Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-05 / 30. szám
Csütörtök, 1959. február 5. 2 SOMOGYI NÉPLAP A szocializmus építésének legidőszerűbb kérdése a mezőgazdaság szocialista átszervezése Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége V A Hazafias Népfront Orszá- gos Tanácsának elnöksége szerdán Kállai Gyula elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a forradalmi munkás-paraszt kormány képviseletében megjelent dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke. Az ülés első napirendi pontja Ortutai Gyula fűtitkár beszámolója volt a népfront-mozgalom munkájáról. Ismertette a Hazafias Népfrontnak a választások idején kifejtett eredményes munkáját, majd vázolta a jövő feladatait. A második napirendi’ pontként megvitatták a népfrontmozgalom feladatait, a mező- gazdaság szocialista átszerve zésében. Ennek a napirendi pontnak előadója Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, népfront aleinöke volt. Dobi István bevezetőben méltatta az SZKP XXI. kongresszusának jelentőségét, Mindaz, ami Moszkvában el- ■ hangzott, megerősíthetett ben nőnket abban a meggyőződés ben, hogy helyes úton járunk, amikor a kommunisták pártjának vezetésével egy mindjobban szélesedő, mindinkább elmélyülő népfrontpolitikát folytatunk Magyarországon — mondotta, majd a szövetkezeti mozgalmunk néhány jellegzetességéről szólt, többek között megállapította: Ahol régi politikai harcok öntudatos, kipróbált katonái tömörültek szövetkezetekbe — ott kevés gazdasági erővel és hiányos felkészültséggel is képesek voltak mezőgazdasági nagyüzemeket szervezni. 1956. október 23-a után — folytatta — az egész parasztság azonnal felismerte, hogy — sok minden egyéb mellett — a nagybirtok-rendszer visz- szaállítására irányuló fegyveres kísérlettel került szembe és ennek megfelelőén foglalt állást, az egykori agrárproletárok szövetkezeteik és közös vagyonuk védelmére keltek. November 4-e után a forradalmi munkás-paraszt kormány megnyugtató, okos intézkedéseket léptetett életbe, hogy a falun helyreálljon a termelési biztonság. A szövetkezeti mozgalmat azonban súlyos károk érték. Főleg föld- tulajdonnal rendelkező középparasztok hagyták el a szövetkezeteket. Ugyanakkor az egykori agrárproletárok tízezrei tiszteletreméltó hűséggel ragaszkodtak a mozgalomhoz. Dobi István ezután elmondotta, hogy az ellenforradalom súlyos károkat okozott a terrekszik. A falusi politikában nagy figyelmet fordítanak a kettős feladat teljesítésére: fejlesztenünk kell a mezőgazdasági termelés színvonalát és azzal párhuzamosan, szilárd elhatározottsággal visszük a szövetkezeti mozgalmat. Az állam jelentős anyagi támogatást nyújt a szocialista mezőgazdasági szektornak, de véget vetettek a hibás, régi rendszernek, amely lehetővé tette, hogy a rosszul gazdálkodó szövetkezetek évről évre, újra meg újra jelentkezhessenek állami segítségért anélkül, hogy szorgalommal igyekeznének kihasználni földterületük és állatállományuk minden gazdálkodási adottságát. A 3004-es minisztertanácsi határozat, legújabban pedig a 3004/í-es határozat a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére, az árutermelés növelésére, takarmánytermelésre, gondos, nagyüzemi állattenyésztésre ösztönzi a termelőszövetkezeteket. Megítélésem szerint az elmúlt két évben, különösen pedig 1957-ben sok kárt okoztak a mozgalomnak a hivott és hívatlan »útkeresők«, akiknek elméletei sokszor közeli rokonságba kerültek »a szocialista építés különleges magyar útjának« 1956 októbere előtt annyit hallott káros elméletével. Sok helyen félretették a jól bevált alapszabályokat, egészségtelen mértékben növelték a háztáji gazdaságokat. Sok szövetkezetünkben meg lehetett figyelni, hogy az »új utak keresése« közben erősödtek a kapitalista tendenciák, amelyeket azután sorra le kellett nyesegetni és néhol nem 1 a tömegekben a párt és a fél százalékát. Az összes egyéni gazdaságok 64,2 százaléka az 5 holdon aluli törpebirtokok kategóriájába tartozik mai mezőgazdaságunkban. E számok értékelésénél szem előtt kell tartanunk, hogy hazánkban 1949-hez képest körülbelül ugyanannyi egyéni parasztgazdaság létezik, annak ellenére, hogy több mint egymillió katasztrális hold földterülettel csökkent összes területük, s ez csakis nagymértékű természetes elaprózódásuk következménye Mehet. Jelenlegi mezőgazdasági szervezetünk, benne a tömérdek kisparcellával, annak elhanyagolt agrotechnikájával, a benne elpocsékolt vonóerő megszámlálhatatlan lóerejével — eleve alkalmatlanná tesz bennünket arra, hogy csak megközelítően is kihasználhassuk azokat a kedvező lehetőségeket, amelyeket a föld, a napfény, a természet nyújt nekünk. S ha megmaradnánk ebben a helyzetben, ha tétlenül szemlélnénk a kisparcellák fennmaradását és továbbmorzsoló- dását, vajon hogyan állhatná meg a helyét a magyar mező- gazdaság abban a békés világversenyben, melyre pedig számítanunk kell? A feladat tehát az, hogy dolgozó parasztságunk, amely értelmileg kétségtelenül közeledik a szocializmushoz, a régi életforma látszat szépségei helyett fogadja el a szocializmus új és igaz szépségeit, gazdag életét. Ennek érdekében elsősorban tovább kell növelnünk fájdalom nélkül. j kormány iránti bizalmat. Eb1958 decemberében három- j ben a munkában körültekin- napos tanácskozást rendezett a téssel és bizalommal az élet Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A mezőgazdasági politika eddigi eredményeit vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésének ütemét gyorsítani kell. minden területén részt' kell vennie a Hazafias Népfrontnak. Dobi István ezután aláhúzta: különösen nagy gondot kell fordítanunk a gyenge termelő- szövetkezetek megerősítésére. A gazdasági alap megvan az ilyen szövetkezetek erősítésére. Ilyen szövetkezetek gazdálko- A párthatározat megállapítot- dósában a vezetés megjavítása ta, hogy az 1956. november 4-e egymagában döntő fordulatot óta hozott, mezőgazdasági vo- idézhet elő. A párthatározat natkozású intézkedések helye- felhívja a figyelmet arra is. hogy az illetékes emberek fordítsanak különös figyelmet kisterületü termelőszövetkezetek fejlesztésére. sek voltak. Világos, hogy amikor népgazdaságunk többi ágában, a legszélesebb fronton érvényesülnek a szocializmus erői, akkor a mezőgazdaságban nem állhatunk meg azon a fejlődési szinten, ahol most vagyunk. Ezt dolgozó parasztságunknak meg kell értenie és melőszövetkezeti mozgalmunk- tapasztalataink azt mutatják. nak, azonban a küzdelmes két esztendő után örömmel állapíthatjuk meg, hogy a megmarad1* szövetkezetek megszilárdultak, politikailag és gazdaságilag megerősödtek. tagságuk tekintélye pedig megnövekedett a falu parasztsága előtt. A termelőszövetkezetek országos átlagban számolva, kenyérgabonából 27 százalékkal, őszi árpából 16 százalékkal, tavaszi árpából és zabból kilenc és fél százalékkal termeltek többet holdanként, mint az egyéni paraszti gazdaságok. A párt és a kormány — folytatta — egyetlen pillanatig sem hagyott kétséget senkiben, hogy folytatja a szocializmus építésének politikáját, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Kádár János ezt úgy fejezte ki a minap megjelent cikkében, hogy a párt fő politikai vonala 1956 után is változatlan maradt, de a párt munkájában vannak nem lényegtelen, új vonások is. A párt a múlt hibáiból tanulya, ma következetesebben alkalmazza a marxizmus—leniniz- mus elveit Magyarország konkrét helyzetére, mint ahogyan azt 1956 előtt a Magyar Dolgozók Pártja tette. Dobi István megállapította, a kormány megbecsüli és értékeli a parasztság munkáját, a munkás-paraszt szövetség szélesítésére es mélyítésére töhogy a faluban most már megvannak a szocialista átalakulás legfontosabb anyagi feltételei. El kell ismerni mindenkinek, hogy a párt és a kormány joggal hivatkozik kétéves munkájának rendkívüli eredményeire és meg lehet az önbizalma ahhoz, hogy vállalja a mezőgazdaság szocialista átszervezése ütemének meg- • gyorsítási munkáját és felelősségét. Dobi István ezután utalt arra, hogy a mezőgazdasági termelés az egész világon a nagyüzem felé halad. Az Egyesült Államokban például 1934 ben még 6 800 000 önálló gazdaság volt, ma pedig 4 300 000 a farmerek száma Dániában is ugyanez a folyamat megy végbe. Hazánkban a néphatalom olyan intézkedéseket foganatosított, ami meggátolja a paraszti gazdaságok tönkremenetelét, azonban ennek ellenére tapasztalnunk kell az egyéni paraszti gazdagok elaprózódását. • 1949-ben az egyéni gazdaságok 13,2 százaléka esett az egy hold alatti kategóriába, 1958-ra ez a szám 16,6 százalékra emelkedett. Az 1—3 holdig terjedő kategóriában 1949- ben az egyéni gazdaságok 21.8 százalékát találjuk, most már ez a szám 27,3 százalék. A 3— 5 holdig terjedő birtokkategóriában találjuk napjainkban az egyéru gazdaságok 18 és Arra kell törekednünk, hogy minél több kisközséget szövetkezeti faluvá szervezzünk. A Dunántúlon és Észak-Ma- gyarországon egy-egy hegy tövében néhány száz holdas határral húzódnak meg apró községek. Itt olyan kis parcellákat lát az ember, amelyeknek a végében nemhogy gépet, de még lovat is nehéz megfordítani. Komoly politikai és gazdasági felvilágosító munkával kell megértetni az emberekkel az ilyen községekben, hogy a szocialista átalakulás egész Magyarországon folyik, és az ő apró falvaik határát is előbb-utóbb utoléri. Beszélt Dobi István az 1945- ös újgazdákról is, akiknek j nagy része cselédsorból, agrár- proletári helyzetből jutott földhöz és legtöbbjének a múltjában igen komoly politikai harcot, munkát is találhatunk. V alarmképpen hiányzik egy számszerű elemzés az újgazdák megoszlásáról birtokkategóriánként és szociális származás szerint. Úgy gondolom — mondotta —, egy ilyen adatfelvétel igen értékes anyag volna mindazok számára, akik pártban vagy népfrontban, termelőszövetkezetben, vagy tanácsi appará tusban dolgozni fognak a mezőgazdasági párthatározat vég rahajtá o. Szövetségeseké*. műnk;' kát, harcostársakat reme» v erni ebből az óriása tábor’ Do’ ín ezután megállapítottéi uügy a falvakban a szövetkezeti mozgaloan agitá- ciójának szélesítésére állandó fejlesztési bizottságok működnek majd, s munkájukba be vonják a legismertebb politi záló parasztokat, értelmiségieket, pedagógusokat, tanácstagokat. A termelőszövetkezeti tagokra különösen fontos fel adat vár a felvilágosító mun kában. Kádár János előbb már idé zett cikkében megírta azt is — folytatta —•, hogy a párt nagy gondot fordít a volt koalíciós pártok népi demokráciához hű vezetőinek és tagjainak bekapcsolására az építőmunkába a népfronton keresztül a politikai, gazdasági és kulturális élet különböző területein. A pártnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozó határozata újabb munkaterületet nyújt a Hazafias Népfront embereinek, újabb lehetőségeket, hogy az eddiginél aktívabban bekapcsolódjanak a szövetkezeti mozgalom munkájába. Az eddiginél aktívabb bekapcsolódásról szóltam és nem véletlenül. Általános tapasztalat, hogy a Hazafias Népfront helyi szervei aktívan tevékenykednek a mezőgazda- sági termelés fejlesztése érdekében. De ritka kivétellel azt tapasztaljuk, hogy ugyanazok a helyi szervek, amelyekben pedig bentlátjuk a legjobb gazdákat, a legjobb pártonkívüli értelmiségieket, bizottsági üléseiken nem foglalkoznak termelőszövetkezeti kérdésekkel, sem községük vonatkozásában, sem elvi értelemben. Ahol így gondozták a szövetkezeti ügyeket, meg kell mondani, hogy azok < népfront helyi szervek hely telenül értelmezték magának -a Hazafias Népfrontnak a feladatát és elhanyagolnak egv kötelességet, amelynek elha nyagolása pedig nem fér ősz- sze a helyes népfrontos magatartással. A népfront munkája a sz.o- cializmus építésében való részvétel, a párt vezetésével. A szocializmus építésének legidőszerűbb kérdése a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezt tudomásul kell venniük azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is, akik vállalták a munkát a népfront helyi bizottságaiban, akik bizonyára azért vállalkoztak a munkára, mert tisztán, világosan áll előttük a magyarországi szocialista fejlődés távlata és látásukat még az sem homályosít- hatja el, ha a fejlődés törvényszerűsége az ő egyéni gazdaságának mezsgyekaróit érinti. Szeretném, ha ebben a kérdésben sem volna vita kommunisták és a népfronton keresztül a politikai, a gazdasági és a kulturális munkába bekapcsolódott pártonkívüliek között. Annak a parasztembernek, akit a többiek bizalma, a falu bizalma beküldött a népfront-bizottságba, legalább egy lépéssel a többiek előtt kell járnia a jövő szükségleteinek és lehetőségeinek felmérésében. Javasolom az országos elnökségnek, a tanácsnak, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a ’ szervezendő fejlesztési bizottságok és a Hazafias Népfront helyi bizottságai a legszorosabban működjenek együtt. A népfront helyi bizottságai végezzenek számításokat a községi határ nagy- iizemesítésének lehetőségeiről, szervezzenek termelőszövetkezeti látogatásokat, yújtsanak segítséget szövetkezeti tagoknak az agitációba .orténő bevonásához. Patronáljanak gyenge termelőszövetkezeteket. Segítsék felkutatni a gyenge termelőszövetkezetek vezetésére alkalmas szövetkezeti tagokat vagy funkcionáriusokat. Nyújtsanak segítséflz MSZMP Központi Bizottságának sjántíélo az SZKP Központi Bizottságának Moszkva (MTI). A Magyar Szocialista Munkáspártnak a Szovjetunió Komunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusán részt vevő küldöttsége — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, valamint Apró Antal és Fock Jenő az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a küldöttség tagjai — február 4-én délután felkereste N. SZ. Hrus- csovot, az SZKP Központi Bizottságának első titkárát és átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ajándékát az SZKP Központi Bizottsága részére: egy művészi gobelint, fiatal magyar művészek alkotását. N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának nevében szívből jövő köszönetét fejezte ki az ajándékért. Az ajándék átadásánál jelen volt M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, és J. V. Andropov, a Központi Bizottság osztályvezetője. Levélváltás William Foster és Mao Ce-fung között Peking (TASZSZ). Az Uj Ki- [zött. —'Levelében, amelyet az na hírügynökség jelenti, hogy a Hong Qi című folyóirat legújabb száma közli William Fosternek, az Egyesült Államok Kommunista Pártja tiszteletbeli elnökének és Mao Ce- tungnak, a Kínai Kommunista Párt elnökének, a Kínai Népköztársaság elnökének levélváltását. W. Foster 1958. december 19-én kelt levelében üdvözli a kínai nép és a Kínai Kommunista Párt nagyszerű eredményeit, majd élesen bírálja az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársasággal szemben folytatott politikáját. Levelében Foster elítéli az Egyesült Államok kormánya fölött ellenőrzést gyakorló monopóliumokat, amelyek igyekeznek megakadályozni a kínai népet abban, hogy újabb hősies sikereket érjen el a szocializmus építésében. A továbbiakban rámutat, hogy az imperialisták tudják, nincsen hatalmuk a Szovjetunió vezette szocialista világ fölött, amely világnak fontos tényezője a népi Kína. Az új, szocialista világ győzött a régi kapitalista világ felett. A kapitalizmus általános válsága egyre mélyül. Az imperialistákat soha sem aggasztották annyira a Szovjetunió sikerei, az egész szocialista tábor gyors fejlődése, mint most. Mao Ce-tung 1959. január 17-én válaszolt William Foster- nak. Nagyon hálás vagyok önnek leveléért — írja többek köérzések melege hat át, az Amerikai Egyesült Államok nagy kommunista pártja, az Amerikai Egyesült Államok nagy munkásosztálya és népe szellemének tükröződését látom. A kínai nép tudja — írja Mao Ce-tung —, hogy Kínának, az egész világnak milyen sok rosz- szat okozott az amerikai imperializmus, de azt is tudja, hogy az Egyesült Államoknak csak uralkodó körei gonoszok, az amerikai nép viszont igen jó nép. Kína és az Egyesült Államok népei között a baráti kapcsolatok végül is áttörik a Dulles és hasonszőrűek emelte korlátokat, s egyre erősödik majd barátságunk. Bár az Egyesült Államok Kommunista Pártja működésének jelenlegi körülményei nem kedvezőek, az önök harca mégis nagyszerű sikerekhez vezet — írja befejezésül Mao Ce-tung. Magyar filmbemutató BeJgrádban Belgrad (MTI). A belgrádi magyar nagykövetség filmbemutatót rendezett, amelyen levetítették a Mungók szigete és az Akvárium című közös magyar—jugoszláv színes termé- szetíilmeket, továbbá a Sóbálvány című magyar játékfilmet. A Kollányi Ágoston rendezte közös természetfilmek a jugoszláv szakemberek általános elismerését váltották ki. A Tt\JUG CÁFOLATA Belgrád (TASZSZ). A Tan- jug jelenti: A Tanjug felhatalmazást kapott a News Chronicle című angol lap arról szóló nemrég közölt hírének megcáfolására, amely szerint a kairói jugoszláv nagykövet nemrég állítólag figyelmeztette Nasszer elnököt, hogy élete arab kommunistáknak az elnök fizikai megsemmisítésére. A News Chronicle című lap jelentése azt állítja, hogy a jugoszláv nagykövet, illetve a »jugoszláv felderítő szolgálat« figyelmeztette Nasszer elnököt. A lapnak ez a híre, amelyet az AFP, valamint néhány veszélyben forog, mert a Szov- j nyugati lap is közölt, átlátszó jetunió parancsot adott az és szemérmetlen provokáció. get ahhoz, hogy a politikai irányítja, de igen nagy részt munkától valamilyen okból visszahúzódott 1945-ös újgazdákat, egykori agrárproletárokat, munkásmozgalmi harcosokat megint be lehessen kapcsolni a politikába, elsősorban a termelőszövetkezeti agitációba. Az országos tanács tagjai a párthatározatnak megfelelően vállalják egy- egy kisközség patronálá- sát. Rendezzenek falugyűléseket, segítsenek a helyi bizottságoknak a szövetkezet szervezésében. Helyes volna, ha a Hazafias Népfront hélyi bizottságainak ma még egyénileg gazdálkodó tagjai, mérlegelve mezőgazda- sági fejlődésünk, általános szocialista építkezésünk helyzetét és távlatait, belépnének a községben működő valamelyik termelőszövetkezetbe. Az ilyen magatartással kapcsolatban igen kedvező tapasztalatokról értesültem Naszály, Kisgyőr és Sólyomváros községekből. A mezőgazdasági határozatban kitűzött feladatok elvégzéséhez sok emberre lesz szükség — mondotta végül Dobi István. — A munkát a párt vállalhat magára a Hazafias Népfront, és kell is vállalnia. Dobi István előadását élénk vita követte A felszólalásokra Dobi István válaszolt, majd Kállai Gyula zárta be a vitát. Ezután az elnökség megtárgyalta és elfogadta az 1959. évi munkatervet, tudomásul vette a nemzetiségek körében végzett munka eredményeiről és további feladatairól szóló titkári jelentést és elhatározta, hogy csatlakozik az algériai menekültek megsegítésére indított társadalmi mozgalomhoz. Az elnökség határozatot hozott a népfront-mozgalom mezőgazdasági feladatairól. Az elnökség teljes egyetértését fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről hozott határozatával, s a népfront-bizottságok vezetőit, tagjait e határozat támogatására szólítja fel. Végül az elnökség állást foglalt a német kérdésben és elhatározta, hogy erről értesíti a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti FroaUát,
