Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

Csütörtök, 1959. február 19. SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov elvtárs beszéde Tatában Moszkva (TASZSZ). Kedden Tulában ünnepi ülésen adták ét a tülai terület dolgozóinak a Leain-rendet a mezőgazda- sági termelésben elért sikere­kért. Az ünnepi üicsen beszé­det "mondott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió nemzetközi helyzete szilárdabb, mint valaha. A Szovjetunió nemzetközi tekin­télye még tovább növekszik, ha országunkban továbbra is sikeresen folytatjuk jelenlegi politikánkat. Eredményeink pedig már most is bámulatba ejtik az egész világot — mon­dotta. Hruscsov ezután a nemzet­közi helyzet néhány kérdésé­ről beszélt. A Berlinnel kap­csolatos szovjet javaslatnak, valamint a német békeszerző­désre vonatkozó szovjet ter­vezetnek nyugati visszhangjá­ról szólva azt mondta: Nemzetközi kérdéseket ma már nem is lehet fegyveres erővel megoldani. A korszerű fegyverekkel viselt háború nagy ál­dozatokkal járna és ha­talmas pusztításokat okoz­na minden országban, te­kintet nélkül földrajzi helyzetükre. Ez nagy csapás lenne az em­beriségre. Mi ezt jól tudjuk, és ezért mondjuk: írjuk alá a békeszerződést. Egyes nyugati politikusok azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy ha a Szov­jetunió, a Német Demokratikus Köztársaság javára le is mond azokról a jogairól, amelyek az Anglia, Amerika, a Szovjet­unió és Franciaország ál­tal aláírt szerződések alap­ján Nyugat-Berlinre vonatko­zólag megilletik, a nyugati ha­talmak nem fogják azt elis­merni. Erre így válaszolha­tunk: Önök, uraim, azt elis­merhetik, vagy nem ismerhe­tik el, ettől azonban a Német Demokratikus Köztársaság nem szűnik még létezni. A nyugati hatalmak egyes harcias, mértéket nem ismerő személyiségei azt állítják, hogy ha a* Nyugat-Berlinbe vezető út ellenőrzése a Német De­mokratikus Köztársaság kezé­be kerül, akkor ők fegyveres erővel törnek majd oda utat maguknak. így csak olyan emberek be­szélhetnek, akik figyelmen kí­vül hagyják a reális tényeket — hangsúlyozta Hruscsov. — Ismeretes, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban szovjet csapatok állomásoznak. E csapatok nem azért vannak ott, hogy biliárdozzanak. Olyan kijelentésekkel akarnak meg­félemlíteni bennünket, hogy ha mi akadályokat támasztunk, akkor ők lőni fognak. Ámde mindenki tudja, hogyha vala­ki lőni kezd, ez a háború kez­detét jelenti. Mindenkinek, aki kardcsörtetéssel próbálkozik, azt tanácsoljuk, ha önök ide­gesek, vegyenek hidegzuhanyt, nyugtassák meg idegeiket. Ellenkező esetben a békét veszélyeztetik. Hruscsov hangoztatta, tart­hatatlan egyes nyugati poli­tikusoknak az az elképzelése, hogy ha elzárják a Nyugat- Berlinbe vezető szárazföldi utat, akkor légihidat létesíte­nek. Ha aláírják ugyanis a bé­keszerződést a két német ál­lammal — mondotta Hruscsov —, vagy közülük az egyikkel — márpedig a Szovjetunió és a hitleri Németország ellen harcolt többi állam egész so­ra hajlandó aláírni ilyen szer­ződést —, akkor a Német De­mokratikus Köztársaság egy szuverén állam minden jogá­val és kötelezettségével ren­delkezik és ezeket a jogokat nemzetközi törvények szava­tolják majd. Ennélfogva — jelentette ki Hruscsov — nem tűrhető el semmiféle merénylet a Német De­mokratikus Köztársaság területe ellen — ahol Ber­lin is fekszik —, sem szá­razföldön, sem levegőben, sem vizen. A Német Demokratikus Köz­társaság szuverenitásának mindennemű megsértése kellő visszautasításban részesül, te­kintet nélkül arra, hol törté­nik ez a sértés: vizen, szára­zon vagy a levegőben. Az im­perialista urak mindezt ve­gyék figyelembe. Azzal vádolnak bennünket — folytatta —, hogy tőlünk in­dul ki a hidegháború. Ámde — tette fel a kérdést Hrus­csov — ki szítja valóban a hidegháborút? Az, aki azt ja­vasolja, hogy szüntessük meg a hidegháborús állapotot, ír­juk alá a német békeszerző­dést, tegyük Nyugat-Berlint a nyugtalanság tűzfészke helyett demilitarizált szabad várossá, teremtsünk normális, békés viszonyokat, hogy minden or­szág saját belátása szerint fej­lődhessék, vagy az, aki egy új világháború előkészítéséért to­vábbra is fenn akarja tartani a hidegháborús állapotot, hogy elérhesse agresszív céljait. Ezzel nem lehet minket megijeszteni — folytatta Hrus­csov —, mi nem akarunk har­colni, és nem szándékozunk más államok határait átlépni. Ha azonban megsértik a mi Orvosi feteatést adtak ki Msadsresz egészségi áiiapstáré! Gatwick (Reuter). Mint már közöltük, a Menderesz tö­rök miniszterelnököt szállító repülőgép a gatwicki repülő­tér közelében lezuhant. A re­pülőgépen utazó 22 személy közül tízen maradtak élet­ben. Menderesz kisebb sérü­léseket szenvedett. Egy szemtanú szerint a re­pülőgépet, amely egy erdő fe­lett zuhant le, egy hatalmas tölgyfa kettévágta. A gép hát­só fele á földre zuhant, eleje pedig kigyulladt. Menderesz megmenekülése azzal ma­gyarázható, hogy a gép hátsó felében utazott. A török miniszterelnököt a szerencsétlenség színhelyéről először egy közeli házba vit­ték, majd onnan mentőautóval egy londoni kórházba. Hír szerint idogsokkot kapott, és bordarepedést szenvedett. Macmillan és Karamanlisz kedden késő este felkereste Mendereszt a kórházban. Egy angol kormányszóvivő kedden este közölte, hogy a szerdára kitűzött ciprusi meg­beszélést nem tartják meg. A legközelebbi ülés időpont­járól akkor döntenek majd, ha Menderesz már részt tud venni a tárgyalásokon. Ha a török miniszterelnök teljes felépülé­se sokáig elhúzódik, komoly technikai nehézségek merülnek fel a ciprusi tárgyalásokkal összefüggésben, mert — mint ismeretes — Macmillan és Selwyn Lloyd a hét végén Moszkvába utazik. Újabb borzalmas részlettől a Phu Loi-i vérfürdőről Hanoi (MTI). A vietnami ér­telmiségiek 3250 aláírással el­látott kiáltványban fordultak a világ értelmiségéhez a Phu Loi-i borzalmas tömeggyilkos­ság ügyében. A kiáltvány rá­mutat, hogy a Phu Loi-i tábor volt Dél-Vietnam legnagyobb koncentrációs tábora, a de­cember 1—i vérengzésig hat­ezer foglya között főként ér­telmiségiek, írók, újságírók, valamint nőik, öregek és gyer­mekek voltak. A táborban a »lassú halál« érvényesült; a szörnyű bánásmód és a rossz táplálkozás következtében ha­vonta kétszáz rab halt meg. December 1-én a Ngo Dinh- klikk pribékei rríegmérgezték a foglyok ételét. Ezer ember még aznap meghalt, négy­ezren minden segítség nélkül szenvedtek, s aki segítségért kiáltozott, az őrök irgalmatla­nul agyonlőtték. határainkat, vagy szövetsége­seink határait, akkor nem maradhatunk közömbösek. Aki kísérletet tesz e ha­tárok megsértésére, és fegyveres erővel próbálja megvalósítani hódító cél­jait, az megsemmisítő visz- szautasííásban részesül. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a nyugati politikusok kö­zött is vannak olyanok, akik józanul értékelik a jelenlegi helyzetet. Ebben az összefüg gésben említette Mansfield amerikai szenátor nemrég köz­zétett nyilatkozatát. Véleményünk szerint e ja­vaslatok figyelmet érdemel­nek — mondotta Hruscsov. — Ilyen józanabb álláspontot képviselő emberekkel meg le­hetne egyezni. A hidegháború folytatásának szószólói azon­ban támadják Mansfieldet, az­zal vádolják, hogy enged­ményt tesz a Szovjetuniónak, Nekünk senki semmiféle en­gedményt nem tesz — állapí­totta meg Hruscsov. — Mans­field egyszerűen józgnul és egészségesen gondolkozik. Macmillan angol miniszter- elnök közelgő moszkvai látó-, gatásáról szólva Hruscsov ki­jelentette: _Mi szívesen látjuk Anglia miniszterelnökét és külügymi­niszterét. A mi népünk ven dégszerető. Ha az angolok tisz­ta szívvel jönnek hozzánk azért, hogy megegyezzenek és megjavítsák államaink, vala­mint a Nyugat és Kelet kö­zötti viszonyt, akkor mi a ma­gunk részéről hozzájárulunk mindahhoz, ami elősegíti a vi lág békéjének megszilárdítá­sát. Beszéde végén Hruscsov az Iránnal való kapcsolatokról! szólt: Amikor az iráni kormány barátsági és megnemtámadási' szerződés megkötését javasol ta nekünk — mondotta —, el­küldtük delegációnkat. Ma már tudjuk, hogy az iráni sah1 az Egyesült Államok, Anglia és Törökország nyomására el-j ädlt a szerződés megkötésére vonatkozó javaslatától és el­határozta, hogy kétoldalú ka­tonai szerződést köt az Egye­sült Államokkal. E szerződés nyomán Irán amerikai katonai támaszponttá válik. Az iráni sah azt állítja, hogy Iránt a Szovjetunió részéről valami­lyen veszély fenyegeti. Ezek az állítások teljesen alaptala­nok — hangsúlyozta Hrus­csov. — Régen szomszédok va­gyunk, és a Szovjetunió ez­alatt egyszer sem adott rá alkalmat, hogy barátságtalan j magatartás vádjával illessék. Éppen ellenkezőleg. Az utóbbi években tárgyalások útján sok vitás kérdést sikerült megol­danunk. Tulajdonképpen mitől fél az iráni sah? — Nem tőlünk, hanem sa­ját népétől. Úgy látszik nem bízik trónja szilárd­ságában. ezért magánva­gy on át sem tartja Iránban, hanem Angliában. Komolyan nyugtalanítja mind­az, ami Irakban történt. Mint ismeretes, a bagdadi szerző­dést Irak fővárosáról nevez­ték el. Amikor azonban Irak népe felkelt a rothadt királyi hatalom és az imperialisták zsoldjába szegődött iraki kor­mány ellen, akkor nem segí­tett sem a bagdadi szerződés sem a Dulles—Eisenhower doktrína. Hruscsov kijelentette, hogy az iráni sah mindennél job­ban fél saját népétől, és az­zal, hogy kétoldalú katonai szerződést ír alá az Egyesült Államokkal, azt akarja elér­ni, hogy amerikai csapatok ol­talmazzák trónját. A dolgot viszont úgy állítja be, mintha Iránt a Szovjetunióval szem­ben kellene biztosítani. Ezek az állítások a naív emberek­nek szólnak. A Szovjetunió sohasem fenyegette, és nem is fenyegeti sem Iránt, sem bár­mely más országot. Arra törekszünk — mondot­ta Hruscsov —, hogy az iráni nép világosan lássa álláspon­tunkat. Mi semmi rosszat nem akarunk a munkaszerető iráni népnek. Természetesen lelep­lezünk minden olyan politi­kát, amely ártalmas és káros népeinknek, a Szovjetunió és Irán népének. Az országgyűlés ülése A mezőgazdaság helyseiéről (Folytatás az 1. oldalról.) Münnieh Ferenc ezután a mezőgazdaság helyzetét is­mertette: Állami gazdaságaink az el­múlt évben jó eredményeket értek el a terméshozamok eme­lésében, azt azonban nem mondhatjuk, hogy a termelés költségei kielégítően csökken­tek volna. A gépállomások munkájában is javulás észlelhető: tervüket teljesítették, és kissé javítot­ták munkájuk gazdaságossá­gát. A kormány az 1958 eleién kiadott 3004-es rendelettel új alapokra helyezte a termelő­szövetkezetek állami támoga­tását, és azokat többtermelés­re, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. A termelőerők fejlődésé­vel a szövetkezetek jóval nagyobb termelési eredmé­nyeket értek el, mint az egyéni parasztok. Ez azt is bizonyítja, hogy a meglévő termelőszövetkezetele megszilárdítására és megerősí­tésére kiadott intézkedések eredményesek voltak. Az egész dolgozó nép ja­vát szolgáló terveink meg­valósításához szükség van a legszélesebb néprétegek cselekvő aktivitására, odaadó munkájára. Nagyon fontos dolog, hogy a terveket megvalósító dolgozók az ed­diginél is jobban kivegyék ré­szüket a gyárak, üzemek ügyeinek intézéséből. Az üzemi demokrácia kiszé­lesítésére, a feladatok ered­ményesebb megoldására az elmúlt esztendőben az ipari és mezőgazdasági üzemeknél csaknem 2200 üzemi tanács alakult, több mint 6S 000 tag­gal. A választásoknál a leg­szélesebb demokratizmus ér­vényesült. Az üzemi tanácsok eddigi működése bebizonyította, hogy létrehozásuk helyes volt, s bár még kevés gyakorlattal ren­delkeznek, már eddig is je­lentősen segítették a gazdasá­gi vezetőket. A szakszervezetek 1959-ben növelik erőfeszítéseiket az idei és a hároméves terv sike­res teljesítéséért. A tanács­tagok képzésével is magasabb színvonalra emelik az üzemi tanácsok munkáját, és szor­galmazzák a termelési értekez­leteken elhangzott javaslatok megvalósítását. A párt művelődésügyi politikájának eredményei A kormány elnöke a to­vábbiakban művelődésügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta: a kormány biztosította és továbbra is biz­tosítja a haladást szolgáló tu­dományos és művészi alkotó munka szabadságát, tisztelet­ben tartja a tudományos és művészeti meggyőződést. Sza­badságot és támogatást biz­tosít minden tudósnak, író­nak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A kormány az elmúlt idő­szakban épített mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a ma­gyar nép felszabadulása óta elért. Ezután is ápolja és to­vábbfejleszti haladó nemzeti hagyományainkat. Ugyanak­kor a nemzetközi kulturális kapcsolatok széles háló­zatának megteremtésével biztosítja, hogy nemzeti kultúránk szüntelenül gaz­dagodjék. A tudományos tevékenység a múlt évben terjedelmében és lehetőségeiben bővült, és ál­talában eredményeiben is ked­vező fejlődést mutat. A tudományos kutatások anyagi feltételei népgazdasá­gunk lehetőségeihez mérten bővültek, 1958-ban a kutató intézetek költségvetése több mint 70 millió forinttal emel­kedett, és jelentékeny az újon­nan alapított intézetek száma is. Sokat fejlődött a tudomá­nyos eredmények gyakorlati alkalmazása is. Hároméves tervünknek eb­ben az esztendejében, 1959-ben, tovább bővítjük a kutatásokat szolgáló anyagi lehetőségeket. Nagy reményekkel tekint- a kormány az ország távlati tu­dományos kutatási terveinek kidolgozása elé. A nemzetközi tudomány ro­hamos, valósággal forradalmi ütemű fejlődése, amelynek élén a Szovjetunió halad, minket is arra kötelez, hogy tovább fokozzuk a tudomány fejlesz­tésének ütemét a szocializmus növekvő szükségleteinek és le­be tőségeinek tekintetbevételé­vel. A művelődésügy terén az 1958-as esztendő a továbbfej­lődés, az elvi-politikai munka megjavításának éve volt. A megoldott feladatok jó része a Magyar Szocialista Munkás­párt művelődésügyi politikájá­ban kitűzött teendők végre­hajtását segítik elő. Közoktatásunk területén az elmúlt évben nagyarányú tan­teremépítési program végre­hajtását kezdtük meg. Az általános iskolák tanterem el­látásának megjavítására 1958- ban 872 tanterem építését fe­jeztük be és 447 tanterem épí­tését kezdtük el. Ez évben be­ruházásból, illetőleg az új la­kótelepeken mintegy 1080 tanterem megépítését is tervezzük, ezenkívül megkezdjük to­vábbi mintegy 280 tan­terem építését. Készül a társadalmi és ál­lami szervek által adományoz­ható ösztöndíj-rendszer. Egyetemeinken és főiskoláin­kon a múlt év a politikai fejlő­dés terén hozott eredményeket A t ássad a 1 om t u c,om á n y i karo­kon szakmai-ideológiai vitá­kat szerveztek, illetve szer­veznek, hogy az egyes szak­tudományokban fokozottabban érvényesüljön a marxizmus- lenini zmus. Az általános iskolák ta­nárszükségletének biztosításá­ra a pedagógiai főiskolákat négyéves képzési idejű, há- romszakcs tanárképző intéz­ményekké szervezik át. Ez év­ben megkezdődik a tanító- képzés reformjának végrehaj­tása. Szeptemberben megnyitja kapuit a 11 felsőfokú tanító­képző intézet és a három felsőfokú óvónőképző intézet. Mtinnich Ferenc a követ­kezőkben a művészeti kér­désekről beszélt. A játékfilmgyártásban 1958- ban a további konszolidálódás, mindenekelőtt a gyártott fil­mek eszmei-politikai és mű­vészeti színvonalának emelé­se volt a legfontosabb cél. Az eredményeket mutatják a Vasvirág, a Razzia, az Édes Anna, a Tegnap és más fil­mek. A mozilátogatók száma a múlt évben 131 millió volt. A mozihálózat mintegy 200 új mozival és vetítési hellyel növekedett. Egy esztendő alatt 130 új filmet mutattunk be, exportra 92 filmet adtunk el, ebből 39-et kapitalista orszá­gok is megvásároltak. 1959-ben előreláthatólag újabb harminccal növek­szik a normálfilm vetí­tésre alkalmas filmszínhá­zak száma, ezenkívül mint­egy száz-százötven új kes- kenyfilm vetítésű mozi létesítésére számíthatunk. Az év végére mintegy száz szélesvásznú filmszínházunk lesz, s ez évben 132 új filmbe­mutatót tervezünk. A színházi músorpolitikáról elmondhatom, hogy az elmúlt évad második felében jelentős változáson ment át. A klasz- szikus darabok mellett mind több az új magyar bemutató, köztük igen hasznos és érté­kes haladó alkotások is szín- rekerültek. ■ Foglalkozott zenei életünk fejlesztésének eredményeivel, majd rámutatott, hogy a zenei évad kiemelkedő eseménye lesz a magyar—szovjet barátság hónapjának hangverseny-soro­zata és az idén 75 éves fenn­állását ünneplő Állami Opera­ház díszelőadássorozata. A múlt évi könyvforgalom csaknem 21 millió kötet. 1958- ban százezer ismeretterjesztő előadás volt, körülbelül négy­millió részvevővel. A könyv­kiadás nagy eredményeket ért el elvi munkájának megjaví­tásában. Mennyiségileg és mi­nőségileg is javult a politikai művek kiadása, megnőtt a tu­dományos, szakmai és ismeret- terjesztő irodalom arányszámai Növekszik a könyvforgalom is. 1953-ban könyvforgal­munk 160 millió forintot ért el, 1958-ban pedig 381 millió forintért vásá­roltak könyvet, vagyis hazánk minden lakosára 38 forint értékű könyv- vásárlás jutott. 1959 legfontosabb tervfeladatai A Minisztertanács elnöke a továbbiakban összegezte 1959 legfontosabb tervfeladatait. A legfontosabb, hogy a hároméves terv második évének céljait teljesítsük, illetve túlteljesítsük. Az életszínvonalat tartani és a lehetőségekhez képest még tovább fokozni csak nagyon jó munkával lehet. 1959-ben a gépgyártásban a tavalyinál tíz százalékkal ma­gasabb tervet kell teljesíte­nünk. Különösen nagy gondot kell fordítani a dieselesítésre, a mezőgazdasági gépgyártásra, a műszeripar, az erősáramú ipar c a híradástechnikai ipar fejlesztésére. Tovább kell fej­lesztenünk a műanyaggyártás alapanyag bázisát. A szén- bányászattól nem sokkal na­gyobb mennyiséget kérünk, hanem fokozottabb gondot a minőség javítására, az ön­költség csökkentésére, a terme­lékenység emelésére. Bízunk abban, hogy ebben az esztendőben is túl fog­juk teljesíteni lakás- építési tervünket és ezzel tovább csökkentjük a saj­nos még meglévő lakás- problémát. A lakásállomány fejlesztésének 15 éves távlati terve még ebben az esztendőben nyilvánosság elé kerül. Az a cél, hogy 1975-ig elérjük: minden családnak önálló lakása legyen. Továbbépítjük a Dunai Vasmű kokszoló üzemét, hideg és me­leg hengerművét. Folytatjuk a Lenin Kohászati Művek építé­sét, az oroszlányi erőmű, a du­nai celluloze-gyár, a fóti gyer­mekváros és sok más jelentős kommunális és mezőgazdasági építkezés tető alá hozását. Könnyűipari vállalataink­nak tovább kell csökkente- niök a hiánycikkeket: A nylon-szövet termelését kétszeresére akarjuk emel­ni, a nylon kötött-áruk ter­melését a jelenleginek majdnem a felével növel­jük. A bútoripartól a jelenleginél egyharmadával több konyha­bútort és 19 százalékkal több kombinált szekrényt várunk, mint tavaly. Körülbelül 32 szá­zalékkal akarjuk növelni a bú­torforgalmat. Ennek az eszten­dőnek tervfeladatai megkí­vánják, hogy az élelmiszeripar­ban nagy lépéssel fejlődjék az újszerű technika. Ez elősegíti a jelentkező igények mind töké­letesebb kielégítését, egyúttal a gazdaságos termelést. Felada­tunk, hogy néhány fontos, na­(Folytatás a 3. oidalaaJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom