Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
SOMOGYI NtfPLAP 3 Kedd, ■ 1959. február 10. Kielégítő-e a gyakorlati oktatás? Mit mond az iparitanuló iskola igazgatója ? A szakmunkás-utánpótlás jórészt az iparitanuló-képzéstői függ. Csak akkor várható eredmény, ha megfelelő színvonalú az elméleti és a gyakorlati oktatás a tanulás éveiben. A tanulók elméleti oktatásiért minden lehetőt megtesz az ipa- ritanuló iskola vezetősége és tanári kara. Megkértük Pintér Kálmánt, az iskola igazgatóját, mondja el véleményét az ipari tanulóknak az üzemekben. illetőleg a kisiparos mestereknél folyó gyakorlati oktatásáról. — Kirívó rendellenességről nem beszélhetek — mondja az igazgató —, ilyent sem ellenőrzésünk alatt nem láttunk, sem a tanulók nem jeleztek. az üzemi gyakorlati oktatás fő hibájaként a túlzott egyoldalúságot említhetem. ■— Tudna erre példát mondani? — A Vaskombinát ipari tanuló: többször szóvá (ették, hogy csupán egyes anyagok, gyártmányok befestésévei bízzák meg őket. Ez pedig tudvalevőleg nem kíván elmélyültebb munkát, és nem is növeli a szakképzettséget. S ez nemcsak az átszervezéskor fordult elő, hanem máskor is. Ennek oka — nézetem szerint — a tanulók gazdátlansága. — De hát akkor mire valók a tanuló felelősök? — Igaz, hogy minden üzemben jelöltek ki tanulófelelőső- ket, de sokszor másik műszakban dolgoznak, így nem tudják figyelemmel kisérni a tanulók munkáját. Persze az is b‘aj, hogy a tanulófelelösök nem fordítanak kellő gondot saját ismereteik gyarapítására. S ha nem vigyáznak, könnyen lemaradhatnak, hiszen a tanulóknak az iskola sok elméleti tudást ad. Sajnos nem követelik meg azt sem, hogy a tanulók osztályvizsgákra elkészítsék a vizsgadarabokat. — Tud-e valamilyen megoldást? — Minden attól függ, hogy az üzemekben lelkiismereti kérdésnek tekintik-e a szakmunkás-utánpótlás nevelését. Iskolánk adott elméleti segítséget a tanulófelelősóknek a legutóbbi megtartott értekezleten is. De vajon használják-e a kapott útmutatókat, vagy csak év végén veszik elő, amikor vissza kell adniuk? Külön receptet nemigen tudnánk ajánlani, legfeljebb azt, hogy a tanulófelelősök helyett oktatókat bízzanak meg a tanulók nevelésevei. Az Építőipari Vállalatnál oktató irányítja a villanyszerelő-tanulókat, s vezetésével olyan szépen fejlődnek, hogy negyedévenként 200 ezer forint termelési értéket »hoznak« a vállalatnak. Az oktató fiatalember legyen, jó szakmunkás, s tartson lépést a fejlődéssel. — Megkapják-e az ipari tanulók bérüket és egyé'o juttatásaikat? — Ezen a téren nincs panasz. A főkönyvelők gyakran fordulnak hozzánk, tájékozódnak a tanulókra vonatkozó rendeletekről. Úgy tudom, egyedül a Vaskombinátban nem adtak a tanulóknak munkaruhát a Jegutóbbi átszervezés miatt. — Javíthatók-e az iskolai oktatómunka körülményei? — Hosszú évek óta tanteremhiánnyal küszködik az iskola. Egyszerre csak 150 tanulót tudunk tanítani öt teremben. Az Illyés Gyula Kultúrott. honban, a szemben levő MAV- kultúrotthonban és az MHS- ben levő előadóterem bérelt helyiségünk. Nemcsak az a baj, hogy sokat fizetünk értük, hanem a nevelők időt is veszítenek az órák közti szünetekben. Az áldatlan állapot megszüntetésében a minisztérium segít. Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke már aláírta négy tanterem építésére szóló hitel engedélyezését. A tervek márciusra elkészülnek, és itt, a tőszomszédságban megkezdődik egy négytantermes emeletes iskolaszárny építése. A tanítás zökkenőmentessé válik, mert 270 tanulót taníthatunk egyszerre. De udvarunk még kisebb lesz, ezért szeretnénk, ha a városi tanács úgy tervezné itt a környéket, hogy egy nagyobb udvart létesítsen az iskola számára. — Elöfordul-e, hogy valamelyik vállalat nem alkalmazza szakvizsgát tett tanulóját ? — Előfordul egyrészt vagy azért, mert a tanuló nem törekedett az ismeretek alapos elsajátítására, vagy mert a vállalat nem foglalkozott veié kellően, és ezért szakmailag gyenge. Másrészt, mert akadnak vállalatok, amelyek több ipari tanulót vettek fel, mint amennyit szakmunkásként foglalkoztathatnának. A megye iparának fejlődéséhez mérten kicsit sok az ipari tanulók száma. A jövő szakmunkás-gárdájának nevelése tehát a kezünkben van. A fiatalokból jó szakembereket, lelkiismeretes munkásokat kell nevelnünk. De ez sok körültekintést, ellenőrzést, fokozott gondoskodást kíván minden üzem és' vállalat részéről. Nézzen körül portáján tehát valamennyi vállalat, és sürgősen hozza helyre a hibákat. A termelés fokozása mellett fontos az ember nevelése is. Szegedi Nándor 40 IVE TÖRTÉNT „A szervezett munkásság nagy, hatalmas, és ha kell, kíméletlen44 Kétszer annyi kőműves ipari tanulót vesznek fel mint tavaly Jelentkezés: március 20-ig A tömeges lakásépítéshez — nagyfokú gépesítés ellenére is — mind több kőműves szakmunkásra van szükség. Az idén mintegy három és féi— négyezer fiatalt vesznek fel kőműves ipari tanulónak, kétszer annyit, mint tavaly. A felvételre nyolc általános iskolát végzett, 15—17 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik két év alatt sajátítják el a szakmát. A tanulók a tanulmányi eredményüktől függően havi 120—340 forint ösztöndíjat kapnak, továbbá munkaruhát, bakancsot, hidegben vattaruhát. A fiatalok több mint 90 százalékát otthonban helyezik el, ahol teljes ellátásban, — naponta háromszori étkezés, mosás stb. — részesülnek. A felszabaduló fiatalok, minthogy az építőiparban a darabbér (az akkordbér) a legelterjedtebb bérezési forma, teljesítményük után kapják fizetésűket. 1958-ban a kőművesek átlagos keresete csaknem 1700 forint volt. A Munkaügyi Minisztérium illetékes osztályán közölték, hogy március 20-ig lehet még jelentkezni kőműves szakmára, s az oktatás április 2-án kezdődik. A felvételhez iskolai és orvosi bizonyítvány, továbbá szülői beleegyezés szükséges. Az iratokat postán is elküldhetik a jelentkezők. * * * Kőműves szakmára a Munkaügyi Minisztérium alábbi intézeteiben jelentkezhetnek a fiatalok: Budapesten: 34. sz. vili. Üllői út 76.; 36. sz. XIII. Huba utca 21.; 307. sz. XIII. Angyalföldi út 2.; 36. sz. XIV. Várna utca B. ép.; vidéken: Ózd, Debrecen, Kazincbarcika, Diósgyőr, Tatabánya, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Szolnok, Békéscsaba, Nyíregyháza, Várpalota. Február 10-e dicső emléke marad mindörökre a forradalom felé rohanó Somogynak. Ez a nap a munkásosztály egységének, erejének hatalmas seregszemléje. » Megmozdult Kaposvár szervezett munkássága; hatalmas, fönséges, de nyugodt s méltóságteljes volt az, s lenyűgözött, lebilincselt mindenkit, akik eddig kételkedtek a munkásság hatalmas erejében-« — írja a Somogy vármegye 1919. február 11-i száma. Igen, a munkásság tiltakozott. Felháborította a Székesfehérvárott kirobbant királypárti ellenforradalom. A munkásságot nem nyugtatta meg az elfojtás híre, szerte az országban népgyűléseken tiltakoztak az ellenforradalmi megmozdulás ellen. Somogybán február 10-én zúgott fel a több ezres tömeg: »Nem vissza, hanem még előbbre!« »Minden munkás tudta, érezte a napnak rendkívüli fontosságát, és ott volt mindenki, aki csak járni és mozogni tudott« — írja a Somogy vármegye. De nézzük tovább, mint számol be a tudósító erről a napról: »Kaposvár városának most volt először alkalma látni, hogy mily hatalmas erőt képvisel ma a szervezett munkásság... Reggel háromnegyed 9 óra volt, amidőn a hatalmas menet megindult a Munkás-Otthonból... Pont 10 óra volt, amikor a tengerész különítmény éle elérte a Kossuth teret, és háromnegyed. óráig tartott, míg az egyes szak- szervezetek befejezték felvonulásukat és elhelyezkedhettek a téren; nyolc-tízezer emberre becsülhető az a tömeg, mely a tüntető felvonulásban részt vett. Hatalmas éljenzés fogadta az Erzsébet- szálló erkélyén megjelent Tóth Lajost, a Somogy megyei szociáldemokrata párt elnökét, az első szónokot, kinek szavaira csend lett. Örömének adott kifejezést, hogy ily hatalmas táborban találja együtt Kaposvár dolgozó munkásait, köztük azokat a katonákat, kik megszabadították magukat a régi, durva katonai fegyelemtől, munkás fegyelemmel csatlakoztak oda, és azok közé jöttek, akik mindig az imperializmus gyalázata ellen küzdöttek, örömmel látja, hogy ezek a katonák a forradalom katonái, akik egyúttal védői is a forradalmi Magyarországnak, és akik tudatában vannak annak, hogy az ellenforradalom ismét csak a régi átkos rendszert akarja visszahozni. Tudja, hogy az ellenforradalom híveinek fáj, hogy megújho- dott Magyarország, és ezért mindent elkövet, hogy a hatalmat ismét visszanyerje, de a szervezett munkásság résen lesz mindig, és nem engedi, hogy az ellenforradalom erőre kapjon. iMtinka Sándor, a Somogy megyei földmunkások csoportjának titkára volt a következő szónok. Éles szavakkal kelt ki a nagybirtok túltengése 'ellen: Megszűnt az az idő, amikor a nagybirtok és a tőke ráült az ország nyakára, és kíméletlen kegyetlenség-' gél uzsorázta, szipolyozta ki a munkások százezreit; ez a régi rendszer többé feléledni nem fog, az öntudatra ébredt munkástábor résen lesz. A grófi uralom kényszerítette a magyarságot a kivándorlásra. Ezeknek a megszűnte, a grófi uralmak letűnése fáj a régi társadalomnak, mely, hogy lélegzethez jutott, próbálkozni akar, az annyiszor kipróbált hazafias jelszavakkal akarnak tábort szerezni maguknak, de nem számolnak azzal, hogy a szervezett munkásság nagy, hatalmas, és ha kell, kíméletlen. Ha eddig a türelem álláspontjára helyezkedett, nem sok kell ahhoz, hogy szétüssön azok között, akik piszkos aknamunkájukkal dolgoznak a népköztársaság ellen. Schneller Béla volt a következő szónok, aki a következőket mondotta: A szöciálde- mokrata párt egy forradalmi népgyűlésen fogadalmat tett arra, hogy a forradalmat mindennel szemben és minden áron meg fogja védeni. Az ellenforradalom szárnypróbálgatásai indították arra a pártot, hogy a mai hatalmas népgyűlést egybehívja, melyen 70 ezer somogymegyei szervezett munkás nevében nyolcezer szervezett munkás tüntet a forradalom igazsága mellett. A magyarországi . szociáldemokrata párt ma tartja Budapesten rendkívüli pártgyülését, és ezért a következő határozati javaslatot terjeszti be: mondja ki a kaposvári szervezett munkásság, hogy üdvözli a pártgyűlést, s követeli a reakciósok elkergetését a köz- igazgatás éléről, követeli, hogy tiszta szocialista miniszterekből álló kormány vegye át az ország vezetését. A népgyűlés a határozati javaslatot magáévá tette... Szalma István intézett még pár lelkes szót a népgyűléshez, majd Tóth Lajos berekesztette a népgyfllést. A szervezett munkások ezután zárt sorokban a legnagyobb rendben vonultak vissza a Munkás-Otthonba.« Február 10-én megmozdult a kaposvári munkásság. Erejét és szervezettségét daccal mutatta oda a régi rendszert vissza váróknak. Akiknek félnivalójuk volt, ezen a napon megremeghettek a munkások keményen dübörgő lépteire. »Nem sok kell, hogy ö munkássás szétüssön ...« — mondta Latinba Sándor ezen a napon. Szavai beteljesedtek: március 3-án a nép átveszi a MIR- nValmot. 10-én megalakul / a Direktórium. Igen, február 10-e után senki sem állíthatta meg Somogybán az eseményeket. Felkelt a nép, kiben ezer év elnyomottsága iz- •zoít. a nép, mely »nem kér, de vesz, s ragad .. .« Ünnep volt ez a rendezvény A múlt héten jól sikerült termelési tanácskozást tartott a mezőcsokonyai fmsz Hetesen. A szövetkezet féléves munkáját Neubauer József igazgató- sági elnök értékelte. Tóth Nándor hetesi italboltvezető, Bogdán János bodrogi boltvezető és Kismarton Vendel mezőcsokonyai felvásárló az elmúlt félévben végzett jó munkájuk jutalmául megkapták a kiváló földművesszövetkezeti dolgozó oklevelet és a vele járó pénzjutalmat. Unnep volt ez a rendezvény azért is, mert Neubauer József igazgatósági elnök ez alkalommal ünnepelte 25 éves szövetkezeti munkásságát. Az értekezletet közös vacsora és tánc- mulatság követte. Kg*!7 akaratai..# Szürke függönyt húzott a té- elvtárs, a pártszervezet titkára li alkonyat az ablakokra. Meg- j az SZKP XXI. kongresszusá- szólal a munkaidő végét jelző j ról, a szovjet nép hétéves ter- esengetés. Ajtócsapkodás, j véről beszél. — A szovjet nép kulcsnyikorgás, és hangos cse- j sikerei és tervei örömet szerez- vegés visszhangzik a tágas | nek nekünk is, és lelkesedést, épületben. Aztán csend... [ erőt adnak a munkához — Néhány' perc múlva azonban ' mondja. ismét eleven az épület. A Köz úti Igazgatóság és az üzemi vállalat dolgozói közül jó né- hányan még a hivatalban maradtak munkaidő után. A vállalat kommunistái ők, akik a mindennapi munkán kívül egyéb kötelességet is teljesítenek. Együtt ül a párttagság. Zóka Majd arról tanácskoznak a pártszervezet kommunistái, miként tudnák segíteni a falu népét, hogy mielőbb rátaláljon a szocializmus útjára. Pintér József elvtárs hetek óta falusi pártmunkát végez. Czellár László elvtárs a minap késő éjszakáig beszélgetett a bala- tonkiliti dolgozó parasztokkal, 9. A századost ez a válasz teljes mértékben kielégítette. — Ide figyeljen — mondta. A »Romen« cigányszínház egy fiatalember kíséretében. — A jegyzőkönyvet én most nyári szünete már egy hónap- Grinjuk kimért, lassú lép- itt, a maga szeme láttára meg- ja tartott, s az egyetlen hely tekkel kiment az előcsarnoksemmisítem. — És ezzel eltép- Moszkvában, ahol cigányok ba, és a telefonfülkéből feltárté a papírlapot. — De elő ne léptek fel, a Volga Étterem csázta a rendőrséget. A vonal volt a folyóparton, a kikötő másik végén Szevercev jetent- mellett. Grinjuk hadnagy te- kezett. hát ettől a naptól kezdve minden este betért a (»Volgá«-ba Ludmilla Aialicseva rendőrszázadossal. Brajcev a Ta- ganszk kerületi rendőrkapiköztük azzal a húsz paraszttal is, akik azon az estén jegyezték el magukat a szövetkezettel — egy életre. Ö friss tapasztalataival erősíti meg, amit a beszámoló is hangoztatott, hogy a parasztok ugyan rokonszenveznek a szövetkezés gondolatával, de a munkásoknak, s elsősorban a kommunistáknak őszinte szóval segíteni kell őket, hogy mielőbb ezt a gazdálkodási formát válasszák. Nem szabad elhallgatni, hogy a munkások nem jó néven veszik.'ha a parasztság — amelynek jussáért, a föld megvédéséért ők minden időben bátran kiálltak — akaratoskodik, lé............................................................. kézi a faju szocialista átalakí! tását. — Most botrányt fogok esi- Ha akarod, kimehetünk, ott ♦ a munkásság barátilag nalni sziszegte a foga közt folytathatjuk a beszélgetést. ♦ igyekszik a parasztságot a he— Grinjuk. — Szóljon a rendőr- Grinjuk azonban válasz he-tiygg útra vezetni. Ebből akar- nek, hogy vegyen mindkettőn- lyett nagyot fújt és fenyege-* j^k kivenni részüket még na- ket őrizetbe. tőén közeledett felé. Az egyik | gyobb mértékben az igazgatóAralicseva alig észrevehe- asztalnál egy nő felsikoltott, t ság és a vállalat kommunistoen bólintott, es kisietett az es kiejtette kézéből a poha— % u, ;c a pÁrHáhfl előcsarnokba. rat. A cigánylány ijedten ab-1 jelentkezett Tóth György elvGrinjuk foga közé szorított bahagyta a dalt. A sebhelyesifárs, a pártvezetőség tagja, cigarettával, minduntalan neki- ellökte. Grinjukot, az meg es-»példáját nyolcán követték ütközve az asztaloknak, egye- tében feldöntött egy asztalt, f ' ■ nesen Mariáék asztala felé tar- Mindenünnen pincérek fu-i Megkezdődött a taggyűlésen • i . ** ■ r-__*_ tott. Közvetlenül az asszony tottak elő. A verekedőket ta kultúrcsoport szervezése is. v egre megjelent Maria Gontar, mellett megállt, megingott és szempillantás alatt szoros í Ebbe is a kommunisták jelentíölébe hajolt. gyűrű vette körül, alig tudta f Nézték elsőnek. Céljuk, hogy — De kérem! — méltatlan- magát áttörni rajta a rendőr. 1 * x1~ kodott Maria, és odább hú- Akkor már hermán is tar 19. forduljon még egyszer ilyesmi! Megértette? Dehogy értette! Éppúgy meg volt lepve, mint előtte való nap a kórházban. Biztos volt benne, hogy ezúttal nem ússza meg szárazon, és ez a furcsa százados még csak kihágásért sem büntette meg. zódott. — Zojenka, hát nem ismersz meg? — kérdezte panaszosan a férfi, és még közelebb hajó — Hogy néz ki az az em- szinte rádőlt meztelen karjára, bér? — kérdezte az ezredes. — Eltévesztette a házszámot, — Zömök, középtermetű, polgártárs — szólalt meg a há- szőke, a bal arcán forradás... ta mögött a sebhelyes, és — Forradás? — kérdezte Grinjuk érezte, hogy két acél- tányságon megszerezte Maria Szevercev. — Egészen jól lát- kemény kéz ragadja meg, és öontar fényképét, megnagyít- ta? Ide figyeljen! Ezt az em- könnyedén odébb teszi. bármi tatta, és néhány másolatot ké- bért ott kell tartani, Mikor Maria Gontar mögött szíttetett róla. áron is. Megértette? becsukódott az ajtó, a »furcsa« Grinjuk és Ludmilla Arali- Grinjuk bizonytalan, ingatag Braicev százados nun mb an fel- eseva rendszerint kilenc óra léptekkel tért vissza az étleBrajcev százados nyomban jel fájt jelentek meg a rembe. Aralicseva ugyanott vette a telefont, tárcsázott, es szinpa<i közvetlen közelében, ült, ahol az előbb, és az egyik jelentette Szevercev ezredes- és egész záróráig el nem moz- pincérrel beszélgetett. A seb Hát te meg kicsoda vagy? — kiáltotta jó hangotották Grinjukot. Az egyik megpróbálta hátracsavarni a ka rját. — Kérem kövessenek — mondta a rendőr. — Hagyja — intette le a sebhelyes férfi egészen nyugodt hangon. — Nem történt semmi. Hajlandó vagyok akár bocsánatot kérni ettől a polgártárstól, bár nem én kezdtem. — Nem úgy van az — ellenkezett a rendőr. — hz az ember tettleg bántalmazni nek, hogy a hadművelet sike- wült. A következő lépés: a ctgá- tyok. „ / dúltak a helyükről. Bárki fiatal, kedves szerelmespárnak nézte volna őket. így ment ez szerdán, helyes arcú fiú Gontar a haját tükrében. Egy cigánylány állt. Mar’ igazgatta érzel törtökön, pénteken. Szombaton dalba kezdett a színpadon. . ,, . , , ,, . , akarta önt. Ez nem maradhat A szomszéd asztaloknál fel- ennyiben. Kérem, kövessenek igyeltek, es kíváncsian var- mindketten az őrszobára !k, mi történik. A sebhelyes még akart va_ — Ide figyelj apuskám, ez lamit mondani, de a háta mö- ?m megfelelő hely az ilyes- gött, mintha csak a földből be. — A sebhelyes fiú olyan nőttek volna ki, még két rend- . __ _______ ’ kan beszélt, hogy Grinjuk őr jelent meg. Semmi értelme | homályában hazatartó kommu- ébb csak a szája mozgá- sem volt az ellenkezésnek. | nisták szavaiból is. ,uói értette meg szavait. *= — Folytatjuk — • 8 p szórakoztassák a parasztságot, : és megszerettessék vele a szö- : vetkezetet. Máris több faluból : kaptak meghívást. A taggyűlésen új harcosokkal gyarapodtak a kommunisták sorai. Többen kérték felvételüket a pártszervezetbe. Gyarmati Mihály elvtárs. az üb. elnöke rendes taggá való felvételét, Boncz Imre segédmunkás, Vigh Sándor mérnök, Lé- nárt Ferenc raktáros pedig tagjelölt-felvételét kérte... Alapos mérlegelés után a párttagság maga közé fogadta a jelentkezőket. A taggyűlés hangulata arra vall, hogy a párttagság felelősség- és osztálytudattal áll csatasorba a falu és a város közös ügyéért. Ez csendült ki az est
