Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Péntek, 1959. február *. A tárnoki várakozók érdekében — Hozzászólás — A Somogyi Néplapban e címmel jelent meg cikk a mar­cali járás nyugati része utazó- közönségének érdekében. Mint az egyik legilletékesebb fél, a Somogyzsitfai Községi Tanács nevében szólok hozzá a felve­tett problémához. Együttérzünk mindazokkal, akik a hideg és szeles időjárásban vacogva to­pognak a nyárfák alatt, vagy némi cukorka és csokoládé el­lenében a szomszédos házban húzódnak meg. Vgy gondolom azonban, hogy a támosmajori várakozó megépítése nemcsak Somogy- zsitfa utazóközönségét érinti, hanem valamennyi környező község érdeke is. Éppen ezért helyes lenne, ha mindegyik érintett falu tanácsa magáévá tenné a probléma megoldását. Ennek megvalósítására a ki­vetkezőket javasoljuk: Nagy- szakácsi, Somogyzsitfa, Nemes- vid, Csákány, Somogysámson, Sávoly és Szőkedencs közsé­gek tanácsának vezetői meg­tárgyalnák a várakozó megépí­tésének lehetőségeit. A megbe­szélés közös hozzájárulással eredményhez vezethetne. Az építkezéshez községenként 2— 3000 Ft-ra lenne szükség, melyet az érdekelt tanácsok a község­fejlesztési alap terhére fedez­nének. Ezzel megszűnne a cso­koládé- és cukorkajegyes vára­kozó. Kérjük a már említett taná­csok végrehajtó bizottságát, hogy javaslatunkra vonatkozó válaszaikat, esetleg módosító javaslataikat küldjék el hoz­zánk. Az a véleményünk, hogy ha az érdekeltek támogatják e tervet, rövidesen hírt adha­tunk arról is, hogy a várakozó elkészült, s örömmel fogadjuk az ígért verset. Subicz Sándor, v. b.-titkár, Somogyzsifta. 0 Nagyatádi Konzervgyárban fellendülés elölt az újitá mozgalom A konzerviparban is lehet újítani, ezt bizonyítja a Buda­pesti Konzervgyár példája, ahol évenként száz és száz ja­vaslatot tesznek a dolgozók. A Nagyatádi Konzervgyár napló­jának adatai mégis mintha el- lentmondanának e megállapí­tásnak. 1954. évben 4, 1955. évben 8, 1956. évben 26, 1957. évben 8. 1958. évben 13 újítási javaslatot adtak be a dolgozók. Ä tavalyi tizenhá­romból hetet el is fogadott az üzem vezetősége. Bogdán M. Gyulának, az újítási előadó­nak is az a véleménye, hogy a konzervgyárban megtorpant az újítómozgalom. Pedig vilá­gos, minél több javaslatot ad­nak be a munkások, annál több lesz közöttük az elfogad­ható, annál többet lehet belő­lük a gyakorlatban bevezetni. ták. Ilyen meggondolással ka­pott 400 forintot Szabó Vendel és Szabó Lajos is, akik a nyá­ri idényben vízhiánnyal küzdő gyárban szellemes újításukkal a vízhiányt teljesen megszün­tették. Bogdán M. Gyula sze­rint ez pénzben ki sem fejezhe­tő megkönnyebbülést jelentett a munka derekán. Mégis ki­fejezték ugyan »eszmei« ala­A KÖZBEESŐ IDŐSZAK Egy új tsz alakulásáról A BALATONSZABADI KOSSUTH TSZ nem is olyan régen alakult. Híre egy-kettő­re bejárta a környéket, s most már naponta emlegetik. Lőrincz Istvánnak, a balatonszabadi tanácselnöknek azt mondta a vonaton a siójuti pap: »A mi falunkban is so­kat beszélnek az emberek a termelőszövetkezetről, főleg a pon: 400 forinttal. A példa nemrég alakult szabadi Kos- alapján feltételezhető, hogy az j suthról. Erről esik legtöbb szó újítómozgalom hanyatlásának a faluban. Hát ha ott lehetett, oka az újítók megbecsülésének ! akkor nálunk miért nem ala- hiányában is kereshető. Ikítunk szövetkezetei. Mire vá­Az üzemi bizottság elnöke, mrik?« — mondogatják. Mayer József vetette fel, hogy I a Kossuth tagjai meg az elkedvetlenedést okoz, ha az alakulás előtt a szabadi Uj újítás bevezetése elhúzódik, j Életre mutogattak: »Látjátok, így járt a még augusztusban ' 0tt jobb és könnyebb«. Föl­beadott balesetvédelmi újításé- ' des i Lajos 14 holdas pá­vái: addig húzták-halasztották,1 raszt meg Vincze György hogy most már be sem érde­mes vezetni, mivel az idén át­építik azt a gyárrészt, ahol szükség lett volna rá tavaly. Szabó Vendel lakatos, az üzem legkitűnőbb újítója másra pa­Feltétlenül hiba a dolgozók , naszkodott. — Nem törődnek a közötti propaganda elhanyagol lása. Az újítási előadó melles­leg energetikus, TMK villa- mosrészleg-vezető és gépkocsi­előadó. Egész egyszerűen nem futja idejéből többre, mint újítások fejében.) Hasonló a hogy az ötletszerűen beérkezett véleménye Németh Lászlónál újítási javaslatokat adminiszt- js> a konzervgyár egyetlen üzemi újítójának. Az elmúlt félévben egyetlen rálja ég elbírálásra terjessze. Mit eredményez ez a túlter­heltség? A gyár vékonyka újí­tógárdája a lakatosműhelyből kerül ki, a termelőmunkát vég­ző dolgozók nem újítanak, ho­lott éppen ők láthatnák meg leginkább, hogy »hol szorít a cipő«, hol van szükség éssze­rűsítésre, újításra. A tavaly bevezetett újítások­ból mindössze ötezerhatszáz fo­hajtogatta legjobban: a szövet­kezetben a helyünk, ne vár­junk, fogjunk össze minél előbb. A község vezetői tudtak a vajúdásról, és segítették is va­lóra váltani a gondolatot. Ja- , .... nuár 22-én 14 család megala­ís értesítik az, kította a falu második terme­lőszövetkezetét. Megalakult! Mindenki tudja, hogy ez a szó pont a mondat végén, ez eset­ben tizennégy ember igenjét, hittéteiét jelenti a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Általában sok szó esik ar­ról, hogy itt és itt érlelődik az javaslatokkal, sorsúikról sok­szor nem újítót. Pedig szívesen újítunk. (Tavaly ezerkétszáz forintot j kapott a különböző elfogadott volt ilyen téren a gyárban. No­vemberben balesetvédelmi hó­napot tartottak, és az ezzel kapcsolatos újítási ankéten harminc javaslat hangzott el. A legjobbakat díjazták. A kampány jól sikerült. Azzal kezdtük, hogy a kon­zerviparban is lehet újítani, rint kiszámítható megtakarítása ' mert ez tény. Előfeltételei a nagyobb erejű mepaozdulás elhatározás, valami készül, I majd később értesülünk a szö­vetkezet megalakulásáról. Ar­ról az időszakról azonban, ami az alakulás kezdése és befeje­zése között van, alig hangzik el valami. Pedig ettől a stádium­tól sok függ. Nem túlzás, ha azt mondjuk: az egész ország­ban készülődnek a parasztok, s nem egy faluban, hane.m száz. hogy ezeket csak úgy, máról holnapra nem lehet legyőzni még a százszorta nagyobb és százszorta igaza bb bizonyíté­kokkal sem. Az emberekben felbukkanó kérdésekre határo­zottan, de a paraszti vélemé­nyek tiszteletbentartásával kell válaszolni, s ha egyszerre nem lehet eloszlatni kételyeiket, akikor kicsinyenként kell el­csipegetni, de rendszeresen és mindennap vegyünk el vala­mit belőlük. I SOK-SOK EMBER LELKÉ­BEN tótágast állt és áll még ma is a múlt s a jelen ezer és bonyolult kérdése. Nem min­denki tud rendet teremteni ön­magában — itt kell a segítség. Elrendezgetni mindenkiben és minél előbb az egymással ke­veredő régit és újat, hogy ez­tán a parasztember a mérleg két serpenyőjébe téve ezeket, lássa a kettő közötti különbsé- J get. A Kossuth Tsz jó pár tagja már dolgozott az ötvenhatban felbomlott Haladás Termelő­szövetkezetben. Nekik sokkal­ta könnyebb volt határozni. Nem kötötte őket annyi min­den a kisparcellák cövekeihez, mint azokat, akik eddig csak egyedül indultak a mezőre. I Túljutottak azon, hogy mit szól a fiam meg a lányom, ha nem ' hagyok nekik egy hantot sem örökül. IFJÚ MART GYÖRGY egyike azoknak, akik legtöbb I földet vittek a szövetkezetbe. De most is éppen úgy a ma­gáénak érzi, mint egyéni gaz­Hagy feladatokat ta*su maga e,i Az ötvöskónyi népfront-bi­zottság, a tanács olyan célokat tűz a község lakói elé, melyek megdobogtatják a szíveket. Az emberek örömmel járulnak hozzá forintjaikkal, kezük munkájával ahhoz, hogy mi­nél előbb elkészüljenek a köz­ség új létesítményei. így tör­tént Ötvöskónyiban is, ahol ta­valy még csak két százalék községfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg a v. b.-ülésen, idén azonban a tanácstagok egyhangúlag hozzájárultak a tíz százalék fizetéséhez, mert a1 kitűzött célokat egyformán he­lyeselték. — Mire költi a tanács a a községfejlesztési hozzá­járulást? Bellái László v. b.-titkár szá­molt be a tervekről: — Évek óta visszatérő pa­nasz, hogy az iskolák nem meg­felelők, három helyre járnak a gyerekek, s pedagóguslakás- ra is szükség volna. Sok em­berrel tárgyaltunk, mire meg­fogant bennük a terv: négy­tantermes iskolát létesítünk, pedagóguslakást építünk, és kibővítjük a kultúrtermet — mindezt a község erejéből. — Hogy oldja meg a ta­nács az építkezést? — Csak átépítésről van szó. Ahol jelenleg a tanács és a p>osta van, ott lesz a négytan­termes iskola. A posta állami házat kap, melyet tulajdonjo­gilag átadunk a Pécsi Posta- igazgatóságnak; a tanácsháza a jelenlegi központi iskolában talál otthonra. Ezzel megoldot­tuk a tanács és a posta kiköl­töztetését a volt kastélyból. Pe­dagóguslakásnak a volt refor­mátus -iskolát alakítjuk át. A lakást az igazgatónak adjuk. A kultúrterem a központi iskolá­ban van. Az iskola megszűnése után kibővítjük a kultúrtermet, s mozigépházat építünk hozzá. Szeptemberben már az új isko­lában kezdhetik a tanévet a gyerekek, ha minden úgy sike­rül, ahogy mi szeretnénk! — Van-e elegendő pénz a tervek megvalósításához ? A tavalyról áthozott és az idén befolyó községfejlesztési hozzájárulás összege körülbe­lül 100 000 forint. Ehhez a ta­nács 40 000 forint értékű helyi anyagot ad, a lakosság pedig Í0 000 forintnyi társadalmi munkát végez. — Másra nem is futja a teozségfejlesztési alapból? ké? úhtJTm'•Nagyatá<jl Konzervgyárban is ^ ezer községben érlelődik: a használható, a adottak. A megtevő kis újító- gondolat. Elkezdődött, csak a többit eszmei alapon jutalmaz- gárdából széles mozgalom tere- befejezés várat még magára bélyesedhet — ma már világo- j Hát a befejezéshez vivő utat san látják a gyár vezetői. A kejj valamiképpen megrövidi- , fellendülés a közeli hetekre teni, hogy minél több mondat a* OlVOSKOnyi tanacs várható, nem kampányszerű j végére odatehessük a pontot. nekibuzdulással, nem egy idő-1 Maradiunk csak a balatonsza- szakra, hanem a feltételek ál da korában. Nem azért adta közre, mert nem bírta megmű­velni, sok volt a fizetnivaló utána (az adóját rendezte ő is, meg a többiek is, hanem mert így kevesebbet fáradozik, és több a jövedelme). IFJÚ MÁTYÁS GÁBORNAK nincs földje. Mehetne máshova i dolgozni. Háta mögött azt be- | szélik róla, hogy bolond. ' ö azonban nem törődik a rossz nyelvekkel. Apjával együtt be­léptek a Kossuth Tsz-be. Az idősebb Mátyás tíz holdja kö­zül rövidesen kihúzzák a cö- vekeket, mert ő így akarja. Részben ez a helyes felfogás a magyarázata annak, hogy nem nyúlott oly hosszaira a közbeeső időszak. Első ízben és komolyan a múlt év decem­berében gondoltak a Kcesüth Tsz megalakítására a gazdák. Az »igen« kimondása után pár nap múlva már négyen csatlakoztak hozzájuk. SOKAN AZT TARTJÄK, hogy-a jó bornak nem kell cégér. De aki nem tudja, hogy hol mérik, az elmegy mellette. Egy kicsit így vannak a szö­vetkezettel is az emberek. A rossz hír gyorsan terjed, a jó­ról többet kell beszélni. Nem véletlen, hogy a Kossuth Ter­melőszövetkezetbe azok lép­tek be elsőnek, akik már öt­venhat előtt megvívták a har­cot önmagukkal. A régi gazdál­kodási módhoz kötő szálakat akkor eltépték, s azóta sem kötötték össze, most pedig már \ nem is kötik ... Göbölös Sándor Megvalósul Szöllőskislak téli terve — ötszáz-hatszáz méter hosz- szú salak járdát építünk; ter­vezünk 12 kilométernyi útjaví­tást, s felújítjuk a művelődési otthon felszerelését. A tervek igen szépek, s a lelkesedés se hiányzik az öt- vöslkónyiakból. Az építkezés megkezdése előtt azonban újra meg kell gondolni a terveket, nehogy sokat akarjon, s keve­set teljesítsen az ötvöskónyi tanács! L. G. landó megteremtésével. A gyár főmérnöke állítja össze az újítási feladattervet, mely alapját képezheti majd a fel­lendülésnek. A jövő heti terme­lési értekezlet pedig, melyen sok szó esik majd a mozga­lomról, bizonyára ismét fel­kelti a dolgozók újítási kedvét. — Fehér — badi példánál. S nézzük meg, ' mi történt itt a vívódás idősza­kában. TÉNY, HOGY AZ UTCÁN, ' a moziban, a tej csarnokban, a 1 borbélynál, vasárnaponként a templom előtt — ahol csak em­berek voltak — szóba került a szövetkezés. Aki figyelemmel kísérte, tanúja volt a minden­napi diskurzusoknak, az ismeri és érti a belépés ellen felhozott paraszti érveket. Azt is tudja, A népfront-bizottság Szöl- • löskislakon is kihasználja a té- ! li hónapok minden percét. i Ilyenkor ráérnek a parasztem- 1 berek, szívesen eljárnak az | előadásokra rendezvényekre. 1 Eddig a világ mezőgázdasá- 1 gáról, Somogy megye állat- tenyésztéséről, Gábor Andor­ról hallottak előadást a szöl- lőskislaki gazdák. Mivel a mű­velődési otthon még nem épült fel, a népfront-bizottság az is­kolában rendezi az előadáso­kat, s nem egyszer szűknek bizonyul a tanterem, annyi az érdeklődő. Februárban a somogyi pa­rasztmozgalomról, a szovjet irodalomról, márciusban a Tanácsköztársaság kikiáltásá­ról, a Tanácsköztársaság kul­túrpolitikájáról, a XXI. kong­resszusról tartanak előadást meghívott és helybeli előadók. A téli terv keretében a nő­tanács Máté Lászlóné tanító­nő vezetésével kézimunka­szakkört szervezett 12 részt­vevővel. A Vöröskereszt alap­fokú elsősegélynyújtó tanfo­lyamot indított 20 hallgató­val. Hetenként kétszer tarta­nak foglalkozást az iskolában. A kiszesek három egyfelvoná- sost adtak elő. Műsorukkal né­hány közeli községben is sze- repelneik, miközben már új da­rabot tanulnak. HOGY EGYENESBE JUSSANAK AZ IGAL1AK ♦ Búcsút inteni a parcellás Jgazdálkodósnak — egész élet- ♦re szóló döntés ez, hát meg is ä * kell alaposan hányni-veini a dolgot! Ami az igali egyéni pa- trasztokat illeti, nem most hoz- \zák először szóba — így vagy ♦ úgy a szövetkezést. Ezekben a t napokban a szokottnál is több | magánbeszélgetés és hivatalos l értekezlet napirendjén szere­ppel a parasztok útkeresése — ja jövő felé. Annyira bizonyos- ♦ ra veszik már pl. a népfronl- Xbizottsági gyűlés témáját, hogy ♦ az elnök tisztét betöltő G y u- Irisics Dániel középpa- X raszt megnyitó szavaiból ki is ♦ maradhat ez a kifejezés: »a ttsz-mozgalom fejlesztése«. Így ♦is tudják, miről van szó, ha pcsak ezt mondja: »Mindany- Xnyian látjuk, mi van, mi ké­tszül községünkben. Ezért, ten- Inivalőink megbeszéléséért jöt- Xtünk ma este is össze.... Fel­ikérem a megyei kiküldöttet, j tartsa meg előadását. Utána ♦ pedig szeretném, ha egy ki- Xcsit megvitatnánk a dolgot...« | Szántó József, a Haza- t fias Népfront megyei titkára {fokozatosan, minden oldalról ♦ eljut a dolog velejéhez: J szövetkezni, szövetkezni, szö- ♦ vetkezni, igali gazdatár- ♦ sak, mert csak így jutha- ♦ tunk előbbre. A népes hallga- Xtóság — a népfront-bizottság J kibővített ülésének hatvan t részvevője — élénk érdeklödés- Xsel szívja magába az előadó X szavait. Nemcsak figyelni jöt- Xtek ők, hanem beszélni is — ♦mert az ő jövőjük dolgában Xnem hallgathatnak. Van mon- | danivalójuk. Kinek ilyen, ki- J nek olyan. I Pintér János bácsi nyit­ja meg a sort. »Akit a kígyó megcsíp, fél a gyíktól is« — kezdi felszólalását a régi köz­mondással. Ezzel is jelzi, hogy nem azt mondja majd a leülés előtti pillanatban:»Adjanak egy nyilatkozatot, hadd írom alá!- De nem ám! Hanem a tüskéről beszél, amely a szívét szúrja, ötvenháromig dolgozott a szö­vetkezetben, s kilépése után nem jól számoltak el vele. A hiányzó összeget oly pontosan tudja, mintha papírról olvasná. Milyen egyszerű volna közbe­szólni — nem durván, hanem igen-igen tapintatosan —, hogy »Pintér bácsi! Nézz» csak meg a naptárt. Azon 59 es szám van. Hol vagyunk már a hat évvel ezelőtti állapotoktól!< De nem vág szavába senki, hadd öntse ki szive bánatát, így majd megkönnyebbül. A vé­gén persze vitába szállnak vele, amire nem talál hatásos ellen­érvet. — Hét holdam van, a demok­rácia adta. Azelőtt cselédes- kedtem. Nem a reakciót, ha­nem a szocializmust építem. Ha lehetne, továbbra is az egyéni gazdálkodás mellett maradnék, bár tudom, hogy nem versenyezhetek minden­ben a tsz-szel — mondja, és meg is kapja a történelem diktálta okos feleletet. Egyéb­ként olyan aprólékosan el­mondta, mi hibát tapasztalt akkora szövetkezetben, hogy belépése után érdemes volna őt beválasztani a tsz vezetősé­gébe, mert szavaiból kitűnt: tudja, mit és hogyan nem sza­bad csinálni. Puskás Pista bátyánk fölött eljárt az idő. Van mire emlékeznie — A bankosoknál szolgáltam, Toponáron. Az uradalom hasznából megélt a tulajdonos, az inté­ző, az ispán, a kasz- nár, és még hány meg hány úr. Jutott nekik, mert az nagyüzem volt. Nekünk is jobb volt a mi nagyüzemünk. Igaz, az első évben csak hetven fo­rintot osztottunk pénzben, de a harmadik esztendőben már kilencezer forint tiszta pénzt kaptam. Ha valakinek ez nem volt jó, akkor nem tudom, hogy mi lenne neki a jó ... Ötven­hat októbere nélkül ma is fenn­állna szövetkezetünk, a Párt­kongresszus. Itt a Dani, ő volt az elnökünk, megmondhatja, hogy mi, a kezdő tagok kitar­tottunk. Kár ‘volt kinyitni a kaput mindeféle ember elölt. Felszólal a Dani — Gyuri- sics Dánjel — is. Javako­rabeli, erős, vállas, nagy köz- tiszteletnek örvendő középpa­raszt. — Azt beszélik, azért akarok újra szövetkezni, hogy még egy házat szerezzek ma­gamnak. Régóta félreraktam a rávalót. Hat évig én voltam az első kaszás. Nem a más pén­zén épültem. És nemcsak én építettem házat, hanem ti­zennégy gazdatársam is, akik­kel együtt dolgoztunk a Párt- kongresszusban... Ma is be­széltem az emberekkel. Azt mondják, nem akarnak be­menni a másik szövetkezetbe, az Alkotmányba. Az agronómu suk egy kijelentésével tegnai este megbántott bennünket.. Nem tudtuk megtartani a sző vetkezetünket, de nem rr bomlasztottuk szét. Az elszr molást rendben megcsináltv Ma is megvannak nálam a F pirók... Itt lángolt fel legheveseb’ a vita. Mert mi a helyzet <■- Városi tüdőgondozót \ létesítenek Kaposvárott ♦ ♦ Több éves egészségügyi ♦ probléma megoldására vállál- Igalon? Az Alkotmány Terme j kozott a városi tanács: módot löszövetkezel sok bajjal küsz-X só arra, hogy a városi gondo- ködik. Adottságai kiválóak. J zót különválasszák a megyei csak ember kellene, hozzáértő, j TBC-gondozótól. a gazdálkodásban jártas pa- j Ismeretes, hogy a tüdő- rasztember, aki maga melle al- X gyógyászatban milyen jelen- litaná a szorgalmas tagságot. I fős sikereket ért el az orvos- A II. Pártkongresszus Terme-1 tudomány. Az eredmények az löszövetkezet nevét ma is nagy ♦ új gyógyszerek alkalmazásán tisztelettel és felbomlása miatt X kívül az állami támogatással szivfájassal kiejtők a külön: í-Vó rendszeres szűrővizsgá- utat keresgetik. Fehér 1st-1 latoknak, a széles alapokra v á n tanácselnök, Némethi épített gondozásnak és gyó- Ferenc, a megyei pártbizott- 1 gyító munkának köszönhetők: ság munkatársa türelmesen J A szűrővizsgálatokra és a já- magyarázzák: a józan ész | "óbetegek kezelésére azonban mondja, hogy a meglevő sző- ♦ már kicsinek bizonyulnak a vetkezetbe menjenek be a pa-1 megyeszekhelyen korábban raszti összefogás hívei. Igaz, J létrehozott megyei tüdőgon- voltak ellentetek a két tsz, a♦dozók. Hosszadalmassá vált a két paraszti réteg között — s ? szűrővizsgálat, a várakozás ma is érződik ennek áldatlan | fárasztotta a betegeket, a zsú- liatása. De hát nyugodjunk be-1 foltság növelte a fertőzés ve­le ebbe? Tekintsük megváltoz- J szélyeit. A túlterheltség miatt tat hatatlannak ezt az állapo-1 kevés idő jutott a betegekkel tot? Nem. Tegye félre ki-ki X val0 elmélyültebb foglalkozás- a sértődöttséget. A nézeteltéré- j "a, a környezettanulmányra, s seket tisztázzák egymással íi{arra- hogy a hosszan tartó be- tsz-tagok és a kívül állók. X tegség idején állandóan figye­Ugyan, ki állítaná, hogy | leimmel tarthassuk a betege­örökké haragudniuk kell egy- »hot. Az Egészségügyi Minisz- másra. 1 ♦ tórium ezért fontos feladat­od volt ez a népf ront-gyűlés. I ként jelölte meg, hogy a me- Az őszinte légkör, a ■ baráti 1 gyeszékhelyeken külön városi eszmecsere a felszínre dobta j gondozót is létesítsenek. Több az agyak, szívek mélyén re)-1 ''árosban ez már megtörtént. tőzött gondolatokat, érzéseket.X ^ Kaposvári Városi Tanács, a így világosabbá vált, mit kell j Somogy megyei Tanács is tenni ahhoz, hogy egyenesbe j megértette és magáévá tette ussanak az igaliak. A község | gj^ a gondolatot. • rzanul gondolkodó parasztjaiX A . , véerehaitó ta egy gyengébben működő,: tanacs vegrenajtö Te kincsesbányává fejlődhető j bizottsága már' korábban ha- övetkezetet látnak. Ám tud-1 tározatot hozott arra, hogy az ’k, mi a bajok orvossága. Hí-♦ elválasztást az idén minden­en bennük él a II- Pártkong-1 képpen megvalósítja A várcsi sszus virágzó gazdalkodasá-1 . , k emlékezete és ezen ke- f tüdőgondozót elorelathatolag 'ztül a tsz-mozgalom szeré- »a Dimitrov utcában rendezik Ae Kutas iczt-sl ibe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom