Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1959. február T. Ahol már a nyárra készülődnek Nem lebecsülendő az a mun­ka, amelyet a Somogy megyei Népbolt Balaton menti üzletei télvíz idején végeznek. Ezek­nek a szaküzleteknek, áruhá­zaknak kell kielégíteniük a so­mogyi part igen népes közsé­geinek, s a környékbeli falvak vásárlóinak igényeit. Nyáron meghatványozódnak a felada­tok, hisz a somogyi Balaton- parton ilyenkor az üdülők százezreit szolgálják ki a nép­boltok. Bár még csak a tél derekán vagyunk, a Somogy megyei Népbolt legtöbb üzletében már a nyári idényre készülődnek. Épülnek, szépülnek a Balaton menti üzletek. balatonmAriAn ój üzlettel bővül a kereskedel­mi hálózat A kicsit kinőtte mar az egyre fejlődő község, mert már itt. a »végeken« is megsokszorozódott az üdülők száma. Azért kell az új, kor­szerű bolt, hogy bizonyítsa: itt is ugyanúgy törődnek a nyara­ló dolgozók megfelelő ellátásá­val, mint a fővárosihoz köze­lebb eső részeken. FONYÖDON nem kis meglepetés éri azokat, akik a régi, ósdi központi nép­boltot fogják keresni. Az állo­mással szemben levő elavult áruháznak akkor már csak hűlt helyét találják. S még va­lamit: egy korszerű áruhazat. Építését már a múlt nyáron megkezdték. A több mint más­félmillió forintos beruházással készülő modem áruház mór egyre inkább kibontakozik. Az árkádok nemcsak a modern építészeti stílust akarják kife­jezni, hanem megoldják a ki- rakatproblémát is. Légszigete- léssei védik az áruház látoga­tóit a nyári hőség, a téli hideg ellen. Ma még csak vonalak­ban látszik az áruház belső képe, még csak félig készek a földszinti és emeleti elárusító- helyek, a raktárak és hűtő­kamrák. de május-júniusban már teljes szépségében bonta­kozik ki az épület A nyári fő­idényben pedig már a vevők rendelkezésére áll Az áruházzal szemben is új létesítmények sorakoznak: el­árusító pavilonok. Igaz, ezek­nek csak egy része a Nópbol- té. Tejet, tejterméket, balato­ni emléktárgyat lehet, vásárol­ni bennük. Itt talál otthont az Idegenforgalmi Hivatal fonyó- di kirendeltsége is. BALATONFÖLDVÄR arról is nevezetes, hogy a Kresz Ferenc vezette fő­útvonal menti csemegebolt a megye egyik legesinosabb üz­lete. Azt mondják, hogy ez a nagy forgalmú üzlet (nyaran­ta havi 600—700 ezer forintot forgalmaz) rend, tisztaság te­kintetében versenyre kelhetne bármelyik patikával. Csak­hogy már kicsi a forgalom le­bonyolítására. A nyári zsúfolt­ság arra késztette a Népbolt vezetőit, hogy Kreszék verseny, társat kapjanak. Az állomás­nál elkészült új üzletsorban már rendezik az új csemege­üzletet. Májusban megnyílik. SIÖFOK jó néhány pompás üzlete kö­zül a nópboltoké a pálma. A nagyáruház (a víztoronynál) bármely hasonló fővárosi üz­lettel állná a versenyt. A 100-as csemege (a gomba szomszédsá­gában) szintén. A fővárosi jel­legű ruházati boltot igen sok vidéki keresi fel. mert min­dent megkapnak, amire csak szükségük van. A vas- és műszaki bolt a Balaton menti építkezésekhez biztosítja a szükséges áruféle­ségeket. Igen sokrétű üzlet: a PB-gáztól kezdve a televízióig minden megtalálható benne. A tavasszal újabb üzlettel gazdagodik a siófoki népbolt- <) hálózat. A vízparton egy új csemegebolt épül, hogy a strandolóknak, sétálóknak ne kelljen bemenniük a központ­ba, ha egyéb dolguk nem akad. * * * A Balaton menti helységeké utcáit sokszor végigsöpri a srél, é amelynek ilyenkor bizony »fo-é ga« van. Az üzletekben azon-é ban nemcsak a duruzsoló kályré ha vagy a központi .fűtés jelén-J ti a meleget, hanem a raktáré rak nyári légköre is. Már soré rakoznak a szép nyári holmik, é lesz újdonság is: a nylon meg' a ballon fürdőruha. Igen soké új bizsú áru, emléktárgy várja J az üdülőket. Február ide, tél oda, a So-' mogy megyei Népbolt hala to-J ni üzleteiben már kopogtat a* tavasz és a nyár. í Uborka, dzsem, paradicsom Ritka, mint a fehér holló az a háziasszony, aki ráér nyáron a téli befőzésre. A nagy lek­várfőzéssel anyáink, nagy­anyáink bíbelődtek csak, de nem a mai asszonyoknak való. Igaz is, ha megfelel a nyolc va­gon csemegeuborka az ango­loknak, akkor jó az nekünk is a paprikás csirke mellé. 1959- ben száz vagonnal készít belő­le a Nagyatádi Konzervgyár. Különleges recept szerint ké­szítették a meggy-dzsemet: a Német Demokratikus Köztár­saság. Csehszlovákia vesz be­lőle. bár marad nekünk is bő­ven. És mi van azzal a híres ládalekvárral, a ma rutaiadé­val? Még néhány évvel ezelőtt borsózott tőle a hátunk, s lám, egyre keresettebb lesz: szere­tik a háziasszonyok. Érthető, a bevezetett minőségi újítás miatt, melyet a laboratórium­ban kísérleteztek ki. Nincs benne — a közhiedelem elle­nére — tök, de van birs és ba­rack. Ezután pedig helyes kis tízkilós fadobozokban hozzák forgalomba. A külföldiek is nagyon sze­retik a magyar befőtteket. A konzervgyár tizenöt vagon birs, körte, meggy és cseresznye be­főttet exportál. Ebben az év­ben pedig modern paradicsom­feldolgozóval bővül a gyár. Hogy mennyit termelnek, az függ a parasztságtól is: meny­nyi paradicsomra kötnek szer­ződést. Az ellenben kétségte­len, hogy minden városi asz- szony örömmel áll el a para­dicsom-befőzés nehéz munká­jától, ha megveheti ugyanazt a boltban. Tavaly 170, idén 270 vagon feldolgozott áru hagyja el a Nagyatádi Konzervgyár kapu­ját. Üzembővítés, bakterológiai laboratórium felállítása, a hi­giénia további fokozása, új műszakiak, vegyészmérnökök t munkába állítása — ez járuld majd hozzá az uborka, dzsem # és paradicsom minőségének f javulásához. f Átalakítás miatt zárva Már megint átalakítanak? Igen, már megint. A Május utca 18. szám alatti 128-as háztartási és illatszerbolt napok óta zárva, deszkák, malter, téglatörmelék árul­ja el, hogy benn munka fo­lyik. A héten befejezik a kőművesmunkákat, az új népművészeti kályha elké­szült, jöhetnek a padlósok és az asztalosok. A »Tavasz« illatszerbolt — mert ez lesz az új neve — a város elegáns színfoltjá­nak készül, nem is hasonlít majd elődjére. Apró, kockás padló, alacsonyabb meny- nyezet, középre helyezett aj­tó, modern, lábakon álló kiszolgáló asztalok, vitrin­szerű áruelhelyezés, rejtett fénycsővilágítás fogadja a megnyitás napján, február 16 án a vásárlókat. A hatvanezer forintos költ­séggel átépülő illatszerbolt árulistája a régi mari ', il­latszerek, kozmetikai cik­kek, fotófelszerelések és háztartási cikkek kaphatók az üzletben. Csakhogy a ház­tartási áruféleségek, vállfa, mosópor és miegyéb nagyon rontaná a berendezés össz­képét. Ezért ezeket a »Ta­vasz« kéziraktárában helye­zik el, s csak a vevő kíván­sága szerint hozzák onnan elő. Újféle cipőbolt, azután tej­ivó, modern konfekciós bolt, s most illatszerbolt — foly­nak az átalakítások, melyek­kel igen sokat nyer a város lakossága és nem keveseb­bet a város képe is. 300 mezőfya*da*ási dolgozó kozó» kirándulásit, a Szovjetunióba A Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezete ki­rándulást szervez a Szovjet­unióba, amelyen az állami gaz­daságok, gépállomások, erdő- gazdaságok és vízügyi szervek, JUHÁSZNAPOK az állami gazdaságok ban Februárban az állami gaz­daságok juhász-napokat ren­deznek. Külön találkozókat rendeznek a Nagykunság, a Hajdúság, Somogy és Borsod juhászai. A szakmai megbe­szélésen kívül a találkozókon a birkapaprikás-készítésben, az örek nóták ismeretében is ösz- szemérik tudásukat a juhá­szok. valamint a tudományos inté­zetek 300 dolgozója vesz részt. Magyar—szovjet irodalomtörténeti együttműködés A M a gyár Tudományos Aka­démia Irodalomtörténeti Inté­zete és a moszkvai világiro­dalmi Gorkij Intézet az 1959- re rr.'i .kötött magyar—szovjet akadémiai együttműködési egyezmény alapján közösén dolgoz ki három témát. Ezek: a magyar—orosz és az orosz— magyar irodalmi kapcsolatok története, a nemzeti i_.:gyomá- nyok és a szocialista realizmus kapcsolata, s a szocialista rea­lizmus kialakulása a magyar irodalomban. KUZMA JÓZSEF CÉLBA ÉRT A háromfai Uj Barázda Tsz elnöke csak egyetlen em­ber a sok közül, egyetlen har­cos a párt hadseregéből. Já­rása lassú, hangja nyugodt, megfontolt. Talán nagyon is az. Nincsenek hősi jellem­vonásai, nagy társadalmat át­formáló módszerei, de vala­mit mégis tett, amit javára kell írni, amiért érdemes szólni róla: mindig és min­denben azt cselekedte, amit a párt, a nép érdeke megkí­vánt tőle. 36 éves. Úgyszólván fiatal ember, de gyűrött homloka mögött már sok küzdelem pi­hen. így emlékezik vissza: — Nyolcán voltunk test­vérek; három hold földön gazdálkodtunk a felszabadu­lás előtt. Idősebb testvéreim hónapszámosként dolgoztak uradalmakban, én meg — mint a család legfiatalabb tagja — 18 éves koromig ara­tó- és napszámos munkát vé­geztem. Aztán rokona hívására Pestre ment, és egy intézet­ben sepregető, kertgondozó, egyszóval mindenes munkát kapott havi 15 pengőért. Negyvenkettőtől egészen a háború végeztéig katona volt. Ennyit élt a múltból, ennyit látott belőle: nyomort, em­bertelen robotot, a háborúban hasztalanul kiontott rengeteg vért. A felszabadulás után sem lett egiiszerre boldog, gond­talan ember. A földosztáskor 2 hold földet kapott, de nem lévén hozzá állatai és gaz­dasági eszközei, pénzen kelt Lett megműveltetnie. Tovább­ra is nyáron aratni, csépelni, télen fát vágni járt. Az élete talán nehezebb volt, mint bárki másnak, de a még ki­alakulatlan újban ő már meglátta a jobbat, a szebbet, az emberibb célok, felé törő társadalmat. Negyvenhétben belépett a pártba, ezzel mint­egy újabb sorozatát vállalva magára a küzdelmeknek. Negyvenkilenc óta több szervnél viselt vezető tisztsé­get. Az ellenforradalom után szövetkezeti ügyvezető lett Háromfán. Élete már jó me­derben haladt. A hosszú évek fáradozásai után úgy érezte, hogy egy kicsit megpihen. Nem kellett küzdenie anyagi gondokkal, nehézségekkel. Az 1400 forintos fizetéséből jól élt feleségével és egyetlen gyermekével. Ám elvtársaink­nak, akik emberek dolgaival foglalkoznak, akik másokon igyekeznek segíteni — nincs megállásuk. Az ötvenhatban felbomlott termelőszövetkezet helyébe tavaly márciusában új alakult. Vezetőre volt szükség. A párt és a tsz tag­sága őt kérte. Nem tudott nemet mondani. Otthagyta az 1400 forintos, biztos állást, és szervezett, lelkesített to­vább. Hogy volt-e értelme...? Az embereket munkájukról ítél­jük meg, hát nézzük rpeg a termelőszövetkezetet, mely­nek ő a vezetője. A megalakuláskor mind­össze 14 tag 121 hold földön dolgozott a közösben. Jószág­állományuk egy pár ló volt, több semmi. S mindjárt a kétségbeejtő adatok után hozzáteszik: — a munkaegy­ség értéke 63 forint 63 fil­lérre rúgott. S ezzel elsők lettek a járásban. De 53 ezer forintot az idei évre is tarta­lékolnak. Jelenlegi taglétszámuk 27, földterületük 343 kát. hold. Állatállományuk 161 birka (természetbeni törlesztésre kérték), 20 szarvasmarha, 22 növendékmarha, 12 anyako­ca, 60 szerződéses hízó — ezek részben saját, részben vá­sárlásból beállított állatok. Hogy kölcsönt is vettek fel, az természetes, de ez nem szegénységhez, hanem na­gyobb jövedelemhez juttatja őket. Tudják, hogyan kell bánni az állam bizalmából kapott pénzzel. A tavasszal 40 családra és 500 holdra szá­mítják bővíteni a közöst. Tervük még 30 szarvasmar­ha hizlalásra való beállítása. Eddig 12-t már a sajátjukból tudnak biztosítani. Befejezik az ötvenhatban félbehagyott 30 férőhelyes fiaztató építését. Csodálkozva állunk a szá­mok és a mögöttünk lévő té­nyek előtt. Hát lehet ez, s egyetlen véu alatt? Lehet. Mert az elnök most is a mun­kaegységkönyv fölé hajolva magyaráz Kovács Istvánnak, a. munkacsapat vezetőjének, s a tagok egy része, bár a gaz­daság Pácodpusztán van, a falutól 2 kilométernyire, de azért ellátogat az irodába. Megbeszélik a közős problé­mákat, az elkövetkező idők teendőit. — Dehát 63 forint 63 fü­lér mégiscsak sok... — Nem a... — veti közbe Tollár Lajos juhász, aki még a nyáron gyalogos munkát végzett. — Amiért megdol­gozik az ember, az nem sok. Mi pedig hét holdat kapál­tunk meg fejenként. Korán keltünk, és este későn feküd­tünk. Igaz, hogy nem is pa­naszkodom. Tavasztól őszig húszezer forint körüli része- sedést kaptam. Sokat dolgoztak, szép eredményeket értek el. S mert a téli unaloműző be­szélgetéseken már elkészítik a nagyarányú közös tervekét. Basa János szavaival élve: »lesz itt pénz ragyásig, csak fel leéli tűr őzni«. Ezek az erőfeszítések kö­zösek, de hogy idáig értek, egy kicsit Kuzma József elnöknek is köszönhető. S ha .most megkérdezzük tőle, ho­gyan találta meg számítását a termelőszövetkezetben, így válaszol: — Jobb így. Ha csak az anyagi, részét nézem, akkor is. Mert ha összeszámo­lom a részesedésemet, havi 1800 forint körül van. És mert a tsz mindig jobb lesz, a I jövedelem csak felfelé emel­kedhet. Annyi sok küzdelem, fára- iozás és újrakezdés után Kuzma József végre célba ért, és mert boldog, elégedett 1ett annyi sok társa, most már ő is az. Szentai Sándor 5 5 A Somogy megyei Tanácsi Bánya- és Építőanyagipari Egye­sülés kaposvári műhelyének dolgozói régi sínkulit alakítanak át újjá, amelyet a Marcali Téglagyár kap meg. Egy R-22— 25-ös erőgép motorját szerelik össze, ebből lesz a sínkuli, ame­lyet a csillekocsik gyorsabb vontatására használnak fel. A gép négy ember és három jó munkáját helyettesíti, Gépek a téglagyártás megkönnyítésére Tarlósi Mihály és Újlaki János lakatosok agyagkeverőt ké­szítettek, amely egyöntetű anyagot biztosít a présgépnek. Ez javítja a tégla minőségét. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés új MVE vezér és vo­nó orsós esztergapadot kapott. Nemes Ferenc az új gépen az automata vágóasztal tengelykapcsolóját esztergálja. Egyre na&yohb területen végesnek talajjavítást Több évi használat közben a legjobb talajfajta is kifárad, s ha nem javítjuk, nem ápoljuk, bizony évről évre egyre sző­kébb marokkal adja vissza a beleszórt kincseket. Ennek el­kerülése végett minden gaz­dálkodó, de még a nem föld­műveléssel foglalkozók is meg- { tik, hogy mennyire fontos a talajerő visszapótlása és a ta­lajjavítás. S főleg nélkülözhe­tetlen a hosszú évszázadokon át mostohán kezelt somogyi homokok .lavitása. Megyénk szántóterülete egy adott szám, melyet nem növel­hetünk. De a minőség javítá­sával elérhetjük a több ter­mést. s ez a célunk. De hogy mit tettünk ennek érdekében, azt mondia el Morva Lász­ló, a Talajjavító Vállalat ba- latonbogi ári kirendeltségének vezetője. — Az utóbbi években foko­zottabb mértékben láttunk hozzá a földek javításához. Ta- valv például tsz-eink. állami gazdaságaink és egvéni oa- rasztis'nk összesen 9 ezer ka- tasztrális holdon végeztek, il­letve végeztettek talajjavítást. A savanyú homokos talajokon főleg a tőzeges meszezást hasz- 1 náltuk, ami a kémhatás javí­tását és egyben trágyázást is jelent — Az idén is sok tennivaló vár ránk. A tsz-ek eddig mint­egy 1600 holdra kötöttek talaj­javítási szerződést. Az állami és egyéni gazdaságokban szin­tén több munkára számítha­tunk, mint a múlt évben. — Ma már ott tartunk, hogy eddigi módszereinkkel nem tudnánk elvégezni feladatain­kat. De hamarosan gépesítik a mi munkánkat is. Valószínű, hogy még az idén új mészte­rítő gépeket kapurtk, melyek meggyorsítják munkánkat. Minden józanul gondolkozó gazda fel tudja mérni a talaj­javítás előnyét. Hogy csak egy példát említsünk, a megjaví­tott földek katasztrális hol­danként két és fél mázsával többet adnak. Tehát kifizető­dik a kevés fáradság és áldo­zat. Kevés, mert az egyéni gaz­dáknak és tsz-eknek az állam teljesen ingyen szállítja a me- szet a földjeikhez legközelebb eső állomásra. Ha élni fognak a gazdák e lehetőségekkel, akkor rövid időn belül ,jó termőtalajjá vil­iik Somogy homokja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom