Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
tOMOGTI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. február 1. üirmányhalámzat a temeüszivetkezetek gazdasági megirfisítésérfil Is a termelőszövetkezeti nBzgaisn fejieszlésérő! (3044/1/1959. számú határozat) A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkásparaszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükkel nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló vagy gyenge termelőszövetkezetek az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi ' gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénzes hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt vagy a könyvelőt a termelő- szövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községeikben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett, a községi népfront-bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven—nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazda'kodás útjára, s így szocialista községgé válik —, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. H növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmag- szükségletét állami vetőmag- akcióval kell biztosítani. Zöld- trágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további ötven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normálhold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, amun- kaöíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények hetven százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek. a jövedelem ötven százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük tíz százalékán, a második évben pedig tizenöt százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek, és már az első évben megkezdjék a silókukorica termesztését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitel- feltételek mellett biztosítja. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy, már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják, vagy új üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1959-ben mintegy 35 090 hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése folyamatosan biztosítani kell 1959-ben 25 009 hízónak való növendék és felnőtt szarvas- marha felvásárlását. A szarvasmarha-állomány és vágómarha hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel, és két-három hónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarha-tenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább ötven termelőszövetkezetben szarvasmarha törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export-felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben 13 000 te- nyészkoca-süldőt és 400 tenyészkant kell felvásárolni és átadni a tsz-eknek. Az állatni, kísérleti és tangazdaságok 6000 kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti törzstenycszetek számát 1959- ben mintegy 8 százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy 400 darabbal kell növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben lévő természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959- ben 40 000 anyajuhot kell átadni. Az állami, kísérleti, cél- és tangazdaságok 5000, legalább 5 kiló gyapjúhozamú jerke toklyót kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. Kétszáz nagy tenyészértékű, import utód tenyészkos beszerzéséhez kosonként ezer forint állami támogatást kell juttatni. A minőségi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 500 000 naposcsibe, 50 000 napospulyka, 30 000 naposkacsa, 15 000 naposliba és 15 000 gyöngytyúk-naposcsibe árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges feltételekkel, 1959- ben hathetes korig előnevelt, legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta. 150 009 jérce árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell juttatni. amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Árutermelés és közös értékesítés A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyészszarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hiz- laiási igényeinek kielégítéséi v A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegység-részesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekeljen termelési szerződést elsősorban a termelő- szövetkezet skkel kell kötni. Már az 1958—195Ő-es gazdasági évben meg kell határozni azokat a növényeket és vető- magvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelhetnek. Az 1959—1980-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és terményértékesítési szerződések alapján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Mazyar Nemzeti Bank folyósítja. Arra a többlettermésre, amelyet a termet őszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül, a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni, és a többtermést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldséges gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusítását és azt. hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal. a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, kedvezményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, bogy a termelőszövetkezetek végezzék saját termelésű terményeik és termékeik elsődleges feldolgozását. Gépi munkák A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba az 1958. január 1. előtt alakult, de még gyenge termelő- szövetkezetek, a harmadikba az 1958. január 1. után alakult új termelőszövetkezetek és a fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. A termelőszövetkezeteket az érvényben lévő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg. ha a gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek — egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportban 3,5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mező- gazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermésüket az állami vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesíthetik, és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb 15 lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges mezőgazdasági gépek vásárlását. Beruházás Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és és termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő 165 miliió forint értékű beruházásait az állam hossszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A termelőszövetkezetek építkezéseihez, felújítási és tatarozási munkáihoz mintegy negyvenhárommillió téglát, 19 500 tonna cementet, 5700 tonna meszet, 189 000 folyóméter vasbetongerendát, 364 000 négyzetméter palát, 3,1 miliió darab cserepet, 9700 köbméter épüietíát és 6000 köbméter egyéb, az építkezésekhez felhasználható fát, valamint tehergépkocsira való 5400 gumiabroncsot és személygépkocsihoz való 1675 gumiabroncsot, 2200 tonna eternit nyomócsövet, valamint szivattyúkat, szórófejeket kell biztosítani. A termelőszövetkezetek haltenyésztésének előmozdítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság 500 hold tógazdasági területen végezze el a tervezési és építési munkákat. A műszakilag igényesebb termelőszövetkezeti magasépítke- zések kivitelezéséhez 1959- ben az Építésügyi Minisztérium 77 millió, a tanácsi építőipari vállalatok 32 millió, az OKISZ 81 millió forint vállalati kapacitást biztos:'son. Az 1959. évben 505 kilométer hosz- szúságú távvezetéket és 270 transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani, a termelőszövetkezetek) részére 1959-ben száz kilométer bekötőutat keil építeni. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz, Elmondja többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötő út, kórház, villamosítás, művelődési otthon stb.) elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó parasztság többségei a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti vagy megvonhatja a kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt, vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti. A Külüpryminisztérium sajtóosztályának közleménye A Magyar Külügyminiszté- tokát gátló körülmények kikü- rium sajtóosztálya felhatalma- szöböláse érdekében. A budazást kapott a következők közlésére: Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma kormánya nevében 1959. január 27-én jegyzéket adott át az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége ügyvivőjének. Ebben a jegyzékben a Magyar Népköztársaság kormánya ismételten rámutatott a budapesti amerikai követségnek és az illegális amerikai szerveknek a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen folytatott tevékenysége és aknamunkája következtében előállott helyzet tarthatatlan voltára, s annak orvoslása céljából felajánlotta diplomáciai tárgyalások megkezdését a normális kapcsolapesti amerikai követség január 31-én a jegyzéket vissza juttatta a Magyar Külügyminisztériumhoz azzal az indokkal, hogy a jegyzék »fenyegető« jellegű. Ebből a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem hajlandó a felmerült problémákat a szokásos diplomáciai úton rendezni, s ezzel arra kényszeríti a Magyar Népköztársaság kormányát — annak ismételt kifejezése mellett, hogy készsége a kapcsolatok normalizálására változatlanul fennáll —, megtegye a szükséges intézkedéseket a népközt ácsasé g állami és társadalmi rendjét veszélyeztető tevékenységek korlátozására. Hajószerencsétlenség Grönland közelében Koppenhága (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint pénteken a Hedtoft nevű dán motoroshajó Grönlandtól 48 kilométerre jéghegybe ütközött. A veszélybe került utasszállító hajó azonnal ráséget kért. Fedélzetén hivatalos közlés szerint 55 utas és 40 főnyi személyzet tartózkodott. A legutolsó jelentések arról számolnak be, hogy a segítségükre siető két német hajó diójeleket adott le. Közölte,' elvesztette a kapcsolatot a hogy a víz már a gépházba is j Hedtofttal, időközben az egyik behatolt, s a hajó lassan süly-j mentőhajó feladta a küzdel- lyed. A Hedtoft sürgős segítKözlemény a szovjet (szeres erők csskbeaiéseröl Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1957. december 21-i határozatának megfelelően a szovjet kormány —a béke és a nemzetközi feszültség enyhítésének érdekeitől vezérelve — olyan határozatot hozott, hogy az 1955— 1956-ban végrehajtott létszám- csökkentésen felül — amikor 1 840 000 fővel csökkentették a fegyveres erők létszámát — egyoldalúan további 300 000 fővel csökkenti fegyveres erőinek állományát. A fegyveres erők állományának csökkentését elsősorban úgy oldották meg, hogy a Szovjetunió területén lévő katonai egységeket, intézményeket oszlattak fel. Visszahívták a Szovjetunió területére és leszereltek sok katonai egységet: a Német Demokratikus Köztársaságból 41 000, a Magyar Népköztársaságból 17 000 katonát vontak ki és szereltek le. A Szovjetunió vezető köreiben annak a reménynek adnak kifejezést, hogy a Szovjetunió fegyveres erőinek egyoldalú csökkentése például szolgál majd a többi hatalmaiénak, főképp a NATO-ha- talmaknak, hogy konkrét gyakorlati lépéseket tegyenek a veszélyes fegyverkezési verseny megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhító- j sere.
