Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. február 6. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa egyhangú határozatot hozott Nyikita Hruscsovnak »a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző szá­mairól-« tartott beszámolója alapján A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának tézi­seit és a kongresszusi vita, va­lamint a téziseknek a kong­resszust megelőző megtárgya­lása alapján eszközölt módosí­tásokkal és kiegészítésekkel el­fogadta a hétéves népgazda­ság-fejlesztési terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszu­sa teljes egészében jóváhagy­ta a párt Központi Bizottsá­gának tevékenységét, vala­mint nagyjelentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A határozat hangsúlyozza hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta eltelt időszák a kom­munista párt és a szovjet ál­lam történetének egyik legfon­tosabb időszaka, amely meg­mutatta, milyen óriási jelentő­ségű volt a XX. kongresszus, mind a Szovjetunióban folyó kommunista építés, mind pe­dig az egész nemzetközi Kom­munista mozgalom, s az egye­temes béke megszilárdítása szempontjából. A XXI. kongresszus határo­zatában jóváhagyta a Közpon­ti Bizottság 1957. júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen támogatott határozatait. E ha­tározatokban a Központi Bi­zottság leleplezte és ideológiai­lag szétzúzta Malenkov, Kaga- novics, Mólotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját. A Központi Bizottság — hang­súlyozza a határozat — helye­sen járt el, midőn a frakciósok és szakadárok megvetett cso­portját határozottan elítélte és félreállította Az SZKP XXI. kongresszu­sának határozata megállapítja, hogy a Szovjetunióban, amelv megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat. színvonalat értek el a termelő erők, a szocialista termelési vi­szonyok és a kulturális fejlő­dés terén, hogy az lehetővé te­szi a kommunista társadalom építésének széles fronton való kibontakozását az elkövetkező hétéves időszakban. Az SZKP XXI. kongresszu­sának határozata megszabja a párt fő feladatait az elkövet­kező hét évre a gazdaság, a politika és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcso­latok területén. Az SZKP fő gazdasági fel­sődleges fejlesztése alapján. Minden gazdasági ág termelé­sének olyan arányú növelése, amely lehetővé teszi a kom­munizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmének biz­tosítását a kapitalista orszá­gokkal folytatott békés gazda­sági versenyben. Az ország gazdasági potenciáljának e.tj- sítése, a műszaki haladás a népgazdaság minden ágában, a társadalmi termelésben végzett munka termelékenységének szakadatlan fokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvona­lának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer to­vábbi erősítése, a szovjet nép egységének és összeforrottsá- gának fokozása, a szovjet de­mokrácia fejlesztése, a néptö­megek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibontakozta­tása a kommunista társadalom építésében, a társadalmi szer­vezetek szélesebbkörü részvé­tele az állami feladatok meg­oldásában, a párt és a szocia­lista állam szervező és nevelő szerepének fokozása, a mun­kások és parasztok szövetségé­nek, a Szovjetunió népei barát­ságának erősítése minden vo­nalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte met és megfelelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fejlesztésében A kongresszus határozata el­sőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehéz­ipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirányozza az ipar tel jes termelésének hozzávetőleg 80 százalékos emelkedését. A hétéves terv az egész ipar tel­jes termelésének átlagos évi növekedését körülbelül 8,6 szá­zalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlett­ségi fokából, valamint a me­zőgazdaság további fellendülé­séből kiindulva, a kongresszus szükségesnek tartja a közszük­ségleti cikkek termelésének je­lentős növelését. A mezőgazdaságban fő fel­adat olyan termelési szint el­érése, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszer szükségle­tének, az ipar nyersanyag szükségleteinek, s az állam minden egyéb mezőgazdasági termék-szükségletének teljes fedezését. A mezőgazdaság össztermelését l',7-szeresére kell emelni. A határozat ezután megál­lapítja; a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommu­nizmus anyagi-műszaki alap­ja megteremtésének döntő fel­tétele az új technika széles­körű meghonosítása. A hét esztendő alatt a termelési fó­meg: a párt ideológiai nevelő- j lyamatok gépesítése alapján munkájának fokozása, a dol­gozók és mindenekelőtt a fel­növő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kom­munista munkaviszony, a szov­jet hazafiság és az internacio­nalizmus szellemében való ne­velése, a kapitalizmus csöke- vényeinek kiirtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ideo­lógia ellen, az iparban, a mezőgazdaság­ban, az építőiparban és köz­lekedésben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások az elő­ző hétéves időszakhoz képest 1,8-szeresükre, azaz körülbe­lül 1940—1970 milliárd rubelre emelkednek, ami csaknem t ugyanannyi, mint a szovjet A határozat értelmében a [ hatalom fennállása alatt esz- nemzetközi kapcsolatok terű- j közölt beruházások teljes ösz- letén az SZKP fő feladatai a sze§e­következők: olyan következe- | A hétéves terv előírja vala- tes külpolitika, amely a népek mennyi szövetségi köztársaság KálróÍQriQlr Ao Kl'rl-nni'nrrAnnlr hotolmíi-c> i­___l <■ b ékéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdí­tására irányul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. A hideghá­ború megszüntetését és a nem­zetközi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése, a szocialista világrendszernek és a testvéri népek baráti együtt­működésének sokoldalú erősí­tése. A hétéves időszak alapprob­lémája — mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitaliz­mussal folytatott békés gazda­adatai: az ország termelőerői- sági versenyében. A határozat rek fejlesztése, a nehézipar el- hangsúlyozza, hogy gyors üte­csütörtök délelőtti ülése gazdasági Jakutia dolgozói elhatároz­ták: 1965-re a gyémánt­termelést 1958-hoz képest nem 14 saseresére növelik, mint ahogy a hétéves terv ellenőrző számai élőirá­nyozzák, hanem hússzoro­sára. A szónok kiemelte, hogy Ja­kutia népeinek kultúrája rend­kívül gyorsan fejlődik. Minden tízezer lakos közül 77 főisko­lai tanulmányokat folytat. Az Egyesült Államokban ezzel szemben minden tízezer lakos­ra hatvan, Angliában 37, Fran­ciaországban 27, Nyugat-Né- metországban 25 főiskolai hallgató jut Mark Mityin akadémikus, a politikai és tudományos isme­reteket terjesztő országos tár­saság vezetőségének elnöke fel­szólalásában kijelentette: A kongresszusi beszámoló megmutatta, milyen korlátlan lehetőségek nyílnak a kommu­nizmus építése során az or­szág termelőerői, a tudomány és a technika fejlesztésére. Mityin akadémikus foglalko­zott Hruscsov beszámolójának a kommunizmus felé vezető utat megvilágító más elméleti tételeivel is. E tételek közé so­rolta a kolhozépítés problé­máinak kidolgozását. Kijelen­tette, hogy a hétéves tervben megoldódik az a kérdés is, ho­gyan lehet elvezetni a kolhoz­hatalmas méretű fejlesztését. A XXI. kongresszus rá­mutat, hogy a jelenlegi vi­szonyok között minden fel­tétele megvan annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobban éljen. A hétéves terv a nemzeti jöve­delem 62—65 százalékos növe­kedését és a fogyasztás 60—63 százalékos emelkedését irá­nyozza elő. A hétéves terv végére a munkások és alkal­mazottak egy főre számított reáljövedelme átlagosan 40, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Tervbe vették az alacsonyabb fizetésű munkások és alkal­mazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyugdíj- minimum emelését, a lakosság kereskedelmi és közszolgálta­tási ellátottságának lényeges megjavítását, a közétkeztetési vállalatok árainak csökkenté­sét. A városokban és munkás­műszaki tovább­manyos es haladást. A kommunista építés szakaszában megoldandó adatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa ab­ból indul ki, hogy a Szovjet­unió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szo­cializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szovjet­unióban. Nincs olyan erő a vi­lágon, amely visszaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunió­ban, megsemmisíthetné a szo­cialista tábort. A szovjet nép győzelme* le­hetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megteremtését, a kommunizmusba való terv­szerű átmenet megvalósításá­ra irányuló feladatok gyakor­lati megoldását. A termelőerők növekedésé­vel egyidejűleg — mondja a határozat — fejlődniük kell a szocialista társadalmi viszo­nyoknak is. Eltűnnek majd a lényeges különbségek a szel­lemi és fizikai munka között. A munkanap csökkentése, a munkafeltételeknek a komp­lex gépesítésén és automatizá­láson alapuló megjavulása elősegíti majd, hogy a munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé váljék. A kommunista építés során fokozódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közös­ségi jellege, a szövetkezeti kolhoztulajdon közeledik majd az össznépi tulajdonhoz, foko­zatosan elmosódnak majd a határok e két tulajdonforma A hétéves terv — mutat rá I a határozat — a szocializmus jelen j és a kapitalizmus gazdasági fel- | versenyének új fejezetét nyit­ja meg. Teljesítésének ered­ményeképpen a Szovjetunió néhány fő termékfajta abszo­lút számokban kifejezett ter­melésében túlszárnyalja, más termékfajtákéban pedig meg­közelíti az Egyesült Államok, e vezető kapitalista hatalom ipari termelésének jelenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mezőgazdasági termékek globális és egy fő re jutó termelése is meghalad ja az Egyesült Államok jelen­legi színvonalát. Azután — kö­rülbelül még öt évre lesz szük­ség, hogy utolérjük és túl­szárnyaljuk az Egyesült Álla­mokat az egy főre .jutó ipari termelésben. A Szovjetunió ak­korra világviszonylatban az el­ső helyre kerül mind az ab­szolút termelésben, mind pe­dig az egy főre jutó termelés­ben. A szocializni'js világtör­ténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmussal Ví­vott békés versenyben. A határozat hangoztatja, hogy a kapitalizmus általános válsága tovább mélyül a szo­cializmus erőinek növekedése, a gyarmati rendszer széthul­lása és a kapitalizmus belső társadalmi ellentmondásainak kiéleződése folytán. A válsá­gokat nem a fegyverkezési hajsza, sem a kapitalista or­szágok egyéb intézkedései nem szüntethetik meg. A hétéves terv teljesítése és túlteljesítése, valamint a népi között mondja a határozat. 1 demokratikus országok gazda­parasztok tízmillióit a kommu­nizmushoz. Rövid szünet után Nyikita___ _ u H ruscsov az SZKP Központi}lakótelepeken körülbelül^izen- Bizottsaganak első titkára es * ötmillió lakás, a falvakban kö- a Szovjetunió Mmisztertaná-irülbelül hétmillió ház énül csanak elnöke záróbeszédet # fel a hétéves terv időszakában, mondott. (Hruscsov elvtars z>#A határozat értelmében a kö- robeszedet lapunk más helyén # zeljövőben megszűnik a lakos­közöljük.) cság adóztatása. A kongresszus egyhangúlag # a határozat előírja a mun- elfogadta a Hruscsov beszamo-# kanap és a munkahét csökken- l°ja alapjan előterjesztett ha-ütését. 1960-ban befejeződik a tározati javaslatot és a Szov-# munkások és alkalmazottak jetunió 1959—1965. évi népgaz-#hétórás, számos termelési ág dasag-fejlesztési tervének el-#fő szakmáiban pedig hatórás lenorző számait. # munkanapra való áttérése. Nyikita Hruscsov, az SZKP ? 1962-ben megvalósul a mun- Központi Bizottságának első ? kások és alkalmazottak negy- titikára a XXI. kongresszus el- ? ven órás munkahétre való át- nöksége nevében javasolta, ? térése, hétórás munkanap hozzanak határozatot, hogy az?mellett. 1964-től kezdődőleg a SZKP soron lévő kongresszu-?föld alatt és az egészségtelen sát 1960 helyett 1961-ben hív-? munkaviszonyok között ° dől­jék össze. A kongresszus kül-? gőzök fokozatosan áttérnek a döttei egyhangúlag elfogadták ? 30 órás és minden más dolgozó ezt a határozatot. ?a 35 órás munkahétre, két sza­A napirend kimerült, a ha- # hadnappal, hat-hétórás mun­tározatokát elfogadtuk — mon- # mellett. , ., „ „ # A kongresszus megállapítja dotta Hruscsov. - Engedjek *azokat az óriási eredményeket meg. hogy az SZKP rendkívü-i amelyeket a szovjet tudomány li, XXI. kongresszusát — ame- #m*núen területen, különösen lyet a nép a kommunizmus ff atomfizika, az atom­..... , ^energetika, a loklhajtásos re­epitese kongresszusának ne-$pülés & a rakétatechnika te­vezett el — bezárjam. \rén vívott ki és szükségesnek A teremben felharsant az i tartja, hogy a hétéves terv éljenzés. Valamennyien feláll-#a'a^ gyorsabb ütemben A szövetkezeti kolhoztulajdon társadalmi jellegének színvo­nala a szocialista állam segít­ségével és támogatásával fel­emelkedik az össznépi tulaj­don szintjére. A kommunista építés jelen­legi körülményei között az anyagi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. A szükségletek szerin­ti elosztásra való áttérést — hangsúlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg, a cialista ország is — hangzik a termelőerők fejlődésének ará- kongresszus határozata. — Ki- nyában, mégpedig akkor, ami- egyenesedik valamennyi szo­bor ^ megvalósul az összes cialista állam gazdasági és szükséges fogyasztási javak kulturális fejlődésének közös bősége és amikor minden em- vonala. Közeledik az idő, ami- ber önként és az anyagi ja- j kor ezek az országok — akár- vakból való részesedésének csak a Szovjetunió — a kom­sági fejlődésének gyors üteme folytán a közgazdászok számí­tásai szerint a világ ipari ter­melésének több mint a felét a szocialista világrendszer állít­ja majd elő. Ez biztosítja a szocialista világrendszer fölé­nyét a kapitalista világrend- szer felett az anyagi termelés­ben — az emberi tevékenység e döntő területén. A szocialista világrendszer további növekedésével és fej­lődésével együtt sikeresen fej­lődik majd valamennyi szo­mértékétől függetlenül, ké­pességei szerint fog dolgozni, A szovjet társadalomban az munista társadalmat fogják építeni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, anyagi és kulturális javak je- . hogy továbbra is elősegítse a lentős és mind nagyobb ré- j szocialista országok egységé- szet mar most is ingyen oszt- t nek megszilárdítását, szoros jak el — nyugdíjak,^ ösztön- gazdasági és kulturális kap­áljak, iskolák, kórházak, és csolataik fejlesztését, a szabad más kulturális intézmények ■ népek testvéri családjának epitesere és fenntartására for­dított összegek formájában. A társadalmi fogyasztási alap­nak ez a része állandóan nö­vekedni fog, ami — hangsú­lyozza a határozat — fontos előfeltétel a kommunista el­osztási elvre való fokozatos áttérés szempontjából. Az SZKP XXI. kongresszu­sa megállapítja, hogy a szocia­lista államiság fejlődésében a még erősebb összefogását a marxizmus—leninizmus nagy eszméinek, a proletárnemzet* köziség elveinek alapján. Az SZKP XXI. kongresszu­sa úgy véli, a hétéves terv­nek, valamint a többi szocia­lista ország tervének megva­lósítása még kedvezőbb felté­teleket teremt korunk fő prob­lémájának megoldásához, az fő irányvonal a demokrácia egyetemes béke megóvásához, fejlesztése minden vonalon, | Teljesen helyesnek bizonyult minden állampolgár bevoná- | a XX. pártkongresszus meg- sa a gazdasági és kulturális ! állapítása: a háború nem vég­építés irányításába, a társada- zetszerüen elkerülhetetlen. Ma lom ügyeinek intézésébe. Sok 1 már óriási erők vannak, ame- olyan funkció, amelyet most lyek meg tudják védeni a bé- állami sezrvek látnak el, fo- I két. Ha*az imperialista álla- kozatosan társadalmi szervéze- j mok megtámadják a szocialis­ták feladatkörébe megy át. Ez. ta tábort, ez csakis a kapitaliz­taik, a kongresszus küldöttei el­énekelték a párt himnuszát,] az Intemacionálét, fejlesszék a tudomány min­den ágát, végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biztosítják a tudo­bővíti és erősíti a szocialista társadalom politikai alapját, biztosítja a szocialista de­mokrácia további fejlődését. A szocialista allam renkívül fontos feladatok teljesítésére hivatott a béke megvédésében, s ugyancsak fontos feladata az is, hogy megvédje az országot az imperialista hatalmak ka­tonai támadásának veszélyével szemben. A határozat rámu­tat. hogy a szocialista haza vé­delmének funkciója, amelyet most az állam tölt be, csak akkor halhat el, amikor tel­mus pusztulásával végződhet. A határozat hangsúlyozza, mielőtt a szocializmus teljes győzelmet arat a földön, s amikor a kapitalizmus meg fennáll a világ egy részén, reá­lis lehetőséggé válik, hogy a világháborút kiiktassuk az emberi társadalom életéből. Jelenleg azonban — hang­súlyozza a kongresszus határo­zata— fennáll az a lehetőség, hogy az imperializmus hábo­rút robbant ki. A háborús ve­szély fő forrása ezután is az amerikai imperializmus ag­jesen megszűnik az imperia- resszív irányvonala. Az impe- lista támadás veszélye. rialista agresszió, mint ahogy A hétéves terv megvalósítá- [ az utóbbi évek tapasztalatai sa még inkább megerősíti a bé- bizonyítják, a világ legkülön- ke és a haladás hatalmas tá- | bözöbb területeinek népeit ve- maszát alkotó Szovjetuniónak szélyezteti. és a szocialista világtábornak A nyugati hatalmak agresz- pozícióit, tovább növeli a bé- ■ szív irányvonalával szemben- ke erőit és gyengíti a háború áll a Szovjetuniónak és a szo- erőit. 1 cútíiSta államoknak a béke­szerető népek által támogatott politikája. Az SZKP XXI. kongresszusa egyhangúlag jóváhagyta a szovjet kormány békeszerető lenini külpolitikáját. A Szovjetunió a békés egy­más mellett élés lenini elvé­től vezérelve szüntelenül tö­rekedni fog, hogy minden ál­lammal, minden területen együttműködjék. A kongresszus határozata rá­mutat: a reakciós burzsoázia áttérése a nyílt diktatúrára annak a jele, hogy a burzsoá­zia gyenge és uralmát nem tudja parlamenti módszerek­kel fenntartani. A demokrati­kus erők, elsősorban a mun­kásosztály egysége — ez a leg­megbízhatóbb gát a fasiszta veszély útjában — hangsú­lyozta a határozat. A kongresszus megállapítja, hogy a Szovjetunió sikeres ha­ladása a kommunizmus útján, a szocialista országok győzel­mei és a következetes béke­harc kedvező távlatokat nyit­nak meg a munkásosztály nemzetközi és nemzeti akció- egységének megvalósítása előtt. Az SZKP XXI. kongresszu­sa elégedetten állapítja meg, hogy a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1957 novemberi értekezlete óta a marxizmus—leninizmus esz­mei alapján erősödött a kom­munista pártok és az egész nemzetközi kommunista moz­galomnak egysége. A revizio- nizrnus — hangsúlyozza a kongresszus határozata — megsemmisítő eszmei és poli­tikai vereséget szenvedett. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének revizionista programját egyöntetűen elítél­ték az összes marxista—leni­nista pártok. A jugoszláv ve­zetőség elmélete és gyakorlata — mondja a kongresszus ha­tározata — eltávolodás a mun­kásosztály álláspontjától, a nemzetközi proletárszolidari­tás elveitől. A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége vezetői­nek nézetei és politikája ve­szélyeztetik a népi forradalom és a szocializmus vívmányait Ju soszláviában. A szovjet kommunisták — mutat rá a határozat — a szovjet néppel egyetemben ba­ráti érzéseket tárcáinak Ju­goszlávia testvérnépei, a ju­goszláv kommunisták iránt. ►'Arra törekszünk, hogy esvüttműködjünk Jugoszláviá­val az imperializmus ellen vívott harc. a békéért folyta­tott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben állás­pontunk azonos«. A határozat hangsúlyozza, hogy folytatva a revizioniz- musnak, a kommunista moz­galom ez idő szerint legfőbb veszélyének leleplezését, nem gyengülhet a harc a dogmatiz- mus és a szektásság ellen sem, amelyek megnehezítik a mar­xista—leninista elmélet alko­tó szellemű alkalmazását és a tömegektől való elszakadáshoz vezetnek. Az SZKP XXI. kongresszu­sának küldöttei határozatuk­ban megállapítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, amely minden eddiginél egységesebben és összeforrot- tabban jutott el a kongresz- szushoz, sikeresen meg tudja oldani az új, nagyszerű fel­adatokat. A szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai mutatják, hogy a kommunista társadalom építése idején mind jobban nő a pártnak, a nép kipróbált élcsapatának és a legmagasabbrendű társadal­mi szervezetének szerepe. A kongresszus véleménye szerint a hétéves terv megva­lósításában elsőrendű szerep jut a párt és az állam káde­reinek, a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában növek­szik a szovjetek szerepe. A határozat rámutat, hogy bizonyos kiegészítéseket és módosításokat kell eszközölni a Szovjetunió alkotmányában, mivel jóváhagyása óta fontos változások történtek a Szov­jetunió politikai és gazdasági életében, s megváltozott a nemzetközi helyzet is. A határozat végül kiemeli a szakszervezetek és a Kom- szomol fontos szerepét a kom­munista építés programjának végrehajtásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom