Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-29 / 99. szám
CROMWELL OLIVÉR A több mint három év^ századdal ezelőtt győzedelmeskedő angol forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében. Megingatta a feudál-abszolutizmus uralmát Angliában, megtisztította az utat a kapitalizmus fejlődése előtt, és érzékeny csapást mért az európai feudalizmusra is. Az angol burzsoázia nem a néppel együtt hajtotta végre a maga forradalmát, hanem az úgynevezett modern nemességgel. Ennek a nemességnek volt képviselője Cromwell Olivér, az angol forradalom és polgárháború kimagasló alakja. 1599. április 25-én született egy vidéki kisvárosban, Huntingdonban. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd apja tanácsára a cambridge-i egyetemre iratkozik be. 1619- ben Londonba megy jogot tanulni. A 20 éves fiatalemberre nagy hatással volt a főváros, ahol nemcsak a fényűzést látja meg, hanem észreveszi a királyi udvar önkényeskedéseit is. 1620-ban hazamegy. Birtokán kiválóan gazdálkodik, közben állandóan figyeli a londoni politikát. Felfigyel 1. Jakab király tehetetlenségére. Közben mindjobban erősödik a parlament hangja, s a király egyre értetlenebbül viselkedik minden újjal szemben. Nem akarja erősíteni a polgárság és a »modem nemesség« követeléseit. Hasonló a helyzet fia, I. Károly uralkodása idején is. ö nemcsak a trónt örökölte a Stuartoktól, hanem mindazokat a korlátokat is, melyek apját jellemezték. A polgárok közül sokat börtönbe csukáinak, mivel azok nem hajlandók kölcsönözni a királyi kincstárnak. Cadizban az angol hajóhad vereséget szenved a spanyoloktól. A levegő egyre izzóbb, vészesen közeledik a tragédia, tornyosulnak a felhők Anglia felett. A vidék is forrong. Huntingdonba is megérkeznek az események hírei. Cromwell a parlament mellett száll síkra. A város polgárai képviselőjüknek választják meg I. Károly harmadik parlamentjébe, amely 1627 márciusában ült össze. Itt látta meg először I. Károly királyt, akivel nemsokára szemtől szemben a csatatéren találkozott. T^lső politikai szereplésé- t ^ re a parlamentben a következő év márciusában ke-i rül sor. Felszólalásában a katolikus egyház és a király ellen támad. Azok közé a kép-i viselők közé tartozott, akik szembehelyezkedtek a király akaratával. Másik politikai megnyilvánulása az 1640-ben összehívott úgynevezett Hosszú parlamentben történt. A király most se«y tesz semmit, újra a parlament feloszlatásához folyamodik. A parlament azonban a király akarata ellenére együtt maradt, ezzel megkezdődött a forradalom. Követelték a királytól a tengeri és a szárazföldi haderők feletti rendelkezést, ö ezt megtagadta, válaszul 1642. augusztus 22-én Nottingham- ben felvonatta zászlaját, ezzel hivatalosan is hadat üzent a parlamentnek. A háború első szakaszát a királyi fölény jellemezte. Ennek oka az volt, hagy a parlament hadseregét olyan tábornokok vezették, akik nem akarták a királyság megszüntetését, féltek királyuk ellen támadni. Ilyen vezetőkkel nem lehetett eredményt elérni. A forradalom elmélyítéséhez olyan emberekre volt szükség, akik mernek harcolni a király ellen. Ilyen volt Cromwell Olivér. Nézetei nem voltak forradalmiak és demokratikusak, de mint katonaember, aki komolyan akarta- győzelmét ellenségei felett, meggyőződött arról, hogy az országban egyetlen erő van, amely biztosítani tudja a győzelmet, és ez a forradalmi nép ereje. . f'romwell a burzsoá de- ' mokratikus forradalom vezére lett. Erre az útra őt nem az elmélet, hanem a gyakorlat vezette. Látva a parlamenti hadsereg hibáit, saját költségén fegyelmezett és harcképes lovascsapatot szervezett. Csapatának csakhamar hímei>e támadt a Marston Moor melletti ütközet után. Győzelmei arra késztették a parlamenti hadsereg vezetőit, hogy Cromwell mintájára szervezzék át a hadsereget. Ez az új sereg egyre- másra aratta győzelmeit. A király menekült. Megrettent a parlament is a paraszti hadsereg erejétől, és minden eszközt felhasznált arra, hogy ezt a haderőt leszereljék. Crom- wellnek azonban sikerült megőriznie hadserege egységét, s 1648 augusztusában Pres ton mellett szétverte a királyi seregeket. összeült a bíróság, hogy ítélkezzék az elfogott király felett. 1649. január 27- én halálra ítélték, és mint •»zsarnokon, az állam ellenségén, árulón, gyilkoson« végre is hajtották a halálos ítéletet. Anglia 1649. februárjától jogilag is köztársaság lett. A burzsoá kormány ettől kezdve olyan külpolitikát folytatott, amely megfelelt a burzsoázia és a nemesség érdekeinek. Megtörték a hollandok és a spanyol-ok tengeri uralmát, széleskörű kereskedelmi hálózatot építettek ki. A köztársaság Cromwellel az élen megtörte az írországi és skóciai felkelők ellenállását is. Sok csatában győzedelmeskedő hadseregét nemcsak a királypártiak fékentartására használta fel, hanem minden alulról jövő megmozdulást is elfojtott velük. A hadseregre támaszkodva egyszerűen szétkergette a »Hosszú parlament« megmaradt részét. Helyébe erélyesebb képviseleti szervet próbált létrehozni, amely engedelmes eszköz volt kezében. 1653 júliusában összehívták az úgynevezett Kis parlamentet. Itt a baloldali képviselők kezdtek előtérbe kerülni. Követeléseikkel veszélyeztették a burzsoázia érdekeit is. A Kis parlament tagjai sokkal több gondot kezdtek okozni, mint a régié. Cromwell és hívei most sem sokat teketóriáztak, feloszlatták a számukra .veszélyessé váló új parlamentet is. A hatalom teljes egészében Cromwell kezébe ment át. így Cromwell — Engels kifejezése szerint — az angol forradalom Robespierre-jéből annak Napóleonjává lett. A z államtanács elnökévé ^ nevezték ki, megmaradt a hadsereg legfőbb parancsnokának is. Az új alkotmány értelmében Cromwell életfogytiglan a köztársaság feje lett. Legyőzte az európai nagyba ialmakat, elsősorban Hollandiát és Spanyolországot. Ekkor szerezte meg Anglia Spanyolországs gyarmatainak egy részét, és vetette meg a XVIII. századbeli gyarmatbirodalmának alapjait. 1658-ban hatalmas harcban elfoglalta Dunkerquet a spanyoloktól. Külpolitikai téren sikereket ért el, de az országban egyre népszerűtlenebbé vált. A sok háború következtében az ország belső helyzete igen meggyengült. A tömegek egyre elégedetlenebbek voltak uralmával. Szemükben a rezsim most már csak a kényszer erején nyugodott. Az állam belső gyengesége es az orszgg pénzügyi helyzete miatt kénytelen volt összehívni a parlamentet és fejet hajdani előtte. Csak a váratlan halál mentette m.eg a megaláztatásoktól. •1658. szeptember 3-án halt meg. örültek, tobzódtak a köztársaság ellenségei. Idegen haderővel visszatért a kivégzett király fia, II. Károly. Hazatérte a Stuart-dinasztia restaurálását jelentette. Az angol burzsoázia és az új nemesség a névtől való félelmében meghátrált. Még a formális királyi restaurációtól sem féltek annyira, mint a munkásoktól. Szolgalelküsépqel átok alá vette forradalmi vezérelt. 1661. január 30-án, a kirá'.y kivégzésének évfordulóján a parlament határozatának értelmében **a volt királyi gyű kosok« holttestét meggyaláz- ták. Nem kellett félniük, mert az egykori óriás már halott volt C' romwell forradalma volt Anglia történelmében a legjelentősebb társadalmi fordulat. Lehetővé tette az ipari forradalom győzelmét, a kapitalizmus gyors feilődését. Hatással volt egész Európára, főleg Franciaországra, amely a következő században emelte magasra a polgári forradalom lobogóját. Varga Sándor Tudományos felvételek az Északi Jeges-tenger mélyén A Nemzetközi Geofizikai Év programjának keretében amerikai geológusok az északi szélesség 83. foka és a nyugati hosszúság 165. foka környékén 2500 méter mélységben lefényképezték az Északi Jegestenger mélyét. A vastag jégpáncélban nyílást fúrtak, s a felvevőgépet leengedték. Amikor a készülék a tengerfenékkel érintkezett, automatikusan kigyúlt a fény, és a készülék 30—40 másodperces idővel felvételeket készített. Egy helyen titokzatos nyomokat fényképeztek, amelyeknek eredetét eddig még nem sikerült megállapítani. Egy másik helyen hatalmas sziklahalmazt mutatott a felvétel. A tudósok úgy vélik, hogy a sziklák akkor kerültek oda, amikor az óceán felületén a jéghegyek elolvadtak. Új grorniló berendezés Dubnoban A dubnói Egyesített Atomkutató Intézetben új részecske-gyorsító berendezést készítettek. Dmitrij Blohincev akadémikus, az intézet igazgatója szerint az új gép nagy távlatokat tár a magfizika fejlesztése elé. Ezt a berendezést — mondotta — joggal nevezhetjük a tudomány ‘►legutolsó szavának«. Az új gyorsító hírét először az Atomnaja Energia című szovjet és az Amszterdamban megjelenő Nuclear Intsruments című nemzetközi folyóirat közölte. Rádió a sebészet szolgálatában Égy ismert olasz sebészprofesszor a napokban rádión át irányított egy nehéz műtétet, amelyet a hajóorvos az Indiaióceánon utazó Sydney nevű utasszállítón végzett. Az Ausztrália felé közeledő hajó egyik utasa súlyosan megbetegedett, el kellett távolítani egy kelést a rekeszizmáról. A hajó orvosa sürgős segítségért folyamodott az Egészségügyi Rádiószolgálat Nemzetközi Központjához (CIRM). A szolgálat azonnal felkérte Valdoni professzort, hogy lépjen rádióösszeköttetésbe a hajóval. Az ismert sebész utasításait pontosan követve a Sydney orvosa sikerrel hajtotta «» * ou/uuui wi v üsd üuvciici naj gimn. tanár, a TIT tagja végre a bonyolult műtétet. Minden második párizsi ember mérgezett A párizsi közlekedési rendőrség megbízásából egy orvoscsoport kísérleteket végzett annak megállapítására, hogy milyen károkat okoznak Párizsban a járművek kipufogógázai. Az orvosok megállapították, hogy a párizsi levegőben a kipufogógázokból származó szén- monoxid-mennyiSég veszedelmes méreteket öltött. Minden második ember ebből eredő fejfájásban és emésztési zavarokban szenved, és állandó fáradtsággal küszködik. Az orvosok a kipufogógázok megtisztítása végett különleges berendezések felszerelését javasolják a jármüvekre. ‘‘A nap melegével hűtik a lakásokat Napenergia segítségével hütik a lakásokat Üzbekisztán- ban — közölte a Leninszkoje Znamja című üzbég lap. A közép-ázsiai szovjet köztársaságban fontos probléma a lakások hűtése, hiszen különösen a déli részen nyáron Ji rendkívüli a forróság. Az első ilyen napenergiával mű- ködő hűtőberendezést Terme- ze városában állítják fel, amely a Szovjetunió legmelegebb részén fekszik. Itt a hőmérséklet nyáron meghaladja az 50 fokot is. A berendezés működési elve hasonlít az ammóniákos hűtőgépekéhez. Tenger a homokon A Kzil-Kumi homoksivatag-1 ban (Dél-Kazahsztán) meg-' kezdték Szovjet—Közép-Ázsia legnagyobb víztárolója gátjának építését. Az 5 kilométer hosszú és 23,5 méter magas gáttal tengert képeznek, amelynek felszíne 900 négyzetkilométer lesz. A víztárolóban csaknem 6 milliárd köbméter víz elfér. A tavaszi és a nyári vízbőség időszakában ez az óriási vízmedence összegyűjti a Szix-Darja felesleges vízmennyiségét, a földek öntözésének idején viszont az öntözőcsatomákba bocsátja a vizet. A csardarinszki víztároló üzembehelyezésével a Szir- Darja vízlefolyását csaknem teljes mértékben szabályozzák. Ezzel a Szlr-Darja alsó folyása mentén fekvő kerületeket megszabadítják az áradástól, s több mint 90 ezer hektárnyi terület öntözését és 4 millió hektárnyi legelő vízellátását teszik lehetővé. Az ember már a kőkoriban Lszőni kezdett. Legalábbis ebiből a korból maradtak fenn az íelső ősrégi szövetdarabkák, kamiket Svájc cölöpépítményei- Inek romjai között találtak. Azt |is el tudjuk képzelni, hogyan f;szőtt az ősember. Szövőszéke inem állt másból, mint egy víz- kszintesen elhelyezett vastag |botból, amelyről fonalak függ- Inek alá. Minden egyes fonal | végére nehéz agyaggolyócskáikat ragasztottak. A keresztszá- ílakat jobbról balra és balról | jobbra húzták át, úgyhogy I egyszer a páros, egyszer a pá- kratlan felvető szálak között I menjen át. Hogy az ősember í valóban így szőtt, arról a cö- llöptelepülések mellett talált \agyaggolyócskák is tanúskodjak. L Ennek az ősrégi szövőszékének a munkája rendkívül las- ?sú volt, mivel a felvető miniden egyes szálán külön kellett [átvinni a fonalat. Ahány szál- [ból állott a felvető, annyi küllőn mozdulatra volt szükség. Az egyiptomi szövőszékén már olyan újítást találunk, amelynek segítségével egyszerre ki lehet emelni a felvető ipáros, vagy páratlan szálait. Ez az újítás abban áll, hogy sgy-egy pálcát húznak át a páros és páratlan szálaik között, ezáltal, könnyebben át tudják vinni a keresztszálakat. Ezenkívül, hogy a szövést tömörebbé tegyék, az ókori Egyiptom szövőasszonyai egy harmadik pálcát is használtak, aminek utódja a szövőszék ütője. Ezek az újítások nagy mérA szövőszék £őr£éne£e tékben meggyorsították a szövés munkáját. A munka rnég jobban ment, amikor a léceket keret helyettesítette, amelynek furatain keresztülhúzták a szálat. Ilyenek például a régi afrikai szövőszékek, melyeknek két kerete van. A kereteket lábbal mozgatják, úgyhogy a kezek szabadon maradnak a többi művelet számára. Az olvasó biztosan nagyon kezdetlegesnek találja az itt leírt szövőszéket a modern szövőszékekhez viszonyítva. Azonban ilyen szövőszékeket használtak a nép>ek az emberi művelődés hajnalától kezdve a XVIII. századig. Igaz azonban, hogy majdnem minden évszázadban javítottak rajta valamit, és hogy a szövők mind ügyesebbekké váltak. Ha jól megnézzük a XVI. és XVII. század szövőszékeit, látjuk, hogy lényegében azonosak az afrikai szövőszékekkel, csakhogy szerkezetük valamivel szilárdabb. A szövőmunkás a lábával mozgatja a kereket, jobb kezével dobja a vetélőt, bal kezével tömíti a szövést. Ezeken a viszonylag kezdetleges szövőszékeken a XVI. és XVII. század takácsai bámulatosan finom szöveteket készítettek. 1733 a szövőszék történetének nagy éve, mivel ebben az évben találta fel John Kay lan- casteshirei szövőszék-készítő a repülő vetéiőt s ezáltal rendkívüli módon tökéletesítette a szövőszéket. Kay találmánya áltaJ, amikor is a vetélőt már nem az emberi kéz mozgatja, hanem egy szerkezet dobja oda és vissza, a munkás keze szabadon marad és a vetélő épp>en olyan könnyen halad át a széles, mint a keskeny szöveten. A takács bal kezével megránt egy fogót, s ezzel visszaindítja a vetélőt, jobb kezével tömít, s lábával mozgatja a kereteket. De Kay szövőszékét szétrombolta a tömeg. El kellett menekülnie és száműzetésben halt meg nyomorultan. Kay önműködő vetélője megkettőzte a szövőszék termelékenységét s megjavította a termelt áru minőségét is. Most már annyit lehetett szőni, s annyi fonálra volt szükség, hogy a régi orsók már neon tudták kielégíteni a szükségletet. Mint tudjuk, ezen a bajon Arkwright találmánya segített. Hamarosan kitűnt azonban, hogy most már túl sok a fonal, mivel a fonógép legyőzte a kézi szövőszéket. Hogy a fonógépet utolérjék, feltaláltaik a mechanHus szövőszéket, melynek keretét. tömítőjét és vetélőjét természeti erők hajtották s a takácsnak most már az volt csak a dolga, hogy megtöltse. Eleinte a mechanikai szövőszéket vízkerék hajtotta, később azonban áttértek a gőzgéppel való meghajtásra. Mindez pedig rendkívüli mértékben megváltoztatta az ipari termelés arculatát a XVIII. században. Eddig az ideig a takácsok otthon dolgoztak, vagy saját műhelyeikben, ettől kezdve pedig nagy gyárakban tömörültek, ahol bérmunkásként dolgoztak, a vállalkozó szolgálatában. A termelés eddig az időig nagyrészt falvakon folyt, most p>edig kialakultak a nagy ipari központok. Megkezdődött a sűrűn lakott városok kora. A mechanikai szövőszékeket újabb figyelemre méltó találmány követte: Jacquard szövőszéke. Nem kíséreljük meg ennek a csodálatos találmánynak a leírását, de mégis el kell mondanunk, hogy milyen újításokat vezetett be ez a nagy francia a szövőiparban, melyet képessé tett arra, hogy különböző rajzú, színű és árnyalatú szöveteket készítsenek. Jacquard a mechanikai szövőszéket a művésszel versenyző szerkezetté fejlesztette. Hogyan sikerült ez neki? A Jacquard-féle szövőszéken a felvető és keresztszálak kombinálása s ezáltal a legbonyolultabb rajzok alakítása a mintalap alapján történik. Ez lemezlap, amelyre ráragasztják a rajzot, s úgy lyukasztják ki, hogy ez a gépbe helyezett lap a szükséges szálakat akkor emeli ki, amikor a vetélő a szöveten átsiklik. A Jacquard-féle szövőszék forradalmat idézett elő a ruházati iparban. A régi szövőszéken csak nagyon lassan és nagyon nehezen tudtak mintás szöveteket készíteni, úgyhogy ilyen szöveteket kizárólag a gazdagok vásárolhattak masuknak. Éppen ezért az egyszerű emberek rendszerint csak egyszínű szövetből készítették ruháikat. Jacquard szövőszékén a legszebb minták is olcsón és gyorsan szőhetők, nagy mennyiségben. A múlt század, akárcsak az előző századok, számos részletújítást hozott a szövőiparban. De Jacquard szövőszéke elvben olyan tökéletes, hogy csak egyes alkatrészein kellett még javítani. Ez a szövőszék története. Először egyszerű bot, melyre a szálakat függesztik. Azután a keret, melyen lábbal emelik a felvetőt. Megjelenik a repülő hajócska és végül Jacquard csodálatos találmányával a legbonyolultabb rajzokat is hiba nélkül, tökéletesen meg tudják szőni. A takács a XVIII. század kézi szövőszékén csak 60-szor tudta áthúzni a szálat percenként, 1830-ban a mechanikai szövőszéken már 100-szor, a korszerű Jacquard gépek pedig 200 szálat szőnek percenként, s csodálatos szép mintá» kát alakítanák.
