Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

Péntek, 1959. március 6. 6 SOMOGYI NÉPLAP RIPPL-RÓNAI MÚZEUM , Tollfosztóban Fényképkiállítás A hónap első napján nyílt meg a két szomszédos megye, Somogy és Zala fényképészei­nek kiállítása a múzeum szo­báiban. Előlegül csak annyit mondhatunk, hogy a bemutató Nagykanizsán volt, ott zsűriz­ték a képeket és ott is díjaz­ták. Nagyon szép rendben, egy­ségesen sorakoznak a falakon a fotók. (Hála a múzeum he­lyes esztétikai érzékének, nem hagyták úgy kiállítani, mint voltak.) Bár az egyöntetűség — sajnálatosan — a kiállítás bel­ső tartalmára is ráillik: különö­sen kiemelkedő, mondjuk, meghökkentő fényképet egyet sem találhatni. Általános a jó közepes színvonal, s van né­hány csapnivaló kép, melynek semmi keresnivalója a többi között. Vajon milyen meggon­dolás vezérelhette a kaposvári Gáspár Andrást Létra és ernyő című művének alkotásakor? Ilyen az üres formalizmus, akárcsak Varga László (Nagy­kanizsa) Ellentétek című fotó­jánál. Üres azért, mert még mint formalista felfogású alko­tás sem állhatna meg, minden technikai bravúr, forma nél­kül. De már mondottuk, nem az ilyesfajta ábrázolási mód uralkodik a kiállított képek között. Sörlei Tibor A mosdótál barátja című műve — bár a régi, Dulovits-féle iskolát kö­veti — vagy dr. Buvári András Hórakása, vagy Kárpáti Kál­mán Éjfél a kisvárosiban című képe akkor is szép, ha semmi­lyen díjat, oklevelet nem ka­pott. Péter János egyik kiállí­tott fotója, a Fejtörő is csak­nem telibe talált. Hogy még­sem egészen, szerintünk annak oka, hogy a keresztrejtvény helyett a fejtörő gyerekre vit­te át a hangsúlyt. (Jobb Jett volna, ha a reivény kockái éle­sek.) Érthetetlen, hogy sok fel­vétel — már amelyiket nem raszter papírra nagyítottak — csúnyán szemcsés, s persze a szemcséket a fényezés még fel is nagyítja. 1 Ilyenkor már nagyon várják (•a tavaszt mindenfeléi hiszen 'nem durmog az utcák felett a t csípős őszi tél, helyette csilla­A kiállítás első díját a nagy-fyok ragyognak az ég tetején. kanizsai Jánosi Károly Fények?Még csendes a falu, pedig las- círnű műve kapta. (Több jó ké-tsacskán tavaszba hajlik az idő. pe is szerepel a tárlaton.) A két? második díj a kaposvári Nasz-1 lady Sándornak Probléma, és dr. Buvári Andrásnak (Nagy-í kanizsa) Faluvóge című fotó-' jáért jutott. Harmadik díjjal a? siófoki Hollósl László Védett \ öböl című munkáját jutalmaz- ? ták. A Nagykanizsai Kőolaj-\ ipari Gépgyár tiszteletűi jál Ta-t bak Lajos (Kaposvár) Lenn és” fenn, a Nagykanizsai Járási Tanács tiszteletdíját Posta Jó-1 zsef (Nagyatád) Agyagbányá­ban című képei kapták. Tisz- . teletdíjban részesült Nagy Jó-' zsef (Nagykanizsa) Balaton cí­mű fotója is. Ez a kiállítás, mondhatni,^ hivatalos része. Nem hivatalos,? hogy a Kaposvári Foto Klub, i mely ugyan a tárlaton szép t számú képpel vesz részt, egy-^ általán nem, vagy alig nyújt( újat. Az rendben van, hogy a* zalaiak még nem ismerték azo- < kát az alkotásokat, melyeket ( Somogybán már vagy harmad- < szór láthatunk, létezik azonban l művészi önigény is! Rosszul J esik kimondani, hogy városunké foto .klubjának munkája egy-i helyben topog. Lehetséges, 1 hogy nem így van, azonban ai látszat ezt bizonyítja. Honnan i ismerjük meg az új allkotáso-i kát, ha azokat nem mutatják 4 be a közönség előtt? ( A Rippl-Rónai Múzeum í adott helyet a fényképki állítás-' nak, mintegy bizonyságot téve,' hogy egyik legfiatalabb művé-1 szeti águnk, a fényképezés, ? már vidéken is felnőtt sorba i lépett. Ha vannak is még né- f hol kamaszvonásai, nem kell f idegenkedni tőle, majd leveti f azokat. Hiszünk ebben — a) következő fényképkiállításig t azután ' nyitogassunk be szép sorjában mind-enhova. Ahol még nem alszanak, ahol a tavaszvárás mellett még kihasználják a hátralévő téli napokat és mun­kában serénykedik a falu fia­talja, öregje. Napról napra később sötéte­dik, s egyre több munka ke­rül kezek alá a házak tájékán. A csökölyi gazdák azonban sö­Faggyas János tanácselnök és dr. Jakab Pál körállatorvos, népfront-elnök a község dol­gait tárgyalja a tanácsházán. pi­—, s reméljük, hogy már vita sem férhet ahhoz, \ létedés után sem térnek hogy a somogyiak felzárkóztak < henni. Itt is, ott is világosság 22 élvonalhoz \szűrődik az ablakokból. A. ta— a kultúrházból s ablakán. Talán V - 6 nacshazáról. Fehér Kálmán a többi ház Hogyan szervezzék meg a 25 ezer forint értékű társadalmi munkát, s miképpen ültessék el a tavaszra tervezett 180 fa­csemetét. Vízlevezetés, járda­voltam az este építés, a népfront előadásai, az óvoda sorsa — minden szóba kerül. A kultúrház nagyterméből egy tangóharmonika vidám hangja árad. A KISZ-fiatalok tanulják a pártszervezet tit­kárának irányításával a nagy- kónyi verbunkost és a tyukodi csárdást. Itt a kultűrházban gyülekez­tek össze a tanácstagok is, elő­adást hallgatnak a tanácstagok feladatairól. Szükségük van arra, hogy megismerjék, mi­lyen jogai és kötelezettségei vannak egy községi tanácstag­nak. Utoljára Nagy Ferenc gazda házának ajtaján kopogtatunk. Jókedvű asszonyokat, lányokat találunk itt a szobában. Segí­teni jöttek a régi jó szokások­hoz híven. Közösen fosztják a tollat, hiszen így sokkal jobban megy a munka. „Ehető húst o degkútbcs..." — Avagy kinek mi a kötelessége ? — v Ehető húst a dögkútba cím­mel cikket közöltünk lapunk február 18-i számában. Ebben azt a huzavonát tettük szóvá, amely a Tengődi Állami Gaz­daság ikényszervágott állatának átvétele és felhasználása körül alakult ki. A szóbanforgó kény­szervágott állat húsát ugyanis a községi tanács, a Kaposvári Városi Tanács, de a Kaposvári Húsüzem sem vette át, ponto­sabban a húsüzem csak jóval később volt hajlandó az átvé­telre. A húsüzem a cikkre vá­laszolva közölte, hogy az illeté­kes minisztériumok a kény­szervágott állatokkal kapcso­A »HÄTBORÄONGATÖ« MUTATVÁNY Egy belga községben fellépő vándorcirkusz fő attrakciója az oroszlánszám volt. A nézőkben szinte meghűlt a vér, amikor az oroszlánszelídítő bedugta fejét a vadállat szörnyű fogai közé. Néhány másodpercig der. medt csend uralkodott, majd hirtelen harsány nevetés tört ki. Amikor ugyanis az orosz­lánszelídítő kihúzta fejét az oroszlán szájából. fején ott ékeskedett a vén állatt műfog­sora. BABONÄS emberek NE OLVASSAK... Az olaszországi Brescia egyik temetőjében nem min­dennapi baleset történt. A 32 éves Caterina A.ndreini asszony két rokona kíséretében a te­metőbe ment, évekkel ezelőtt elhúnyt nagyapjának sírjához. Miközben a sír mellé térdelve imádkozott, a sírkő egyik már­rjnt a kényszervágott állatok fogyasztásra feltétel nélkül al­kalmas húsát a községi taná­csok rendelkezésére bocsátják. Ezt a húst, amelyet gömbölyű bélyegzővel látnak el — a ren­delet értelmében köteles a köz­ségi tanács a községben vagy a környező falvakban .minél gyorsabban értékesíteni. An­nak a kényszervágott állatnak a húsát, amelyet az állatorvos csökkentett minőségű húsként csak feltételes fogyasztásra ja­vasol és .szögletes bélyegzővel lát el, ugyancsak a községi ta­nácsnak kell az arra kijelölt vány lapja levált és a fejére esett. Az asszon# elvesztette eszméletét, kórházba szállítot­ták, ahol a vizsgálat során kiderült, hogy koponyarepedést és súlyos gerincsérülést szen­vedett. DIÁKÁLMOK... A Bolzanaban megjelenő »-Dolomiten« című német nyel­vű napilapban szokatlan hirde­tés jelent meg a »Munkát ta­lál« rovatban. A hirdetés szö­vege a következő: »A bressanoj Líceum harmadik osztálya fia­tal, lehetőleg kedves, olasz nyelvtanárnőt keres«. Mint ki­derült, a hirdetést az osztály tanulói tették közzé, mert na­gyon elkeserítette őket, hogy fiatal és csinos olasz nyelvta­nárnőjüket leváltották, és he­lyébe kevésbé fiatal és vonzó tanárnő került. mondja, hogyha a (községi ta­nács a húst -nem tudja kimér­ni, akkor a legközelebbi vágó­hídra kell beszállítania. A vá­góhíd a csökkentett tápértékű húst a városi tanács kezelésé­ben lévő hatósági boltnak adja. A feldolgozó üzemnek ugyan­is szögletes bélyegzővel ellátott csökkentett tápértékű húst nem szabad feldolgozni. Mindebből az következik, hogy a Tengődi Állami Gazda­ság kányszervágott állatát el­sősorban a tengődi tanácsnak kellett volna értékesítenie. Ez — a Tengődi Állami Gazdaság áruszállítójának adott nyilat­kozat tanúsága szerint — csu­pán azért nem történt meg, mert a községi tanács ezeket a rendelkezéseket nem ismerte elég alaposan. A Kaposvári Húsüzem az 50 százalékos csökkentett tápérté­kű húst az említett rendelke­zések értelmében tehát nem dolgozhatta fel. A városi tanács pedig azt közölte, hogy ő sem hajlandó a távoli vidékről be­hozott kényszervágott állat hú­sát átvenni, mert Kaposvár te­rületéről is bőven áll rendelke­zésre kényszervágott állat. Végül is a szóbanforgó ten­gődi hús sorsára vonatkozóan közli a húsüzem, hogy minden valószínűség szerint ezt a hűsít elkobozzák, mivel a szavatossá­gi idő mindössze 48 óra. Azaz emberi táplálkozásra a hús al­kalmatlanná válik. Az esetből mindenképpen okulni kell. Elsősorban a köz­ségi tanácsoknak! A tengőéi­hez hasonló tudatlanság sok kárt okozhat a népgazdaság­nak. Ezért községi tanácsaink tanulmányozzák alaposabban az erre vonatkozó 80/1957. Élel­miszeripari Értesítő 48-as szá­mában megjelent rendelkezést, amelyet egyébként ismertetett a Tanácsok Közlönyének 1957. | december 16-i száma is, » boltban csökkentett áron érte- latiban rendeletet hoztak. Esze-! kesíteni. A rendelet azt is ki­ÉRDEKESSÉGEK lf ill urcsisAgok FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Ez a negyedik spanyol film, amely hazánkban bemutatásra kerül, az Isten hozta Mr. Mar­shall, az Egy kerékpáros halála, és a Fő utca című filmek után. Calabuigfoan, a kis tenger­parti falucskában a fő szórako­zás a tűzijáték. Nagy ünnepe­ken a szomszédos falvak egy­mással versenyeznek, melyikük lövi messzebbre rakétáit. Egy napon szakállas öregember tű­nik fel a faluban, Jorge, aki hamarosan megbarátkozik a falusiakkal. A legközelebbi tű­zijáték alkalmával kiderül, hogy az öreg jövevény kivá­lóan ért a rakétákhoz. A ver­senyben Calabuig győz, de ki­derül a titokzatos jövevény tit­ka is. ö az a híres atomtudós és rakétafizikus, akinek nyom­talan eltűnését az egész világ szenzációként kürtölte. Nem­sokára érte jönnek, és elviszik nyugalmas menedékéből. A tudós azonban megszerette az egyszerű embereket, és megfo­gadja, hogy a jövőben -tudását csak az emberiség javára fog­ja felhasználni. Tréfa, szatíra, irónia — mindez együttesen jellemzi a Calabuigot. Tele van helyzet­komikumokkal. de a mondani­valót egy pillanatra sem té­veszti szem elől. Hősei furcsa figurák. Langosta, a falu mozi­gépésze, a nagypénteki körme­net kellékeinek szállítója és a helyi csempészbanda vezetője. Matias, a csendőrparancsnok, bár nagy eréllyel gyakorolja funkcióját, börtöne csak éjjeli szállás a bűnözőknek. A filmet Ltds G. rendezte, aki Bardemmel együtt a 'haladó spanyol film­művészet megteremtője. (Játssza a Vörös Csillag Film­színház március 5-től 11-ig.) A FEKETE ZÁSZLÓALJ A prágai repülőtérre leszálló utasszállító gép ajtaján sorban tűnnek fel az idegenlégióból hazatért fiatalok. Malyné egyetlen életben maradt hozzá­tartozóját, a fiát várja, de a fiúk közül egy sem ismeri Vác­lav Malyt. Az egyiknek mint­ha mégis rémlene valami, de nem vallja be. Mi is történt Václav Mályvái? Hazáját kalandvágyból hagy­ta el, az idegenlégió zsoldjába állt, s Vietnamba került, a »fe­kete erődítménybe«. Volt, akit a hamis romantika hozott ide, mások a törvény elől menekül­tek, de legtöbben azok volták, akik megbánták tettüket. Mi­kor Václav megérkezik, rossz a hangulata a zászlóaljnak. Nincs idő ismerkedésre sem, mert riadó harsam Vádav csapata máris bevetésre kerül a viet­nami népi hadsereg ellen. A harc vad, öldöklő. A légionis­ták állati kegyetlenséggel öl- dösik a polgári lakosságot. „Aluminaut“ - az alumínium iengeralaüjáró Az amerikai Reynolds Metal Company vezetősége bemutat­ta egy alumínium tengeralatt­járó terveit. A tengeralattjáró­val három mérföld mélyre le­het leszállói, ami sokszorosan meghaladja a tengeralattjárók hagyományos süllyedési ké­pességét. A vállalat vezetői szerint ez­zel a tengeralattjáróval fel le­het deríteni az óceán mélyé­nek kilenctized részét. Nagy jelentősége lesz értékes ásvá­nyok, olaj- és vegyianyagok feltárása, sőt az óceán fenekén lévő élelmiszerforrások kiak­názásának szempontjából is, Lángol, ég a (kis vietnami falu, A fiú a dzsungelbe menekül, ahol sebesülve találja az egyik hadnagyot. Élete kockáztatásá­val fedezékbe cipeli, amit a hadnagy úgy hálál meg, hogy tisztiszolgájává teszi. így nem kell többé bevetésre mennie. Társad megvetik ezért. A fiúk többsége alkalomra les, hogy átszökhessék a vietnami népi hadsereghez. Václav hamarosan olyan fel­fedezésre tesz szert, ami lelke mélyéig megrázza. Észreveszi, hogy Wolf hadnagy hónalján ott virít az a jelzés, amely csak a volt SS-katonákon látható. Kérdőre vonja, és a hadnagy elmondja, hogy a háború ideje alatt Pilsenben szolgált. Václav arca elsötétül. Hiszen Pilsen- ben apját és nővérét egy Wolf nevű hadnagy ölte meg. Felis­merése nem hagyja nyugodni. Nem akar a hadnagy mellett maradni, és el is mondja, miért. De ez nem engedi el maga mellől a fiút. Nemsoká­ra bevetésre indulnak. Wolf felderítésre megy, önnként je­lentkezőt kiér maga mellé kí­sérőül. Václav Maly jelentke­zik ..: A repülőtér kifutópályáját most hagyja el az utolsó lé­gionista. Maly hosszan néz utá­na és elhatározását félhangon motyogja: — holnap ismét el­jövök! (Játssza a Szabad N Ifjúság Filmszínház máxc, 5-tal 11-isJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom