. Jók: Czabula II a mezőny legjobbja, Gerbely, Puha I., Czabula I., ill. Bálint, Dombi. Jó játékvezetés. Dietzl Ede K. DOZSA-CSUFGO 2:0 (0:0) Kunosvár. 600 néző. V: Lévák. K- Dózsa: Molnár L - Güth, Deák, Csima — Nagy A., Kutasi — Veve- rán, Nagy T., Tacsi, Kecskeméti, Molnár III. Edző: Fényes István. Csurgó: Kepler — Nagyvizeli, Hot- tó, Nagy I. — Olvasó, Herber — Sebestyén, Bolla, Nagy II., Bata, Kollárovics. Edző: Pápa Imre. A tartalékos csurgói csapat lelkes játékával majdnem meglepetést okozott. Az első félidőben több gólhelyzetük adódott, egy ízben Deák a gólvonalon érte utol az üres kapuba tartó labdát. Szünet után Csima segítette ki a gyámol­talan Dózsa-csatárokat, aki az el­lenfél kapujáig vezette a labdát, ott Tacsi pofozia be átadását, 1:0. Az egyenlítési alkalmat Sebestyén szalasztotta el, aki az üres kapu mellé fejelt. A második gól az utolsó percben esett, ekkor a les­gyanús helyzetben lévő három Dó- zsa-csatár közül Molnár III. lőtt a hálóba, 2:0. A mutatott jájék alap­ián Csurgó nem szolgált rá a ve­reségre. Jók: Molnár I., Csima, Molnár ín., ül. Hottó, Olvasó, Se­bestyén. M. G. MARCALI-FONYÖD 3:2 (2:2) Fonyód, 400 néző. V: Nárai. Marcali: Deák - Grujber, Hajdú, Bessenyei - Ihász, Király - Kis- borso, Szecskó, Kaltenecker, Bene, Farkas. Edző: Bősz Adám. Fo­nyód: Kardos - Bognár, Oláh, Molnár II. — Nag\', Gelencsér — Gadányi, Vida, Molnár I., Liszkai Szántó. Edző: Molnár Lajos. A kellemes labdarúgó-időben majd annyi marcali szurkoló gyűlt egy­be a fonyódi pályán, mint hazai. A sportbnrátok megérezték, hogy nagy küzdelmet hoz ez a találko- zó, hisz a fonyódiak még nem ad­ták fel. Ennek megfelelően lendü­letes hazai támadások vezettek be a mérkőzést, s ez a fölény góllá is erett. Molnár I. az ügyetlenkedő Deák mellett fejjel juttatta a há­lóba a labdát, 0:1. Változatosabb lett a játék, s amikor Farkas első ízben le tudta rázni őrzőjét, Bog­nárt, máris megszületett az egyen­lítő gól, 1:1. Fonyód rákapcsolt s az ügyesen kitörő Szántó a rövid sarokba Deák hasa alatt küldte a halóba a labdát, 1:2. Aztán meg­ismétlődött a korábbi Bognár- Farkas párharc. Megint a fürge szélső lett a győztes, és ismét a fonyódi hálóban táncolt a labda, 2:2. Szünet után ellaposodott a ko­rábbi elég változatos és érdekes találkozó. Negyedóra múltán látni lehetett, hogy amelyik csapat itt összehoz egy gólt, az megnyeri a mérkőzést. A fonyódiak átcsopor­tosítottak, most már Molnár II. őrizte Farkast. Bognár viszont Kisborsót sem tudta tartani, s a szélső kihasználva a fiatal hátvéd lassúságát, megszerezte csapatának a győztes gólt, 3:2. Az első félidőben élénk játékot láttunk, s ebben az időben a fo- nyódiak akár több gólt is rúghat­tak volna (Molnár I. a kaputól egy méterre állva lyukat rúgott). Végeredményben a mérkőzés sor­sát a két védelem közti különbség döntötte el. A marcaliaké volt ke­vésbé rossz. Jók: Hajdú, a mezőny legjobbja. Király, Ihász, Farkas, ill. Molnár II., Gadányi, Szántó. Nárai játékvezető egy-ket ki­sebb hibától eltekintve jól látta el feladatát. Kovács Sándor K. V. LOBOGÓ-NAGYBAJOM 4:2 (0:1) Kaoosvár, Textiles-pálya, 100 né­ző. V: Juhász. K. V. Lobogo: Ko­vács - Susenka, Perreg, Marton - Szabó, Szilvási - Lukács, Végh, Simon, Nagyréti, Jusits. Edző: Radnai István. Nagybajom: Ko­vács I. - Szalai, Glesz, Kovács II. - Léránt, Vida - Bnnovácz, Hor­váth, Gölcz, Tibol, Csere. Edző: Giesz Gyula. Mindvégig csapkodó játék folyt. A vendégek kapushi­bából vezetést szereztek, s a K. V. Lobogó csak az utolsó negyedórá­ban tudta a maga javára fordíta­ni a mérkőzést, azért, mert csatá­rai szinte egy idényre való hely­zetet hagytak kihasználatlanul. G: Nagyréti 3. Jusits, ill. Léránt 2. A Játékvezetőnek nem volt nehéz dolga. Tolnai László TASZARI HONVÉD- BAL ATONLELLE 2:2 (1:1) Taszár, 400 néző. V: Horváth G. Taszár: Gálfi — Balogh, Teroesi, Kalló — Zilahi, Pika - Borók, Nagy, Dargai, Pámel, Kerékgyártó. Edző: Stündl László. Balatonlellc: Hartmann — Kindler, Szabó, Gré- czi — Szűcs, Szekeres — Gergye, Somogyi, Cser, Zsigmond, Hor­váth. Edző: Pesti János. Kiegyen­lített, mindvégig lagymatag játék foly+. Kezdetben a vendégek ját­szottak némi fölényben, szünet után a taszáriaknak volt olyan húsz percük, hogy ekkor meg is nyerhették volna a mérkőzést. A hazai csapat valamivel közelebb állt a győzelemhez. G: Kerékgyár­tó, Zilahi ll-esből, ill. Gréczi, So­mogyi. Jók: Zilahi, Pika, Kerék­gyártó. ill. Hartmann, a mezőny legjobbja. Szabó, Szekeres. Jó já­tékvezetés. Zufall Béla ZAMÁRDI-K. KINIZSI U. 2:1 (0a) Siófok, 400 néző. V: Csákányi. Zamárdi: Mányoki - Horváth, Lő- nnczí, Abonyi - Béday, Czebei - Fidesz, Török, Kertész, Kriszbai, Szili. Edző: Béday Ferenc. Kinizsi II.: Gáspár — Standor, Szatyin, Borda — Kutas, Kosicsár — Hege­dűs, Farkas, Kiss I., Laczkovics, Kiss H. Edző: Gyenes Antal. Alá- csony színvonalú, csapkodó játék folyt mindvégig. Miként az ered- alakulása is mutatja, két el­lentétes félidőt hozott a találkozó. Szünet után a feljavult zamárdi csapat gólhelyzetei alapján is meg­érdemelten szerezte meg a két bajnoki pontot. G: Friesz, Krisz- 1 bai, 111. Farkas. Jók: Lőrinczi, a mezőny legjobbja, Mányoki, Abo­nyi, illetve Gáspár, Szatyin, Kt«, TI. Jó játékvr—^és. tir. Fazekas r.iihAl»

Next

/
Oldalképek
Tartalom