Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-25 / 47. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. február 25. A nők feladatai a falu szocialista átalakításában Bővített ülést tartott február 23-án a megyei nőtanács. A tago­kon kívül minden járásból két-két tsz- és egyéni parasztasszony vi­tatta meg a nőmozgalom feladatát, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével kapcsolatban. A beszá­moló ismertette a mezőgazdaság szocialista átalakításának fontos­ságát, a nők szerepét és helyzetét a termelőszövetkezetekben, a nő­mozgalom feladatait a tsz-ek meg­erősítésében és népszerűsítésében. Elénk vita követte a beszámo­lót. — Nagyon örülök annak — mon­dotta Schulteisz Fülöp- n é gadácsi tsz-asszony —, hogy a tsz-mozgalom ilyen gyorsan fellen­dült. Biztos vagyok abban, hogy ezzel a parasztság soha nem lá­tott fejlődése indult ei. Apám ta­valy csak fél évet dolgozott a tsz- ben, mégis több, mint 14 060 forint volt a jövedelme. Hada Jánosné vései 14 holdas parasztasszony arról be­szólt, hogyan lépett be férje a kö­zelmúltban a tsz-be. - Magam is féltem a tsz-től — mondta —, de a megyei nő tanács szervezésében ti- zenharm ad magam mai meglátogat­tam a ráksi termelőszövetkezetet. Es amit ott láttam, megnyugtatott. Most már nagy reménnyel és bi­zakodással tekintek új életünk elé. A vita alapján határozati javas­latot fogadtak el, amely kimond­ja, hogy a nőmozgalom is segíti a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. Felhívja a nőtanács-elnö- köket, hogy azokban a községek­ben, ahol tsz-szervezés folyik, ők lépjenek be elsőnek a termelőszö­vetkezetekbe. Hassanak oda a helyi nőtanácsok, hogy a tsz-ekbe a nők is lépjenek be, és igyekez­zenek kiharcolni a megyei, járási szervekkel közösen, hogy nők is bekerüljenek a termelőszövetke­zetek vezetőségébe. Végül a hatá­rozati javaslat feladatként tűzte ki a tsz-asszonyok jogainak, a 3004/1. sz. kormányhatározatnak az ismer­tetését a nők, elsősorban a ter­melőszövetkezeti községek asszo­nyai körében. Több járda, több fény. több kultúra Községfejlesztés a csurgói járásban Egyre épülnek és szépülnek a csurgói járás községei. Már nyoma sincs a falvak lakossá­gában az idegenkedésnek; jól tudják, hogy minden fillér, amit községfejlesztésre adnak, saját életüket teszi jobbá, szebbé, kényelmesebbé. Csak össze kell hasonlítani a tava­lyi és idei felajánlásokat, hogy lemérhetóvé váljék a megtett út. Az elmúlt esztendőben a községfejlesztési alap járási átlaga 6,99 százalék lett. El kell ismerni, hogy megyei vi­szonylatban meglehetősen gyenge eredmény ez: 1 millió 200 ezer forint készpénzt és 300 ezer forint értékű társa­dalmi munkát jelentett, míg a helyi anyagok felhasználási értéke 150 ezer forint volt a terv szerint Az év lezárása­kor azonban kiderült, hogy a társadalmi munka és a helyi anyagfelhasználás értéke a ter­vezettnél nagyobb lett, s köz­ségfejlesztésre járásszerte ösz- szesen 1 millió 862 ezer forint íratott. A községfejlesztési alapból a járás legtöbb községében a pénz nagy részét kommunális létesítményekre fordították, így 6578 négyzetméter beton­járdát építettek, több mint 400 ezer forintért. A járdaépí­téseknél figyelembe vették a kényelmi és az esztétikai szempontokat is: az építkezé­sek megkezdése előtt kitűzé­seket végeztek, és egy síkra hozták a kerítéseket. Javult ezzel az utcák képe is. Sehol sem építettek 1,2 méternél kes­kenyebb járdát. Tavaly nem volt villanyhá­lózat-bővítés a csurgói járás­ban, azonban Gyékényes köz­ség 42 ezer forint értékű he­lyi anyagot biztosított az ez évben történő hálózatbővítés­hez. A faluvillamosításhoz 262 ezer forintot fizettek be a ta­nácsok. Egészségügyi célt szol­gáló építkezésekhez 98 ezer, művelődési otthon építkezé­sekhez 201 ezer, kisebb hidak és átereszek javításához és felújításához 144 ezer, dűlő- utak és vízlevezető árkok ja­vításához 108 ezer forintot ad­tak a községfejlesztési alapból. A járás székhelyén, Csurgón félezer köbméter salak fel- használásával építettek járdá­kat. Ugyanitt, valamint Po- gányszentpéteren makadám- utat is építettek. Érdekes, hogy míg 1955 óta — amióta köz­ségfejlesztési tervek léteznek — Porrog, Csurgónagymarton, Inke, Somogycsicsó községek jóformán semmit nem építet­tek, 1958-ban Porrogot villa­mosították, Csurgónagymar- tonban betonjárda, Somogycsi- csó'n 60 ezer forint értékű, tűz- oltószertár épült, Inke község­ben pedig pénzt gyűjtöttek a mllamosításhoz, valamint az idén épülő orvoslakáshoz. Az 1959. évi községfejlesz­tési terveket már az újonnan választott tanácsok tárgyalták. Az idei átlag több mint két­szerese a tavalyinak: járási szinten 14,43 százalék. Legma­gasabb százalékot (20) a szentai, csurgói, iharosberényi és inkei flz állattenyésztésből várja a jövedelem nagyobb részét a pusztakovácsi Dimitrov Tsz A múlt év őszén megnőtt a pusztakovácsi Dimitrov Ter­melőszövetkezet Csatlakozott hozzá a kürtöspusztai Latinka Tsz, aztán üzemegység alakult Gyótapusztán. A mintegy két­ezer holdasra fejlődött közös gazdaság vezetése is megerő­södött: Kristóf Jenő, a Marcali Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályának volt főagronómusa lett a Szö­vetkezet mezőgazdásza. A té­len elkészítették — teljes szak­mai alapossággal — a tsz ter­melési tervét. Erről így nyi­latkozik Puskás József tsz-elnök: — Pénzbevételünk egyik fő forrása a dohánytermelés lesz. Negyven holdról 400 000 forint értékű terményre számítunk. Meghizlalunk 250 szarvasmar­hát legalább egymilliós ha­szonnal. A 30 hold vetőburgo­nya terméséből 160 ezer forin­tot várunk. Megrendeltük a naposcsibéket, hogy baromfiból is jöjjön mintegy 40 ezer fo­rint. Tervünk szerint 4500 ba­romfit tartunk, s 500 jércét és kakast meghagyunk jövőre törzsállományként Hatvan tehene van a Dimit- rovnak. de év közben már 100 szarvasjószág adja a tejet. Eb­ből félmilliót kap a tsz. Ugyan­ekkora tétellel szerepel a jövő bevételi számláján a sertéshiz­lalás: 250 hízóért szántén 500 ezer forintot vár a szövetkezet. A birkák gyapjáért 90 ezer, bá- rányhizlalás'ból 60 ezer, szerző­dött aprómagvakból 100 ezer forint lesz a bevétel. A 3004/ 1-es kormányhatározat adta le­hetőségek kihasználása 190 ezer forinttal gazdagítja a Di­mitrov Tsz tagjait Amint láthatjuk, az állatte­nyésztés hozza a legtöbb pénzt a közös kasszára. Gondoskod­nak is a jószág takarmányozá­sáról: a tavalyi 5 hold helyett az idén 60 holdon termelnek si­lókukoricát s vetésterületük csaknem egyötödén hibridku­koricát így teremtik meg a tervezett mintegy 45 forintos részesedést, amelyet kizárólag készpénzben fizetnek ki. Per­sze, nem a zárszámadás után, hanem havonként minden munkaegységre 20 forintot ad­nak előlegképpen — úgy, mint tavaly. Korántsem teljes ez a felso­rolás. A pusztakovácsi Dimit­rov Tsz ugyanis napról napra fejlődik. Uj családok tízei jön­nek a régiekhez, s ezért ismét átdolgozzák a tervet. Nagyobb számokban fejezik ki a meg­nőtt lehetőségeket, s még na­gyobb méretekben gondolkoz­nak, hogy még több családnak javuljon az élete. tanácsok szavaztak meg. Tíz százalékon alul csak Pogány- szentpéter maradt Tíz száza­lékot is mindössze két község hagyott jóvá. A községfejlesz­tési alap összege 3 millió 400 ezer forint, ebből a tervezett társadalmi munka értéke 533 ezer, a helyi anyag értéke 341 ezer forint. A községek ebben az évben folytatják a betonjárda-építé­seket (492 ezer forint előirány­zat), és megkezdik a nagyará­nyú villamosítást (882 ezer fo­rint hozzájárulás). A dűlőutak javítására és az azok mellett húzódó vízlevezető árkok ren­dezésére 378 ezer forintot biz­tosítanak társadalmi munkával együtt. A községi kezelésű uta­kon lévő hidak és átereszek javítására csaknem 100 ezer forintot terveztek. Villamosít­ják őrtilos, Inke és Szenta községeket. Porrog és Porrog- szentkirály 70 ezer forintos tartozását rendezi. Az anyag­rendeléseket már januárban megtették a tanácsok. Eddig 380 mázsa darabos meszet, 704 köbméter sódert, 3026 mázsa cementet, ezeken kívül téglát, folyami homokot, bitument, vasat, cserepet, terméskövet, szigetelő lemezt, valamint nád­pallót rendeltek a tanácsok, melyekkel biztosítják az üte­mezés szerinti munkálatokat. A csurgói járás déli részén fekvő községek jó helyi adott­ságokkal rendelkeznek, a be­tonozáshoz szükséges kavicsot és folyamhomokot akár kül­színi fejtéssel is be tudják sze­rezni. Gyékényesen úgy hatá­roztak, hogy évről évre addig folytatják a betonjárda építé­seket, amíg a község minden utcájában nem lesz járda. A községfejlesztési hozzájá­rulásokból bőven jut idén a KISZ-szervezeteknek, az úttö­rőcsapatok segítésére, továbbá a községi könyvtárak állo­mány-bővítésére. Az ez évi községfejlesztési munkákat fő­leg saját rezsiben fogják a községek biztosítani, csak a nagyobb munkáknál vesznek igénybe építő vagy más válla­latokat. A tervezett munkák végrehajtásában közreműkö­dik a járás ipari és kereskedel­mi albizottság, mely kéthavon- ként ül össze. A számvetést majd csak jö­vő ilyenkorra lehet elvégezni. Lehet, hogy tolódnak el össze­gek, kevesebb jut egyre, több másra, de annyi bizonyos, hogy mindenképpen a községek dol­gozói járnak jól. Ma, amikor a falvak szocialista átalakulá­sának napjait éljük, különösen jó az, hogy a belső tartalom mellett újjászületik a külső forma, a falu arca is. Hubay Sándor A NÉP ÜGYESEK SZOLGÁLATÁBAN A párt. a munkásosztály vezetésével épül a szocialista rendszer a falun. A dolgozó parasztokkal együtt élő falu­si értelmiségiek is részt vál­lalnak a felvilágosító, szerve­ző munkából. Tanítók, orvo­sok, állatorvosok, agronómu- sok keresik fel az egyéni gaz­dákat, s győzik meg őket a közös gazdálkodás előnyeiről. A tanítónak hivatása a ne­velés. Nemcsak az iskoláskorú gyermekek értelmét csiszolja, hanem a szülők, a felnőttek tisztánlátását is segíti. A szö­vetkezeti községek alakulá­sáról érkező jelentések hírül adják, hogy a pedagógusok teljesítették hivatásuk adta kötelezettségeiket. Vesén, Ne- mesdéden, Kálmáncsán, Ba- latonőszödön a tanítók a szö­vetkezés eszméjének fáradha­tatlan propagálói voltak. Kür­töspusztán Gulyás Fe­renc pedagógus és Mészá­ros László, a pusztaková­csi iskola igazgatója is részt vett az agátációs munkában. Az orvosok, állatorvosok is helyesen teszik. ha segítik előbbre juttatni egész társa­dalmunk ügyét, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésiét. Megértette ezt pl. a siófoki já­rás főállatorvosa, dr. Somo­gyi Jenő, aki B.-szabadiban számos egyéni parasztot szer­vezett be a szövetkezetbe. Az ő felvilágosító munkája is benne van abban a sikerben, hogy Balatonszafoádi termelő- szövetkézeti község lett. A mezőgazdaság szakembe­rei, az agronómusok ugyan­csak sokat tehetnek azért, hogy minél több egyéni pa­raszt lépjen rá a közös gaz­dálkodás útjára. A földmű­vesszövetkezeti agronómusok közül Marcaliban C s i m a Sándor, Sornogyszobon pe­dig Bokor Ferenc nem­csak magyarázta a szövetke­zés előnyeit, hanem elsőként írta alá a belépési nyilatkoza­tot is, hogy tsz-t alakíthassa­nak községükben. így van ez rendjén. A nép­pel együttérző értelmiségi nem maradhat közömbös, amikor az ország javát szol­gáló nagy társadalmi átalaku­lást tűzte napirendre a tör­ténelem. Úgy Igaz, hogy nem a tétlenkedő, hanem a tevé­kenykedő érteimiségieket öve­zi nagyobb tisztelet a falun. TÁRSADALMI GYŰJTÉS az algériai menekültek megsegítésére Az algériai menekültek sú­lyos helyzetén a jó szándékú emberek milliói segélyakciók szervezésével igyekeznek eny­híteni. A nemzetközi szolidari­tás nagy jelentőségét átérezve hazánkban Is akcióbizott­ság alakult azzal a céllal, hogy márciusban gyűjtést indítson a szerencsétlenek szenvedéseinek és nélkülö­zéseinek enyhítésére. A szolidaritási akció részle­teiről az algériai menekülteket segítő bizottság nevében Kár­páti József elnök, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára tá­jékoztatta a sajtó munkatár­sait. Bejelentette, hogy számos társadalmi szervezet — köz­tük a Hazafias Népfront, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Országos Béke­tanács — támogatja az akció­bizottság munkáját, és egyes szervezetek már a gyűjtés előtt jelentős pénzösszeget ajánlot­tak fel a nemes célra. Megértést és támogatást talál a bizottság az egyhá­zaknál is. A legteljesebb együttérzésük­ről és segítőkészségükről biz­tosították az akcióbizottságot. Az akció lebonyolítására egy és két forintos szolidaritási bé­lyegeket bocsátanak ki, ame­lyeket március hónapban az üzemekben országszerte a szakszervezetek, a lakóterüle­teken a Vöröskereszt és a nő­tanács szervezetei terjesztenek. Az algériai menekülteket segítő akcióbizottság egyúttal felhívással fordul dolgozó né­pünkhöz. A felhívás többek kö­zött ezeket tartalmazza: — A nemzetközi szolidari­tás népünket arra kötelezi, hogy részt vegyen az al­gériai nép szenvedéseinek enyhítésében. A bizottság felkéri az ország lakosságát, a társadalmi szer­vezeteket, egyesületeket, hogy anyagi erejükhöz mérten támogassák az algériai me­nekültek megsegítésére irá­nyúié akciót. ZAKÁNYI mozaik Szevercev kinyitotta a füze­tet. Vagy tizenöt oldal tele vök róva apró, kusza sorokkal. Itt-ott beleolvasott: mechani­ka-jegyzetek voltak. Aztán egy kitépett lap helye; mindössze az egyik sarkából maradt benn valami. Aztán ... Szevercev az ablak elé lépett, és szeméhez emelte a füzetet..; A technikai osztályon le­fényképezték ezt a lapot. Egész halványan kivehető volt rajta itt-ott néhány betű — nyilván ezeken a helyeken jobban meg­nyomhatta a ceruzát az, aki a kitépett lapra irt. A címzett nevét és a teljes szöveget nem kapták meg de egy-egy betűt behelyettesítve, egészen értel­mes dolog sült ki: » ... nka 2, 23-as ajtó .. . vesztegzár alatt stop. Ha találkozunk, elmon­dom.-* De nem is a szöveg volt a lényeg, hanem az, hogy az ezredes kezében volt a kézírás, és igy reménye lehetett rá, hógy az írás alapján megtalál­ja a bűnöst is. Ki lehetett az az ember, aki a pisztolyért jelentkezett? Kit akart figyelmeztetni, hogy Szcmjáék lakása »vesztegzár alatt* van? Melyik utcát je­lentheti ez a » ... nka*, ahol a 2, szám alatt az a bizonyos 23-as ajtó található? Szent ég, hány »nka* végű utca van Moszkvában, s mindegyikben van 2-es szám!. 17. Szevercev tovább kutatta a »Farkas* nyomát. Mindenek­előtt nekiduráUa magát, hogy átolvassa egy régi bűnügy anyagát, melyet Brajcev hoza­tott ki a rendőrség archívu­mából. Mar a vaskos dosszié fedelén is sokatmondó cím ékeskedett: »1 800 000 rubel el­rablása az Állami Bank ... sz. moszkvai fiókjából*. 194... április 12-én délután 3 órakor Alekszej Urganov két társával kiszállt egy autó­ból Moszkva egyik legforgal­masabb terén az Állami Bank ... sz. fiókja eteti, és elemelt majdnem kétmillió rubelt. Éz volt Urganov utolsó »hőstette*; utána a büntetőtá­bor, majd a szökés és a fagy- halál következett. Szevercevet azonban most Urganov életének korábbi pe­riódusa érdekette. Egyik ré­gebbi ugye gyanúsan ismerős­nek tűnt. Akkoriban, a háború elején, még egymagában »dolgozott*. Egyszer betört egy alezredes lakásába, aki épp szolgálatban volt a Honvédelmi Miniszté­riumban. Az alezredes azon­ban váratlaftsd hazajött. Úgy látszott, itt a vég; az alezre­desnél fegyver volt. Urganov azonban halálos nyugalommal előhúzta az igazolványát, mely szerint a Belügyi Népbiztosság nyomozó tisztje, ás közölte, hogy házkutatást tart, majd el­kérte az alezredes fegyverét. — Hol maradt az az ember, akivel együtt jött? — kérdezte élesen. Az alezredes meghökkent. Tudomása szerint egyedül jött, nem követte senki. Urganov megparancsolta az alezredesnek, hogy ne moccan­jon, bekiáltott a másik szobá­ba, hogy mindjárt jön, és aka- dálytalanul távozott... Ez már régen történt. De Szevercevnek eszébe jutott egy újabb keletű betörés, amit mindmáig nem sikerült meg­fejteni. Egy asszony váratlanul ha­zaszaladt valamiért a hivatal­ból, és az előszobában egy is­meretlen férfival találta ma­gát szemközt. — Ne ijedjen meg! — emel­te fel a kezét a férfi, mielőtt az asszony kérdésre nyithatta volna a száját. — Be akarták törni a lakásába, de úgy lát­szik, a betörőt megzavarták. En a hatósági tanú vagyok, de azonnal visszajönnek az elv­társak a rendőrségtől, csak a kutyáért mentek. Aztán megkérte az asszonyt, vigyázzon, nehogy idegen lép­jen a szobába, és összetapos­sák a lábnyomokat, majd ki­ment telefonálni, hogy miért késnek a többiek... Az asz- szony csak később vette ész­re, hogy a »tanúval* együtt el­tűnt a lakásból egy aranyóra, egy karkötő, a kölcsönkötvé- nyek és nagyobb pénzösszeg. A két esetet több mint egy évtized választotta el egymás­tól, de a rajtakapott betörő módszere meghökkentően ha­sonló volt. S ha ehhez hozzá­vesszük a TT-pisztoly rejté­lyes eltűnését és megmagya­rázhatatlan felbukkanását Moszkvában... És ha arról sem feledkezünk meg, hogy a bankrablás alkalmával Urga­nov autón jött és autón lépett meg a pénzzel, és most is egy­re egy autó után folyik a haj­sza ... Ha az ember mindeze­ket az apró adatokat össze­gyűjti, akaratlanul is ahhoz a kérdéshez kell kilyukadnia: vajon valóban Alekszej Urga­nov koponyáját és csontjait ta­lálták meg tavasszal a tund­rán? Szevercev elhatározta, hogy elrendeli a holttest exhumálá­sát, és a koponyát Moszkvába hozatja. Másnap hajnalban Brajcev repülőgépre ült. — Folytatjuk — ~ A nőtanács és a KISZ kö- | zösen kézimunka-tanfolyamot ; szervezett, melyre eddig 30 ; részvevő jelentkezett. * * * * | Az iskolások az elmúlt na- 1 pókban jól sikerült jelmezes I karnevált rendeztek. A bevé- t telt — 2000 forintot — az agg- I teleki kirándulásra fordítják. t * * * I A karnevál után nem pihen- ; nek a tanulók, most a Légy jó mindhalálig című színdarabot tanulják. Ezt nemcsak falu­jukban adják elő, hanem a környező községekben is. * * * Í A felnőttek sem akarnak le­maradni az iskolások mögött, ök Bródy Sándor: Tanítónő cí- • mű színdarabját tanulják, t * * * Eddig nem volt mozi a falu­ban, pedig nagyon szeretik Zá­kányban a filmeket A megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak segítségével sikerült el­intézni, hogy ezután hűenként egyszer filmvetítést tartsanak a faluban. A magyar—szovjet barátsági hónap keretében természettu­dományi előadássorozatot in­dítottak a pártszervezet és a tömegszervezetek. közöttük a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság is. A tanfolyamon az is­kola -tanárai működnek köz­re számtan, történelem, iroda­lom és gazdasági témájú elő­adásokkal ♦ Illés Béla tanár a természettudományi tanfolyam hallgatóinak * tart előadást,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom