Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-13 / 61. szám
Péntek, 1959. március 13. 6 SOMOGYI NÉPLAP A Vörös Csillag Filmszínház műsorából! Szép és szükséges feladatra vállalkozott a Tegnap című új magyar film, amelynek díszbemutatójára csütörtökön du. 17 órakor kertet sor a Vörös Csillag Filmszínházban, filmemé: őszinte és bátran tárgyilagos, de szándéka tisztán felismerhető — új világunk oldaláról figyeli és festi az eseményeket, fogalmazza és hirdeti mondanivalóját. Keleti Márton rendezését az igényesség, a jelenetek beállításának drámai feszültsége jellemzi. A Tegnap egyik legmegrázóbb képsora: a kisváros főterén farkasszemet A kortársat mindig hallatlanul érdeklik az eseményeik, emelyefcnek szemlélő, cselekvő vagy szenvedő részese volt. A Tegnap lényegesen több, mint a kortárs érdeklődésének kielégítése. Az 1956-os ellen- forradalom ma már visszavonhatatlanul a múlttá, tegnappá lett, építő munkánk eltüntette rombolásait, a munkás-paraszt kormány emberséges politikája írt adott a lelkek sebére is — mégis, hasznos dolog magunk elé idézni ezt a múltat, okulásul és tanulságul a jövőre. Ezt teszi a Tegnap cismű filmet — izig-vórig szocialista A forgatókönyvet Dobozy Imre írta Szélvihar című — nálunk is bemutatott — drámája alapötletéből, de kiaknázva a film gazdagabb lehetőségeit, a történetet lényegesen megváltoztatva. Az őszi vihar sokrétű és szerteágazó cselekményszálában úgy vezeti a. mese fonalát, hogy egyéni drámákat állít az előtérbe. Történetének így két gyújtópontja van: egy kisvárosi laktanya és a »varjasi« tanya világ. A forigatókönyvírónak sikerült mindkét ponton megragadnia a leglényegesebb mozzanatokat. néz egymással a honvédek raj- vomala és a »felkelők«. Éles, életre-haláüra menő párbeszédüket Keleti Márton szép, filmszerű, kifejező módon ábrázolja. Nagy súlyt helyez a rendezés a hitelességre, a iú- portszerűségre. A film dokumentáris erejét fokozzák Hegyi Barnabás művészi képei. A Tegnap filmgyártásunk ■tanúságtétele közelmúltunk nagy viharáról, az ellenforradalomról. Érdekes, jól sikerült alkotás, amely filmművészetünk újabb eredménye. Sikeresen folyik as algériai segítő akció Az Algériai Menekülteket Segítő Bizottság felhívása óta kevés idő telt csak él, de már ez a rövid idő is arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók készek önzetlenül segíteni a súlyos körülmények között élő algériai menekülteken, és hogy a nemzetközi szolidaritás eszméje milyen mélyen él népünkben. A gyűjtés sikerére jellemző, menekülteket hogy a különböző társadalmi- és tömegszervezetek az eladásra kapott bélyegek mennyiségét kevesellték, mivel az üzemek és falvak dolgozói a vártnál nagyobb számban kapcsolódtak be az akcióiba. A SZOT pl. újabb 100 OÖO forint értékű bélyegigényt jelentett be, ezen belül a Textilszakszarvezet 15 ezer forint értékben. A Vasutas Szakszervezet ugyancsak több ezer forint értékű bélyeget kért pótlólag. A Budapesti Vöröskereszt Szervezet is további 10 000. a Komárom megyei szervezet pedig 6000 forinttal emelte a korábbi igényét. Nem bizonyult elegendőnek a Magyar Jogász Szövetség bélyegigénylése sem. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az algériai menekültek érdekében megmozdult az ország. Gyakori eset, hogy kisebb szervek vagy egyesületek telefonon fordulnak a Vörös- kereszthez, hogy ők is szeretnének részt venni a segélyakcióban. Legutóbb az Óra- és Ékszeripari Vállalat fordult a ‘központhoz ezzel a kéréssel. Gyakran érkezik fcészpénzfel- ■ajánlás egyes termelőszövetke- kezetcktől is. Még néhány hét és a magyar dolgozók forintjaiból összegyűjtött adomány közvetlenül hozzájárul majd az éhező és beteg algériai menekültek szenvedéseinek az enyhítéséhez. Az Algériai Menekültekei Segítő Akció Bizottság. Elmélkedés a parton Igaz. még messze van a balatoni nyaralások ideje, de már most szóvá tesszük a balatonboglár-felsői lakosok fürdési problémáit, hogy idejében intézkedhessenek az illetékesek. Nekünk, akik Boglár-Felsőn, a vasúti megálló környékén lakunk — s számosán —, sem part, sem víz nem jut. A part mentén közvetlenül egymás mellett húzódó sok üdülőépület (vállalatoké, intézményeké stb.) kerítését egészen a vízig húzták le. S így, ha egy nem beutalt üdülő bemerészkedne valamelyik udvarra, hogy vizet érjen, hogy ő is lubickolhasson mindnyájunK .Balatonjában, bizony kinéznék, vagy kiutasítanák onnan. Mert Boglár-Felső tájékán csak üzemek üdülőépületeinek udvarán keresztül juthatni vízhez. Van ugyan egy sikátor, mely közvetlenül a vízig nyúlik, s az erre lakók elnevezték »szabad strandnak«. Itt szabad fürdeni, csak az a hiba, hogy a part védelme miatt a víz széle és a part hatalmas ciklopkövekkel van teleszórva, s így sem fürdeni, sem napozni nem lehet itt. Méltánytalannak tartjuk, hogy az ország eme közkincsét elzárja a beutaltak miatt. (akik ugyancsak megérdemelten élvezik a Balatont) a MÁV, a MÉK, a MÉSZÖV stb. Vajon nem lehetne itt is úgy megoldani, mint Bálatonfenyvesen? Ott ugyanis a partmenti közületi- vagy magántulajdont képező épületek kerítései nem nyúlnak a vízig. A vizet ikb. 20 méteres »szabad«,, keríiésmentés fűvés part szegélyezi, ahova bármikor mehet bárki. Bogláron sem káro- sodnárak a beutalt üdülök, ha mások is élvezhetnék a Balatont és a partot, itt is, ott is jutna hely bőven mindenkinek. Tóth István Kisberény Kellemes szórakozás a havas tájon a vadászat. Igaz, nyálra tilos lőni, de a dúvadat szükséges puskacsőre fogni. Képünkön: Kovács Árpád nagyatádi vadász lövésre emeli fegyverét. KÖNYVISMERTETÉS A Tavaszból Opera lesz Alig néhány hete nyílt meg a Május 1. utcában a Tavasz illatszer bolt, s máris kellemes újságról számolhatunk be vele kapcsolatban. A Budapesti Illatszer gyárnak — amelynek igazgatója jelen volt a megnyitón — annyira megtetszett az új üzlet, hagy vállalta annak külső neon-világítással, felírással való ellátásának költségeit. Persze, az ajánlatnák »ára« van, de megéri. A bolt nevet változtat, s a felírása Opera lesz. Ez a névcsere azonban többet is jelent, s ennek fognák majd. csak igazán megörülni a kaposváriak, s ezen belül is a nők. Az üzlet ettől fogva egyrészt az Opera-készítmények elárusítóhelye lesz. Opera-készítményekhez vidéken nehezen lehet hozzájutni, Kaposvár sem kivétel. Pedig szeretik, mert kifogástalan minőségű áruk. A Budapesti II- latszergyár áprilistól kezdve bőségesen el fogja látni a boltot ezekkel a készítményekkel, így válik a Tavaszból Opera. Nem telik bele egy hónap, s új neonfény gyúl ki a Május 1. utcán. Húsvéti vásárt rendes as igali áruhás A kaposvári járás egyik legkorszerűbb földművesszövet- kezetd áruháza az igali. Nemcsak Igái község, hanem a környék lakossága is megtalál itt minden szükséges beszerezni valót. Egymillió-ötszázezer forint értékű áru várja a gazdáját az üzletben. Női és férfi méterárukból nincs hiány. Mintegy 400 fajta cipőből válogathatnak a vásárlók. Férfi és női konfekcióból ugyancsak nagy a választék és most különösen a gyermek konfekcionált ruhák készletét frissítették fel. Vas-műszaJki cikkekből, rádióikból, különböző motorkerékpárokból, mosógépekből szintén ki tudják elégíteni a vásárlók igényeit. Az áruház átlagosan havonta félmillió forintot forgalmaz. Március 15-től 25-ig húsvéti vásártj rendeznek, hogy Igái szövetkezeti község áruellátását minél jobban biztosítsák. A Kossuth Kiadó közreadta Hruscsov elvtárs beszámolóját a XXI. kongresszuson A kommunizmus építésének programja címmel. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára jelent meg az Európa Kiadónál Hevesi Gyula akadémikus Egy mérnök a forradalomban című könyve, melyben 1918—19-es élményeit írja meg. A Magyar Helikon adta ki bibliofil köntösben Kádár György Kossuth-díjas grafikus rajzaival Karikás Frigyes elbeszéléseit, A harminc- kilences dandár-t, melyből a most bemutatásra kerülő film is készült. Uj tavaszi seregszemle címmel jelent meg a Tankönyvkiadónál egy dokumentum-gyűjtemény a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról. A Corvina Kétnyelvű Olcsó Könyvtárban jelent meg Fe- gyin Elbeszélések című kötete orosz és magyar nyelven. A Zrínyi Kiadó újdonsága De Amicis, a szív írójának Car- mela című elbeszéléskötete az olasz szabadságharcról. Richar- da Huch német írónő Szent Wcmnelbald élete című regénye egy álszent papról szód A Modem Könyvtár új kötete Munteanu román író A pacsirta című kisregénye. A Szépirodalmi Kiadó Móricz Zsigmond sorozatában jelent meg az Irodalomról, művészetről című tanulmánygyűjtemény két kötetben. A Gondolat Kiadó újdonsága Tordai György regénye Győrök Leó magyar festőművész életéről és a Párizsi Kommün- ről Pernyét hord a szél címmel. A munka célja közős A KÖNYVEK MUTATTAK MEG helyemet a világban — ez a Gorkij- idézet olvasható a lengyeltóti népkönyvtár kölcsönzőszobájának falán. Szoba? Talán fényűző túlzás ezzel a megnevezéssel illetni ezt a kicsiny helyiséget, ahova — tréfára fogva a dolgot — csak úgy fér be kényelmesen egy ember, ha kettő kimegy, mielőtt az egy belépne. Inkább csak cella ez. Alig lehet moccani benne, jóformán körül nézni sincs lehetőség. Talán ez az oka, hogy hiába díszeleg a kölcsönzőszoba falán a szép igazságot hirdető felirat, ami egyúttal azt is megmondaná, miért is hoztuk létre falusi könyvtárainkat. Ha hihetünk a látogatottságról számot adó adatoknak, bizony azt kell megállapítanunk, hogy kevés ember próbálta úgy igazán elolvasni, hasznosítani a gorkiji mondást Lengyeltótiban, ebben a kultúráltnak látszó községben nincs túlságosan nagy becsülete a könyvnek, a Hamupipőke-módra élő könyvtárnak sem. Jóllehet, mióta Hetényi Lászlóné tanítónő vette át a könyvtár vezetését, nemcsak növekedett a kölcsönzők száma, a könyvállomány is szaporodott. Kik azok, aikik rendszeres látogatói a kultúra számunkra e fontos intézményének, a könyvtárnak? Az olvasók, túlnyomó részben diákok — a KlSZ-fiatalck közül mindössze kettő! — és értelmiségiek. A felsorolásnak ezzel vége is. Munkások, dolgozó parasztok nem látogatnak el ide szellemi táplálékért, pedig elsősorban érettük születtek könyvtáraink. Hetényi Lászlóné a könyvtár eddigi áldatlan állapotára hivatkozva próbálja magyarázatát adni a közönyösségnek, annak, hogy a közel négyezer lelket számláló községben a könyvtári olvasók száma mindössze hetvenegynéhány. Valamikor a könyvtáros függetlenített volt, naponta kölcsönzött. De akár a kultúrház, ez is községi kezelésbe ment át. Az elmúlt két év alatt négy könyvtáros volt a gazdája a könyvtárnak. Valahány próbált megállani a maga lábán, de egynek sem sikerült hosszabb ideig. Hefényiné azt hangoztatja, amit talán elődei nem mondtak ki: — könyvtárnak szüksége lenne a kultúrház segítségére. Nem elég, hogy egy fedél alatt vagyunk, hogy a kultúrház két másra alig használható helyiségét átadta a könyvtárnak. Munkánk célja — a népművelés — is közös, kell, hogy magán a munkán is osztozzunk. Nagyon helyénvaló megállapítás ez! Nemrég egy járási népművelési aktívagy illésen azt szögezték le a résztvevők, amit He- tényiné is haingoztat; hogy az egyes művelődési házaknak több segítséget kell nyújtaniuk a népkönyvtáraknak ahhoz, hogy az olyan szép idézetek, mint amilyen a lengyeltótiak könyvtárának falán is szerénykedik, valósággá válhassanak és egyre több ember, felnőtt és fiatal találja meg helyét/a világban, nevezetesen a szocialista társadalomban. Furcsa, hogy a népművelésben dolgozók figyelmét külön kell felhívni a kulturális intézmények összetartozására, hogy a segítőkészség éb- resztgetését olyanok körében kell végezni, akik — felfedezésünk szerint — jól ismerik pártunk művelődéspolitikai irányelveit,, s tisztában vannak elméletben azokkal a feladatokkal, amelyeket a határozatok megvalósítása reánk ró. Lengyeltótiban a tanács nemrég »bővíttette« a könyvtárat egy olvasószobával, jóllehet nagyobb haszna lett volna annak, ha a két picike helyiség között lévő közfalat távolíttatja el inkább. Nem lehetetlen, hogy a levegőtlen, agycmzsúfolt két kis helyiség is hozzájárul ahhoz, hogy nem sok olvasó emberrel dicsekedhet a népes község. Hetényiné kezében jó helyen tudhatják a könyvtárat az illetékesek. Mióta átvette a könyvtárat 9551-ről ezerre emelkedett a könyvek száma. Miből? Irodalmi estek rendezéséből, amelyeken nem volt ugyan belépődíj, de a kifüggesztett felirat kinek-kinek a szívéhez szólt, arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet néhány forintot adományozni a könyvtár fejlesztésére. Rokonszenves ez a találékonyság annál is inkább, mert a könyvtár olvasói nem fizetnek tagsági díjat. A községi tanács sem tud ez évben a könyvtárfejlesztésre szánni egy forintot sem, mert nagy fába vágta a fejszét; 150 ezer forintos községfejlesztési hozzájárulás mellett másfélmilliós költséggel új iskolát épít, illetve a valamikori zárdaiskolára emeletet huzat. W AN KÖNYVTÁR, KULTUR HÁZ, * sem egyikben, sem a másikban nincs hiány munkakedvben, lelkes odaadásban. Jó lenne, ha összehangolná munkáját a két fontos kulturális intézmény. Akkor talán legközelebb már nem írhatnánk le azt, hogy Lengyeltótiban nem szeretik a könyvet! László Ibolya
