Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-28 / 50. szám

% SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1959. február 28. 4 0 ÉVE TÖRTÉNT A Mezőgazdasági és Ipar Rt. 44 ezer holdas birtokát átveszi a nép Sikeresen zárult az első f lévi filozófia-vizsga az esti egyetemen Örökké emlékezetes és dicső nap lesz So­mogy történelmében 1919. február 25. Ezen a napon mondták ki a munkástanács ülésén a mezőgazdasági és ipar r. t. birtokainak át­vételét. Néhány nappal előbb még egyezked­tek a cselédnyúzó urakkal a munkások, ki­préselték belőlük a jobb megélhetést biztosí­tó kollektív szerződést, azonbcun a február 22-i népgyűlésen újra megbizonyosodva ere­jükről, ráébredtek, csak úgy láthatják el élel­miszerrel a város és falu éhező népét, ha át­veszik a földeket az uraktól és termelőszö­vetkezeteket állítanak fel Az éjjel 12 óráig tartó történelmi gyűlésről a Somogyvárme- gye 1919. február 27-i szó,ma a következőket írja: »A kaposvári Munkástanács tegnap es­te rendkívül fontos ülést tartott E ge r s z e- g i János elnökletével, aki üdvözölte a szociáldemokrata párt központi vezetőségé­nek két küldöttét, dr. Hamburger Jenőt és Gyetvai elvtársat, akik a kormánybiztos ügyében adtak felvilágosítást a Munkásta­nácsnak. Dr. Hamburger Je nő: Bár tudja és elismeri, hogy Somogy megyében a legerő­sebben áll szervezkedés dolgában a szocialis­ta párt, mely a legnagyobb politikai párt is egyúttal, tudja azt is, hogy ezenkívül a pár­tok számaránya is szocialista kormánybiz­tost kíván, mégis módot kell találni orra, hogy ezt a kérdést úgy oldják meg, hogy en­nek folytán ne merülhessen fel a kabinet­válság kérdése. Az ország mai állapotában egy tiszta szocialista kormány nem volna előnyös a párt szempontjából. Várjanak egy ideig, ne állítsák élére a dolgot, gondolják meg, hogy mily helyzetbe hozzák a kor­mányban ülő szocialista minisztereket, ha a követelésükhöz - oly mereven ragaszkodnak. Kétségtelen, hogy ezzel a lénnyel lehetetlen helyzetet fognak teremteni az országban, mert bár a politikai hatalom a kezükben van, de a gazdasági hatalom még nincs. Meg kell szervezni a gazdasági hatalmat, és meg kell szervezni a szocialista hadsereget, aztán a többi jön magától. Somogybán, ahol a lati fundiumok csak kerékkötői voltak minden kialakulásnak, kell legelőször a gazdasági hatalmat megszerezni, innen kell indulni an nak az akciónak, melyet követ majd az or­szág[ töbpi része is. Ajánlja, hogy a Mezőgaz­dasági és ipar r.t. birtokát azonnal vegyék át azok részére, akik ezt művelik. Dr. Hamburger beszédét nagy vita követ­te. A felszólalók mindegyike az ellenérvek egész halmazával bizonyította, hogy ebben a megyében a szocialista kormánybiztos úgy politikai, mint gazdasági szempontból szük­séges, nem fognak várni: erejük és az esetleg bekövetkező események teljes tudatában követelik a szocialista kormány- biztos kinevezését. Érthetetlennek találják, hogy micsoda címen akar a kisgazdapárt Somogy megyében kormánybiztosi állást, mikor éppen itt vesztette el létjogosultsá­gát. Szabó István arra hivatlcozik nindig, hogy ez az ő mesgyéje; ez csak volt, mert éppen az a kerület fordult el először tőle, mely őt megválasztotta. Az a párt, mely a forradalom kitörésekor még habozott, hogy a forradalomhoz csatlakozzon-e, az nem vindikálhatja semmiféle jogcímen a kormánybiztosi állást. A felszólalók legtöbb­je, akik állandóan járják a vidéket, isme­rik a falu népét, annak hangulatát — azt tartják; a kisgazdapárti kormánybiztos ál­lásában való megmaradása csak gazdasági anarchiára vezetne a megyében. Bebizonyí­tották, hogy a földesurak arra számítva, hogy kisgazdapárti kormánybiztos lesz, nem respektálják a cselédmunkások kol­lektív szerződését. Mi lenne akkor, ha az állását valóban el is foglalná. Semmikép­pen sem tűrnek meg mást a kormánybiztosi székben, mint szocialistát. Kovács: A Munkástanács a termelő- szövetkezetek létesítése érdekében a föld- művelési miniszternél megteszi a szükséges lépéseket, és a Mezőgazdasági és Ipar Rt. bérleténél kezdik meg azok felállítását, mely egyébként gazdasági és politikai szem­pontból rendkívül fontos. Ahol a jövő évi termés nincs biztosítva, termelőszövetkezet­tel fogják, biztosítani. Tóth: A forradalom kitörésekor a vá­ros munkássága vette kezébe az ügyeket, mert törődni azzal nem mert senki. Hol vol­tak akkor a kisgazdák? Ha a budapesti pártvezetőség nem respektálja kívánságukat, akkor a kisgazdák le fogják rombolni azt, amit négy hónapon át felépítettek. Kö­vetelik, hogy a megye élére szocialista kormánybiztos állíttassák. K o v á c s: Beterjeszti a Munkástanács ha­tározati javaslatát, amelyet a Munkásta­nács a legnagyobb lelkesedéssel fogadott el: »A Munkástanács ma megtartott ülése semmi esetre se tér el eddigi határozataitól •s követeli a megye élére minél előbb a szo- ' álista kormánybiztos kinevezését. Köve­telik, hogy a közigazgatási tisztviselő ál­ások szocialistákkal töltessenek be, és zocialista tanfelügyelő kinevezését követe­ik. A Munkástanács 1919. II. hó 25-én tár­óit ülésen az évi termés biztosítása érde­dében elkerülhetetlennek tartja a termelő- szövetkezetek felállítását. Kimondja, hogy a Mezőgazdasági és Ipar Rt. birtokában lé­vő 44 ezer holdas birtokot termeíőszövet- kezet céljaira birtokba veszi. Továbbá uta­sítja a pártvezetőséget, hogy tegye meg a földművelésügyi minisztériumban a lépése­ket oly irányban, hogy mind azon birtokon, ahol az évi termés biztosítva nincs, a ter­melőszövetkezeteket haladéktalanul állítsa fel.« Történelmi határozat született ezen az ülésen. A munkásság elérkezettnek látta az időt arra, hogy elvegye a kizsákmányolók­iól a birtokot és a népnek adja át, azoknak, akiket megillet. Az országban először So­mogybán alakultak e határozat nyomán ter­melőszövetkezetek, a somogyi munkások és cselédek kergették el először az országban földjeikről az urakat! Február 23-tól 26-ig vizs- ' gáztak a marxizmus—lenimiz- mus esti egyetem hallgatói fi­lozófiából. Suri Károly elvtórs, ! az esti egyetem igazgatója tá- ! jékoztatta lapunkat a vizsgák i eredményéről és tapasztalatad- , róL — Három napig tartott a fi- | lozófiai vizsga. 43 hallgató je- , lent meg a vizsgán, 11 elvtárs I elfoglaltsága miatt vizsgaha- , lasztást 'kapott. Ha az eredmé- i nyékét vizsgáljuk, azt kell I mondanom, nincs ok panaszra, ) általános »jó« a tanfolyam ed- I digi átlaga. Sok nehézséggel I kellett az elvtársaknak meg- l küzdeniük, míg eljutottak a l vizsgabizottságig, de senki se I vesztette el a kedvét, még ha • olykor nehezen is ment a iilo- i zófia tanulás. Tizennégyen l ötösre, tizennyolcán négyesre, i kilencen hármasra és ketten I kettesre vizsgáztak. Megnehe- i zítette az elvtársak helyzetét, hogy most vizsgáztak először filozófiából. Az évvégi vizsgá­kon sokkal magabiztosabban felelnek majd, nem fé’r.ex annyira a vizsgától, mint most. Általában azok szerepeltek leg­jobban, azok vizsgáztak kitű­nőre. akik év közben minden előadáson, szemináriumon, konzultáción részt vettek és a tanulmányi szabadságot 1 v- szerűen, okosan használták fel. A hallgatók általában hat nap tanulmányi szabadságot vettek igénybe, kivéve a nagyatádi elvtársakat, akik tizenkettőt. Természetesen a tanulmányi szabadság ideje nem volt ele­gendő a felkészülésre, az egész évi munka döntötte el, ki mi­lyen eredményt érhet el a vizs­gán. — Akik gyengébben szere­peltek a vizsgán, azok főleg az elméleti részek kifejtésével küszködtek. Olyan hallgató is akadt, aki nem olvasta el az összes kötelező irodalmat. Gyenge feleletének oka az volt, hogy a kérdésekre nem tudta a tétel lényegét a meg­adott irodalom alapján ismer­tetni. Baj volt azzal is, hogy néhányan nam tudták a filo­zófiai kategóriákat, nem látták a kategóriák dialektikus össze­függését. Sok elvtársnál meg­felelő volt ugyan a tárgyi isme­ret, az elméleti tételeket még­sem tudták szabatosan kifejte­ni. S talán még annyit: a bizo­nyítással is hadilábon állnak a hallgatók. Év végére ezek a hiányossá­gok elmaradnak és várhatóan sokkal jobb lesz a tanfolyam átlaga. Mindent összevetve az első félévi vizsgák sikeresen zárultak, a hallgatók megáll­tak helyüket, pedig nehéz kö­rülmények között készültek fel. 3Ce.mli maead-e Nehézségekkel, küzd megyénk híres kisipari szövetkezete $4. A konyhában voltam, nem hallottam, miért... Egyszer csak kijelentette, hogy elmegy vadászni, felvette a bőrkabát­ját, elvett harminc rubelt úti­költségre, és azt mondta, más­nap visszajön. Még arra is megkért, hogy vacsorára túrós­gombócot csináljak jó sok tej­föllel leöntve, az a kedvence. De vacsorára nem jött meg ... Éjjel pedig megjelentek ma­guk, és aztán az a szörnyű je­lenet. Már hány nap telt el azóta, és még mindig nem tu­dunk a fiunkról semmit. Hol lehet? Maguknak tudniuk kell. — Kellene — bólintott el­gondolkozva Szevercev. — De, sajnos, mi sem tudjuk... Aznap este ért vissza Braj- cev. Fáradtan, borostás képpel — de nagyon elégedetten. Tás­kájában volt a koponya, mely egészen sértetlenül megmaradt es teljesen alkalmas volt aí. ra a munkára, amit el akartak végezni vele. A régi ügyek anyagában szá­mos fénykép volt Urganovról. Előkeresték a negatívokat. Aztán ugyanolyan helyzetek­ben lefényképezték a koponyát is. Az első negatívot kidol­gozták, és rámásolták a mási­kat. Ha a koponya valóban Urganové, a két képnek több ponton pontosan fedeznie kell egymást. Ezt a módszert a kri- minalisztikába.n a fotoappliká- ciónak nevezik. Azonban bárhogy is próbál­I attak, a kritikus pontok se- oüV sem vágtak egybe. Szevercev még egy módszer­rel megpróbálkozott. Felke­reste Taraszov professzort, és felkérte, hogy reprodukálja a koponya alapján magát a fejet. Minél jobban előrehaladt a professzor a munkában, annál bizonyosabbá vált, hogy Ur- ganov nem halt meg. A tudós keze nyomán erősen kiálló arc- csontú, keskeny mandulaszemű mongol férfi portréja alakult ki. Nem, most már egészen biz­tosak lehettek benne, hogy ez nem Urganov. Ivan Iljics azon­ban még a legutolsó bizonyí­tékot sem hagyta ki: ismét fel­hívta az arhangelszki területi rendőrkapitányságot, és kérte, állapítsák meg, nem tűnt-e el ebben és ebben az időközben valaki az N .. ,-i büntetőtábor környékéről. Huszonnégy óra múlva megjött az igenlő vá­lasz. A régebbi, fel nem derí­tett esetek között szerepelt egy nyenyec asszony bejelentése: a férje kiment a tundrára, hogy megnézze a felállított csap­dát, és nem tért vissza többé. Szevercev azonnal bekérte a nyenyec vadász fényképét. A legközelebbi menetrendszerű repülőposta hozta a fényké­pet. Szevercevnek elég volt egy pillantást vetnie a képre, és tudta, hogy még csak fotoapp- likáció sem szükséges: ez a kép azt az embert ábrázolja, aki­nek fejét Taraszov profeszor a koponya alapján megalkot- Tehát Alekszej Urganov él, s akit eltemettek, az egy nyenyec vadász volt, akit meg­ölt. 18. Fjodor Volkov eltűnése óta két hét telt el, mikor Szevercevnek jelentették, hogy Bagrov őrizetes részére 37 ru­bel érkezett. Bagrov mindad­dig még egy levelet sem kapott senkitől. Senki sem érdeklő­dött utána, senki sem adott be csomagot számára. S most egy­szerre pénz érkezik. Harminc­hét rubel. Az összeg gondol­kodóba ejtette Szevercevet. Miért éppen harcminchét, és miért nem harcmincöt, vagy negyven? De bárhogy törte is a fejét, nem jött rá a megfej­tésre. Az lett volna a legegysze­rűbb, ha visszatartja a külde­ményt, s nem is közli a fogoly- lyal. De Szevercev másképpen határozott. Inkább vállalja a kockázatot, hátha a kihallga­tás közben sikerül feltörnie ezt a kemény diót. Nagyon is tisztában volt vele, mit koc­káztat; hiszen ha nem sikerül a terve, még ő maga közvetít Bagrov és szabadlábon levő cinkosai között, aki az adott helyzetben szükségesnek tar­totta, hogy — nyilván előzetes megállapodás szerint — így küldjön üzenetei. Lehet, hogy Volkov volt, de az is lehet, hogy maga Urganov. Tehát Szevercev ezredes ki­hallgatásra rendelte Bagrov öri­A labda-sportokat nehéz el j képzelni bőrlabda nélkül, van ) is számtalan szólásmondás ve- I le kapcsolatban hívek között. ) A kerek bőr »művészeit« álta- ) Iában a sportpályán képzeljük > el. Ha ez igaz is, nem feledkez- I hetünk meg arról, hogy elké- I szí tőjük keze nagymértékben i hozzájárul a pályabeli dicső- ) séghez. A Kaposvári Szíjgyártó I és Nyerges Ktsz pedig sók éven t keresztül, ország világ előtt megmutatta, hogy ért a kerek bőr elkészítéséhez. Az üzem tíz napra leállt Ilyen még nem fordult elő a kisipari szövetkezet életében, mint a hónap elején: anyag­hiány miatt tíz napra szabad- i ságra mentek a dolgozók, i Érdemes elejétől legombol/í- 9 tani a szálakat. 1950 óta ex- ) portált sportlabdákat a ktsz, s f ezek szinte világhírt teremtet- ) tek szakképzett, jó iparosai számára. Ezért az elmúlt év -végéig rendben is ment min­den, azonban 1959 első negye­dére már alig kaptak anyag­kiutalást. Valljuk be, a kisipari termelő szövet­kezetek elsőrangú felada­ta nem az. exportszállítás, hanem a lakosság szükség­zetest. Hol volt már ez az ember; attól a jól öltözött hetyke fia-^j talembertől, aki csinos barát- * nőjével beiért egy órácskára § a divatos étterembe egy kis í cigány-romantikát hallgatni? | Bagrov egészen kicsire húztam össze magát a széken, tekin-\ tete riadtan röpködött a szó-* bábán, és sehogy se tudta, mit\ kezdjen hosszú kezeivel. »Ide-\ ges, szemlátomást ideges« —^ állapította meg elégedetten Sze- * vercev. a — Korántsem azért hívat-i tam, hogy ismét elszórakozzam\ azzal, hogy milyen remekül j ért a hallgatás művészetéhez. — Szevercev elemében volt, szinte vidám. — Hanem pénz érkezett a nevére. Átveheti. Bagrov hallgatott. — Nem várta a pénzt? — kérdezte Szevercev. — No, vá­laszoljon már, ez igazán nemK 9 tartozik azok közé a kérdések \ közé, amelyekre a maguk kö- . rében nem szokás felelni. — Mondjuk, hogy vártam — válaszolta kelletlenül Bagrov, a — Mondjuk — ismételte gú­nyosan Szevercev. — És nem tudhatnám meg, hogy kitől? — Egy barátomtól. A neve> nem lényeges. — Persze hogy nem — bó­lintott az ezredes. — Tartozott' talán? — Úgy van — intett Bagrov $ és keservesen törte a fejét, $ hogy vajon hova akar kiju- kadni a másik. — És mekkora összegre szá-i mított? — Tudja mit, fejezzük be' — vágta el a további beszél­getést Bagrov, akinek kezdett' az idegeire menni az ezredes gúnyoros hangja. — ötven ru­belt küldtek. Úgyis tudom... teteinek kielégítése. De egy ilyen kisipari üzem, mint a kaposvári, amely évek óta főképp kivitelre dol­gozott, a hirtelen átállást nem tudta megrázkódtatás nélkül elviselni. Az történt ugyanis, hogy a termelési árak megváltozásá­val egyidőben bizonyos át­szervezést hajtottak végre a könnyűiparban, s a bőiparban is. A Rákos,palotai Bőrkonfek­ció — mely az ország legna­gyobb ilynemű gyára — vette át a sportlabdák elkészítésé­nek nagy részét. Míg ezelőtt az évi kb. 60 ezer labdából 50 ez­ret négy kisipari szövetkezeit készített, s csak 10 ezret a gyár, most megfordult a hely­zet. s csak 10 ezer maradt a négy szövetkezet számára. Hirtelen anyag és munka nélkül maradt a ktsz, s így tör­tént aztán, hogy miközben a vezetők Budapesten jártak anyagot szerezni és megrende­léseket felvenni, tíz napra le­állt az üzem. Van kiút a kátyúból Két lehetősége maradt a szö­vetkezetnek : vagy belenyug­szanak a megváltoztathatatlan- ba, s hagyják: szétszéledni az összekovácsolódott kollektívát, vagy pedig — s ezt a helyes utat választották — szembe­néznek, az új helyzettel, s ikilá- bolnaik a kátyúból. Erre meg is van a remény. Egyelőre legfontosabb, hogy az átmeneti nehézségeket meg­oldják, anyagot és munkát sze­rezzenek, nehogy mégegyszer leálljon a munka. A sport’abda-export le­hetősége nem szűnt meg teljesen, negyedévenként ezer labdát ezentúl is el tudnak készíteni. Egy budapesti szakember, Mol- doványi Ferenc szabadalma alapján 30 szeletes kézilabdát fognak gyártani hulladék- j anyagból. Már ötszáz darabra | van is rendelésük. A hulladék beszerzése, ha nem is könnyű, mégis könnyebb, s ha sikerül, állandó munkára rendezked­hetnek be. Szó van arról is, hogy országosan rendezik majd a bőrhiányt behozatalból. Ab­ból pedig feltétlenül jutni fog ennek a jó hírű szövetkezetnek. Persze ez még kevés, újabb utakat is kell keresni. Vállal­ták konfekcionált bőr aktatás­kák készítését. Ha nem is nagy rajta a haszon, kisegít a jelenlegi zavarból. A lószer­szám készítés halódóban van országszerte — pedig ehhez va­ló anyag kimeríthetetlen mennyiségben van a bőrgyá­rak jóvoltából —, erre nem sokat számolhat a ktsz, annál inkább szeretnék, ha az állami gazdaságok és a gépállo­mások a különböző gép- szíj, panyvaszíj javításo­kat nem hagynák az utolsó pillanatra, közvetlenül az aratást megelőző napokra, hanem már most elhoznák a javítanivalót. így jobb minőséget is biztosít* hatnának, s nem lenne zsúfo- lódás. Már most, előre elhatározták, hogy is­mét felállítják azokat a brigádokat, melyek a ter­melőszövetkezetek javí­tási szükségleteit végeznék a helyszínen. Ez a módszer néhány évvel ez­előtt jól bevált, s valószínűleg az új termelőszövetkezetek is­mét örömmel élnek majd vele. Végeredményben tehát a szö­vetkezet — céljának megfe­lelően — mindinkább átáll a lakosság fokozottabb kiszolgá­lására. A főutcán levő műhe­lyük már eddig is erre szolgált. Nincs olyan bőráru, melynek javítását, készítését (egyedül női táska készítés) ne vállal­nák. Aktatáska, lószerszám, labda vagy bármi egyéb legyen az — megcsinálják, hiszen jó szakemberben nincs hiány. Lesz még jobb a hangulat Érthető, hogy a ktsz tagjai­nak hangulata az elmúlt hetek­ben nem volt a legrózsásabb. Az anyaghiány kenyérkérdéssé vált. A bajok azonban ha nem ijedünk meg tőlük, csak átme­netiek, s a iktsz tagsága nem olyan ijedős. Igaz, hogy egye­lőre még nincs minden kérdés tisztázva, minden probléma megoldva, kevés a pénz arra, hogy nagyobb propagandát fejtsenek ki a javítórészleg ér­dekében, és így tovább. De a nehezén már túljutottak és ismét felfelé ívelőben van a Szíjjártó és Nyer­ges Ktsz élete. A napokban tartanaik köz­gyűlést, melyen kiosztják a ta­valyi nyereségrészesedést. Nem lesz kevés. Nem lesz kevés jö­vőre sem, ha nem hagyj.ák el magukat, ha úgy fogják meg a dolog végét, mint eddig. Ke­rek marad a bőr — annyi bi­zonyos —, csak legyen, aki megkerekíti. Fehér Kálmán Munkásoknak és dolgozó parasztoknak rendeznek hangversenyt — Folytatjuk — A Legyen a zene mindenkié — mozgalom már eddig is is nagy eredményeket ért el a penei műveltség terjesztésé­ben, elsősorban vidéken, de a főváros munkáslakta kerüle­teiben is. Az elmúlt év őszén és ezen a télen számos város­ban alakult meg a zenebarátok köre. A mozgalom eddig helyi, egyéni kezdeményezésre épült, amelyeket eleinte a filharmó­nia, majd a múlt év közepé­től kezdve a zeneművészek szakszervezete támogatott. A jövőben új elgondolások sze­rint irányítják majd a Legyen a zene mindenkié mozgalom szervezését, azzal a fő céllal, hogy elsősorban a munkásság és a dolgozó parasztság zenei ismereteit gyarapítsa, új kö­zönséget npypljpq,

Next

/
Oldalképek
Tartalom