Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
Hogyan keletkezett az Aggteleki Cseppkőbarlang? Világhírű gyógyhellyé válhat-e a Béke-barlang? A z egyik néprege szerint valamikor a Baradla tetején (így hívták az általunk Aggtelki Cseppköbarlangnak ismert barlangot) egy gyönyörű vár állott, a mai Aggtelek helyén pedig egy város. A várban, amelynek teteje aranyból volt, és messze tündökölt, lakozott egy király, aki sok harci népet tartott a várban, velük rabolni járt, és temérdek kincset halmozott össze várában és a vár alatt lévő barlangban. Egyszer valahol egy gyönyörű királylányt ejtett zsákmányul. Minden kincsét felajánlotta a király a lány szerelméért, de hiába. A lány vőlegénye végül megtudta menyasszonyának tartózkodási helyét, varázspálcájával felpattintotta a vár kapuját, és embereivel behatolt oda. A gonosz király szolgáival együtt a barlangba menekült, de hiába, mert a vőlegény varázspálcájával cseppkővé változtatta őket és minden kincsüket... Ebből csak annyi igaz, hogy a barlang természeti szépsége, a cseppkövek, valóban kincset érnek. Ez, a világ egyik legnagyobb barlangja, egyszerű karsztjelenséggel keletkezett. (A karsztjelenség a mészkőben oldó hatást kifejtő víz munkájának eredménye. A jelenséget először a Jugoszlávia területén lévő Karszt hegységben figyelték meg, innen kapta nevét.) Az észak-borsodi karszt, vagy másképpen az Aggteleki- karszt, mészkőből áll. A mészkő tulajdonsága, hogy elnyeli a vizet. Az elnyelt víz viszont szénsavtartalmának megfelelően oldja a mészkövet. A hegység belsejében folydogáló vizek évezredek és évmilliók alatt hozták létre azokat a töb- bé-kevésbé vízszintes elrendezésű üregeket, mint pl. a fentebb említett cseppkőbarlang is. A barlang mennyezetén áthatoló víz oldja a meszet, a mennyezetre érve a víz egy része elpárolog, a mész ottmarad. Az állandóan csepegő meny- nyezeten azonban nem párolog el minden víz, hanem annak egy része lecsepeg a barlang alsó részére is. A lecsepegő víz itt párolog el. így a cseppkő, amely lerakódott mészből áll, a mennyezeten is és a földön is keletkezik. A mennyezeten keletkezett cseppkövek függő, a földön keletkező cseppköveket álló cseppköveknek nevezzük Ha ezek a cseppkövek évezredek során összeérnek, hatalmas cseppkőoszlopokká válnak. A cseppkövek sokféle színben pompáznak. A szürke és fekete színűek a barlangban élő penésagombák és a barlangban lakó ősemberek fáklyalángjainak füstjétől kormo- sotítak be. A rózsaszínes, pirosas cseppkövek a mészkőben lévő vas és alumínium ásványok lerakódásai. A zöldes színezést a réztől, a kékes színeződést pedig a mangántól kapták a cseppkövek. Helyenként igen szép, fehér színűeket találunk, A cseppköveket formájuk alapján nevezték el, ma is úgy hívják azokat. Nem lehet meg- illetődés nélkül bemenni a barlangba. Csokonai a pokol tornácához hasonlította. A barlang cseppköveit alakjuk szerint a nép kezdte elnevezni. Pl. BorjúfÓka. Napraforgó, Csipkepamlag, Törökmecset, Tündérvár, Csikóstanya, Rózsa Sándor gatyája, Hentesüzlet, Fürdőző várkisasszonyok, Csillagvizsgáló, Tigristerem, Hangversenyterem stb. A hegység általában száraz, kevés a felszíni vízfolyása, forrása. Ha a karsztvízszint alacsony, komoly problémát okoz az ivóvíz. Ennek oka a mészkő víznyelő képessége. Ahol viszont az elnyelt víz a felszínre kerül, ott a forrás bővizű, kristálytiszta. A hegység 1952-ben felfedezett másik barlangja a Békebarlang, amelyet Jakucs László geológusunk talált meg kutatásai nyomán. Ugyanolyan, vagy még szebb, mint a vén Baradla. Erről a barlangról már régebben az a hír járta, hogy gyógyhatása van, amely később lassan kezdett igazolódni, de még ma sem vehető bizonyosra, hogy milyen betegségekre van gyógyhatása. Jakucs László kutatásai alapján ugyan már sok mindenre következtethetünk. Eleinte ösztönösen végezte kutatásait, később a gyógyhatás tudatában. Leírja: » ... az influenzás, illetve lázzal is járó meghűléses megbetegedések nyomtalanul gyógyulnak ... az ilyen természetű betegek minden egyes esetben teljesen gyógyultan jöttek felszínre a barlangból, még akkor is, ha a néhány órás barlangi séta során többször, akár derékig is alá kellett merülniük a föld alatti patak 10 C- fokos hideg vizébe.« A közeljövő vizsgálatai döntik majd el, hogy kiépülhet-e egy, a Klutert-barlanghoz hasonló föld alatti szanatórium. A második világháború idején a háború borzalmai és pusztításai ellen a Ruhr-vidék lakosságának egy része ebben a barlangban keresett menedéket, és ott-tartózkodásuk idején a barlang gyógyhatásáról győződtek meg. Azóta világhírű gyógyhellyé építették ki, ahol évente kb. 70 ezer ember keres lég- zőszervi megbetegedésére gyógyírt. A Béke-barlang ilyen irányú gyógyhatásaira Jakucs Lás z1 óék már régen felfigyeltek. Ök eleinte úgy gondolták, hogy a barlangban lévő gombák által termelt antibiotikumoknak van gyógyhatásúk. Azonban olyan betegségekre is volt a barlangnak hatása, amelyeket antibiotikummal gyógyítani nem lehet. «■A szamárköhögéssel bevitt gyermekek 4—5 órás benntar- tózkodás után vagy meggyógyultak, vagy erősen enyhültek, és ritkultak a rohamok«. Hetven tüdőasztmás beteg közül a légzőkúra után 34-en egy hónapig tünetmentesek lettek. Ugyancsak jó hatással volt a légcsőhurutra, hangszalaggyulladásra is. Ezért sokan keresték fel már eddig is a barlangot. Ezek után Jakucsék a barlang másféle hatását tételezték fel, és a Klu- tert-barlang vizsgálatait kezdték tanulmányozni. "A Klu- tert-barlang gyógyhatásút elsősorban légpárában jelenlevő kémiai anyagokkal magyarázzák. Ezek ugyanis belélegezve a tüdő, a légcső és a hörgők izgatott, gyulladásos, érzékeny felületeire megnyugtató hatással vannak« — írja Jakucs László híres geológusunk. Tehát a légpára nagy sókoncentrációja az egyik legfontosabb gyógytémyezője a Klutert- barlangnak. Ha ez a külföldi megállapítás igaz, akkor a Béke-barlang gyógyhatása még nagyobb, mint a Klutert-bar- langé, mert a légpára sókoncentrációja többszörösen felülmúlja az előbb említett világhírű barlangét. H a a feltevések beigazolódnak, akkor a Békebarlang föld alatti szanatóriummá válhat, ami a nép- egészségügy szempontjából igen fontos. Az illetékesek azonban Jakucsot nagyon magára hagyták, nem kapott kellő támogatást, így a tudományos kutatás nem folyhatott kellő mértékben. Azonban, mint Jakucs írja: >»A közelmúltban tapasztalt nagyszerű nekilendülés láttán e sorok írója is bízik már abban, hogy a még hátralevő orvosbiológiai és meteorokémiai vizsgálatokat illetékes tudományos intézményeink elvégzik«. Jakucs László tudományszeretetből elindította a vizsgálódást, másokon a sor. hogy Jakucs nagyszerű hipotézisei tézisekké váljanak. Lóczy István tanár. A SZOVJETUNIÓ HÉTÉVES TERVÉBŐL A gépek — az ember segítőtársai A gépgyártókra nehéz munka vár az idén. Az össztermelés magas ütemének megtartása mellett létre kell hozniuk a legkorszerűbb gép- és berendezésfajtákat, amelyek a lehető legnagyobb mértékben megtakarítják az ember erejét, munkáját és idejét. Mindenekelőtt az automatizálásról kell szólnunk. Az évi terv előírja, hogy 155 automata- és félautomata-gépsort kell gyártani, 20 százalékkal többet, mint tavaly. A vegyi berendezések gyártásának volumene 80 százalékkal, a hengerművi berendezéseké 28 százalékkal, a nyersolaj finomító berendezéseké 27 százalékkal emelkedik. Mint ismeretes, a vasúti közlekedést korszerűsítik. Ezzel kapcsolatban a főnali diesel- mozdonyok és villany mozdony ok gyártása a tavalyihoz képest 32 százalékkal emelkedik. Most szervezik meg az 5300 lóerős, váltóáramú, hattengelyes villanymozdonyok sorozatgyártását, s elkészítik a 7070 lóerős, váltóáramú, nyolctengelyes villanymozdony kísérleti példányait. A mezőgazdaság az idén négy hajtókerékkel ellátott új kerekes traktorokat, magajáró futómüveket és 30 lóerős, léghűtéses hajtóművekkel ellátott traktorokat, rákapcsolható gabona- és lenvetögépeket kap Mit ad az élelmiszeripar? Az élelmiszeripar, mint ismeretes, nagy mértékben a mezőgazdaság fejlődésétől függ. S mivel a Szovjetunió mezőgazdasága jelenleg a hatalmas fellendülés korszakát éli, biztosak lehetünk abban, hogy az élelmiszeriparnak igen szilárd nyersanyagbázisa lesz. Az iáén jelentősen növelik az egyes élelmiszeriparágak teljesítményét. Ezt részben a meglevő üzemek bővítésével, részben új üzemek építésével érjük el. Körülbelül 50 új városi tej- feldolgozó üzemet, 30 húskombinátot, 17 ■ cukorgyárat és sok más, korszerű berendezéssel ellátott üzemet építenek. Nagy figyelmet fordítanak a munkaigényes műveletek gépesítésére és a termelés automatizálására. A múlt évvel szemben a hústermelést (az állami nyersanyagforrásokból) 310 ezer tonnával, a tejtermékek termelését 1,6 millió tonnával, a cukorgyártást 610 ezer tonnával, a növényi olaj gyártását 319 ezer tonnával növelik. A villamosenergia termelésének fejlesztése Az energetikusok 258 milliárd kilowattóra villamosenergiát, a tavalyinál csaknem 11 százalékkal többet adnak az országnak. Megvalósul a pártnak az az utasítása, hogy elsősorban földgázzal, pakurával és olcsó szénnel működő hőerőműveket kell építeni. Sok ilyen erőmű épül 1 millió kilowatt és ennél nagyobb kapacitással. Az Uraiban az idén üzembehelyezik az első 200 ezer kilowatt teljesítményű turboagre- gátot. Európában ez lesz a legnagyobb. A donyeci szén osztályozásánál és darabosításánál keletkező hulladék felhasználására nagy teljesítményű hőerőművek épülnek Ukrajnában. a Kuznyeck-medencében és Kelet-Szibériában, Azerbajdzsánban és az Észak-Kau- kázusban földgázzal, Észtországban pedig palával dolgoznak majd az új hőerőművek. Az idei terv előírja a bratsz- ki vízierőmű szélesen kibontakozó építését. Lipeck, Voro.nyezs, a moszkvai energia- rendszer a sztálingrádi vízi- erőműtől kap áramot. A Dnyeper vize mozgásba hozza a kremencsugi vízierömű agre- gátjait. Néhány szót az energetikai rendszerek fejlesztéséről. A sztálingrádi vízieröműiöl a moszkvai energiarendszerig terjedő 500 kilovolt feszültségű távvezeték üzembehelyezése a Szovjetunió európai részén az egységes energetikai rendszer megteremtésének fontos szakasza lesz. Most kezdik építeni a 330 kilovolt feszültségű áramvezetéket, amely három köztársaság — Észtország, Litvánia és Lettország — energiarendszerét egyesíti. Ez az energiarendszer jövőre kezdi meg működését. Azerbajdzsán és Grúzia energiarendszeréhez rövidesen hozzácsatolják Örményországét is. Ezzel bezárul a Kaukázuson túli gyűrű. Komoly, gyakorlati lépések ezek a Szovjetunió egységes energiarendszerének megteremtése érdekében. Gyűszű nagyságú rádió Mióta kifejlesztették a tranzisztorcsöveket, mint legkisebb és legolcsóbb energiaforrást, mind jobban divatba jönnek a zsebrádiók. Ezeknek a készülékeknek eddig az volt a hátrányuk, hogy csak közép- és hocsz'í’Tinámú adá»-k vételére voltak alkalmasak. Egy francia kutatócsoport most olyan berendezést szerkesztett, amellyel a rövid és ultrarövid hullámokat is fel lehet erősíteni. Ennek segítségével lehetővé válik gyűszű nagyságú rövidhullámú vevőkészülékek előállítása. SOMOGY MEGYE 1919. évi eseménynaptára JÚLIUS 1: Megalakult a Kerületi Gazdasági Hivatal Elnöke, mint kormányzótanácsi biztos: Latinika Sándor. JÚLIUS 6: A vármegyei közigazgatási megbízottnak Lucz Mózest nevezték ki. JÚLIUS 8: Egyesítették a kaposvári malmokat. Szocializálták az asztalosok üzemét. JÚLIUS 10: Szocializálták a Székely-féle szabóüzemet (T.) JÜUIUS 12: A Kerületi Ipari Termelési Tanács Intézőbizottsága beolvadt a Kerületi Gazdasági Hivatal második osztályába. JÚLIUS 20: A vármegyei Építési Direktórium megalakulása. JÚLIUS 27: A megyei munkástanács második ülésén Schneller Béla elnökölt. AUGUSZTUS 6: Hatalomátvétel négytagú bizottság által. CPeinhoffer Lajos, Zóník István, Lucz Mózes, Hudra László.) AUGUSZTUS 8: Letartóztatták az iharosberényi munkástanács tagjait. (Adárn János elnököt augusztus 6-án tartóztatták le.) AUGUSZTUS 13: A megye vezetését kormánybiztos vette át. SZEPTEMBER 1: A Prónay-század különítménye kivégezte Adárn Jánost, az iharosberényi munkástanács elnökét, s egyben a csurgói járás forradalmi törvényszékének elnökét, dr. Dohány Jenőt, a csurgói járás közigazgatási megbízottját és Farkas Jánost, a csurgói pártfcitkárt. _____________________________________________________________________._____' H arc a láva ellen Az állandó földrengésektől sújtott Japánban évezredeken at tehetetlenek voltak a tűzhányók pusztításával szemben, s elkerülhetetlen csapásként tűrték el. Újabban a tudomány felvette a harcot a láva ellen, s a tudósok bíznak abban. hogy a jövőben sikerül a japán lakosságot megelőző intézkedésekkel a vulkanikus eredetű katasztrófáktól megvédeni. Takes! Minakami dr., a tokiói egyetem munkatársa a vulkanikus kitörések előzetes felismerését már 80 százalékra tökéletesítette. A Közép-Japánban fekvő Mont Asana kitörése 1958. november 10-én például már viszonylag ártalmatlan volt, mert Minakami dr. jóval előbb jelezte a veszélyt, s így a kormány intézkedhetett, hogy megtegyék a szükséges előkészületeket, a lakosság ideiglenes kitelepítésére. Minakami dr. hónapokig mérte az Asana-hegy lejtőin a földfeszült.séget és földmozgást. Megállapította, hogy a forró láva mind nagyabb erővel ostromolja az útját álló kőtömeget. Kiszámította, meddig tarthat még a kőréteg ellenállása, illetőleg mikor tör magának utat a láva. Miután a láva szétrobbantotta a kőréteget, s a magasba tört. a nyomás megszűnt. Ennek ellenére állandóan folynak a mérések, hogy a földjeikre visszatért parasztok nyugodtan dolgozhassanak. Minden vulkanikus kitörés napokkal, sőt hetekkel előbb jelzi közeledtét — néha a tűzhányó közvetlen közelében, máskor több száz kilométer távolságban is tapasztalható változásokkal. Csuji Cuboj tokiói, egyetemi professzor elkészítette a japán szigeteken mért földenei-giák és földmozgások térképét, amely megkönnyíti a földmozgások tanulmányozását. Minden japán egyetemen működik egy csoport, amely folyamatos vizsgálatok alapján előre jelzi a vulkanikus kitöréseket, és lehetővé teszi a katasztrófa elhárítását, vagy legalábbis csökkentését. A kiotói egyetem 300 millió dollár költséggel 25 földrengés jelző állomást hozott létre az ország különböző részein. Ezeket az állomásokat a legkorszerűbb mérőberendezésekkel; így példá-uü olinométorekikel és gravitométerelkkel szerelték fel. ÉRDEKESSÉGEK A TUDOMÁNY—TECHNIKA VILÁGÁBÓL 30 DEKÁS ZSEBMOTOR Borisz Blinkov szovjet technikus 30 dekás motort szerkesztett. A 1,5 lóerős motorból, amely méltán megérdemli a zsebmotor nevet, egy kabátzsebben három darab is elfér. A kis motort összehajtható törpekerékpárhoz és könnyű evezőscsónakokhoz lehet használni. ÚJ MESTERSÉGES BALZSAM A balzsamok szerves anyagok keverékeiből készülnek. A természetes balzsamokat az orvostudomány, az Elatszergyár- tás és a technika használja fel. Az orvostudomány elsősorban az úgynevezett Peru-balzsa- mot használja, amelyet egy természetben ritkán előforduló növény nedvéből vonnak ki. Felmerült tehát a kérdés, nem lehetne-e mesterséges úton előállítani ezt a fontos anyagot. M. Sosztakovszkij, a vegyi tudományok doktora a Szovjetunióban munkatársaival együtt hosszasan kísérletezett e balzsam szintetikus előállításával, s munkáját siker koronázta. Olyan baflzsam-vegyületet állítottak elő, amely összetételében megegyezik a Peru-bal- zsammal, gyógyhatása azonban nagyobb. Az új gyógyszer nemcsak sérülések, égések és fagyások gyógyítására, hanem szervi megbetegedések — gyomor és nyombélfekély stb. — kezelésére is kiválóan alkalmas.
