Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

Ml AZ ASZTROLÓGIAI A rendszeres mederbe tere­lődő csillagászati megfigyelé­sek során lehetetlen volt nem észrevenni, hogy az égitestek megfigyelhető mozgásában szabályszerűségek mutatkoz­nak. A Hold alakváltozásai havonta ismétlődnek. A Nap évről évre ugyanazon csillag­képeken keresztül jár körbe az égen. Arra is rájöttek, hogy a nap- és holdfogyatkozások is valamilyen szabályossággal következnek. A tapasztalatból leszűrt szabály alapján előre tudták jelezni a fogyatkozá­sokat. Mindezek arra mutat­tak, hogy az égitestek nem lehetnek szabad akarattal ren­delkező, önálló személyiségek. Nem imádták tehát már is­tenségként a csillagokat, de továbbra is rejtély maradt, hogy mik lehetnek. A csillag- imádást ezért egy másik tév­hit váltotta fel, a csillagjós­lás, vagy asztrológia. Az égi­testek most nem istenségek voltak, hanem olyan erőköz­pontok, amelyek valamilyen felsőbbrendű akarat rendelke­zéseit közvetítik az ember fe­lé. Különösen a Napot, a Hol­dat és az öt akkor ismert boly­gót tartották elsőrendű fon­tosságúnak ebből a szempont­ból. Azt gondolták, hogy A »Krasznoje Szormovó« hajógyárban épül az a tenge­ri komp, amely a Kaspi-tenge- ren Baku és Krasznovodszk között fog közlekedni. Ez az átkelőjárat közvetlenül össze­köti a középázsiai és kauká- zusom túli vasútvonalat ily mó­don csökkentve a szállítási költségeket. Kiszámították, hogy a járat üzembehelyezésé- vel évente 180 millió rubelt ta­karítanak meg. Az új tengeri komp hajtó­műve 10 000 lóerős, óránkénti sebessége 30 kilométer. Fedél­zetén több tíz vasúti kocsi és számos személy és teherautó fér el. Az új tengeri átkelőjáratot 1961-ben adják át a forgalom­nak. A komp a világ leghosz­mindaz, ami a Földön törté-1 nik, »meg van írva a csillagok­ban«. Például, hogy az égites- | teknek az égbolton a születés ! pillanatában elfoglalt helyzete szabja meg az ember jellemét, sorsát, de ugyanúgy az égites­tektől függ az emberiség törté­nelmének alakulása, vagy a természeti jelenségek lefolyá­sa a földön. Bonyolult szabá­lyokat találtak ki, hogyan le­het megjósolni az égitestek helyzetéből az ember sorsát, vagy egy vállalkozás sikerét. Az ilyen szabályok kitalálásá­nál csupán jelképekre, külső hasonlóságokra, vagy mértani fogalmakra támaszkodhattak. A Mars bolygó például vörö­ses színű csillagnak látszik az égen. Ma tudjuk, ennek az az oka, hogy a Mars felszínének egy részét sivatagok borítják, és ezek leginkább a Nap sár­ga és narancsszínű sugarait verik vissza. A csillagjóslási szabályok kitalálóinak azon­ban erről fogalmuk sem lehe­tett. Nekik a vöröses színről a vér, erről pedig a háború ju­tott az eszükbe. Megszületett tehát a szabály: a Marsról ká­ros, veszélyes sugárzások ér­keznek. Annak sem volt alap­ja, hogy a feltételezett jó vagy rosszindulatú sugárzásokat az szabb átkelőjáratán közleke­dik majd. TELEVÍZIÓ A SZOVJETUNIÓ­BAN A Szovjetunióban jelenleg 65 televíziós állomás működik. Nemrégiben már próbaadáso­kat sugárzott a norilszki tele­víziós központ is. A hétéves terv során újabb 100 televí­ziós adóállomás épül. A ter­vek szerint idén megkezdőd­nek a színes televízió adásai is. A Szovjetunióban a televí­ziós készülékek száma 1965-re meghaladja a 15 milliót. Je­lenleg mintegy 3 millió műkö­dik az országban. I égitesteknek az égbolton el­foglalt mértani helyzetével I hozták összefüggésbe, hogy ! például a Jupiter és a Sza­turnusz egyirányba, ellentétes irányba, vagj^ pedig derékszög különbségnyire látszanak-e az égen. Az ilyen helyzetek rend­szerint nincsenek összefüggés­ben azzal, hogy ilyenkor az égitestek közelebb vagy távo­labb vannak tőlünk, semmi sem indokolja, hogy ettől függ valamilyen sugárzás hatása. Mindennek ellenére érthető, hogy a maga korában a csil­lagjóslás babonája általánosan elterjedt, hogy a királyok aszt­rológusokat tartottak udva­raikban, akik a csillagokból olvasták ki, hogy alkalmas-e az időpont a vadászatra vagy háborúskodásra. Annál érthetetlenebb azon­ban, hogy még manapság is akadnak, akik hódolnak ennek az ősi babonának és elhiszik, hogy jósolni lehet a csillagok­ból. Az embereket az téveszti meg, hogy az asztrológusok is csillagászati szakkifejezéseket használnak és az avatatlanok előtt ez a tudományosság lát­szatát kelti. Az asztrológiának azonban csak annyiban volt régen kapcsolata a tudomány­nyal, hogy a csillagjóslás ked­véért végzett megfigyeléseket később a tudományos csillagá­szat is fel tudta használni. A csillagjóslás részére pedig ré­gen igen sok megfigyelést vé­geztek. Nyilván még a naptár­nál is jobban érdekelte az em­bereket egyéni sorsuk. Az asztrológia elterjedése azért magával hozta, hogy sokkal rendszeresebben és gyakrab­ban figyelték a Nap, a Hold, a bolygók helyzetét. Gyűlt is megfigyelési anyag a régi Ba­bilóniában, Egyiptomban, de az ember még mindig keveset tudott a világról. Felsőbbren­dű hatalmak megnyilvánulá­sát vélte az égi fények játé­kában és önkényesen kitalált szabályok alapján próbálta ki­fürkészni, hogy milyen sorsot szántak neki az égitesteket mozgató titokzatos erők. Róka Gedeon (Készlet a TIT Az ember és a világmindenség cimü előadási út­mutatójából.) Óriási tengeri komp Az iharosberényi munkástanács története il A munkástanácsi jegyző­könyvben nem egy adat bizo­nyltja, hogy a munkástanács elnöke és tagjai egyenkint és összességükben is feddhetetlen emberek voltak, s mint ilye­nek méltán rászolgáltak a dolgozó nép bizalmára. A Forradalmi Kormányzó- tanács az oktatás ügyét a Ta­nácsköztársaság egyik főfel­adatának tekintette s a dolgo­zó nép művelődésének emelé­sére minden eddiginél na- gyobbszabású oktató és nevelő munkát szándékozott végezni. Az iharosberényi munkásta­nács tisztában volt azzal, hogy a munkásság életnívójának emelése a népoktatás fejleszté­se nélkül nem lehetséges. En­nek előfeltétele az, hogy meg­felelő iskolaépület álljon a la­kosság rendelkezésére. Mivel Iharosberényben az iskolaépü­let a célnak nem volt megfe­lelő, a munkástanács április 8-án elhatározta, hogy az vra- sági kastélyt iskola céljára ki- igényli. A munkástanács működésé­vel a falu lakosságának több­sége teljes mértékben meg volt elégedve. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a munkás- tanács által megrendezett má­jus 1-i ünnepélyen B00 ember vett részt. Az ünnepség felvo­nulással kezdődött, piros és nemzeti színű zászlókkal bejár­ták a falu utcáit. A felvonu­lás után az urasági kastély parkjában nagygyűlést tartot­tak, amelyen Adóm János és Kuts Mihály beszélt a néphez. A csurgói főszolgabíró 3471/ 1919. számú jelentése szerint »Kuts Mihály május 1-én a szocialisták által tartott Nyil­vános ünnepélyen mondott be­szédében a birtokos osztály el­len izgatott.« A munkástanácsi jegyző­könyv vezetése — ma már meg nem állapítható ók foly­tán — június 24-én megsza­kadt és igy a tanácshatalom utolsó hónapjaiban a munkás- tanács működésére, küzdel­meire vonatkozó adatok hiá­nyoznak. Az iharosberényi munkásta­nács működésében nem tör­téntek ugyan országos jellegű események, de ami a jegyző­könyvben írásba foglalva ránk maradt, azt bizonyítja, hogy a munkástanács elnöke és tagjai hittek a proletariátus igaz ügyének győzelmében. Ennek érdekében megtettek mindent, ami az adott viszonyok között megtehető volt, s amit a pro­letárállam kormánya és az or­szág proletártársadalma a leg­kisebb falvak vezetőitől is el­várt és megköi'etelt. A tanácshatalom bukása után felelevenedtek a közép­kori kinzókamrák rémségei. Letartóztatás, internálás, be­börtönzés lett az osztályré­szük az iharosberényi mun­kástanács tagjainak is Adóm Jánost augusztus 8-án letartóztatták s nyomban in­ternáltál-. A csurgó’ járásbíró­sági fogház augusztus ll-cn kelt névjegyzéke szerint 14 internáltat őriztek a fogház­ban. A névjegyzékben első he­lyen Adám János neve szere­pel. Az iharosberényi csendőr­őrs augusztus 8-án jelentette a főszolgabírónak, hogy az olta­ni munkástanács tagjait letar­tóztatta. Adám János lakásán házkutatást tartottak s a kuta­tás során talált fegyvereket az uraságnak kiszolgáltatták.. A letartóztatott munkásta­nács tagok Csurgón az inter- nátus épületében voltak elzár­va. Két heti fogvatartás után — Adám János kivételével — szabadlábra helyezték őket és 1920-ban ítélkeztek felettük. 6—24 havi börtönt szabtak kt rájuk A csurgói főszolgabíró i'J19. október 20-án jelentette az alispánnak, hogy Csurgón 1919. szeptember 1-én a Prónay szá­zad különítménye a járásbíró­sági vizsgálóbírótól Adám Já­nos forradalmi törvényszéki elnök, dr. Dohány Jenő járási közigazgatási megbízott és Farkas János párttitkár ki­adását követelte. A vizsgálóbí­ró a kiadást megtagadta. En­nek ellenére a különítmény parancsnoka mindhármat ki­vezettette, megkölöztette és teherautóra rakatta. A terror- alakulat eredetileg mindhár­mat Miháld községbe akarta szállítani, ahol augusztus 3-án Adám János és társai a rekvi- relásnak ellenszegülő lakosság ellenforradalmi hangulatát Új „neutroncsillag" az égen A »Neue Tageszeitung« című osztrák lap arról ad hírt, hogy két amerikai tudós új csilla­got fedezet^ fel, amelynek tö­mege olyan sűrű, hogy egy köbcentiméter anyag súlya fel­tehetően több millió torma. Az új égitest, amelyet dr. W. I. Luyten, a minnesotai csillag- vizsgáló munkatársa és dr. G. Haro 1958. novemberében a kaliforniai Mount. Pálomaron lévő óriás tükrös távcsővel fe­dezett fel, valószínűleg »neut­roncsillag«. Ilyen csillagok lé­tezését dr. Fritz Zwicky, a ka­liforniai műszaki főiskola csil­lagásza már régebben bizo­nyosra vette. Dr. Zwicky teóriája szerint a »neutroncsillagok« az u. n. »elhaló« égitesteikhez tartoz­nak. Hirtelen, rendkívül erős fénykitörés után, olyan gyor­san és oly hatalmas nyomás alatt zsugorodnak össze, hogy egész atomszerkezetük egyet­len atommag nagyságra sűrű­södik össze. A csillagászok már ismernek egyfajta »elha­ló« csillagot az úgynevezett »fehér törpéket«. Az ilyen csil­lagok állagának súlyát 6,45 köbcentiméterenként 10—20 tonnára becsülik. A tudósok szerint a »fehér törpék« álla­gának sűrűsége a »neutroncsil­lagokéhoz« képest valósággal laza. A csillagászok rádióteleszkó­pokkal igyekeznek a sötét »neutroncsillagból« kiáradó for­ró gázok impulzusait felfogni. A »neutroncsillag« távolságát a Földtől 1000—10 000 fényévre becsülik. Benzin-vezeték Omszk és Novoszibirszk kö­zött felépült a mintegy 700 kilométer hosszú benzinszálilító csővezeték. Az omszki olajfel­dolgozó gyár ezen keresztül szállítja a benzint a novoszi- birszki iparvállalathoz. A ben­zinvezetéket párhuzamosan fektették le a Baskíria es Ta­tár ASZSZK (Szovjetunió európai része) között húzódó transzkontinentális olajveze­tékkel. SOMOGY MEGYE 1919. Éoi cMuifauj na p tára Április 12. A csurgói járás területen a járási és megyei munkástanácstagok választása. A Forradalmi Kormányzótanács elrendelte a helyi ta­nácsok művelődési osztályának megalakítását. Április 14. A megyei munkástanács első ülése 10,30 li­kőr kezdődött Megnyitotta Schneller Béla. A jegyzőkönyv vezetője Tóth József és Szalma István volt. Az ülésen dr. Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos mondott beszédet A megyei munkástanácsra 220 000-en adták le szavazatukat. Az országos tanácsba küldendő tagok megválasztásánál a szavazatszedő bizottság tagjává választották: Bállá József elnököt, Magyar Mátyást és Somogyi Gézát. A munkás- tanács első ülésének későbbi időpontjában e bizottságba választották még Lubics Adámot és Torma Istvánt. Az országos tanácsba küldendő tagok ajánlására 5 tagú jelölőbizottságot választott a megyed munkástanács. Elnö­ke: Szabó Károly, tagjai:: Győr fi Antal, Egerszegi János Kovács Pál és Somogyi Ferenc voltak. Megválasztották a megyei munkástanács 28 tagú in­tézőbizottságát. Elnök: Schneller Béla. Alelnökök Bállá József és Szalma István. Intézőbizottsági tagok: Lucz Mózes, Kovács Miksa, Latinka Sándor, Peinhoffer Lajos, Tóth Lajos, Magyar Mátyás, Klemecz Béla, Györfi Antal, Zónik István, Egerszegi János, Szabó Károly, Megyerdi An­tal, Cur Aurél, Gerő Manó, Hudra László, Potó János, Steiner Pál (Kaposvár), Ruppert József (Igái), Zóka Imre (Nagyatád), Adám János (Iharosberény), Kovács Pál (Nagy­bajom), Somogyi Ferenc (Tab), Gedra Pál (Lengyeltóti), Kovács Sándor (Marcali). Április 15. Móricz Zsigmond a Somogyi Vörös Újság e napi számában vezércikket írt a szentjakabi iskoláról. Április 16. Szocializálták a kaposvári II. számú szabó­üzemet. Április 18. A fővárosi sajtó arról írt, hogy a magyar proletariátus első forradalmi tápja a samogyvármegyei termelőszövetkezetek megalakítása volt. Latinka Sándor a direktórium nevében kiáltványt in­tézett a munkástanácsokhoz a kollektív termelési rend szabályainak megtartására. Április 19. Szocializálták a tabi hengermalmot. A tabi cipészüzem szocializálása. A direktórium körrendeletét adott ki a munkástaná­csok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Tanács- köztársaság vallásszabadságról szóló rendeletét a lelkészek a szószékről húsvef két ünnepen és a rákövetkező két va­sárnapon a hívelknék kihirdessék. Április 20. A Barta-féle III. szabóüzem szocializálása Szocializálták a nagyatádi Rotter-féle vas- és fűszerke­reskedést. A Somogyi Vörös Újság e napi száma közölte, hogy Nagyatádi Szabó István csatlakozott a proletárforra­dalomhoz. A Somogyi Vörös Újság ugyanezen számában bejelen­tette, hogy Móricz Zsigmond a somogyi termelőszövetkeze­tekről regényt írt. Móricz Zsigmond somogyi kőrútján az angol újságírók és közgazdászok kíséretében meglátogatta a hazánkban elsőként megalakított termelőszövetkezeteket, amelyek egyikéről regényt írt. A regény szellemé teljesen progresszív. A parasztfiúból lett főhősnek választania kel­lett a magántulajdon alapján álló kisgazda leánya és a termelőszövetkezet között. A fiú az utóbbit választotta. A helyi lap szerint a regény országos sikert ért el. _ | A NÁTHALÁZ — korunk utolsó járványa? igyekeztek szépszóval, meg gyözéssel leszerelni. Kísérletük azonban nem járt eredmény nyel, sőt általános verekedés sé fajult, amelynek során a} vörösőrség Adám János és tár-1 A nátha nem is betegség, sai életének megmentése érdé-1 csak a természet kellemetlen, kében fegyvert használt, en- 5 idényszerű gonoszkodása — nek következtében többen fvélik egyesek. Pedig az igazi megsebesültek. Az ellenforra- • náthaláz sokkal veszélyesebb, dalmárok közül a vörösőrség ♦ mint a legtöbb ember gondol- több egyént letartóztatott. 1 ná Ezen eset megtorlása céljából kívánta a terror-alakulat Adám Jánost és társait Mi-7 dig pontosan leírták háldon népítélet elé állítani. í influenza-járványokat. Érdekes, hogy a krónikások a történelem folyamán min­az így A teherautó tengelye azonban t ismeretes például, hogy 1387 Iharosberény határában el- ♦ ben Firenzében náthaláz- tőrt, Adám Jánost és társait ♦ járvány tört ki, amely annyi Miháld helyett Iharosberénybe 5 áldozatot szedett, hogy az or- kisérték és ott 1919. szegtem-♦ vosok azt hitték: a pestis ed- ber 1-én este 9 órakor mind- »dig ismeretlen válfajáról van hármat a községháza előtti | szó. A gazdagok elmenekültek szederfara felakasztották. {a városból, a szegények meg- Holttestüket a temető árkába | haltak. A visszamaradt né- földelték. Az iharosberényi 1919. évi halotti anyakönyv­ben mindhárom halálesetnél a »halál oka« rovatban »isme­retlen.« bejegyzés olvasható. Adám János munkástanácsi elnök és a munkástanács tag­jai hősies helytállásukkal be­levésték nevüket a szocializ­mus magyarországi történel­mébe. Adám János vértanú­thány orvos füstölőkkel járta [az utcákat és felkereste a be- [ tegeket anélkül, hogy bármit is segíthetett volna rajtuk. 1387 és 1945 között 125 [influenza-járvány terjedt el az : öt földrészen. halált, a munkástanácsi tagok pedig börtönbüntetést szen- i’edtek a szocializmus eszmé­jéért. Ezzel méltóvá váltak arra, hogy az utókor a 40. év­fordulón róluk, mint hősökről és vértanúkról megemlékez- i zék s kegyelettel adózzon a j vértanúhalált halt Adám Ja- j nos munkástanácsi elnök em-1 lékének. Leidecker Jenő: Malta nagy területeit tette népteienné. 1830—31-ben és még 1832-ben is Németorszá­got sújtotta az influenza-jár­vány. 1889—90-ben a járvány a halál szelet útját vonta meg Kínától Szibérián és Európán át egészen Amerikáig. Majdnem 71 év tel t el ez­után, míg a XIX. század vé­gén egy német professzor Pasleuer modszerev el dolgoz­va azt hitte, hogy sikerült Id- tenyésztenie a kórokozókat, a »nemphilius influensae«-t. Pfeiffer professzor tévedett, de megadta a jelt az influen­za elleni világoffenzivához. Csak 1933-ban sikerült há­rom angol orvosnak — jobbá­ra véletlen folytán — ki te­nyészteni a vírust. Kísérleteik­hez egy vadászgörényt hasz­náltak fel. Alig vált ismeretessé a szen­zációs kutatási eredmény, megkezdődött a vadászgöré­nyek tömeges tenyésztése. Az addig alig keresett állatokért nagyszerű árakat fizettek a la­boratóriumok. Az influenza el­leni harcban ugyanis a nyulak, egerek és patkányok nem vál­tak be, mert vírushordozók. A most már helyes útra tért kutatás óriási haladást tett. Hamarosan ismeretessé vált, hogy a kórokozó nem egy ví­rusfajta, hanem legalább két nagy csoport különböztethető meg, amelyek rosszindulat te­kintetében is erősen eltérnek egymástól. Minthogy ma már ismerjük a kórokozót, bizonyos jelekből felismerhetők a járványok. Rosszindulatú influenzánál a megelőző védelem oltás for­májában történik, a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek mellett azonban a betegség túlnyomórészt enyhe lefolyású és minden következmény nél­kül néhány nap alatt lezajlik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom