Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-22 / 69. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Yasämap, 1959. március 22. LETENNI A FEJSZÉT! Sokszor elmondtuk már, hogy fában szegény ország vagyunk, fabehozatalra szorulunk. Nem pusztítani, hanem növelni és nevelni kell fáinkat. Mégis mit tapasztalunk? Szinte rönkhegyek nőttek a gatterek mellett. Egyik-másik földmuvesszövetkezet a nagy volt kellően átfogó, mivel a más tennivalók erről a fontos nemzetgazdasági ügyről elterelték a hatóságok figyelmét. A baj bekövetkezett — a Iefű- részelt akácot már nem lehet élővé varázsolni. De arra volt még mód a múlt napokban, hogy a megyei szakigazgatási kínálat miatt engedélyt próbál szerv megálljt parancsoljon a szerezni fafelvásárlásra. Sok további fakitermelésnek. En- helyen a falusi udvarok nagy nek értelmében a korábban kirészét frissen kivágott fák ra- adott engedélyre sem szabad kásái foglalják el. Mosdóson a fát kivágni a tanácsi területe- magánosok egy kisebb erdejü- ken. A közúti szállítások ellen- ket annyira megtizedelték, őrzésének megszigorítása, a fehogy abból felújítás nélkül nem válik ismét erdő. Hogyan történhetett meg az idei tél végén a fák mértéktelen kipusztítása? A tanácsi felügyelet alá tartozó területeken tanácsi engedéllyel lehet fát kitermelni. Ki-ki kért is, kapott is engedélyt meghatározott mennyiségű fa kivágására, de sokszor túllépték a határt. Az ellenőrzés ugyanis nem lelősség utólagos megállapítása és a fakitermelésben vétkesek megbüntetése nem maradhat el. Mindezeken túlmenően azzal lehet valamit jóvátenni a véghezvitt nagy pusztításból, ha most, a tavaszi fásítási idényben megyeszerte minél több csemetét és su hangot ültetnek el. IBUSZ társasutazások az NDK-ba Az IBUSZ négy-, nyolc-, tizenkét napos társasutazásokat szervez a Német Demokratikus Köztársaságba. Budapesttől Drezdáiig és vissza, külön repülőgép, a Német Demokratikus Köztársaságban külön autóbusz. szállítja az utasokat. A négynapos csoportok Drezdát, Lipcsét, Meisseni, valamint a »Szász Svájcot« tekintik meg. Részvételi díj 1338 forint. A nyolcnapos csoportok a felsoroltakon kívül Erfurtot. Wei- mart, Buchenwaldoit és Mark- léberget is megtekintik. Részvételi díj 2492 forint. A tizenkét napos csoportok pedig ezenkívül még Kari Marx- stadtot, Disenachot. Wartburgot és Jenát is meglátogatják. Részvételi díj ennél az utazásnál 3420 forint. Jelentkezni lehet az összes budapesti és vidéki IBUSZ-iro- dánál. SIKERÜLT AZ Kozlinger István, a ladi Rákóczi Tsz elnöke mondta: felléptünk a dombra, hogy messzebb láthassunk. Messzebb a régi gazdálkodási módszereknél, túl az apák, a nagyapák örökén. A dombra való fellépést velük egy időben és több helyen elhatározták. A történelmi idő adta leckére nem lehetett és nem is lehet másként válaszolni. Megyénk egészéből Lad, Szülök, Kálmáncsa határára vetítve a reflektort, szinte megnyugszik az ember. Mindhárom község termelőszövetkezeti falu. Szulokon négy: a Dózsa, a Kossuth, a Búza- kalász és a Béke Termelőszövetkezet működik. A 6 ezer holdas határba alig nyújtóznak bele kisparcellákat jelző csíkok. A jó idő beköszöntésével a szuloki szorgalom híréhez méltón láttak munkához mind a négy szövetkezet tagjai. A zab vetése — mikorra e sorok napvilágot látnak — befejeződik. Műtrágyaszórás, szántás, vetés szinte versenyszerű a tsz-ekben. A szükséges vetőmagokat a gazdák adták össze, főleg a bur- gonya-vetőgumót. Ezen a vidéken ennek a növényféleségnek igen nagy a kelete. A másik fő jövedelmi forrás a/dohány. A Dózsa Tsz például 60 katasztrális holdat palántáz be. Mindezek mellett legfőbb erőssége a szövetkezeteknek az egyetértés. Egy kis villongástól eltekintve nem volt perpatvar, veszekedés a középületek elosztásakor. Jó testvér módjára dűlőre jutottak. Már a múlt hét elején összeült a négy szövetkezet vezetősége, s felosztották a felosztani valót. A Kossuth Tsz 75 ezer forintért vásárolt egy épületet, s annak szétbontásához már hozzá is látott az iparos brigád. Ebből az épületből egy 80 férőhelyes istálló készül. A tagok egy része az új istálló építésénél talál munkát. A Kossuth tagjai több mint 600 mázsa műtrágyát adtak össze, mondván, műtrágya nélkül a szuloki föld sem terem. Az említett községek határaiban a korábbinál egészen másként megy a munka, szervezettebb a mozgás, irányítottabbak az emberek. A szuloki Béke Tsz csutaföldjén 12 pár lófogat fordul a barázdákban. — Ennyi ez pontosan, nem kell azt számolni — vetette közbe az egyik kocsis. — Brigádvezető vagy vezető-féle ember nincs itt? — érdeklődtünk. — Minek az, itt mindenki dolgozik. Az asz- szonynepség válogatja a krumplit, mi meg szántunk — válaszolták. Ladon tavaly még nem dolgoztak szövetkezetben az emberek. Ez év tavaszán két közös gazdaságba tömörültek, s a jó idő beköszöntésével a Rákóczi és a Zrínyi Tsz-ben láttak munkához. — öröm nézni a nagy megmozdulást. Naponta 21 fogat forgolódik a földeken. Amint tudjuk, a Zrínyiben is az aprómagvak kivételével összehordták már a szükséges vetőmagokat — így a Rákóczi Tsz elnöke. — Nekünk van két mázsa lóherénk is — folytatta —, egyelőre azonban ezzel várni kell, mert nem egységes és előbb meg kell találni a csere módját, aztán lehet csak ... — Műtrágya? — Nem probléma, hordják a kocsik Ho- mokszentgyörgyröl, s amennyit a föld megkíván, annyit adunk majd neki. A kálmáncsai Béke testvérében, a Kossuth Termelőszövetkezetben sem tétlenkednek az emberek. A nagyatádi erdőgazdaságtól átvett istálló kívül-belül fehérre meszelt falai mintegy hirdetik, hogy a tagok rendet akarnak a portán, igazi gazdái lesznek az összehordott vagyonnak,, vagy az egy tagba szántott földnek. Az egyéni istállókból egy födél alá kerültek már a lovak, s frissen rakott szénakazal jelzi, hogy nem amolyan szóbeszéd a tavaszi munlcák Jcozös kezdése. A nemrég kérgeit korlátfák: szerszámtartók, abrak mindmegannyi tanújele annak, hogy az első lépés sikerült, már az elinduláskor is van közös alap. Szólni kell az emberekről, akár a szuloki, ladi vagy a kálmáncsai új katonákról, a szövetkezeti mozgalom lehet, hogy idős, de mégis legfiatalabb tagjairól. Kedvükről, tetteikről és szándékaikról, hangulatukról. Holnapjuk, elkövetkező munkájuk, mindennapjaik értékéért, értelméért való közös erőfeszítéseik valamiféle közös örömmel töltik el őket. Ez a fény talán része a varázslatos márciusnak, vagy belőlük, magukból a tagokból sugárzik kifelé, s ömlik szét a termékeny humuszon. Hogy nincsenek magukra utalva, bízhatnak egymásban, s támaszkodhat társ a társra, talán ez a magyarázata csurranó kedvüknek. Igen, ezt látják, ezt érzik, miközben a csillagborsó alá készítik elő a talajt, krumplit válogatnak, vagy éppen indulást parancsolnak a lovaknak. Gőbölös Sándor Több téglát vár az ország! A Somogy Megyei Téglagyári Egyesülésnél arról beszélnek, hogy még van égetett tégla tartalékuk. A kapoamérői téglagyárnál vagonokat raknak a munkásak. 90 ezer téglát küldenek a somogyszUi, 120 ezret a so- mogyjádi termelőszövetkezetnek. Lám, a téglának nem kell cégér! Az építkezések még csak most indulnak meg igazán. A nyersanyagot a téglagyárak adják. Az egyesülésnél tisztában vannak a megnövekedett feladattal és aana törekszenek, hogy 9 millió téglával többet adjanak, mint tavaly. Ebből 3 milliót a pártkongresszus tiszteletére ajánlanak fél. Homok, homok, homok... A kaposmérői munkások most is átkozzák azt. aki erre a helyre telepítette a gyárat. Homokos a talaj és éppen hogy lehet belőle téglát égetni. A kitermelő munkások homok- hegyeken turkálnak. De mit lehet tenni, ha nincs másutt föld a közelben. Persze a kormánykereket az ógetőkemencé- nél kell igazán kézben tartani, hogy kihordásnál ne törjön darabokra a homoki tégla. A nehéz körülmények ellenére tavaly alig akadt egy-két reklamáció. Idén ezt is el akarják kerülni. A gyár dolgozói ezért már a nyersgyártásnál résen vannak. Mert ha Katona Erzsébet nem az előírásnak megfelelően keveri a szén pernyét a földet szállító csillékbe, akkor nehéz az égetés a kemencéknél, egyenetlen lesz, elég, vagy ki sem ég a tégla. De Erzsi nagyon vigyáz, mint ahogy percnyi elbámészkodás nélkül huzatja a csilléket Bo- zsonyi István kommunista téglagyári munkás is. ö azt vallja: jórészt a kommunisták példamutatásától függ, hogy sikerül-e végrehajtani a terveket, megértetni, mi az előnye a hétnapos kemenceműszaknak és így tovább. Böczös József. Forró András, Havas. László és a többi párttag ebben a szellemben tanácskozik a munkásokkal, valahányszor csak szóba kerül a termelés. Persze, hogy a 6 200 000-res évi tervnél több téglát gyártsanak, a minőségen kívül ügyelni kell a gyorsaságra is, a percek, a pillanatok jó kihasználására. Helyes úton indultak el, hisz a márciusi 200 ezres tervet már teljesítették. A további cél, hogy 400 ezerrel többet gyártsanak. Versenyfutás az idővel A Szigetvári utcai téglagyárban úgy gördülnek a csillék, mintha a prés már hónapok óta öntené a téglát. Pedig mindössze egy hét óta tant a nyersgyártás. Kaiman Ferenc gyári munkás magabiztosan kijelenti, hogy 21-re teljesítik e havi tervüket. Eat a többiek sem cáfolják meg. Sőt, már az égetés mialőíblbi megindítására gondolnak. Az idő múlik, szárad-e a tégla? Szeretnénk még e hónap 25-én (tehát határidő előtti begyújtani a kemencét, mert akkor 1-én a tüzes vályogkohó már önti magából a népgazdaságnak most vörös gyémántot jelentő építőanyagot. A Szigetvári utcai téglagyárban egyébként arról biztosítanak, hogy a 6 200 000-es terv helyett V millió téglát gyártanak. Ebben a hétnapos műszak bevezetésének kétségtelenül szerepe van. Így vasárnap sem kell »stagnálni« a tűzzel és megállni a kiszállítással. A termelés folyamatosabb lesz. De a minőség is jobb, ment nem kerül a tégla kellő előmelegítés nélkül a nagyobb tűzhöz. A munkásak azért is szimpatizálnak ezzel, mert a termelés növelése mellett ők is anyagi előnyökhöz jutnák. Kémlelik az eget, lesz-e jó idő? Ha igen. akkor már 25-én füstölhet a kemence kéménye. Holnaptól ötezer Idén szoros a gyáraknak kiadott termelési terv. Ennek ellenére a festői völgy ölén nyújtózkodó bőszénfai téglagyárban már az első napok után ezzel a kijelentéssel találkozunk: hat helyett hat és fél millió téglát akarunk égetni. Présgépünk — mondják a munkások — óránként 4500—5000 darabot tud gyártani. Alig néhány napja tart az üzem, s máris meghatározzák a további feladatokat: holnaptól óránként ötezer téglát gyártanak, — tehát nem állnak meg a maximumig. Bőszé nfán van ennek reális alapja, hiszen a tervet máris teljesítették. De lehet gyorsítani a munkát azzal is, hogy a kitermelt földet folyamatosabban biztosítják, mint eddig. Ehhez a most ösz- szeállíitatott Báger f:;1dki termelő gép is hoz „út. Lenért József Bager-szerelő szerint az eddigi 15 forinttal szemben így egy forint húsz fillérre csökken a köbméterenkénti földkitermelési költség. Ehhez még hozzászámíthatják a gyorsabb szállítást, téglaki- rakást. Molnár Pál öreg kommunista elmondta a hidasi tapasztalatcserén szerzett benyomásait a gyáriaknak. Ezt is megvalósítják, és a jövőben ritkábban rakják a színbe a téglát, hogy meggyorsuljon a száradás. Tizennégy vagon mozdonypernyét tárolnak a telepen, amely meggyorsítja az égetést. Számolunk,, számolgatunk. Mérlegre téve a bőszénfai munkások igyekezetét, kiderül, hogy a hat és fél millió téglából hétmillió kerekedik ki év végére. ök is csatlakoztak az ország többi gyárához. A munkaverseny lehetőségeit kihasználva minél többet adni az országnak — ez a cél! Ök annyit várnait viszonzásul, hogy a MÁV fűtőházakban segítsék célkitűzéseiket, kapjanak minél több mozdonypemyét! Az áramszolgáltató vállalattól pedig azt kérik, csökkentse az áramszünetet, mert a kiesés gátolja a termelést. A közös összefogás és együttműködés nyomán megvalósulnak azok a tervek, amelyeket a téglagyárak dolgozói magúit elé tűztek. Szegedi Nándor Ä nagybajom! fmsz jól foglalkozik a termeltetéssel (Tudósítónktól.) A nagybajomi ímsz körzetében Jákó és Nagybajom községekben ma még az egyéni parasztgazdaságok vannak túlsúlyban. Ezeket az egyéni pa» rasztgazdaságokat segíteni a termelés munkájában — a földművesszövetkezet fontos feladata. Szoros együttműködés alakult ki a nagybajomi, jákói gazdák és az fmsz között, annak érdekében, hogy á termelés folyamatosságában ne álljon be zökkenő. Kikeltek a naposcsibék A Kaposvári Baromfikeltető Állomáson hetenként 15— 16 ezer kiscsirke kel ki. A tojásokat tsz-ektől, állami gazdaságokból, tangazdaságokból és baromfitenyésztő mintaközségekből szedik össze. A dunántúli viszonyoknak lég- jobbam megfelelő sárga magyar fajtát segít meghonosítani, elterjeszteni a keltetőállomás. Eddig hetvenezer darab csirkének akadt gazdája. A legtöbb naposcsibét az állami gazdaságok és tsz-ek vásárolják. Az Alsóbogáti Állami Gazdaság csombárdi üzemegységében 5 ezret, a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum telepére 3 ezret, a Lábodi Állami Gazdaságba 1800-at szállítottak Tsz-ek közül a pusztakovácsi Dimitrov 4500 naposcsibét rendelt a keltetöállomástól. Takács Mihályné és Pattantyús Józsefné berakják a tojást a keltetőgépbe. Osztályozzák és Ötvenes ládákba teszik a kikelt kiscsirkéket, Megindultak a tavaszi munkák e körzetben is. Hordják a trágyát, szántanak és vetnek, mert tudják, hogy a párt és kormány a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése mellett az egyéni parasztgazdaságok termeiésének növeiésére is nagv gondot fordít. A kormányzat a szerződéses termeltetésen keresztül hatással van a paraszti termelésre. Az elmúlt év őszén és ez év tavaszán kötöttek a jákói és nagybajomi gazdák is termelési szerződéseket különböző ipari I növényekre, zöldségfélékre és gyógynövényre. így pl. cukorrépából 44, tavaszi bükkönyből 20, szarvaskerepből 25, csiÜag- | fürtből 7, bíborherébőí 4 kát. ! holdat szerződtek a környék parasztjai. Megértették tehát a nagybajomi és jákói gazdák, |hogy jövedelmüket akkor tud- I jáfk növelni, ha ilyen növénye- íket termelnek. Bánfí Balázs ä l200 négyszögöl cukorrépára, Lóki Béla 1 hold bíborra, Sá- | móczi István és Sebestyén | István 1—1 hold szöszösbük- jkönvre kötöttek szerződést. A zöldségfélék termesztésére is van lehetőség a körzetben. A gazdák az fmsz-nél 29 hold zöldborsóra, 63 hold uborkára, 20 hold paprikára, 15 hold paradicsomra, 10 hold zöldbabra, 13 hold fejes őszi káposztára és más növényféleségfckre szerződtek. Uborkából például Kiss Ferencné, Garzó József 1—1 hold, paradicsomból Bu- novácz Andor 1 hold, zöldborsóból Horváth Lajos fél hold, paprikából Lukács Imre és Ács Kurucz József fél-fél hold területre kötött szerződést a földművesszövetkezettel. A nagybajami fmsz időben gondoskodott arról, hogy a szerződéses növények termeléséhez szükséges magok, műtrágya és növényvédőszerek biztosítva legyenek. A magkiosztás folyamatban van és az érintettek közel 80 százaléka í megkapta már a vetőmagokat. ♦ Műtrágyából 15 vagon állt a I nagy’oajomá fmsz rendelkezésére, ebből már 12 vagonnal meg is vásároltak a környék dolgozó parasztjai. Horváth M. István pl. 10, Juha Ferenc 8 és Kovács János 10 mázsa műtrágyát vitt el az fmsz raktárából. A földművesszövetkezet közreműködött abban is, hogy a gazdák hibridkukoricát vessenek, amely nagyobb termést biztosít Az fmsz dolgozói segédkeztek a vetőmagigénylés összeírásában. A földművesszövetkeaet ösz- szes boltjában nagy választékban kaphatók a kerti magvak; A szövetkezet 1. sz. boltjában ezenkívül nagyobb mennyiségben vásárolhatnak a gazdák egyéb vetőmagot is, pl. 5 mázsa takarmányrépa, 3 mázsa lóhere, 1 mázsa lucerna, 2 mázsa napraforgó és még sok más magféleségeket A szövetkezeti boltban a szükséges nö- vónyvédőszerektoől is válogathatnak a gazdák. Kellő meny- nyiségben kapható a permetezéshez gyümölcsfa olaj, ezenkívül a kénpor, rézgálic, DDT- porozó és más növényvédőszer. Kisgép-féleségből és ezek alkatrészeiből szintén kellő mennyiség áll az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére. A nagybajomi fmsz a helyi gépállomás közreműködésével igyekszik kielégíteni a gépimunka szükségletet is. A nagybajomi és környékbeli gazdák élnek is a lehetőséggel és trágyahordásra, valamint vetésre igénybe veszik a gépállomás erő- és munkagépeit; A legutóbbi napokban pL Busa János, Tóth M. Sándor, Virág János egyénileg dolgozó parasztok vették igénybe a gépállomás segítségét részben szállításra, részben pedig ta- iajmunkára. A nagybajomi fmsz igyekszik betölteni egyiik fontos hivatását: minden alkalmat megragad arra, hogy segítse a többtermelés érdekében a ma még egyénileg gazdálkodó parasztokat is,
