Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

Légy jó mindhalálig ÜNNEPI CSOKOR Lelkes hangú, ünnepélyes csapatgyűlések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján Móricz Zslgtnonő kisdiákját Úgy ismerjük, mintha látnánk. Kilép a könyv soraiból, Bánk mosolyog lapjairól. Megszerettük Jóságáért, Törhetetlen szorgalmáért, Így lett 6 a kispajtásunk, Legkedvesebb olvasmányunk. Debrecenben nem is jártunk, Mégis szinte odalátunk. Milyen hideg a téli szél, Nincsen kalap Misi fején. Ha meghívja úri barát, Nem érzi 6 ott jól magát. Nem is tudta, csak most látja, Mily szegényes a kabátja. No de az észt nem ott adják, Hol a rangot osztogatják, Mert leckéjét mindig tudja, Falusi ács kicsi fia. Keres is már, nincsen gondja, Es ha pénzt küld édesapja, Visszaküldi megduplázva Pénzt kereső fiacskája. Amikor nagy bánat éri, És senki őt meg nem érti, Mennyit szenved, mig sokára Kiderül az igazsága. Ha valaki elfelejti, Milyen is volt Nyilas Misi, E könyvében mindent elmond A nagy író: Móricz Zsigmond. Nyilas Misi mihozzánk szól A könyv minden oldaláról; Első sortól utolsóig: Légy Jó, légy Jó mindhalálig. JOBBÁGY FERENC, TIBOR VH. O. 171. sz. Berzsenyi Dániel Úttörőcsapat, Kaposvár. Kaposvár úttörőcsapatai március 21-én bensőséges csa­patgyűlése ken emlékeztek meg a nagy évfordulóról. A meg­emlékezéseken az újságíró szakkör tagjai is részt vettek. Tudósításaikból kötöttük egybe az alábbi csokrot. nak, majd a jelentések le­adása után megkezdődött a műsor. Az ünnepségen ki­válóan szerepelt az iskola énekkara, sok szép szavalat is hangzott el. A műsor fénypont­ja Száméi elvtárs felszólalása volt, aki kommunistává fej­lődésének éveiről, a Tanács- köztársasággal kapcsolatos él­ményeiről beszélt. Elmondotta, hogy azért lett kommunista, mert a kommunizmusban lát­ta az igazságot és azt az erőt, amely le tudja győzni az el­nyomókat Előadását hosszan tartó, lelkes taps fogadta . A 40. évforduló alkalmából ez a szépen megrendezett ün­nepség mély nyomot hagyott a pajtások szívében. A Berzsenyi iskolában Március 21-én, szombaton j délelőtt már jóval az ünnepély [ megkezdése előtt izgatottan k gyülekeztek a díszbe öltözött (pajtások az iskola udvarán. Az (ünnepség az odaadó munkával, (szépen feldíszített tomaterem- (ben volt. Az emelvényen az (iskola igazgatóján kívül a (meghívott vendégek között he- (lyet foglalt Száméi Dezső elv­étére, a 19-es események (részvevője, a Tanácsköztársa- (ság harcos kommunistája is. (De ott volt az úttörőcsapat > patronáló vállalatának igaz- I gatója, az Úttörő Szövetség me- I gyei és városi titkára is. A harsány kürtszóra min- [denki feszes vigyázzba vágta [magát, tisztelegtek a zászló­Neményi Márta SZÉP EMLÉK Kedves levél érkezett az egyik nap hozzám. Az újságíró szakkör küldte, és meghívott összejövetelükre. Ennek nagyon örültem, és meglátogattam őket. Örömmel fogadtak, megmu­tatták munkájukat, és beavattak a szakkör titkaiba. Két óráig tartott a szakköri foglalkozásuk, de nekem nagyon rö­vidnek tűnt ez az idő. Megismerkedtem egy aranyos kislány­nyal, aki a tízpercben elkalauzolt az úttörőház társalgójába. Itt igen szép és érdekes játékok, újságok, könyvek várják a gyerekeket. Csöngetés után felmentünk a szobába. A kedves pajtá­sok minden kérdésemre válaszoltak, és elmondták, hogyan készül egy-egy riport Amit láttam, mind nagyon szép volt, így kedves és szép emlékkel tértem haza. Balogh Piroska VI. oszt. tan., Kaposvár, Eötvös u. 2. szám Jlatinka Sándor né az úttörők között |Egy klub-délutánon ♦ Az 1848-as március 15-i forrada­♦ lom méltó megünneplésére klub- | délutánt rendezett a cseri iskola X az Üttörőházban. Már a műsor X összeállítása, rendezése biztosítot- t ta a sikert. A szereplők tudása és { játéka teljessé tette az élményt. A 48-as idők varázsát, hangulatát keltették életre. ♦ Az ünnepi beszéd valóban ün- I népi volt, amely közbeékelve az ♦ egyes műsorszámokat átfogta, és | érzelmeket keltőén az egész mű- > sort betöltötte. Olyannak tűnt, [mintha a 48-as idők nagy napjai- l nak egy-egy szellemi gyémántja [ lenne kiragadva és gyönyörű ék- [ szerré összcfoglalva. I Ilyen volt szellemi kincsünk i egyik legszebbje, a »►Nemzeti dal-«, X a szabadság szeretetének örök X szikrája, amely lángra gyújtotta a ♦ hazaszeretetei. A dal mindig ma­Í gasba száll, s fel, magasra, az elnyomók fölé emelte őrökre negy­vennyolc hőseit. Elbújlak, gyávák, semmivé let­tek az elnyomók, mert »feltámadt J a tenger-«, a sok-sok hős. Petőfi A Petőfi iskolában A Petőfi iskolában 10 óra­kor kezdődött az ünnepély. A lázasan várakozó gyerekek hirtelen elcsendesedtek. Az ajtón az igazgató bácsi és az úttörőcsapat vezetője lépett be. Miután elfoglalták helyü­ket az emelvényen, az úttörő rajvezetők jelentést tettek a csapatvezetőnek, majd meg­kezdődött a műsor. Sok szép szavalatot hallhattunk, szépen énekelt az énekkar is. Az ün­nepi beszéd, melyet az iskola igazgatója tartott, mély hatást váltott ki a hallgatókban. Schwarcz Tamás E naptól kezdve: Tóth Lajos Által ános Iskola A Május 1. utcai iskolában az ünnepélyes csapatgyűlésen mindkét csapat teljes létszám­mal megjelent. A jelentés után Tóth István, az 588. számú Tózsef Attila úttörőcsapat ve­zetője felolvasta a Forradalmi Nyomolvasó Parancsnokság 4. sz. díszparancsát, majd meg­választották a II. országos út­törőtalálkozó küldötteit: Gu­lyás Sándort és Légrádi Ibo­lyát. Az évforduló ünnepsége annak jegyében folyt le, hogy az iskola mától kezdve az 1919-es somogyi mozgalmak egyik lelkes vezetőjének, Tóth Lajosnak nevét viseli. A mártírhalált halt hősről uno­kája: Gáspár Katalin emléke­zett meg. A szavalatokkal kö­rülvett ünnepi beszéd után hirtelen megperdült a dob, és kisdobosok vonultak be kék nyakkendővel kezükben. Büsz­kén, öntudatosan mondták Muzslay Emőné csapatvezető után a kisdobos fogadalmat. A kék nyakkendőket vörös nyak­kendőd úttörők kötötték a kisdobosok nyakába. Az újonnan felavatott kis­dobosok szavalataival, majd az Internacionálé eléneklésé- vel ért véget az ünnepély. Jegesy Andrea Négy hét (BlLltyátiálxCLtl (Naplójegyzetek) Huszár Carmen írása Brahms autogramja A századfordulón igen ked­veltek voltak a fából készült legyezők. Johann Strauss fele­ségének is volt ilyen legyező­je, amely arról volt nevezetes, hogy minden egyes pálcikájára híres személyiségek auto­gramjukat írták. Johann Ä a tcugci", a sun-suH uoa. j. o wi < , , . {Sándor: -Egy gondolat bánt en- Strauss felesege ezt a legyezőt * gémét« c. versének elszayalásával Brahmsnák is odanyújtotta l/ÁRNA a múlté lett, ' ahogy Szófiába meg­érkeztünk. Az itt töltött egy hét nem volt elég ahhoz, hogy Bulgária fővárosának minden fontosabb nevezetességét meg­nézhessük. Szófia parkjai va­lóságos rozsaligetek. Amikor egy-egy ilyen rózsákkal tele virágoskerten végigsétáltunk, mindig kedvesebb és kedve­sebb barátainknak éreztük azokat, akik megadták a le­hetőséget e sok szép megisme­réséhez. Bolgár vendéglátóink nagyon, gondosan láttak el minket. Ez a gondosság nem­csak arra terjedt ki, hogy mi­lyenek legyenek ételeink, ha­nem arra is, hogy tapasztala­tainkat, ismereteinket gyara- píthássuk. Sok szépet nyújtott nekünk a bolgár főváros tu­dásunk gyarapitása szempont­jából. Múzeumokat, intézete­ket, intézményeket tekintet­tünk meg. A hadtörténeti mú­zeum sok újat mutatott a Vár­nában látottakhoz képest. A hadimúzeum, megtekinté­se után a szófiai Uttörőházat látogattuk meg. Mit is mond­jak erről? Ezek a szavak, hogy »gyönyörű volt itt minden«, nem. fedik az igazán szépre il­lő kifejezést. Ilyen szép úttö­rőházat még sehol sem lát­tunk. A repülőszakkör alkotá­sai különösen szépek voltak. Nem csoda, hogy büszkék er­re a bolgár úttörők. És mert az, ami itt van, minden, min­den úttörömunka. nagy örö­münk telt benne. C orra került a Dimitrov- mauzóleum meglátoga­tása is. Ez különösen érdekelt bennünket. Ugyanis Dimitrov- ról itthon is sokat hallottunk. A mauzóleum bejárata előtt ka­tonai díszőrség állt. Éppen akkor érkeztünk oda, amikor az őrségváltás folyt. A mauzóleum széles folyo­sóján végighaladva jutottunk el ahhoz a helyiséghez, amelyben halottas ágyán fel­ravatalozva feküdt a bolgár nép nagy fia, Dimitrov. Friss, mindig friss virágok, virág- koszorúk között pihen a ha­lott. Megható ez a ravatal. A bolgár nép hálája és szere te te sugárzik vissza minden vi- j rágsziromról. Minden, ami kö- ■ rülötte látható, a tisztelet •megnyilvánulását tükrözi. j Ezután folytattuk útunkat, hogy a főváros egyéb neve- , zetességeit is megtekintsük. Nagy volt a meglepetésünk, amikor az egyik park árnyas 1 sétányán pihenve magyar be­szélgetést hallottunk. Magyar . úttörők voltak közelünkben. Pillanatok alatt közöttük tér* mettünk. Nagyon megörültünk egymásnak. Mert bármennyi­re jól éreztük is magunkat a kedves vendéglátó bolgárok között, és bármennyire örömteljesen múltak is napja* ink a baráti népek úttörőinek társaságában, mégis jó volt magyar úttörő testvérekkel ta­lálkozni. Nagy élvezet volt számunk­ra a vásárlás is. Szófiai tar­tózkodásunk idején ugyanis 60—60 leva költőpénzt kap­tunk fejenként. Úgy siettünk vásárolni, mintha muszáj lett volna az első nap elkölteni va­gyonúnkat. Az utolsó napon vittek el bennünket a Nagy Áruházba. Jaj, de ekkor már csak néztük a szebbnél szebb dolgokat, mert pénzünk köz­ben elúszott. Uazautazásunk napján a 11 reggeli elköltése után előálltak az autóbuszok. Eze­ken mentünk ki a szófiai rep­térre. Itt magyar repülőgép várt reánk. Búcsúzkodás után beszálltunk a gépbe, amely aztán pillanatok alatt a ma­gasba emelkedett. Néhány bú­csúpillantás még a bolgár fő­városra, és szálltunk vissza, hazafelé. Hozzátartozóink viszontlá­tásának örömét egy kicsit mintha megzavarta volna a pajtásoktól való elválás gon­dolata. De aztán ment min­denki a maga útján. Vissza, haza. Az otthon, a régi is­kolatársak körébe, hogy foly­tassuk ott, ahol pár héttel ezelőtt abbahagytuk. Persze, most már valamivel több is­merettel, több megalapozott^' Sággal folytathatjuk tanulá­sunkat. Útközben összehason­lítottam Bulgáriát a mi ha­zánkkal. Itt is, ott is dolgozó, békét szerető és akaró em­berek élnek. És amint a távoli országok úttörőit megismertük, meggyőződhettünk arról, meny­nyire él mindannyiuk lelkében a vágy, hogy a világ dolgozói valamennyien testvéri össze- tartozandóságban élhessenek. Lehet-e ennél szebb cél? Mi, magyar úttörők is ennek aka­rását tűztük zászlónkra. És hisszük is, hogy a világ jobbik fele diadalra viszi ezt a zás-T^t! fis most, hogy búcsút m» tek Bulgáriának és mindannak, ami ott szép és kedves volt, az emlékezés tisz­ta fényében gondolatban ma­gamhoz ölelek minden pajtást a boldog viszontlátás reményé­ben. Előre! (Vége.) Varga Mária őrsvezető aláírást kért a mártír özvegyétől E is rámutattak az akkori hősökre, i akik vágytak harcolni, vagy ha {kellett, meghalni a szabadságért. { A szabadság Napja örökké rá­ír gyogni fog, és éltet bennünket, {nem rabolhatják el tőlünk többé {se börtönökkel, se hóhérokkal. • Erről tett tanúságot ez a szép mü- { sor Is. t DANI BORBÁLA, az újságíró szakkör tagja. egyszer, azzal a kéréssel, hogy írjon rá néhány hang­jegyet. Brahms nem gondolko­zott sokáig, hanem ráírta Jo­hann Strauss: Kék Duna ke- ringőjének első taktusait, old­ja pedig: -Sajnos, nem Jo­hannes Brahms szerzeménye!* DIÁKHUMOR tábori ebéd A pajtások ebédhez sorakoznak a táborban. Vezető: Mutassátok a kezeteket! Pisti, neked még piszkos a kezed! FEJTSD MEQ! — Keresztrejtvény — \ íwjÉ VI tMBMifÉÉÉ Búcsúzás közben a Petőfi iskola úttörőcsapata virággal ked­veskedett Latinka Sándoménak . Vízszintes: 1. Közmondás. 14. X Azonos magánhangzók. 15. Lendü- X let. 16. Ugrál, mint a ... kecske 117. Fém. 18. Kettőzve cukomév. X19. Emberi testrész. 23. Ország, X melyben élünk. 25. Fedő réteg. 21. ♦ Kiszélesedő utca. 26. Veszprém ♦ szép természeti völgye. 27. Fiatal ♦ nő (utolsó négyzetben kétjegyű). ♦ 28. H. H. E. T. 33. Nem holnap, t 34. Kályhabélés. 35. Allatlakás. 36. X Nem lát. 37. Régi súlymérték. 38. ♦ Halál ellentéte. 39. Irta régiesen. ♦ 40. Lakat. 4L %Vissza: alul a viz- X nek ... 42. A szerénység ellentéte. 143. parancsolója. 44. Von. 45. Z Gyógyító. t Függőleges: 2. Friss. 3. Két ma- X gánhangzó. 4. A vegyületek épí­ä tőköve. 5. Vissza: feltételes kötő­szó. 6. Hibáz. 7. Étkezés. 8. Kutya. 9. Perzsa uralkodó volt. 10. Indí­ték. 11. Nemes fém. 12. Tekint, része. 43. Friss. 44. H. S. 45. Ezen ! * 14. Közmondás. 20. Lépeget. 22. a hangon sír a pólyás. Repedés. 23. Épület. 24. Finom fa- Beküldendők: vízszintes 1. és lat. 29. Két szó: vízbeiv élő állat, függőleges 14. X gyilkol. 30. T. O. T. 31. Névutó. Beküldési határidő: 1959. április 132. Kopasz. 33. Tisza mellékfolyó- 3. Címünk: Úttörő Szövetség Me- % ja. 35. Vissza: igazságtevő. 36. Vi- gyei Elnöksége, Kaposvár, Baj- t rágtartó. 37. L. J. V. S. 39. írás- csy-Zsilinszky u. 1/c. * művek szerzője. 40. Tör. 41. Fej Múltkori keresztrejtvényünk he­1 *0 4 S 6 7 8 9 10 íi 12 13 14 Ipipii ijjiy 15 lllil!16 iiiiii 17 V 18 iiiiiii19 | 20 ill!21 22 11 !::::: |23 ::::::1 | ::::: 24 üli!:!25 Ili 26 1 27 [ iiiiii 28 29 ao m ::!!!: j31 iiiii! 32 illlil ••*••33 üli 34 35 lllil36 :::::: 37 38 jjjjj; 3 9 :::::: 40 Ül::: 41 42 ::::ü|43 :::::: 44 :::::: 45' 46^ > 1 lyes megfejtése: Vízszintes 1. El­ment a madárka. 59. Anyám, édesanyám. Függőleges: 1. Éliás, Tóbiás. 14/a. Márványkőből. Könyvjutalmat nyertek: Balogh Piroska, Kaposvár, Eötvös u. 2. Gyurkó Rózsa, Gálosfa, Kiss' Já­nos, Kaposvár, Mező u. 37. Tóth Katalin, Nagyatád, Kolozsvári u. Mit szólnál, ha én is ilyen kézzel ülnék le az asztalhoz? Pisti pajtás: Az illendőség meg­tiltaná, hogy figyelmeztessem a vezető pajtást. RÉGI FEGYVEREK Történelem órán a tanár fel­hívja Robit: — Milyen régi fegyvereket is­mersz, Robi? — Dárda, nyíl, buzogány . . . — Többet nem tudsz? Hát tegez, fiam, tegez. — Kérlek, tanár bácsi. JÍAGY ÖRÖM A kis csirke futva érkezik haza. — Anyu, azt mondta a tanító né­ni, már egészen tyúkeszem van! TÖRTÉNELEM ORAN Tanár: No, kislányom, mit tudsz n. András uralkodásáról? Erzsiké: n. András uralkodása idején IV. Béla volt a király. JÖL MEGMONDTA: Tanár: Ki tudja megmondani, miért nevezték a tatárokat tatá­roknak? Marika: Azért, mert hasonlítot­tak a mongolokhoz. Tanár: De kik voltak azok a mongolok? Marika: Azok, akik hasonlítottak a tatárokhoz. Beküldték: Fűlsz Anna, Ta­ra ny, és Lángi Erzsébet, Mareaáu

Next

/
Oldalképek
Tartalom