Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-18 / 41. szám
Hogyan fejlődött várossá Kap osvár? "I 860-ban a Balaton déli partján megnyílt a Déli vasút, és elindult Budapestről Nagykanizsára az első szerelvény. Már 1861-ben terveztek szárnyvonalat Kaposvár és Ba- latonboglár között, de ez csak terv maradt. A szárnyvonal megépítésével az volt a terv, hogy Kaposvárt összekapcsolják Budapesttel Viszont 1870-ben engedélyt kap a megye a Dombóvár—Kaposvár—Zákány irányában létesítendő, Duna— Dráva között húzódó vasútvonal e szakaszának kiépítésére, s ezt 1872. augusztus 12-én nyitották meg. Ekkor még mindig nincs kapcsolata Kaposvárnak Budapesttel, de a város további fejlődése szempontjából Igen nagy jelentőségű volt ennek a vonalnak a kiépítése. Az 1ROO-es években kezdik építeni a kaposvár—siófoki, kaposvár —-fonyódi, kaposvár—barcsi, ka- .posvár—szigetvári vasútvonalaikat.. -A vármegye a helyi érdekű vasútvonalak kiépítését pártolja, és azokat anyagilag segélyezni hajlandó". Ezek a vasútvonalak olyan szempontból is jelentősek voltak, hogy megindulhatott a megye útjainak kövezése is, mert vasúton már könnyen szállíthatták a követ egyik helyről a másikra. Ahogyan Kaposvár a természet által Létrehozott felszíni viszonyok találkozási pontján központja lett a megyének, úgy vált Kaposvár a felszíni viszonyokat felhasználó (a nagybirtokosok érdekeit is figyelembe vevő) vasúthálózat központjává. A vasúthálózat ilyen elrendezésében azonban már a köz- igazgatási szervek is beleszóltak. Ezzel viszont megnövekedett Kaposvár fejlődése. A város lakossága 1850-ben. tehát jóval a vasútvonalak kiépülése előtt 4638 volt. A vasútvonalak kiépülése után 1900-ban már 17 352-re emelkedett. Még közvetlenül a vasútvonal kiépítése előtt is 1869-ben a lakosság száma csak 6 649 volt. Tehát míg 1850-től egy évtizeden át a lakosság ezerrel gyarapodott, 1369-től a század végéig 11 ezerrel, vagyis egy évtizedben kb. megnégyszereződött a la111. kosság számának növekedése. A következő évtized növekedése viszont már ötszöröse az 1850—60-as évtized növekedésének. A XIX. század elején megkezdett csinosítás ekkor ismét fellendült A város utcáit tégiázzák. kövezik. A megnö- vekedett létszám újabb építkezéseket tett szükségessé. A közigazgatási központ és egyéb központi funkció pozitívan hat vissza a város fejlődésére. Szaporodnak a középületek, újabb és újabb iskolákkal, közintézményekkel gyarapszik a város, növekszik a központi funkciót betöltő szerepe. A század elején meginduló iparosodás újabb lendületet vesz a vsú (.vonalak kiépítése után. Ugyanis az 1846-ban létrehozott posztógyárat 1851-ben bezárják. Más, jelentősebb ipari tevékenység nem folyik, csupán szappangyártás indul meg ebben az évben. De az 1880-as évtől kezdve sorban alakulnak az ipartelepek: cukorgyár, szalámigyár, gőzfürdő, tnűjéggyár, négy malom, sörfőzde, vasgyár, azbeszt-cementgyár, Rózsa János műfestő, vegytisztító üzeme, négy tégla gyár, kocsigyár. T gy bontakozott ki a város a XIX. század végén és a XX. század elején. Ettől az időtől kezdve a város mikro, mező és makro kapcsolatáról beszélhetünk. Legjobban megvilágítja ezt a problémát Kaposvár kivitele, illetve kereskedelmi kapcsolata. A Kaposvárott előállított cukor a kaposvári, levanted, angliai, indiai, amerikai piacokra került. A szalámi főleg Bosznia és Dalmácia területére jutott el. Az Erzsébet- gőzmalom - mű jég termékeit részben helyben, részint, a környéken fogyasztották. A Gazella-malom termékeit helyben, a Margita-maloim termékeit helyben és a megyében fogyasztották. A sör, amelyből évente 14—15 000 hl-t álla’tot- tak elő, Somogy, Tolna, Baranya megyékbe és Horvátországba került. A cement a Dunántúlon talált fogyasztópiacot. A kocsigyár termékei A szovjet orvostudomány új, hatásos gyógyszerei Moszkva (MTI). A szovjet orvostudomány kutatóintézeteiben beható vizsgálatok folynak új, hatásos gyógyszerek előállítására. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kísérleti intézeteiben például jó eredménnyel járt a gyermekbénulás elleni újfajta vakcina előállítása. A kísérleti oltások sikerrel jártak. A tudományos kutató intézetek jelenleg már mintegy tízmillió oltásra elegendő vakcinát készítettek elő legyengített vírusokból. M. Sosztakovszkij professzor és munkatársai újfajta gyógyszert állítottak elő, amely alkalmas égési és egyéb sérülések különleges kezelésére és ugyanakkor egyes megbetegedések belső gyógyítására is. Sosztakovszkij készítményét sikerrel alkalmazták például gyomor- és nyombélfekélyek- nél és más megbetegedéseknél. Háromszáztíz nap a „Little America" állomáson P. Asztapenko leningrádi geofizikus 310 napig az antarktiszi »Little America« nevű amerikai tudományos kutatóállomáson dolgozott. Hazatérése ufán a következőket mondotta: A —Little America« korszerű tudományos állomás, amelyen meteorológiai kutatásokon kívül megfigyeléseket végeznek az ionoszféra, a sarki-fénv, a földmágnescsség és a jégkutatás területén. A szovjet tudós amerikai, francia, ausztráliai és argentin kollégáival együtt összeállította az antarktiszi ciklonok térképét és mozgásirányát, s ezekből pontos következtetéseket vont le a meteorológiai viszonyokra vonatkozóan. Rendkívül hasznos a különböző országok tudósainak együttműködése, amely a -Little America« állomáson megvalósult. A tudósok kölcsönösen megismerkedtek egymás módszerével, műszereivel, eddigi eredményeivel. A tudományos állomáson komoly, termékeny vitákat is folytattunk — fejezte be p. Asztapenko. Ikerharjal■ metlerfié ges inegtermekenyítéstel Cambridge-ben az állattenyésztési kísérleti laboratóriumban kísérletek folynak, hogy mesterséges megtermékenyítéssel megfelelő hormon injekciók kíséretében a tenyészállatok ikerborjakat hozzanak a világra. Ezzel nemcsak a hústermelés fokozását akarják elérni, hanem a kellő tejhozam biztosítását is. Az elmúlt évben Anglia tejhozama trősen csökkent, holott az ország egyre inkább kénytelen a külföldi behozataltól getlenül ellátni a lakosság szükségleteit. Az angol gazdák egyelőre tiltakoznak az »iker-borjazta- tás« ellen, mivel attól tartanak, hogy az ikrek túlságosan igénybe veszik az anyaállatot. A cambridge-i állattenyésztési központ most azon fáradozik, hogy megfelelő takarmányozással és szakszerű ápolással kiküszöbölje ezt a hátrányt. (évi 100—120) az egész országba, Csehországba Bulgáriába, Romániába, Szerbiába és Olaszországba kerültek. A vasön,tödé termékei az egész országot bejárták. A szappan, Somogy, Tolna, Zala, Fejér megyékben, illetve Horvát—Szlavonország területén volt keresett. Ezek a tények a nagyarányú fejlődést igazolják. Bízzál magyarázható az, hogy miért utasította maga mögé Kaposvár Nagykanizsát, Dombóvárt, két jelentős vetélytársát; miért mellőzte el fejlődésében Szekszárdi, Veszprémet? U égeredményben megál’ lapíthatjuk, hogy a kialakult völgyhálózat és közlekedési hálózat középpontjában fekvő Kaposvár központi funkcióinak kialakulása nagymértékben fellendítette a város fejlődését, amely az ipar számszerű növekedése mellett, távoli kereskedelmi kapcsolatán kívül a lakosság növekedésében is kifejezésre jut. Forgalmi fekvése jó a településnek. De lényeges szerepe volt a város fejlődésében annak a ténynek, hogy Kaposvár a megye székhelyévé lett, és ezért állandóan csinosítani, modernizálni, fejleszteni kellett. 1945-ig a város fejlődése tovább tart; habár fejlődésének üteme lassúbb, mégis ékkor alakulnak ki a legfontosabb városjegyek. Parkok, csatornázás, vízvezeték a városiasodás fontos elemei. Mint fiatal, későn fejlődött város, a legmodernebb alaprajzú lesz. Kialakul a város egyik speciális képe, a sakktábla-alaprajz, amely csak a legrégibb részekben hiányzik, másutt mindenútt megtalálható ez. Ebben az időben talán legfontosabb a köz- igazgatási központi funkció. 1945 után a város fejlődése újabb lendületet vett, új üzemek, gyárak épülnek, növekszik a város lakóinak száma. Az ötéves terv során épített új, modern textilüzeme szovjet gépekkel dolgozik. Bővítettek, modernizáltak több nagyüzemet (Cukorgyár. Vaskombinát). Megépült a hatalmas, modern mélyhűtő és a gabonatárház. Csinosodtak és specializálódtak üzletei, ami a városiasodás és a városfejlődés egyik lényeges jegye. Teljesebb lett az autóbuszhálózat, amely a város forgalmi fekvésének növekedése révén a város forgalmának növekedését is jelentette. A város peremén .lévő gyárak munkásai helyi járattal közieked hetnek. A megnövekedett város lakosságának újabb és újabb lakóházakat kell építeni, ami növeli a város szépségét, városias elemeit. Mindez viszont az energiával való ellátottság növelését, a vízszükséglet kielégítését, újabb csatornázást igényel. E tényezők együttes hatása viszont feltétlenül nagyobb arányú város- rendezést tesz szükségessé, amely a város ilyen rohamos fejlődését nyugodt mederbe terelhetné, sok problémát egyszerre és gyökeresen megoldhatna, másrészt a városias elemek növelése, a közlekedés korszerűsítése könnyen nagyvárossá tehetné Kaposvárt, amely egyik tényezőjében már nagyon közel áll ehhez a kritériumhoz. Ez a város lakosságának száma. Ma Kaposvár jelentős központi feladatot tölt be. Megyeszékhely, járási székhely. Itt van a megye legfőbb pártapparátusa, közigazgatási intézményei. A megye közlekedési és művelődési központin iskolaváros. T gy fejlődött várossá Ka- posvár; így lett a tö- röki idők 120 lakosú településéből, a nád a tetejű, vert falú házak helyén -- dem, nagy lélekszámú, r • újra virágos Kapóévá , Lotzy István tanár. Új foglalkozás — a szín-lélektan Iskoláinkba és kórházakba, irodahelyiségekbe és várószobákba, gyárakba, kaszárnyákba és szállodákba bevonult a színek lélektana. Meg kell állapítani, bogy a vállalati igazgató szobájában raeg- felel-e a vörös fal, a szerelőcsarnokban előnyös-e az égszínkék vagy a tantermekben az okker? E »színproblémákból-« alakult ki egy új foglalkozási ág — a szín- lélektan. Festők és világítási szakemberek, üzemi mérnökök és pszichológusok foglalkoznak az újszerű kérdéssel. Ez a foglalkozási ág Amerikában és néhány európai országban már annyira kifejlődött, hogy nemrégen megalakult az IACC, a Színtanácsadók Nemzetközi Szövetsége. — A színpszichológia nem divathóbort, hanem tudomány — mondotta az egyesület elnöke —, mert például a munkatermek megtervezésénél a falak szülét nem szabad tetszés szerint kiválasztani, hanem csakis tudományos meggondolások alapján. A szövetség által kidolgozott »-szinkatalógus« mintegy 170 féle mennyezet es fal színárnyalatot javasol. Ezáltal el lehet kerülni a gépek és falak szomorú, szürke egyhangúságát. Túlzásba esni sem ajánlatos \ vad színezéssel mindenütt alkalmazkodni kell a lélektani adottságokhoz. A zöld szín például röiidebb- nek tünteti fel a munkaidőt, míg a p>ros falak az ellenkező hatást keltik. Irodahelyiségek számára a legalkalmasabb a zöld fal és a sárga mennyezet, mert a sárga szín felüdít, és szellemi ösztönzést ad. A színek különbözőképpen hatnak az ember szervezetére és lelkére, s ezért nemcsak az iskolákban, hanem a kórházakban is nagy gonddal kell kiválogatni a belső termek festését. Az új ipari építkezéseknél a falak színét már sok helyütt a színlélektan alapián válogatják ki. \ színek befolyásolják az üzletek vevőközönségét is. Megállapították például, hogyha kék és narancs színű cigarettacsomagból kínálják meg a dohányosokat, többnyire a kék csomag felé nyúlnak, mert előítéletük szerint a narancs színű csomagolásban lévő cigaretták (bár ugyanazok, mint a kékben) »karcolják a torkot-«. Az sem véletlen, hogy nagy iparvidékeken lakó emberek annyira szeretik a zöld szint, amelyet »oly ritkán látnak«. SOMOGY MEGYE 1919. évi eseménynaptára MÁRCIUS 10. Hatalomátvétel a háromtagú direktórium áltál. (Tóth Lajos, Peinh offer Lajos, La- MÁRCIUS 12. Unka Sándor.) téren, ahol kihirdették a Nagyatádival történt megállapodást. Öl Indós egy cs&lkdbaa A napokban az egyik népszámlálási ív érdekes adatról számolt be. Alma-Atéban él egy család, amelynek öt tagja tudós. A 70 éves családfő Zsu- mat Daszkarajev, a történelemtudományok kandidátusa, Kazahsztán egyik legismertebb nyelvjárás-kutatója. Fia, Hamza, a Kazah Tudományos Akadémia levelező tagja, orvostudós. Másik fia, Aubakir, kél évvel ezelőtt egy új őszi búzafajtával tette ismertté nevét a mezőgazdasági tudományokkal foglalkozó tudósok körében. Harmadik fia, Gabassz, a történelemtudományok kandidátusa, felesége, Rafija pedig az orvostudományok kandidátusa. Schneller Béla, Kovács Miksa, Szalma István vezetésével a kaposvári Szocialista Párt 25—30 tagja több fegyveres katona kíséretében megjelent Tállián Andor megyei főjegyzőnél, és kijelentették előtte, hogy a vármegye kormányzatának vezetésére háromtagú direktóriumot alakítottak. A direktórium Decleva Rezső titkártól a főispáni hivatalt átvette. A Szocialista Pártnak ekkor Kaposváron S00 felfegyverzett munkás polgárőre volt, amelyhez még Budapestről érkezett egy 300 főből álló különítmény. MÁRCIUS 11. Kaposvár és környékére a direktórium elrendelte az ostromállapotot. A városparancsnokságot Zoliik István vette át, a karhatalmi parancsnokságot Sebők Imre főhadnagy. • * * A Somogyi Hírlap március 12-i számában olvashatjuk, hogy a Kaposvárra érkező Nagyatádi Szabó Istvánt 15 ezer szervezett ipari és mező- gazdasági munkás fogadta az állomáson. »Percekig tartó zaj és lárma zúgott fel, amikor Szabó István megjelent a vasútállomás ajtajában. Le vele! Abcúg! — kiáltások zúdultak feléje. A tömeg csak akkor nyugodott meg, amikor Nagyatádi kijelentette, hogy nem a földfoglaló mozgalom megszüntetése, hanem annak szankcionál ísa miatt jött Kaposvárra. Nagyatádi hivatalosan is szentesítette a somogyi földfoglaló mozgalmat, és a megalakult termelőszövetkezeteket«. A Kaposvári Munkástanács kijelentette, hogy a termelőszövetkezetek megalakításával a kisgazda igényjogosultakat ß legmesszebbmenőkig kielégítették, s a termelőszövetkezeteket a jövőben nem szociáldemokrata, hanem földművelő termelőszövetkezeteknek fogják nevezni. A helyi lap és a Népszava ugyanezen napi száma arroi is hírt adott, hogy több mint 20 000 ipari munkás és paraszt jelent meg a Honvéd A munkástanácsok átvették a megyében a vezetést. MÁRCIUS 13. A szilváspusztai uradalmat birtokba veszik a cselédek. A falusiak számára 1000 holdat kihasítottak. 4 * * T>r. Kurtfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter részt vett Kaposvárott a megyei tanítók ülésén, s beszédet mondott. MÁRCIUS 15. Garbai Sándor, a Szocialista Párt egyik vezetője az Országos Lakásügyi Tanács elnöke, később a Forradalmi Kormányzótanács elnöke a Kaposvárott rendezett »Vörös Nap" keretében a Kossuth téren ünnepi beszédet mond,ott. MÁRCIUS 19. Az andocsiak és a környező puszták lakói is birtokba veszik a földeket. MÁRCIUS 20. A megyei direktórium elrendelte a rekvirélást. MÁRCIUS 21. Péntek este 9 órakor vette kezdetet a proletárdiktatúra. MÁRCIUS 22. A proletárdiktatúra kikiáltásának napja. E napon reggel, nagy számú katonaság szállta meg a vármegyeházát, amelynek összes kijáratát őrizetbe vette. Fél 10 órakor a Szocialista Párt tagjainak egy nagyobb csoportja megjelent Tallián Andor megyei főjegyző hwatalos helyiségé ben, s kijelentette, hogy a Tanácsköztársaság megalakulván, az összes közhatóság vezetését a proletárok veszik át. A vármegyei odrai nisztráció vezetésére a direktórium Schneller Bélát ne vezte ki. A direktórium maga elé idézte a vármegye tisztviselőkarát, s felszólította, hogy hivatalos teendőit továbbra is végezze. A parittyától az automata fegyverig A XIX. század néhány éve alatt új fegyverek sokasága látott napvilágot. Ez a rohamos fejlődés a kapitalista nagyipar hatalmas növekedésével függött össze. 1860-ban megszerkesztették az első ismétlő fegyvert Az 1880-as években feltalálták a gyérfüstű lőport. Ennek jelentősége a hadviselésben óriási lett. Eddig ugyanis a fekete füstű lőpor használata mellett a csatatér a legrövidebb idő alatt sűrű fekete füstibe borult, eltakarva a célpontokat 1887-ben Maxim megszerkesztette az első géppuskát, és sikeresen alkalmazták már az 1904—1905. évi orosz —japán háborúban. Ennek az új fegyvernek a jelentősége azonban csak az első világháború alatt domborodott ki. Az első világháború alatt széles körben alkalmazták a gyalogság és sorozatta z fegyvereként a géppuskát. Ezek száma azonban még csekély, általában egy gyalogos zászlóaljra kettő jutott. A gyalogságnak az ismétlő puskán és géppuskán kívül más fegyvere nem volt. A kézigránátot csak a háború utolsó éveiben rendszeresítették. A XIX. század és a XX. század eleje a tüzérség területén is hatalmas fejlődést hozott. Az 1850-es években kialakultak a hátultöltő ágyúk első típusai. Az ágyúk csöveit szintén huzagolással készítették. Amíg az elmúlt évszázadok alatt csak egyféle lövő- és robbanóanyagot ismerlek, most a kémia fejlődése lehetővé tette, hogy a robbanóanyagok egész sorát lehessen felhasználni. A döntő lökést az 1846-ban feltalált nit- roglicerin, adta meg, ezt követte az ehra- zit és a trotil feltalálása. Az új robbenó- anyagokkaü megtöltött gránátok hatása sokszorosan felülmúlta a régi fekete lőporral töltött gránáIV. tek hatását. A háború folyamán kezdődött meg az ágyúk gépvontatása. Kísérleteztek az ágyúk gépkocsin való szállításával is. Az első világháború alatt vonul be a gyalogság fegyverei közé a meredek röppályájú aknavető. Megjelentek a páncélvonatok, először csak kezdetleges formában, később már mozgó, forgatható toronnyal és komoly fedélzeti fegyverekkel. Az első páncélgépkocsik 1914 végén tűntek fel. Az első világháború alatt kezdődött meg a szárazföldi hadseregek gépesítése, motorizá- lása. Az 1914-es mar- nei csatában használták először a gépkocsikat harcosok szállítására. A gyalogság közvetlen támogatására szerkesztették meg az első hernyó- talpas páncélos járművet, a harckocsit. A háború végén Franciaország 4000, Anglia 3000, Amerika pedig 1000 harckocsival rendelkezett Az első világháború tapasztalatai alapján a két világháború között igyekeztek tökéletesíteni az önműködő gyorstüzelő fegyvereket. Ekkor jelentek meg a géppisztolyok. A géppuskákat is igyekeztek tökéletesítem. A két világháború között a tüzérség is nagyot fejlődött. Egyes repülőgépeket gépágyúkkal láttak el. A nagyszámú lövegfajta előállítását úgy igyekeztek olcsóbbá tenni, hogy rátértek az alkatrészek szabványosított gyártására. A repülőgépek harci alkalmazásának, a légierők fejlődésének kérdésével külön is érdemes foglalkoznunk. A repülőgépet kezdetben először az 1910- es nagy gyakorlaton alkalmazták. Magyarországon 1910- ben Horvát Ernő készített kétüléses katonai gépet. Az első harci alkalmazásra 1911— 12-ben, a trl- poliszi olasz—törők háborúban került sor. (Vége kővetk&sütd)
