Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

Csütörtök. 1959. március 5. 6 SOMOGYI NÉPLAP Színházi interjú Mi ilyen bemutatókat várhat a közönség? ikor zárja kapuit a színház? Telik az idő. Ha nem lenne túlságosan elkoptatott, konven­cionális a hasonlat, mondhat­nánk: eszeveszett iramban re­pül. Még élénken élnek emléke­zetünkben az 1958—59-es szín­házi év megnyitásának ünnepi és egyben izgalmas napjai. Maholnap pedig már arról ad­hatunk számot, hogy elmúlt színházunk fennállásának ne­gyedik éve is. Ilyen és ilyen művészi eredményekben gaz­dagon, ilyen és ilyen tapaszta­latokban öregedve nézhetünk ismét egy új, talán a mostani­nál is szebb eredményekkel kecsegtető színházi év elé. Sze­rencsére — bár igen sebes szárnyak röpítik a napok egy­másutánját, a hónapokká ser­dülő heteket —, még nem tar­tunk a kapuzárás ünnepi, ugyanakkor szomorkás pilla­natánál. S kimondhatatlanul örülünk e ténynek, hiszen amikor színházunk kapuira ki­kerül az a bizonyos »Nyári szünet« felirat, városunk kul­turális élete válik egyik nap­ról a másikra színtelenebbé, eseménytelenebbé. Ruttkay Ottó igazgatót és Sallós Gábor főrendezőt ke­restük fel alig néhány perccel a pénteken bemutatásra ke­rülő Jacobi operett, a Sybill második főpróbájának megkez­dése előtt; mondanák el rövi­den, mit várhat a közönség az évad hátralévő részében, mi­lyen bemutatókat köszönthet, ünnepelhet a Csíky Gergely Színház barátainak és látoga­tóinak igen népes tábora? Ruttkay igazgató és Sallós főrendező elmondották, hogy a nagy közönségsikerrel kecseg­tető Sybill bemutatója után ismét a prózai társulat tagjai állnak a rivaldafénybe Ten- neise: Üvegfigurák című szín­művével, mely darab Seregi László vendégrendezésében ke­rül színre. Itt hadd jegyezzük meg, hogy örülünk ugyan, hogy színházunk színpadán szót kap egy amerikai író is a harmin­A HÉT KÖNYVÚJDONSÁ GAI A Zrínyi Kiadó köreacta dr. Münnich Ferenc tanulmányát »Az októberi forradalom és a Magyar Vörös Hadsereg« címmel, melyben beszámol a magyar proletárhadsereg meg­alakulásáról és hősi harcairól, s leleplezd a szociáldemokrata és tiszti ellenforradalom áruló tevékenységét. A Kossuth Ki­adó albumot jelentetett meg a Magyar Tanácsköztársaság plakátjaiból. A Magvető adta ki Nadass József: »Márciusi szél« című verses kötetét, melynek első ciklusát a költő a Magyar Tanácsköztársaság emlékéneik szentelte. Néhány világirodalmi remek­mű látott napvilágot e héten; Lion Feuchtwanger Jean Jaques Russeau-ról szóló híres regénye, a Balgák bölcsessége, H. G. Wels novellagyűjtemé­nye, »A bűvös bolt« és Tho­mas Mann Gregorius pápáról szóló legendás, középkori ele­mekkel átszőtt regénye, »A ki­választott« új kiadása. Az Eu- rópa adta ki Schiller: »Teli Vilmos«-át. A Jóíkai Mór-sorozat új kö­tete »Az elátkozott család« és »A barátfalvi lévita«. Szelle­mesen tálalt színészanekdoták gyűjteménye Demeter Imré­nek a Szépirodalmi Kiadónál megjelent »Rivalda« című kö­tete. Uj ifjúsági regény Nád?- si Péter kubikosokról szóló története, a »Jóska és gazdá­ja« és Sándor József »Ez volt a hajnal« című, az első világ­háború végéről és a Tanács- köztársaság időszakáról szóló írása. Uj művészeti könyvek: Gerő László: »Építészeti műemlé­kek« című, díszes kiállítású, sok képpel illusztrált albuma és Farkas Zoltán tanulmánya Rodin-ről. Nyaktörő keresztelő A nyugat-francia Saint- Jean-d’Angely nevű falucská­ban egy kötéltáncos csoport vezetője lengő drótkötélen 30 méter magasságban keresztel- tette meg nyolc hónapos Szon- ja nevű kislányát. A szomszé­i dós falvakból sok ezren néz­ték végig a szokatlan látvá­nyosságot. A boldog szülők és keresztszülők a kifeszített kö­télen egyensúlyoztak, miköz­ben a pap egy tűzoltókocsi lét­rájáról végezte a keresztelési szertartást. Van úgy az ember, ha egy név befészkeli magát a gondolatába, nem tud szabadulni tőle. Ez történt ve­lem is. Bármit csi­náltam, bármihez kezdtem, az ott ma- cas években játszódó darabjá- radt és mind mélyeb- val — eltekintve Gábor Mara ben fészkelte magát betegségétől —, kicsit örülünk oda. Hát jó, döntöt- annak is, hogy az Uvegfigurák tem, délután elme- bemutatója elé időlegesen QVók Erzsikéhez, már akadály gördült. Gazdagabbak nagyon régen láttam. lettünk ugyanis azzal, hogy az Elhatározásomat tett amerikai darab bemutatására j követte. Erzsiké régi vártunk. Időközben kitűnő elő- ' jó ismerősöm, még adásban láthattuk egy fiatal kislány korából, még drámaírónk, Kállai István színművét, a Kötél táncot! Az érdekesnek ígérkező Üvegfigurák-bemutató után is­mét a muzsika és vidámság híveinek kedvez a soron kö­vetkező zenés vígjáték, a Gyér- I négy gyermekes hadi- tyaíény-keringő bemutatása. | özvegy anyján. Az- Ezt követően Gogol páratlan tán ott voltam a Iá­iról zsenijének áldoz színhá- kodalmaban, és alig zunk a Revizor előadásával, ! tudtam levenni sze- majd a Viktória című Ábra- mentet szép, bájos hám-operett következik, végül arcáról. Majd meg- Bródy Sándor: Tanítónő című | látogattam, amikor színműve zárja az 1958—59-es első fia született, és le volt merülve be­lépésemkor, össze­csapta, és jobb híján bedugta az asztal­fiókba. Fürkészve néztem, ami még jobban zavarba hozta, és hadart valami ér­telmetlenséget. Nem követelőzött any­jának, hogy gyorsan- gyorsan szabadítsa őt meg a pántoktól és gomboktól. Erzsiké sietve vitte ki a gyer­meket, én meg mint a vércse, aki órák hosszat les a drága azokból a háború utáni évekből, ami­kor mint 12 éves lányka, gyermek mel­lé helyezkedett el, hogy segíthessen a ERZSIKÉ SZÉGYENE színházi évad bemutatóinak színes, tartalmas sorát Nem feledkeztünk meg évad­végi interjúnkban a megye- székhelytől távol eső közsé­gekről sem, amelyek tájelőadá­sok révén jutnak a mindany- nyiunk által oly nagyrabecsült színművészethez, színházi él­ményekhez. Mint megtudtuk, egyelőre a Szélvihar című Do- bozy-dráma járja a vidéket és szerez előadásaival színházunk prózai társulata sok elismerést megyeszerte is. Majd a Cigány­báró vagy a Bástyasétány 77 című operettek előadásain csattanhatnak fel a tapsok. Végül pedig a Gyertyafény­keringő járja be a megye ki- sebb-nagyobb falvait. meglátogattam a má­sodiknál is. Arról is tudok, mikor Pistike elsős lett. Aztán valahogy úgy elfelejtődtek, hogy szinte szégyenérzet fogott el, amikor Er­zsiké bújt a gondola­taim tekervényes la­birintusába. Szokott, élénk mozdulatával sietett felém, ahogy benyitottam ottho­nukba, és meleg, ba­ráti csókkal üdvö­zöltük egymást. Majd ugyanolyan gyors mozdulattal ahhoz a könyvhöz lépett, ami­be olyan mélyen be­akartam indiszkrét lenni, ha már valaki így titkolózik, de va­lahogy furcsán érez­tem magam. Erzsikét a legőszintébb te­remtésnek éreztem magam körül. Hát mégsem lenne az? Közömbös dolgokat beszélgettünk, de mindkettőnk figyel­me messze eltért a beszédtéma tárgyától. Én állandóan az asz- talfiól^ra gondoltam, ami megfejthetné Er­zsiké érthetetlen vi­selkedését. Kis ba­rátnőm pedig lopva az órára pillantott, nyilván jobb szerette volna, ha már távo­zom. De én azért sem indultam. Most már azért sem. Érez­tem, ha maradok, megfejtődik ez a rej­télyes titkolózás. Eb­ben a percben be­szaladt a kisebbik fiúcska, Sanyika, és hangosan tudtunkra adta nagy baját, majd pecsenyére, és most itt a jó alkalom, csaptam le az asz­talfiókra. Kissé re­megett a kezem, tud­tam, hogy helytelen, amit csinálok. Na meg féltem is, hogy valami nagy csalódás ér, amikor kihúztam a fiókot, de meg kellett, hogy tegyem. Megfordítottam a kék papírba csoma­golt könyvet arra a felére, ahol egy kis fehér címke volt fel­ragasztva és a cím­kére Erzsi asszony neve volt írva. Ettől nem lettem okosabb, belelapoztam. »Tör­ténelemkönyv a VII. osztály részére«. Na­gyon buta arcot vág­hattam, mert v Erzsi­ké mikor bejött, bár bíborszínű lett az ar­ca, amikor meglátta kezemben a köny­vet, mégis elnevette magát. — Na, te ki­váncsi — vette ki ke­zemből a féltett könyvet — úgy bár múlsz, mintha még soha nem láttál vol­na történelemköny­vet. Magamhoz térve boldogan, felszabadul­va, hangosan kacag­tunk mind a ketten. — De Erzsiké —> küzdőm le végre a ki-kitörő nevetést —, miért titkolóztál, hi­szen tanulni nem szégyen. — Hadd — komolyodik el kis- barátnöm —, annyi kellemetlenségem volt belőle. Vannak emberek, akik meg­vetnek, és haragusz- nak rám a tanulásért Szerintük a gyere­keimnek van tanulás­ra szükségük, nem nekem. Tudod — néz rám könnyes sze­mekkel —, nem akar­tam kevesebb lenni, mint amit a gyerme­keim elvárnak tőlem az iskolai évek első szakaszában. De hogy álltam volna meg a helyemet a négy elemivel. Ser hogy! Ezért tanulok, ma hetedikes vagyok, és hidd el, nem köny- nyű, de elvégzem a nyolc általánost. Mert nekem az volna a világon a legna­gyobb szégyen, ha fiaim kérdésére »nőm tudomr-mal kéne válaszoljak. Én hiszem, hogy mindenki egyetért velem, miszerint Er­zsiké szorgalma nem szégyen, hanem di­csőség. F. J, — Ügyesen, de mégis pontosan kell dolgozni, hogy a sűrűén érkező betegek minél előbb orvossághoz jussanak — mondja vidáman Benedek Gizella, a nagyatádi gyógyszertár dolgozója. Sártenger h°%enyudvar JTanácskozás a tej és tejtermékek forgalmának * fokozásáról ( Levelezőnktől.) »Esik eső, nagy sár van a faluban«... — így kezdődik egy régi nóta. Nemcsak azért írtam ezt le, mert szeretem a régi nótákat, hanem azért is, mert igaz. S nem is kicsi a sár. A kocsik tengelyig süly- lyednek, a mit sem sejtő autó- sofőrök a TU—104-est utánzó sebességgel száguldanak — a sártenger közepébe. Vasárnap reggel autóberre­gésre ébredtem. A házunk előtt egy sztálinvárosi autó süllyedt meg. A sofőr — lát­va, hogy úgy sem megy sem­mire — otthagyott csapot, papot, azaz a féloldalra dőlt autót. Tíz óra felé megérke­Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem, a megye te­rületén érdekelt tejipari üze­mek (képviselői tegnap Kapos- , várott értekezletet tartottak, ^amelynek tárgya volt a tej és (tejtermék forgalmának fokozá­sa Somogybán. Megjelent a tanácskozáson az Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ kiküldötte is. Szőnyi István, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak munkatársa mondott beve­zetőt, melyben rámutatott ar­bevélt. nagymértékben előse­gíti a falu tejtermékkel való ellátását, de nem oldott meg minden kérdést. Az Élelmezés- ügyi Minisztérium kiküldötte leszögezte, hogy a földműves- szövetkezeteknek szerződést ■kell kötni a tejipari vállalatok­kal, s általában az a helyes, ha az a tejipari vállalat szállít tej­termékeket a községnek, ame­lyik a felvásárlást végzi. N y í- ri Ferenc a Népbak Válla­lattól, hiányolta a propagandát, beszélt a kannás tej eladásá­nak hátrányáról a palackozot­tal szemben. Szóba került az is, ra, hogy kormányzatunk mind nagyobb gondot fordít a tej és j hogy a kaposvári piacon feltét- zett a segítség: egy lovasko- f tejtermékek forgalomba hozá-! lenül standot kell felállítania sára, megszerettetésére. Bár j az élelmiszerkiskereskedelmi az elmúlt évben az előző évek­hez viszonyítva általában emel­kedés tapasztalható fogyasztá­csi. A két lovat az autó elé fogták és több felnőtt szem­tanú derűs, gúnyos mosolya közepette noszogatni kezdték őket. A lovak erőlködtek, de az autó meg se moccant. A sofőr ekkor beült az autóba, hogy a motor és két ió se- $ Amiről gokat beszéltek vállalatnak, ahol tejet és tej­termékeket árusítanának. Az értekezlet végül több ha­sukban, ez emelkedés még nem! tározatot hozott árubemutatók­kielégítő. gítségével kikecmeregjenek a sárból. A lovak megvadultak a ber­regéstől, nekiiramodtak s vitték az autót, mint a tálto­sok a benne ülő sofőrrel ról, a boltos értekezleteken tar­tandó előadásokról, a járási székhelyeken felállítandó tej- csárdákról, a megye hűtőszek­rény szükségletének felmérésé­ről, a kiskereskedelem ellen­őreinek szakmai, képzéséről, tejipari árjegyzék létrehozásá­ról, s a szállítási szerződések Az értekezlet majd minden részvevője felszólalt, s több kérdésben vita alakult ki. A Kaposvári Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat képviselői. _ ------------ ---------------­e gyütt. A gyerekhad utánuk,', felpanaszolták, hogy a Kelen- megkötéséről. Szőnyi elvtárs a felnőttek pedig igyekeztek) földi Tejipari Vállalat néhány végszavában kiemelte, hogy a a lovak elé kerülni, megfé-{(terméke, például a Csárdás kezni őket. így sikerült az i sajt minősége nem megfelelő, autót kivontatni a sárból. j és javaslatot tettek a tej ház­Segítségük tehát ez esetben j eredménnyel járt. Azonban i sokkal hathatósabban és ered­ményesebben segíthetne ai ktnségi tanács, ha megjavít- 4 látná az utat. hoz szállításának megoldására. Igen sokszor visszatérő téma volt a Kaposvári Tejipari Vál­lalat által bevezetett túra jára­tok felhasználása. Kétségtelen, hogy a túrajárat beállítása jól falu szocialista átalakulása új feladatokat ad a kiskereskede­lemnek a tejellátásban. Egy­részt benn a városban leszűkül az őstermelői eladás és ezt pó­tolni kell, másrészt a termelő­szövetkezeti községek tejszük­séglete megnő, s ezt a földmű­vesszövetkezeteknek kell bizto­sítani. Nem esett szó ÉRDEKESSÉGEK lf JU URCSKSÍGOK TISZTOGATJÁK A WESTMINSTER SZÉKESEGYHAZAT 1965-ben lesznek a londo­ni Westminster székesegy­ház 900 éves fennállásának nagyszabású ünnepségei. Már idén nekifogtak azon­ban, hogy a székesegyház külsejét megtisztítsák az év­századok alatt rárakódott por- és piszokrétegtől. He­lyenként három centiméter vastag réteget távolítanak el a falakról, alatta pedig cso­dálatos meglepetésekre buk­kannak. Felfedezték például, ■ hogy Európa legrégibb ha­lotti maszkján, amely 582 évvel ezelőtt III. Eduárd ki­rályról készült, a teljes ép­ségben megmaradt szemöldö­kök kutya szőréből készültek. VII. Henrik halotti maszk­ján, és az újabb keletű, Nel­son admirálisról készült maszkon viszont a haj »hi­teles«, vagyis valóban a ré­gen elhalt személyiségek ha­ja. FURCSA PROTOKOLL EBÉD néhány fontos dologról, lse­dig nem ártott volna, ha az ér­tekezlet nem feledkezik meg róluk. Valamennyire mindkét fél hibás: a tejipar is, a keres­kedelem is. Igaz ugyan, hogy az ipart objektív okok (a mű­szaki felszerelés avultsága) gá­tolják á fejlődésben, mégis sokkal nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk a kereske­delemmel való megegyezésre. A kereskedelem már nem hi­vatkozhat annyira rajta kívül álló okokra, a tej és tejtermé- STÍLUSOS SZÖVEG? kék Gronchi olasz köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Veronában. A díszebéden az elnök megjegyezte, hogy milyen 'kitűnő a környék bo­ra, amelyet a hús mellé fel­szolgáltak. Petiol képviselő, Gronchi egyik legélesebb po­litikai ellenfele megjegyezte: »A mi vidékünkön ennél jó­val finomabb bor is terem, azt azonban csak ünnepélyes alkalmakkor, díszvendégek­nek szolgáljuk fel«. forgalomba hozatalának fokozása jórészt a boltosokon áll. Erről így egyetlen hozzá­szólás sem hangzott el. Míg azon folyt a vita, hogy — mondjuk — Lengyeltótit me­lyik tejipari üzem lássa el, mintha elfeledkeztek volna ar­ról, hogy a közönség számára ez nem a leglényegesebb. Lé­nyeges az, hogy valaki feltétle-1 nül ellássa. Kétségtelen, hogy az értekez-. let sok problémát vetett fel, sokat meg is oldott, s van re­mény arra, hogy ezután na­gyobb lehetősége lesz Somogy megyében is a tej és tejtermé­kek népszerűsítésének. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy európai viszonylatban hazánk el van maradva e na­gyon egészséges cikkek fo­gyasztásában. F. K. Julia Gaitskell, az Angol Munkáspárt vezérének lánya, j az oxfordi egyetem hallgató­ja tagja egy egyetemi szín- I játszó csoportnak. A színre kerülő darabban, melyet a jövő hónapban fognak be­mutatni, többek között a kö- ! vetkező szöveget kell elmon­1 dania: »Szerencsére nincse­nek jelen munkások. Nem bírom a szagukat, mindig migrént kapok tőle«. BALERINA A POLITIKÁBAN Margót Fonteyn, a híres angol szólótáncosnő fontos szerepet játszott Fidel Cast­ro kubai forradalmában. Több mint egy évig szorosan együttműködött a kubai fel­kelőkkel. A táncosnő Rober­to Arigs, volt panamai nagy­követ felesége. A Londonban akkreditált diplomatával és feleségével Castro munkatár­sad szoros barátságban áll­tak. Londonban járva fontos jelentéseket adtak át Mar­gót Fonteynnak, aki továbbí­totta azokat az angol ható­ságokhoz. Állítólag a táncos­nő tevékenységének kö­szönhető, hogy az angol par­lament végre úgy határozott, hogy Anglia beszünteti a fegyverszállításokat Batista részére, AZ IGAZSÁG FAJ Hans Speidel tábornok, a NATO csaptok közép-európai parancsnoka polgári pert akar indítani az ellen a film- vállalat ellen, amely megsze­rezte a »Teutonkard-akció« című film angliai terjesztési jogát. A filmet eddig az an­gol cenzúra hivatal nem en­gedélyezte. most azonban a londoni városi tanács hatá­rozatára a londoni filmszín­házakban mégis bemutatásra kerül. KIVÄLÖAN ALKALMAS A Manchester Guardian a napokban »kiadó lakások« rovatában a következő hirde­tést közölte: »Kiadó nagymé­retű műterem a hatodik emeleten, lift nincs, bútoro- . zatlan, északi fekvésű, fűtési és főzési lehetőség nélkül. Fiatal művészek számára ki­válóan alkalmas!«, HOL TANULT A PAPAGÁJ? Az Egyesült Államokban nagy derültséget kelt az a történet, amely egy csodapa- pagály ragyogó intelligenciá­járól mesél. A papagájt az eladó azzal ajánlotta egy idő­sebb hölgynek megvételre, hogy a madár egész szokat­lan módon számol. A hölgy kérésére mindjárt be is mu­tatta a remek teljesítményt. A papagáj megszólalt: »Tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy, három, kettő, egy, nul­la ... a fene egye meg, már megint nem sikerült!« Ami­kor az idős hölgy csodálkoz­va kérdezte, hol tanulta a papagáj ezt a furcsa szöve­get, az eladó elmagyarázta hogy a madár előző tulajdo ncsa a Cape Canaveral-i ra­kétakilövő állomás parancs­noka volk

Next

/
Oldalképek
Tartalom