Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

Szerda, 1959. február 3. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kádár János látogatása a Moszkvics autógyárban J Qffjtjui idtíiok néni liaLLanak... Moszkva (MTI). Kádár Já­nos, az SZKP XXI. kongresz­szusán résztvevő magyar párt­küldöttség vezetője kedden délután látogatást tett a moszkvai kisfogyasztású gép­kocsik gyárában, ahol a Ma- ' gyár országon is jól ismert Moszkvics típusú személygép­kocsik készülnek. Kádár Já­nost elkísérte Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete is. i\ gyár bejáratát a dolgozók magyar és szovjet zászlókkal, magyar nyelvű üdvözlő felirat­tal díszítették fel és nagy tö­meg V köszöntötte a magyar pé rtküldöttség vezetőjét, ami­kor megérkezett. A magyar vendégek tisztele­tére a gyár dolgozói gyűlést rendeztek, amelyen Kádár Já­nos is felszólalt. Bevezetőjében köszönetét mondott a meleg, testvéri fo­gadtatásért, majd gratulált a dolgozóknak a múlt évi ten' túlteljesítéséért. A magyar nép mély hálát érez a szovjet nép iránt, mert történelmünk súlyos óráiban testvéri segítséget kapott tőle •— folytatta beszédét Kádár János. — Ezt a hálát szívünk­ben érezzük és szavainkban is kifejezzük. Hálánkat azonban tettekben is szeretnénk kifeje­zésre juttatni. Azt hiszem, szovjet elvtársaink nem azért segítettek, hogy köszönő sza­vakat halljanak tőlünk és nem is ezt várják, hanem azt, hogy saját hazánkban saját kérdé­seinket oldjuk meg rendesen, úgy, ahogy kell. — Már kongresszusi felszóla­lásomban is megemlítettem, hogy nekünk, magyaroknak rüncs sok dicsekedni valónk. De aki két évvel ezelőtt jár,t nálunk és ismeri az akkori helyzetet, értékelni tudja je­lenlegi eredményeinket. Kádár János a továbbiakban h* ngsúlyozta: a magyar nép helyesen használta fel azt a segítséget, amelyet a Szovjet­unió és a többi testvéri or­szág nyújtott. Ezután részletesen szólt az 1956. évi magyarországi ellen- forradalmi felkelés körülmé­nyeiről. Hangsúlyozta: a magyar nép akkor a szocializmus oldalán állt, de a párt szívébe férkő­zött árulás megbénította a párt sorait és cselekvőképességét. »Mi tanultunk — és nem is olcsó áron — ebből a lecké­ből. És ennek megfelelően gondoskodunk a párt egységé­ről« *— mondotta a többi kö­zött. — »Párttagságunk létszá­ma most csak mintegy fele az ellenforradalom előttinek, de pártunk ereje és tekintélye sokszorosa annak«. A lényeg az, hogy a Magyar Népköztár­saság, a magyar nép ismét a szocializmus építésének útján jár és a nehéz harcokból a Szovjetunió és a többi testvcr- nép segítségével megerősödve került ki. Az önök hétéves terve, a XXI. kongresszus nagysze­rű dolog — folytatta Ká­dár János. — Nagyszerű a szovjet népnek, de nagy­szerű az egész szocialista tábornak és a nemzetközi munkásmozgalomnak is. A megvalósulás stádiumába kerül az emberiség álma, a kommunizmus, és a hétéves terv segítséget jelent a szocia­lista tábor többi országának is, mert ha önck gyorsabban ha­ladnak, mi is gyorsabban ha­ladunk. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára rámu­tatott: a hétéves terv nemcsak hatalmas érdeklődést keltett Magyarországon, hanem ösz­tönző erővel hat a magyar dol­gozókra is. Továbii tart az olasz kormányválság A magyal munkások, ami­kor először hallottak a terv­ről, azt mondták, hogy ez jó dolog, de másnap már meg­kérdezték: mi lesz velünk? Nem hagyják aludni a magyar kommunistákat — és ez sem baj — mondta Kádár János. Beszéde további részében méltatta a nemzetközi mun­kásmozgalomnak az elmúlt években elért sikereit. A régi hibák megszűntek és a Szov­jetunió gazdasági sikerei, a három szputnyik, a kozmikus rakéta, majd mindezek betető­zéseként a hétéves terv és a XXI. kongresszus együttvéve azzal az eredménnyel jártak, hogy most az imperialisták, a burzsoák, a tőkések aggódnak, a revizionisták Szívják s fo­gukat, a kommunisták viszont világszerte őrülnek, felemelt fővel járnak — mondotta. Az önök eredményei, a hétéves terv,\ a XXI. kongresszus meg­sokszorozzák a kommur l ák, minden haladó ember prejét az egész világon. Mi, magyar kommunisták biztosak vagyunk abban, hogy önök ezt a tervet talán még idő előtt is teljesítik. Ehhez minden szükséges feltétel ren­delkezésre áll. Van nagyszerű lenini pártjuk és Központi Bi­zottságuk, kedves és közvetlen barátunkkal, Hruscsov elvtárs­sal az élen. És itt van maga a szovjet nép, amely több mint negyven év alatt bebizonyítot­ta, hogy ha verekedni kell, tud verekedni, ha dolgozni kell, tud dolgozni és ha vala­mit a kezébe vesz, azt feltét­lenül meg is csinálja. így min­den feltétel megvan a hétéves terv sikeres teljesítéséhez és mi szívből kívánjuk önöknek ezt a sikert. Beszéde végén Kádár János éltette a szovjet népet és di­cső pártját, az örök, megbont­hatatlan szovjet—magyar ba­rátságot, a proletár interna­cionalizmust és a békét. Az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának be­szédét gyakran szakította fél­be a gyűlés résztvevőinek lel­kes tapsa, helyeslése. A gyűlés befejeztével Kádár János megtekintette a Moszk­vics autógyár különböző mű­helyeit, majd a gyár vezetősé­ge a magyar vendégeket rövid sétára vitte a legújabb típusú Moszkvics személygépkocsikon. "Hóma (TASZSZ). Rómában, Genuában, Trentoban, Firen­zében és Olaszország más vá­rosaiban az Olasz Kommun is- , ta Párt kezdeményezésére va­sárnap nagygyűléseket tartot­tak, amelyeken a dolgozók kö­vetelték, hogy az ország de­mokratikus kormányt kapjon. Az olasz dolgozók felszólalá­saikban hangsúlyozták, hogy az országnak olyan kormány­ra van szüksége, amely meg tudja oldani a legégetőbb problémákat, fel tudja, szá­molni a munkanélküliséget, a nyomort, egész vidékek gaz­dasági elmaradottságát, és ön­álló nemzeti politikát képes folytatni. A Firenzében tartott nagy­gyűlésen Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárhelyettese kijelentette, hogy az új, demokratikus kor­mányért vívott harcban tehe­tőség nyílik a lakosság kü­lönböző rétegei széles egységé­nek megvalósulására. Paul Robeson a hétéves tervről Paul Robeson, az ismert amerikai énekes és békehar­cos, így nyilatkozott a szovjet hétéves tervről: — A szovjet kozmikus rakéta fellövése a hétéves terv első esztendejének ragyogó kezdetét jelentette. Ilyen ese­mény után azt hiszem bátran állíthatjuk, hogy ma már nincs olyan magasság, amelyet az emberiség el ne érhet­ne. E csodálatos vívmányok egyben megdönthetetlenül bi­zonyítják a grandiózus hétéves terv realitását. A terv egész páthosza a háború ellen irányul és síkraszáll Föl­dünk békéjéért. — Amikor a szovjet tudások a Föld vonzó erejét le­győzve ra,kátéjukkal kitörtek a mi világunkból, egyben hírül adták: íme, nézzétek, mit érhet el egy nép, ha minden erejét, tudását és tehetségét az alkotóé és nem a rombo­lás szolgálatába állítja. Ez az első lépés volt abban a ver­senyben, amelyet a Szovjetunió hétéves tervével a Nyugat­nak ajánlott. — Megbocsáthatatlan bűn lenne, ha ezt a békés kihí­vást nem fogadnák el, vagy nem hasonló becsületes és ne­mes úton válaszolnának rá. Nem szabad elfelejteni, hogy itt nemcsak a presztízsről van szó, hanem földünk 2,5 milliárd emberének életéről és jólétéről. Dilles nagyon komolyan mérlegeli az ellenjavaslat «értését — mondotta Fulbright szenátor Washington (AP—Reuter— AFP). Mint ismeretes, Dulles amerikai külügyminiszter hét­főn találkozott Fulbright sze­nátorral, a szenátus külügyi bizottsága leendő elnökével. Felfüggesztették a máltai alkotnirtnit « A Máltai Munkáspárt vezetője általános sztrájkra hívta fel a sziget lakosságát Valletta (MTI). Az angol alsőházban hétfőn este 311 szavazattal 248 ellenében jóvá­hagyták a kormánynak azt a javaslatát, amely felfüggeszti Málta alkotmányát, és a szi­getet az angol kormányzó köz­vetlen irányítása alá helyezi ■— jelentette a Reuter és az AP. A munkáspárti képviselők követelték, hogy a kormány vonja vissza javaslatát, s kezd­jenek tárgyalásokat egy új máltai alkotmány kidolgozásá­ra. A konzervatív többség azonban keresztülerőszakolta a törvényjavaslatot. A megszavazott törvényja­vaslat értelmében a sziget an­gol kormányzóját tanácsadói testület támogatja munkájá­ban. Máltában igen feszült a helyzet Az angol hatóságok1 és a sziget munkáspártjának veze­tője, Dán Midtoff egyaránt ko­moly erőpróbára készülnek. Mintoff általános sztrájkot hir­detett, és a keddi napot »a gyász napjává nyilvání­totta«. Felszólította a sziget lakos­ságát, hogy senki se közleked­jék az utcákon, és a zászlókat eresszék félárbocra. Az angol iatóságok hivatalos nyilatko­zatot adtak ki, amelyben hang­súlyozzák, hogy rendes mun­kanap lesz, és a mindennapi életnek a rendes mederben kell folynia. A sziget rendőrségét moz­gósították. A szokásos napi őrjáratot riadókészültség kíséri, a rend­őröket könnygázbombával is felszerelték. A különösen »gyanús« helyeket helikopte­rek figyelik majd. Kedden a hajnali óráktól készenlétben áll a 45. királyi tengerész-gya­logos különítmény is, bár a hatóságok a lakosság »meg­nyugtatására« közölték, hogy a katonákat csak végső eset­ben vetik be. A Máltai Munkáspárt több tagját ideigleíTfesen letartóztat­ták és kikérdezték. MALTA Málta földrajzi helyzeténél fogva a Dél-Olaszország és Észak-Afrlka közötti tengeri közlekedést 'ellenőrzi. A NA­TO földközi-tengeri flotta haditengerészeti és légi támasz­pontja, egyben itt van a brit földközi-tengeri flotta fő­parancsnoksága is. A szigetcsoportok területe 122 négyzet­kilométer. Európa egyik legsűrűbben lakott területe. La­kosainak száma kb 325 000. Történelme során a Földközi-tenger partjait lakó né­pek uralmuk alá hajtották (föníciaiak, rómaiak, karthá- góiak, arabok). 1530-tél 1798-ig a Máltai Lovagrend bir­tokában volt. A franciáktól az angolok foglalták el a szi­getet, és 1800 óta angol gyarmat. A második világháború­ban a hadiesemények következtében a sziget óriási káro­kat szenvedett. A háború befejeztével, 1947-ben az ango­lok látszatalkotmányt adtak a sziget lakosainak, amely azonban nem elégítette ki őket. Ez jelentkezett az 1956 februári népszavazás eredményében, amelyben az Angliá­val való integráció mellett 67 600, az integráció eller húszezren szavaztak, a szavazásra jogosultak 41 százaié ka nem jelent meg az urnák előtt. Málta már 1958. április 21. óta válságos politika helyzetben van, mert Nagy-Britannia elutasítván az au" norma iránti igényt. Mintoff miniszterelnök lemondott, kormányzó pedig szükségállapotot rendelt el A tanácskozás után Ful­bright kijelentette, határozott javaslatot nem tett Dulles- nek, de sürgette az amerikai külügyminisztert, dolgozza ki a Szovjetuniónak tehető el­len) avaslatot. »Dulles azt vá­laszolta nekem, hogy nagyon j) komolyan mérlegeli az ellen- i javaslatot, illetőleg annak ^kérdését, hogy mit lehet ten- ini« — mondotta Fulbright. } Majd idézte Dulles szavait, ((amelyek szerint az amerikai »külügyminiszter szükségesnek /tartja a szövetségesek nézetei- I nek összhangba hozását, f A továbbiakban Fulbright (arról beszélt, hogy Dullesszal t folytatott tanácskozáson az ellenjavaslat különböző lehető­ségei kerültek szóba, beleértve egy olyan javaslatot is, amely szerint mind a szövetségesek, mind a Szovjetunió csapatait lényeges távolságra vonnák vissza az Elba folyó mindkét partjáról. Ez mind a szovjet, mind a szövetséges fegyveres erőktől mentes széles övezetet létesítene Németországon ke­resztül. A szenátor ezután elmon- ídotta, hogy szóba került az i amerikai külügyminisztérium f és a szenátus külügyi bizottsá­gi gának kapcsolata is. • Nyikita Hruscsovot ! Moszkvában ielbiték • az OSZSZSZK Legfelső ; Tanácsának küldöttévé [ Moszkva (TASZSZ). Mint ,a moszkvai lapok jelentik, hét- (főn az egyik moszkvai válasz­• tókerület Nyikita Hruscsovot ' jelölte az OSZSZSZK Leg­felső Tanácsának küldöttévé. Ugyancsak moszkvai választó­kerületekben vették fel a kül­dött-jelöltek listájára Kiri- j csenkoi és Furcevát. Ismeretes, hogy a kapitu­láció után a hitleri Németor­szág ellen hadat viselt szö­vetségesek arra kötelezték magukat, hogy a Ruhr-vidék ipara koronázatlan királyá­nak, Kruppnak a kezében le­vő acélkonszernek »dekartel- lizálását« 1959. január 31-ig bezárólag végrehajtják. Ezzel szemben az AFP a napokban arról adott hírt, hogy a hírhedt háborús szál­lító, Krupp engedélyt kapott a szén- és acélközösségtől ar­ra, hogy megvásárolja a Bo­chum en Vérein néven ismere­tes üzemet. Az új szerzemény — összeolvasitva a nevezett úriember reinhauseni acél­gyárával — évi négymillió tonnára emeli termelését. Krupp úr, az acélbáró a legjobb úton halad afelé, hogy újra aranyozza hírnevét. Méghozzá engedéllyel, noha új pártfogói nagyon is tisz­tában vannak azzal, hogy mi­ként a kutyából nem lesz sza­lonna, úgy Krupp úr sem azon fáradozik, hogy az új acélüzembe fektetett 26 mil­lióval és az egyesített két acélüzemböl kipréselt évi négymillió tonna acéllal a vi­lágbékét szolgálja. Nem vi­tás, hogy az ő acélja a hit­leri háborúban megismert for­májában, tankok, ágyúk és egyebek alakjában kerül a »fogyasztókhoz«. Dekartellizálásról tehát szó sincs. A szövetségeseknek az elmúlt években a hideghábo­rús készülődés erősen meg- csappantotta memóriáját. Sajnálatos valami ez. Annál is inkább, mert a világ béke- szerető emberei nagyon is észben tartják az olyan dá­tumokat, mint a kitűzött de- kartéllizálás dátuma is volt. Félő, hogy míg Krupp úr üze­mei ontják a szavatoltan jó háborús acélt, addig nem tud dicstelen babérjain ülni a nyugatnémet mililarizmus, az * egyre leplezetlenebbül jelent­kező újfasizmus. A leszerelést, az atomkísér­letek megtiltását, a Kelet- és Nyugat-Németország békés egyesítését célzó szovjet ja­vaslatok egész sora Ízületeit meg az elmúlt években, s vált a nyugati hatalmak ré­vén ravaszkodó tojástáncok, a háborús hangulatot nem tompító, sőt élező viták, ér­tekezletek, találkozók tárgyá­vá. Ugyanekkor, függetlenül a Szovjetuniónak a béke megszilárdításáért folytatott erőfeszítéseitől, nem szűnik meg rágalmakat szórni az úgynevezett szabad világ a szovjet népre, a béketábor or­szágaira. Kiabálni kell, elterelni a figyelmet. Mert van miről. Nyugat-Németországban egy­másután rehabilitálják a ná­cizmus rémtetteinek főkolom­pos tábornokait, a gázkamrák, az embercsonkítás, az öldök­lés, az emberi szabadságjo­gok megtiprásának »lovag­jait«, akik Hitler »világhódí­tó«, világirtó háborújában ka­pott kitüntetéseiket úgy vi­selik mellükön, mintha ár­tatlan bárónykák volnának, nem pedig hírhedt háborús bűnösök, akiknek kezére, »felsőbbrendü« lelketlen lel­kére millió és millió ártatlan ember vére tapad. A nyugati szövetségesek könnyen felej­tenek. De az emberiséget az oradourok, a lidicék, az auschwitzok szüntelen égő lelkiismeretként figyelmezte­tik, emlékeztetik! Egy nagytekintélyű úriem­ber Hitler rehabilitálásáról papol, mintha ennek a Néró­nál is néróbb fenevadnak a nevéhez nem az emberiség történelmének legiszonyato­sabb, legszégyenletesebb sza­kasza fűződne. Mintha olyan könnyen felejtene az embe­riség, mint bizonyos nyugati körök, kalandorai, akik éppen úgy nem tudnak halálhörgés, pusztítás nélkül élni, _ mint egy magyar regényhösünk muzsikaszó nélkül. Másért miért is nem került sor Krupp úr konszernjeinek dekartellizálására, miért tap­sol a Nyugat a háborús bű­nösöknek a nyugatnémet had­sereg vezérkarába történő beiktatásán, miért nem tilta­koznak, amikor jelenkori megszállottjai <t « véreskezű diktátornak szerecsenmosda- tásban akarják részesíteni Führerjüket az utókor szá­mára?! Nyugaton a helyzet válto­zatlan. A Nyugat »gáncsnél­küli.« politikusai nem látnak és nem hallanak. Csoda? Nem. Hiszen nekik nem az emberiség békéje a fő, hanem a háború. Franciaország és Nyugal-Németország atomtitkokat cserél London (MTI). A Reynolds News diplomáciai tudósítója úgy értesül, hegy Franciaor­szág és Nyugat-Németország :itkos egyezményt kötött atom­bombákra és irányítható raké­talövedékekre vonatkozó érte­sülései kicseréléséről. Nyugat- Németország közli Franciaor­szággal rakétatitkait, a fran­cia atombomba-titkok ellené­ben. Mindkét fél nagyon örül az alkunak. De Gaulle nem engedi meg az Egyesült Ál­lamoknak, hogy rakétatámasz­pontokat építsen francia terü­leten, ha Franciaország nem rendelkezhetik korlátlanul a rakéták a tömtől tétével. Ezért de Gaulle hónapok óta gyors és olcsó utat, módot keres kö­zéptávú rakéták készítéséhez, mert ezen a téren Francia- ország elmaradt. Nyugat-Né­metország viszont szerződéses tilalmak és a szövetséges el­lenőrző bizottság ellenére so­hasem hagyta abba rakéta- kutatásait. A Heinkel repü­lőgépgyártó vállalat stutt­garti gyárában évek óta dol­goznak rakéták fejlesztésén. A művelődésügyi miniszter rendelkezése az 1959 —1960, oktatási év középiskolai felvételeiről A művelődésügyi miniszter rendelkezést adott ki az 1959— 1960. évi középiskolai felvéte­lekről. A rendelkezés szerint a középiskolákba körülbelül ugyanannyi tanulót vesznek fel majd, mint az elmúlt tan­évben. Jelentkezhet minden nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló, akinek félévi tanulmányi eredménye leg­alább közepes. A jelentkezetteket a felvételi lapok és a kérelmezők körül­ményeinek ismerete alapján az általános iskolákban működő iskolai társadalmi bizottság bí­rálja el. A tanulók felvételi lap­ját az általános iskola igazga­tója megküldi a választott kö­zépiskola igazgatójának. A fel­vételekről az iskolai társadalmi bizottság véleménye alapján a középiskolák igazgatói dönte­nek, az elutasító döntést meg kell indokolni. Az ipari és a mezőgazdasági technikumi felvételeknél ..előnyben részesítik azokat az általános iskolát végzett tanu­lókat, akiknek szakmai gya­korlatuk van. Az ipari techni­kumokba jelentkezőknek fel­vételi vizsgát kell tenniük. Az iskolai társadalmi bizott­ságok javaslatai alapján ho­zott döntés ellen a szülők Bu­dapesten a tanácsi oktatási osztályhoz. a megyékben és a megyei jogú városokban a megyei művelődésügyi osz­tályokhoz fellebbezhetnek. A Művelődésügyi Minisztérium panaszok vizsgálatával csak ? megyei (városi) tanácsok else foKú döntése után foglalkozik. A technikai felvételeikkel kap­csolatos panaszokkal az illeté­kes minisztérium oktatási osz­tályához kell fordulni

Next

/
Oldalképek
Tartalom