Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1959. március 28. Megtartották a küldőit kos gyűlést Kadarkúton Megyeszerte folynak a föld­művesszövetkezetekben a tag­gyűlések, köz- és küldöttgyű­lések. Ezeken a tanácskozáso­kon adnak számot a földmű­vesszövetkezetek vezetői az el­múlt esztendőben végzett munkáról. A kadarkúti- fmsz a kaposvári járás egyik leg­nagyobb körzeti földművesszö­vetkezete. Gige, Kinyakovácsi, Hedrehely, Visnye, Hencse, Kőkút községek tartoznak hoz­zá, mint tagszövetkezetek. E helységek mindegyikében meg­tartották a szövetkezeti tag­gyűléseket, majd sor került a Kadarkúti Egyesült Földmű­vesszövetkezet küldöttgyűlésé­nek megtartására is. A beszámolót Csernits Ist­ván, a földművesszövetkezet igazgatósági elnöke mondta el. Olyan eseményeket és adato­kat tudtunk meg az fmsz múlt évi munkájáról, amelyek miatt nem kell szégyenkezni a szö­vetkezet 1770 tagjának. Tavaly bővült az fmsz fel­adatköre: átvette a termény­felvásárlást Kadarkúton, Vis- nyén és Saroltapusztán. A kis­kereskedelmi forgalom az el­múlt évben 17 és félmillió fo­rint volt. Ez az üzemág 234 ezer 6 forintot jövedelmezett. A vendéglátóipar csaknem 3 milliós forgalom mellett 155 ezer 654 forinttal volt nyeresé­ges. A felvásárlás munkája nyomán 70 ezerrel, az ipari te­vékenység ellátása révén 30 143 forinttal növekedett a szövetkezet nyeresége. Min­dent egybevetve 474 ezer fo­rint tiszta jövedelmet ért el a szövetkezet, örvendetesen ala­kult a szövetkezet saját va­gyoni helyzete is. Több mint 2 millió forintot mondhatnak már magukénak az fmsz tag­jai. A vagyonvédelemben javu­lás mutatkozott az előző évek­kel szemben, azonban e téren még mindig van javítanivaló. A raktározási problémákat nem tudták teljesen megolda­ni, s ez nagy befolyással van a szövetkezet jövedelmének alakulására. Az áruk raktár hiányában rongálódnak, ve­szítenek értékükből. Az igazgatóság és felügyelő bizottság az elmúlt évben rendszeresen havonta ülése­zett és 102 igazgatósági hatá­rozatot hozott, amelyekkel irányt szabtak a földműves­szövetkezet feladatai jó meg­valósításának. Nem lehet mindezt elmondani a szövet­kezet tagbizottságairól. A bolt­bizottság, a felvásárlási és a vendéglátóipari bizottság csak papíron voltak meg, érdemle­ges munkát egyikük sem vég­zett. Annál kiemelkedőbb az a lelkiismertes munka, amelyet a szövetkezet kultúrmunkásai Szólád tsz-község követésre méltó törekvése A napokban jártam Szólád termelőszövetkezeti község­ben. Idős, magányos paraszrt- asszonmyal, Barbas Mari néni­vel beszélgettem arról, hogy mivel tölti szabad idejét, va­sárnapjait. Mosolyogva vála­szolt: »Itt nem. kell az olyan öregasszonynak sem unatkoz­nia, mint én... Majd minden vasárnap van a kultórházban színelőadás, vagy bál... Min­dig ott vagyok, mert nagyon kedvelem a színdarabokat, és szeretem nézni, ahogy a fiatal­ság szórakozik«. így hát ő is igazolta a ta­nács vezetőinek állítását, hogy nem hanyagolják el a kulturá­lis munkát, s hogy sikerült 2 téli tervben meghatározott kulturális feladatok nagy ré­szét végrehajtani. De mit is tettek, hogy ezzel büszkélked­hetnek? Először az úttörőkről kell szólni. 30 tagú furulya-zene­kart hoztak létre, s Végh Bé­lámé úttörővezető lelkiismere­tes irányításával sok szép él­ményt szereznek a község la­kóinak. A kiszisták nagy szerepet játszanak a falu kulturális éle­tében. A szóládi fiatalok is szeretnek táncolná, szórakozni, művelődni, és másokat szóra­koztatni, tanítani. Egyik mű­soros teadélutánjuk 2000 fo­rint bevételét a könyvtár fej­lesztésére fordították, hogy azok a fiatalok és öregek, akik olvasni, művelődni akar­nak, több könyvből válogat­hassanak. Bár lezajlott a kör­zeti kulturális bemutató, még­sem pihennek. A Fehér Anna című színművet tanulják, s mutatják be majd nemcsak otthon, hanem a környező falvakban is. Az előadás be­vételéből lemezjátszót, hang­lemezeket vásárolnak. Tíz ta­gú énekkaruk nagy sikerrel lé­pett fel a Tanácsköztársaság A szokolovói kombinát utoléri Angliát és Spanyolországot Észak-Kazahsztánban épül a szo­kolovói ércdúsító kombinát. Nem­régen helyezték üzembe a kom­binát egyik objektumát, az auto- matíkus yasércdúsitó gyárat, amely évente 5 millió tonna ércet dolgoz fel. A kombinát 2 ércbányából áll, amelyek közül az egyik már több mint 1 millió tonna kiváló minő­ségű nyersanyagot adott az uráli gyáraknak. Jövőre helyezik üzem­be a másik, nagyobb kapacitású c'tóbányáfc. Az egész gyáróriás épí­tése 1965-ben fejeződik be. A kom­binát teljes kapacitással dolgozva évente 26,5 millió tonna vasércet termel majd, s ezzel jelentősen túlszárnyalja Anglia és Spanyol- ország vasérctermelését együttvé­kikiáltásának 40. évfordulójá­ra rendezett ünnepségen. A KISZ-szervezet minden tagja kiveszi részét a munká­ból. Köztük Nagy Jancsi, az egyszerű cigánygyerek is, aki a pártszervezetnek is tagja. Közreműködik a kultúrcso- portban, a színjátszóknál, igen jól szaval is. Szerepléséért a községben és a környéken is már igen sok tapsot kapott. Nagy Józsefné tanító sokat segít a kdszistáknak a szín­darabok betanításában. Az öregek is alakítottak kul- túrcsoportot, mo6t tanulják a Dankó Pista című színműve^ Hűsvétkor akarják bemutatni. A község 40 tagú énekkara Szakály József iskolaigazgató irányításával eredményesen tevékenykedik, ök is szerepel­tek a tanácsköztársasági ün­nepségen dalokkal, indulókkal. Kik azok az »öregek«, akik munka után a kultúrcsoport- ban vagy az énekkarban köz-} reműiködínek, szerepelnek’! Csak néhány közülük: Nagy! Dániel, áki a kultúrcsoportban j és az énekkarban. Lojál La-t jós, aki ugyancsak a kultúr-1 csoportban és az énekkarban,♦ Molnár Kálmán, aki az ének-; karban és Mózs Jenő tanács-} titkár, aki szintén az ének-} karban működik közre. Jó munkát végez az ön-} kentes tűzoltó testület is.; Tagjai rendszeresen eljárnak} a kiképzésekre, foglalkozások- í ra, részt vesznek az esetleges | tüzek eloltásában, ök is ala-♦ kítottak kulitúrcsoportot. Ta- ; nuljáík a Csikós című három-} felvonásos népszínművet. Az ! előadás bevételéből egyen-; rühát és más felszerelést kí­vánnak vásárolni. Majd minden vasárnap ösz- szegyűlnek a szóládiak a kul- I túrházban. Hol színdarab, hol valamilyen bál szórakoztatja őket. A farsangban még a pártszervezet is rendezett egy jelmezes bált Tálán nem mindig volt sikeres a színda­rab kiválasztása, talán nem mindig adták elő kellő szín­vonalon, de a község törekvése a kulturális igények kielégí­tésére követésre méltó. Szólád kültelkén, a szőlő­hegyen lakik jó néhány csa- Iád. ök is összefogtak, s elha­tározták: a gazdakör számára közös erőből építenek egy he­lyiséget. Tízezer forint értékű♦ társadalmi munkát vállaltak.} Ifj. Mohai István, Haász Já-i nos, Hegedűs János, Felde; Zoltán és a többiek örömmel j végzik ezt a munkát, hogy} minél előbb nekik is legyen; helyük, ahol összegyűlhetnek,» olvashatnak, szórakozhatnak,'♦ vagy éppen tudásukat gyara-! píthatják. (Szalai). végeztek. A kadarkúti ének­kar és a hedrehelyi népi együttes sok szerepléssel öreg­bítette jó hírnevét. A szövetkezet 1958-ban 15 fegyelmit volt kénytelen le­folytatni a dolgozói ellen. En­nek eredménye többek között négy elbocsátás, több írásbeli és szóbeli megrovás volt. 106 esetben ugyancsak szövetke­zeti dolgozók kisebb-nagyobb károkat okoztak a földműves­szövetkezetnek. 53 esetben kár­térítésre kötelezték a mulasz­tókat. Tovább fejlődött a szövet­kezet a múlt évben is. TÜZÉP- telepükön mésztárolót építet­tek. Hedrehelyen rendbehozták az italboltot, a hencsei italbolt­ba és a kadarkúti cukrászdá­ba korszerű pultokat vásárol­tak. Az összes egységeket el­látták gyorsmérleggel, a ka­darkút! italboltot kisvendéglő­vé alakították át. Gigenagy- pusztán felvásárlóhelyet léte­sítettek. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséből szinték kivet­te részét a kadarkúti fmsz. Már a múlt évben igazgatósá­gi és egyéb üléseken, valamint a vezetőségi tagok oktatása al­kalmával sok szó esett a falu szocialista átalakításáról. A földmüvesszövetkezet dolgozói segítették Kadarkút, Visnye, Hedrehely, Hencse, Kőkút szö­vetkezeti községekké szerve­zését. A földművesszövetkezet ve­zetői ebben az évben is lelki- ismeretes munkát kívánnak végezni a falu ellátása és a felvásárlás megjavítása cél­jából. A boltok bőséges áru­készlettel várják vásárlóikat. A felvásárlásra is megfelelőén felkészültek. A kereskedelmet tovább fejlesztik. így pl. Ka­darkúton önkiszolgáló élelmi­szerboltot és a textil szaküzlet keretében önkiválasztó cipő­boltot hoznak létre. Az igazgatóság beszámolója után hozzászólásokra került sor. Csalos Lajos rinyákovácsi küldött a felvásárlás hiányos­ságait tette szóvá. Szabó Fe­renc és Csikós József ugyan­csak rinyákovácsi küldöttek, a helyi bolt építését sürgették. Fodor Lajos kőkúti küldött a tapazdi italbolt létrehozásáért szállt síkra. Ezután a küldöttgyűlés elfo­gadta a határozati javaslato­kat, amelyek a nyereség fel­osztásának mikéntjét és a to­vábbi feladatokat tartalmaz­ták. Dévai Zoltán Sok új termelőszövetkeze­tünk alakult a közelmúltban. Amint hozzáfogtak a közös termeléshez, egyik legfőbb gondjuk az volt: hogyan mér­jék a végzett munkát, és ho­gyan vegyék nyilvántartásba az egyes tagok teljesítményét. Éppen ezért szükséges ezúton is ismertetést adni a munka­egység-rendszerről. A szövetkezet tagjai nem szolgálati viszonyban állnak a termelőszövetkezettel, hanem gazdái annak. A tagok végzett munkájának javadalmazása ezért nem a munkabér-rend­szeren alapszik, hanem a kö­zös jövedelem elosztásának formáját veszi fel. Szükséges volt tehát a közös gazdálko­dásban egy olyan különleges értékmérőt találni, amely a teljesített munkát egységes mértékkel mérlegeli és értéke­li. Ez a különleges értékmérő, a munkaegység. A munkaegység rendszer lényege, 3. A végietí munka mérése és nyilvántartása a tsz-ekhen másik a munkaegység, amely- lyel a munkákat arányosan és igazságosan értékeljük, és amely egyben a jövedelem el­osztásának is legfőbb alapja. A napi teljesítménynorma az a munkamennyiség, amelyet egy átlagos képességű ember a munkanap helyes kihaszná­lásával el bír végezni anélkül, hogy az az egészségére ártal­mas denne. A munkaegység­könyv az egyes munkanormák helyes megállapításához irány­normákat ad. Ezek a miunka- normák csak irányszámok, melyeknek segítségével min­den tsz kialakíthatja a helyi normákat. A tsz-nek jogában áll a megadott határszámokon belül a normákat csökkenteni vagy növelni. Például vegyünk egy iránynormát: kukoricaka­pálás egyeléssel, laza talajon 650—850 négyszögöl, III. mun­kaosztállyal, melynek elvégzé­se esetén egy fő részére 1 munkaegység írható jóvá. Ha az egyelendő vagy kapálandó kukorica földje'perjés, a köz­gyűlés határozata alapján , a megadott 650—850 négyszögö­les iránynormát csökkenteni lehet, mondjuk 400—600 négy­szögölre. Ismétlem, hogy csak­is a teljesítmény előírást áll jogában a tsz közgyűlésének megváltoztatni. Az osztályba sorolást, valamint az előírt munkaegységet megváltoztatni nem szabad. Az ilyen teljesítmény előírás csökkentésének célja az, hogy a rossz minőségű, vagyis a már említett perjés föld keve­sebb négyszögölének megkapá- lásával is ugyanannyi munka­egységet tudjon a tag elérni, mint a jó minőségű föld több négyszögölének megkapálásá- val. (A 400 négyszögöl perjés föld kapálásához kb. olyan munkaerőkifejtésre van szük­ség, mint egy jó minőségű 600 négyszögöléhez.) A vezetőség feladata, hogy a gazdasági munkákat év közben figyelje, és ennek alapján meg tudja állapítani azt, hogy mely mun­katerületeken szükséges a tel­jesítmény előírások csökkenté­se. A' helyi normák nem min­denkorra érvényesek, hanem azokat évről évre változtatni kell. A munkateljesítmények- ugyanis a fejlettebb munka­módszerek (gépesítés, tökéle­tesebb munkaeszközök, helyes munkaszervezés) segítségével állandóan emelkednek. Na­gyon kell ügyelni arra, hogy a teljesítménynormákat ne ala­csonyra szállítsák, mert ez ,♦ meglazítaná a munkafegyel- } met, és munkaegységhigítást ; idézne elő. A teljesítménynor- ; mák le- és felfelé való kiigazí- ♦ tása nemcsak a növényterme- | lésre vonatkozik, hanem az } állattartás, a segédüzemek, va­hogy a szövetkezetben előfor­duló összes munkákat egy kö­zepes, átlagos munkához ará- nyítja, és különböző osztályok­ba sorolja. Az ilyen közepes munka normájának teljesítése egy munkaegységnek számít, és ez szolgál mértékül a külön­böző osztályokba sorolt mun­kák értékeléséhez. A munkák osztályba sói olásánál a követ­kező három fő szempont ér­vényesül: t A munka elvégzéséhez •* * szükséges erőkifejtés {igazságtalan volna a kaszá­lást egyformán értékelni a hullóalma szedéssel); O a munka elvégzéséhez “• szükséges szakértelem (helytelen volna, ha a szőlő­metszést ugyanúgy értékel­nénk, mint a kevesebb szak­tudást igénylő sarabolást); a munkák fontossága (fontosabb a fogatos gé­pi kapálásnál a kapakezelő munkája, mint a lóvezetőé). E három fő tényező figye­lembevételével a mezőgazda- sági munkákat 7 osztályba so­roljuk, és az egyes osztályok­ba tartozó munkák napi nor­májának teljesítéséért járó munkaegységet 0,50—2 mun­kaegységben állapítjuk meg, osztályonként 0,25 munkaegy­ség emelkedéssel. Ennek alap­ján az I. osztályba sorolt mun­ka után 0,50, a VII. osztályba sorolt munka után 2 munka­egység számítható fel. A tagok által végzett mun­kák helyes értékeléséhez két tényezőre van szükség. Az egyik o napi teljesítménynor­ma, amellyel mérjük a vég­zett munka mennyiségét, a <5^ akta fi a ftarkasítái! árcius 18-án vendégek érkeztek Nagyatádra, és a községi parkban telepedtek le. Először azt gondol­tuk, hogy valamiféle cirkusz előfutárja jött terepszemlét tartani, később azonban kiderült, hogy neon cirkuszosok jöttek, hanem körhintások és lövöldések. Egyszóval, aho­gyan hivatalos helyen hallottam: »Szórakoztató Vállalat«. Valóban szórakoztató, mondhatnám túlságosan is szó­rakoztató. Különösképpen azok számára, akik szeretik a szépet és virágot. Mert az utóbbi időben másról sem esett szó, mint arról, hogy miként adhatott a községi tanács engedélyt arra, hogy a vállalat a parkban telepedjen le. Megtudtuk azt is, hogy egy hónapon át fogják szó­rakoztatni az aitádáakat a Szórakoztató Vállalat dolgozói. Hangszórói — három tekintélyes hangszórót szereltek fel különböző irányban — egész nap szórakoztatnak. Néha már a guta kerülgeti a Széchenyi tér lakóit a sok Cstoi babától és a Csacsacsától. Csütörtökön és vasárnap este kilenc óra körül még mindig bömböltek a hangszóróit. Igaz, hogy a csendrendelet csak 10 órától bünteti a csend­háborítóikat, de a korábban pihenni térő dolgozó embe­rekre is kellene gondolni. Végül egy kérdés a községi tanácshoz. Ha valóban szívügye a parkosítás — s ebben nem is kételkedünk —, akkor miért adott engedélyt arra, hogy a Szórakoztató Vállalat a parkban telepedjen le? Miért nem a vásártérbe küldték? Végh .tözsFÍ levelező Panni tanítónő lesz Ékes Annának hívják teljes nevén, és a hivatalos felelet hozzáteszi még: anyagköny­velő a Déldunántúli Áram­szolgáltató Vállalatnál. A portán Németh Erzsébet (a munkaügyi osztályon dol­gozik különben, most itt he­lyettesít) igazít el: — A fo­lyosón balra menjen... Míg beszélgetünk: elmond­ja, hogy Annuska (ő így mondja) is KISZ-tag, ő maga pedig a szervezet gazdasági felelőse; hogy eddig bizony nem sok mindent csináltak, de rendszeresen megtartják a KISZ politikai kör előadásait; most éppen színdarabot ta­nulnak április 4-re. Az irodában, az íróasztalok bástyája mögött hárman dol­goznak. Számlák, bizonylatok, és csak ők tudnák mindennek elsorolni a nevét, amivel a napi nyolc órán át foglalkoz­nak. Panni (önkéntelenül va­lamilyen közvetlenebb meg­szólítást keres az ember a szigorúbb Anna helyett, amely még hangulatilag öreg­bíti is ráadásul, s ezt még egy férfi sem merte —- én sem — eszébe juttatni a nőknek), szóval Panni éppen valami­lyen iratok összekapcsolásá­val foglalatoskodik. Komoly­mosolygós arccal emlékezik: — Kaposvárott, 1957-ben érettségiztem a leánygimná­ziumban. Jó rendűén. Még a gimnáziumi évek előtt elha­tároztam, hogy pedagógus le­szek. Vagy nem is úgy hatá­rozza el az ilyesmit az em­ber? Nem tudom, csal' valahonnan magától jön ez a gondolat, és már nem terv, szándék tovább, hanem éle­tünket meghatározó szükség- szerűség. — Magyar—ének szakra je­lentkeztem a Pécsi Pedagó­giai Főiskolára ... Helyszűke miatt... És ősszel dolgozni jöt­tem, megtanítottak könyvel­ni. Nagyon szeretem munka­körömet. — Szétnéz az asz­talon, az irodán. — A havi zárlatot készítjük, bizony sok a munka ilyenkor — nem pa­naszkodva mondja. — Most jött az árváltozás is, és én végzem az üzemi konyha ad­minisztrációját. A nyersanyag kivételezésnél ott kell lennem, nyilvántartanom a felhasz­nált és készleten maradt mennyiségeket. Minduntalan meg-megáll, s biztatnom kell: mondjon még valamit, mert így csak nyúl­farknyi riport lesz belőle. — Most jelentkeztem ismét az itteni, ősszel induló Felső­fokú Tanítóképző Intézetbe. A felvételi vizsga körülbelül júniusban lesz irodalomból, rajzból és énekből. Ez utób­bitól nem félek, két éve már, hogy zongorázom. — A könnyű vagy a ko­moly zene érdekli? — Természetesen a komoly. Igaz, régen gyakoroltam már, és az utóbbi időben gyakran játszottam — csak úgy, a ma­gam órakoztatására — könnyebb muzsikát. Persze, azért a komoly az igazi. őrá is illik kedvenc zenéjé­nek jelzője. S még néhány zin arcvonásaihoz (Károly Józsefné, csoportvezetője sza­ilamint az egyéb mezögazdasá- vatval): csendes, szorgalmas,. ^ munkák területére is. segíteni kész mindig, munka-; A munkaegységgel való szá­ját becsületesen es jól latja el,; ntolás elsajátítása és a szemé- neha ke so estig, éjfélig is itt | ]yes enenörzés gyakorlása szá- marad dolgozni, ha szukse- . mos késői hibát/ elégedetlen- 0es- . , , .„! séget és bizalmatlanságot előz — Nova szeretnek kerülni. ♦ meg ezért fontos a már em- Azt nem mondom, hogy Kapós- f lítettek szerint is> hogy a ter_ várra, de valahova ide, a ko-} melőszövetkezet a munkegysé- zelbe szüléimhez. Könnyebb j gek jóváírását helyesen végez- lenne, meg a húgom is tanul,} ze Nagyon fontos, hogy a most gimnáziumban, aztán to- j végzett munkát rendszeresen vább akar. Én is segíthetnek | nyilvántartásba vegyék. Ennek majd... } alapja a napi teljesítmény Meixner Lászlóné (ő a har-% pontos felmérése, illetve szám- madik, akivel ötvenhét óta j bavétele. A teljesítmények el- együtt dolgozik Panni) is csu- ; könyvelését megkönnyíti a pa jót mond munkatársáról. } nagyüzemi munkaszervezetek — Kívánjuk, hogy sikerül-\~ brigád munkacsapat — lé­jön felvételi vizsgája, de ♦ te. A munkacsapatvezető köte- azért sajnáljuk majd, ha el-} lessége felmérni a tagok által megy tőlünk — mondja Ká-1 végzett munkát s a teljesít- roly Józsefné. } ményt beírni a tagok könyvé­— Kérem, mondjanak egy Lb®és a. munkacsapatkönyvbe, icike-picike hibáját legalább, ♦ °yana kor kiszámítja és be­mert aki nem ismeri őt, azt Vegyf a teljesitmenyert jaro hiszi, egy földreszállt angyalt™-^kaegysegeket is. Vegyünk lehet. - A munkaügyi osz.}fST Pe dat. Fogatos ekevei, ko­tályon Székely Sándor ősz-}tott .t.alajon . 7°0—1000 negy~ tályvezető, Bakó József nor-} “ogcI.. a szántás napi irany- mavezető nemet intenek. ; maja. Ha a közgyűlés 1000 _ , ♦ négyszögölben állapította meg Persze, hogy nem, ati-{a helyi normát, akkor 1000 gyal, de semmi kifogas nem* négyszögöl feiszántásáért 1 volt ellene soha. } munkaegységet kell a fogatos­— Nemcsak mint munkás, inak jóváírni. ’hanem embernek is beesnie- j A munkaegységkönyv .pon­tes, igaz Salamon Janos . tosan megmutatja, melyik munkaügyi eloado így fejezi l munkát hogyan kell elszámol- be jellemzeset. jni. Ezt ne hanyagolják el az Mit tehettem volna mást, t új szövetkezetben, mert a mű­én is őszintén kívántam: tel- ; lasztás pótlása később sok jesedjék, váljék valóra régi | nehézségbe ütközik, és egye- vágya. Váljék valóra a régi ♦ netlenséghez, viszályhoz vezet- gondolat: Panni tanítónő lesz. tne. } Csapó Sándor, Virányi Pálja megyei tanács tsz-revizoiÄ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom