Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-03 / 78. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. április S. — N 40 ÉVE TÖRTÉNT A dolgosó ember egéasségéért Napról napra újabb javakat vett köztulajdonba a tanácskormány abból az elvből kiindulva, hogy »minden hatalom a dolgozó népé«. Azé a dolgozóé, aki eddig csak egyszerűen proli, cseléd, paraszt volt, a szó minden pejoratív értelmében. Hányszor írtak le írók hangzatos szavakat az Emberségről, mely jelentett egy jó adag erkölcsi normát rendre és rangra való tekintet nélkül — de amelybe nem tartozott bele, hogy az a lény, aki külvárosokban gyakorolta az emberséget vagy a mezőn, mennyire másként szerepelt, ha egészségéről, életéről volt szó. Az új hatalom negyven évvel ezelőtt ezt is meg akarta szüntetni, és megvalósítani azt, hogy a legdrágább kincs, az egészség ne csak drágán fizethető testőrökkel őriztessék, hanem ingyenes orvosok kórházakban és szanatóriumokban vigyázzák is azt. Uj helyzet volt ez, ezért ír lelkendező hangon a negyven évvel ezelőtti krónikás a Somogyvármegye 1919. április 3-i számában. »Te, dolgozó ember, aki verejtékes munkád közben megbetegedve, megrokkanva, összetörve jelentkeztél alázatosan a kórházak kapui előtt, vajon hányszor tűrted el a régi rendtől azt a gőgös arculcsapást, mellyel elrúgott még a kórház kapuja elől is. Te dolgozó ember, ____________________________ t e drága szent, mindene ennek a világnak, vajon hányszor állottál a halál küszöbén orvos és orvosság híján, vajon hányszor tagadták meg tőled a régi kizsákmányoló uralom nevében azt, amihez minden embernek egyformán joga van: az egészséget, a tisztaságot, az orvost, az ápolást, az utolsó szalmaszálat, amely munkában megrokkant testedet megmentheti az élet és a munka számára ... ... A Tanácsköztársaság népbiztossága a kórházakon és gyógyszertárakon kívül kisajátította a dolgozók számára az összes szanatóriumokat is, amelyeknek kapui hétpecsétes lakattal voltak elzárva nemcsak a proletár- sag, hanem a verejtékkel dolgozó szegény középosztály előtt is. A kórházaknál sokkal jobban berendezett szanatórium is a dolgozó emberiségé lesz. Te szegény dolgozó ember, aki életed alkonyán lehajtott fejjel könyörögtél orvosért, egészségért és még néhány boldog esztendőért, ezentúl nem kell többé könyörögnöd, a tiéd, elsősorban a tiéd az életnek minden lehetősége ...« IQY TOVÁBB, KŐKÜTI Az utóbbi időben Kőtoútan a nőtanács mozgató ereje lett a kulturális, politikai és nevelő- munkáinak. ' A múlt óv őszén tervet dolgoztak ki az asszonyok, s ennek megfelelően legelőször a gyermeknevelési előadások sorozatának megszervezéséhez fogtak a szülői munkaközösség támogatásával. A szülői munkaközösség és a nőtanács tagjai elmentek a házakhoz, hogy beszélgessenek a nevelés problémádról a szülőkkel, a családok életét, szociális körülményeit megismerjék. E munkában részt vettek a pedagógusok is. A nőtanács kabaré- és teaesteket rendezett, bevételükből a rászorult szülők gyermekeit segítik. Január 10-én kéziimun.ká szakkört indítottak; Peiker Gézé n é, a szakikör vezetője lelkesen és odaadóan dolgozott két hónapon át a szakkör sikeres befejezéséig. ASSZONYOK! Á nőtanács tagjai — közösen a helyi KISZ-szervezettel — Móricz Zsigmondi Nem élhetek muzsikaszó nélkül című háromfelvonásos színművének tanulásába fogtak. Március 15-én és 16-án mutatták be nagy sikerrel. A színdarab betanításában és rendezésében Peiker Géza iskolaigazgató és Misa Ferenc v. b.-tit- kár fáradoztak. A nőtanács tagjai'segítik a fiatalokat, eljárnak a KISZ gyűléseire, és meghívják maguk közé az ifjúsági vezetőket, a felmerült problémákat közösen oldják meg. Állandóan figyelemmel kísérik a párt, a kormány programját, célkitűzéseit. kapcsolatiban állnak a helyi pártszervezettel, a tőle kapott feladatokat becsülettel végzik el. Papp Lajos, Kőkút. A szovjet-magyar barátság történelméből A Magyar Tanácsköztársaság külpolitikáját a munkásosztály létérdekei vezérelték. Ez a politika a proletár internacionalizmus gránitszilárd alapjára támaszkodott. A Tanácsköztársaság első program-dokumentuma a következőket hangsúlyozta: »A Forradalmi Kormányzótanács fegyveres szövetséget javasol Oroszország proletárjaival«. A magyarországi szocialista forradalom hírét a dolgozók világszerte nagy örömmel fogadták. Különösen örültek a hírnek az orosz proletárok, akik számára az új szövetséges, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása a külföldi intervenció és a polgárháború éveiben rendkívül értékes volt. Oroszország és Magyarország fiatal szocialista köztársaságai között azonnal testvéri kapcsolat és szoros politikai együttműködés jött létre. Az OK(b)P VIII. kongresszusa 1919. március 22-én forró üdvözletét küldte a magyar kommunistáknak, amelyben külön is hangsúlyozta a Moszkva és Budapest közötti állandó kapcsolat kialakításának szükségességét Nagy nehézségek leküzdésével, de mégis létrejött Moszkva és Budapest kapcsolata. Szovjet-Oroszország és a Magyar Tanácsköztársaság kormánya a legfontosabb politikai kérdésekről kölcsönösen tájékoztatták egymást és véleményt cseréltek. 1919 március végén Moszkvától Bu dapestre táviratoztak, amelyben tájékoztatták a Magyar Tanácsköztársaság vezetőit az antant készülő katonai provokációjáról. »Mindent megteszünk, hogy leleplezzük ezt az aljasságot« — hangzott a távirat. — Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy ez az előkészület a magyar forradalom elfojtására irányuló próbálkozások első jele«. (*) Néhány nappal később, április 5-én V. I. Lenin részletesen tájékoztatta Kun Bélát az orosz katonák hazatelepítéséről Franciaországtól, Afrikától stta. és a francia hadifoglyok hazatéréséről Oroszországtól. Szovjet-Oroszország 1919 tavaszán a külföldi intervenció és a polgárháború súlyos napjait élte, ezért nem tudott jelentős katonai támogatást nyújtani a Magyar Tanácsköztársaságnak. A szovjet kormány ekkor felhívást intézett a Magyarországon tartózkodó orosz hadifoglyokhoz. Felszólította őket, hogy csatlakozzanak a magyar nép fegyveres harcához az imperialista intervenció ellen, a magyar tanácshatalomért »Magyarországon tartózkodó orosz hadifogoly eli*- társak! — olvashatjuk a felhívásban. — Az oroszországi munkás-paraszt szovjet kormány felszólít benneteket, hogy lépjetek be a magyar forradalmi vöröshadseregbe, és magyar testvéreitekkel együtt védelmezzétek a magyar és az orosz forradalom, a világ dolgozóinak és kizsákmányolt tömegeinek közös ügyét«. (* *) A magyar tan ácskormány arra törekedett, hogy segítséget nyújtson Szovjet-Oroszország gazdasági újjáépítésében. E céltól vezérelve 1919 áprilisában magyar bányász szakemberek utaztak Oroszországba, hogy segítsék a donyeci és a Moszkva környéki bányaipar fellendítését és a szakemberek képzését. A két köztársaság nemzetközi és belpolitikai kérdéseiről átfogó véleménycsere folyt, amikor Szamuely Tibor 1919 májuséban Moszkvában tartózkodott és találkozott Leninnel. Szovjet-Oroszország és a Magyar Tanácsköztársaság kapcsolatait 1919-ben a proletár internacionalizmus elveiből fakadó barátság és szolidaritás jellemezte, * -A Szovjetunió külpolitikájának dokumentumai- II. kötet 109- oldal. ** »Mezsdunarodnaja Zsizny«, 1957. 4. szám 154. oldal. \3 íY-&? •• ^J&doißgcrgi/ — Nagyon kérem, most már igazán hallgasson! Egyet-mást én is tudnék mondani önről. Például azt, hogy miként árulta el a lengyet ügyei Pécsben, amikor helytartó volt. Dekát mi értelme van az ilyen vitának? — Hát jó — szólt a gróf —, de legalább a felét kapjam most meg. — Rendben van, megbeszélem a férjemmel. Egyébként azt hittem, szívesen lenne ismét helytartó. Az ígéretet legfelsőbb helyről már kieszközöltem. A gróf meghajolt. — Kegyed a legbájosabb asszony, akit valaha ismertem. Bocsássa meg előbbi viselkedésemet. Katalin most már nevetett. — Nem tesz semmit, grófom! Ismerjük már egymást! — Tehát a felét biztosan megkapom?! — Természetesen! A gróf kezet csókolt és sűrű bocsánatkérések közepette távozott. Katalin megkönnyebbülten sóhajtott fel. — Egy ilyen szent misszió teljesítése áldozatot követel, asszonyom — jegyezte meg az igazgató. — Persze, persze — Katalin kecses kézmozdulattal ajkához emelte a nyakláncon függő, briliánsokkal kirakott feszületet és megcsókolta. Majd siette elköszönt. Még aznap el akart utazni, hogy mielőbb beszámoljon Baworski atyának. * * * Katalin alig egy perccel az indulás előtt érkezett a vonathoz. A fülkében, amelybe belépett, egy úr ült már, akinek öltözködésén látszott, hogy idegen. Udvariasan köszönt. — Bon jour, madame! S ugyancsak franciául felkínálta az ablak mellett menetirányban már elfoglalt helyét, melyet Katalin rövid szabad- kozás után el is fogadott. A vonat lassú döcögőssel elindult. Az idegen bemutatkozott: * — René Riviére Párizsból. Katalin eleinte küszködött egy kissé a rég nem gyakorolt francia nyelvvel, de hamarosan belejött. Érdeklődött, hova utazik Riviére. — Lengyelországba, Krakkóba. — Krakkóba? Milyen szerencsés véletlen! Én is Krakkóba utazom. Remélem, sokat mesél majd nekem Párizsról. Hogy imádom azt a várost! — Boldog vagyok, hogy ilyen szép asszonnyal utazhatom. Sokkal rövidebbnek tűnik az út... Bevallom őszintén, ha ilyen csodálatos szemekbe nézhetek, legalább húsz évvel fia- talabbnak érzem magam ... Katalin el volt bájolva. Hiába, ezek a franciák! Egyébként ez a Riviére nagyon jó megjelenésű ember. Negyven és ölven között leket — gondolta —, de nagyon férfias, nagyon délceg. Fekete haja a halántékán már őszül. De jól illik hozzá. — Mi a foglalkozása, ha szabad érdeklődnöm? — kérdezősködött Katalin. — író vagyok, asszonyom — hangzott a válasz. — Ah iró! Regényíró ... Hiszen ez nagyszerű! És mi célból utazik Lengyelországba? — írni akarok a lengyelekről. — Nagyon romantikus ... Végtelenül örülnék, ha segíthetnék magának. Nagyon jól ismerem a lengyel népet... Riviére ezt nem állhatta meg mosoly nélkül. Katalin már elképzelte, hogy fog örülni Baworski atya, ha egy külföldi írót is bevorthat a küzdelembe. Abban egy percig sem kételkedett, hogy Ri- xnére hódolói közé áll majd, és hűségesen fogja szolgálni az ügyet valami boldogító jutalom reményében. Riviére határozott céllal utazott Lengyelországba. Meg akarta tudni, mi az igazság Ubryk Borbála ügyében, Arra el volt készülve, hogy nem lesz könnyű az igazság kiderítése. Már az első sajtóhírekből sejtette, hogy az egyház igyekszik majd elsimítani az ügyet. Éppen ezért jött! Már két évtizede baloldali lapoknak dolgo zott, s volt némi tapasztalat hasonló ügyekben. Mindjárt kezdetben szeren cséje volt. Hamar rábukkant arra az ösvényre, amelyen el kell indulnia. Utitársnőjétől még megtudhat egyet-mást Krakkóig. Katalin cserében a párizsi történetekért s a legújabb francia divat részletes leírásáért elmondta, milyen szörnyű dologra készül a bíróság Krakkóban. Riviére egy óra múlva keresztül-kasul ismerte az ügyet. Természetesen Baworski szerepéről és saját küldetéséről nem beszélt Katalin, de az összefüggést nem volt nehéz kitalálni. Az asszony valamilyen egyházi személy megbízásából utazott Bécsbe, hogy ott magasrangú embereket nyerjen meg az ügy el- tussolására. Megpróbálta kivenni belőle, hogy kik állnak szemben az egyházzal, de erről Katalin keveset tudott. Törvényszéki embereket említett, akiket megfertőzött a forradalom, de a nevükre nem is emlékezett. Riviére egyelőre eleget tudott. Az utazás hátralévő részében igyekezett minél jobban összebarátkozni útitársnőjével, mert úgy vélte, a későbbiek során még megtudhat tőle egyet-mást. Sejtette, hogy az ügy bonyolódni fog, és az igazság nem fog egykönnyen napvilágra kerülni. Megérkezéskor szívélyesen búcsúztak egymástól. S Rivié- re-nek meg kellett ígérnie, hogy már másnap felkeresi ífcet. * * * Riviére nem árulta el Katarnak, hogy ért németül, sót igyelül is. — Folytatjuk — A Finommechanikai Vállalat siófoki kirendeltségén Érződik már a közelgő nyár a Finommechanikai Vállalat siófoki kirendeltségénél is. Az üdülőkből egyre- másra küldik ide a javítanivaló rádiókat, hangszórókat, hűtő- és presszógépeket és más gépi felszereléseket. Szinte percenként nyílik az ajtó, hozzák az újabb és újabb munkát. Van tennivaló az itt dolgozó 21 ember számára elegendő. Múlt évi 456 ezer forintos tervüket 528 ezer forintra, azaz 115,8 százalékra teljesítették. Szeretnék, ha ezt az évet is eredményesen zárnák. G a r á b i Sándor, a kirendeltség vezetője tájékoztatott bennünket arról, hogy bekapcsolódtak a vállalat által tett kongresszusi felajánlás teljesítésébe, és szeretnék ezt az önköltség csökkentésével, a minőség javításával, anyagtakarékossággal és a terv túlteljesítésével végrehajtani, Nagy István hűtőgépszerelő nyomáspróbát végez. Kávéiözógépet javít Horváth László géplakatM. Húsz éve dolgozik az órás szakmában Kozár Béla, az őrás részleg vezetője. Havonta mintegy 120—150 órát, szemüveget javítanak meg.