Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-14 / 62. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1959. március 14. 40 ÉVE TÖRTÉNT... A kisgazdák és a szocializmus Ezzel a címmel írt cikket 40 évvel ezelőtt a Somogyi Hírlap. Akikor, amikor a megyében már voltak működő termelőszövetkezetek, tehát a földhöz, a vagyonhoz, mint az egyetlen boldogítóhoz ragaszkodó emberek világában megteremtődött a mástípusú paraszti élet is. A probléma felvetése 40 éve is, ma is ugyanaz: a kisgazdaság egyenlő módon, kizsákmányolás nélkül nem tud a föld minden művelőjének egyre növekvő javakat biztosítani. A kérdés eldöntője maga a paraszt, melyik utat választja? »Gondolkoztak-e már az ország kisgazdái a saját gazdasági helyzetükön? Tudják-e, hogy a jövő gazdasági helyzetében nekik két út áll rendelkezésükre és igyekeztek-e megvizsgálni, hogy melyik út hova vezet; tehát megállapítva a célt, melyik úton, mely cél felé kell nekik törekedniük? Azt hiszik, hogyha ők körülbástyázzák magukat a nagy vagyon gyűjtési vágyak lehetetlen törekvéseivel, ez a kialakulandó jövő világrendjében létjogosultsággal fog bírni? Nem érzik, nem tudják, hogy a világ összvagyonának szélsőségesen egyenetlen megszerzése csak szaporítja a vagyontalanok, a szegények számát, s ezzel sokszorosodik a nyomor, a szegénység, az elégedetlenség, mely előbb-utóbb, egyszer és mindenkorra végezni fog a kiváltságok rendszerével? És emellett nem látják be végre — a múltak nekik is keserves tapasztalatain okulva —, hogy az ő, hosszú évek, esetleg emberöltők keserves munkájával szerzett néhány hold földecskéjük távol sem elegendő az ő még legelemibb, s éppen ezért folyton növekvő, mindennemű igényeik kielégítésére-«. D Tanácsköztársaság 40. Évfordulójának nagyatádi ünnepségei (Tudósítónktól.) Egy hét választ, el bennünket a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulójától. A közelgő jubileum alkalmával felkerestük Gémes! Sándor elvtársat, a nagyatádi járási pártbizottság osztályvezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket az ünnepségekről. — A járási párt-végrehajtó bizottság, a járási tanács végrehajtó bizottsága és az ünnepségeket előkészítő operatív bizottság már időben elkészítette az évforduló gazdag programját. A terv szerint minden olyan községben, ahol ma is élő 19-es veterán van, összegyűjtötték a visszaemlékezéseket. A gyűjtő munkában komoly erecményt értek el az úttörő csapatok, az ifjú nyomolvasók. Már el is készült a Hősök Könyve, mely igen színes,, sok) dokumentum anyagot is tartalmaz. A járási művelődési ház készíti a tablókat, a kiállítás anyagát. 19-én a községek veteránjait látjuk vendégül a rendőrklubban. Ezen a napon nyitjuk meg a kiállítást is. A veteránokat kedves kis ajándékokkal lepik majd meg az úttörők, kiszesek és a nőtanács tagjai. A baráti beszélgetésen részt vesznek a járás vezetői, és a fegyveres testületek, a honvédség, rendőrség és munkásőrség képviselői is. 20- án este fáklyás felvonulást rendeznek az úttörők és az üzemi, területi KlSZ-szer- vezetek fiataljai. A felvonulás után tábortűz körül rövid kis műsort rendeznek a községi parkban. 21- én délben az általános iskola rendezi meg ünnepségét, ugyanezen a napon tart megemlékezést a gimnázium is. A községi ünnepséget este 7 órai kezdettel rendezik meg a művelődési ház mozi-termében. Az ünnepi beszédet színvonalas, gazdag, színes kultúrműsor követi majd. Szerepel a művelődési ház szalon- zenekara, a gimnázium kamara-kórusa, az általános iskola énekkara, a területi KISZ- szervezet és a gimnázium színjátszói. 22-én, vasárnap délelőtt kerül sor a Latinka Sándor kulturális seregszemle járási bemutatójára, melyet a nagy évfordulóihoz méltóan rendezünk meg. A bemutatón a járás legjobb öntevékeny művészeti csoportjai vesznek részt. 23-án este a területi KISZ-szervezet baráti beszélgetésre hívja meg a nagyatádi kommunista veteránokat. Elmondotta még Gémes! elvtárs azt is, hogy a gimnázium igazgatósága pályázatot hirdetett a Tanácsköztársasággal kapcsolatos témájú művekre. A pályamű vers, novella, történelmi dolgozat irodalmi műfajokban készíthető el. A díjat nyert, műveket a kiállításon is elhelyezzük majd. Ezekből a művekből állítja össze műsorát a gimnázium önképzőköre is az ünnepi ülésre. A továbbiakban arról beszélt G'é- mesi Sándor osztályvezető, hogy az évfordulón ünnepi külsőt ölt majd magára a falu is. Minden házat fellobogóznak, feldíszítenek. A járás minden községében tartanak ünnepi megemlékezéseket, műsorokat, s ezeknek díszelnök- ségében mindenütt ott lesznek I majd a 19-es veteránok is. ÁTMENETI IDŐSZAK BABÓCSÁN KÖSZÖNET Babócsára várakozással ttekint a megye, az ország szintén. Népgazdaságunknak egyáltalában nem közömbös, hogy feltör-e az olaj a falu környékén vagy legalábbis földgáz fusson a csöveken a fővárosba, Kaposvárra, esetleg Nagyatádra is. Minden attól függ, hogy a gyakorlat mit hoz, hogy az eredmények miivel kecsegtetnek. Lehet, néhány év múlva műszálgyár magasodik a község fölé, melynek arculata az új utcasorok által megváltozik. Sok. minden lehetséges, csák sikerüljön a munka. Egyelőre azonban csafk biztatóak a kutatások, de a siker még késlekedik. Ez az átmeneti állapot pedig mindenben érezteti hatását, érezteti a fúrások dolgozóinak szociális ellátottságában, 'kulturálódási lehetőségeiben is. Holott ez sem közömbös számunkra. Műszak után Az üzemnek jelenleg körülbelül 350 dolgozója van, ennek hatvan százaléka Zala megyéből való, csak a többi helybeli vagy környékbeli. Teíhát a munkások nagy részéről az üzem kénytelen gondoskodni, szállást adni számukra, biztosítani emberi körülményeiket. Babócsán van két kocsma, valamint kedd, szerda, szombat és vasárnap keskenyíilm- vetítés. A két kocsmát igen sűrűn látogatják a dolgozók. Látogatnák a mozielőadásokat is, ha beférnének a helyiségbe mindannyian. El-eljámak a Csíky Gergely Színház tájelőadásaira is. Kulturális vagy félkulturális foglalkozásra más mód nincs a faluban. Az üzem területén sem sokkal jobb a helyzet. Tavaly építettek egy kis nyitott medencét, valamint egy még kisebb fedettet. Ebben szappannal mosakodnak, amely egészségügyileg megengedhetetlen. Most építettek kugli- és röplabdapályát. A sportélet megszervezése — labdarúgó csapatuk van — valószínűleg nem fog akadályokba ütközni. Ilyesmi köny- nyen megy. Apró kliubukba vásároltak lemezjátszót és televíziót. Gyakorlati értéke — a 350 munkás szempontjából — elenyésző. Hasznos viszont a kis népbolt, melyet saját erőből hoztak létre a klub mellett. Mit csinálhatnak műszak után a dolgozók? Elmennek moziba, ha van előadás, s tovább semmit. Az üzemnek régi könyvekből álló százhúsz kötetes könyvtára van, tehát olvasni sem tudnak. Majd nyáron betöltheti szabad idejük egy részét a sport, de kulturális lehetőségük akkor sem lesz több. Új utca épül Négy legény szállóban körülbelül hatvanon Iáknak. A mosakodási lehetőség megvan, fürdés csak egyben. A .legújabb szállójuk talán víkend- háznak ha megfelelne. Akiknek nem jutott hely ilyen legényszállóban, albérletben laknak a falu különböző pontjain. Száz-kétszáz forintokat fizetj nek, de van »fővárosi« színvonalon álló lakibér is. Az idén végre rendeződik ez az áldatlan helyzet: új utca épül Babócsán a tanácsház mögött az olajfúrók részére. Egyelőre tíz ikerházról van szó, mely húsz lakást foglalna magában. Itt építenék fel az új munkásszállót is, de egyelőre még nem lehet tudni, hogy 52 vagy 104 személy részére. Utóbbi sokkal jobb lenne. A munkásszálló épületében helyet kapna egy klub is. Végre ez talán közelebb vinné a dolgozókat a kulturálódási lehetőségekhez. A jelenlegi helyzetből más kiutat is lehetne találni. Egyelőre azonban az üzem arra vár, hogy majd a község kezd mozgolódni, a /község pedig az olajfúrókra les, vajon miikor fognak nagyobb beruházásokba ? i Pedig természetes lehet bárki! előtt, hogy amíg az olajkutatá-! sok nem vezetnek kellő eredményre vagy nem áll rendelkezésre olyan nagy mennyiségű földgáz, hogy annak kiter- j melésével már érdemes foglal- 1 kozni, addig nagy beruházás©- ; kát nem fog kezdeményezni Babócsán a Kőolajipari Tröszt. Addig nem lesz Báibócséból Lispe vagy Lovászi. Ez idő kérdése, s közben sem érdemes tétlenkedni. Az egymásra várás helyett összeülhetnének a község vezetői és az üzem vetennivalókat. Az olajfúró üzem sok géppel rendelkezik, társadalmi munkában nagy segítséget tudnának adni a falu lakóinak. Az összefogásból pedig csak jó születne: használható kultúrotthon, normál szélességű filmeket játszó mozi és így tovább. Babócsa nevét — a remények feljogosítanak erre — még sokszor fogja hallatni, ha eljön a sikerek ideje. Az átmeneti állapotra jellemző gyenge szociális ellátottságot, a kulturális lehetőségeik hiányát addig saját erőből és mihamarabb meg kell oldani. Ezt kívánja pártunk politikája, ezt sürgeti maga az élet. A Somogyi Néplapon keresztül szeretnék köszönetét mondani azért a megbecsülésért, amelyben velem együtt, több anyának is része volt. A nemzetközi nőnap alkalmával egy kedves, megható és családias ünnepélyre hívtak meg bennünket, édesanyákat. Csak jóleső érzéssel tudok visszagondolni erre az estére. Az ünnepség után nem egy édesanyának a meghatottság köny- nye ragyogott a szemében. Meg is jutalmaztak bennünket, 500—500 forinttal, mely j igen jólesett. De elsősorban azt I köszönjük, hogy megemlékeztek rólunk a nőnap alkalmá- bóL Fehér Kálmán id. Horváth Józsefné, Május 1 utca 74, zetői, hogy megbeszéljék a Bélyeggyűjtő gyerekek A baíatonboglári művelődési ház bélyeggyűjtő szakkörében 18 gyerek (fiú és lány) ismerkedik e nemes szenvedély kezdeti szakaszán a fogazat, a vízjel, a színnyomás érdekes szépségeivel. Főként a motívumgyüjtést kedvelik, ez növeli tudásukat is. öttevényi László szakkörvezető a gyermekek szépérzékét is fejleszti a foglalkozásokon. TIZEVES az Országos Takarékpénztár Tíz évvel ezelőtt, 1949 márciusában alakult meg az Országos Takarékpénztár, a lakosság bankja. Megalakulásától kezdve fő feladatának tekintette az egyéni takarékosság gondolatának elterjesztését, a takarékossági lehetőségek széleskörű biztosítását. A takarékossági mozgalom tízéves eredményei azt bizonyítják, hogy az OTP alapjában véve eleget tett feladatának. Ezt igazolja a takarékbetétek összegének 1Ö év alatti emelkedése, amely elsősorban népünk életszínvonalának és takarékoskodás! lehetőségéneik növekedését tükrözi. A nagyarányú fejlődést jól mutatja, hogy 1949 és 1959 között tízszeresére növekedett a lakosság takarékbetét-állománya. A betétállomány az ellenforradalmi események következtében visszaesett. 1959 február végéig azonban az ellenforradalom előtti összeg két és félszeresére növekedett. A takarékoskodás eltörj edésére jellemző, hogy a lakosság a múlt évben egymilUárd forintot tett takarékbetétbe, is ez év első két hónapjában újabb 500 millió forintot. Hasonlóképpen növekedett a takarékoskodó emberek száma. 1955 végén 217 ezer takarékbetétkönyvet tartott nyilván az OTP. Jelenleg több mint egymillió 300 ezer van forgalomban. Az iskolai takarékbetétet gyűjtő tanulóikkal, a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak, valamint a takarékszövetkezetek tagjaival együtt jelenleg mintegy hárommillió takarékoskodó van hazánkban. Az elmúlt tíz év alatt az Országos Takarékpénztár mintegy 271 millió forint kamatot fizetett ki. A takarékoskodás! kedv állandó növekedését bizonyítja, hogy az OTP-nek az elmúlt tíz év alatt számos új takarékossági formát kellett bevezetnie az igények kielégítésére. Az 1953—54-es tanévben indította be közép- és általános iskoláinkban a taikarékbélyeg gyűjtési akciót, azzal a céllal, hogy már gyerekkorban elhintse a takarékosság gondolatát. Az első évben 8 millió 300 ezer forintot, az 1957—58-as tanévben pedig több mint 44 millió forintot gyűjtöttek ösz- sze az iskolások. A dolgozók kívánságára kezdte meg az OTP 1954-ben az üzemi, hivatali Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak megalakítását. Azóta 3552-re emelkedett a KST-k, és a 450 ezret meghaladja a KST-ben takarékoskodók száma. A tagok 1954-ben még csak 2 millió 300 ezer forivtot tettek félre, 1958- ban már ennek több mint százszorosát, közel 270 milliót, Az Országos Takarékpénztár szolgáltatásaival nemcsak a takarékbetét gyűjtésben állt a lakosság rendelkezésére. Tevékenységének egyik legfontosabb része a lakáshelyzet megjavítására irányult. Tízéves fennállása alatt az OTP mintegy 3,3 milliárd forint állami építési kölcsönt folyósított a saját erőből építkező dolgozóknak. Az összegből több mint 94 000 családi ház, illetve lakás épült. 1957 óta az OTP öröklakás akciójával is a lakáshelyzet megoldását igyekszik elősegíteni. Budapesten 1016 öröklakás épült. Az OTP az elmúlt tíz évben jelentős összegű egyéni hitelt nyújtott elsősorban betétes ügyfelei részére. A legjelentősebbek közé tartozik a múlt évben bevezetett árufcölcsön akció, amely nagymértékben járult hozzá, hogy az emberek kedvező feltételek mellett szerezhessenek be nagyobb értékű árucikkeket. Az árukölcsön akció bevezetése óta 115 ezer dolgozó kapott átlag 2200 forint összegű kölcsönt. Az egyéni hitelek mellett Még tisztábban, még érthetőbben zengett a kesergő ének a leányról és szerelmeséről. Lázár atya nekidőlt a nedves falnak. A fáklyát szinte öntudatlanul engedte le a föld felé. Sűrű füstfelhő szállt fel, amikor égő vége a földre ért. Szisszent egyet, aztán kialudt. Sötét lett. Lázár atya nem bánta — inkább kívánta ezt a sötétséget. Ott járt gondolatban Máriánál, annál a leánynál, akit szeretett. Mennyire fájt neki, hogy örökre elvesztette. Szinte érezte Mária hideg kezét és könnyes arcát. Kegyetlen élet— A papi pálya az egyetlen út, amely a fájdalomból a megvigasztalódás felé vezet. A jobbágysors kínja nem nyomja többé, s megnyílik előtte a tudás kapuja. Csakhogy ezzel bezárult mögötte a másik kapu: az életé. Eszébe jutott nyolc testvére, és apja, aki kis földjén befogta magát az eke elé, hogy kenyerük legyen... Lázár páter belépett az égi fényességű kapun és -maga mögött hagyta a siralom völgyét. Mária! XJgy sírt fel benne a lány neve, mint zokogás a gyermek ajkán. Mária! Úgy érezte, hogy itt, a kolostor pincéjében széttörik a fegyelemmel és akarattal teremtett kemény kéreg a szívén, felenged, mint tavaszi napsütésben a jég. Lázár atya sírt! Siratott egy emléket, melyről a fal énekelt neki! Ettől a naptól kezdve minden nap elosont ide. Alig várta, hogy elérkezzen a csendes a falhoz. Nem törődött vele többet, hogy mi a titka, csak azt tudta, hogy ott lenn, az éneklő falnál visszakapja Máriát. Feloldódott az élményben, a dal végigáradt testén, és a sötétségben nagyszerű álomvilág tárult fel előtte. Lázár atya itt, a pince zugában élte azt az életet, amelyet a valóságban megtagadott tőle az élet. Senkinek sem szólt, magába zárta a titkot. Ez az övé volt. Az egyetlen, amit sajátjának mondhatott. Egy hét tett el azóta, hogy először hallotta az éneket. Egy nap meg kellett változtatnia a Máriával töltött óra időpontját. Ugyanis allconyatig az érseknél volt, aki tudni akart a kolostor életéről. Lázár páter azonban nem akart lemondani arról, hogy képzeletben együtt legyen Máriával, sietett visz- sza a kolostorba. Már sötét volt. A kertben majd belebotlott az öreg mosónőbe, Krisztina névébe, aki kis batyut cipelt. Krisztina néne volt már vagy hetvenéves. Egész életét itt élte le, az apácákra mosott. Lázár atya még sohasem beszélt vele, de tudta, hogy az öregasszony eszét vesztette. Lehet, hogy sohasem volt épelméjű. — Ki tudja? Az apácák nemigen hallgatták meg, pedig Krisztina néne szépen tudott mesélni. Ha szerét ejthette, mesélt, Mesélt mindenkinek, és mindenről. Régi történeteket a lengyelek nagy harcáról, az ördögökről és a boszorkányokról, a jóságos édesanyáról, aki úgy szerette a fiát, hogy mikor a csatában megsebesült, és egy angyal a haldokló fiú megmentéséhez az anya szívét kérte, kitépte és odaadta. Krisztina néne hangos di- csértessékkel köszönt a papnak, és magában mormogva ment tovább. ifa:'lordai(jycrgy iMmte 3. óra, az áj tatosság ideje, elnéptelenedjen-a kert, ment Rajta kívül senkivel sem találkozott Lázár atya. Most már úgy ismerte a járást a pincében, hogy meg sem gyújtotta a fáklyát. Elért a folyosó végére. Szokása szerint nekitámaszkodott a falnak, és várt. Az ének azonban nem csendült fel, s Mária sem talált el hozzá az ének nélkül. Rosszkor jöttem! — gondolta. Mielőtt visszaindult volna, még egyszer hallgatózott a falnál. Hátha mégis... De továbbra is csend volt. Egyszerre furcsa érzése támadt, nyugtalanság fogta el. Visszanézett arra, amerről jött. Egy fáklya fényét pillantotta meg, amely közeledett felé. Nem kétséges, valaki utánajött a pincébe. Azt azonban nem tudta kivenni, hagy kit takar a fénycsóva. Átvillant az agyán, hogy elmenekül, de nem volt merre. Mozdulatlanul állt és várt. Amikor a fáklyát tartó alak már csak néhány lépésre volt tőle, megismerte: Krisztina néne volt, a bolond mosónő. — Folytatjuk — nagy jelentőségű az a hitelakció, amelynek keretében az OTP a .tanácsoknak nyújt kölcsönt községi ej lesztési célokra. Az elmúlt évben a takarékpénztár 350 tanács részére közel 50 millió forint községíej- lesztési hitelt engedélyezett, melyet a tanácsok a falu villamosítására, út- és járdaépítésre, törpe-vízművek. fürdők, ■kultúrházak létesítésére és más közérdekű célokra használtak fel Tíz évvel ezelőtt az OTP szerény keretek között kezdte meg működését. 1950-ben Budapesten és vidéken összesen 53 takarékpénztári fiók és kirendeltség állt a lakosság rendelkezésére. Jelenleg országosan mintegy 500 takarékpénztári egység nyújt szolgáltatást a lakosságnak amellett, hogy a takarékbetét-igyűjtéssel az országban mintegy 250 takarék- szövetkezet és 3000 postahivatal foglalkozik.
