Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-13 / 37. szám

Szépségszakértő az ÖREGEDÉSRŐL Herbert Widdling hollywoodi szépségszakértő évek óta foglalko­zik öregedő filmsztárok »megfiata­lításával«, és így nagy hozzáértés­sel nyilatkozott az öregedés jelei­ről. A szépségszakértő szerint az öregedésnek négyféle jelentkezési formája van: az arcon, a hajon, az alakon és a járáson mutatkozik meg. A terhes nő életmódja A terhes nő öltözködése kényelmes legyen. Kerülje a szoros ruhadarabokat (övét, körgumis harisnyatartót). Zárt nadrágot viseljen. A magasszárú cipő nem feltétlenül szük­séges. A terhesség előrehaladtával a járás bizonytalanná vá­lik, mert megváltozik a testtartás, és mert a terhes elődom­borodó hasa miatt nem lát maga elé. Az alacsony sarkú cipő viselése ilyenkor is megadja a járás biztonságát. Ezért java­sol ilyet az orvos. A bökaizület gyengesége esetén néha-néha boka-gumiharisnya rendelése válnék szükségessé, de ezt a magas szárú cipő pótolja. A derék- és lábfájdalmak, valamint a visszeres tágulatok keletkezését nem gumiharisnyával vagy rugalmas pólyával előzhetjük meg. Okuk ugyanis igen gyakran az általában kellő figyelemre nem méltatott lúdtalp, bokasüllyedésben gyö­kerezik. így orvosságuk is a lúdtalpbetét és nem gumiharis- nya, mint azt sokan hiszik. Terhességi haskötőre sincs minden terhesnek szüksége. A megnövekedett hastartalom emelése ugyan nagyobb terhet ró a hasfalra, de ennek a hasizmok megerősödése révén ele­get is tud tenni. Ha kiderül, hogy a hasizomzat gyenge, szük­ségessé válhat haskötő viselése. Ez megakadályozza a hasfal túlságos kitágulását. Ugyanígy döntünk a melltartók haszná­latáról is. Nagy gondot kell fordítani a fogak ápolására és állapo­tára. A terhesség elején a fogakat rendbe kell hozatni. A rossz fog a terhesség alatt rohamosan romlik. A terhesek igen nagy része vérszegénységben szenved. Ilyenkor a sok zöldfőzeléken kívül valamely vaskészítmény gyógyszeres rendelése kívánatos. Orvos megkérdezése nélkül azonban bármiféle gyógyszer szedése tilos. Sok visszaélés történik a fűszerekkel konyháinkon, és igazán kevés főzéssel foglalkozók. Tünemé- helyen tartják szem előtt, hogy nyes, hogy mennyi hagymát a túlságos fűszerezés túllő a tudnak egy lábos pörköltbe célon. Ez a cél az, hogy été- belevetni, holott a lé sűrűsé- leinket élvezhetőbbé és köny- gét, tartalmasságát nem a nyebben emészthetővé tegyük, -.agymával, hanem a megfele- és nem az, hogy túlzásaikkal lően összeválogatott, kocso- mesterségesen rongáljuk nyás levet eresztő húsokkal gyomrunkat, vesénket és vér- kell biztosítani. A paprika is edényeinket. Igaz, a régi ma- sok, méghozzá nem is a rózsa gyár konyha akárhány fűszere vagy a nemesédes fajtából va- feledésbe ment — így csak ló, hanem valami tömény ma- nemrégen ment ki a divatból rólúg lehet, amely marcangol- a sáfrány (ezért véletlenül kár), ja az ember torkát, míg a tö- amellyel oly szép sárga húsle- méntélén vöröshagyma a sür- vest, produkáltak anyáink —, gősen fellépő gyomorégésről mégis még mindig több, mint gondoskodik, harmincféle fűszerrel dolgo- Ezeken kívül még a fok­zunk. És nem is annyira a sokféleségben rejlik a baj, mint inkább a mennyiségben. A fűszer csak arra való, hagyma, bors, fahéj és a vaní­lia szokott erre mifelénk gyak­ran a kelleténél jobban előtér­be lépni, de itt már nem olyan hogy kiemelje, hangsúlyozza nagy a veszedelem; a többi az ételek ízét, és nem arra, sokféle fűszer pedig ritkábban hogy előtérbe tolakodva el- kerül napirendre. Ha azonban nyomja, megváltoztassa. Kü- mégis rájuk kerül a sor, gon- lönösen a vöröshagymával és dőljük meg, hogy meg kell ad- a paprikával (s igen gyakran ni ugyan a savát, borsát az ‘ a sóval) élnek vissza nálunk a ételeknek, de csak módjával... Widdling szerint a nők fiatalos megjelenése szempontjából a já­rás sokkal fontosabb, mint' a leg­több nő gondolná. A járás függ a testsúlytól, a mozgékonyságtól és a nő belső biztonságától. Widdling azt javasolja az asszonyoknak, hogy tornával és ésszerű étrenddel tartsák meg karcsú vonalaikat. Az arcbőr öregnek vagy fiatalnak •mutathatja az arcot. Sok festé­ket használó nők arcfesték nélkül idősebbnek tűnnek. Azt arcbőrt te­hát nagyon gondosan kell ápolni. Kétféle ráncokat különböztetünk meg: függőleges és vízszintes rán­cokat. A vízszintes ráncok például a homlokon kevésbé árulják el a nők igazi korát, mint a függőlege­sek. Vízszintes ráncai már 20 éves lánynak is lehetnek, anélkül, hogy öregitené az arcát. A függőleges irányúak azonban annál veszélye­sebbek, különösen a száj és az orr körül. Minden függőleges ránc tíz évvel öregít. A függőleges ráncok általában 35—40 év között jelent­keznek. Ezeket okvetlenül el kell tüntetni — mondja Widdling. A továbbiakban azt állítja, hogy a »szemek csillogása« nem annyi­ra fontos, mint gondolnánk. Sokkal fontosabbak a fogak: ha jól ápol­tak, fiatalabbnak tüntetik fel az arcot. A haj az évek múlásával sokszor elveszíti fényét, és ha szürkülni kezd, a legfiatalabb arcot is öre- gíti. Világosszürke vagy drapp szö­vetruha japánszabású ujjakkal. JHUije.fi legyen az anyás? i Olyan legyen, mintha nem is volna, azaz csak akkor legyen, ha szükség van rá. Bár ilyenkor úgysem anyós, hanem »kedves mama« és »jó nagymama«. 2 Felejtse él, hogy koránál, ■ tapasztalatánál fogva MÉZES-TÉSZTÁK A mézes tészták aránylag ol­csók, és egyszerűen készíthe­tő sütemények. Igen táplálók, könnyen emészthetőik, ezért kisgyermekeknek és betegek­nek ajánlatos. Sokáig eltartha­tok. A mézes tészták mindig könnyebbek, ha gyúrás után pár óráig pihentetjük. Készít­sük este. Sütésük egyenletes, jó meleg, középhőmérsékletű tűznél történjék. Ne süssük túl barnára, mert íze keserű lesz. Mézes pogácsa Hozzávalók: 25 dkg méz, fél kg liszt, 10 dkg vaj vagy mar­garin, 10 dkg cukor, 1 egész to­jás és 2 tojássárgája, 1 csapott kávéskanál szódabikarbóna. A meleg mézben feloldjuk a vajat, hozzáadjuk a többi anya­got és simára gyúrjuk. ízesítő­nek citromhéj, fahéj, esetleg szegfűszeg is adható. Fél om-re nyújtjuk és kis pogácsaszagga­tóval kiszúrjuk. Tetejét tejfeles tojássárgájával megkenjük, és egy fél, laposra vágott mandu­lával díszítjük. Mézescsók Hozzávalók: fél kg liszt, 25 dkg kristálycukor, 3 egész to­EZABÖ IBOLYA: evae M E S E Nevess velem, Ferencke, ez egy kerge versecske! Mese-hggyre felmentem, mese-versen merengtem, mese-kedvem hegyeztem, kerge versem kevertem: »-Mese-gyerek szeleget meleg mese­kenyeret, mese-kertet rendezget, mese-epret eszeget, ezer mese- versecske, mese-mese meskete ...« Mese-szelek legyeztek, mese-verset nyergeitek, mese-ebek kergettek, versek, versek peregtek, s egy szemtelen ebecske legszebb versem megette! Nevess velem, Ferencke. ez egy kerge versecske! jás, 4 kanál olvasztott méz, késhegynyi szódabikarbóna, re­szelt citromhéj. Az anyagokat összegyúrjuk, apró golyókat formálunk belőlük, 5 cm távol­ságra helyezzük egymástól és megsütjük. Másnapra megpu­hul. Olcsó mézes kenyér Hozzávalók: 1 pohár méz, 1 pohár cukor, 1 szűkén mért pohár tej, fi tojás. 8 dkg zsír vagy margarin, fahéj, szegfű­szeg, citromhéj. 