Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-14 / 62. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1959. március 14. Miért íogdossák kézzel a mirelit árukat? Joxseí gyárvezető az élesztőgombádat vizsgálja mikroszkóppal. A gyár lepárló és .finomító berendezése. Tegnap levelet kaptunk egy kaposvári háziasszonytól. A levelet az alábbiakban szó szerint közöljük. — A közönség széles rétege megszerette a mirelit áruk többségét. A téli hónapokban szívesen vásárolják a háziasszonyok a spenótot, cukorborsót, uborkát stb. Az utóbbi betekben mind többen vásárolnak fagyasztott lecsót is, ami iigén ízletes. Az Ady Endre utcai csemegeboltban az ízlésesen elrendezett mirelit és déligyümölcs áruk között megpillantottam egy tálban a fagyasztott lecsót. Mivel nagyon szeretem, kértem belőle. Előzőleg azonban citromot vásároltam. A fizető blokkal a kezemben visszamentem az áruért, amikor a kiszolgáló — egy fiatal, csinos leány — legnagyobb meglepetésemre a citrom után kézzel nyúlt a lecsóhoz, és úgy mérte azt zacskóba. Nem tudtam megállni szó nélkül: — Miért nem kanállal méri az árut? Elképzelheti, mennyire egészségtelen és egyúttal gusztustalan is, hogy összefogdossa a sokfajta külföldi árut (narancsot, citromot, ami minden bizonnyal igen sok, s talán több beteg embernek a kezén is keresztülmegy), és én így e^yem meg? Mert hogyan lehet megmosni a fagyasztott lecsót? — kérdeztem. Mixe ö aztj válaszolta: — Nincs kanalam. Akkor kérjen — javasoltam. Mondanom sem kell, nem szívesen vettem át a már kifizetett lecsót. Azt reméltem, hogy a Május 1 utcai mirelit boltban biztosan a higiénia szabályai szerint járnak el, ezentúl tehát ott vásárolok fagyasztott árut. A minap spenótért mentem e boltba. Szorongva álltam a sok áruval megrakott pult előtt, amelyen egy nagy, telt citromos láda volt, mellette ládában a spenót. Előttem egy vevő egy kilót kért belőle. Figyeltem az eladót. Sajnos, ő is kézzel mérte a spenótot. S ami a csemegebolti kiszolgálásnál is szomorúbb, még a pénzt is ugyanaz az eladó vette át, aki kézzel nyúlt a fagyasztott parajhoz. Ezek után szó nélkül kifordultam az üzletből. Ugylátszik, megszokták az eladók: citrom után spenót, azután pedig a pénz összetapogatása, majd újból az áru fogdosása következik. De mit szólnak ehhez az illetékesek? Akiknek feladata, hogy megakadályozzák a betegségek terjedését, s akiknek kötelessége a tisztaságra ügyelni? Kérem a boltok kiszolgálóit, sok háziasszonytársam nevében, ezentúl ne kézzel mérjék a mirelit árut yeződik i><§ a lávák Látogatás a Nagyatádi Gépállomáson Az elmúlt év őszén költözött új helyére a Nagyatádi Gépállomás. Az állami beruházásból készült, modern épülettömb az Ötvöskónyi felé vezető út mellett fekszik. Fehér, magasba nyúló falait már messziről észreveszi a szemlélődő. Műhelyük 150 erőgép javítására alkalmas, a nagy hangár pedig 34 cséplőgépet óv meg az időjárás szeszélyeitől, hótól, esőtől. A jelenleg irodaháznak használt épület brigád- szállásnak készült pgyan és az irodaház elkészítése után nyomban vissza is adják eredeti rendeltetésének. A két ikerház, mely négy családnak biztosít kényelmes otthont, ugyancsak a gépállomás tő- szomszédságában kapott helyet. Most épül a kombajnszín is, mely remélhetőleg rövidesen elkészül, különösen, ha az építőipari vállalat is úgy akarja. Mindenük megvan a gép- állomásiaknak, csak éppen vizük nincs. Hiába szerelték be a, vízvezetéket a falakba, és hiába készítették el a dolgozók részére a zuhanyozót is, ha nincs vizük. Víztorony kellene meg motor, ami felnyomja a vizet. Ez a legnagyobb problémájuk a gépállomásiaknak, a fizikai dolgozóknak épp úgy. mint az irodaiaknak. Ezt a kérdést bizony sürgősen orvosolni kell! Tavaszi látogatásra menteni a gépállomásra azért, hogy megtudjam, hogyan készültek fel a tavaszi munkákra, üzemképesek-e erőgépeik, és , hogyan segítik a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezefe- ket. Ezekre a kérdésekre kértem választ Takács József főmérnöktől. Takács elvtárs a következőket mondta el: — Gépállomásunknak 51 erőgépe van. A szükséges javításokat már minden gépen elvégeztük. Bent a telepen mindössze hat erőgép van, a többi kint dolgozik a földeken: szántanak, vetnek, tárcsáznak, műtrágyát ; szórnak és szállítanak. A nyári .gépék javítását most és ezután végezzük majd el. Minden cséplőgépet (34 van) átnéznek a szerelők, és a legapróbb hibákat is kijavítják, nehogy a nyáron, a nagy munkák idején géphjba miatt állni kelljen a gépieknek. Hét aratógépünk és egy kombájnunk üzemképes. A tervekről Kisfaludy Éva üzemgazdász tájékoztat. — j Legfontosabb feladatunknak ; tartjuk most a szövetkezetek | igényeinek kielégítését. Éves tervünk 28 800 nonnálhold. j Eddig 26 ezer nh-ra kötöttünk I szerződést. A hozzánk tartozó j szövetkezetek területe megnő- ! vekedett, sőt új tsz-ek is ala- kultak. A mi körzetünkhöz tartozik Lábod, Mike, Három- ía, Tarany, Rinyaszentkirály és Nagyatád. A szövetkezetekben végzett munka mellett a még meglevő szabad kapacitásúinkat az erdőgazdaságban és az egyéni parasztoknál hasz- ; nálju'k ki. Gépeinket az egyéniek leginkább szállításra és ' trágyahordásra veszik igénybe. } D. S. ! Sok még a szabálytalanság! Kisiparosok munkája a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatának tükrében Amíg a rozsból alkohol lesz A rozs nemcsak mint kenyérnek való, de mint az alkoholgyártás alapanyaga is nagy fontosságú. Hogy hogyan terem, milyen munkálatai vannak, ezt mindenki tudja, de hogy miként készítenek belőle alkoholt, azt nem. Ezért kértük meg Pápai Józsefet, a belcsa- pusztai szeszgyár vezetőjét, avassa be olvasóinkat is a titokba. — A rozsot, ahogy bekerül az üzembe, először gőzölésnek vetjük alá. Ez egy 3,5 atmoszféra belső nyomású, kúp alakú hengerben történik. Innét a cukrosító keverőbe fuvatjuk, ahol egy hektoliter szeszre számítva 28 kg árpából készült csírát adunk hozzá. 60 fokos hőmérsékleten a rozs keményítője cukorrá alakul át. Majd 30 fokra való lehűtésekor élesztővel vegyítjük, Ha hőmérséklete 22 fokra csökken, akkor leeresztjük az erjesztő kádakba, ahol 60 óra le-: forgása alatt a cukorból alkohol lesz. — Ezután következik a folyamat utolsó szakasza, amikor a folyadék a lepárló szerkezetbe kerül. Itt választjuk szét az alkoholpárát a törkölyös és vizes résztől. Az így nyert terméket nevezzük nyers alkoholnak, mely 92 százalékos. Innét további kidolgozásra a győri szeszfinomítóba szállítjuk. Naponta 90 mázsa rozsot dolgoz fel az üzem. Nyersanyagként felhasználják még a rizskorpát, burgonyát és kukoricát is. Jelenleg két műszakban dolgoznak, de a gazdaságosabb energiakihasználás és többtermelés érdekében tervük, hogy a közeljövőben áttérnek a három műszakos termelésre. : Állami öl enon «Orsoys Március :14-én és 15-én lesz : az év első államkölcsön sorsö- ; lása. Szombaton délután 3 cra- ; kor sorsolják az első békeköl- I csőn nyereményeit, törleszté- I seit, valamint a kamatozó ; kötvényeiket. Vasárnap délelőtt í tíz óraikor lesz az ötödik és ha- ! todik békekölcsön nyeremé- í nyelnek sorsolása, összesen 78 ; millió forintot sorsolnak ki. A ! húzásokat Budapesten bonyo- ! látják le. Szom boton torija negyedik teiies ülését a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton délelőtt fél kilenc órai kezdettel tartja XV. teljes ülését az ÉDOSZ székház nagytermében. A tanácskozáson Gáspár Sándor, a szaktanács főtitkára mond beszámolót a szakszervezetek feladatairól az 1959.'évi nép-: gazdasági terv teljesítésében. __________________l_________ 3 05 hízott marhát szállít exportra a Kaposvári Célgazdasag : I } A Kaposvári Célgazdasag az {elmúlt esztendőben csaknem | 1400 darab hízott marhát szál- | látott hatszáz kilós áüagsúly! ♦ ban Olaszország, Franciaország és Svájc részéire. Az idén újból felkeresték a i nyugat-németországi, svájci és I olaszországi cégek megbízottai •a gazdaságot, és eddig 305 | hízott marhát vásároltak meg. | Az utolsó szállítmány március 114-én indul el Olaszországba. A kisiparosok a vizsgált szakmákban szabályszerűen kiállított iparengedéllyel rendelkeznek, működési helyüket láthatóan, cégtáblával jelölik meg. Működési területüket többségükben betartják. Saját ipari munkakörükbe tartozó és magúik által előállított termékeket, ezek alkatrészeit és tartozékait hozzák forgalomba. Tevékenységűik általában megfelel az 1.958. évi 9-es számú törvényerejű rendelet előírásainak — állapítja meg a népi ellenőrzési bizottság a kisiparosoknál tartott legutóbbi vizsgálat alapján. Ez a megállapítás természetesen a kisiparosok többségének össztevé- ■kenységére vonatkozik és nem zárja ki azt, hogy a népi ellenőrzési bizottság a vizsgálat során feltárt, még meglevő hibákra is rámutasson. Közületi megrendelők A kisiparosok feladata az, hogv a lakosság szükségleteit elégítsék ki elsősorban. Állami vállalatok, közületek nemigen dolgoztathatnak kisiparossal, de ha ez mégis elkerülhetetlen, csupán bizonyos, ösz- szeg erejéig tehetik. A vizsgálat azonban megállapítja, hogy a legtöbb esetben a megrendelő vállalat túllépte a.megengedett mértéket. A Nagyatádi Halgazdaság 13 ezer forint értékű munkát végeztetett K i- gyósj Ferenc kisiparossal. Ez felülmúlta az értékhatárt. Ha elkerülhetetlen, hogy kisiparossal végeztessen munkát, úgy a megrendelő állami vállalatnak . rendelkeznie kellene annak a vállalatnak vagy ktsz- nak lemondó nyilatkozatával, amely a munkát netm tudta elvállalni. Ugyancsak rendelkeznie kellene a felettes hatóság engedélyével is. A tahi járás kisiparosai azonban úgy végeztek a tanácsok megrendelésére munkát, hogy a ktsz lemondó nyilatkozatát egyetlen esetben sem szerezték meg. A Tahi Járási Tanács, mint megrendelő, hasonlóképpen nem tudta, felmutatni a népi ellenőröknek felettes hatósága engedélyét arról, hogy 10 ezer forinton felül is végeztethet munkát kisiparosokkal. Egyes megrendelők, hogy az értékhatáron túl is dolgoztathassanak kisiparosokkal. részekre bontják a munkát. A Tabi Községi Tanács a Giberei-híd megépítésénél 2775 és 9855 forint értékben utalta át a munkadíjat a kisiparosnak, mivel ez egy osz- szegban már meghaladta volna az engedélyezett 10 ezer forintos megrendelést Hiányzó számlák, rossz pénztárkönyvek Az ellenőrzés megállapítása szerint baj van a kisiparosok adminisztrációjával. A pénzDarvas Ferenené a csíráz tatott árpa őrlését végzi. tárlcönyvék, árvetések, a számlák nem felelnék meg a rájuk vonatkozó rendeletnek. /Mucken halle r Jenő kaposvári villanyszerelő. pénztárkönyve 1958 utolsó hónapjaiban 80 ezer forintos forgalomról tanúskodik, de mert ehhez bizonylatokat nem csatolt, nem fogadható el. Ezt a forgalmat alacsonynak minősítik. Ugyancsak ebben a pénztár- könyvben nincs feltüntetve, honnan vásárolta a kisiparos az anyagot. A n d a 1 i c s László kisiparos 58 697 forint összegben még Mucken- hallemél is több anyagot vásárolt, de egy sor anyagbeszerzésről nincs bizonylata. A városban és kaposvári járás területén dolgozó géplakatosok szinte egyáltalán nem vezetnek pénztárkönyvet. S z i- ra István géplakatos csak 1958 február végéig vezette pénztárkönyvét. Munkája nem e.llenőrizhető. A villanyszerelők zöme 100 forint értéken felüli munkánál csak legritkább esetiben készít árvetést — legtöbbször azért, mert a megbízó vállalat sem kéri tőlük. K of et« aki ss ros — aki saját bevallása szerint szerelést és javítást kizárólag közületek részére végez — nem szokott árvetést készíteni. Nem csinál másolatokat a számlákról, nem vezet nyilvántartást, a bérköltségeket saját megállapítása szerint számítja fel. Az autójavítók többsége a számlákhoz nem részletezi az általa beépített és felhasznált anyag értékét, a ráfordított munka értékét, s a munkabér százalékos költségeit. A kisiparosok nagy része nem is ismeri az árvetésre, a pénztárikönyv vezetésére, a számlázásokra vonatkozó előírásokat. Többen, hoigy »(kellemetlenségük ne legyen«, a — saját kárukra is sokszor — a szabályosnál alul kalkulálnak. De hibásak a járási tanácsok pénzügyi osztályai is, mivel elnézik a szabálytalanságokat. Kuszáit anyagbeszerzés A pénztárkönyvek bevételi oldala még csak kielégítő lenne, de a kiadási oldal egészen rossz. így az egyes számlákban beállított anyagok bizonylat hiányában ellenőrizhetetlenek, és alkalmat adnak spekulációra. A szolgáltató szakmákban az anyagbeszerzés a KIOSZ és szabad beszerzés útján történik. Olyan alkatrészeket, amelyeket nem a KIOSZ, vagy az állami kereskedelem útján kapnak, úgy szereznek be a kisiparosok, ahogy tudnak. Budapesten valóságos zúgke- ■reskedeiem alakult ki, ahol minden anyag megtalálható — de áron felül. Élő József marcali kisiparos anyagát különböző budapesti MÉH-tele- pekem és a Bőr- és Cipőkellék Ellátónál szerzi be, és a marcali földművesszövetkezeten keresztül számláztatja magának. Célja elsősorban nem a lakosság szükségletének -kielégítése, hanem a nagy tömegű árutermelés, a minél nagyobb haszon. A villanyszerelők nem vezetnek pontos nyilvántartást az anyagbeszerzésről, ezért anyagaik származását nem lehet ellenőrizni. Általában valamennyi szakmáról elmondható. hogy azoknál az anyagoknál hiányoznak és kuszák a-" bizonylatok, amelyeket nem a KlOSZ-tól, hanem zúg- -kereskedelem útján szereznek be. Pontosabb ellenfiv.ést A népi ellenőrzés vizsgálata az említetteken kívül más területre, így az ipari tanuló 'képzésre is -kiterjed, amelyről megállapította, hogy a kisiparosok nem minden esetben törvény szerint bérezik tanulóikat. Foglalkozott a munkák minőségével és azzal, hogy valóban saüfcséige vain-e a lakosságnak az engedélyezett kisiparra, és így tovább. A vizsgálat utal arra, -hogy nem mindig kielégítő a kisiparosok ellenőrzése. A járási tanácsok ipari csoportjai legtöbb helyen egy emberrel rendelkeznek csak, és ellenőrzéseik nem tudják átfogni a nagy területet. Az egyik járásunkban dolgozó, mintegy 1000 kisiparosnál például csak akkor tart az ipari előadó árellenőrzést, ha feljelentés történik. Egyáltalán nem vagy csak igen keveset foglalkozhatik a kontárkérdéssel. A hiányos ellenőrzés láttán azt javasolja a népi ellenőrzési bizottság, ■ hogy határozzák meg, milyen szervek ellenőrizzék a kisiparosokat, és hányszor egy évben. Érinti a vizsgálat a kisiparosok tájékoztatását is. mert az sem kielégítő. Sok esetben nem biztosak a kalkulációban és egyéb kérdésekben. Itt a KÍOSZ-nak kellene hatékonyabb segítséget adnia a kisiparosaknak. A kisiparosok ellenőrzésében szerzett tapasztalatait a népi ellenőrzési bizottság jegyzőkönyvek útján . eljuttatta a megyei tanács ipari osztályához, ahol 'kigyűjtik a szabály- sértéseket és eljárnak ■-a- sza- bálytalaiikodőklsal'-'^szem.bein. JÓ—leafflé" azonban, ha most már a kisiparosaknál tapasztalható szabálytalanságok felett a járási és — esetleges fel, le-bbezésnél — a megyei tanács igazgatási osztálya nem hányna szemet, hanem a törvény szellemében érvényt szerezne azoknak még akkor is, ha egyes kisiparosok úgy próbálnak kibújni a büntetés alól, hogy különböző trükkökkel húzzák-halasztják a büntetés kifizetését, mondván, hogy év végével úgyis elavul. Hiszen nemcsak a nevelő, tájékoztató munka, hanem a megérdemelt büntetések következetes végrehajtása is egyik eszköze annak, hogy a népi ellenőrzési bizottság által felvetett hibák eltűnjenek, és rend legyen a bizonylatok körül. Mindez a spekulációra hajlamos kisiparosoknak elveszi a kedvét a zavarosban halászástól és megvédi a becsületeseket. Szegedi Nándor