Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

\ srrvfooYi néplap 3 Szerda. 1959. március ti. 40 ÉVE TÖRTÉNT... A jövő a termelőszövetkezeteké Egyre több nagybirtok termelőszövetkezetté alakulásá­ról számolnak be a 40 évvel ezelőtti március-ele ji újságok, és arról, hogy a régi rendszer hívei műyen eszközökkel pró­bálták akadályozni a mezőgazdaság szocializálását. Nem­csak a gazdasági aknamunka tartozott a fegyvereik közé, hanem a földéhes parasztságot, kisparasztot is igyekeztek a szocialisták ellen kijátszani. Ezért a szociáldemokrata párt, hogy kitárja elveit, a következő felhívással fordult a parasztsághoz! *Munkástestvérek! Kisgazdák! Elvtársak! Nem igaz, hogy a kisgazdákat nem akarjuk földhöz juttatni. Csak a termelőszövetkezeteké az előny, mert jobban képesek a termelésre. Mi is ez a nagybirtokot megváltoztató termelőszö­vetkezet? A nagybirtokon nem változik semmi, együtt marad minden, az épületek, a gépek, szerszámok, csak éppen a régi uraságra nincsen szükség többé, mert a föld ettől a pillanattól kezdve azoké, akik megművelik. Megművelik ezentúl a cselédek, a napszámosok, akik már eddig is mű­velték, és azok a kisgazdák, akik. nem képesek földet vásárolni. ... Már most lesznek olyanok is, akik mint földigény­lők nem akarnak belépni a termelőszövetkezetbe és föld­höz akarnak jutni. Ezeknek mi ugyancsak segítségükre le­szünk és földhöz segítjük őket. Ha ezek a kisgazdák vagy mezőgazdasági munkások úgy gondolják, hogy ők így jobban tudnak boldogulni és megtalálják számításaikat, úgy ezeknek lehetővé tesszük, hogy a törvény által előírt földet a szövetkezetek útján j, megkaphassák... S — Telhetetlen emberek, akik nem jó szemmel nézik a % dolgozó millióknak fölszabadulását, hamis vádakat szórnak a szocializmusra. Vissza akarnak taszítani a régi rabszolga sorsba, hogy újra belénk rúghassanak. Azokat a kisgaz­dákat, akik évtizedeken keresztül, hajnaltól késő estig foly­tatott szakadatlan munka mellett csak adósságot csináló kisgazdák maradtak, míg a földesurak milliókat harácsol­tak össze — ellenünk akarják uszítani, hogy a testvérharc­ban elgyöngülve, újra naplopók és herék kerülhessenek uralomra-». Látogatás egy öreg veteránnál A Zákányhoz tartozó Pere-1 zeúmünket. Előfordult, hogy cseny-puszta közelében, a gyé- hiába lőttem, a töltény éppen­kényesi hegyen lakik Pen csov Miklós bácsi. Közel jár már a hetvenhez, de nem lát­szik meg rajta. Zömök, őszülő hajú, lágy arcú ember. Kissé törve beszél magyarul, látszik, hogy nem anyanyelve. Amikor a nyomolvasó út­törők eljutottak hozzá, kíván­csian nézegették, hisz sose láttak még igazi vöröskatonát. A gyerekek kérésére az öreg veterán szívesen elmesélte éle­te történetét. Pencsov elvtárs a besszará- biai Izmail közelében született: Amikor katonasorba került, az oroszok mindenható cárja sok­százezred magával őt is kive­zényelte a vérzivatarba. Ga­líciában megsebesült, majd 1916-ban hadifogságba esett. — Nem volt rossz dolgom — mondja. — Mint foglyot ki­adtak gazdasági munkásnak a Dunántúlra Dolgozni világ­életemben szerettem, így hát jó koszton tartottak, ha má­sért nem, csak azért is, mert két ember helyett arattam. Amikor kikiáltották a Tanács- köztársaságot, gondolkodás nélkül beálltam a Vörös Hadse­regbe. Nemcsak én döntöttem így, sok társam velem tartott. Harcoltam Salgótarjánnál is, meg a Tisza mentén. Akko­riban már észrevettem, hogy bajok vannak. A belső ellen­ség igyekezett meggátolni győ­Mpg*valósult a téli terv a siófoki járás KISZ szervezeteiben Megélénkült a mező, vetnek, Nem tétlenkedtek a járás mindenfelé. A mosolygó nap- KISZ-szervezetei Pál elvtárs sugarak meghozták a tavaszt, szerint. A Balatonkiliti Gépál- végleg-e vagy csak kis időre, lomás fiataljai levelező kap- ezt nem lehet tudni. Annyi csolatot teremtettek egy cseh- azonban bizonyos, hogy az eny- j szlovákiai gépállomás fiatal- he idő falun száműzte a hosz- ! jaival. Előadássorozatot szer- szú téli estéket, senki se ér rá vezteki, A balatonsza- otthon tétlenkedni, mindig badi 1-es számú területi Kisz­akad tennivaló. Most már ér- szervezet népközépiskolát, po- demes számot vet .ni azzal, mi litikai kört indított, klubnapo­valósult meg a téli tervekből, mit végeztek, mit csináltak de­kát tartott. A balatonszabadi 2-es számú KISZ-szervezet il­cemberben, januárban és feb- j lemtanból tartott lanfoOyamot ruárban a KISZ-szervezetek. | a fiataloknak. A lányok főző- Ugyanakkor érdemes azt is : és kézimunka-tanfolyamon nö­megvizsgálni, hogy mit tervez­nek tavaszra. Pál János, a Sió­foki Járási KISZ Bizottság tit­kára úgy véli, nincs miért szé­gyenkeznie a járás KíSZ-szer- vezeteinek, kitettek magukért, mindent elkövettek, hogy pezs­gő életet teremtsenek a köz­ségben. A járási KISZ-bizottság Nagycsepelyen mezőgazdasági vélték tudásukat. Nagy sikere volt íiz irodalmi szakkör ér­dekes előadásainak. A fiatalok a televízió irodalmi előadásait is rendszeresen figyelemmel kísérték. E hónap végén ke­rékpár-kirándulást rendeznek, ezenkívül megalakítják az ön­kéntes segítő brigádot. Az Állami Fuvarozási és Kordélyozásd Vállalat tanfolyamot indított húsz fiataljai klubdélutánjaikon az résztvevővel, ezenkívül nyolc I Utolsó felvonás című könyv­ezüstkalászos gazdatanfolya- bői olvastak fel részleteket és mot. Balatonföldváron és Ba- ismertették a könyv jelentősé- latonszemesen létrehozták az j gét. A siófoki földművesszö- Ifjú Gárdát. Siófokon pedig a j vetkezet KISZ-szervezete 500 középiskolások bevonásával 1 fa ültetését vállalta. A Siófokj megerősítették a megléyő Ifjú j Járási Tanács Latinka Sándor Gárdát Most a Tanácsköztár- j KISZ-szervezete házi bajnok- saság ünnepségeire készülnek, j Ságokat bonyolított le a téli Pedagógusok és kiszesek kar- • hónapokban, politikai beszá- öltve gyűjtik a 19-es anyago- mólókat, klubesteket tartott, jainak. A balatonszárszói Jó­zsef Attila KISZ-szervezet tag­jai sikeres filmankétokat tar­tottak, részt vettek a papír- és vasgyűjtésben. A közeljövőben ezer facsemetét ültetnek el. Nem szerepel a felsorolás­ban minden KISZ-szervezet és a KISZ-szervezetek összes ténykedése. Azonban ezek a kiragadott, már megvalósult és megvalósulás előtt álló mun­kák is bizonyítják, eredményes volt a tél a siófoki járásban, megvalósult a KISZ-szerveze­tek téli terve. L. G. hogy kiment a csőből. Szét­szedtünk néhányat, s rájöt­tünk, hogy puskapor he­lyett fűrészport csempésztek a tölténybe. Pencsov bácsi elgondolkozik egy kicsit, végigcirógatja a tágranyílt szemű kis úttörők arcát, aztán így folytatja: — Nemsokára egy tiszt mel­lé vezényeltek lovásznak. Zá­kányba helyeztek bennünket. Ez a tiszt — bizonyos Kovács nevű százados — nem unatko­zott egy cseppet sem Zákány­ban, pedig itt nem voltak har­\>J FOLYÓIRATUNK: A Valóság Nemrégiben új színnel gaz­dagodott a magyar sajtó: meg­jelent a Valóság, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat társadalomtudományi folyó­irata. Folyóirataink általában eigy meghatározott tudomány­ág, vagy művészet eredmé­nyeinek közzétételét tekintik feladatuknak. Hiányzott azon­ban — elsősorban a társada­lomtudományok terén — egy olyan orgánum, amely magas­színvonalú és sokoldalú tájé koztatást ad a legkülönbözőbb tudományágak hazai és nem­zetközi helyzetéről, a felmerült cok. Nap mint nap a gróféknál problémákról, vitákról, amely kártyázott a kastélyban. A Tanácsköztársaság leverése után a gróf saját hintóján vi­tette Nagykanizsára, ajánlóle­velekkel felszerelve. Az áruló Kovács százados nemsokára fehértollas ezredes lett Buda­pesten. Pencsov Miklósnak szeren­cséje volt, nem történt bántó- dása. Továbbra is megmaradt a lovak mellett, kocsis lett, de sokszor kiabálták utána: »Fel kellene akasztani az ilyen vörös kutyákat!« Múltak az évek, Miklós bácsi ittragadt Magyarországon, megnősült, dolgozott a család­jáért Olyan ezermester-féle, min­denhez ért: kútásó, kaskészítő, kertész, földműves és még sok egyéb egy személyben. Az ellenforradalom sötét napjaiban az ellenség őt is megtámadta, de az öreg vörös­katona nem ijedt meg, kapát ragadott, s azzal kergette ki őket az udvaréról. Pencsov elvtárs, az öreg har­cos, megelégedetten és boldo­gan él felszabadult második hazájában. Leghőbb vágya, hogy fiainak és unokáinak bé­kés, nyugodt legyen az élete, ne ismerjék meg soha a ki­zsákmányolást, nyomort, há­borút segíti megismertetni, mondjuk az irodalomszakos tanárral a közgazdaságtan és a filozófia, a történésszel a művészettörténet és a zeneesztétika, vagy a mu­zeológussal a pedagógia, a pszi­chológia és nyelvtudomány közérdekű, a korszerű szociális, ta műveltségihez szervesen hoz­zátartozó főbb eredményeit Az új folyóirat, a Valóság éppen azt célt tűzte maga elé, hogy ezt a feladatot sokféle, vonzó eszközzel oldja meg, hogy a főbb tudományos, elvi problémáknak önálló tanulmá­nyok keretében való megvilágí­tása mellett vitaismertetések, összefoglalók, könyvismerteté­sek, a külföldi folyóiratokból készített szemlék formájában tájékoztasson a gazdasági, po­litikai és kulturális fejlődés kérdéseiről, adjon képet a tu­dományos élet eseményeiről, ismertesse, elemezze népünk életének új tényeit, könyvki­adásunk, képzőművészeti és ze­nei életünk, színház- és filmmű­vészetünk fejlődését. A folyó­KlSZ-naplót készítenek a középiskolás fiatalok Zákány NYILATKOZATOK A VII. VIT-RŐL kát a községekben. Sok fényké­pet, pártdokumentumot sike­rült megtalálniuk, sok értékes visszaemlékezést jegyeztek fel. Március 21-én nyílik meg Sió­fokon a Tanácsköztársaság emlékeit bemutató múzeum, itt tekinthető meg a kiszesek gyűjtése is. Tervezték, hogy emlékkönyvet adnak ki, mivel erre már nincs lehetőség, sten­megalakította a színjátszó és népi tánccsoportot. A balaton- őszödi KISZ-szervezet kirán­dulást szervezett a balatonszár­szói József Attila szoborhoz. Társadalmi munkát végeztek, ren dbetették a kultúrotthon környékét. A teleki Mező Im­re KISZ-szervezet eredménye­sen segítette a Gábor Áron út­törőcsapatot. További terveik ciles anyagokat küldenek szét között szerepel 500 nyárfacse­a KISZ-szervezeteknek. Ezek­ben a siófoki járás veteránjai számolnak be a Tanácsköztár­saság eseményeiről. Néhány utcának a nevét megváltoztat­ják s a mártírokról nevezik el, ugyanakkor a kínzóhelyeken emléktáblákat helyeznek el. A fiatalok ezzel szeretnek leróni hálájukat a Tanácsköztársaság mete elültetése. A bekötőút építésénél 40 munkanap, a KISZ-helyiség építésénél 60 munkanap társadalmi munkát végeznek. Terveznek egy ki­rándulást is az ádándi és ba- latonőszödi tsz-be. A zamárdi erdőgazdaság kiszesei vállal­ták a gazdaság könyvtárának rendezését. Nyáron kirándul­hőseinek. Távolabbi terv: áp- nak a Balaton egyik kevésbé rilis 4-én a KISZ-szervezetek a hagyományokhoz híven őrtüze­ket gyújtanak a Balaton part­ján. A járási KISZ-bizottság szeretné megkönnyíteni a szín­látogatott községébe. A bala- tonendrédi szervezet tagjai té­len szép eredményt értek el a fiatalok művelésében. Ez a kérdezz-feielek estek jó meg­darab-beszerzést, ezért egy já- rendezésének köszönhető. A rási színdarab-könyvtár létesí- kultúrotthon építésnél a tégla tését tervezik. Ezer forintért összerakását, az anyagszállí- vásárolnának műsorfüzeteket, 1 tást a kiszesek végezték el. A s főleg mai tárgyú színdara­bokat. Ezzel hozzájárulnak ah­hoz, hogy a KlSZ-szervezetek- nek ne kelljen sokat töpren­geniük, honnan szerezzék be a színdarabot. Ugyanakkor le­hetővé teszik, hogy színvona­las, máról szóló darabokhoz jussanak a fiatalok. balatoníöldvári fiatalok meg­szervezték az énekkart. A köz­ségben vízvezetékhálózat épül. Vállalták, hogy az idősek és betegek helyett elvégzik a meg­állapított társadalmi munkát. A nőnap tiszteletére levelező­lapokat küldtek a KISZ-tagok szüleinek és a nőtanács tag­I. PETROVSZKU akadémikus, a moszkvai Állami Egyetem rektora: — A fesztiválokon különbö­ző országok fiataljai találkoz­nak, s barátság alakul ki kö­zöttük. A barátok pedig soha­sem harcolnak egymás ellen, tehát a VII. VIT kétségtelenül a békés együttműködést szol­gálja. — Valamennyi ország ta­nulóifjúságának jó tanulási és a béke érdekében végzett gyü­mölcsöző munkát kívánok. A tudományos haladás és a vi­lágbéke elválaszthatatlan egy­mástól. — Kívánom ifjú barátaim­nak, hogy sajátítsák el mind­azokat az ismereteket, amelyek az emberiség kincsestárában évszázadokon keresztül felhal­mozódtak. Kívánom, hogy te­vékenyen és eredményesen harcoljanak a világbékéért, oz igazi társadalmi haladásért. N. SZEMJONOV Nobel-díjas akadémikus: — A korszerű tudomány a tnlág valamennyi emberének jólétet biztosíthat, ha a népek tudatosan törekszenek erre. A haladó ifjúság ereje kiapad­hatatlan, s ha erőfeszítéseiket az emberiség boldog jövőjének megteremtésére összpontosít­ják, világszerte eluralkodik a jólét, a bőség, a gondtalan je­len, a nagyszerű jövő. Sok si­kert kívánok a VII. Világifjú­sági Találkozónak. DMITRIJ SOSZTAKOVICS, Lenin-díjas zeneszerző: — A fesztivál nemes eszméi megragadták a haladó ifjúság gondolat- és érzésvilágát. Az ifjúsági találkozók nagyszerű hagyománnyá váltak. — Sohasem felejtem el a moszkvai fesztivált, az öröm­től sugárzó arcokat, a baráti légkört, a sok más kedves em­léket. — Elsősorban természetesen a fiatal zeneszerzők versenye érdekelt. Meg kell mondanom, hogy a verseny népszerüs téséi nem tartottam megfelelőnek Sok fiatal zeneszerző nem is tudott róla. A Vll. VIT verse­nyei — remélem — sok fiatal zeneszerzőt vonzanak majd, s közülük újabb tehetsegek emelkednek ki. Nagyon szeret­nék részt venni ezeken « ver­senyeken, s remélem, hogy si­kerül is. A VII. Világifjúsági Találkoió újult erővel bebizo­A KISZ Központi Bizottsága pályázatot hirdet, amelyben részt vehet az ország vala­mennyi középiskolai KISZ- szervezete. A Központi Bi­zottság felhívja az alapszerve­zeteket, hogy a KlSZ-szerve- Szőnyi István zet eddigi történetéről, az is­kolában vagy azon kívül vég­zett munkájáról, a közösség életének fontosabb eseményei­ről készítsenek KISZ-r>aplót. A naplóban lehetnek rajzok, fényképek, érdekes faliújság- cikkek és levelek, amelyek a KISZ tevékenységével foglal­koznak. Helyes lenne, hogy a fiatalok rövid, jól sikerült iro­dalmi műveket is elhelyezné­nek a naplóban. A pályázat beküldési határ­ideje 1950. április 1. A KISZ Központi Bizottsága a pályá­zat első díjaként egy nagy' le­mezjátszó zenegépet tűzött ki, amelyet a legjobb naplót ké­szítő K ISZ-szer vezetnek aján­dékoznak. Az elkészített napló­kat a KISZ Központi Bizott­6. nyitja, hogy a béke a mű­vészet és az if júság elválaszt- J ságának (V. Árpád utca hatatlan egymástól. . ■ szám) kell eljuttatni. irat fontos feladatának tartja, hogy a főváros mellett a vidék, város és falu legjobb erőit is bekapcsolja munkájába és szé­lesebb teret adjon hasábjain az ifjú nemzedék, új értelmisé­günk munkásságának is. A napokban megjelenő má­sodik számban igen sokféle, fontos kérdésről esik szó. Két cikk is foglalkozik az értelmi­ség szerepének problematiká­jával: Ortutay Gyuláé, aki el­sősorban az értelmiség vezető szerepével kapcsolatos téves nézetekről vitázik, az intelli­genciának a kapitalista orszá­gokban betöltött szerepét ele­mezve; és Haász Árpádé, aki a Galilei Körben csoportosult fiatal magyar értelmiségiek küzdelmeit ismerteti. Mód Aladár tanulmánya a forradal­mi magyar munkáspárt meg­alakulásával kapcsolatban a pártnak a por le tárddkta túrában játszott szerepét taglalja. Her­bert Joachim napjaink égjük döntő fontosságú nemzetközi jelenségével, a két német ál­lam gazdasági versenyével fog­lalkozik. Igen értékes és a kér­dést sokoldalúan fejtegető ta­nulmányt közöl a folyóirat Michel Verret tollából »A val­lásos hit kritikája« címen. Kurt Liebmann cikke a képzőművé­szeti expresszionizmus kialaku­lását. társadalmi szerepét és esztétikai jelentőségét elemzi; Kulturális életünk új jelen­ségeivel foglalkozik Bóka Lász­ló egy új lírai antológia, Bán Robert pedig az 1958-as esz­tendő filmtermésének áttekin­tése kapcsán. Fontos irodalom­történeti tanulságokat összegez Szabó György az Akadémia Jó­zsef Attila ülésszakának érté­kelése alkalmából A »Tények és dokumentu­mok« rovatban Remete László a Tanácsköztársaság irodalmá­ról ‘írt összefoglalót. Tilkovszky Lóránt pedig Széchenyi István levelezésének újonnan feltárt, politikai jelentőségű részeit is­merteti. A könyvrovat mellett ebben a számban részletes és többoldalú folyóiratszemlét ta­lál az olvasó. A »Társulati élet- rovat a TIT keretében lezajlott hárem fontos vita ismertetését közli: a nyugati országok vál­ságjelenségének problémájáról, a képzőművészeti modernizmus kérdéseiről, valamint az 1918— 19-el kapcsolatos helytörténeti kutatásról. A Valóságra fontos szerep vár értelmiségünk eszmei prob­lémáinak a marxizmus-leniniz- mus alapján történő megvilá­gításában, a hazai és külföldi gazdasági és kulturális életről adandó színvonalas információ megvalósításában s mindezzel az egységes, tudományos társa­dalomszemlélet formálásában. Ügy véljük, hogy a folyóiratot haszonnal forgathatják majd pedagógusaink, tudományos életünk munkásai, művészeink, de ezen túl mindenki, akiben a szélesebibkörű tájékoztatás és a fontos világnézeti problémák tisztázásának igénye él. A PIACON

Next

/
Oldalképek
Tartalom