1 csapott ka­nál szódabikarbóna, 5 dkg dió, liszt, amennyit felvesz. A cukrot a zsírral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a tojást, a mézet, amellyel együtt jól elkeverjük. A tejjel felhígít­juk, és a lisztet adagonként adjuk hozzá a szódabikarbóná­val, amíg galuska tészta lágy- ságú masszát nem kapunk. Jól kidolgozzuk, fakanállal fel­verjük, zsírozott, lisztezett tep­sibe tesszük, tetejét vagdalt mandulával vagy dióval meg­hintjük, és egyenletes tűznél 40 percig sütjük. Puha mézeskalács Hozzávalók: 50 dkg méz, 2 1 egész tojás és 2 tojássárgája, 6 [ dkg cukor, 50 dkg liszt, 1 ká- I véskanál szódabikarbóna, 1 (késhegynyi fahéj, citromhéj. A mézet meglangyosítjuk, a i tojásokkal, a fűszerekkel ha- I bosra kavarjuk. A lisztet ap- * ránként belekeverjük. A liszt f fele lehet rozsliszt vagy ke- I nyérliszt. Jól kidolgozzuk. Zsí- i rozott és lisztezett tepsibe önt- 1 jük, tetejét meghintjük vé- , konyra vágott mandulával, és i egyenletes, de nem nagy tűznél 30 percig sütjük. Ha kihűlt, 1 szeletekre vágjuk. A szendvicsek A vendéglátásnak igen alkalmas módja, ha előre elkészített szend­vicseket adunk. Előnye, hogy nem kell szabály szerint felteríteni, ha­nem a szendvicses tálat körülhord­ják a vendégek Között, mindenki' ott fogyasztja el, ahol akarja, és egy kis tányér, papírszalvéta ké­pezi a terítéket. A másik előnye, hogy előre készíthető; egy kis ügyességgel, jó ízléssel igen vál­tozatos készítményeket tudunk ösz- szeállilani. A szendvics alapjául használha­tunk zsúrkenyeret, zsemlét egyen­letes vékony szeletekre vágva. A mai sütőipar igen sok változatát adja a szendvicsekre alkalmas sü­teményeknek, de ahol nem lehet hozzájutni, ott házilag is könnyen készíthetünk szendvics- vagy úgy­nevezett zsúrkenyeret. ZSÜKKENYÉR Fél kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 dkg vaj vagy zsír. 2 dl tej, só. A sör- kiflihez hasonló tészta keménységű 1 masszát gyúrunk. A tésztát még egyszer akkoiára kelesztjük, és jó tűznél 15—20 percig sütjük. A zsúrkenyeret ferdén vágjuk, így mutatósabb. MIT HASZNÁLHATUNK A SZENDVICSEK MEGKENÉSÉRE? A szendvicskenyereket igen vál­tozatos alapkrémmel kenjük meg. Vajkrém: 10 dkg vajat megsó­zunk, és elkeverjük fél dl tejszín­nek vagy tejpillével. Ez jól szapo- 1 rít, és a vaj kenhetőbb lesz. Mustáros vaj. A vajat mustárral keverjük el. » Tojásos vajkrém. 10 deka vajjal el­keverünk 1—2 szitán áttört tojás- sárgáját vagy egész tojást; mustár­ral, sóval ízesítjük, 1 kanál tej­színnel hígítjuk. 1 Szardellás vaj. A vajat szardel­la pasztával keverjük el. Paradicsomos vaj. A vajat sűrű paradicsompürével keverjük el. Sonkás vaj. A vajat finomra őrölt sonkával és tejföllel dolgoz­zuk el. Sajtkrém. 5 dkg vaj, 5 dkg liptói túró, 5 dkg reszelt ementáli sajt, fél deci tejszín habosra kavarva. Tormás vaj. A vajat elkeverjük finomra reszelt tormával. Ez fő­leg sonkához, kalbászhoz talál. Májkrém. Kenőmájas (konzerv is lehet) vajjal, tejszínnel elkavarva. Halkrém. Konzerv halkrémet vagy apróra vágott főtt halat el­keverünk vajjal, és szardella pasz­tával ízesítjük. Franciasaláta. Hússal, hallal, to­jással rakott szendvicsekre alkal­mazzuk. Húspástétom. A kész húspásté­tom tejszínnel vagy vajjal hígítva, mustárral ízesítve. A HENCEGŐ NARANCSOK... Az éléskamrában a barna burgonyák, a sárgás hagyma- lejek és a pirosló almák jó ismerősként beszélgettek egy­mással, míg egy női kéz be nem tett a legfelső polcra há­rom citromot és két illatos na­rancsot. — Micsoda vegyes társaság! — szólalt meg mindjárt az egyik narancs. — S milyen hideg van itt! — nyafogott a másik, miköz­ben jobban magara húzta a selyempapírt, amelybe csoma­golták. — Bizony nehéz megszokni ezt a közönséges társaságot! — mondotta erre a legnagyobb citrom is. A barna burgonyák és a sárga hagymafejek megértet­ték, hogy róluk van szó, őket szapuljak, s ezt igazságtalan­nak érezték. Egyikük fel is szólt a naran­csokhoz: — Kár bennünket lenézni! Maguk is csak azért játsszák az előkelőt, mert messziről jöttek! A saját hazájukban bi­zonyára közönséges gyümölcs­nek számítanak! A narancsok és citromok sértődötten néztek össze. De már akkor bátorságra ka­pott egy nagy fej hagyma is: — Ne gondolják kérem, hogy mi nem utazunk külföldre! A magyar hagyma világhírű! — No, és mit szóljunk mi? Hány lada megy belőlünk tá­voli országokba! — tették hoz­zá kórusban az almák. A narancsok és citromok éppen azon gondolkodtak, hogy mit válaszoljanak, amikor ki­nyílt a kamra ajtaja és egy szőkecopfos kislány jelent meg a küszöbön. — Nini, narancs! — kiáltott fel örömmel. — Látjátok, milyen sikerünk van? — kezdték ismét a hen­cegést a narancsok, és kissé kibújtak a selyempapírból, hogy még szebbnek tűnjenek. De akkor megjelent a kis­lány mögött a mamája. — Tiéd lesz a narancs, ha előbb megeszed a finom krumplifőzeléket! — mondot­ta és a burgonyás kosarat fel­emelte a földről, hogy átvigye a konyhába. — No, ki ér többet? — szó­lalt meg ekkor a kosár tetején a legnagyobb burgonya, és büszke mosollyal búcsút intett a hencegő narancsoknak. Sz. I. (Megjelent: Nők Lapja 1958.) mindent jobban tud,-mint a fia­talok. Hagyja, hogy okuljanak saját kárukon. O Az első idők túlbuzgal- '■* ■ mában ne adja fel telje­sen emberi függetlenségét, ne­hogy később kelljen sok szen­vedés árán visszaharcolnia. A Legyen alkalmazkodó, de sohasem megalkuvó. C Sohase vállalja a bíró “ • szerepét, mert ez az egyetlen eset, amikor mindig a bírót marasztalják el. / Tartsa meg kapcsolatát 0 • régi barátaival, de ne kí­vánja, hogy a fiatalok is jól érezzék magukat közöttük. Ne felejtse el, hogy a fiatalok és öregek: két külön világ. Mások a törvényeik, kedvteléseik, más az életszemléletük. 1 Ne akarjon első személy ' • lenni a házban,, de ne vállalja az ötödik kerék sze­repét sem. o Óvakodjék attól, hogy a U’ fiatalok nézeteltérésének tanú>a legyen. Már azzal is sú­lyosabbá teszi a helyzetet, ha némán végighallgatja. Q Csak olyan tanácsot ad- ' ■ jón a leányának, amit alkalomadtán el is mondhat a férjének — mert elmondja. •j n Unokáját igyekezzék úgy ■L'- nevelni, mintha gyerme­ke lenne, akinek megérd em­berré válását. ■4 *4 Legyen tapintatos, ami *' ■ azt jelenti, hogy időn­ként nem lát, nem hall és nem beszél. A O Ha úgy érzi, hogy meg- ' ■ inog az önbizalma, gon­doljon élete eredményeire: gyermekeire, akiket felnevelt becsülettel. De erre csak gon­doljon, ne beszéljen róla!-J q Becsülje meg vejét (me- lO. nyét), és magatartásával vívja ki az ő megbecsülésüket Is. Jó, ha tudjuk az öltözködéskor ... :.. hogy a női divatban álta- [ Iában két irányzat uralkodik. Az egyik az úgynevezett ango- [ los, a másik a franciás fazon. ’Az angolos — egyszerű, sima ’ vonalú: munkához, délelőtti és f délutáni viseletre, kirándulás- , hoz, sporthoz alkalmas. A fran- ) ciás inkább díszesebb, s csak (bizonyos alkalmakkor — szín- ) házba, hangversenyre, társa- ) Ságban — hordható. E kétféle. ) stílus egy-egy ruhadarabját so- } ha ne hordjuk együtt. ) ... hogy öltözködésünket ne f csak fazonban, hanem színek­ében is hangoljuk össze. Nincs é csúnyább a tarkabarka öltöze- ftű megjelenésnél. Ügyeljünk t arra, hogy lehetőleg 2—3 szín uralkodjék öltözetünkben. ... hogy ne keverjük össze a különbözőképpen mintás ruha- darabdkat. Ne hordjunk pél­dáid kockás szoknyát pettyes blúzzal vagy virágos anyagot csíkossal stb. Mintás anyagokat lehetőség szerint simával kom­binálva viseljünk. ... hogy a ruha és az öltöz­ködés dísze: a szépen és jól kiválogatott ékszer. De itt is alapvető szabály, hogy a ke­vés mindig szebb, mint a sok. Nem kell ujjúnkat, nyakunkat többféle karpereccel, nyaklánc­cal díszíteni. A hivalkodás in­kább árt, mint használ az elő­nyös megjelenésnek. ^ ekeinuk ^ A király és a méhecske Valamikor na­gyon régen élt egy­szer egy gőgös ki­rály. Olyan ereje volt, hogy a mázsá- nyi sziklákat labda­ként dobálta. De ere­jénél sokkal nagyobb volt az elbizakodott­sága. Azt gondolta magáról, hogy nem­csak a legerősebb, hanem a legbátrabb is az egész világon. Egyszer összehívta udvaroncait, és meg­parancsolta nekik, hogy a világ minden városában, falujában hirdessék ki: aki egyszer a királyt úgy megijeszti, hogy a korona leesik fejéről, az annyi aranyat kap, amennyit csak el bír vinni. Az udvaroncok nyomban elvágtattak és á világ minden falujában, városá­ban kihirdették a gőgös király üzenetét. De hát a király, hiá­ba várt, hogy valaki megijessze. Az em­berek. el voltak fog- 'clvd a maguk ba­jával. Eklcor a gőgös ki­rály összehívta ud­varoncait és meg­parancsolta nekik, hogy most már az erdőkben is hirdessék ki parancsát. Hátha az erdő lakói bát­rabbak, mint az em­berek. Amikor az erdő la­kóihoz is eljutott a hír, rögtön összegyűl­tek. Elhatározták, hogy majd ők meg­mutatják annak a gőgös királynak, hol kezdődik az igazi bátorság! Úgy meg­ijesztik, hogy meg­emlegeti még halála után is. Legjobban a majom hangoskodott, és nyomban vállal­kozott is, hogy el­sőnek indul a királyt megijeszteni. Óvatosan belopó- zott a gőgös király palotájának kertjébe, és elrejtőzött egy nagy fán. Mikor a király a fa alatt sé­tált, nyakába ugrott, és lehúzott a király­nak egy jó nagy po­font. De hát a király nem ijedt meg. Ki­rántotta a kardját, és olyant vágott a ma­jomra, hogy megem­legeti még öreg ma­jom korában is. Másodszor egy tig­ris indult el, de már a kapuban erős ke­zek ragadták meg, és úgy földhöz terem­tették, hogy nyom­ban kimúlt. Az első ember, akivel talál­kozott, éppen a ki­rály volt. Harmadszor egy nagy medve próbált szerencsét. Óvatosan bemászott a palotába, és a király ágyába feküdt. De a király megragadta az ágyat, és medvéstül kihají­totta az ablakon. Sze­gény medve talán még most is tapo­gatja a helyét, ahol megütötte. Az erdő lakói, na­gyon elszomorodtak. A király meg örült. Elbizakodottságában háromszorosára hí­zott, és naphosszat a. mellét döngette, hogy lám, ő a leg­bátrabb ember a vi­lágon, senkitől sem fél. Egyszer, amint ép­pen az ebédnél ült, egy kis méhecske re­pült be a nyitott ab­lakon. Egyenesen a király orrának tar­tott. A király meg kapkodott, ordítozott, hogy kergessék el a méhecskét. Egyszer csak a nagy kapko­dásban leesett fejé­ről a • korona, és be­gurult az asztal alá.• A méhecske pedig megfordult, és szé­pen kirepült a nyi­tott ablakon. De a király szája bizony most sírásra görbült. Megijedni egy méhecskétől, az iga­zán nem királyi do­log. Udvaroncai ne­vették és gúnyolták a gőgös királyt, hogy éppen a legkisebb állattól ijedt meg. így bűnhődött a gő­gös király, aki azt hitte, hogy ő a leg­bátrabb ember a vi- lásoa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom