Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

V/ t RLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI Bl ZOTTSÁGA ÉS A Ml EGY El TANÁCS LÁP 3 A XVI. évfolyam, 39. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 15.­Mai számunk tartalmából Család a pusztán Munkások a Szélvihar előadásán Az utcára kitaszítva Patosfa és Kutas után Nágocs, Nemesdéd, Somogytúr, Vese, Iharos, Porrogszentkirály és Somogyaszaló is termelőszövetkezeti község lett Megyénk meszőgasda&úgm a szocialista átalakulás útján Jó eredménnyel folyik a mezőgazdaság szocialista átszervezése Kálmáncsa, Darány, Szabás, Beleg, Porrog, Csurgó, Igái, Boronka és Balatonszabadi községekben NEMESDÉD SOMOGY IUR Neimesdéd szombaton este a szokottnál nagyobb ünnepet ült: termelőszövetkezeti köz­séggé avatását ünnepelte. Már a délelőtti órákban ünnepi díszbe öltözött a falu. A Fő utca villanyoszlopain vörös és nemzetiszínű zászlókat lenge­tett a szél. Este pedig a műve­lődési otthonban ünnepélyes avató ülést tartott a helyi pártszervezet, a tanács és a Hazafias Népfront-bizottság. A nagygyűlés díszelnökségé- ben foglalt helyet Szirmai Je­nő, a Megyei Pártbizottság el­ső titkára, országgyűlési kép­viselő, Takács András, ország­gyűlés! képviselő, a Marcali Gépállomás igazgatója, Szigeti István, a marcali Járási Párt- bizottság titkára, Kula József, a Járási Tanács V. B. elnök- helyettese, Tischlér József, községi párttitkár. Nagy Ven­del, a helyi tanács v. b.-elnö­ke, Szabó György, a Petőfi Tsz elnöke, Vass János és Vaj­da Ferenc tsz-tagok. Részt vett az ünnepségen Papp Ferenc, a Járási Tanács V. B. elnöke is. Nagy Vendéi tanácselnök nyitotta meg a gyűlést. Ez­után Szirmai Jenő elvtárs A faluban ünnepélyes han­gulat uralkodik. Ma este a kultúrházban ünnepség lesz, melyre jóformán az egész falu hivatalos. Nagy nap ez a porrogszentkirályiak életében: szocialista községgé avatják a falut. Amíg ezt elérték, sok feladatot kellett megoldaniuk. A pártszervezet kommunistái Patkó István párttitkárral az élen nemcsak beszéltek a nagyüzemi gazdálkodás jelen­tőségéről, hanem megmutat­ták, hogy ők is ezt az utat tartják egyedül helyesnek. Patkó Istvánt követte a többi paraszti párttag is: Györgyi József 7, Varga János 3 és fél. Peti József 6, Varga József (34) 13 holdas gazda. Szombat délutánig összesen 86 család 217 taggal, 1186 ka­taszteri hold földdel lépett a szövetkezetbe. Ezenkívül meg­művelnek majd 402 hold ál­lami tartalékterületet is. A kommunisták példáját követ­te Horváth János 14, Borcsa János 12, Varga József 14 holdas gazda. Kompa István Az elmúlt két hét alatt nagy változás ment végbe Vésén: a falu dolgozó pa­rasztjai a nagyüzemi gazdál­kodást választották. A 800 holdas Búzakalász Termelő- szövetkezetbe 44 család kérte felvételét. Döntésük megszü­letéséhez nagy lendületet adott az a példás munka, amelyet a tsz-tagok végeztek a mezőn. A szeptemberben alakult kö­zös gazdaság kiváló talajelő­készítés után több mint 300 holdat őszi kalászosokkal ve­tett el. Vése az ellenforradalom «lőtt tsz-község volt. Most Biegteremiődíek a feltételek mondott ünnepi beszédet. Be­vezetőben üdvözölte a falu dolgozó parasztjait abból az alkalomból, hogy néhány hét alatt úgyszólván egyemfoer- ként szakítottak a kisparcel- lás gazdálkodással, beléptek a meglévő Petőfi Tsz-be, amely így a megye legnagyobb szö­vetkezetévé, több mint 2600 holdas közös gazdasággá fejlő­dött Szirmai elvtárs a továb­biakban elismeréssel szólt a szer­vezésben részt vett me­gyei, járási pártaktivisták munkájáról, akik most Va- rászlón kezdik meg a szö­vetkezeti eszme terjeszté­sét. — Boldog szocialista jövőt kívánok Nemesdéd termelő­szövetkezeti község lakosságá­nak — mondotta befejezésül Szirmai elvtárs. Az ünnepi beszéd után kul­túrműsor következett. Kürthy Ila és Gálfi László, a Ősíky Gergely Színház művészei énekszámokat adtak elő nagy sikerrel Szalai Iajos marcali népi zenekarának kíséretében. A műsort táncmulatság követ­te. kovácsmester 8 holdas, Feke­te József (31) 5 holdas, Ko­vács József kiszista, a FISZ elnöke, 3 holdas is aláírta a belépési nyilatkozatot. A község készülődik az esti avatási ünnepségre. Előtte azonban még megválasztják a szövetkezet vezetőségét és ne­vet adnak az új gazdaságnak. A parasztok azt mondják: olyan ember kell, akinek van tekintélye, akire hallgat min­denki. Elhatározták: a helyi adottságok szerint kell majd gazdálkodniuk. Állattenyész­tést, gyümölcs- és növény- termesztést folytatnak. A já­rási pártbizottság és a tanács már ígéretet is tett arra, hogy kapnak olyan agronómust, aki megfelelő szaktanácsokkal tudja irányítani munkájukat. A falu Porrog felől eső vé­gén még ez évben építenek egy száz férőhelyes istállót, számítva arra, hogy a két község a közeljövőben bizo­nyára egyesül. Uj életet kezdett Porrog- szentkirályon 86 család. ahhoz, hogy ezt a megtisztelő címet visszaszerezze. Horváth József párttitkár és Gombai János v. b.-elnök — miután aláírták a belépési nyilatko­zatot — Szabó József tsz-el- nökkel és a szövetkezet többi tagjával meghatározták a fel- világosító munka megszerve­zésének feladatait. Február első napjaiban kezdték az agitációt a megyei és járási szervektől kapott segítséggel. Ismertették az egyéni gazdákkal az MSZMP Központi Bizottságának a ter­melőszövetkezeti mozgalom to- vábBfejlesztéséről szóló hatá­rozatát és a kormány 3004/1-1 es határozatát. Kaposvári üze­mi munkások is részt vettek a felvilágosító munkában, el­sősorban a Húsipari Vállalat dolgozói. A helybeliek közül Bozsóki László, Szabó Péter és Takács István pedagógusok, a helyi földművesszövetkezet dolgozói közül pedig Picii János mezőgazdász és Hikádi György könyvelő. Az okos szó meghallgatásra talált. A leg­több dolgozó paraszt a Búzaka­lász Termelőszövetkezetbe lé­pett be. Köztük van Kovács Imre 19, Kóczán Sándor 11, A dombok völgye ölén nap­fényben fürdik Nágocs. A szemlélődő, tétlen nyugalom csak látszólagos. A tanács­házán és a parasztházakban lelkes készülődés folyik. Ma már nyilvánvaló, hogy Nágocs az elsők között. lett termelő­szövetkezeti községgé. Akik ezekben a napokban sokat tet­tek Nágocs előrejutásáért jól­eső érzéssel gondolnak a munkára, amelynek lám, szé­pen megérett a gyümölcse. Az új, mintegy 150 tagot számláló szövetkezet a Petőfi nevet veszi fel. így hívták az 1956-ban felbomlott szövet­kezetét is. Az akkori tagok többsége most újra megkezdi a közös munkát. Sokan em­legetik közülük az ellenforra­dalom előtti »-Petőfit«, és leg­többen úgy, hogy bár csak ne bomlott volna föl, már előbbre lenne a község. És mert az a szövetkezet egyálta­lán nem rossz emlékük a ná- gocsi új belépőknek, szívesen hívják hát most is Petőfinek megalakult szövetkezetüket. Gantner Ferenc országgyű­lési képviselő, Virág János, a Hazafias Népfront titkára, Poto István, Tarr Ernő, Vojcs Endre, Balogh János és a többi új szövetkezeti paraszt már arról beszél nagy hozzá­értéssel, hogy mi lesz az eiső legfontosabb teendő a gazda­sági alap lerakásához. Pon­tosan számba veszik a föld­területeket, kidolgozzák a szövetkezet terveit. Mindenkinek van szava, el­képzelése, terve, amelyet hoz­zá ad a szövetkezet jó elindí­tásához. A parasztemberek, akik korábban gondterheltnek látszottak, hallgatagok voltak Nágocson, most bizakodóak, derűsek, kivetették magukból a régi szorongást. Tarr Fe­renc dolgozó paraszt . újsá­golta nevetve: nem is emlék­szik arra, hogy valaha is ilyen gondtalanul, és jóízűen aludt volna, mint amióta falu­ját szövetkezeti községnek tudja. Mesélik egymásnak, hogy milyen oktalan, — és most már valóban mosolyogni való — érvek tartották ed­dig vissza őket a közös gaz­dálkodástól. Nemcsak a dolgozó parasz­tok és a már régebben meg­alakult Rákóczi és Uj Hajnal tsz tagsága, hanem a falu ér­telmiségi dolgozói is őszinte örömmel ünnepük a falu meg­újhodását. Pedagógusok — közöttük elsősorban Müller Béla —, orvosok, gyógyszeré­szek, meggyőző szavukkal mu­tattak utat a falu népének. A gyümölcs tehát megérett Löczi Sándor 8 holdas gazda is. A középparasztok egy má­sik csoportja — Berták A. János v. b.-elnökhelyettes, Takács József tanácstag, Lé­bár József és Varga István kezdeményezésére — szintén aláírta a belépési nyilatkoza­tot. Úgy határoztak, hogy új közös gazdaságot hoznak lét­re. Az alakuló ülést vasárnap délelőtt tartják meg. Földterületük meghaladja az 500 holdat. Ma este tsz-községgé avat­ják Vését. Nágocson. Ma este a falut termelőszövetkezeti község­gé avatják. S az új életet kezdő parasztok tiszta szív­ből mulathatnak az ünnepség, a vacsora után, mert meg­találták a boldogulás útját. ALSÓHETÉfSY­PUSZTA Nyolcvan család, százhet­vennyolc taggal, nyolcszázki- lencven kataszteri hold föld­del közös gazdaságot alakított. Minden dolgozó paraszt be­léped Alsóhetény-pusztán a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet el­nökének Gulyás Gyula gaz­dasági felügyelőt választotta meg a termelőszövetkezet tag­sága. Az iharos! gazdáit már ko­rábban is rokonszenveztek a termelőszövetkezeti eszmével. Csakhát...! Láttak, tapaszta­latot jót is, rosszat is eleget. Ezért! mondták] hosszú ideig: amíg olyan elnök nem lesz, akiben bízunk, addig nem. De ha találunk megfelelő embert, szívesen választjuk a közös utat... Makár János országgyíjlési pótképviselőt például — aki az elmúlt évben a csurgói járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak élére került —, ilyen em­bernek tartották. — Tekinté­lyes, szavatartó ember, jó gaz­da. Ha ő visszajön, belép a tsz-be és vállalja az elnöksé­get, követjük példáját — mon­dották a gazdák. Makár János eleget tett a kérésnek. S ezzel megindult Iharosban a fejlődés, a gazdák áramlása a termelőszövetkezet felé. Per­sze, azt is meg kell mondani, nem ment magától. Segítették azok az emberek, akik fárad­hatatlanul járták a községet, beszélgettek az emberekkel a jövőről. Arról, hogy milyen segítséget nyújt számukra a 3004/1-es kormányhatározat, s milyen lehetőségekkel kecseg­tet a közös munka. D uga Jó­zsef őrnagy, és Bakai János főhadnagy a járási kieg'’zítő parancsnokságtól, a falu 'ta­nácselnöke és titkára, a párt- szervezet tagjai, a kiszisták, a pedagógusok, az óvónők, a földművesiszövetkezet és az er­dőgazdaság dolgozói, a járás Történelmi időket élt át Somogytúr, ez az alapjában vé­ve kis somogyi község az el­múlt napokban. Nagyszerű példaadásra készült, s amire szánta magát, sikerült Szom­baton estére kelve termelőszö­vetkezeti község lett Somogy- itúr. Százhetven család majd kétszáz tagja alkotja a hama­rosan avatásra kerülő terme­lőszövetkezet tagságát, kétezer- négyszáz hold földterülettel. A somogytúriak tehát meg­értették pártunk és kormá­nyunk szavát. Hétköznapi és mégis ünne­pi a hangulat a faluban. Nem túlzás azt mondani, hogy a nyiladozó értelmű gyermekem­berkéktől kezdve a felnőtte­kig: mindenkit a szövetkezés, a szövetkezet ügye tart izga­lomban. A tegnapi tétovázók, mára lehiggadt emberek, akik­nek hiába is próbálná bárki megmagyarázni, hogy számítá­saikat megtalálhatják az ed­dig járt nadrágszíj parcellá­kon is. Nemes Andor tizennégy hol­das gazda például, aki nem volt ugyan az első belépők kö­zött, de nem is volt a hátul kullogó, azt vallja: — úgy kell megfogni a szövetkezet ügyét most, mint sajátunkat. So- mogytúrban volt már szövet­kezet Nem sokáig élt, feles­leges lenne utólag panaszolni, hogy kinek, kiknek a hibájá­ból nem találták meg számí­tásaikat a parasztok. Egy a lényeg, ahogy én látom, ez és a megye agitátorai, mind segítettek a gazdák felvilágo­sításában. Az eredmény: eddig 58 csa­lád választotta a közös utat A bevitt földterület 800 ka­taszteri hold, a község föld­területének 75 százaléka. Már a termelőszövetkezet nevét is eldöntötték: Uj Erő néven fog­nak működni. Ladilla Ferenc 17, Zsulecz János 13, Horváth Sándor járási tanácstag 17, Zsulecz József 10, Bodó György 17, Deák János 5, Csapó Im­re 5, Kovács János pedig 4 holdat vitt a közösbe. Belépett Nagy József kőműves is, de van már a szövetkezetnek ko­vácsa és bognára is. Makár Jánosban nem hiába bíztak a gazdák. Még folyik a termelőszövetkezet erősítése, de ő már azon gondolkodik, hogyan dolgozzon majd a szö­vetkezet. Somogyaszaló parasztsága felzárkózott megyénk terme­lőszövetkezeti községeinek so­rába. Ebben a faluban külö­nösen a kommunisták és az ezüstkalászos gazdák példa- mutatása nyomán történt meg a nagy változás. Elsőnek a község párttitkára, Péter Lajos három holdas egyéni gazda, Fazekas István tanácselnök, Berta Árpád és Ormányos La­jos középparaszt írta alá a be­lépési nyilatkozatot. Szomba­ton délben a falu összes ezüst­pedig az,, hogy most tőlünk függ, merre térül termelőszö­vetkezetünk. Én magam a mintaszerű gazdálkodást el sem tudom másként képzelni, mint közösségben, nagyüzemi- leg. Nemes Andornak pedig hisz a falu, bizvást hihet is. Tekin­télyes, jó gazda, akinek szavát lesték a többiek. Nemes An­dort, mint a legtöbb termelő­szövetkezeti tagot, most az érdekli, mit hoz az első köz­gyűlés, amely hivatva lesz megválasztani a vezetőséget, világos terveket szabni a tag­ság elé. Az első közgyűlésre és az ünnepélyes avatásra előrelát­hatólag a jövő héten kerül sor. Kiss Gyula középparaszt még szombaton ekképp kö­tötte az ebet a karóhoz: — Belépek, de csak aratás után! Hogy mégsem várta meg a még messzire lévő ara­tást? Nem csoda. Már dé' a azt hallotta, hogy mindössze négy—öt család vonakodik még a nagyobb családba, a termelőszövetkezetbe tartozni. Bizony úgy van, hogy a gaz­dák közül a legjobbak nem várattak magukra Somogy- túrban. Locher Adámné, Vass Gyuláné, Vajda József- né, Locher Imre és a többiek, valahányan azért igyekeztek, hogy elmondhassák majd, nem késlekedtek hozzájárulni ahhoz, hogy Somogytúr példát mutasson, mint termelőszövet­kezeti község! — Most elsősorban szerződé­ses termelést kell folytatnunk, hogy jövedelemhez jusson a gazdaság. Leszerződtünk 80 kh. burgonyát, 20 kh. hibridkuko­ricát. A szerződéses terménye­ken kívül nagymennyiségű si­lótakarmánynak valót is ter­melünk, mert elsősorban az állattenyésztést kell fejleszte­nünk. Ez azonban nem jelenti, hogy elhanyagoljuk a növény- termesztést. Nem maradhat megműveletlen egyetlen hold- nyi terület sem. A növényter­mesztésre alkalmatlan 15 hol­dat karácsonyfának való fa­csemetékkel ültetjük be. Hétfőn vagy kedden avatják Iharost szocialista községgé. S az Uj Erőben tömörült gazdák a szívük szerint választott el­nök irányításával megindulnak a közös úton. kalászos gazdája az új útra lé­pett, hogy tudását, több évti­zedes gyakorlati tapasztalatát a nagyüzemi gazdaságban hasznosíthassa. A középparasztok: Berta Ár­pád, Finta Károly és Bíró La­jos (a legeltetési bizottság el­nöke), belépésük után csatla­koztak az agitátorokhoz. Együtt keresték fel gazdatársaikat, hogy meggyőzzék őket: együt­tes erővel jobb életet teremt- hétnek maguknak: a község határában, PORROGSZENTK IRÁLY VÉSE NÁGOCS IHAROS SOMOGYASZALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom