Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) XVI. évfolyam, 64. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1959. március 17. Mai számunk tartalmából TIZEN KILENCESEK ü vasárnap sportja As V. én VI. Békekölcsön sorsolása EPITO SZELLEMBEN NÉVADÓ ÜNNEPSÉQ A párt és a kormány politi- i kihasználják őket, rendszere- Szombaton délután ünneplő kai és gazdasági irányvonala ' sebbé teszik az üzemanyag el- ruhába, forradalmi, munkás­helyes. Ennek és a dolgozók | látást és így tovább. Csupán mozgalmi dalokat énekelve abból, hegy megnövelik a fo-. várták az ünnepség kezdetét gaskerék tengelyének átmérő- . az Ady utcai fiúkollégium jét, és a henger motorját ké- j diákjai és a meghívott vendé­zierő helyett kis indító mo- gek. Régi elhatározás nyomán torral gyújtják be, kilenc és mcst a Tanácsköztársaság 40. megértésének, bizalmának kö­szönhető, hogy még olyan zűrzavar után ,is, mint az el­lenforradalom volt, az ország gazdasági élete szilárdabb lett, mint valaha. Az évvégi nyere­ségrészesedés bizonyítja leg­jobban, hogy megyénk válla­latainál is jó az összhang, a dolgozók magukénak vallják az üzemet. Eredményeiket azonban még fokozni akarják. A Budapesti Pártbizottság fel­hívására munkaversenyt indí­tott a faipari vállalat, a textil­művek, a kábel- és sodrony­kötélgyár, az áramszolgáltató vállalat, a népbolt és így to­vább. Egyre több üzem vezetői és dolgozói gondolkoznak el a munkaverseny adta nagyszerű lehetőségeken. Egyre többen értik meg, hogy a munkaver­seny a szocializmus fennállása óta létjogosultságot vívott ki magának, és a szocializmus építésének minden szakaszá­ban meghozza eredményét. Vállalataink többsége talán ép­pen a korábbi, rosszul értel­mezett munkaversenyek ta­pasztalatai alapján rájött, mit tegyen ahhoz, hogy a munka- versenytől eredményeket vár­hasson. A Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalat is azok között van, akik vallják — és helye­sen —, hogy a munkaverseny nem snontán dolog. A munka­verseny. szervezés, és a felté­telek megteremtése nélkül ha­lott, csupán szóbeszéd, és az ilyen versenytől nem is vár­ható kedvező eredmény. Ebben a szellemben szervezték az áramszolgáltató vállalat kom­munistái, ü. b-tagjai a munka­versenyt a pártkongresszus tiszteletére. Ezért kértek taná­csot, mielőtt a versenyt bein­dították volna a vállalat dol­gozóitól. Fontosnak tartották, hogy a műszaki gárda és más gazdasági vezetők is közremű­ködjenek a verseny szervezé­sében. Hiszen az ő közremű­ködésük nélkül nem képzel­hető el, hogy ez a vetélkedés reális, s szakmailag megala­pozott legyen. A gazdasági ve­zetők iránymutatása jelöli meg azt is, melyik vállalat, milyen cél érdekében indítson munkaversenyt, hol szorít leg­jobban a cipő. A víz- és csa­tornaművek műszaki gárdája a víztakarékossággal jelölte meg a munkaverseny fő célki­tűzését. És ha — amint ezt vál­lalták is — a vízhálózatot az eddiginél jobban ellenőrzik, karbantartják, az éjszakai há­lózatot lehallgatják, a sérülé­féi hónap alatt 25 ezer fo- évfordulója alkalmából vette rintot takarítanak meg. | fel a diákotthon Latinka Sán­Örvendetes jellemzője lett dor, a Tanácsköztársaság so- az utóbbi időben megindult. mogyi mártírjának nevét Az munkaversenyeknek, hogy nem j ünnepségen megjelentek a tűznek maguk elé olyan célo- j megyei és városi tanács, a kát, amit úgy sem tudnának pártbizottság képviselői, az is­elérni, és így elvennék dolgo- , kólák igazgatói, s néhány vé­zóik kedvét a munkától. Va­jon melyik kábelgyári munkás kételkedne abban, hogy a ház gyártásnál leesett hulladékot fel tudja használni a kábeldob gyártásánál? Egyik sem. Egy­szerű, elérhető cél ez, és egyik pontja a pártkongresszus tisz­teletére indított munkaver­senynek. És az eredmény? 29 forint megtakarítás minden­egyes kábeldobnál. A jól megszervezett és reá­lis célokért folyó munkaver­seny nemcsak a vállalatnak je­lent anyagi előnyt. Csupán ab­ból, hogy a textilművek pél­dául a verseny során 270 ezer forintot takarít meg ebben az évben, tehát növeli vállalati nyereségét — és az év végén kiosztható nyereségrészesedést is —, közvetlenül haszna szár­mazik a dolgozóknak. A mun­kaverseny értékelésénél azon­ban ma is szokás, a jói telje­sítő dolgozókat jutalmazni. Ezek az anyagi előnyök ma is ösztönzői a munkaversenynek. Élni kell velük. Anélkül azon­ban, hogy a jutalmazásoknál felelevenítenének valamit is a régi káros terán harcos, hogy együtt ün­nepeljenek, együtt emlékezze­nek meg a munkásmozgalom történetének eme dicsőséges fejezetéről. A himnusz után Cselők László, a középiskolás diák­otthon igazgatója nyitotta meg az ünnepséget. Szólt a nap je­lentőségéről, a diákotthon fej­lődéséről, feladatairól, majd átadta a szót Horváth László­nak, a megyei tanács művelő­désügyi osztálya vezetőjének, aki ünnepi beszédet mondott. Horváth elvtérs bevezetőjé­ben a Tanácsköztársaság je­lentőségéről, harcairól be­szélt, majd részletesen ismer­tette Latinka Sándor életét, munkásságát, küzdelmét a nép felemeléséért. Hangsúlyozta: Latinka Sándor jóságos, me­leg szívű, határozott egyéniség volt. Meggyőződésében, poli­tikai hitvallásában megingat­hatatlan, igaz ember, akit pél­daképül állíthatunk a ma if­júsága elé. »-Egyéni sorsom bármilyen légyen, az eszme diadalmaskodni fog« — idézte Horváth elvtárs, majd így fe­jezte be ünnepi beszédét: le­gyetek hű utódai, követői La­tinka Sándornak és tudjatok elszántan harcolni az eszméért, melyért ő életét áldozta. Cselők László ezután felol­vasta Latinka Sándomé üd­vözlő táviratát, majd a fiatalok színvonalas, az évforduló je­lentőségéhez tartalmában is méltó műsorral szórakoztatták a megjelenteket. Behár: Védd a nénet. és Walli-nger: Ifjúság a békéért című tömegdalát a tanítóképző és a diákotthon egyesített kórusa énekelte Ga- dánvi György vezényletével. Szavalatok, felolvasások és zeneszámok után szavalókórus adta elő a drámai feszültség­gel teli Latinka balladát, majd a tanítóképző tánckarának produkciója zárta be a név­adó ünnepség műsorát. A kulturális seregszemle nagyatádi bemutatója elé A falvak fiatalsága járás- szerte készülődik a Latinka Sándor kulturális seregszemle járási bemutatójára. A hosszú téli estéken szorgalmasan gya­koroltak a csoportok, hogy mi- | nél jobb eredményt érjenek el. A helyi bemutató után körzeti sztár-szellemből. 1 bemutatón vettek részt, s a Üzemeink, vállalataink úgy lát- bíráló bizottság döntése alap­szik ma már vigyáznak erre.! ján a ieg-'obb együttesek: a ^ . .. ° , somogyszobi. a szabasi, a ku­Ezt bizonyítja a textilmuvek ^ tasi, a taranyi és a mikei vesz példája, ahol nemcsak az egyes részt a járási seregszemlén. versenyformákat, hanem a ju­talmazás módjait is megbeszé­lik az üzemrészek dolgozóival. A párt felhívására lám meg­mozdult az ország, de meg­mozdultak megyénk üzemei, vállalatai is. A vállalásokat, a munkaversenyeket a pártkong­resszus iránti tisztelet hatja át. A dolgozók — mire a III. Pártkongresszus ideje elérke­zik, már szeretnének eredmé­nyeket felmutatni. A népbolt vállalat dolgozói azonban szögezik: azt akarják, hogy a vállalatuknál elindult takaré­kossági mozgalom ne érjen vé­get a III. Pártkongresszus be­fejezésével, hanem állandóan érvényesüljön munkájukban, A népbolt határozottan állást foglalt tehát amellett, hogy a jó munkaverseny nem kam­pány, hanem a munka állandó se két azonnal kijavítják; ha a' velejárója. És csakis úgy tud a munkánál használt drága szí- - munkaverseny hozzásegíteni a Március 22-én, a Tanácsköz­társaság 40. évfordulója ünnepségeinek keretén be­lül a Nagyatádi Mű­velődési Ház mozihelyiségében lépnek fel. A fentebb felsorolt községeken kívül szerepel még a művelődési ház szalonzene- kara, a gimnázium kamarakó­rusa, valamint Görgeteg és Be­leg kultúrcsoportja. Gáspár István levelező Válasstások a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ késő éjszakai jelenté­se szerint a Szovjetunió hat köztársaságában vasárnap megtartott legfelső és helyi ta­nácsválasztásokon este hat óráig a választók többsége le­szavazott Grúziában ez idő­pontig a választók 99,4 száza­léka, Azerbajdzsánban 99,48, Litvániában 99,9, Kirgíziában 99, Örményországban 99,56, Észtországban pedig a válasz­tók 93,84 százaléka járult az urnákhoz. Tudományos ülésssah a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordu­lója alkalmából rendezett tu­dományos ülésszak hétfőn dél­előtt megkezdődött az • Akadé­mia dísztermében. A tudomá­nyos ülésszakot, amely már­cius 16-tól 21-ig tart, az MSZMP Központi Bizottságá­nak Párttörténeti Intézete, a Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi Inté­zete, a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum, valamint a Ma­gyar Történelmi Társulat ren­dezte. Az ülésszak elnökségében többek között helyet foglalt Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, Fogarasi Béla, az Akadémia alelnöke, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Molnár Erik akadémikus, a Történet- tudományi Intézet igazgatója. Részt vett az ülésszak meg­nyitásán dr. Sík Endre kül­ügyminiszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. Jelen volt a Magyar Ta­nácsköztársaság küzdelmeinek több résztvevője, az ülésszak­ra érkezett külföldi vendégek, közöttük N. I. Satagin profesz- szor, a moszkvai Marxizmus— Leninizmus Intézet helyettes vezetője, L. Nyezsinszkij kan­didátus, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Történet- tudományi Intézet tudomá­nyos munkatársa, Chiang Chun-fan, a Marx, Engels, Le­nin, Sztálin műveit fordító pe­kingi iroda helyettes vezetője, Frantisek Poor, a Csehszlovák Párttörténeti Intézet helyettes igazgatója, Nikolas Goldber­ger, a Román Párttörténeti In­tézet első igazgatója. Megjelent a megnyitó ülé­sen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A tudományos ülésszakot Molnár Erik akadémikus nyi­totta meg. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nevében Fogarasi Béla üdvözölte az ülésszak résztvevőit. — Az MSZMP Központi Bi­zottsága igen nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy törté­nettudományunk a Tanács- köztársaság hű képét tárja a mai nemzedék elé — mondot­ta. — Ez annál fontosabb, mert a Horthy-reakció ne­gyedszázadon át hamisított, torzított, rágalmat-rágalomra halmozott, hogy a magyar nép tudatában elhomályosítsa, sőt gyűlölté tegye a Tanácsköz­társaság emlékét. A történettu­dománynak is elő kell segíte­nie, hogy a Tanácsköztársaság dicső emléke tiszta fényben ragyogjon egész dolgozó né­pünk tudatában. Tab zászlódíszt ölt A járási székhelyen és az egész járásban lelkes készülő­dés folyik március 21., a Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­jának méltó megünneplésére. Március 20-án, pénteken zászilódíszt ölt a járási szék­hely. Este fáklyás felvonulásra kerül sor, s ekkor koszorúzzák meg az 1919-es mártírok em­léktábláját. Az ünnepi megemlékezés március 21-én este lesz a párt­í le- SzüÁitkaJáSző P taii(ű Lymii KAPOSSZERDAHELYEN nesfémhulladékot ismét fel­használják, akkor ebben az év­ben mintegy 10 560 forintot ta­karíthatnak meg. A textilmfi- vek munkaversenyének — no­ha ott sem utolsó szempont a takarékosság — a fő jellem­zője mégis inkább a többter­melés és a minőség megjaví­tása. Ez áll közelebb az üzem legfontosabb feladataihoz. A kertészeti és útkarbantartó vál­lalat sem kopírozott más üze­mektől munkaversenyt. Náluk az alacsony színvonalon állá gépesítésből származik a leg­több nehézség. Célszerű tehát, ha úgy akarják növelni ered­ményeiket, hogy karbantart­ják a meglevő gépeket, jobban nagy célkitűzések megvalósítá­sához, ha állandósul, szinte a dolgozók »vérévé« válik. A munkaversenyben a kom­munisták példamutatása, a dolgozók helyes meglátásai, a gazdasági es műszaki vezetők szakmai segítsége, mind-mind jelentős tényező abban, hogy azt a nagyszerű' épitőszellemet, amelyet a Budapesti Pártbi­zottság felhívása megyénkben is elindított, tovább ápoljuk és elmélyítjük. Az említett pél­dák biztatnak arra, hogy az idei gazdasági év a tavalyinál is jobban sikerül. És biztosíté­kai annak is, hogy tudatosan formált jövőnk, kitűzött cél­jaink megvalósuljanak. Hétfőn és pénte­ken este a kaposszer- dahelyi iskola, egy tantermét meglett férfiak — fiatalok és idősebbek vegyesen — népesítik be. A diákokra annyiban hasonlítanak, hogy mindnyájan tanul­nak: az ezüstkalászos gazdatanfolyam hall­gatói. Mér második éve van együtt a kis társaság, minden elő­adásra pontosan jár­nak, példamutatóan, szorgalmasan ké­szülnek az órákra. 1957. november 15- én indult be a tanfo­lyam, amelyre 21-en jelentkeztek — ami a község kis lélekszá­múhoz képest már magában véve szép eredmény, teljessé azonban akkor vá­lik, ha megnézzük, hogy a tavalyi vizs­gán mindössze három közepes volt, a többi jeles és jó eredményt ért el. Hogy meny­nyire szívesen. tanul­nak a gazdák, bizo­nyítja az a tény, hogy a második év­folyamra is egyönte­tűen beiratkoztak, s most a vizsgák tövé­ben különösen szé­pen kidomborodik a résztvevők tudni- akarása. A tanfolya­mat Fehér István, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Technikum ta­nára vezeti, aki riagy gondot fordít arra, hogy hallgatói minél alaposabb tudásra te­gyenek szert. A leg­utóbbi előadást nem ő, hanem két gazda tartotta. Egyik a növénytermelés, má­sik az állattenyésztés témaköréből választ­hatott szabadon egy részt, amiből teljesen egyedül készült fel. A cél az volt, hogy a szakkör jellegű órán keresztül megismer­jék a gazdák a szel­lemi munka, nehéz­ségeit, megtanulják, hogy a huzamo­sabb beszédre, elő­adásra, hogyan kell felkészülni Markó Ferenc a marhatenyésztésről beszélt. Előadását kö­zösen vitatták meg, mindenki elmondta saját felfogását az előadás menetéről, a tapasztalt hiányossá­gokról. A vélemények nyomán így alakult ki a teljes egész, me­lyet röviden, vázlato­san Fehér István ta­nár foglalt össze. Rácz János a lu­cerna termesztését tűzte ki előadása té­májául. Beszédén lát­szott a gondos fel- készültség, s az, hogy ismeri mindazokat a problémákat, ame­lyek felmerülhetnek e kérdés körül. Ha véletlenül . valamit nem értettek vilá­gosan a gazdák, vagy úgy találták, hogy az előadó kifelejtett egy részt, akkor innen is, onnan is felhangzik a kérdés: — Te János, hogy lehet megjavítani a földet, ha a lucerna termesztésére nem alkalmas? S a kérdésekre Rácz János válaszolt. A csendes beszélge­tés, a kérdések egy- egy mozaikjából épült fel, bontakozott ki egy nagyon szép előadás. Fehér István tanár az utolsó padba húzódva hagyta, hogy a gazdák saját ma­guk. jöjjenek rá a hiányosságokra és a mindennapi munká­juk közben felmerült nehézségek megoldá­sát — két évi tanulás után — maguk keres­sék meg. Csak a leg­végén mondott bírá­latot és összefoglalót. A kétévi tanulás egyetlen kiragadott előadásáról beszél­tünk, de elmondhat­juk, hogy igazán szép, példamutató, ahogy tanulnak a kaposszer- ddhelyi gazdák, s minden bizonnyal a rövidesen sorra ke­rülő vizsgák is ezt fogják tükrözni. Vörös ólária klubban. Kővágó Gyula elv­társ, a járási pártbizottság el­ső titkára mond ünnepi beszé­det. Az ünnepségre meghívják a 19-es veteránokat is. Az ün­nepi beszédet műsor követi. Az általános iskolások, gim­nazisták szavalatokat adnak elő, az általános iskola ének­kara forradalmi dalokat, a szövetkezet színjátszó csoport­ja pedig egy Tanácsköztársa­ságról szóló jelenetet mutat be. A községekben mindenütt ünnepi taggyűléseken emlé­keznek meg a Tanácsköztár­saság 40. évfordulójáról a párt- szervezetek. A kiszisták is szorgosan ké­szülődnek. 20-án Tabon ifjú­sági napra kerül sor, melyet este a fáklyás felvonulás zár be. Az ifjúsági napot műsor teszi színessé. Közreműködnek az általános iskola tanulói és a gimnazisták. A községekben és a járás székhelyén ünnepi taggyűléseket tartanak a KISZ-szervezetek, melyekre meghívják a 19-es veteránokat és felkérik őket, hogy beszél­jenek a 19-es fiatalság életéről, helyzetéről. Azokban a közsé­gekben, ahol nincs idős kom­munista, ott a pártszervezet titkárát kérik fel, hogy tartson megemlékező ünnepi beszédet. Vasárnap, 22-én tartják a Latinka Sándor kulturális se­regszemle körzeti bemutatóját, ezenkívül pedig ünnepi lab­darúgó- és röplabda tornára kerül sor. A labdarúgó tornát Kará- don tartják meg, és négy csa­pat jelezte részvételét. A győz­tes csapat elnyeri a KISZ-bi- zottság vándorserlegét, melyet ebből az alkalomból alapítot­tak. Ezt a bajnokságot ezen­túl minden esztendőben már­cius 21-én kiírja majd a KISZ-bizottság. Á röplabda villámtornát Tabon a tégla­gyárban tartják meg, melyen ugyancsak négy csapat vesz részt. A győzteseket itt is jtr taimazzák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom