Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

Csütörtök, 1959. február 5. 2 SOMOGYI NÉPLAP A szocializmus építésének legidőszerűbb kérdése a mezőgazdaság szocialista átszervezése Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége V A Hazafias Népfront Orszá- gos Tanácsának elnöksége szerdán Kállai Gyula elnöklé­sével ülést tartott. Az ülésen a forradalmi munkás-paraszt kormány képviseletében meg­jelent dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke. Az ülés első napirendi pontja Ortutai Gyu­la fűtitkár beszámolója volt a népfront-mozgalom munká­járól. Ismertette a Hazafias Népfrontnak a választások ide­jén kifejtett eredményes mun­káját, majd vázolta a jövő fel­adatait. A második napirendi’ pont­ként megvitatták a népfront­mozgalom feladatait, a mező- gazdaság szocialista átszerve zésében. Ennek a napirendi pontnak előadója Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, népfront aleinöke volt. Dobi István bevezetőben méltatta az SZKP XXI. kong­resszusának jelentőségét, Mindaz, ami Moszkvában el- ■ hangzott, megerősíthetett ben nőnket abban a meggyőződés ben, hogy helyes úton járunk, amikor a kommunisták párt­jának vezetésével egy mind­jobban szélesedő, mindinkább elmélyülő népfrontpolitikát folytatunk Magyarországon — mondotta, majd a szövetkezeti mozgalmunk néhány jellegze­tességéről szólt, többek között megállapította: Ahol régi politikai harcok öntudatos, kipróbált katonái tömörültek szövetkezetekbe — ott kevés gazdasági erővel és hiányos felkészültséggel is ké­pesek voltak mezőgazdasági nagyüzemeket szervezni. 1956. október 23-a után — folytatta — az egész paraszt­ság azonnal felismerte, hogy — sok minden egyéb mellett — a nagybirtok-rendszer visz- szaállítására irányuló fegy­veres kísérlettel került szembe és ennek megfe­lelőén foglalt állást, az egykori agrárproletárok szövetkezeteik és közös vagyo­nuk védelmére keltek. November 4-e után a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány megnyugtató, okos intéz­kedéseket léptetett életbe, hogy a falun helyreálljon a termelési biztonság. A szövet­kezeti mozgalmat azonban sú­lyos károk érték. Főleg föld- tulajdonnal rendelkező közép­parasztok hagyták el a szövet­kezeteket. Ugyanakkor az egy­kori agrárproletárok tízezrei tiszteletreméltó hűséggel ra­gaszkodtak a mozgalomhoz. Dobi István ezután elmon­dotta, hogy az ellenforradalom súlyos károkat okozott a ter­rekszik. A falusi politikában nagy figyelmet fordítanak a kettős feladat teljesítésére: fejlesztenünk kell a mezőgaz­dasági termelés színvonalát és azzal párhuzamosan, szilárd elhatározottsággal visszük a szövetkezeti mozgalmat. Az állam jelentős anyagi támo­gatást nyújt a szocialista me­zőgazdasági szektornak, de véget vetettek a hibás, régi rendszernek, amely lehetővé tette, hogy a rosszul gazdálko­dó szövetkezetek évről évre, újra meg újra jelentkezhesse­nek állami segítségért anélkül, hogy szorgalommal igyekezné­nek kihasználni földterületük és állatállományuk minden gazdálkodási adottságát. A 3004-es minisztertanácsi hatá­rozat, legújabban pedig a 3004/í-es határozat a szövetke­zeti gazdálkodás fejlesztésére, az árutermelés növelésére, ta­karmánytermelésre, gondos, nagyüzemi állattenyésztésre ösztönzi a termelőszövetkezete­ket. Megítélésem szerint az el­múlt két évben, különösen pe­dig 1957-ben sok kárt okoztak a mozgalomnak a hivott és hí­vatlan »útkeresők«, akiknek elméletei sokszor közeli ro­konságba kerültek »a szocia­lista építés különleges magyar útjának« 1956 októbere előtt annyit hallott káros elméleté­vel. Sok helyen félretették a jól bevált alapszabályokat, egészségtelen mértékben nö­velték a háztáji gazdaságokat. Sok szövetkezetünkben meg lehetett figyelni, hogy az »új utak keresése« közben erősöd­tek a kapitalista tendenciák, amelyeket azután sorra le kel­lett nyesegetni és néhol nem 1 a tömegekben a párt és a fél százalékát. Az összes egyé­ni gazdaságok 64,2 százaléka az 5 holdon aluli törpebirtokok kategóriájába tartozik mai mezőgazdaságunkban. E szá­mok értékelésénél szem előtt kell tartanunk, hogy hazánk­ban 1949-hez képest körül­belül ugyanannyi egyéni pa­rasztgazdaság létezik, annak ellenére, hogy több mint egy­millió katasztrális hold föld­területtel csökkent összes te­rületük, s ez csakis nagymér­tékű természetes elaprózódá­suk következménye Mehet. Jelenlegi mezőgazdasági szervezetünk, benne a tö­mérdek kisparcellával, an­nak elhanyagolt agrotech­nikájával, a benne elpo­csékolt vonóerő megszám­lálhatatlan lóerejével — eleve alkalmatlanná tesz bennünket arra, hogy csak megközelítően is kihasz­nálhassuk azokat a kedve­ző lehetőségeket, amelye­ket a föld, a napfény, a természet nyújt nekünk. S ha megmaradnánk ebben a helyzetben, ha tétlenül szem­lélnénk a kisparcellák fenn­maradását és továbbmorzsoló- dását, vajon hogyan állhatná meg a helyét a magyar mező- gazdaság abban a békés vi­lágversenyben, melyre pedig számítanunk kell? A feladat tehát az, hogy dol­gozó parasztságunk, amely értelmileg kétségtelenül köze­ledik a szocializmushoz, a régi életforma látszat szépségei he­lyett fogadja el a szocializmus új és igaz szépségeit, gazdag életét. Ennek érdekében első­sorban tovább kell növelnünk fájdalom nélkül. j kormány iránti bizalmat. Eb­1958 decemberében három- j ben a munkában körültekin- napos tanácskozást rendezett a téssel és bizalommal az élet Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága. A mezőgazdasági politika eddigi eredményeit vizs­gálta és arra a megállapí­tásra jutott, hogy a mező- gazdaság szocialista át­szervezésének ütemét gyorsítani kell. minden területén részt' kell vennie a Hazafias Népfront­nak. Dobi István ezután aláhúzta: különösen nagy gondot kell fordítanunk a gyenge termelő- szövetkezetek megerősítésére. A gazdasági alap megvan az ilyen szövetkezetek erősítésére. Ilyen szövetkezetek gazdálko- A párthatározat megállapítot- dósában a vezetés megjavítása ta, hogy az 1956. november 4-e egymagában döntő fordulatot óta hozott, mezőgazdasági vo- idézhet elő. A párthatározat natkozású intézkedések helye- felhívja a figyelmet arra is. hogy az illetékes emberek for­dítsanak különös figyelmet kisterületü termelőszövetkeze­tek fejlesztésére. sek voltak. Világos, hogy amikor nép­gazdaságunk többi ágában, a legszélesebb fronton érvénye­sülnek a szocializmus erői, akkor a mezőgazdaságban nem állhatunk meg azon a fejlő­dési szinten, ahol most va­gyunk. Ezt dolgozó parasztsá­gunknak meg kell értenie és melőszövetkezeti mozgalmunk- tapasztalataink azt mutatják. nak, azonban a küzdelmes két esztendő után örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a megmarad1* szövetkeze­tek megszilárdultak, politi­kailag és gazdaságilag megerősödtek. tagságuk tekintélye pedig megnöve­kedett a falu parasztsága előtt. A termelőszövetkezetek orszá­gos átlagban számolva, ke­nyérgabonából 27 százalékkal, őszi árpából 16 százalékkal, tavaszi árpából és zabból ki­lenc és fél százalékkal termel­tek többet holdanként, mint az egyéni paraszti gazdaságok. A párt és a kormány — foly­tatta — egyetlen pillanatig sem hagyott kétséget senki­ben, hogy folytatja a szocia­lizmus építésének politikáját, a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Kádár János ezt úgy fejezte ki a minap meg­jelent cikkében, hogy a párt fő politikai vonala 1956 után is változatlan maradt, de a párt munkájában vannak nem lényegtelen, új vonások is. A párt a múlt hibáiból tanulya, ma következetesebben alkal­mazza a marxizmus—leniniz- mus elveit Magyarország konk­rét helyzetére, mint ahogyan azt 1956 előtt a Magyar Dol­gozók Pártja tette. Dobi István megállapította, a kormány megbecsüli és érté­keli a parasztság munkáját, a munkás-paraszt szövetség szé­lesítésére es mélyítésére tö­hogy a faluban most már meg­vannak a szocialista átalaku­lás legfontosabb anyagi fel­tételei. El kell ismerni min­denkinek, hogy a párt és a kormány joggal hivatkozik kétéves munkájának rend­kívüli eredményeire és meg lehet az önbizalma ahhoz, hogy vállalja a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése ütemének meg- • gyorsítási munkáját és felelősségét. Dobi István ezután utalt ar­ra, hogy a mezőgazdasági ter­melés az egész világon a nagyüzem felé halad. Az Egye­sült Államokban például 1934 ben még 6 800 000 önálló gaz­daság volt, ma pedig 4 300 000 a farmerek száma Dániában is ugyanez a folyamat megy végbe. Hazánkban a néphata­lom olyan intézkedéseket fo­ganatosított, ami meggátolja a paraszti gazdaságok tönkre­menetelét, azonban ennek el­lenére tapasztalnunk kell az egyéni paraszti gazdagok el­aprózódását. • 1949-ben az egyéni gazda­ságok 13,2 százaléka esett az egy hold alatti kategóriába, 1958-ra ez a szám 16,6 száza­lékra emelkedett. Az 1—3 hol­dig terjedő kategóriában 1949- ben az egyéni gazdaságok 21.8 százalékát találjuk, most már ez a szám 27,3 százalék. A 3— 5 holdig terjedő birtokkategó­riában találjuk napjainkban az egyéru gazdaságok 18 és Arra kell törekednünk, hogy minél több kisközsé­get szövetkezeti faluvá szervezzünk. A Dunántúlon és Észak-Ma- gyarországon egy-egy hegy tö­vében néhány száz holdas ha­tárral húzódnak meg apró községek. Itt olyan kis par­cellákat lát az ember, ame­lyeknek a végében nemhogy gépet, de még lovat is nehéz megfordítani. Komoly poli­tikai és gazdasági felvilágosí­tó munkával kell megértetni az emberekkel az ilyen köz­ségekben, hogy a szocialista átalakulás egész Magyarországon fo­lyik, és az ő apró falvaik határát is előbb-utóbb utoléri. Beszélt Dobi István az 1945- ös újgazdákról is, akiknek j nagy része cselédsorból, agrár- proletári helyzetből jutott föld­höz és legtöbbjének a múltjá­ban igen komoly politikai har­cot, munkát is találhatunk. V alarmképpen hiányzik egy számszerű elemzés az újgazdák meg­oszlásáról birtokkategóri­ánként és szociális szár­mazás szerint. Úgy gondolom — mondotta —, egy ilyen adatfelvétel igen értékes anyag volna mindazok számára, akik pártban vagy népfrontban, termelőszövetke­zetben, vagy tanácsi appará tusban dolgozni fognak a me­zőgazdasági párthatározat vég rahajtá o. Szövetségeseké*. műnk;' kát, harcostársakat reme» v erni ebből az óriása tábor’ Do’ ín ezután megálla­pítottéi uügy a falvakban a szövetkezeti mozgaloan agitá- ciójának szélesítésére állandó fejlesztési bizottságok működ­nek majd, s munkájukba be vonják a legismertebb politi záló parasztokat, értelmiségie­ket, pedagógusokat, tanácsta­gokat. A termelőszövetkezeti tagokra különösen fontos fel adat vár a felvilágosító mun kában. Kádár János előbb már idé zett cikkében megírta azt is — folytatta —•, hogy a párt nagy gondot fordít a volt koalíciós pártok népi demokráciához hű vezetőinek és tagjainak be­kapcsolására az építőmunkába a népfronton keresztül a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet különböző területein. A pártnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozó határozata újabb munkaterületet nyújt a Hazafias Népfront embe­reinek, újabb lehetősége­ket, hogy az eddiginél ak­tívabban bekapcsolódjanak a szövetkezeti mozgalom munkájába. Az eddiginél aktívabb be­kapcsolódásról szóltam és nem véletlenül. Általános ta­pasztalat, hogy a Hazafias Népfront helyi szervei aktívan tevékenykednek a mezőgazda- sági termelés fejlesztése ér­dekében. De ritka kivétellel azt tapasztaljuk, hogy ugyan­azok a helyi szervek, ame­lyekben pedig bentlátjuk a legjobb gazdákat, a legjobb pártonkívüli értelmiségieket, bizottsági üléseiken nem fog­lalkoznak termelőszövetkezeti kérdésekkel, sem községük vo­natkozásában, sem elvi ér­telemben. Ahol így gondozták a szövetkezeti ügyeket, meg kell mondani, hogy azok < népfront helyi szervek hely telenül értelmezték magának -a Hazafias Népfrontnak a fel­adatát és elhanyagolnak egv kötelességet, amelynek elha nyagolása pedig nem fér ősz- sze a helyes népfrontos maga­tartással. A népfront munkája a sz.o- cializmus építésében való rész­vétel, a párt vezetésével. A szocializmus építésé­nek legidőszerűbb kérdése a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezt tudomá­sul kell venniük azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is, akik vál­lalták a munkát a nép­front helyi bizottságaiban, akik bizonyára azért vál­lalkoztak a munkára, mert tisztán, világosan áll előt­tük a magyarországi szocialis­ta fejlődés távlata és látásu­kat még az sem homályosít- hatja el, ha a fejlődés törvény­szerűsége az ő egyéni gazdasá­gának mezsgyekaróit érinti. Szeretném, ha ebben a kér­désben sem volna vita kom­munisták és a népfronton ke­resztül a politikai, a gazdasági és a kulturális munkába be­kapcsolódott pártonkívüliek között. Annak a parasztembernek, akit a többiek bizalma, a falu bizalma beküldött a népfront-bizottságba, leg­alább egy lépéssel a töb­biek előtt kell járnia a jö­vő szükségleteinek és le­hetőségeinek felmérésében. Javasolom az országos el­nökségnek, a tanácsnak, te­gyünk meg mindent annak ér­dekében, hogy a ’ szervezendő fejlesztési bizottságok és a Hazafias Népfront helyi bi­zottságai a legszorosabban mű­ködjenek együtt. A népfront helyi bizottsá­gai végezzenek számításo­kat a községi határ nagy- iizemesítésének lehetősé­geiről, szervezzenek ter­melőszövetkezeti látoga­tásokat, yújtsanak segítséget szövet­kezeti tagoknak az agitációba .orténő bevonásához. Patronál­janak gyenge termelőszövet­kezeteket. Segítsék felkutatni a gyenge termelőszövetkezetek vezetésére alkalmas szövetke­zeti tagokat vagy funkcioná­riusokat. Nyújtsanak segítsé­flz MSZMP Központi Bizottságának sjántíélo az SZKP Központi Bizottságának Moszkva (MTI). A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak a Szovjetunió Komunista Pártja XXI. rendkívüli kong­resszusán részt vevő küldöttsé­ge — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, valamint Apró Antal és Fock Jenő az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, a küldött­ség tagjai — február 4-én dél­után felkereste N. SZ. Hrus- csovot, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkárát és át­adta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ajándékát az SZKP Központi Bizottsága részére: egy művészi gobelint, fiatal magyar művészek alkotását. N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának nevé­ben szívből jövő köszönetét fejezte ki az ajándékért. Az ajándék átadásánál jelen volt M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, és J. V. Andro­pov, a Központi Bizottság osztályvezetője. Levélváltás William Foster és Mao Ce-fung között Peking (TASZSZ). Az Uj Ki- [zött. —'Levelében, amelyet az na hírügynökség jelenti, hogy a Hong Qi című folyóirat leg­újabb száma közli William Fosternek, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja tisz­teletbeli elnökének és Mao Ce- tungnak, a Kínai Kommunis­ta Párt elnökének, a Kínai Népköztársaság elnökének le­vélváltását. W. Foster 1958. december 19-én kelt levelében üdvözli a kínai nép és a Kínai Kommu­nista Párt nagyszerű eredmé­nyeit, majd élesen bírálja az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársasággal szemben folytatott politikáját. Levelében Foster elítéli az Egyesült Államok kormánya fölött ellenőrzést gyakorló mo­nopóliumokat, amelyek igye­keznek megakadályozni a kí­nai népet abban, hogy újabb hősies sikereket érjen el a szo­cializmus építésében. A to­vábbiakban rámutat, hogy az imperialisták tudják, nincsen hatalmuk a Szov­jetunió vezette szocialista világ fölött, amely világnak fontos ténye­zője a népi Kína. Az új, szo­cialista világ győzött a régi kapitalista világ felett. A ka­pitalizmus általános válsága egyre mélyül. Az imperialis­tákat soha sem aggasztották annyira a Szovjetunió sikerei, az egész szocialista tábor gyors fejlődése, mint most. Mao Ce-tung 1959. január 17-én válaszolt William Foster- nak. Nagyon hálás vagyok önnek leveléért — írja többek kö­érzések melege hat át, az Amerikai Egyesült Államok nagy kommunista pártja, az Amerikai Egyesült Államok nagy munkásosztálya és népe szellemének tükröződését lá­tom. A kínai nép tudja — írja Mao Ce-tung —, hogy Kínának, az egész világnak milyen sok rosz- szat okozott az amerikai imperializmus, de azt is tudja, hogy az Egyesült Ál­lamoknak csak uralkodó körei gonoszok, az ameri­kai nép viszont igen jó nép. Kína és az Egyesült Államok népei között a baráti kapcso­latok végül is áttörik a Dulles és hasonszőrűek emelte korlá­tokat, s egyre erősödik majd barátságunk. Bár az Egyesült Államok Kommunista Pártja működé­sének jelenlegi körülményei nem kedvezőek, az önök harca mégis nagyszerű sikerekhez vezet — írja befejezésül Mao Ce-tung. Magyar filmbemutató BeJgrádban Belgrad (MTI). A belgrádi magyar nagykövetség filmbe­mutatót rendezett, amelyen le­vetítették a Mungók szigete és az Akvárium című közös ma­gyar—jugoszláv színes termé- szetíilmeket, továbbá a Sóbál­vány című magyar játékfilmet. A Kollányi Ágoston rendezte közös természetfilmek a ju­goszláv szakemberek általános elismerését váltották ki. A Tt\JUG CÁFOLATA Belgrád (TASZSZ). A Tan- jug jelenti: A Tanjug felha­talmazást kapott a News Chro­nicle című angol lap arról szóló nemrég közölt hírének megcáfolására, amely szerint a kairói jugoszláv nagykövet nemrég állítólag figyelmeztet­te Nasszer elnököt, hogy élete arab kommunistáknak az elnök fizikai megsemmisítésére. A News Chronicle című lap je­lentése azt állítja, hogy a ju­goszláv nagykövet, illetve a »jugoszláv felderítő szolgálat« figyelmeztette Nasszer elnö­köt. A lapnak ez a híre, ame­lyet az AFP, valamint néhány veszélyben forog, mert a Szov- j nyugati lap is közölt, átlátszó jetunió parancsot adott az és szemérmetlen provokáció. get ahhoz, hogy a politikai irányítja, de igen nagy részt munkától valamilyen okból visszahúzódott 1945-ös újgaz­dákat, egykori agrárproletáro­kat, munkásmozgalmi harco­sokat megint be lehessen kap­csolni a politikába, elsősorban a termelőszövetkezeti agitáció­ba. Az országos tanács tag­jai a párthatározatnak megfelelően vállalják egy- egy kisközség patronálá- sát. Rendezzenek falugyűléseket, segítsenek a helyi bizottságok­nak a szövetkezet szervezésé­ben. Helyes volna, ha a Hazafias Népfront hélyi bizottságainak ma még egyénileg gazdálkodó tagjai, mérlegelve mezőgazda- sági fejlődésünk, általános szo­cialista építkezésünk helyzetét és távlatait, belépnének a köz­ségben működő valamelyik termelőszövetkezetbe. Az ilyen magatartással kapcsolatban igen kedvező tapasztalatokról értesültem Naszály, Kisgyőr és Sólyomváros községekből. A mezőgazdasági határozat­ban kitűzött feladatok elvég­zéséhez sok emberre lesz szük­ség — mondotta végül Dobi István. — A munkát a párt vállalhat magára a Hazafias Népfront, és kell is vállalnia. Dobi István előadását élénk vita követte A felszólalásokra Dobi Ist­ván válaszolt, majd Kállai Gyula zárta be a vitát. Ezután az elnökség megtár­gyalta és elfogadta az 1959. évi munkatervet, tudomásul vette a nemzetiségek körében végzett munka eredményeiről és további feladatairól szóló titkári jelentést és elhatároz­ta, hogy csatlakozik az algé­riai menekültek megsegítésére indított társadalmi mozgalom­hoz. Az elnökség határozatot ho­zott a népfront-mozgalom me­zőgazdasági feladatairól. Az elnökség teljes egyetér­tését fejezte ki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről ho­zott határozatával, s a nép­front-bizottságok vezetőit, tag­jait e határozat támogatására szólítja fel. Végül az elnökség állást fog­lalt a német kérdésben és el­határozta, hogy erről értesíti a Német Demokratikus Köz­társaság Nemzeti FroaUát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom