Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-27 / 49. szám
PILAG PROLET AR J AT. EGYESÜLJETEK» ... - í •* < Y y, iu >■ ■S ------------------- ■*/ S omogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPŰA XVI. évfolyam, 49. szám. Ara 50 FILLÉR Péntek. 1959. február 27. Mai számunk tartalmából A kőröshegyi változás OTTHONUNK Határőrök A Minisztertanács ülése A kormp^iy Hivatala lízld: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a forradalmi munkás-paraszt kormány az Egészségügyi Minisztérium előterjesztése alapján megtárgyalta és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette az orvosi rendtartásról szóló törvényerejű rendelettervezetet. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszternek a kenyérgabona termesztés fejlesztéséről előterjesztett tájékoztatását. A forradalmi munkás-paraszt kormány a Munkaügyi Minisztérium előterjesztésére elhatározta a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról Tájékoztatási gyólag tudomásul vette a Munkaügyi Minisztériumnak az 1958-ban iskolát végzett ifjúság továbbtanulásáról és munkábaállításáról szóló jelentését, majd az igazságügyminiszter előterjesztésére határozatot hozott a hatályos jogszabályok gyűjteményének kiadásáról. A forradalmi munkás-paraszt kormány a nemzetközi gazdasági kapcsolatok folyamatos irányítása, valamint az egyes szervek közötti együttműködés további megjavítására határozatot hozott a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága megalakításáról, elhatározta, hogy a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert gyártmányokat előállító vállaelszóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatályának ‘ latokat és intézményeket kiterjesztését a kisipari sző- ismerő oklevéllel« tünteti vetkezeti tagakra. | s végül folyó ügyeket A Minisztertanács jóváha- gyalt. ki, tárTöbb mint húsz vidéki városban tanulmányozzák az ipartelepítés lehetőségét A második ötéves tervvel együtt készül az ország ipartelepítési terve is. Az a cél, hogy a főváros túlzsúfoltságának csökkentésére vidéki városokban és nagyobb községekben létesítenek ipari üzemeket. Az Országos Tervhivatal kérte a megyei tanácsok véleményét arról, hogy hol volna legalkalmasabb ipari üzemek létesítése. Több mint húsz vidéki városban és nagyobb községben tanulmányozzák a munkaerő-, a közlekedési és az energiahelyzetet. Mindenekelőtt néhány könnyűipari, élelmiszer- ipari és finommechanikai vállalatról van szó, s ezeutet elsősorban az iparilag fejletlen vidékeken, Békés—Hajdú. Bács- Kiskún, megyében építik. Szó van arról, hogy Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Csongrád, Szekszárd és Kaposvár új üzemeket kap a második ötéves terv időszakában. Kapoly is termelőszövetkezeti község lett Határőrök Tegnap telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe, tudatva, hogy a tabi járásban Nágocs és Somogymeggyes után Kapoly is termelőszövetkezeti község lett. A már meglévő és jól működő Szabadság Termelőszövetkezetbe újabb 18 család 180 hold földdel kérte felvételét, így ez a tsz 63 családra és 430 hold földre gyarapodott. Ezenkívül 75 család mintegy 650 hold földdel választotta még a közös gazdálkodás útját, kik egy uj ( termelőszövetkezetet kívánnak létrehozni. Az alig négy nappal ezelőtt megindult szervezési munka továb folyik, s a tapasztalatok szerint valószínű, hogy újabb gazdák kérik még felvételüket. Kapoly tsz-községgé avatásának időpontja még nincs kitűzve, de egy már biztos: a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. Megalakult Mezőiöld legnagyobb tsz-e # nevet veszi fel, s erről az el- f határozásról a közgyűlés táv-( iratban értesítette N. Sz. ( Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi, Bizottságának első titkárát. < A Fejér megyei Mezőföld szívében fekvő Mezőfalva dolgozó parasztsága egységesen választotta a szövetkezeti utat. Az előző hetekben a Béke, a Dimitrov, az Aranycsillag nevű termelőszövetkezetekbe tömörült a község valamennyi dolgozó parasztja, s most közgyűlésen határoztak, hogy egyesítik erőiket. Csaknem hétezer hold területtel létrehozták a vidék legnagyobb közös gazdaságát. Mezőfalva hatalmas termelőszövetkezete a »XXI. Kongresszus útján« Magyar kiállítás nyílt Leningrádban A magyar-szovjet barátság hónapjával kapcsolatban Leningrádban könyv- és fényképkiállítások nyílnak, s ünnepi estekre kerül sor. Az Uttörök Palotájában szerdán már megnyílt az első kiállítás, amely magyar lapokat, folyóiratokat, könyveket mutat be. Ugyancsak az Úttörők Palotájában nagysikerű estet rendeztek a magyar úttörők életéről és munkájáról. Leningrádban a magyar-szovjet barátság hónapja során még sok értékes rendezvényre kerül sor. Márciusban békekölcsön-sorsolás Március közepén kerül az év első államkölcsón-sorso- lására. A húzásokat ezúttal Budapesten bonyolítják le. Az első napon, március 14-én az I. Békekölcsön nyereményeit és törlesztését, valamint a kamatozó kötvényeket sorsolják. A második napon, március 15-én az V. Békekölcsönt és a VI. Békekölcsön nyereményeinek húzására kerül sor. Országos nákonferencia lesz Budapesten Február 27-én és 28-án kerül sor az I. országos nőkonferenciára a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének dísztermében. A konferencián — amely pénteken délelőtt tizenegy órakor kezdődik — Bugár sor Jánosné, a SZOT titkára mond előadó beszédet Ugyancsak termelőszövetke-' zeti községgé fejlődött a sztá- linvárosi járás másik két községe, Nagykarácsony és Nagy- venyim is. (Képriportunk a 6. oldalon.) Megvitatták a termelőszövetkezetek múlt évi zárószámadásainak összesített eredményeit A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma megvitatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1957—1958. gazdasági évről készített zárszámadásainak országosan összesített eredményeit. A múlt esztendő a termelőszövetkezeti mozgalom politikai és gazdasági megerősödésének éve volt Esvéni verseny a gépállomások fiatal traktorosai részére A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége és a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési Az új életét építő Nemesdéden Megyénkben is napról napra növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik szakítanak a kisparcellás gazdálkodással, s a nagyüzemi termelés útját választják. A megye közös gazdaságai közül az egyik legnagyobb: Nemesdéd tsz-község, a 2600 holdas Petőfi Termelőszövetkezet. Itt a falu határának zöme már az új életet alakító családok birtokában van. A téli álmát alvó mező ugyan még csendes, mégis nyüzsgő élettel találkozik az ember. Uj és régi tsz-tagok egy csoportja az állatok körül sürög- forog, mások keze alatt csattog a fejsze, fűrészek zenéje tölti be a több mint tízmillió forint értékű, kincset érő 700 holdas legelőerdőt. Pirospozsgás arcú, markos legények vígan vágják hozzátartozóikkal együtt a fát. A falu alatt húzódó ingoványos részen az árok partját asszonyok, lányok serege szállta meg. Irtják a sűrűre nőtt égerbozótot, hogy az árokmetszők előtt szabaddá tegyék az utat. A Tapsonyi Gépállomás egyik vontatója is munkába állt. A termelőszövetkezet irodájában az asztalokon elhelyezett tervek fölé okos fejek hajolnak. Ott van Szabó György, a 19-es veterán is, aki a Tanácsköztársaság idején szövögetett álmainak megvalósulását látja most a számok tengerében, ö a szövetkezet elnöke. Nemcsak megfontoltságával érdemelte ki a falu tiszteletét, hanem úgy is szeretik őt, mint igaz jó barátot, akihez jó szóért vagy tanácsért mindig bizalommal fordulhat az ember. Jelen van a község tanácselnöke, Nagy Vendel is. Még csak pár hónapja, hogy átvette a falu irányítását, de máris úgy ismeri a nem éppen kicsi határnak minden zegzugát, a családokat, mintha itt élte volna le harminc- egynéhány esztendejét. A falu párttitkárával, a szakbizottság tagjaival közösen formálják a falu terveit. A késő éjszakába nyúló közös erőfeszítések máris sejtetik, hogy itt húsává, vérévé vált nemcsak a vezetőknek, de a lakosságnak is a szocialista falu építésének gondolata. Napról napra tisztábban bontakoznak ki a község jövőjének körvonalai. Az eredményes gazdálkodás alapja a jó állattenyésztés — ez a jelszó vezérli a terv minden egyes készítőjét. Kiderül az is, hogy egy év múlva százzal lesz' több a szarvasmarha ebben a faluban, mint az egyéni gazdálkodás idejében volt. A község közelében létesítendő tanyaközpontban száz férőhelyes, korszerűen felszerelt szarvasmarhaistállót, sertésfiaztatót, hizlaldát építenek több mint egymillió forintos beruházással. Ide is bekötő út visz majd, és villany világít a gazdasági épületekben. Ötven holdon almáskertet létesítenek, üzembe szeretnék helyezni a patak melletti malmot, s ennek közelében baromfifarmot terveznek. Szerény számítások szerint Nemesdéd szövetkezeti parasztsága még egyszer any- nyi lisztet, húst, zsírt, tejet és tojást tud adni majd az.. országnak, mint amennyit a kisparcellán gazdálkodók adtak. A gazdasági feladatok mellett nem feledkeznek meg a falu külső képének megváltoztatásáról sem. Részben közös erővel járdákat építenek, 500 személyt befogadó művelődési házukban szórakoztatja majd a falu népét a fiatalok most újjáalakuló kultúr- gárdája. Klubszobák, olvasóterem, televízió: a szórakozás, művelődés tág lehetőségeit nyitja meg előttük. Falusi áruház építését is tervbe vették, ahol majd az egész évi szorgalmas munka gyümölcséből szerezhetik be szebbnél szebb ruháikat, csinosíthatják lakásukat. Bizakodással tekint Nemesdéd népe új élete elé. Felkészülten várja az előtte álló nagy csatát, amelyet a falu kommunistái vezetnek győzelemre, Káplár József főigazgatósága országos egyéni versenyt hirdet a gépállomások ifjú traktorosai részére. A verseny célkitűzései: 1959. január 1. és december 31. között — géptípusra való tekintet nélkül — a legtöbb műszaknorma teljesítése; kifogástalan minőségi munka; a kisebb teljesítményű dolgozók, a szakmailag képzetlenebbek segítése új munkamódszerek átadásával; a kenő és tüzelő anyag-normák megtartása; az előirányzott gépjavítási költségek csökkentése; az előírt karbantartás szakszerű elvégzése oly módon, hegy a gépkiesés a teljesített műszakok három százalékát ne haladja meg. A versenyben legkiválóbb eredményt elérő traktorosokat jutalomban részesítik. A három első helyezett 2000—2000 forintot, az öt második helyezett 1500—1500, az öt harmadik helyezett pedig 1000—1000 forintos jutalmat kap. Több mint ezer mezőgazdasági szakelőadás A magyar—szovjet mezőgazdasági napok intéző bizottságának sajtóértekezletén Tétényi Péter, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatója, az MSZBT agrárszakosztályának elnöke ismertette a február 27-én kezdődő magyar—szovjet mezőgazdasági napok programját. Elmondotta, hogy országszerte körülbelül ezer mezőgazdasági szakelőadást tartanak. — állapította meg á kollégium. — Előkészítője annak a gyorsabb ütemű fejlődésnek, amely ez év elejétől a mai napig több megyében szakadatlanul tart. A múlt év végén az országban 2755 termelőszövetkezet gazdálkodott csaknem másfél millió hold földön mintegy 140 000 taggal. Az év folyamán 412 új szövetkezet alakult és a régebbi, de gyengébben működő termelőszövetkezetek közül 179 nagyobb gazdasággá egyesült. Az 1957—1958-as gazdasági evben 2626, közöttük 227 új mezőgazdasági termelőszövetkezet készített zárszámadást. A növénytermelésben bár a rendkívüli aszálykár miatt a termelőszövetkezetek általában nem érték el az előző évi termésátlagokat, országosan mégis jóval nagyobb volt terméseredményük, mint az egyéni gazdáknak. Kedvezően alakult a pillangósok vetésterülete, javult a műtrágya- és a gépi munka felhasználás aránya. A zárszámadás adatai a közös állatállomány igen jelentős fejlődését bizonyítják. A közös szarvasmarhaállomány egy év alatt több mint 42 000- rel gyarapodott. Ezzel egyidejűleg vágómarhából is többet adtak az ország ellátásához. A megelőző gazdasági évben még mindössze 6839 szarvas- marhát hizlaltak, illetve értékesítettek a termelőszövetkezetek, a vizsgált gazdasági évben pedig csaknem 30 000-et. A tehénállomány nem gyarapodott a kívánt mértékben — állapította meg a kollégium. A meglévő állomány minősége azonban javult és számottevően emelkedtek a hozamok. Növekedett a termelőszövetkezetek áruértékesítésének aránya. Az egy holdra jutó, áru- értékesítésből származó bevételek 35,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Javult a termelőszövetkezetek vagyoni helyzete. A közös vagyon értéke 260,2 millió forinttal magasabb az 1955. évinél. 1955-ben egy termelőszövetkezeti tagra még 23 079 forint érték jutott a közös vagyonból, a most lezárt gazdasági évben pedig 37 859 forint A gazdasági évben az ország termelőszövetkezeteiben a beruházás több mint 713 millió forint értékű volt. A fel nem osztható szövetkezeti vagyon 246 millió forinttal gyarapodott. Az összesített adatok szerint az ország termelőszövetkezetei 13,9 millió forint értékű szociális alappal rendelkeznek. Megállapította a kollégium, hogy az 1957—1958-as gazdasági évben jelentős lépést tettek a termelőszövetkezetek a belterjesség útján is. Ennek eredményeként jelentős eltolódások vannak a növénytermelés és az állattenyésztés jövedelme arányaiban. Az előző évhez viszonyítva a növénytermelés hozama 141 millió 400 ezer forinttal, az állat- tenyésztésé 303 millió 653 ezer forinttal, az egyéb üzemágaké pedig 20 millió 333 ezer forinttal volt magasabb. Ugyancsak a belterjesség térhódítására mutat az is, hogy emelkedett az egy tagra és az egy holdra jutó munkaegység-ráfordítás. A közös munkában részt vevő tagok közül egy főre a megelőző évben 298,9, egy holdra pedig 41,8 munkaegység jutott. A vizsgált gazdasági évben a közös munkában résztvevők országos átlagban 324 munkaegységet teljesítettek, egy holdra számítva pedig 42,5 munkaegység jutott. Az egy munkaegységre jutó részesedés értéke országos átlagban 31,72 forint volt. A 2626 termelőszövetkezetben mintegy 684 millió forint értékű terményt és több mint 662 millió forint készpénzt osztottak ki. Évközben mintegy 54 millió forint értékű előleget folyósítottak. Országos átlagban egy termelőszövetkezeti parasztcsalád jövedelme megközelítette a húszezer forintot. 543 termelőszövetkezetben már rendszeresen osztottak prémiumot is. Kiemelkedő munka jutalmazásaként készpénzben és természetben csaknem tízmillió forintot osztottak ki. A földjáradék címén kifizetett összeg együttes értéke meghaladja a 11 millió forintot
