Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

i riLAG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XYI. évfolyam, 58. szám. Ara 50 FILLÉR Kedd, 1959. március 10. Mai számunk tartalmából Nemzetközi Szemle A vasárnap sportja SYBILL Minden dolgozó boldogulásáért Március 6-án ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás- párt Központi Bizottsága. Pár­tunk vezető testületé meghall­gatta, megvitatta Kádár János elvtársnak, a Központi Bizott­ság első titkárának beszámo­lóját a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. kongresz- szusáról és belső helyzetünk időszerű kérdéseiről, majd ha­tározatot hozott a tárgyalt té­mákról. A határozat elöljáróban megállapítja: az SZKP XXI. kongresszusa... »az utóbbi idő­szak messze kimagasló leg­nagyobb horderejű nemzetközi eseménye volt«. A továbbiak­ban elemzi a kongresszus anyagát — A XX. kongresz- szus lenini irányvonalának ér­vényesítésével alapozta meg a Szovjetunió a XXI. kong­resszuson jóváhagyott gran­diózus hétéves tervet..; A szocialista rendszer a Szovjet­unióban nemcsak teljesen, de véglegesen is .győzött... Ma­gyarországon és a többi szo­cializmust építő országban is véglegesek a szocialista épí­tés során eddig elért vívmá­nyok, amennyiben hűek ma­radunk a proletár nemzetközi­séghez, hűséges és szilárd tag­jai maradunk a szocialista tá­bornak. A határozat a továb­biakban hangsúlyozza: »Ha­zánk adottságait figyelembe véve és azokból kiindulva kell megfelelően hasznosítanunk a XXI. kongresszus tapasztala­tait a politikában, a gazda­ságban, a kulturális építőmun- kában és a pártmunka mincen területén-». A Szovjetunió — a lenini pórt vezetésével — hét év múlva eljut oda, hogy túl­szárnyalja a legfejlettebb ka­pitalista országokat a társa­dalmi munka termelékenysége, az egy főre eső termelés te­kintetében és világviszonylat­ban a legrövidebb munkana­post; a legmagasabb életszín­vonalat biztosítja E terv meg­valósításáért szólította harcba az SZKP XXI. kongresszusa a szovjet népeket. A hétéves programiban egyszersmind ki­bontakozik a világ dolgozóinak szeme előtt a jövő társadalma, a szocialista, a kommunista társadalom. A népjólét szaka­datlan növelése, a dolgozó em­berek életszínvonalának soha nem tapasztalt magasra való emelése — ez a kommunizmust építő Szovjetunió, a szocializ­must építő népi demokráciák politikájának lényege. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt történelmén is végighúzódik e nemes törekvés: felépíteni a szocializmust úgy, hogy köz­ben állandóan javuljon, gaz­dagodjék a dolgozók társadal­mának élete. Ezt az utat jár­tuk eddig is, ezen az úton haladunk a jövőben is. Eddigi sikereink legfőbb forrása — mondja a Központi Bizottság határozata — a mun­kások, parasztok, értelmiségi­ek, az egész dolgozó nép mun­kája Ebből fakadt az élet- színvonal emelkedése az el­múlt évben is. Ez adott módot arra, hogy 1959. január 1-én megtörtént a pedagógusok és orvos-egészségügyi dolgozóik fizetésemelése, a nyugdíjak rendezése, április 1-ón pedig sor kerül a családi pótlék felemelésére is. Az életszínvo­nal további emelésének lehe­tőségeit csakis a további jó munka kedvező eredményei teremtik meg. A párthatározat Kj lendületet ad népünk al­kotó munkájának, s meg­szabja, mit kell tenni hazánk gazdagításáért, nemzetünk erő­sítéséért. minden egyes dolgo­zó boldogulásáért. A Központi Bizottság meg­valósítandó célként ajánlja dolgozó népünknek: 1959 vé­gére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, beruházásoknak, a termelékenységnek, a nem­zeti jövedelemnek — a három­éves tervben 1960-ra tervezett színvonalát Az egész népgaz­dasági terv ily módon való teljesítése mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedel­me mintegy 5—6 százalékos emelkedésével már az idén meghaladja a jövő évre elő­irányzott szintet. Uj, megnövekedett és meg­tisztelő feladatok jelentkeznek mezőgazdaságunkban. Az év első hónapjaiban lendületes előrehaladást értünk el a falu szocialista átalakításában. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki minden kommunistá­nak, köszönetét mond minden haladó pártonkívülinek, aki személyes, önzetlen munkájá­val hozzájárult e nagy ered­mények eléréséhez. Szívből üdvözli azokat az egyéni pa­rasztokat, akik a szövetkezés útjára tértek. Ugyanakkor biz­tosítja őkét arról, hogy a Köz­ponti Bizottság minden segít­séget megad a termelőszövet­kezetekben végzett munkájuk eredményesebbé tételéhez. A határozat kimondja: — Mező­gazdaságunk fejlődésének fő követelménye ma a termelő- szövetkezetek megerősítése, kü­lönösen a tél folyamán alakult termelőszövetke­zetek nagyüzemi gaz­dálkodásának megalapozása. A Központi Bizottság véle­ménye szerint most ez a döntő feladat; ennek sikeres végre­hajtása az alapvető feltétele annak is, hogy az új gazdasági évben újabb nagy ' lépést te­gyünk előre a termelőszövet­kezetek fejlődésében. Mit kell tenni most a falun? A tavaszi munkák jó elvégzése — ez a falu halaszthatatlan feladata. Az ország elvárja az egyéni és a szövetkezeti pa­rasztoktól, az állami gazdasá­gok és gépállomások dolgozói­tól ennek az időszerű munká­nak a minél sikeresebb és mi­nél gyorsabb elvégzését. A fa­lu dolga, hogy ellássa népünket kenyérrel, hússal, tejjel és más mezőgazdasági termékkel. Ali­hoz, hogy mezőgazdasági dol­gozóink betölthessék ezt a hi­vatásukat, adjanak meg nekik — különösen az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek tag­jainak mincen lehető támo­gatást az állami- és pártszer­vek. A még egyénileg dol­gozó parasztok iránt továbbra is bizalmat és megbecsülést kell tanúsítani, mert bizalom szükséges ahhoz, hogy termel­jenek, majd pedig a szövetke­zés útjára lépjenek. A Központi Bizottság hatá­rozata megjelöli kommunistá­ink feladatait. A határozat szól a céljainkat helyeslő, azo­kért tevékenykedni kész pár- tonkívüliekhez is. Állítsák ők is egész tudásukat közös ügyünk, a szocializmus mi­előbbi felépítésének szolgála­tába. A szocializmus építésé­ben tapasztalható viszonylagos elmaradásunk felszámolása az egész dcflgozó társadalom ügye — gyorsabb előrehaladá­sunk minden dolgozó ember boldogulását szolgálja. , Dobi István látogatása Komlód községben Dobi István elvtárs, az El­nöki Tanács elnöke vasárnap ellátogatott Komlód községbe és a dolgozó parasztok előtt beszédet mondott. Részletesen beszélt a dolgozó parasztokra váró legfontosabb feladatok­ról. Megállapította, hogy a ta­vaszi munkák jó és időben va­ló elvégzése, a mezőgazdasági hozamok növelése érdeke a dolgozó parasztságnak, érdeke az országnak. A termelőszö­vetkezeti parasztok figyelmét külön felhívta az állattenyész­tés fontosságára. Szólt a szö­vetkezeti demokráciáról is. A tagok széleskörűen vitassák meg a vezetőség által elkészí­tett terveket és a nagy terme­Megérkezett Varsóba az MSZMP küldöttsége Varsó (MTI). A Lengyel Egyesült Munkáspárt kong­resszusán részt vevő magyar pártküldöttség vasárnap dél­előtt megérkezett a lengyel fő­városba. A varsói főpályaud­varon ünnepélyesen fogadták a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőit: Marosán Györ­gyöt, Kállai Gyulát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait. A magyar pártküldöttség külön vonatával érkezett Var­sóba a pártkonferenciára Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete iß. A magyar pártküldöttség tagjai az első napon a lengyel főváros nevezetességeit tekin­tették meg. lési tapasztalattal rendelkező parasztemberek által jóváha­gyott terv legyen törvény min­den termelőszövetkezeti tag számára. A szövetkezeti köz­gyűlések, a vezetőség és a tag­ság közötti jó kapcsolat az egyik fontos feltétele a terme­lőszövetkezetek sikeres gazdál­kodásának — mondotta töb­bek között. Szovjet küldöttség indult el Moszkvából a magyar—szovjet barátság hónapja rendezvényeire Moszkva (TASZSZ). Vasár­nap Moszkvából elindult Ma­gyarországra a szovjet baráti társaságok és kultúrkapcsola- tok intézetei szövetségének küldöttsége, hogy a Magyar— Szovjet Baráti Társaság meg­hívására részt vegyen a ma­gyar—szovjet baráti hónap rendezvényein. A szovjet küldöttség, ame­lyet Leonyid Szobolev, az is­mert író vezet, 12 napot tölt Magyarországon, részt vesz a szovjet—magyar jogásznapo­kon, a szovjet—magyar peda­gógiai konferencián és a ba­rátsági hónap több más ren­dezvényein. Nyereségrészesedést osztott, műsoros családias estet rendezett a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat Vasárnap célután 5 órakor a Munkásotthonban. László Ti­bor, a nyomda igazgatója mon­dotta rövid beszámolójában: — Vállalatunk 1958. évi termelő tevékenysége igen gyümölcsö­ző volt. Ezt bizonyítja 111,1 százalékos termelési tervtelje­sítésünk is, amivel természete­sen párosul a termelékenység negyedévről negyedévre való fokozatos növekedése. Ezért köszönet illeti vállalatunk mindenegyes dolgozóját, me­lyet ezúton is kifejezésre jut­tatok. — Méltatta a Tanács- közlái'saság jelentőségét, és jókívánságait fejezte ki a vál­lalat nődolgozóinak és a meg­jelent nővendégeknek a Nem­zetközi Nőnap alkalmából. Beszéde után került sor a »tizenharmadik havi fizetés«, összesen 74 000 forint kiosztá­sára. Néhány ellesett szám a borítékokról: Peltzer Károly 1379, Kulcsár Erzsébet 852, Visnyei József 1013, Mayer Géza 1716 forint. A borítékok a zsebekbe, gaz­dáik pecig terített asztalok mellé kerültek. Az Eötvös-ze­Háromezer holddal nő a cukorrépa vetésterülete a Kaposvári Cukorgyár körzetében A Kaposvári Cukorgyár négy megye cukorrépa termését dol­gozza fel Az idei szerződéskö­tések már befejeződtek, azon­ban a termelőszövetkezetek számbeli és területben növeke­désével gyarapodott a termelé­si szerződésben lekötött terüle­tek nagysága is. Eddig 20 ezer kataszteri holdnyi cukorrépa termelésiére kötött megállapo­dást a Kaposvári Cukorgyár az állami gazdaságokkal, termelő­szövetkezetekkel és a földmű­vesszövetkezeteken keresztül az egyéni gazdákkal. Ez azt je­lenti, hogy 105 százalékra tel­jesítették tervüket, az idén há­romezer holddal nagyobb terü­let termését kell majd feldol­gozni, mint az elmúlt évben. Húszezer holdról több mint kétmillió métermázsa termésre számít a cukorgyár. A most alakult termelőszö­vetkezeti községekben jelentő­sen megváltozott a cukorrépa- termesztés képe. Igáiban pél­dául 20 holddal nagyobb terü­leten termelnek cukorrépát, mint amennyire az egyéni gaz­dák szerződtek. Somogyszilban- és még több termelőszövetkeze­ti községben hasonló a helyzet. nekar talp alá valójának ha- _ szavalat tására egyelőre csak a poharak indultak táncba, a mindjobb hangulatú ünneplők .koccintga- tására. Ám a vállalat még egy kedves meglepetést tartogatott a dolgozók és vendégek szá­mára. Igaz, nem volt titok, de — mint a borítékok tartalma — ez is csak »felbontáskor« reali­zálódott: a vállalat kiszesei és néhányan az idősebbek közül kis műsoros esttel készülték fel e nap színesítésére. Két (Fonai Pannika és Túrái Zsuzsa előadásában), és egy vidám jelenet (Lepsénynél még megvolt) járult hozzá az est hangulatának növeléséhez. A műsor után nemcsak a poharak, a párok is táncolni indultak. Persze, nem pihentek az előbbiek sem, és az éjfél utáni órákig maradtak együtt a »családias est« (a meghívó ígérte így, és egyöntetű véle­mény szerint be is váltotta) részvevői. Nyereségrészesedés a Vízműveknél A Kaposvári Víz- és Csa­tornaműveknél szombaton ke­rült sor az éwégi nyereségré­szesedés kiosztására. A válla­lat az elmúlt évben — noha túlteljesítette tervét, önkölt­ségét állandóan csökkentette, így az évvégi nyereségből egy hónapi átlagbérnek megfelelő összeget kaptak a dolgozók. A nyereség elosztásánál termé­szetesen figyelembe vették a vállalatnál eltöltött szolgálati idő nagyságát is. Egy korábbi termelési értekezlet határoza­taként minden dolgozó tíz százalékot, azaz kilenc és fél­ezer forintot ajánlott fel ré­szesedéséből a városi pártbi­zottság által kezdeményezett kislakásépítési programra. így is 78 fő között mintegy 86 ezer forintot osztottak ki. Kútfelújí tások a csurgói járásban (Levelezőnktől.) A csurgói járás vízeíllátása körül jelenleg is sok baj van, bár régóta arra törekedtek a községi tanácsok, valamint a járási tanács, hogy a lakossá­got minél több, ivásra alkal­mas vízzel lássák el, s meg­oldják az állatok ita/tását is. Az eddigiekben arra töreked­tek, hogy a meglevő közku- takat felújítsák. A KÖJÁL-nál laboratóriumi vizsgálat alá vetették a felújítandó kút vi­zét, és ha volt értelme a fel­újításnak, akkor azt kútfejjel ellátott szivattyús kúttá alakí­Vetnek a balatonőszödi Vörös Csillag Tsz-ben Épp»** íg ;■ •• ■*** «J* i , W^gtk ^ "'w ■ v. ? ■■ : i 1 üt píls* KSfc* « “ If ¥ : . ■ ■ •.; ■ Balatonőszöd szövetkezeti község határában is megkezdődött a tavaszi munka a jó idő beköszöntésével. Szántanak, fogaséinak, vetnek, hogy minél gazdagabb termést takaríthas­sanak be az ősszel. A Vörös Csillag Tsz régi és új tagjai együttesen egy emberként fáradoz­nak az időszerű munkák gyors elvégzéséért. A borsót, zabot, árpát a múlt héten elvetették és elkészítették a cukorrépa magágyát is. Képünkön Horváth Kálmán és felesége, Sövény Károly és Horváth István, Muszta György és Sandli Józsefné vetik az árpát. Cs. Kovács József pedig a magtakaró boronálást végzi. tottáik, hogy megakadályozzák a víz külső szennyeződését A múlt évben csaknem öt­venezer forint értékű kútfel- újításit végeztek a járásban. Zákányban egy ásott kutat ala­kítottak át szivattyússá, ugyan­így Pogányszentpéter község­ben. Berzencén kompresszorral látták el a szivattyús kutat. A csurgói Ötvös utcában is fel­újítottak egy ásott kutat. A megyei tanács ebben az évben kilencvenezer forinttal sietett segítségére a csurgói járásnak. A tervek szerint — figyelem.be véve a községek igényét és az így kialakult sürgősségi sorrendet — Csur­gó egy ásott és egy fúrt kutat, örtilos egy ásott, Iharosbe- rény egy ásott és egy fúrt, Berzence egy fúrt kutat kap, Somogyudvarhelyen pedig tisz­títási és felújítási munkákat végeznek. Ezeken felül Iha- rosberény községfejlesztési tervébe kútfúrási és törpevíz­mű építési munkát, Csurgón vízvezeték építésit ütemeztek be. Utóbbinál az egyik mély­fúrású kút vizét használják fel. Szükségessé váltak a meg­levő szivattyús kutak kisebb- nagyobb javításai. Olyan ku­tak karbantartását is elvégzik, melyek megrongálódtak vagy gondatlanságból a fagy követ­keztében, vagy a gyermekek játszadozása miatt. Részt veszünk a lipcsei kiállításon Lipcse-Marklébergben június 12-e és július 12-e között az idén is megrendezik a Német Demokratikus Köztársaság me­zőgazdasági kiállítását. E se­regszemlén a magyar mezőgaz­daság eredményeit 600 négy­zetméteres alapterületű pavi­lonban és a tavalyinál nagyobb szabadtéri bemutató téren ál­lítják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom