Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
Csütörtök, 1959. február 19. SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov elvtárs beszéde Tatában Moszkva (TASZSZ). Kedden Tulában ünnepi ülésen adták ét a tülai terület dolgozóinak a Leain-rendet a mezőgazda- sági termelésben elért sikerekért. Az ünnepi üicsen beszédet "mondott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Kijelentette, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete szilárdabb, mint valaha. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye még tovább növekszik, ha országunkban továbbra is sikeresen folytatjuk jelenlegi politikánkat. Eredményeink pedig már most is bámulatba ejtik az egész világot — mondotta. Hruscsov ezután a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről beszélt. A Berlinnel kapcsolatos szovjet javaslatnak, valamint a német békeszerződésre vonatkozó szovjet tervezetnek nyugati visszhangjáról szólva azt mondta: Nemzetközi kérdéseket ma már nem is lehet fegyveres erővel megoldani. A korszerű fegyverekkel viselt háború nagy áldozatokkal járna és hatalmas pusztításokat okozna minden országban, tekintet nélkül földrajzi helyzetükre. Ez nagy csapás lenne az emberiségre. Mi ezt jól tudjuk, és ezért mondjuk: írjuk alá a békeszerződést. Egyes nyugati politikusok azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy ha a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság javára le is mond azokról a jogairól, amelyek az Anglia, Amerika, a Szovjetunió és Franciaország által aláírt szerződések alapján Nyugat-Berlinre vonatkozólag megilletik, a nyugati hatalmak nem fogják azt elismerni. Erre így válaszolhatunk: Önök, uraim, azt elismerhetik, vagy nem ismerhetik el, ettől azonban a Német Demokratikus Köztársaság nem szűnik még létezni. A nyugati hatalmak egyes harcias, mértéket nem ismerő személyiségei azt állítják, hogy ha a* Nyugat-Berlinbe vezető út ellenőrzése a Német Demokratikus Köztársaság kezébe kerül, akkor ők fegyveres erővel törnek majd oda utat maguknak. így csak olyan emberek beszélhetnek, akik figyelmen kívül hagyják a reális tényeket — hangsúlyozta Hruscsov. — Ismeretes, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban szovjet csapatok állomásoznak. E csapatok nem azért vannak ott, hogy biliárdozzanak. Olyan kijelentésekkel akarnak megfélemlíteni bennünket, hogy ha mi akadályokat támasztunk, akkor ők lőni fognak. Ámde mindenki tudja, hogyha valaki lőni kezd, ez a háború kezdetét jelenti. Mindenkinek, aki kardcsörtetéssel próbálkozik, azt tanácsoljuk, ha önök idegesek, vegyenek hidegzuhanyt, nyugtassák meg idegeiket. Ellenkező esetben a békét veszélyeztetik. Hruscsov hangoztatta, tarthatatlan egyes nyugati politikusoknak az az elképzelése, hogy ha elzárják a Nyugat- Berlinbe vezető szárazföldi utat, akkor légihidat létesítenek. Ha aláírják ugyanis a békeszerződést a két német állammal — mondotta Hruscsov —, vagy közülük az egyikkel — márpedig a Szovjetunió és a hitleri Németország ellen harcolt többi állam egész sora hajlandó aláírni ilyen szerződést —, akkor a Német Demokratikus Köztársaság egy szuverén állam minden jogával és kötelezettségével rendelkezik és ezeket a jogokat nemzetközi törvények szavatolják majd. Ennélfogva — jelentette ki Hruscsov — nem tűrhető el semmiféle merénylet a Német Demokratikus Köztársaság területe ellen — ahol Berlin is fekszik —, sem szárazföldön, sem levegőben, sem vizen. A Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának mindennemű megsértése kellő visszautasításban részesül, tekintet nélkül arra, hol történik ez a sértés: vizen, szárazon vagy a levegőben. Az imperialista urak mindezt vegyék figyelembe. Azzal vádolnak bennünket — folytatta —, hogy tőlünk indul ki a hidegháború. Ámde — tette fel a kérdést Hruscsov — ki szítja valóban a hidegháborút? Az, aki azt javasolja, hogy szüntessük meg a hidegháborús állapotot, írjuk alá a német békeszerződést, tegyük Nyugat-Berlint a nyugtalanság tűzfészke helyett demilitarizált szabad várossá, teremtsünk normális, békés viszonyokat, hogy minden ország saját belátása szerint fejlődhessék, vagy az, aki egy új világháború előkészítéséért továbbra is fenn akarja tartani a hidegháborús állapotot, hogy elérhesse agresszív céljait. Ezzel nem lehet minket megijeszteni — folytatta Hruscsov —, mi nem akarunk harcolni, és nem szándékozunk más államok határait átlépni. Ha azonban megsértik a mi Orvosi feteatést adtak ki Msadsresz egészségi áiiapstáré! Gatwick (Reuter). Mint már közöltük, a Menderesz török miniszterelnököt szállító repülőgép a gatwicki repülőtér közelében lezuhant. A repülőgépen utazó 22 személy közül tízen maradtak életben. Menderesz kisebb sérüléseket szenvedett. Egy szemtanú szerint a repülőgépet, amely egy erdő felett zuhant le, egy hatalmas tölgyfa kettévágta. A gép hátsó fele á földre zuhant, eleje pedig kigyulladt. Menderesz megmenekülése azzal magyarázható, hogy a gép hátsó felében utazott. A török miniszterelnököt a szerencsétlenség színhelyéről először egy közeli házba vitték, majd onnan mentőautóval egy londoni kórházba. Hír szerint idogsokkot kapott, és bordarepedést szenvedett. Macmillan és Karamanlisz kedden késő este felkereste Mendereszt a kórházban. Egy angol kormányszóvivő kedden este közölte, hogy a szerdára kitűzött ciprusi megbeszélést nem tartják meg. A legközelebbi ülés időpontjáról akkor döntenek majd, ha Menderesz már részt tud venni a tárgyalásokon. Ha a török miniszterelnök teljes felépülése sokáig elhúzódik, komoly technikai nehézségek merülnek fel a ciprusi tárgyalásokkal összefüggésben, mert — mint ismeretes — Macmillan és Selwyn Lloyd a hét végén Moszkvába utazik. Újabb borzalmas részlettől a Phu Loi-i vérfürdőről Hanoi (MTI). A vietnami értelmiségiek 3250 aláírással ellátott kiáltványban fordultak a világ értelmiségéhez a Phu Loi-i borzalmas tömeggyilkosság ügyében. A kiáltvány rámutat, hogy a Phu Loi-i tábor volt Dél-Vietnam legnagyobb koncentrációs tábora, a december 1—i vérengzésig hatezer foglya között főként értelmiségiek, írók, újságírók, valamint nőik, öregek és gyermekek voltak. A táborban a »lassú halál« érvényesült; a szörnyű bánásmód és a rossz táplálkozás következtében havonta kétszáz rab halt meg. December 1-én a Ngo Dinh- klikk pribékei rríegmérgezték a foglyok ételét. Ezer ember még aznap meghalt, négyezren minden segítség nélkül szenvedtek, s aki segítségért kiáltozott, az őrök irgalmatlanul agyonlőtték. határainkat, vagy szövetségeseink határait, akkor nem maradhatunk közömbösek. Aki kísérletet tesz e határok megsértésére, és fegyveres erővel próbálja megvalósítani hódító céljait, az megsemmisítő visz- szautasííásban részesül. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a nyugati politikusok között is vannak olyanok, akik józanul értékelik a jelenlegi helyzetet. Ebben az összefüg gésben említette Mansfield amerikai szenátor nemrég közzétett nyilatkozatát. Véleményünk szerint e javaslatok figyelmet érdemelnek — mondotta Hruscsov. — Ilyen józanabb álláspontot képviselő emberekkel meg lehetne egyezni. A hidegháború folytatásának szószólói azonban támadják Mansfieldet, azzal vádolják, hogy engedményt tesz a Szovjetuniónak, Nekünk senki semmiféle engedményt nem tesz — állapította meg Hruscsov. — Mansfield egyszerűen józgnul és egészségesen gondolkozik. Macmillan angol miniszter- elnök közelgő moszkvai látó-, gatásáról szólva Hruscsov kijelentette: _Mi szívesen látjuk Anglia miniszterelnökét és külügyminiszterét. A mi népünk ven dégszerető. Ha az angolok tiszta szívvel jönnek hozzánk azért, hogy megegyezzenek és megjavítsák államaink, valamint a Nyugat és Kelet közötti viszonyt, akkor mi a magunk részéről hozzájárulunk mindahhoz, ami elősegíti a vi lág békéjének megszilárdítását. Beszéde végén Hruscsov az Iránnal való kapcsolatokról! szólt: Amikor az iráni kormány barátsági és megnemtámadási' szerződés megkötését javasol ta nekünk — mondotta —, elküldtük delegációnkat. Ma már tudjuk, hogy az iráni sah1 az Egyesült Államok, Anglia és Törökország nyomására el-j ädlt a szerződés megkötésére vonatkozó javaslatától és elhatározta, hogy kétoldalú katonai szerződést köt az Egyesült Államokkal. E szerződés nyomán Irán amerikai katonai támaszponttá válik. Az iráni sah azt állítja, hogy Iránt a Szovjetunió részéről valamilyen veszély fenyegeti. Ezek az állítások teljesen alaptalanok — hangsúlyozta Hruscsov. — Régen szomszédok vagyunk, és a Szovjetunió ezalatt egyszer sem adott rá alkalmat, hogy barátságtalan j magatartás vádjával illessék. Éppen ellenkezőleg. Az utóbbi években tárgyalások útján sok vitás kérdést sikerült megoldanunk. Tulajdonképpen mitől fél az iráni sah? — Nem tőlünk, hanem saját népétől. Úgy látszik nem bízik trónja szilárdságában. ezért magánvagy on át sem tartja Iránban, hanem Angliában. Komolyan nyugtalanítja mindaz, ami Irakban történt. Mint ismeretes, a bagdadi szerződést Irak fővárosáról nevezték el. Amikor azonban Irak népe felkelt a rothadt királyi hatalom és az imperialisták zsoldjába szegődött iraki kormány ellen, akkor nem segített sem a bagdadi szerződés sem a Dulles—Eisenhower doktrína. Hruscsov kijelentette, hogy az iráni sah mindennél jobban fél saját népétől, és azzal, hogy kétoldalú katonai szerződést ír alá az Egyesült Államokkal, azt akarja elérni, hogy amerikai csapatok oltalmazzák trónját. A dolgot viszont úgy állítja be, mintha Iránt a Szovjetunióval szemben kellene biztosítani. Ezek az állítások a naív embereknek szólnak. A Szovjetunió sohasem fenyegette, és nem is fenyegeti sem Iránt, sem bármely más országot. Arra törekszünk — mondotta Hruscsov —, hogy az iráni nép világosan lássa álláspontunkat. Mi semmi rosszat nem akarunk a munkaszerető iráni népnek. Természetesen leleplezünk minden olyan politikát, amely ártalmas és káros népeinknek, a Szovjetunió és Irán népének. Az országgyűlés ülése A mezőgazdaság helyseiéről (Folytatás az 1. oldalról.) Münnieh Ferenc ezután a mezőgazdaság helyzetét ismertette: Állami gazdaságaink az elmúlt évben jó eredményeket értek el a terméshozamok emelésében, azt azonban nem mondhatjuk, hogy a termelés költségei kielégítően csökkentek volna. A gépállomások munkájában is javulás észlelhető: tervüket teljesítették, és kissé javították munkájuk gazdaságosságát. A kormány az 1958 eleién kiadott 3004-es rendelettel új alapokra helyezte a termelőszövetkezetek állami támogatását, és azokat többtermelésre, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. A termelőerők fejlődésével a szövetkezetek jóval nagyobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztok. Ez azt is bizonyítja, hogy a meglévő termelőszövetkezetele megszilárdítására és megerősítésére kiadott intézkedések eredményesek voltak. Az egész dolgozó nép javát szolgáló terveink megvalósításához szükség van a legszélesebb néprétegek cselekvő aktivitására, odaadó munkájára. Nagyon fontos dolog, hogy a terveket megvalósító dolgozók az eddiginél is jobban kivegyék részüket a gyárak, üzemek ügyeinek intézéséből. Az üzemi demokrácia kiszélesítésére, a feladatok eredményesebb megoldására az elmúlt esztendőben az ipari és mezőgazdasági üzemeknél csaknem 2200 üzemi tanács alakult, több mint 6S 000 taggal. A választásoknál a legszélesebb demokratizmus érvényesült. Az üzemi tanácsok eddigi működése bebizonyította, hogy létrehozásuk helyes volt, s bár még kevés gyakorlattal rendelkeznek, már eddig is jelentősen segítették a gazdasági vezetőket. A szakszervezetek 1959-ben növelik erőfeszítéseiket az idei és a hároméves terv sikeres teljesítéséért. A tanácstagok képzésével is magasabb színvonalra emelik az üzemi tanácsok munkáját, és szorgalmazzák a termelési értekezleteken elhangzott javaslatok megvalósítását. A párt művelődésügyi politikájának eredményei A kormány elnöke a továbbiakban művelődésügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta: a kormány biztosította és továbbra is biztosítja a haladást szolgáló tudományos és művészi alkotó munka szabadságát, tiszteletben tartja a tudományos és művészeti meggyőződést. Szabadságot és támogatást biztosít minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A kormány az elmúlt időszakban épített mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ezután is ápolja és továbbfejleszti haladó nemzeti hagyományainkat. Ugyanakkor a nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével biztosítja, hogy nemzeti kultúránk szüntelenül gazdagodjék. A tudományos tevékenység a múlt évben terjedelmében és lehetőségeiben bővült, és általában eredményeiben is kedvező fejlődést mutat. A tudományos kutatások anyagi feltételei népgazdaságunk lehetőségeihez mérten bővültek, 1958-ban a kutató intézetek költségvetése több mint 70 millió forinttal emelkedett, és jelentékeny az újonnan alapított intézetek száma is. Sokat fejlődött a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is. Hároméves tervünknek ebben az esztendejében, 1959-ben, tovább bővítjük a kutatásokat szolgáló anyagi lehetőségeket. Nagy reményekkel tekint- a kormány az ország távlati tudományos kutatási terveinek kidolgozása elé. A nemzetközi tudomány rohamos, valósággal forradalmi ütemű fejlődése, amelynek élén a Szovjetunió halad, minket is arra kötelez, hogy tovább fokozzuk a tudomány fejlesztésének ütemét a szocializmus növekvő szükségleteinek és lebe tőségeinek tekintetbevételével. A művelődésügy terén az 1958-as esztendő a továbbfejlődés, az elvi-politikai munka megjavításának éve volt. A megoldott feladatok jó része a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődésügyi politikájában kitűzött teendők végrehajtását segítik elő. Közoktatásunk területén az elmúlt évben nagyarányú tanteremépítési program végrehajtását kezdtük meg. Az általános iskolák tanterem ellátásának megjavítására 1958- ban 872 tanterem építését fejeztük be és 447 tanterem építését kezdtük el. Ez évben beruházásból, illetőleg az új lakótelepeken mintegy 1080 tanterem megépítését is tervezzük, ezenkívül megkezdjük további mintegy 280 tanterem építését. Készül a társadalmi és állami szervek által adományozható ösztöndíj-rendszer. Egyetemeinken és főiskoláinkon a múlt év a politikai fejlődés terén hozott eredményeket A t ássad a 1 om t u c,om á n y i karokon szakmai-ideológiai vitákat szerveztek, illetve szerveznek, hogy az egyes szaktudományokban fokozottabban érvényesüljön a marxizmus- lenini zmus. Az általános iskolák tanárszükségletének biztosítására a pedagógiai főiskolákat négyéves képzési idejű, há- romszakcs tanárképző intézményekké szervezik át. Ez évben megkezdődik a tanító- képzés reformjának végrehajtása. Szeptemberben megnyitja kapuit a 11 felsőfokú tanítóképző intézet és a három felsőfokú óvónőképző intézet. Mtinnich Ferenc a következőkben a művészeti kérdésekről beszélt. A játékfilmgyártásban 1958- ban a további konszolidálódás, mindenekelőtt a gyártott filmek eszmei-politikai és művészeti színvonalának emelése volt a legfontosabb cél. Az eredményeket mutatják a Vasvirág, a Razzia, az Édes Anna, a Tegnap és más filmek. A mozilátogatók száma a múlt évben 131 millió volt. A mozihálózat mintegy 200 új mozival és vetítési hellyel növekedett. Egy esztendő alatt 130 új filmet mutattunk be, exportra 92 filmet adtunk el, ebből 39-et kapitalista országok is megvásároltak. 1959-ben előreláthatólag újabb harminccal növekszik a normálfilm vetítésre alkalmas filmszínházak száma, ezenkívül mintegy száz-százötven új kes- kenyfilm vetítésű mozi létesítésére számíthatunk. Az év végére mintegy száz szélesvásznú filmszínházunk lesz, s ez évben 132 új filmbemutatót tervezünk. A színházi músorpolitikáról elmondhatom, hogy az elmúlt évad második felében jelentős változáson ment át. A klasz- szikus darabok mellett mind több az új magyar bemutató, köztük igen hasznos és értékes haladó alkotások is szín- rekerültek. ■ Foglalkozott zenei életünk fejlesztésének eredményeivel, majd rámutatott, hogy a zenei évad kiemelkedő eseménye lesz a magyar—szovjet barátság hónapjának hangverseny-sorozata és az idén 75 éves fennállását ünneplő Állami Operaház díszelőadássorozata. A múlt évi könyvforgalom csaknem 21 millió kötet. 1958- ban százezer ismeretterjesztő előadás volt, körülbelül négymillió részvevővel. A könyvkiadás nagy eredményeket ért el elvi munkájának megjavításában. Mennyiségileg és minőségileg is javult a politikai művek kiadása, megnőtt a tudományos, szakmai és ismeret- terjesztő irodalom arányszámai Növekszik a könyvforgalom is. 1953-ban könyvforgalmunk 160 millió forintot ért el, 1958-ban pedig 381 millió forintért vásároltak könyvet, vagyis hazánk minden lakosára 38 forint értékű könyv- vásárlás jutott. 1959 legfontosabb tervfeladatai A Minisztertanács elnöke a továbbiakban összegezte 1959 legfontosabb tervfeladatait. A legfontosabb, hogy a hároméves terv második évének céljait teljesítsük, illetve túlteljesítsük. Az életszínvonalat tartani és a lehetőségekhez képest még tovább fokozni csak nagyon jó munkával lehet. 1959-ben a gépgyártásban a tavalyinál tíz százalékkal magasabb tervet kell teljesítenünk. Különösen nagy gondot kell fordítani a dieselesítésre, a mezőgazdasági gépgyártásra, a műszeripar, az erősáramú ipar c a híradástechnikai ipar fejlesztésére. Tovább kell fejlesztenünk a műanyaggyártás alapanyag bázisát. A szén- bányászattól nem sokkal nagyobb mennyiséget kérünk, hanem fokozottabb gondot a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére. Bízunk abban, hogy ebben az esztendőben is túl fogjuk teljesíteni lakás- építési tervünket és ezzel tovább csökkentjük a sajnos még meglévő lakás- problémát. A lakásállomány fejlesztésének 15 éves távlati terve még ebben az esztendőben nyilvánosság elé kerül. Az a cél, hogy 1975-ig elérjük: minden családnak önálló lakása legyen. Továbbépítjük a Dunai Vasmű kokszoló üzemét, hideg és meleg hengerművét. Folytatjuk a Lenin Kohászati Művek építését, az oroszlányi erőmű, a dunai celluloze-gyár, a fóti gyermekváros és sok más jelentős kommunális és mezőgazdasági építkezés tető alá hozását. Könnyűipari vállalatainknak tovább kell csökkente- niök a hiánycikkeket: A nylon-szövet termelését kétszeresére akarjuk emelni, a nylon kötött-áruk termelését a jelenleginek majdnem a felével növeljük. A bútoripartól a jelenleginél egyharmadával több konyhabútort és 19 százalékkal több kombinált szekrényt várunk, mint tavaly. Körülbelül 32 százalékkal akarjuk növelni a bútorforgalmat. Ennek az esztendőnek tervfeladatai megkívánják, hogy az élelmiszeriparban nagy lépéssel fejlődjék az újszerű technika. Ez elősegíti a jelentkező igények mind tökéletesebb kielégítését, egyúttal a gazdaságos termelést. Feladatunk, hogy néhány fontos, na(Folytatás a 3. oidalaaJ
