Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1959. febrUár I. Több mint ezer vagon mísírá^yát kap a megye az első félévben Nagyobb törődést érdemel Lapunk munkatársa érdek­lődött Klausz Róberttól, a Műtrágya- és Növényvédő- szer Értékesítő Vállalat me­gyei kirendeltségének vezető­jétől a megyében lévő mű- trágyákészletröl. továbbá, hogy a tavalyinál nagyohbak-e az igények, s a vállalat ki tudja-e elégíteni a keresletet. — 1959 első félévében 800 vagon nitrogén-, 170 vagon foszfor-, 90 vagon káliumtar­talmú műtrágyát kapunk. Ez a mennyiség mintegy 170 va­gonnal több a tavalyinál — mondta Klausz elvtárs. Pillanatnyilag a műtrágya- féleségekből összesen 980 va­gon van a megyében. 81 ter­melőszövetkezet már beküldte a megrendelést A szállítások megkezdődtek, s eddig több mint 700 vagon műtrágya ta­lált gazdára a tsz-ekben. A tahi járás termelőszövetkeze­teinek igényléseit egyszerre küldték be. Mellékelték a ban­ki fedezeti igazolást, s így nagy tételben és azonnal utba- indíthatta az árut a vállalat A tapasztalat azt bizonyítja, hogy sokkal nagyobb az ér­deklődés a műtrágya iránt, A foldművesszö vetkezetek életéből Jó eredménnyel zártók az évet a nagyszakácsiak A múlt év második felében már önálló szövetkezetként működött a Tapsonyi Egyesült Földműves.?zövet.kezetböl ki­vált nagyszakácsi fmsz. Amíg e két tagszövetkezet együtt dolgozott, állandó viszálykodás, harag, sértődöttség és meg nem értés uralkodott a tapsonyiak és a szakácsiak között. Előfordult, hogy hol az egyik, hol a másik község küldöttei hagyták el a gyűlés termet, amikor nem értettek egyet az elhangzott javaslatokkal. 1958 második félévében tehát már önálló szövetkezet volt a nagyszakácsi fmsz. Meg is mutatták vezetői, hogy jól tud­nak gazdálkodni. A 20 000 forintos nyereségtervet előrelát­hatólag 35 000 forintra teljesítette az fmsz, és minden felté­tel megvan Nagyszakácsiban ahhoz, hogy elnyerjék az él- üzem címet. A tapsonyi fmsz a különválás után szintén kezd magára találni. Az elmúlt évek hibájából okultak a szövetkezeti ve­zetők. Tapsonyban azt szeretnék, ha mielőbb ők is a nagysza­kácsiakéhoz hasonló szép eredményekkel dicsekedhetnének. Kiállítás Tabon csaknem százezer forintos forgalommal A tabi földművesszövetkezet játék-, bútor- és kozmetikai kiállítást rendezett. A kiállítást öt nap alatt mintegy másfél­ezren tekintették meg. A látogatói! közül többen vásároltak is a kiállított tárgyakból. Megvettek például négy konyha-, három hálógamitúrát, négy kombinált szekrényt, több rá­dióasztalt és egyéb bútort összesen 90 ezer forint értékben. Gazdára talált hatezer forint ára játék, kultúr- és kozmetikai cikk is. A kiállításon a tabi I JK könyvesboltja is részt vett, s mintegy ezer forint értékű könyvet adott el Az fmsz vezetősége februárban divatbemutatót és egyéb rendezvényeket tart. Ä kőröshegy* szakcsoport új ■vözstőségéraek új tervei Az alapszabály értelmében új vezetőséget választottak a kőröshegyi szőlőtermelő szakcsoportban. Az új elnök if j. Járfás János egyénileg dolgozó paraszt lett. Meghatároz­ták a jövő feladatait is. A már meglevő oltványtelepet két holddal növelik. Ezen a területen közös tevékenységet foly­tatnak. A sz,aikcsoport-tagak egyéni szőlőterületeinek trágyá- zási, kapálási és szüretelési munkáit brigád szervezetben, kö­zösen végzik el. A kőröshegyi borok hírnevének öregbítése végett a közös alap felhasználásával, valamint a tagok sze­mélyes munkájával a -borkúti pincét tároló és értékesítő hely- lyé alakítják át. Ide külföldi vendégeket ás várnak majd. mint tavaly. A múlt év ha­sonló időszakában a megren­deléseknek csak 50 százaléka futott be. Ma 70 százaléknál tartanak. Az egyéni gazdák is na­gyöbű mértékben vásárolnak műtrágyát, mint 1958-ban. Szülőkön például azon nyom­ban elfogyott a vagonokból a küldött 90 mázsa linzi só. Bar csőn pillanatok alatt széthord­ták 170 mázsa pétisót a kör­nyékbeli gazdák. Még Kom- iosdrói is akadt vevő. — Nagyobb az érdeklődés, de több a műtrágya is. Ha a rendelések idejében megér­keznek, nem lehet fennakadás, azonnal küldjük az árut — mondta befejezésül Klausz Ró­bert kirendeltségvezető. Gépek átalakítása a kukorica négyzetes vetéséhez Gépállomásainkon átalakít­ják a kukorica négyzetes ve­tésére ez ideig alkalmazott TVD 6-os típusú gépeket. A napokban a Kaposvári Gép­állomáson a módosítás «ho­gyan-járói tárgyaltak a mér­nökök. Az értekezleten jelen volt Legányi Miklós, az FM Gépállomási é.s Gépesíté­si Főigazgatóságának főmér­nöke is. Legányi elvtárs is­mertette a kukoricatermesztés fontosságát, beszélt a nétvze- tes vetés uj módszerének je­lentőségéről. A gépes, átalakítása után kevesebb ember végzi majd ugyanazt a feladatot: nyolc he­lyett csupán két munkaerőre lesz szükség. A csökkentett személyzet is bírja teljesíteni az előbbi normái: be tud vet­ni kukoricával 10 óra alatt 10 —12 hold földet. A megbeszélések után a Ka­posvári Gépállomás műhelyé­ben az új kívánalmaknak megfelelően átalakítottak egy TVD 6-os típusú négyzetes kukoricavetőgépet. Rövidesen sorra kerül a gépállomások valamennyi ilyen típusú gé­pe. A szükséges alkatrészeket Mosonmagyaróvárról szállítják az illetékes helyekre. Az át­alakítási munkálatokat feb­ruár közepére be is fejezik. A megbeszélést két hét múlva ugyancsak Kaposvárott gyakorlati bemutató követi. Ezen a gépállomások főmezc- gazdászai vesznek részt, s is­merkednek mag a kukorica négyzetes vetésére átalakított gépek működésével. Hazánk fában szegény or­szág. Iparunk faanyagszükség­letének tetemes részét külföld­ről behozott fa fedezi. Jelen­tős deviza-összegbe kerül a fa­import. Ha csupán a gazda- kágosság, a gazdálkodás szemüvegén keresztül néz­zük is a dolgot, akkor is rádöbbenünk feladatunkra: egyre több és több fát kell ül­tetnünk. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutób­bi ülésének napirendjére tűz­te a fásítás ügyének megvita­tását. Pusztán ez a tény is mu­tatja: nem lebecsülendő ten­nivalóról van szó. Többféle fásításról beszél­hetünk a terület gazdáit ille­tően. Fásítanak például — a maguk terve szerint — az ál­lami gazdaságok, a gépállomá­sok, a vízügyi, a közúti és a MÁV igazgatóságok. Aztán ül­tetnek fákat a községek kül- és belterületén (park, liget, ját­szótér, sportpálya, utca men­tén stb.), valamint a legelte­tési bizottságok kezelésébe tar­tozó területeken. A termelő- szövetkezetek és az egyéni fásítók ugyancsak külön-külön csoportba tartoznak. Az erdő- gazdaságok állami tervfeladat­ként végzik az erdőtelepítést. Lám, milyen sok szerv fára­dozik azon, hogy — szaknyel- ven szólva — minél magasabb arányú legyen az erdősültség! De mivel sok gazdája van az ügynek, fenyeget a veszély: szétaprózódnak az erők, nem egy irányban hatnak a külön­féle szervek törekvései. Fel­tétlenül össze kell hangolni az elképzeléseket és a cselekvést. Ezt a célt kívánta szolgálni a megyei nyárfa-bizottság létre­hozása a múlt év őszén az ér­dekeltek részvételével. Igen am, de nekünk nemcsak az a dolgunk, hogy 18 év alatt 7 ezer hektárt nyárfával — ez­zel a gyorsan növő fafajjal — telepítsünk be: akácot, hársot es más fafajt is kell ültetnünk. Ezért is szükséges — a végre­hajtó bizottság útmutatása alapján — fásítási bizottsággá fejleszteni a megyei nyárfa- bizottságot. Sőt a járásoknál es a községekben is létrehoz­zák a fásítási bizottságokat, amelyek felmérik a lehetősége­ket, megszabják a tennivaló­kat, s azokat megbeszélik a falvak lakóival, és megszerve­zik a feladatok végrehajtását. A helyi bizottságok a taná­csok mezőgazdasági állandó bizottságai kebelében működ­nek majd. Az erdőgazdaságok e program megvalósításához szakmai iránymutatást és cse­metét, suhángot adnak. A fásításban érdekeit szer­vek munkájának összehango­lása nem várathat sokat magá­ra. Itt van például a Pécsi Vízügyi Igazgatóság kaposvári szakaszmérnöksége, amelynek hatáskörébe tartozik megyénk­ben mintegy 1300 km hosszú vízlevezető árok, folyó, csator­na stb. Ezek töltő, ének fásí­tásával a szakaszmérnökségen senki, a két megye felügyeletét ellátó igazgatóságon egy erdő­mérnök foglalkozik. Igaz, hogy a Balaton környékén tavaly 24 km hosszan elültettek mint­egy 10 ezer csemetét — ennyi­re futotta anyagi erejükből —, de a nagyatádi járásban csak kivágták a folyóparti fákat, ám helyettük egyet sem tele­pítettek. A Köz’ekedés- és Pcstaügyi Minisztérium Köz­úti Igazgatóságának Somogy­bán 1656 km heoszú közút mentén kell elvégeznie a fásí­tási teendőket. A csupasz utak szegélyét fásitani, „ kiörege­dett fák helyett fiatal csemeté­ket ültetni — ez lenne a kí­vánatos. Mit mutat az útmenti fakitermelés gyakorlata? Fej­szét csak az a jegenye kap, amelyiket derékbatört a vihar, és széthasított a villám — vagyis amelyik ipari felhasz­nálásra alkalmatlanná vált. Másként kellene csinálni a dolgot. A végrehajtó bizottság javaslata szerint helyes volna, ha a közúti igazgatóság tervet készítene a még értékes, de mar kivágásra erett fák kiter­melésére, s közben azok ár­nyékába csemetéket ültetné­nek. Egy szó, mint száz: min­den érdekeit szerv többet te­11CI, a -LdAiKISCl l. tervüknek bele kell illeszked­nie a megye fásítási tervébe. Az ültetéssel nem fejeződik be a fásítás. Gondozni, ápolni, védeni kell a csemetét, hogy fává nőjön. Sok helyen a kis­gyermekeit, néhol a felnőttek tördelik le az elültetett fákat. Tanácsrendelet van készülőben — a v. b. határozata alapján —, amely a jövőben nem hagyja büntetlenül az ilyen kártevést. A rendelet nem lesz mindenható »csodaszer«. Fel kell ébreszteni a társadalom felelősségét a fák védelmében. Elsősorban a pedagógusokra vár ez a feladat. Vonjanak be minél több iskolás gyermeket a fásítás munkájába, hisz aki elültette a csemetét, félteni és őrizni is fogja azt. Egy úttörő őrs vállalhatná például egy-egy utcában a kis fák védelmét. A tanácsoknak más tenniva­lójuk is van a siker érdeké­ben. Ellenőrizzék, hogy az en­gedéllyel kivágott minden fa helyébe két csemetét ültessen a gazda. A végrehajtó bizottsá­gok, a tanácsok ülésén, sőt falugyűlésen vitassák meg a fásításból adódó feladatokat. Készítsenek erre távlati tervet az idén, közben pedig — ta­vasszal és ősszel — folytassák az elmúlt években megkezdett faültetést. Idő kell a távlati ter­vek elkészítéséhez és ahhoz, hogy az erdőgazdaságok felne­veljék a kellő számú csemetét, suhángot. Idő kell annak is, amíg megnőnek az elültetett csemeték. De olyan program a fásításé, amely — jóllehet hosszú évek múltán hálálja meg a fáradozást, mégis — megéri a nagyobb törődést. Kutas József Tanulnak A MERNYEI GAZDÁK Későre jár már az idő. de a mernyei általános iskola egyik osztálytermében még ég a villany. A kis diákokhoz méretezett padokban 25 ko­moly arcú férfi ül. Tekinte­tükről csodálkozás tükröző­dik, amint Király Lajos, a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum tanára számukra ismeretlen, különös dolgokat mond. Ilyen pedig jó né­hány akad. Az ezüstkalászos tanfolyam első éves hallgatói között va­gyunk. A felszabadulás óta most indítottak itt először tanfolyamot, s hozzá kell ten­ni, hogy a gazdák kívánságá­ra. Tizenhárom tél múlott el Memyén kihasználatlanul, vagy csak részben kihasz­nálva. Okultak belőle a falu lakói. S most már másként tesznek: tanulni akarnak, tu­dást. ismereteket gyűjteni, hogy jobban gazdálkodhassa­s°mogTi p“,1!,4k 1959-be" A gazdagabb jövőt tervezik A PUSZTÁT csak néhány kor. Nem éppen kiemelkedő, kilométer választja el Potony- töl, de a távolság mégis óriási az itt élők és a községben la­kók között. Míg a faluban egy helyben topognak, várakoznak a gazdák, addig a pusztán szorgos munkával alakítják, formálják jövőjüket a Petőfi Tsz tagjai. A termelőszövetke­zei 1943-ben alakult, s hire az előző években nem volt vala­mi jó. Eredményeikkel nem dicsekedhettek sem a tsz tag­iéi, sem a járás vezetői. Az el­nökök egymást váltották, a gazdálkodás, a munka szerve­zése rossz volt. Ez bizony nem sarkallta a kívülállókat a kö­zös úton járók példájának követesére. Most azonban már a barcsi járási pártbizottság is azzal fogadott bennünket, ha írni akarunk egy jól dolgozó tsz- ről, akkor menjünk ki Potony- pusztára. Meg is tettük. Bár a Petőfi Termelőszövetkezet el­múlt évi eredményei megyei vagy járási viszonylatban nem voltak túlságosan kiemelkedő- ek, mégis megérdemlik, hogy írjunk róluk. Megérdemlik azok a tervek, melyeidet közös munkával készítettek, s ame­lyek megvalósulása nyomán erősebbé, gazdagabbá taszilc majd a szövetkezetét. de nem is rossz. Tavaly 17 tagunk volt, most 22-en va­gyunk. Van egy üzemegysé­günk Lakácsán 8 taggal. 260 hold szántó, 37 hold rét, 200 hold legelő a tsz földterülete. Állatállományunkról csak any- nyit: ilyen a tsz-nek még nem volt. Két pár ló, 14 tény ész­marha, 24 hizómarha, 11 nö­vendékmarha áll az istállóban. Valamennyi szarvasmarhánk giimőkór mentes. — A szövetkezetei állatte­nyésztő szövetkezetté kívánjuk fejleszteni. Ehhez megfelelő adottságaink vannak. Jó le­gelők, kaszálók, s az állatok is szeretik ezt a területet. Ter­veinket már ennek megfele­lően készítettük el. Az összte­rület 24 százalékán pillangóst vetettünk. Ezenkívül 50 hold őszi árpát, s a szántóterület 15 Bergovácz József a tszFáni nevű tehenével. százalékán kenyérgabonát ter­melünk. Ez utóbbi kevés, jö­vőre azonban emeljük a ke­nyérgabona vetésterületét 30— 32 százalékra, mintegy 80 holdra. — De hogy valójában állat- tenyésztő szövetkezetté vál­hassunk, fejlesztjük állatállo­mányunkat is. Vásárolunk 16 vemhes üszőt, 18 tenyészkocát, 1 tenyészkant, valamint 3 pár lovat. A BESZÉLGETÉSNÉL jelen volt dr. Fazekas Jenő já­rási főa l latorvos is, s egyetér­tett ezzel a tervvel. Ismeri a járás helyzetét, megfelelőnek tartja a potonypusztaiak rét­jeit, legelőit. Véleménye sze­rint ezt a területet sertések és szarvasmarhák igen kedvelik. De azt a tervet, hogy állat­tenyésztő szövetkezetté fejlód­NÉHÁNY HÓNAPPAL EZ­ELŐTT új elnököt választott a tagság Kiinger Sándor személyében. Hozzáértő, ala­pos ember. A tagsággal közö­sen készítette el az 1958—59-es gazdasági év tervét, s megva­lósítását már meg is kezdték. Hallgassuk csak az elnököt. — Negyvenhárom forint 51 fiiért osztottunk zárszámadás­A tsz nüvenUekma rha-alLománja. jenek, helyesléssel fogadják a♦ tsz tagjai is. J élic s\ György, a lakácsai üzem-! egység tagja hét éve munkál-1 kodik a közösben, így mondjál el saját, de a mások vélemé-i nyét is: »Jónak tartom a ier-t vet, hogy állattenyésztő szövet-{ kszetté fejlődjünk... Erre min- • den módunk és lehetőségünkt adva van. Azt is helyeslem,i hogy jövőre csak 40 forintot» terveztünk munkaegységen-\ ként... Először erősödjünk meg t gazdaságilag és létszámban,; akkor több juthat majd a ta-1 goknak is...-« Építeni akarnak egy sertés- j ’iaztatót és egy tehénistállót 1 300 ezer forint felhasználása- ♦ val. Hogy a pénzt megkapják, ♦ erre a megyei vezetők ígéretei í tettek a tsz-nek. Nincs magtá-t ruk, kukoricagóréjuk. A régi ♦ kastélyban tárolják az abra-l kot, a vetőmagot és a kenyér- z nek valót. 1960-ban magtárt ♦ építenek, rendbehozzák a la-1 kóépületeket is, és több tag f lakhat majd ott családjával t együtt. Végül, pedig a tagok | kívánsága alapján már ebben * az évben a munkaegységre * tervezett összeget készpénz- z ben fizetik ki. A tsz-ben most is szorgos ♦ munka folyik. Szépen gondoz-1 zák az állatokat, kihordják a | trágyát, rendbetesznek min- f dent. Kiinger Sándor elnök J pedig a szövetkezet fejlesztésit bizottsággal tanácskozik, mi-; ként ismertessék a közös gaz-, dóság terveit, eredményeit. | MOST MÉG CSAK A TÉR-1 VEK vanna k meg. Megváló- * sulásuk nyomán erősödik, gaz-1 dagodik a Petőfi Tsz. S hngy\ ezek megvalósulnak, arra biz-} tosíték az az erős összetartás, * elhatározás, mely a szövetice-z zet valamennyi tagjában meg-* tan. Szalai László l nak. Ezt bizonyítja az is, hogy nemcsak idejárnak he­tente kétszer, hanem otthon is tanulnak. Minden hallga­tó megvette a »Mezőgazdasá­gi alapismeretek« című tan­könyvet. s ezt lapozgatják, szorgalmasan eljárnak he­tenként egyszer a mezőgaz­dasági tárgyú kisfílmek ve­títésére is. S hogy egyik sem hasztalan időtöltés, arról meggyőződhetünk a tanfo­lyam bármelyik részvevőjé­től. Kúriák Sándor 10 holdas gazda így vélekedik róla: — A hosszú téli estéken mit csinálhatnék otthon, itt legalább tanulok. És már köz­vetlenül is hasznát vettem. Tavaly gyümölcsfáikkal ül­tettem be egy ezer négyszög- öles területet, most már az előző előadásokból azt is tu­dom, hogyan kell a fákat gondozni. Gálos Ferenc már 50 éves, de azért részt- vesz min­den előadáson. — Itt, ebben az épületben cselédeskedtem húsz éven át — mondja —, most meg itt tanulok, mert van már értel­me. A felszabadulás után 12 hold földet kaptam, s azon jól akarok gazdálkodni. Minden részvevőnek ez a véleménye, és mindnek igaza van. Mert ha a mernyeiek is valóban jól és korszerűen akarnak gazdálkodni, akkor nekik is tanulniuk Imii.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom