Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

Szerda, 1959. március 18. SOMOGYI NÉPLAP PÉCS KÁTÓL A NÁDAS 1)1 ERDŐIG „Megérkeztem a gyilkosok kosé66 Molnár R. Béla hites szaba­dalmi ügyvivő egy kis ideig gondolkodott, aztán kiszólt: — Kérem, küldjék be La- győzedelmeskedik a barbariz­tinka urat! nms felett. Bízzál a visszatéré­A fiatalember bejött, kö- fmben> nem aggódni, nem szőni és állva maradt. könnyezni, nem engedni; ha . . az emberi elet küzdelmei köze — Nezze kerem, en azért hí- sorozták ezt a háborút, jól vattam magat, mert valamit van Ugy megfeszítjük még h&ztázm szeretnék. Nemregen e(j2ett acélizmainkat — min- jartak n^am es közölték, ^en szekérre ráfér még egy la- hogy on különféle szocialce- pattal — s ha megtelik a sze- mokrata elemekkel barátkozik, r, hogy fölboríthassuk — eljár a körükbe... Jó, jó ké- r,mtíc m-ui lenmkrn. lexr. sziik­Egy másik levélben pedig élni- ■ • — ezeket írta cenzú- így ír: rázott levélben. Harctéri nap­hitem szerint a kultúra lójában pedig ez áll: »Állandóan eső és hó öntözte ezt a borzalmak hegyét. Az olasz tüzérség minden oldalról lőtte és nem túlzás, ha meg­állapítom: négy-öt métert va­. . _ , .. , JO».T. úgyis acél karokra lesz r ém, ne vágjon közbe!... Néz- ség'« ze barátom, én konzervatív va- Fjeket írta F.i«enha»h re----------------------­g yök, szeretem a nyugalmat giment kadétja a II Ersatz tól több kilogrammal nehezeb UÍT»,« J ha e n m.ndcrvr p^pk.p.t t lósággal leborotváltak e szik­lás hegyből. Elképzelhetetlen az a szenvedés, amit itt ka­tonáink keresztül éltek. Még primitív eszközökkel ásták be­lé a lövészárkot a sziklába. Esőben, hóban reggeltől estig dolgoztak heteken keresztül, a ■ruha a katonán vértől és sár­gyoK, szeretem a nyugalmat kadétia a II Ersatz 101 1000 T és egyáltalán nem vagyok híve komDagnieből 1915 februáriá- vált. s amikor ezeket holmi akcióknak - a maguk krisztusi arcokat meglátta frontharcos, az Isonzótól, ugyanazon év decemberében — amikor ugyan lehullottak már a levelek, de a katonák még­sem készülődhettek hazafele, mint ahogy egyes tábornokok híresztelték annak idején. akcióknak — a maguk bari"" A következőket pedig véres csütörtökére gondolok — és elvemhez tartozik, hogy egyik oldalról sem támogatom az ilyesfajta atrocitásokat. Kérném szépen, engem nem érdekel, hogy maga mire pa­zarolja a szabad idejét, melyik kávóházban esküdik össze, én csak azt kívánom, hogy itt, eb­ben az irodában semmi ne tör­ténjék! El nem bocsátom ma­gát, mert szükségem van a te­hetségére és a nyelvtudására. Csák ezeket szerettem volna közölni. Elmehet kérem! .;; Akkor kijöttem és azt gondoltam, hogy elmegyek a vasúthoz — hiszen tudja, hív­tak —, de úgy döntöttem, hogy mégiscsak maradok, nem adom fel a függetlenségemet. Itt az öregúrnál munka után azért csak eljárhatok az elv­társak közé. Csendesen lépdeltek a mel­lékutcán, nem a gázlámpáktól »fényes« körúton, és arról be­szélt annak a fiatal lánynak, akit nem is olyan régen is­mert még, hogy mit mondott Ady és Móricz Zsigmond leg­utóbbi beszélgetésük alkalmá­val. Hogy mennyi szépség van az életben, és milyen sokan nem részesülnek ebben. Megjött az ősz, a tél is el­ment. 1913-at írtaik már akkor. A monarchia megint gyarapo­dott: Bosznia égbenyúló he­gyeit kerítette a határ a képen. Pesten a rikkancsok napró« napra új szenzációkat kínálhattak a közönségnek. Aztán jött a legnagyobb szen­záció, egy szép kép az ima­zsámolyon térdeplő öreg I. Ferenc Józsefről és alatta a császári és királyi szavak »Mindent meggondoltam, min­dent megfontoltam«. Kitört a világháború. 1915. január 15-én Latinka Tiltakozó szavukat emelték fel a Dél-Magyarországi Fűrészek barcsi üzemének női dolgozói a szabadságukért küzdő népek elnyomói, a vérengző háborús hatalmak rémtettei ellen. Tiltakozó felhívásukban kö­vetelik, hogy szüntessék be a harcot Algériában, adják visz- sza az algériai nép szabadságát és függetlenségét. Szüntessék meg a féktelen terrorakciókat a szabadságukért küzdő többi afrikai nép ellen, többé ne dördüljön sortűz Nyaszaföldön. sem pedig másutt azok ellen, akik szabadságjogaikért küzde­nek. Azonnal szüntessék meg a dél-vietnami haláltáborokba iVe feledkezzünk meg az ellenőrzésről A Finommechanikai Vállalat pártszervezete az utóbbi hóna­pokban sokat javított munká­ján. A bérezés körüli vita le­zárása, a KISZ-szervezet mun­kájának megjavítása, a terme­lés főbb kérdéseinek megtár­gyalása gerincét képezi a párt- szervezet idei munkájának. Hencz Pál, az üzem pártlifcká- ra így számol be a kommu­nisták tevékenységéről: — A pártszervezet kezde­ményezésére hívtuk össze az ipari tanulók szüleit, hogy a fiatalok neveléséről beszélges­sünk. A KISZ-szervezet mun­kájának megjavulását ez a szülői értekezlet is elösegitet­krisztusi arcokat meglátta egy tábornok, összecsapta mindkét kezét és így kiáltott fel: »Az emberi szenvedések végső fo­ka«. »A vízhiány csaknem őrültté tette az embereket, s amikor eső utálj néhány percre rá hófúvás állott be és fagyott — beállott a borzalom utolsó fel­vonása. A vizes ruha megfa­gyott az embereken, nem kü­lönben az ing is kőkeménnyé vált. Sírás és jajgatás hallat­szott ilyenkor e borzalmak ta­nyáján. Az egyetlen fedezék, ahol tűz égett, a századparancs­noké volt. A hóval fedett tető­re feküdtek a katonák, ahol a tetőből kinyúló kályhacsövet karolták át és sírták át a ré­mes éjszakát. Talán ezt a jaj­veszékelést hallották a haditu­dósítók víg danának. Lehetsé­ges, hogy a lövészároktól 20— 30 kilométernyire dalnak hal­latszott.« Az esküvő után — melyre 1916 decemberében hazaenged­ték — ez az elégedetlen hang még inkább fokozódott. Erről tanúskodnak levelei, amelyek­ben semmi halálfélelemnek nincs nyoma, hanem inkább készülődés a háború utánra, az igazabb világra. Újságot járat a frontra, ál­landóan híreket vár hazulról — érzi, hogy a fronton is és •>Hárman vagyunk a sziklába '“on is ^- - > - Hrvlnc* var» készülőben. 1916 Hitem szerint a kultúra győ­zedelmeskedik a barbarizmus felett... — irta Latinka a frontról CliVII V Cili tCu - » m, ^ _ _ gok. Bátran elmond ják a szak­szervezeti gyűléseken az úgy­nevezett »kényes kérdéseket« hurcoltak gyilkolását, vonják j te. A szakszervezet munkáját felelősségre azokat, akik embe- I áktívan támogatják a pártta­ri mivoltukat megtagadva, a hitleri fasizmus eszközeivel próbálják fenntartani hatal­mukat. Követelik, hogy a nagyhatalmak kössenek meg­nemtámadási szerződést, tilt­sák el a tömegpusztító fegyve­rek gyártását. Követelik, hogy az érdekelt hatalmak vezetői üljenek össze legmagasabb szintű tárgyalásra és békés úton rendezzék a német kér­dést, hogy Európában meg­szűnjék az a góc. mely ismét újabb, az egész világot meg­semmisítő háborúval fenyeget. A barcsi fűrészüzem női dol­gozói mindennapi munkájuk­kal harcolnak a világbéke megvédéséért, szocialista ha­zánk felvirágoztatásáért. KISZ-»serr exetet alakítottuk az elmúlt héten a Kaposvári Béke Vendíáglátóipari Vállalat fiataljai. Alakuló taggyűlésü­kön megbeszélték többek kö­zött a kapott klubhelyiség rendbehozásának problémáját, a tavaszi és nyári közös kirán­dulások terveit Ünnepélyes tér- vájt fedezékben, ahofe sorokat dolo§ van készülőben. 1916 Uiuaown. «ui . V.« --­í rom. A másik kettő alszik: a végén uyen feljegyzéseket írt a tagkönyvkiosztó gyűlésüket kapitányom két szál deszkán noteszébe: i március 25-én tartják. alussza álmait, egy kadét a Szeptember 25: »kijelenti a deszkák alatt a földön. Egy zászlóaljparancsnok, hogy egy órakor én kerülök a deszkák naoyobb érték előtte, mint alá, mert a kadét fölvált... Le- öt paraszt.« is. A mezőgazdaság szocialista j átalakításáért folyó munkában öten vettek részt a pártszerve­zetből. Jó munkájukért a párt­vezetőség dicséretben részesí­tette ezeket az elvtársakat. — Év elején a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy az új gyártmányok bevezetése nehe­zen ment. mivel a dolgozók­nak nem tetszett, hogy kez­detben kevesebbet kereshet­nek. Természetesen az új mun­kamozdulatok betanulásáig ke­vesebb gyermekkocsit tudtak készíteni, de ez nem lehet gát­ja a kevesebb anyagot igény­lő új gyártmány bevezetésé­nek. A pártszervezet összeült és elhatározta: minden kom­munista ott agitál, ahol dolgo­zik. Győzze meg munkatársait, hogy az üzemnek le kellene mondania az új gyártmányok bevezetéséről, ha a dolgozók nem vállalják a betanulás, az átállás nehézségeit. A kommu­nisták okos, meggyőző szava megnyugtatta a dolgozókat. Ma már szinte zökkenő nélkül megy az új gyártmányok ké­szítése. — Hogyan javította meg a pártszervezet a KISZ munká­ját? — A fiatalokkal múlt év vé­géig igen sok baj volt. Nem jártak taggyűléseikre, a szak írhatatlan, ami itt véghezmegy. Nincs az a szenvedés, amely az itten átéltekhez hasonlítana. Nemcsak a háború egész szen­Október 2: »A 12. század őr­mestere, Klugowszky, egy csajkában bemutatja az ételt, mely tett van kukaccal. A Nemcsak a habom egesz szén- t&^ipamnantik kilöki« vedeseivel, hanem az eghaj- r .a tin.ka : lat összes borzalmaival kell itt Sándor hadapróó őrmester megküzdenie az embernek. Ha névre is kikézbesítették a be- látnád ezeket a katonákat, eze- hívót, aztán egységével, az két az igaz Krisztusokat, s ha aradi 33-as KUK gyalogezred- látnál engem piszkosan, hetek del útnak indult a borzalmak óta mosdatlanul, mint aho- felé: az olasz frontra. Meg- gyan itt járok-kelek és buzdí- maradt levelei, feljegyzései tóm katonáimat, ha látnád rajzolják ki előttünk a képet, a azokat a gránátokat és löve-^. menyasszonyát, és az egyre dékeket, melyek megremegte- s erősödő mozgalmat itthonha- tik az egész hegyet, mondom,\ gyó fiatalemberről. így valla- ha látnád és látnák akkor... nak a Komenburgból küldött ne is beszéljünk erről. Élőt rózsaszínű kártyák: tünk a völgyben most hullákat »Gondolkoztam, vajon miért húznak fel, nappal nem lehet, kellett nekünk elválni, miko* mert az olaszok nem engedik, egyikünk sem akarta ezt? Lá- hogy elszállítsuk. Éjjel a ka- zongó agyamban a forradalom tonák leereszkednek, kezét, érzése tombol és kérdem ma- lábát egy karóhoz kötik, a ka- gamtól: hol van az ember sza- róhoz kötél van kötve és úgy bad akarata?« felhúzzák. Rémes dolog itt Ez volt a front, Latinka mi- litarizmus-ellenességének meg­Veterán bolsevikok küldöttsége utazott hazánkba szülője, a gyilkosok világa. Mert így kezdi egyik levelét 1917-ben: »Megérkeztem a gyilkosok közé. Olyan borzasz­tó is itt a világ.« Király Ernő A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására Moszkvából Bu­dapestre indult a munkásmoz­galom veteránjainak 18 tagú küldöttsége. A küldöttség tag­jai 40 évvel ezelőtt Magyaror­szágon részt vettek a Tanács­köztársaság megteremtésében és küzdelmeiben. Az idős bol­sevikek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából látogatnak el egy kori harcaik színhelyére. A küldöttséget a pályaudva­ron az SZKP Központi Bizott­ságának felelős munkatársai búcsúztatták. Jelen volt az elutazásnál Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. mai előadások látogatását is elhanyagolták. Valamit tenni kellett. A KISZ-titkár rendes, becsületes fiú: a vezetőségi ta- ‘ gokkal volt baj. Komolytala­nok, hanyagok voltak. A párt- szervezet javasolta, hogy vált­sák le a régieket és válassza­nak új vezetőséget. Az ered­mény nem maradt el. A tag- ‘ könyvkiasztó taggyűlésen már arról számolhatott be a titkár, hogy a szervezet kikerült a ká­tyúból. fellendült a munka. A KISZ-titkárt minden párt­vezetőségi ülésre meghívják. Ilyenkor gyakorlati tanácsók­kal is ellátják. Figyelmeztetik például arra, hogy a titkárnak irányítani kell, mással végez­tesse a munkát, csak így érhet el eredményt a fiatalokkal. A pártszervezet állandóan harcol a dolgozók szociális helyzetének javításáért. Sike­rült elérni, hogy ebédlőt kap­janak a Finommechanikai Vál­lalat dolgozói. Most szerelik a porelszívó berendezést a csi­szolóm űhelyben. Az elért eredmények mellett mulasztásokat is találunk a pártszervezet munkájában. Ilyen például, hogy nem ké­szítették el a munkatervet. Ér­deklődésünkre Hencz elvtárs azt felelte: »Kellett, volna egyet készíteni«. A pártbizottság két­szer is felhívta a szervezet fi­gyelmét erre.; i Múlt év októberében elkez­dődött a pártoktatás. Nyolc je­lentkezővel indult a Marxiz­mus—leniniamus tanfolyam és tizenkét részvevővé! az Idő­szerű kérdések tanfolyama. Az utóbbit Balogh Sándor ü. b.-él- nök vezeti. Általában minden előadást megtartottak, az ér­deklődés azonban egyre csap­pan. Végül lemorszolódott a főkönyvelő, a terves, a munka­ügyi előadó, és a pénzügyi elő­adó is. Még több hiba van a Marxizmus—lenindzmus tanfo« lyammal. Vezetésével Fűzi Ti­bor mérnököt bízta meg a tag­gyűlés, Három héttel ezelőtt Hencz elvtárs megkérdezte, hogyan haladnak a hallgatók. Ekkor derült ki (!). hogy még el sem kezdődött a tanfolyam. — Majd én most a kezembe veszem az ügyeket — fogad'ko- zik Hencz elvtárs —, összeírom a párttagokat, aztán összevo­nom a két tanfolyamot s meg­tartom. Nagy hibát követett el a pártvezetőség azzal, hogy meg­feledkezett az ellenőrzésről és a beszámoltatásról. Taggyűlé­sen érdemes lesz majd beszélni a pártoktatásról... A történteikből azt a tanul­ságot kell levonni, hogyha pártmegbízatást adunk, ne fe. ledkezzünk meg az ellenőrzés­ről sem. Lajos Géza iMéiiie Könyveket adnak ki a Szovjetunióban a magyar Tanácsköztársaság évíorduíójára A társadalomtudományi A szovjet könyvkiadók több könyv, gyűjteményes mű és brosúra kiadásával készülnek március 21-re. a világ máso­dik tanácsrendszerű köztársa­sága, a Magyar Tanácsköztár­saság 40. évfordulójára. Az ál­lami politikai irodalmi kiadó »1919. Magyarországon« cím­mel okmánygyűjteményt je­lentet meg. A gyűjteményes munka egy fejezete azokat a lenini munkáikat tartalmazza, amelyek az 1919-es magyaror­szági helyzetet értékelték. Az 1919-es események visszhang­ját összefoglaló fejezet a sajtó­anyagok mellett tartalmazza Kun Béla. Illés Béla, Zalka Máté és mások visszaemléke­zéseit A Geszpoiitizdat bocsátja közre — először a Szovjetunió­ban — Kun Béla cikkeit, ame­lyek a magyarországi proletár­forradalom történelmi jelentő- aéjgét elemzik. ■Részeg vagy, Jaromir? Vagy lehet veled okosan beszélni?« Az csak intett, hogy lehet. A galléros úr odahajolt Ja­romir füléhez: ■Akarsz Jaromir, húszezret keresni?« Jaromir fújtatott: n L<a-l2>déael_iVAlli LLíArw-Hidllj 1 ca ^ UU-Í LSUOÍ/ J "ÜCJ, U.TV közgazdasagi kiadó M. Lebov a kor lenne pálinka meg száj monográfiájának megjelenté- iha... illatos...« tésére készül. A szerző tömér-i »Ide figyelj, Jaromir! Húsz- dák. forrásmunka és levéltári i ezret kapsz a fiadért, az új- anyag felhasználásával beírni-i szülöttért, amelyik otthon szo­baija a magyarországi farra-i pifc...« dalmi mozgalom fejlődését, js-i »A Sanyikéért?« — nyögött merteti a magyar munkáskor- ifel a disznó. mány szociális és gazdasági in-i Látja, fájt tézkedéseit, elemzi az 1919-es fmég ha disznó volt is „„ ____ egy-------- piszkos rongyba, oszt vitte... i ági in-i Látja, fájt ám neki a szíve, Az istentelen! Verje meg a 1919-es i még ha disznó volt is... De a Szűzmária! azt a gyereket... lesz majd másik... Meglásd, szebb lesz a dig... Sanyónál is...« Az asszony éktelen dühbe gurult. »Dögölj meg, Jaromir! A gyereket én szültem a világra, Hej, ak- avval én parancsolok« — kiál­totta. Jaromir mellbe taszította az asszonyt, úgyhogy nekiesett a falnak. »Te, szuka, majd adok én neked!-» — Ezzel felkapta a gyereket, bebugyolálta isten! Krisztina újra keresztet vetett. Jaromir kereste a lányt min­denfelé. A grófné, úgy hítttk, Satorin grófné, sokat rítt ti­tokban a kislány után. Sürget­te Járomért, keresse meg a gyereket. Sanyo meg gróf lett, és nagyon jól érezte magát..; Egyszer csak Jaromir meg- ...... . , ■ csípte a tolvajt, aki a gyereket lénél... He... így szokta mm- e;Iopto Kiszedte belőle, hogy a gyereket 20 forintért eladta rcziAUUVOtil/, CiCU 1IZJÍ CLC ivi« vu. !IÁM UWiíLA.J UKJCl ld« . , w _____________________ f orradalom vereségének okait, i pénz azért jobban kellett ne- Vitte a hintóhoz, ami várta A katonai kiadó »Magyar in-i fej, mjnj a gyerek. Nem sokat már a gallérossal... a grófné temacionalisták a Nagy Qktó-igondolkodott — azt mondta, küldte.. béri Szocialista Forradalom- i jó/ ban« című új könyve bemutat-i — Hallja, atyám, mit má­ja, hogyan vettek részt a ma-i üe;f ^ istentelen? gyár hadifoglyok az oraszor-i a galléros meg csak folytat- szági szovjet hatalomért vívotta rábeszélést: harcokiban. f »Adok helyette egy kislányt! A Komszomol Központi Bi-fGrófi lányt... Eltarthatod a zottságának kiadója, az »If jú J húszezerből... Semmi az egész Lázár páter a hideg kőbe kapaszkodott és feszülten fi­gyelt. Krisztina szaggatottan foly­Uram, bocsásd meg a bűneit! egy kievi kereskedőnek,- Ger- »Mi lesz, ha hazajön — jaj- son Háthannak, gatott az asszony —, hiszen Nosza vrt Kievbe Jaromir. fiút akart«. A bába segítette Megtudta, hogy Gerson felne- ki. Azt ígérte, szerez egy fiút a vette a gróflányt. Ugy szerette, lány helyett, nem tudja azt mint sajátját. Sárinak hitta... meg senki fia. Nemes vért, É)e egy napon, amikor Gerson tanult ember fiát. így jött a a vásáron volt, elrabolták, a bába szeretője Jaromirhoz... lányt, s azóta nyoma veszett, he... Az meg adta... Jaromir most már letett a Krisztina feállt, igy folytat- lány kereséséről, s ezt meg is ta, és beszéd közben hado- mondta a grófnénak... nászott a kezével. Teltek az esztendők, Jaromir — Jaromir vitte a gróflányt Is vénült, a grófné se lett fia­egyenest a kocsmába. A kosár- talabb... Sanyo helyre legény- ban aludt a lelkem... Aldo- nVf cseperedett. Egy nap a mást ivott Jaromir,.. gazdag Qrófnéhoz új komorva jött, aki ember lett. Oroszországból került erre a ....... .... vidékre. Bájos, szép lány volt, re^ele csak úgy ragyogott a képé mindig. A grófné megszerette, Sanyo pedig egész belehabaro­tántorgott haza. A kosarat... he... gróf­dott. Egyszer Jaromir a grófnéval beszélgetett, s közben bejött az tatta: -- -----­— A gróféknak nem volt lánnyal ottfeledte a kocsma ló­gyerekük, hiába pergette az cáján... zottságának kiadója, az »Ifjúf húszezerből... Semmi az egész, asszony az olvasót... Az úrnak Később hiába kereste, nem LHZö/mLytsvevi/f ö auauc n, kjc.j\joo u» Gárda« könyvben foglalja ösz-JHazamegy, hozod a gyereket, meg kellett... fiú kellett, akire lelte sehol. A gyerek elveszett, új komoma, Sára. Jaromirnak sze a Magyarországi Kommu-js megkapod a pénzt meg a a vagyon szálljon. Végre tíz Jaromir asszonya meg búsult, megakadt a szeme rajta. »Ki .... J gróf lányt...« év után született egy, de ez is Rá se nézett a sok pízre, csak ez a szép lány?« — kérdezgette msta Xljusagi Mozgalom meg-» Meg is egyeztek. Jaromir ha- csak lángnak sikerült... De Sanyót siratta... Meg is sza- a grófnőt. születésének és fej lődéséneik é fament a gyerekért. az úr, a. gróf úr ezt nem tudta, kadt a szíve. Meghótt egy hó­történetét, Gat ágat ta az asszonyt. »Add mert Becsben volt a szerető- napra rá. — Nyugosztalja az — FotyU^uk. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom