Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1959. március 14. Miért íogdossák kézzel a mirelit árukat? Joxseí gyárvezető az élesztőgombádat vizsgálja mikroszkóppal. A gyár lepárló és .finomító berendezése. Tegnap levelet kaptunk egy ka­posvári háziasszonytól. A levelet az alábbiakban szó szerint közöl­jük. — A közönség széles rétege meg­szerette a mirelit áruk többségét. A téli hónapokban szívesen vásá­rolják a háziasszonyok a spenótot, cukorborsót, uborkát stb. Az utób­bi betekben mind többen vásárol­nak fagyasztott lecsót is, ami iigén ízletes. Az Ady Endre utcai csemege­boltban az ízlésesen elrendezett mirelit és déligyümölcs áruk kö­zött megpillantottam egy tálban a fagyasztott lecsót. Mivel nagyon szeretem, kértem belőle. Előzőleg azonban citromot vásároltam. A fizető blokkal a kezemben vissza­mentem az áruért, amikor a ki­szolgáló — egy fiatal, csinos leány — legnagyobb meglepetésemre a citrom után kézzel nyúlt a lecsó­hoz, és úgy mérte azt zacskóba. Nem tudtam megállni szó nélkül: — Miért nem kanállal méri az árut? Elképzelheti, mennyire egészségtelen és egyúttal gusztus­talan is, hogy összefogdossa a sok­fajta külföldi árut (narancsot, citromot, ami minden bizonnyal igen sok, s talán több beteg em­bernek a kezén is keresztülmegy), és én így e^yem meg? Mert ho­gyan lehet megmosni a fagyasztott lecsót? — kérdeztem. Mixe ö aztj válaszolta: — Nincs kanalam. Akkor kérjen — javasoltam. Mondanom sem kell, nem szíve­sen vettem át a már kifizetett le­csót. Azt reméltem, hogy a Május 1 utcai mirelit boltban biztosan a higiénia szabályai szerint járnak el, ezentúl tehát ott vásárolok fa­gyasztott árut. A minap spenótért mentem e boltba. Szorongva áll­tam a sok áruval megrakott pult előtt, amelyen egy nagy, telt cit­romos láda volt, mellette ládában a spenót. Előttem egy vevő egy kilót kért belőle. Figyeltem az eladót. Sajnos, ő is kézzel mérte a spenótot. S ami a csemegebolti ki­szolgálásnál is szomorúbb, még a pénzt is ugyanaz az eladó vette át, aki kézzel nyúlt a fagyasztott pa­rajhoz. Ezek után szó nélkül ki­fordultam az üzletből. Ugylátszik, megszokták az el­adók: citrom után spenót, azután pedig a pénz összetapogatása, majd újból az áru fogdosása kö­vetkezik. De mit szólnak ehhez az illetékesek? Akiknek feladata, hogy megakadályozzák a betegsé­gek terjedését, s akiknek köteles­sége a tisztaságra ügyelni? Ké­rem a boltok kiszolgálóit, sok há­ziasszonytársam nevében, ezentúl ne kézzel mérjék a mirelit árut yeződik i><§ a lávák Látogatás a Nagyatádi Gépállomáson Az elmúlt év őszén köl­tözött új helyére a Nagyatádi Gépállomás. Az állami beru­házásból készült, modern épülettömb az Ötvöskónyi felé vezető út mellett fekszik. Fe­hér, magasba nyúló falait már messziről észreveszi a szemlé­lődő. Műhelyük 150 erőgép ja­vítására alkalmas, a nagy hangár pedig 34 cséplőgépet óv meg az időjárás szeszélyeitől, hótól, esőtől. A jelenleg iroda­háznak használt épület brigád- szállásnak készült pgyan és az irodaház elkészítése után nyomban vissza is adják ere­deti rendeltetésének. A két ikerház, mely négy családnak biztosít kényelmes otthont, ugyancsak a gépállomás tő- szomszédságában kapott he­lyet. Most épül a kombajnszín is, mely remélhetőleg rövide­sen elkészül, különösen, ha az építőipari vállalat is úgy akar­ja. Mindenük megvan a gép- állomásiaknak, csak éppen vizük nincs. Hiába szerelték be a, vízvezetéket a falakba, és hiába készítették el a dolgozók részére a zuhanyozót is, ha nincs vizük. Víztorony kellene meg motor, ami felnyomja a vizet. Ez a legnagyobb prob­lémájuk a gépállomásiaknak, a fizikai dolgozóknak épp úgy. mint az irodaiaknak. Ezt a kérdést bizony sürgősen orvo­solni kell! Tavaszi látogatásra menteni a gépállomásra azért, hogy megtudjam, hogyan készültek fel a tavaszi munkákra, üzem­képesek-e erőgépeik, és , ho­gyan segítik a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezefe- ket. Ezekre a kérdésekre kér­tem választ Takács József fő­mérnöktől. Takács elvtárs a következő­ket mondta el: — Gépállomá­sunknak 51 erőgépe van. A szükséges javításokat már minden gépen elvégeztük. Bent a telepen mindössze hat erőgép van, a többi kint dol­gozik a földeken: szántanak, vetnek, tárcsáznak, műtrágyát ; szórnak és szállítanak. A nyári .gépék javítását most és ez­után végezzük majd el. Min­den cséplőgépet (34 van) át­néznek a szerelők, és a leg­apróbb hibákat is kijavítják, nehogy a nyáron, a nagy mun­kák idején géphjba miatt áll­ni kelljen a gépieknek. Hét aratógépünk és egy kombáj­nunk üzemképes. A tervekről Kisfaludy Éva üzemgazdász tájékoztat. — j Legfontosabb feladatunknak ; tartjuk most a szövetkezetek | igényeinek kielégítését. Éves tervünk 28 800 nonnálhold. j Eddig 26 ezer nh-ra kötöttünk I szerződést. A hozzánk tartozó j szövetkezetek területe megnő- ! vekedett, sőt új tsz-ek is ala- kultak. A mi körzetünkhöz tartozik Lábod, Mike, Három- ía, Tarany, Rinyaszentkirály és Nagyatád. A szövetkezetek­ben végzett munka mellett a még meglevő szabad kapacitá­súinkat az erdőgazdaságban és az egyéni parasztoknál hasz- ; nálju'k ki. Gépeinket az egyé­niek leginkább szállításra és ' trágyahordásra veszik igénybe. } D. S. ! Sok még a szabálytalanság! Kisiparosok munkája a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatának tükrében Amíg a rozsból alkohol lesz A rozs nemcsak mint kenyérnek való, de mint az alkoholgyártás alapanyaga is nagy fontosságú. Hogy hogyan terem, milyen mun­kálatai vannak, ezt mindenki tud­ja, de hogy miként készítenek be­lőle alkoholt, azt nem. Ezért kér­tük meg Pápai Józsefet, a belcsa- pusztai szeszgyár vezetőjét, avassa be olvasóinkat is a titokba. — A rozsot, ahogy bekerül az üzembe, először gőzölésnek vetjük alá. Ez egy 3,5 atmoszféra belső nyomású, kúp alakú hengerben történik. Innét a cukrosító keverő­be fuvatjuk, ahol egy hektoliter szeszre számítva 28 kg árpából ké­szült csírát adunk hozzá. 60 fokos hőmérsékleten a rozs keményítő­je cukorrá alakul át. Majd 30 fok­ra való lehűtésekor élesztővel ve­gyítjük, Ha hőmérséklete 22 fok­ra csökken, akkor leeresztjük az erjesztő kádakba, ahol 60 óra le-: forgása alatt a cukorból alkohol lesz. — Ezután következik a folyamat utolsó szakasza, amikor a folya­dék a lepárló szerkezetbe kerül. Itt választjuk szét az alkoholpárát a törkölyös és vizes résztől. Az így nyert terméket nevezzük nyers alkoholnak, mely 92 százalékos. Innét további kidolgozásra a győ­ri szeszfinomítóba szállítjuk. Naponta 90 mázsa rozsot dol­goz fel az üzem. Nyersanyagként felhasználják még a rizskorpát, burgonyát és kukoricát is. Jelen­leg két műszakban dolgoznak, de a gazdaságosabb energiakihaszná­lás és többtermelés érdekében ter­vük, hogy a közeljövőben áttér­nek a három műszakos termelésre. : Állami öl enon «Orsoys Március :14-én és 15-én lesz : az év első államkölcsön sorsö- ; lása. Szombaton délután 3 cra- ; kor sorsolják az első békeköl- I csőn nyereményeit, törleszté- I seit, valamint a kamatozó ; kötvényeiket. Vasárnap délelőtt í tíz óraikor lesz az ötödik és ha- ! todik békekölcsön nyeremé- í nyelnek sorsolása, összesen 78 ; millió forintot sorsolnak ki. A ! húzásokat Budapesten bonyo- ! látják le. Szom boton torija negyedik teiies ülését a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton délelőtt fél kilenc órai kezdettel tartja XV. teljes ülését az ÉDOSZ szék­ház nagytermében. A tanács­kozáson Gáspár Sándor, a szaktanács főtitkára mond be­számolót a szakszervezetek feladatairól az 1959.'évi nép-: gazdasági terv teljesítésében. __________________l_________ 3 05 hízott marhát szállít exportra a Kaposvári Célgazdasag : I } A Kaposvári Célgazdasag az {elmúlt esztendőben csaknem | 1400 darab hízott marhát szál- | látott hatszáz kilós áüagsúly­! ♦ ban Olaszország, Franciaor­szág és Svájc részéire. Az idén újból felkeresték a i nyugat-németországi, svájci és I olaszországi cégek megbízottai •a gazdaságot, és eddig 305 | hízott marhát vásároltak meg. | Az utolsó szállítmány március 114-én indul el Olaszországba. A kisiparosok a vizsgált szakmákban szabályszerűen kiállított iparengedéllyel ren­delkeznek, működési helyüket láthatóan, cégtáblával jelölik meg. Működési területüket többségükben betartják. Saját ipari munkakörükbe tartozó és magúik által előállított termé­keket, ezek alkatrészeit és tar­tozékait hozzák forgalomba. Tevékenységűik általában meg­felel az 1.958. évi 9-es számú törvényerejű rendelet előírá­sainak — állapítja meg a né­pi ellenőrzési bizottság a kis­iparosoknál tartott legutóbbi vizsgálat alapján. Ez a megál­lapítás természetesen a kisipa­rosok többségének össztevé- ■kenységére vonatkozik és nem zárja ki azt, hogy a népi ellen­őrzési bizottság a vizsgálat so­rán feltárt, még meglevő hi­bákra is rámutasson. Közületi megrendelők A kisiparosok feladata az, hogv a lakosság szükségleteit elégítsék ki elsősorban. Álla­mi vállalatok, közületek nem­igen dolgoztathatnak kisipa­rossal, de ha ez mégis elkerül­hetetlen, csupán bizonyos, ösz- szeg erejéig tehetik. A vizsgá­lat azonban megállapítja, hogy a legtöbb esetben a megrende­lő vállalat túllépte a.megenge­dett mértéket. A Nagyatádi Halgazdaság 13 ezer forint ér­tékű munkát végeztetett K i- gyósj Ferenc kisiparossal. Ez felülmúlta az értékhatárt. Ha elkerülhetetlen, hogy kis­iparossal végeztessen munkát, úgy a megrendelő állami vál­lalatnak . rendelkeznie kellene annak a vállalatnak vagy ktsz- nak lemondó nyilatkozatával, amely a munkát netm tudta el­vállalni. Ugyancsak rendelkez­nie kellene a felettes hatóság engedélyével is. A tahi járás kisiparosai azonban úgy végez­tek a tanácsok megrendelésére munkát, hogy a ktsz lemondó nyilatkozatát egyetlen esetben sem szerezték meg. A Tahi Já­rási Tanács, mint megrendelő, hasonlóképpen nem tudta, fel­mutatni a népi ellenőröknek felettes hatósága engedélyét arról, hogy 10 ezer forinton felül is végeztethet munkát kisiparosokkal. Egyes megren­delők, hogy az értékhatáron túl is dolgoztathassanak kis­iparosokkal. részekre bontják a munkát. A Tabi Községi Ta­nács a Giberei-híd megépítésé­nél 2775 és 9855 forint érték­ben utalta át a munkadíjat a kisiparosnak, mivel ez egy osz- szegban már meghaladta volna az engedélyezett 10 ezer fo­rintos megrendelést Hiányzó számlák, rossz pénztárkönyvek Az ellenőrzés megállapítása szerint baj van a kisiparosok adminisztrációjával. A pénz­Darvas Ferenené a csíráz tatott árpa őrlését végzi. tárlcönyvék, árvetések, a szám­lák nem felelnék meg a rá­juk vonatkozó rendeletnek. /Mucken halle r Jenő kaposvári villanyszerelő. pénz­tárkönyve 1958 utolsó hónap­jaiban 80 ezer forintos forga­lomról tanúskodik, de mert eh­hez bizonylatokat nem csatolt, nem fogadható el. Ezt a for­galmat alacsonynak minősítik. Ugyancsak ebben a pénztár- könyvben nincs feltüntetve, honnan vásárolta a kisiparos az anyagot. A n d a 1 i c s László kisiparos 58 697 fo­rint összegben még Mucken- hallemél is több anyagot vá­sárolt, de egy sor anyagbe­szerzésről nincs bizonylata. A városban és kaposvári já­rás területén dolgozó géplaka­tosok szinte egyáltalán nem vezetnek pénztárkönyvet. S z i- ra István géplakatos csak 1958 február végéig vezette pénztárkönyvét. Munkája nem e.llenőrizhető. A villanyszere­lők zöme 100 forint értéken fe­lüli munkánál csak legritkább esetiben készít árvetést — leg­többször azért, mert a megbízó vállalat sem kéri tőlük. K o­f et« aki ss ros — aki saját bevallása sze­rint szerelést és javítást kizá­rólag közületek részére végez — nem szokott árvetést ké­szíteni. Nem csinál másolato­kat a számlákról, nem vezet nyilvántartást, a bérköltsége­ket saját megállapítása szerint számítja fel. Az autójavítók többsége a számlákhoz nem részletezi az általa beépített és felhasznált anyag értékét, a ráfordított munka értékét, s a munkabér százalékos költsé­geit. A kisiparosok nagy része nem is ismeri az árvetésre, a pénztárikönyv vezetésére, a számlázásokra vonatkozó elő­írásokat. Többen, hoigy »(kel­lemetlenségük ne legyen«, a — saját kárukra is sokszor — a szabályosnál alul kalkulál­nak. De hibásak a járási taná­csok pénzügyi osztályai is, mi­vel elnézik a szabálytalanságo­kat. Kuszáit anyagbeszerzés A pénztárkönyvek bevételi oldala még csak kielégítő len­ne, de a kiadási oldal egészen rossz. így az egyes számlákban beállított anyagok bizonylat hiányában ellenőrizhetetlenek, és alkalmat adnak spekuláció­ra. A szolgáltató szakmákban az anyagbeszerzés a KIOSZ és szabad beszerzés útján törté­nik. Olyan alkatrészeket, ame­lyeket nem a KIOSZ, vagy az állami kereskedelem útján kapnak, úgy szereznek be a kisiparosok, ahogy tudnak. Budapesten valóságos zúgke- ■reskedeiem alakult ki, ahol minden anyag megtalálható — de áron felül. Élő József marcali kisiparos anyagát kü­lönböző budapesti MÉH-tele- pekem és a Bőr- és Cipőkellék Ellátónál szerzi be, és a mar­cali földművesszövetkezeten keresztül számláztatja magá­nak. Célja elsősorban nem a lakosság szükségletének -kielé­gítése, hanem a nagy tömegű árutermelés, a minél nagyobb haszon. A villanyszerelők nem vezetnek pontos nyilván­tartást az anyagbeszerzésről, ezért anyagaik származását nem lehet ellenőrizni. Általá­ban valamennyi szakmáról el­mondható. hogy azoknál az anyagoknál hiányoznak és ku­szák a-" bizonylatok, amelyeket nem a KlOSZ-tól, hanem zúg- -kereskedelem útján szereznek be. Pontosabb ellenfiv.ést A népi ellenőrzés vizsgálata az említetteken kívül más te­rületre, így az ipari tanuló 'képzésre is -kiterjed, amelyről megállapította, hogy a kisipa­rosok nem minden esetben törvény szerint bérezik tanu­lóikat. Foglalkozott a munkák minőségével és azzal, hogy va­lóban saüfcséige vain-e a lakos­ságnak az engedélyezett kis­iparra, és így tovább. A vizs­gálat utal arra, -hogy nem min­dig kielégítő a kisiparosok el­lenőrzése. A járási tanácsok ipari csoportjai legtöbb helyen egy emberrel rendelkeznek csak, és ellenőrzéseik nem tudják átfogni a nagy terüle­tet. Az egyik járásunkban dol­gozó, mintegy 1000 kisiparos­nál például csak akkor tart az ipari előadó árellenőrzést, ha feljelentés történik. Egyálta­lán nem vagy csak igen keve­set foglalkozhatik a kontárkér­déssel. A hiányos ellenőrzés láttán azt javasolja a népi el­lenőrzési bizottság, ■ hogy határozzák meg, milyen szer­vek ellenőrizzék a kisiparoso­kat, és hányszor egy évben. Érinti a vizsgálat a kisiparo­sok tájékoztatását is. mert az sem kielégítő. Sok esetben nem biztosak a kalkulációban és egyéb kérdésekben. Itt a KÍOSZ-nak kellene hatéko­nyabb segítséget adnia a kis­iparosaknak. A kisiparosok ellenőrzésében szerzett tapasztalatait a népi ellenőrzési bizottság jegyző­könyvek útján . eljuttatta a megyei tanács ipari osztályá­hoz, ahol 'kigyűjtik a szabály- sértéseket és eljárnak ■-a- sza- bálytalaiikodőklsal'-'^szem.bein. JÓ—leafflé" azonban, ha most már a kisiparosaknál tapasz­talható szabálytalanságok fe­lett a járási és — esetleges fel, le-bbezésnél — a megyei tanács igazgatási osztálya nem hány­na szemet, hanem a törvény szellemében érvényt szerezne azoknak még akkor is, ha egyes kisiparosok úgy próbál­nak kibújni a büntetés alól, hogy különböző trükkökkel húzzák-halasztják a büntetés kifizetését, mondván, hogy év végével úgyis elavul. Hiszen nemcsak a nevelő, tájékoztató munka, hanem a megérdemelt büntetések következetes végre­hajtása is egyik eszköze an­nak, hogy a népi ellenőrzési bizottság által felvetett hibák eltűnjenek, és rend legyen a bizonylatok körül. Mindez a spekulációra hajlamos kisipa­rosoknak elveszi a kedvét a zavarosban halászástól és meg­védi a becsületeseket. Szegedi Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom