Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

Az autósok áltál eíegge ismeretes a Vasipari Ktsz karosszéria-részlegének munkája. Előbb-utóbb minden autós kénytelen meglátogatni a részleget a gépkocsi szekrényén előadódó sé- rulesek. kárpitozás vagy fenyezes vegeit Most, hogy gépkocsiparkunk napról napra sok új autóval szaporodik, kevesebb felújítási munkát végez a részleg, ehelyett soron kívüli ki­sebb javításokkal foglalkozik. Ez evben csaknem 200 gépkocsi kapott kisebb-nagyobb javítást. Képeink: Varga István gitteli a gépháztetőt, hogy simább legyen. (1. kép.) Gábriel János gepkocsi-szekrényt fényez. (2. kép.) Törekes István egy Tátra plán alsó részét hegesztéssel foltozása. (3. kép.) vSfcl K°fVi PILAG PROLETÁRJÁN EGYESÜLJETEK! *pQ$\lW Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA A mai számunk tartalmából; Munkáaifjúaági tanácakoxáa Tudomány- technika XIX évfolyam, 81. szám. ARA 50 FILLÉR. Szerda, 1959. április 8. Munkában a Megyei Műszaki Tanács Munhában az 1-ea brigád BENÉPESEDETT A SZILFA-DÜLŐ A Zetor pótkocsijáról le- Dbtak a búzaparcella végében Zy zsák műtrágyát. Még ott Kifogott a gép, amikor Molnár stván öntött egy adagot az broszba a linzi sóból, és meg- ezdte a szórást. — Rossz na- ot fogott ki, Pista bácsi. Nem *sz kivel beszélgetnie ma, íert egyedül marad itt — zólt utána a munkacsapatve­zető. Nem telt bele tíz perc sem, a dűlő végén feltűnt a kapás asszonysereg. Lám, min­den úgy indul, ahogy az este megmondta Kupi Vendel nö- /ény ermelési brigádvezető. A :öbb mint 5100 holdas so- íogjszil-gadácsi Petőfi Tér­iéi őszövetkezet határában, já- ank. Még pontosabban: az -es számú brigád 650 holdas Birtokának egyik részén, a szili a-dű lobén. Az óra nyolcra jár. Amin# jnagasabbra kú­szik a nap, egyre jobban be­népesül a határ. Ma, kedden van az asszonyok első szerve­zett kivonulása: kezdődik a répasarabolás t harminc holdas területen. Kisebb-nagyobb parcellákba került a répamag, hiszen 1959 i fa u közös gazdálkodásának első éve. A kibújt növénykék hívei tanúsítják: melyik föld­nek milyen volt a gazdája. Aho az ősszel mélyen szán­tóit az eKe, ott szépén sorol a répa. a tavaszi szántás viszont kissé visszavetette a növény feilódését. Mindegy — ahol látszik a sor, ott mehet a sa- rabolás. Elsőként Molnár Sán- dorvé vágja bele kapáját a kö­zős földbe. Sámoly Erzsi még egy pillantást vet a távolodó Zetor után — Kocsis Gyuszit fürkészi tekintete —, s beáll a ladik réparendbe. A hu- s •: hat kapás között egyelőre csak Salamon János bácsi kép­viseli az erősebbik nemet — feleségével együtt dolgozik. De azlán jönnek a többiek: újabb hat rendnek akad kapása. Me­gint ketten érkeztek: id. Sá­moly József kapával és 80 esz­tendő terhével a vállán. Ö maga mondta tegnap a brigád- vezitőnek: — Te, Vendi, ha­lálra ítélsz engem, ha nem íz munkát. — Beáll a sor­ba és »na, a jók nevében« fo- hásszal megkezdi a sarabolást. Nyomába szegődik 75 eszten­dős élettársa, aki 13 éves kora óta több répát megkapált, mint amennyit én láttam. Gáspár Istvánná munkacsa­patának 15 tagja együtt érke­zik. Pozsár Istvánná odaállít a brigádvezető elé: — Nem mé­rik ki a területet, Vendi bá­tyám? A másik brigádban teg­nap feleseltek: »Te így ka­pálsz, te annyit kapálsz. Jotjb volna kiparcellázni a ré­pát is«. Kupi Vendel megma­gyarázza: az egyelésnél nem lesz bandázás. Most azonban így kell dolgozni, mert egyik darab már ma sarabolható, a másikra esetleg néhány na­pot is kell még várni. Mire a kilencesre ér az óra kismutatója, 53 kapa lazítja a Szilfa-dűlő répaföldjét. Sá­moly István és Somogyi Fe­renc pedig Matadorral pusz­títják a répabolhákat. Tíz óra felé annyira erősödik a szél, hogy abba kell hagyniuk a po­rozást, helyette műtrágyát szórnak az őszi kalászosokra. A fogatosok legfontosabb munkája kedden a lucernavetés, ugyanebben a dűlőben. A ve­tésforgó szerint itt a kazsoki út mellett alakítanak ki egy harminc holdas pillangós táb­lát. Ezen a részen öt holdra tehető tavalyi lucerna és bal­tacím zöldell. Hét holdra pe­dig búzát nevel a tavasz, a nyár. E gabona hengert, nitro­génműtrágyát kapott, s lucer­na megy rá felülvetésként. Az üres földek 25 holdján pedig fővetésű lucerna lesz. Most éppen ezzel foglalkoznak a fo­gatosok. A magot — 350 kilót s az összesen 80 zsák mű­trágyát a Zetor hozta ki reggel két fordulóval. Utána henge­rezni kezdett, mert a lucerna a tömött talajt kedveli. A bri­gádvezető minden vetőgép be­állításánál ott van. Takács Jó­zsef, Mosóczki János, Besse­nyei János, Horváth János és Szakály Imre jól értik a dol­gukat: úgy szabályozzák a ka­nalakat, hogy holdanként 14 kilónál több magot ki né mer­jenek. A vetőgépet nyomon követi a henger. Várhegyi János és egy társa vesz részt ebben a fogatos munkában. Mások nem jöttek meg. Reggel ugyanis váratlanul beállított az állat­felvásárló, és kidoboltatta, hogy a selejt lovakat átveszi. Emiatt többen a »vásárra« mentek reggel,! hátha sikerül virslibe küldeni fölösleges lo­vaikat. így történhetett meg, hogy a szántáshoz, irányított fogatok közül mind­össze négy jött ki a Fekete-kút mellé, a diribdarab parcellák­ra. Ám nincs mindig lóvásár — ez a nap kivételnek számít. Sámoly József (sz) fél hét­kor felült a kocsira. — Minden reggel én nyitom ki a mező kapuját — mondja tréfásan. Márciusban 18 nap alatt 37 munkaegységet telje­sített. Napi 2000 négyszögölnyi szántásnál nem adja alább. Bírja a két pejkánca: a Madár és a Rajkó. Odébb Tipszics La­jos, Simon Mihály és Marosi Ernő szántogat kukorica alá. Bálint Ferenc pedig az egyes deressel könnyű hengert húzat a földön. Mennyit dolgoztak kedden? Hogyan vették nyilvántartás­ba a végzett munkát? Ezekre a kérdésekre következő írá­sunkban adunk választ. Kutas József A magyar ipar állandó mintaterme nyílt Bukarestben Bukarest (MTI). A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 40. évfordulóján nyílt meg Bukarestben a magyar ipar állandó mintaterme. Elsőnek a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat rendezett kiállítást a Csepel Vas- és Fémművek ex­portcikkeiből. A kiállítást, amely vasarnap zárult, 30 000 látogató tekintette meg. Az április 25-én nyíló máso­dik kiállításon a METRIM- PEX Külkereskedejmi Vállalat mutatja be a magyar műszer­ipar cikkeit, Az egészségügyi dolgozók fizetésrendezéséve! javul a dolgozók egészségügyi ellátottsága is Megjelent az egészségügyi dolgozók fizetésrendezésének végrehajtási utasítása A forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghatalmazá­sa alapján az egészségügyi mi­niszter és a munkaügyi mi­niszter kiadta az egészségügyi dolgozók fizetésrendezésének közös végrehajtási utasítását. A fizetésrendezés végrehajtá­sáról az Egészségügyi Minisz­tériumban a következőket mondották a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A fizetésrendezésről szóló végrehajtási utasítás azokat az irányelveket valósítja meg a rendelkezésre bocsátott bérke­retben, amelyeket a kormány korábban jóváhagyott. A ha­vonta több mint tizenegy mil­lió forint bérkeret jelentősen javítja az egészségügyi dol­gozók fizetését az egyes el­maradt kategóriákban. Az érintett orvosok fizetése átla­gosan 21 százalékkal emelke­dik. Különösen javul azoknak az orvosoknak a fizetése, akik nem részesültek az 1957. évi fizetésrendezésben. Az orvosi munkakörök bér­tételeinek megállapításánál fi­gyelembe vették a rendeletben, hogy a fizetésrendezés az or­vosok anyagi helyzetének ja­vításán túlmenően segítse a dolgozók, különösen az ipari dolgozók egészségügyi ellá­tottságának javítását, s azt, hogy megfelelő káderekkel töltsék be a nagyobb tapasz­talattal és nagyobb felelősség­gel járó munkaköröket. Figye­lembe vették azt is: a fizetés­rendezés segítse elő, hogy a kórházi-klinikai szakképesített másodorvosi munkakörökben dolgozók nagyobb számban menjenek területi, például üzemorvosi, közegészségügyi, rendelőintézeti orvosi munka­körökbe. Ezeknek a céloknak megfe­lelően az üzemorvosok fizetése 450—600 forinttal, az üzemi főorvosoké 750, a 8000 mun­kásnál többet foglalkoztató üzemek főorvosának fizetése 1000 forinttal emelkedik átla­gosan. A közegészségügy és jár­ványügy területén dolgozó or­vosok és főorvosok új átlag- fizetése az üzemorvosi fizetés átlagát éri el. A szakorvosi rendelőintéze­tek főorvosainak és szakorvo­sainak fizetése — amennyiben eddig nem részesültek orvosi különpótlékban — átlagosan 570 forinttal lesz nagyobb. A kórházak igazgató-főorvosai­nak és főorvosainak fizetése 600—800 forinttal lesz maga­sabb az eddigi átlagfizetésnél. A szakképesített segédorvosok és alorvosok fizetése az emlí­tett okok miatt csak 100 fo­rinttal emelkedik. Az üzemi dogozók egész­ségügyi ellátását javítja az az intézkedés is, amely a vidéki nehézipari üzemekben és bá­nyákban dolgozó főfoglalkozá­sú üzemorvosok, s az azok te­lephelyein működő egyes kör­zeti orvosok részére évente nagyobb jutalom fizetését te­szi lehetővé. A jutalmazás feltételeit az egészségügyi mi­niszter külön rendeletben sza­bályozza. Az egészségügyi szakképesí­tésű dolgozók fizetését átla­gosan tíz százalékkal emelik. Nagyobb arányú az emelkedés a beteg mellett éjjel-nappal szolgálatot teljesítő ápolónők­nél, mint a könnyebb munka­feltételek között dolgozó assziszentensékmél. Az ápoló­nők és a hasonló munkakört betöltők fizetése átlagosan 140—150 forinttal, az asz­szisztenseké 70 forinttal emel­kedik. Az egészségügyi intézmé­nyek néhány gazdasági és mű- szaxi munkakörében is történt kisebb bérkiigazitás. Külön rendelet szabátyozza a gyógyszertár vállalatoknál és a gyógyszertári hálózatban dolgozó gyógyszerészek* és gyógyszertechnikák fizetését. Ezen a területen az orvosi és az egészségügyi képesítésű dol­gozók fizetésrendezésével össz­hangban történt a rendezés. A gyógyszertárak vezető gyógy­szerészeinek fizetése átlagosan 200—500 forinttal emelkedik, attól függően, hogy a havi for­galom alapján a gyógyszertár milyen kategóriába tartozik. Az öt éven felüli szolgálati idővel rendelkező beosztott gyógyszerészek fizetése 100— 250 forinttal, a gyógyszerész­technikáké pedig mintegy 80—90 forinttal lesz nagyobb. A magasabb összegű fize­téseket visszamenőleg feb­ruár 1-től folyósítják a beso­rolások végrehajtása és jóvá­hagyása után. Az egészségügyi dolgozók fi- zetésrendezése azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány, a társadalom nagy megbecsülést érez az orvosok és az egész­ségügyi dolgozók munkája iránt. Tanácskozás a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának javításáról A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszervezete, valamint az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek Elnöksége kedden egész­napos tanácskozást rendezett a MÉDOSZ központjában a me­zőgazdasági dolgozók, elsősor­ban a tsz-tagság egészségügyi ellátásának javításáról. A ta­nácskozáson számos vidéki körzeti, járási orvos vett részt. A termelőszövetkezetek meg­alakulásuk után biztosítási szerződést kötnek, s így a tag­ság, és az igényjogosult csa­ládtagok biztosítottakká vál­nak. Ez sokhelyütt azt ered­ményezi, hogy szinte az egész lakosság orvosi ellátásáról kell gondoskodni. S hogy ez a gon­doskodás valóban megfeleljen a szocialista követelmények­nek, társadalmi összefogásra van szükség — hangoztatta. A tanácskozáson részt vett szakemberek és tömegszerve­zeti küldöttek egyetértettek abban, hogy az érdekelt me­gyékben, de egyebütt is ala­kítsanak a legrövidebb időn belül úgynevezett koordinációs bizottságokat, amelyek felmé­rik területük orvosi munkaerő- igényeit, mozgósítják a társa­dalmi erőket a körzeti orvo­sol: munkájának megkönnyí­tésére. / A tanácskozáson elhangzott, hasznos észrevételeket és ja­vaslatokat a MEDOSZ és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete továbbítja majd az illetékes állami szer­veknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom