Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

SOMOGYI NÉPLAP 7 Vasárnap, 1959. március 1. Múzeum egy falusi iskolában Megyénk északnyugati ré­szén hosszan elnyúló falu hú­zódik; Szőkedencs. Iskolája, amely a volt urasági kastély­ban kapott helyet, már messzi­ről feltűnik gondozottságával, látszik, hogy vezetője jó gaz­könyvek, egy gazdatiszti jelen- ( tésen a piros viaszpecsét 1837-1 bői. Ugyancsak a múlt század- i ból maradt fenn Vései Lajos ( uraság gyönyörű betűivel te- j leírt verseskönyve. És amire a 1 legbüszkébb az igazgató: Kiss j dája a rábízott intézménynek. Ernő szabadságharcos vértanú^ Ezt igazolja az épület bel­seje is. A folyosó falain saját gyűjtésű és készítésű madár- lábcsont, szárny- és koponya­csont preparátumok celofán­papírba burkolva; a cukor- gyártás kis üvegekben, a gyár­tól beszerzett mintákkal il­lusztrálva; az olaj fajtái; az árpa feldolgozása; a ceruza­saját aláírásával ellátott fény- < képe. < Ezeken kívül röpirat, érem- * és pénzgyüjtemény dicséri ] Hollósi József hasznos gyűjtő-1 szenvedélyét. — Hogyan tudott ennyiféle] anyagot összegyűjteni? — A következők kellettek j hozzá: 28 év, ez idő alatt egy-< gyártás fokozatai és egyéb helyben lakás és egy kis szen­saját készítésű, vagy az igaz­gató egyéni leleményessége és ügyszeretete révén beszer­zett szemléltető anyagok lát­hatók. A nevelői szoba pedig való­ságos kis múzeum. Nyitott polcokon a buzogánytól kezd­ve a gázálarcig különböző vedély. Hogy milyen módszer-i rel csináltam? A szülői érte- ^ kezleteket, a családlátogatá- á sokat használtam fel többek i között, de később már úgy <( megszokták a falusiak, hogy minden régebbi leletet, hasz­nálattól elkopott tárgyat hoz zám küldtek. És én mindent y f harci eszközök sorozata. Zárt megőrzők, mert ami ma még f üveges szekrényben régi hasz- talán közhasználati tárgy nálati tárgyak: favilla, faka nál, fatányér, 1700-as évekből való kulacsok, házi készítésű, népművészeti elemekkel díszí­tett borotva-tok 1845-ből; 1848-as piros honvédsapka, 1387-es feliratú tintatartó por­zóval, színes jegykendők, pár­ták, menyasszonyi tányér, fo­kosok, kakukkóra, az 1700-as évekből származó ú. n. Rózsás holnap múzeális érték lesz. — Mennyiben könnyíti meg <* ez a kis múzeum az iskolai r oktató-nevelői munkát? — Elsősorban a hagyomá- £ nyok tiszteletében nevelődnek * gyermekeink — hisz őket is r felhasználjuk a gyűjtő munká-f ban. Az oktatásban pedig i szinte felbecsülhetetlen az ér- f "“7 ° téke, hisz a tárgyak csaknem * kerti lmakonyv fa borítólap- min’iegyikét jólB* fel tudjukJ használni közvetlen szemlél- f tetésre. pal, a falon pedig egy betyár­öltözet a jellegzetes házi szö­vésű tarisznyával. Megkérdeztük az iskola idős igazgatóját; — Mióta gyűjti a régisége­ket? — 1921-ben kerültem ide, azóta foglalkozom különféle tárgyak, dokumentumok gyűj­tésével. Még a húszas évek elején ásatásokat végeztünk a község határában és többek között bronzkorból származó harci eszközöket találtunk. Ezeket átadtuk a csákányi tájmúzeumnak, ahol az egész TÖRÖK ZSÓFI Pécsről hazatérve A Mecsekről hozott őszi illatokat hordom még hajamban, s járok felkavartam Szűk-derekú utcán fáradt házsorokat, vén kocsiút ráncát szántó víz-csíkokat őrzöm még szememben, s városkám keveslem. A málladó régi halk-dalú szemérme dúdol még fülemben, úrrá vál a csenden. A hívságos újnak harsogó ja, zenéje, s e kettős varázsnak zengő keveréke dübörgi szívemben: — Ne élj itt! El innen! — De rámszól: park, utca, a piac, a házak: — Anyádat vezettük, alakját mi lestük! — A dombok, a mesgyák, a zselici tájak, s a külváros súgják: — Szerettük apádat híven, hálatelten! Emléke töretlen.... — S így én itt maradok — Kaposvár — öledben. *»> CSIKFALVI JÓZSEF Mint a virágok h' ipora Mint a virágok hímpora: terjed szét a levegőben, termékenyíteni bibéit, (kölcsönös vonzalmaik magházát) — a nagy érzés —, mely jön s megbénít minden józanságot... A csel; melyet az éj, mint horgot vet felém, midőn szívemet a nyár ölelő karjaidba űzte, s rám néz két fekete szembogár. — A tiszta érzésre felel viszonzón szívem!... S mint a hang értelme a tiszta légen át, (ha ütődik bércek ormába) hallatja csak vissza önmagát. { — Mi a további célja a gyűj- # tőmunkával kapcsolatban? é — Szeretném, ha minél ^ előbb külön teremben tudnám elhelyezni az anyagot. Ez most már csak hetek kérdése, mert ha a pedagógus lakás elkészül, szoba'" Szükségünkén1 még*, Csúnya kis vakarcs vo!t> mi-; de benne egy gömbölyű apró- s óba. Szükségünk van meg^kor eiOSZQ,. kopogtatott be; ság rózsaszínű pólyában. A CIQANYLANY legalább két kiállítási vitrin re, melyekben a gyűjteménye­ket helyeznénk el. Ennek el­készítésére is ígéretet kaptunk a tanácstól. Gyűjteményemet régi ruhák, szövetek beszerzé­először kopogtatott be hozzánk. Kóborgott és koldult. Megszántam és adtam neki néhány fillért. Nem tudom, hány évvel ezelőtt történhetett mindez. Máskor is eljöft. hébe- hóba. Mondogattam neki. hogy nem élet a koldulás. Iskolába anyag elkallódott. Egyébként sével kívánom bővíteni. Két „ nemcsak, az itt látottakat gyűj- ev múlva, amikor nyugdíjba J ke]1 járni£lj hogy rendes ember tögettem, többek között egy megyek, az egeszet a tadom az \ ]egyen belőle, kis levéltári anyagom is van, utódomnak, aki remélem, to-' — veszi elő a szekrény mélyé- vább folytatja a megkezdett bői a régi iratokat. munkát. Megfakult levelek, cseléd- P. L. XV. századi freskó Kissé bizalmatlanul nézett reám, de ha némi zsemlyére valót markába csúsztattam, megnyugodott. Ügylátszik mégsem vagyok ellenség — gondolta magában. Aztán nem jött többé. Nem i csöngetett be félénken és nem szomorú i­Ferrarában egy régi temp­lom restaurálásánál 15x3 mé­teres freskóra bukkantak, amely valószínűleg az 1400-as években keletkezett. Szakér­tők szerint a régi templom-1 ban végzett kutatások során | még egyéb műkincsek feltárá-i sa is várható. — Meg tetszik ismerni? — kérdezte az asszonyka bátor­talanul. — Hogyne! — bólintottam, mert hát ő volt az. Csak ne­hezen találtam meg régi való­ját abban a rendes kabátban. — Férjhezmentem ... folytatta büszkén. Tessék meg’ nézni a gyerekemet is ... Fiú! — Gratulálok! — mosolyog­tam és alaposabban belenéz­tem a kocsiba. A fiúcska szá­jában virágos cucli mozgott fel-le, s a pólya mellett két szép nagy citrom sárgállott. — Szüksége van vitaminra! — magyarázta tovább szakér­nézett rám félénken szomorú j telemmel. Helyeslőiig bólim- szemeivel. Az utcán sem ta- j tottam és kezet fogtam mind- lálkoztam vele. j kettőjükkel. Valahogy elégté­Míg egyszer múltkorában , tel volt ez a találkozás. Neki elém nem toppant egy fiatal i is és nekem is. És mosolyog- házaspár gyerekkocsival. Fe- I va mentem hazáig, hér kocsi volt, kissé kopottas, | Szabó Ibolya cl sárga kezű, lediu/ok Q! zentíványi Kálmán trilógiájának máso- ^ dik kötete ez a regény. “A völgy em­bereidben, az első kötetben találkoztunk már legtöbb hősével, akik a Tanácsköztársaság le­verése után folytatják nehéz életútjukat, élik a Horthy-rendszer nyújtotta izgalmas munkás­életüket a húszas és harmincas évek között. A vegyüzemi munkásemberek, kedves mun­káslányok és asszonyok nehézé de mégis szép élete elevenedik meg a regény lapjain. Mun­káslányok, akik egész életükre magukon hord­ják a bizonyíték bélyegét, hogy két kezük fá­radságos munkájával keresik meg a napi ke­nyeret. Kezükkel, amit a gyár kénsava, lőpora és egyéb vegyi terméke egész életükre lemos- hatatlanul sárgára festett. Ott élnek ők a veszprémi dombvidékek egyik kis völgyében, a faluban és a gyár körül felépített telepen. Vidám és szomorú, nyugodt, vagy küzdelmes napjaikat élik, mikor mit hoz számukra a nap. Megtaláljuk a férfi szerelő munkásokat, köz­tük több kommunistát, szakszervezeti szerve­zőt, akik szervezik a munkásokat, megalakít­ják a pártot, amit az államhatalom később — félve a munkásoktól — betilt. De illegalitás­ban tovább él a párt, a lefogott vezetők helyé­be újak lépnek. Nehezen, sok bajban, vitában érlelődnek az igaz kommunisták nyomán az elszegényedett parasztokból lett gyári munká­sok öntudatos munkásokká, akik már belelát­nak uraik és a rendszer rothadó éleiébe, össze­fognak, segítik egymást a bajban. A munkásak mellett az író bemutatja a ko­rabeli társadalom szinte minden rétegének egy-egy emberét. A parasztok, az értelmisé­giek, a munkásnyúzák és bankárok, elnök­vezérigazgatók világát. Találkozunk írókkal és a művészeti élet néhány tipikus képviselőjé­vel, természetesen a bankárfeleségek szeán­szain. Az olvasó teljes képet kap az egész rot­hadó és fasizálódó rendszer aljasságáról és botrányairól. A bankárfeleségek léha szerelmi élete és pénzpazarlásuk elítélése, megvetése még szebbé és vonzóbbá teszi az egyszerű munkáslányok, munkásfeleségek szép, igaz szerelmi életét. A sztrájk, után börtönbe zárt munkásveze- tök. kommunisták nehéz életén keresztül tá­rul elénk a börtönök sötét világa. A különféle válogatott vallatási rendszerek, a besúgók és a rendszer védelmezőinek aljas munkája. A kommunisták szenvednek, de nem törnek meg. Tanulnak, olvasnak a börtönben, hogy kisza­badulva még aktívabban vehessenek részt a munkások szervezésében. Nehéz idők jártak a munkásokra, de azok megőrizték emberségü­ket és jobb jövőbe vetett hitükéi. A regény legnépszerűbb alakjainak, Tamás Éva, Boronyák, a Szabó-család és a többi munkás élete-sorsát sok-sok esemény teszi gazdaggá és érdekessé. Küzdelmes életük ro- konszenvet. ébreszt az olvasóban, a regény vé­gére érve megszeretjük őket. Az események­kel gazdagon telített — néha azonban túlsá­gosan is részletes — regényben kerek egészet kap az olvasó a konszolidálódott, majd válság­ban vergődő Horthy-rendszerről, az egész tár­sadalom zűrzavaros életéről. A z események telítettsége, a szereplők ** sorsának alakulása kiváncsivá tesz, a regény kisebb hibáit feledve izgalmas, érdekes és tanulságos olvasmányt jelent mindenkinek. Az idősebbeknek is, akik ismerik ezt a kort, a fiataloknak pedig bemutatja a húszas—har­mincas évek mi nkásainak nehéz és küzdelmes életét az egyik oldalon, a másikon a burzsoá- vezetók bűnös és romlott világát. Szita Ferenc Megyed Könyvtár. Kulturális hírek Pirandello szobor Szicíliában Az olasz művelődésügyi mi­nisztérium elhatározta, hogy j pályázatot hirdet Luigi Piran-. dello szobrának elkészítésére.. A huszonöt millió lírás pályá- . zat nyertes művét a szicíliai, A grig en tóban fogják feLállíta- ] ni. Garibaldi intézet Bergamoban ( Rövidesen megnyitásra kerül] az észak-olaszországi Berga- moban a Garibaldi Intézet, amely a nagy olasz nemzeti hős életének dokumentumait; gyűjti össze és állítja ki. Opera — egyetlen szereplővel j Jean Cocteau “Az emberi ( hang- című egyszemélyes ( színműve hosszú időn kérész-( tül a nagy tragikák bravúr- darabja volt. Legutóbb Anna ( Magnani játszotta filmen a te-< lefonon történő szakítás drá- < máját. j Francis Poulera nehéz fel-, adatra vállalkozott, amikor ] operát komponált Cocteau mű- , véből. Partitúrájában a látha-t tatlan szerelmes minden vála­szát a zenekar mondja el és j ugyancsak a zenekar kommen-, tálja a hősnő csaknem élőbe- ( szédszerű recitativóját is. A rendkívüli képességeket j igénylő szerep méltó alakítóra! talált Párizsban Denise Duval] személyében. Képek n Kötél tánc előadásáról Még teljes az egyetértés a lakásavató után. Zoltán csak maga bogozhatja a “véletlenek- egymásutánjából felbukkanó igaz­ság szálait. Még nem hiszi, hogy csak eszköz volt Völgyesi kezében arra. hogy Zalai Sán dort, a tehetséges tudóst elrejt­se a világ szeme elől. (Somogyvári Pál és Lóránd Hanna.) A két szövetséges, Völgyesi, és Vera, a felesége. Derűsek, mert úgy vélik, hogy a fiatal Benkő bármire bukkan is, nem mond le Kossuth-díjáról, nem csinál botrányt. (Ruttkay Ottó és Veszeley Mária.) A kötéltáncnak vége... Hiába mesterkedett Vera, a számító, okos asszony, aki két férfi életét rontotta meg. Hiába ágált az Igazgató úr. Három tisztaszí vű ember készül lerántani a leplet a törtető, karrierista Vőlgyesiről, s készül érvényt sze­relni az igazságnak, emberiességnek. (Lóránd Hanna, So­mogyvári Pál és Fülár btviaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom