Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1050. április 11. Megjegyzések a kulturális seregszemle marcali járási bemutatójáról A szervezettség jó példája Somogyszili tapasztalatok A Tanácsköztársaság! emlékünnepségek keretében rendezték meg Marcaliban a La­tinka Sándor kulturális seregszemle járási bemutatóját, amelyen hat csoport vett részt és összesen tizenegy műsonszám, négy népi tánc-feldolgozás, egy népi játék és egy vegyes- kórus. Színjátszás egyáltalán nem szerepelt a bemutató műsorában. Kezdjük azzal, ami nem volt Azt jelente­né ez, hogy a marcali járásiban nem volt és nincs ebben az évadban színjátszás? Vagy csak olyan darabokat tanulnak, amelyekkel »•nem illik« vagy legalábbis nem dicséretre méltó a seregszemlén részt venni? Koránt­sem. A járás öntevékeny csoportjainak jelen­tős része színjátszással foglalkozik, mégpe­dig az idén sokkal többen nyúltak már érté­kesebb művekhez — még a népszínmű mű­faján belül is. A baj azonban az, hogy egy­részt nem vették be egész évi tervükbe a se­regszemlén való részvételt, vagy ha igen, va­lami ürüggyel — a kényelme,sségi szempont előtérbe helyezésével — egyszerűen lemond­ták a szereplést. Sokkal biztatóbb képet mutat a megjelent népi tánccsoportok, népi együttesek szerep­lése, amit elsősorban az ezzel foglalkozó ve­zetőik nagy lelkesedésének, ügybuzgalmának lehet tulajdonítani. Kiválónak minősítette a bizottság a jelentős fejlődést felmutató nagy- szakácsi tánccsoportot »Fe/lsőtárkányi bál« című feldolgozásáért (kár, hogy nem volt elég hangulatos az egyébként (.gén pontosan ki­dolgozott produkció előadásmódja), a nemes- dédiek »Nemesdédi leánykérés« című helyi gyűjtésű és önálló feldolgozású, sok figurával változatossá tett, de ugyanakkor nem elég lendületesen előadott táncjáték, a böhönyei KISZ-szervezet üde, kedves »Csalogató«-ját és a marcali művelődési ház tánccsoportja ál­tal igen hangulatosan bemutatott »Bodrog- halmi párostánc«-ot. Uj színt jelentett a se­regszemlén a somogyszentpáli népi együttes által előadott »A halálra táncoltatott meny­asszony« című népi játék (Csőri Sándor szövegkönyve nyomán). Bár a feladat erősen próbára tette az együttes erejét, sőt talán né­mely vonatkozásban meg is haladta, megmu­tatta azt az útat, amelyen a népi együtteseik­nek, a falusi színjátszó és tánccsoportoknak haladniuk kellene. Végezetül szólni kell az egyetlen megjelent kórus, a varászílói vegyeskar szerepléséről. Ennek az alig négyszáz lelkes községnek a lelkes énekkara már a tavalyi bemutatón is nagy sikert aratott, de az elmúlt év folya­mán tovább fejlődött az előadásmódja. Jó ér­zékű témaválasztással (népdalcsokor, Brahms, Bárdos művei, lengyel népdalfeldolgozás) fe­gyelmezett kiállással, lendületes énekléssel méltán vívta ki mind a közönség, mind a bí­ráló bizottság tetszését. Dobos Jenő kar­vezető jól fogta össze a szorgalmas együttest. összefoglalva: a kulturális seregszemle e bemutatója nem tükrözte a marcali járásban folyó művészeti munkát. P. L. Bíró György, a szövetkezet új tagja mondta érkezésünk­kor: — Öröm járni a mezőn. Higgyék el, egyéni karunkban is nagy szorgalommal dolgoz­tunk, de ilyen szép még so­hasem volt a határunk, mint most. Pedig csak most kezdte a falu a szövetkezeti gazdál­kodást. — S amikor Kovács Ferenc agronómusnak emlí­tettük jövetelünk célját, így szólt: — Nálunk nincs első és le­maradó brigád. Itt a munkád­ban elöljáró, és még előbbre járó brigádok vannak. — Nem valami rangsorolás alapján, hanem találomra vá­lasztottuk az 1-es számú nö­vénytermelő birgádot, hogy három napon át ismerkedjünk annak életével, munkájával. Megállapításainknak hangot adtunk lapunk szerdai, csü­törtöki és pénteki számában, ma pedig a három nap legfőbb tapasztalatait összegezzük. A központi irányítás A somogyszil-gadácsi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben ez nal gyakran a határban kö­szönt rájuk. A főagronómus a három beosztott mezőgazdász- szal naponta megbeszéli a tennivalókat. Ök pedig a hoz­zájuk tartozó brigádvezetőket látják el szakmai tanácsokkal. Az agronómusok és brigád­vezetők szinte naponként tar­tanak összevont értekezletet. Ezeken a tanácskozásokon hangolja össze a vezetőség a brigádok munkáját és szabja meg a másnapi feladatokat. Ilyenkor történik az erőgépek elosztása, a műtrágya- és ve­tőmag! gény 1 ések számbavétele. A brigádok önállósága A szántóföldi növényterme­lést nyolc brigád végzi. A leg­kisebbnek 470, a legnagyobb­nak 726 holdja van. Minden brigád területe egy gazdasági egyseget képez, külön vetés­tervvel. A beosztott ag­ronómusok mindegyike két- három brigád munkája szak- szerűségéért tartozik felelős­séggel. A mezőgazdászok dol­ga, hogy megszervezzék bri­gádjaik között a szükséges Rendelet a Isz-elnökök, mezogavtiáezok és könyvelők működésének szakáig olásáról tavaszától kezdve 544 csa- i együttműködést, őszi Mihály lad 823 tagja gazdálkodik kő- agronómushoz például az 1-es, A földművelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel, il­letve a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökével, vala­mint a Termelőszövetkezeti Tanács és a SZŐ VOSZ elnök­ségével egyetértésben rende­letileg szabályozta a termelő­szövetkezeti elnökök, mezőgaz­dászok és könyvelők működé­sének egyes kérdéseit. A rendelet előírja, hogy az 500 holdnál nagyobb földterü­lettel rendelkező, valamint a megyei mezőgazdasági osztály által kijelölt erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó kisebb mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben állandó jelleggel kell szakképzett mezőgazdászt alkalmazni. ötszáz holdnál kisebb terü­letű szomszédos közös gazda­ságok részére lehetővé teszi a rendelet, hogy közösen foglal­koztassanak mezőgazdászt. Az ezer holdnál nagyobb terüle­ten gazdálkodó termelőszövet­kezetekben, ha belterjes kul­túrákkal foglalkozik, a vezető mezőgazdászon kívül más szakképzett mezőgazdászt, az állattenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek pedig ál­latorvost is foglalkoztathatnak. 1959. február 1-től a tsz-ek- ben vezető mezőgazdászi mun­kakörben csak olyan szakem­ber alkalmazható, aki a meg­határozott képzettséggel ren­delkezik és állami gazdaság­ban vagy arra alkalmas tsz- ben, gyakorlott szakember irá­nyítása mellett legalább két évig dolgozott. Brigádvezetői feladatok el­látásával lehetőleg mezőgazda- sági technikumot vagy kétéves mezőgazdasági szakiskolát végzett tsz-tagot kell megbíz­ni. A mezőgazdászt a közgyű­lés lehetőleg vegye fel a tagok közé és válassza meg elnök- helyettesnek. Ha ez nem le­hetséges, hosszabb időre szóló szerződéssel kell alkalmazni. Megszabja a rendelet a me­zőgazdászok jog- és feladat­körét. Előírja a rendelet, hogy minden termelőszövetkezetben állandó jelleggel szakképzett könyvelőt is kell foglalkoztat­ni. A termelőszövetkezeti elnö­kökkel kapcsolatban a rende­let megállapítja: e feladatkör ellátására politikai képzettsé­güknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas dolgozó­kat kell felkérni és megválasz­tani. Az elnök megválasztásá­hoz a megyei tanács végre­hajtó bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges és %sak annak beleegyezésével le­het. — akár fegyelmi eljárás útján is — elmozdítani. Az elnök, továbbá a tagként működő mezőgazdász és könyvelő munkaegységrészese­dését és egyéb járandóságát, valamint a munkaszerzód ' -sei alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérét a köz­gyűlés a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg. Rendbe jöttek a dolgok a tahi Üj Élet Tsz-ben Tavaly ősszel választotta nyékiből annyit terveztek, hogy meg a tagság a tabi Uj Élet állatállományukat jövőre há- Termelőszövetkezet elnökének romszorosára növelhessék. Né- Ringld Ádámot, akinek hány nap múlva végeznek az már több éves tsz-e,lnöki múlt- összes időszerű tavasa mun­ja van. Mosolygós arcú, ke-:kákkal. meny kezű, sokat tapasztalt gazda Tab közismert és ked-' veit »Ádi bácsija«. Fél eszten­deje vezeti a tsz-t, s azóta sok mindéin megváltozott a szövet­kezetben. Van pénzük a Nem- zei Bankban; a 11 tehén fejési átlaga hónapról hónapra nö­vekszik; 37 marhájuk hízik; 112 fehér hússertésüket még ebben a gazdasági évben lead­ják. A fajtatiszta yorksirei te­nyészállatok és bacon süldőik nevelése képezi majd fő jöve­delmi forrásukat. A 685 katasz­teri hold művelési és egyéb munkáit 18 lóval végzik. A föld 22 százalékába kukoricát és silókukoricát vetnek. Pillan­gós és más takarmánynövé­Van már agronómusuik, bri­gádvezetőjük és könyvelőjük. Megszűnteik a régi pánzpazarló kiadások, könyvelésük napra­kész, a magtárban és a tsz há- zatájám rend uralkodik. És ami az eredményes munka legfőbb biztosítéka: a tagság között nincs széthúzás, ellenségeske­dés. Építőhrigádot szerveztek, így az építkezéseket is maguk végezhették. A tsz minden tagja arra tö­rekszik, hoigv bebizonyítsa á még kétkedőknek a szövetke­zeti gazdálkodás eredményes­ségét, fölényét. Székely István, Tab. zöisen több mint 5100 hold területen. Két falu lakossága sorsának alakulása függ a szövetkezet jó vagy rossz működésétől. Mindjárt hozzá­teszem: sokatígérő. biztató a kezdet. Ez a tagság igyekeze­tét, törekvését mutatja, és annak tudható be, hogy biztos kezekben van a vezetés a Pe­tőfiben. Huszár József elnök nagy hozzáértéssel igazgatja a szö­vetkezet közös dolgait. Szi­lárd támasza a mintegy há­rom* évtizedes gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező főagro­nómus, Dőlni Vilmos. Egyikük sem ismer fáradságot. A haj­a 2-es és a 3-as brigád tarto­zik. Néhány napon Varga Istvánhoz küldte, majd a má­sik brigádnak adta át a bur­gonyaültető gépet. így van ez más gépi munkák esetében is. A 10—15 pár fogat és a 6— 8 gyalogmunkás csapat irá­nyításában a brigádvezetők­nek teljes önállóságot biztosí­tottak. A brigádvezető tehát valóban gazdája területének. A munkacsapatok működése Kupi Vendel 1-es számú brigádja 3 fogatcs, 6 női és 1 Vígopera- és operett-est­lesz hétfőn, 13-ám este fél 8 órakor a Latinka kollégium Ady Endre utca 2. szám alatti nagytermében. A Közalkalmazottak Szakszervezetének célja, hogy ezúttal a könnyebb fajsúlyú, népszerű és közkedvelt, vidám hangulatú operák részleteinek bemutatásával hozza közel a közönséget a muzsikához. A mű­sorban Mozart, Rossini, Donizetti vígoperáinak nyitányai, áriád, kettősök csendülnek fel kitűnő énekesek előadásában, valamint a nagyoperettek értékesebb, a komoly zenéhez kö­zel álló gyöngyszemeiből is hallhatunk majd. A hangverseny szólistáiként László Margit, Varga Zsolt operaénekeseket, Lehoczky Zsuzsát, Szabó Miklóst, Sebestyén Sándort, a szegedi színház mű­vészeit üdvözölheti a közönség. A Közalkalmazottak Szimfo­nikus Zenekarát Kosa Sándor vezényli és Balassa Imre mond összekötő szöveget. A szakszervezet úgy határozott, hogy ezt a hangulatos, jónak ígérkező műsort a későbbiekben vidéki színpadokon, elsősorban a járások székhelyein, Nagyatádon, Barcson, Mar­caliban is bemutatják. A vígopera-est iránt máris igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. irta ■■ ^djödGycrgy isstfmte 2t>» Mikor megpillantottuk az ajtó te őket Lázár atya cellájába, mögött emelt falat és ön azt Mikor beléptek, a fiatal pap kiáltotta, hogy hozzanak csá- elmerülten olvasott. A látoga- kányt, együtt mentünk érte. tás meglepte, de láthatóan örült Pontosabban futottak — a jövevényeknek, vetette közbe az ügyész. — Lázár atya — kezdte a. ügyész —, megmondaná, mi a véleménye Zita fejedelemasz- szonyról? Lázár atya az ügyész köze­lébe húzta székét és igyekezett őszintén jellemezni a kolostor páter. — Szokott gúnyoros mo­dorában hozzá akarta tenni, hogy látszik az asszonykéz hiá­nya, de meggondolta magát, $ mégsem mondta. Nézelődés közben egy bre­viárium került a kezébe, s ahogy lapozgatta, egy levél esett ki belőle. Nem akart in­diszkrét lenni, de amikor fel­emelte a levelet, véletlenül megpillantotta az aláírást. Meglepetésében nagyot kiál­tott. Lázár atya és az ügyész csodálkozva néztek rá. — Lázár atya! Hogy került — Úgy van, futottunk, ő ve- beszélgetést az orvos —, azért fejedelemasszonyát. Az ügyész ide ez a levél? zetett. Megmutatta, hol a kér- jöttünk magához, mert szeret- egyik kérdést a másik után tét- Lázár atya szinte kővé der­tészház, -maga nyitotta ki az nénk felvilágosítást kapni a te fel, a pap alig győzött vá ajtaját, kezembe adta a csá- szerencsétlen Ubryk Borbálá­kányt. Futva tértünk vissza a röl. Most nem hivatalos minő­pincébe. Nekiálltam a csá- ségben vagyunk itt, hanem kánnyal, de ő félretolt. Nem mint olyan emberek, akik hagytam magam, helyet szőri- szenvedélyesen akarják tudni tottam. Lankadatlanul bontot- az igazságot. Tudni akarjuk, ta a falat, pedig nem lehet hoz- hogy kik, és milyen okból tét- és szokása szerint nézelődni zászokva az ilyesfajta munka- ték ezt a szörnyűséget. S raj- kezdett a kis cellában, hoz... Azután mikor mi belép- tunk kívül még nagyon sok laszolni. Az orvos kissé neheztelt, hogy Donecki vette át a beszél­getés irányítását, hiszen neki is voltak kérdései. Nem baj, van idő — nyugtatta meg magát. tünk az odúba, ő kívül maradt mintha félt volna. Kifelé jövet elhaladtam előtte, lehajtotta a tejét... Később is az volt ró­la a benyomásom, hogy szána­kozik a szerencsétlen apácán. Látja... ez lehet az. aki... De nem, ezt nem merném állítani... — nem fejezte be a mondatot. Elővette az óráját. — Nyolc embert érdekel az országban, sőt külföldön is, hogy mi tör­tént valójában Ubryk. Borbálá­val, ön akkor, amikor a csá­kányokért sietett velem, s amikor nekiállt a fal bontásá­nak, már állást foglalt az igaz­ság mellett. Kérem, segítsen a további falbontásban is. Lázár atya mosolyogva, szi­óra. Mit szólna hozzá, ha meg- vélyes hangon válaszolt, látogatnánk Lázár atyát? — Kérdezzenek, elmondom, — Menjünk! — mondta az amit tudok, ügyész. — Úgy tudom, Lázár —. Mióta jár a karmelita atya a karmelita Kfttt'torban szüzek kolostorába? lakik. — Július közepe óta- Akkor A karmelita fráter, aki a ka- küldött oda az érsek őeminen- put kinyitotta, csodálkozott, a ciája, amikor Gratianus páter szokatlan időben történő látó- megbetegedett, gátason, de kérésükre felvezet- =- Kérem. — szólt közbe az — Látom, sok könyve van, Lázár atya — jegyezte meg a könyvespolcra mutatva. — Igen! Szeretem a köny­veket — válaszolt a pap, de nem■ folytathatta, mert az ügyész máris új kérdéseket tett fel. Az orvost nem nagyon érde­kelték az ügyész kérdései, és a könyvespolchoz lépett. Sorra szedegette le a könyveket. Mi­kor felfedezte, hogy két sor­ban állnak, a leghátsó sor bön­gészésébe kezdett. A legna­gyobb részük teológiai munka volt, régiek és újabbak. A hátsó sorban állókon éves por feküdt. — Úgy veszem észre, nem nagyon takarítanak, magánáJ, medten bámult az aláírásra: Borbála. A következő pillanat­ban azonban már rájött a meg­oldásra. — Én a megboldogult Gra­tianus atya szobájában lakom, a könyvek egy része is az övé volt. A hátsó sor. Csak ott ta­lálhatta. — Igen, ebből a könyvből esett ki. — Jobban megnézték a breviáriumot, és további há­rom levelet találtak. Borbála levelei egy Dimitrij nevű em­berhez, s Dimitrijnek egy levele Borbálához. A könyv lapjai­nak margóját pedig sűrűn tele­írta valaki... Az írás ugyan- j az, mint a leveleken: Borbála írása... Lázasan tovább ku­tattak a könyvek között, s egy füzet és egy köteg levél került elő. A leveleket ugyan­csak Borbála irta. — Ezeket a könyvvel együtt magunkkal visszük, Lázár atya — mondta izgatottan az ügyész. — S arra kérem, hogy senkinek se szóljon róla. — Folytatjuk — férfi gyalogmunkás csapatot foglal magában. Megfigyelé­seink tanúsága szerint Kupi elvtárs a 10 csapatvezetőn ke­resztül szólítja munkába a brigád 104 tagját. Azért tart­ják délutánonként a szövet­kezet központjában a megbe­széléseket, hogy a brigááveze- tőknek legyen módjuk még es­tig találkozni csapatvezetőik­kel. Közlekedési eszközük: egy-egy vastag kerekű (terep­járó) kerékpár, amelyet a szövetkezet vásárolt. Az érte­kezletek után tehát tüstént kijutnak a határba, s ott mind­egyik csapatvezetővel közük, mi lesz a másnapi munka. Szeretném hangsúlyozni en­nek a helyes időbeosztásnak a fontosságát. Nagyon lényeges az, hogy az emberek ne úgy tegyék fel a kérdést: »mit dol­gozunk ma ?«, hanem igy: >-ho* va megyünk holnap?« A somogyszili tsz-ben két- három héttel elébe vágtak az időnek. S ennek az ütemes munkának az a magyarázata, hogy — pl. az 1-es brigádban is — mindenki tegnap vagy tegnapelőtt megtudta, hogy mi lesz a dolga ma vagy holnap. A csapatvezetők estefelé a mezőn, eső után vagy néha hosszúra nyúló brigádvezetői megbeszélés esetén kora reg­gel közük a hozzájuk tarto­zó emberekkel a kapott fel­adatot A szomszédokba kell csak átmenniük, mert a mun­kaszervezetek kialakítása a tagság elhelyezkedéséhez iga­zodott. á falu egy részét egyazon brigádba sorolták be, a csa­pat tagjai szinte egymás mel­lett laknak. így könnyű a mozgósítás, sőt azt is elérik, hogy egyszerre induljon a mezőre az egész csapat Néhány észrevétel A nagyüzemi munkaszerve­zés jó példáját láttuk So- mogyszilban. Vannak azonban itt is javítani valók. Ezekről is helyénvaló említést tenni. A vezetőség még gondosab­ban ossza el ezután az erő­gépeket. Ne forduljon elő, hogy egy-egy Zetor oda indul­jon, ahova valamelyik brigád­vezető irányítja, mert ezzel hátráltatja a másik brigád munkáját. Reggelenként ugyanis harc folyik a gépe­kért, mert kevés van belő­lük: aki előbb éri, az viszi a traktort, pl. műtrágyát szál­lítani. A hét első napjaiban meg­jelent a répabolha. Hatásos védekezőszer viszont nem volt a tsz raktárában. A ta­valyról maradt Matadorral kezdtek porozni. Vofatoxot csak most rendeltek. Kupi elv társat csupa új ta­gokból álló brigád vezetésével bízták meg. Tisztelik, becsülik őt, hallgatnak szavára, végre­hajtják utasításait Elismerést érdemel az a törekvése, hogy minden munka jól menjen — s e célból igyekszik minde­nütt ott lenni. A közös mun­kák dandárjának kezdetén ta­lán szükség van erre. A to­vábbiakban viszont támasz­kodjék bátrabban csapatveze­tőire. Engedje, hogy teljesen ök irányítsák beosztottaikat. Magán könnyít vele és növe­li a munkacsapatvezetők ön­állóságát, felelősségérzetét. így elkerülhető lesz a kapálásnál a bandázás, aminek felszámo­lását s a terület egyénekre bontását hangos szóval kérik, sőt követelik az asszonyok. Szorgos munka folyik ezen a tavaszon a somogyszili ha­tárban. Egy brigád tevékeny­ségének tanulmányozása köz­ben Mucsi Andrással, a Ka­posvári Járási Tanács Mező- gazdasági Osztályának munka­társával együtt lépten-nyomon tapasztaltuk a megnagyobbo­dott szövetkezet kicsiny, de egészséges magjának tanító, úttörő szerepét A kezdemé­nyezők, a Petőfi Tsz régi tag­jai korábbi szilárd helytállá­sának is része van abban, hogy most ilyen szervezetten, nagyobb zökkenők és pilla­natnyi késlekedés nélkül kezd­te meg a közös gazdálkodást Somogyszil és Gadács dolgozó parasztsága. Kutas Jávát

Next

/
Oldalképek
Tartalom