Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! O Hl A** x 'k4 Somogyi Néplap 42 MSZMP MEGYEI B! ZOTTSÁGA ÉS A MEG VET TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam. 35. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda. 1959. február 11. Mai számunk tartalmától Nem érdemes halogatni a belépési Tudomány—technika Dobozy Imre: Szélvihar Megyénk második tsz-községe: KUTAS Kedden este volt az avató-iinnepség Tegnap reggel a falu névtáblája alá zománcozott táblát szögeztek, amelyen ez olvasható: »Termelőszövetkezeti község«. A középületek zászlódíszben pompáztak. A tanácselnök irodájában rövid megbeszélés folyt: ki-ki megmondta, mit vállal az avatóünnepély megrendezéséből. Mert termelőszövetkezeti község lett a falit. A mezőgazdálkodással hivatásszerűen foglalkozó kutasi családok a közös gazdálkodásban keresik biztos boldogulásukat. Erjedés a zárszámadás után Az ellenforradalom helyezte letétbe az említett zománcozott táblát, ötvenhat őszén megcsappant a szövetkezeti családok száma. Az elmúlt gazdasági évben a falu három tsz-e — Haladás, Rákóczi és Szabadság — szép eredményeket ért el. — Hadd hallják a iáját fülükkel az egyéniek a beszámolót — vélték a közös gazdaságok vezetői és mindhárom tsz zárszámadására hívtak meg kívülállókat. A meghívottak mindannyian el is jöttek a közgyűlésre. (A részesedés értéke 44,06, 47,17, illetve 54,03 forint volt.) Utána pedig ki fejben, ki papíron ceruzával elkészítette a maga egyéni zárszámadását. — Jobban jártam volna, ha valamelyik tsz-ben dolgozom — ismerték be a magángazdák a »jövedelem« rovat számait böngészgetve. — Igen, így indult meg az erjedés a faluban — mondja Papp István tanácselnök. A zárszámadás közelebb hozta a vendégeket a tsz-ekhez. Januárban pedig létrejött a szövetkezet-fejlesztési bizottság, amely élénkülő érdeklődést állapíthatott meg. Megfigyelték, hogy a gazdák közül ki, melyik szövetkezet felé tekinget. Önként adódott a tennivaló: a három tsz küldje el tagjait a saját szimpatizálóihoz. Bán Imre, Váradi Imre és Héjjas Ferenc tsz-elnökök, Papp József, Bárány János, Horváth József, Szerdahelyi József, Németh Ferenc, Kiss Horváth Ferenc, Tóth Ferenc, Magda József és mások estéről estére ellátogattak leendő tagtársaikhoz. A múlt hónap végéig 18 család hallgatott a hívó szóra. A párthatározat ösztönző ereje A 18 család belépése sem elégedetté, sem önelégültté nem tette a kutasi elvtársakat, tsz-tagokat. A megyei kommunista aktívaülésen, majd Nagyatádon, a járási pártbizottságnál tartott január 29-i értekezleten megértették, mi a teendőjük. A továbbiakban sem várni, hanem hívni kell az egyénieket a tsz-be — ezt a tanulságot vonták le a párthatározatból. Fokozták a népnevelő munkát, amelyhez segítségükre sietett a járási pártbizottság, a járási tanács, az FJK, a nagyatádi erdőgazdaság, a helyi állami gazdaság, a Segesdi Gépállomás több vezetője és dolgozója. Először azokat a gazdákat keresték fel, akikről tudták, hogy közel állnak a szövetkezeti gondolat újbóli elfogadásához. Kiss Sándor, Vass József, id. Papp János például már korábban aláírták a belépési nyilatkozatot. Az ő példájuk főleg a kis- parasztokra hatott ösztönzőleg. A pillanatnyi megtorpanás sem szegte kedvét a lelkes népnevelőcsoportnak. Vitték az igaz szót házról házra, hadd szélesedjék a boldog paraszti élet útjára rátaláltak tábora. A középparasztság megnyerése Lukács Ferenc — mi tagadás — először nem azzal fogadta a népnevelőket, hogy »meg- győződéses híve vagyok a szövetkezetnek, kérem a nyilatkozatot meg a tollat«. Vívódott magában, bár látta, hogy a három tsz és az állami gazdaság példásan dolgozik. A hatásos érvek és az okos szó pár nap múlva őt is szövetkezeti paraszttá avatta. Amikor aláírt, akkor meg a menye is megszólalt: »írjanak be engem is tagnak, mert nem akarok itthon üldögélni, hanem megyek kapálni a tsz-be«. _ — Hogy a tavasszal, vagy az őszszel számítok-e hozzáfogni a közös munkához? Természetesen a tavasszal. Miért fizetnék 8000 forintot adóba meg földmegváltásra, ha ezt a pénzt megtakaríthatom magamnak — mondta a gazda. Másutt más vitás kérdéseket kellett tisztázni. Lőczi József 16 holdas gazda s utána a többi belépő is végül úgy döntött, hogy közös lesz az aratás. A szántás-vetésért majd megkapják a munkaegységet, egységeikre pedig a nyáron a ga- bonarészt sedést. Jómódú középparasztok léptek a szövetkezés útjára, hogy még jobb módban élhessenek. Közülük 23 család új tsz-t hozott létre vasárnap Alkotmány néven. Nagy József 16, Balogh József 14 és Tóth József 9 holdas gazda volt a kezdeményező. Kovács István púrttitkár, a Szabadság Tsz tagja tevékenyen segített nekik a szervezésben. Hiábavalónak bizonyult tehát néhány parasztcsalád közömbösségé — elsuhant mellettük a fejlődés szele, falujuk ismét szövetkezeti község lett. Az ünnepélyes avatás Kedden este zsúfolásig megtelt a művelődési otthon. A négy tsz tagsága, a falu apra- ja-nagyja reszese akart lenni a nagy eseménynek: Kutas tsz-községgé avatásának. A tanácselnök megnyitó szavai után az úttörők küldöttsége köszöntötte a nagygyűlést, majd Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet Szirmai elvtárs méltatta a nap jelentőségét, elismeréssel szólt a szervezésben részt vett tsz-tagok és pártaktivisták munkájáról. Nagy tetszéssel fogadott beszédét így fejezte be: — Sok sikert kívánok a község szövetkezeti parasztjainak közös gazdaságaik megerősítéséért, jólétük növeléséért folytatott munkájukhoz. A szónoklat után Kürthy Ila, a Csíky Gergely színház művésznője énekszámokat adott elő Sántha Ferenc népi zenekara kíséretével. A műsort táncmulatság követte. így ünnepelt tegnap Kutas tsz-község népe. Kutas József A székesfehérvári városi tanács nyílt levele Európa városaihoz A székesfehérvári városi tanács levelet intézett azokhoz az európai városokhoz, amelyek a második világháború alatt sokat szenvedtek a német militarizmustól. A levélben Székesfehérvár város azzal a javaslattal fordul a városok vezetőihez és lakosaihoz, hogy egységesen lépjenek fel a német kérdésben. Rámutatnak, hogy a Szovjetunió számtalan javaslatot juttatott el a I nyugati államok vezetőihez, ' azok azonban igyekeznek a német kérdés megoldása elől ki- , térni. Ennek az az oka, hogy I egyesek Nyugat-Németországot egy új vérengzés és pusztítás bázisává szeretnék kiépíteni. Mi székesfehérváriak — hangzik többek között a levél- : ben — joggal emeljük fel tiltakozó szavunkat a pusztítás szelleme ellen, mert azok közé a városok közé tartozunk, amelyek a második világháborúban legtöbbet szenvedtek. A város lakosságának tíz százaléka pusztult el, a lakóházaknak pedig 40 százaléka ment tönkre. Nagy károkat szenvedett az ipar és a mező- gazdaság is. A továbbiakban rámutatnak, hogy a felszabadulás után hogyan láttak hozzá a város újjáépítéséhez, s hangsúlyozták, hogy azzal a szent elhatározással kezdtek neki az életnek, hogy minden erővel harcolni fognak a békéért, s Európa valamennyi elpusztított városának dolgozóival együtt megfogadták, hogy soha többé nem akarnak háborút. Ezután ismertetik a város újjáépítésének eredményeit, majd hangsúlyozzák: Azért fordulnak a német militarizmustól sokat szenvedett európai városokhoz, hogy egységes fellépéssel járuljanak hozzá a német probléma megoldásához. Ha a városok és országok összefognak — hangzik a levélben —, tárgyalóasztalhoz lehet kényszeríteni azokat, akik ma is háborúra spekulálnak. Németország egyesítése a németek ügye és a német kérdés megoldása minden nép érdeke. Az a kívánságunk — írják —, értsünk egyet abban, hogy maguk a németek rendezzék hazájuk ügyét, ők teremtsék meg az egységes, békeszerető Németországot. Szűnjön meg végre a háborús készülődés, az állandó fenyegetőzés. Befejezésül kérik a városokat, hogy ebben a küzdelemben álljanak Székesfehérvár mellé, harcoljanak közösen. Kérik, hogy értesítsék a várost elhatározásukról, s közöljék javaslataikat is. 880 millió forintot fordítanak a termelő szövetkezetek 1959. évi beruházásaira A megyei beruházási és építésügyi előadók kedden kétnapos országos tanácskozásra gyűltek egybe a Földművelés- ügyi Minisztériumban. Horváth István, a Földművelés- ügyi Minisztérium beruházási, építésügyi és ellátási igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy a 3004-es kormányhatározatban 1958-ra előírt 488 millió forintos beruházási tervet 117 százalékra teljesítették. A beruházások 71 százalékát építkezésekre fordították. Az eredetileg tervezett 59 kilométer bekötőút helyett 69 kilométert építettek. A terv 135 termelőszövetkezet villamosítását tűzte feladatul, ezzel szemben 160 termelőszövetkezetbe vezették be a villanyt. A tervezettnél 22 kilométerrel hosszabb vezetéket építettek, mégis kereken kétmillió forint költségmegtakarítást értek el. 1959-ben 880 millió forintnyi beruházást valósítanak meg a termelőszövetkezetekben. Ebből 620 millió forintot fordítanak építkezésekre. Az idei beruházási összeg csaknem kétszerese a tavalyinak, s egyúttal az elmúlt tíz év feladatai közül a legnagyobb. Az anyagellátás problémáinak egyik megoldásaként említette az előadó a helyi építési anyagok fokozott felhasználását. Felhívta a megyei szakemberek figyelmét, hogy — elsősorban az ország erdős vidékein — még a tél folyamán kössenek a termelőszövetkezetek fakitermelési szerződést az erdőisazgatóságokkal. Ez úton ugyanis önköltségi áron juthatnak megfelelő épületfához. Hasonló módon gondoskodhatnak az építkezésekhez szükséges homok és kavics kitermeléséről is. Igen fontos, hogy a termelőszövetkezetek a beruházások egy részét saját erőből végezzék — hangsúlyozta. Az állam elsősorban ott nyújt segítséget, ahol látja, hogy a tsz-tagok maguk is mindent elkövetnek a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtéséért. A beszámolót követően a megyei előadók számos figyelemreméltó javaslatot tettek a beruházási és építkezési feladatok helyileg jól alkalmazható megoldására. •• Üléseseit a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács keddi ülésén meghallgatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Termelő- Szövetkezeti Tanács elnökének beszámolóját, amely részletesen foglalkozott a szövetkezeti mozgalom mai helyzetével, múlt évi eredményeivel és a Termelőszövetkezeti Tanácsnak a szövetkezetek gazdasági megerősítésével és a mozgalom számszerű fejlesztésével kapcsolatos feladataival. , A beszámolót sokoldalú vita követte. Felszólalt Dögéi Imre földművelésügyi miniszter és K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője is. A tanácsülés felhatalmazta a Termelőszövetkezeti Tanács titkárságát, hogy hívja fel a termelőszövetkezetek tagjait a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére, az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatának és a 3004/1-es kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos teendőkre. Megalakult Marcali első termelőszövetkezete Marcaliban szombaton este megalakult a község első termelőszövetkezete Vörös Csillag néven. 26 család 38 taggal választotta elsőnek a társas gazdálkodás útját. Elnöknek Csimá Sándort, a marcali földmfivesszövetkezet eddigi agronómusát választották meg. Azóta újabb belépések történtek az új termelőszövetkezetbe. A tsz vezetősége máris hozzákezdett az évi termelési terv kidolgozásához. Megtartotta első ülését az Országos Tej termelési Tanács Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács januári ülésén hozot határozat értelmében megalakult, s kedden délelőtt a SZÖVOSZ székházában megtartotta első ülését az Országos Tejtermelési Tanács. Az elnöki tisztség ellátásával Schandl József akadémikust bízták meg. A tanács tagjai között helyet foglalnak a legkiválóbb timéietá és gyakorlati tej termelési szakemberek, a Földművelésügyi, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal képviselői, termelőszövetkezetek állattenyésztői, és egyénileg gazdálkodó parasztok. Az alakuló ülésen Schandl József akadémikus előterjesztése alapján meghatározták a tanács féléves munkaprogramját. Lényegesen javul megyénk vasúti és autóbuszközlekedése A nőnap megünneplésére készül az öreglaki nőtanács 1957 őszén új vezetőséget választott a öreglaki nőtanács, s ez nagy változást hozott életünkbe. Az új elnök, Erdélyi V e n d e 1 n é nem ül tétlenül. Az elmúlt év tavaszán főzőtanfolyamot szerveztek. Kulturális téren is tevékenykednek. Tavaly a Liliomfit adták elő nagy sikerrel nemcsak otthon, hanem Felsőbogáton és Buzsá- kon is. Most a Bor című népszínművet tanulják. Az óvodásokat édességgel, játékkal ajándékozták meg, de jutott karácsonykor az úttörőknek is: sakk-készletet, pingpong-ütőket, s más játékokat kaptak a nőtanácstól. Karácsonykor bált rendeztek, s bevételét egy idős, egyedül álló beteg asszony támogatására fordították. A nőtanács most a március 8-i ünnepély előkészítésére gondol. Szeretnék e napot emlékezetessé tenni, és új tagokkal erősíteni soraikat. Ekkor fejezik be a 10 hetes szabó-várró tanfolyamot, melyen 20 fiatal- asszony tanul. E napon ruhaneművel ajándékoznak meg egy beteg házaspárt. IGNACZt GYÖRGY, . Öreglak. | A Somogy Megyei Tanács Építési és Közlekedési Osztálya ankétra hívta meg a vállalatok, intézmények képviselőit, egyrészt, hogy ismertesse az 1959. május 31-én életbe lépő új vasúti menetrendet, másrészt, hogy e plénum bevonásával megvitassák: hol és mit lehetne még ésszerűen módosítani közlekedésünk rendjén. Az ankéton Bányai Károly főfelügyelő — a KPM képviseletében — »bemutatta« az új vasúti menetrendet. Elmondotta, hogy május 31-én megszűnik a MÁV-nál a téli, de a nyári menetrend is. Ezután évenként csak egyszer adnak ki új menetrendet; május végén, vagy június elején. Természetes, az éves menetrendben helyet kapnak a nyári fürdővonatok is, amelyek idén június 1-től szeptember 13-ig közlekednek. Az új vasúti menetrend számos jelentős változást hoz majd mind a vasúti, mind az autóbuszközlekedésben. Kaposvárról eddig egyetlen közvetlen gyorsvonat sem ment a fővárosba, most három is indul. Ezzel lényegesen meggyorsul a közlekedés. A reggeli gyors 5,38 óra helyett 6,07 órakor indul és 10,16 órakor érkezik a Déli pályaudvarra. 11,46 órakor indul a második gyorsvonat, ez 15,38 órakor érkezik a fővárosba. Este 17,33- kor induló gyorsvonatunk 21,35-kor érkezik Budapestre. A visszaút is gyorsul. A 6,18-kor induló reggeli gyorsvonat 10,15-kor már Kaposvárott lesz. Az esti gyors 17,39-kor indul majd, s az eddiginél korábban, 21,42 órakor érkezik. A menetidőt csökkenti, hogy ezután a gyorsvonatok Kaposvár és Dombóvár között nem állnak meg. A személyvonatoknál is megrövidül a hosszú dombóvári tartózkodási idő. Tovább javul a Kaposvárról Fonyód felé irányuló balatoni I forgalom. Június 1-től vasár- j nanonként két közvetlen vonat indul a reggeli órákban Fonyódra, s este három jön vissza megállás nélkül. Az ankéton több érdekes javaslat is elhangzott A tabiak és a siófokiak kérése megvalósítható. Kívánságuk: a hosszú siófoki menetidőt úgy csökkentsék, hogy reggel és este Siófokról, illetve Siófokra olyan motorvonatok induljanak, amelyek négy, legfeljebb öt állomáson állnak meg ezen az' útvonalon. A nagybajomiak és inkeiek kérése is jogos. Azt szeretnék, hogy vasárnaponként autóbusz induljon falujukból Böhönyére, hogy ők is elérjék vasárnap a Balatont. Sok javaslat hangzott el a MÁVAUT-járatokkal kapcsolatban is. Ezek közül jó néhány megvalósítható, némely esetben pedig úgy segít a MÁVAUT, mint a kaposvár— nagykanizsai vonalon, ahol még ez évben pótkocsis autó- buszjárat közlekedik. A jól sikerült ankét sok hasznos tanácsot adott a közlekedési szakembereinknek. Felhasználásukkal tovább javulhat megyénk közlekedés.
