Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

SOMOGY! NÉPLAP Vasárnap, 1959. február 22. TANULT A FALU A TÉLÉN A naptár is, meg az eny­hébbre fordult időjárás is azt ígéri, hogy lassan kiérünk a télből. Reméljük, nemsokára munkába szólítja a tavaszi mező a parasztembereiket. Most még a felkészülés időszakét éli a falu. Érdemes azonban máris számba venni, mi történt az elmúlt téli hónapokban itt is, ott is, s mivel töltötték hosszú estéiket a gazdák. A mezőgazdasági munkák szel­lemi hajtóerejére gondolunk — a szakismeretek szerzésére, amelyek révén már a tavasz­tól kezdve és utána is az ed­diginél nagyobb sikerrel jár a öldművelők, állattenyésztők fáradozása; — Nálunk nincs ezüstkalá­szos tanfolyam — mondja Kis- köví Jcunas jutái tanácselnök. De azért e falu dolgozó pa­rasztjai is igyekeztek tanulni a télen. Sokat hallottak pél­dául a hibridkukoricáról. s hogy még többet tudjanak róla, kérték a tanácsot, hívjon meg szakelőadót gazdagyűlé­sükre. Dr. Jászberényi József, a megyei mezőgazdasági osz­tály munkatársa eleget tett a meghívásnak. Előadását 120 jutái gazda hallgatta meg. Utána pedig bejelentették ve­tőmagigényüket: összesen 30 mázsa hibridkukoricát rendel­tek meg a csere-akció kereté­ben. Az idén tehát a jutái ku­koricaföldek nagyobb részébe hibridet vetnek. Nagy figyelem kísérte a vegyszeres növényvédelemre!, íőleg a burgonyabogár irtásá­ról szóló ismeretterjesztő elő­adást is Jutáin. Kár, hogy az állatok téli takarmányozásához csak. ezután, — talán a bíbor és lóhere kaszálása idején — akar szaktanácsot adni a köz­ség gazdasági felügyelője Az viszont hasznos gyakorlat, hogy egyetlen tanácsülés sem múlik el a mezőgazdálkodás­sal kapcsolatos szakkérdések vitatása nélkül. Legutóbb pél­dául — február 12-én — többek között a silókukorica termeléséről is sole szó esett. ■ Tavaly avattak ezüstkalászos gazdákat . Csomhárdon. Az ezüstkalászos jelvény viselői azonban nem azt vallják ma­gukról, hogy eljutottak a tu­dás legmagasabb csúcsára. Fel­frissítik, rendszeresen bővítik ismereteiket dődött a pusztán. Hetenként egyszer — minden szombaton, egész délután — tart nekik előadást Sziklai Iván, a so- mogysárdi ménestelep főagro- nómusa. Kovács János 5 hol­das gazda, Kiss István 18 hol­das középparaszt s a tanfo­lyam többi hallgatója is nagy tudásszomjjal fogott neki a tanulásnak. Nagyra becsülik, hogy most — életükben először — módjuk van ismerkedni a mezőgazda­ság tudományos kérdéseivel. A szakmáját, hivatását sze­rető fiatal főagronómusnak nagy érdeme van abban, hogy nemcsak felkeltette, hanem fenn is tartja hallgatói érdek­lődését. Ezt úgy éri el, hogy a tanmenet megszabta anyago­kat a mindennapi gyakorlattal egybekapcsolja. Az antibiotiku­mokról szóló előadás után az egyik hallgató panaszkodott: étvágytalan és nem fejlődik növendékmarhája. A szakta­nács és az ERRA azóta meg­tette a magáét. Ha a talajmű­velésről van szó, számokkal bi­zonyítja az előadó, hogy nem éppen olcsó mulatság a tehe­net az eke élé fogni. így jutnak el — lépésről lé­pésre a sömyei tanfolyam hall­gatód az elmélettől napjaink legsürgetőbb gyakorlati kérdé­se, a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése szükségszerűsé­gének megértéséig. — Hogyan látogathatnák meg a jó hírű répási vagy ráksi termelőszö­vetkezetet — most ezen töp­rengenek..; Ujvárfalván tavaly fejező­dött be az ezüstkalászos tanfo­lyam. A végzett hallgatók arra kérték előadójukat, Antuno- vits Dánielt, a somogysárdi ménestelep vezetőjét, hogy ne hagyja magukra őket. Amit tőle tanultak két esztendő alatt, annak máris hasznát vették. Gondot okozott az állatok eltartása. A kilúgozott erdősé­gi, savanyú homoktalaj gyéren adta a takarmányt. A tanfo­lyamvezető kipróbálta gazda­ságukban, milyen takarmány- növény termeszthető a legjobb eredménnyel. A kísérletekből okulva tavaly már mintegy húsz újvárfalvi gazda vettszu- dáni édes cirokfüvet. Az ezüstkalászosok egyéb­ként gyakran megfordulnak a ménestelepen. Kézbe veszik, — ezért járnak el az Alsóbo­gát! Állami Gazdaság csom- bárdi üzemegységében szerve­zett tanfolyamra. Sótonyi .. szaaoIgat1ák a siló György, Lukács Jenő, Lukács megTlezlJí’ szagolgatja* a siló György és Nyúl Géza a tanfo-' lyam legérdeklődőbb csombár-J di hallgatói. A baromfitenyész- V lesről beszél a legtöbbet és af legszívesebben az előadó, Var- J ya Sándor, aki a. gazdaság ba-J romüfairmjának a vezetője. f A szomszédos községekbe is\ el-ellátogat Varga elvtárs." Bodrogon tartott előadása után' kezdték latolgatni a gazdák,] hogyan alakíthatnának barom-] fi tenyésztő társulást. Varga] elvtárs javasolta nekik, hogy a vegyes állomány helyett sze- ] rezzenek be fajtatiszta sárga magyar csirkéket. Ehhez csere. útján hozzásegíti őket az álla-, mi gazdaság baromfitenyésztő, üzemegysége. ( Népközépiskoláf szervezett Somogysárdon Her-'a bel Imre általános iskolai ta- < nár. A húsz »diák« hetenként^ három alkalommal gyűlik^ össze. Bogár di János, Tóth j Sándor, Gelencsér János és| még több ezüstkalászos gazda, aztán a fiatalság köréből Ber-i náth József, Horváth Tibor és < mások ülnek' be minden hét ( keddi, csütörtöki és pénteki j napján az iskolapadokba. Köz- ( tűk van Bánhidi Mihály ta­nácselnök is. A közismereti! tárgyak mellett mezőgazdaságii témáról is kapnak előadást. Ai minap a talajtípusokról, az- I előtt pedig az állati szervezeti felépítéséről adott elő az agro-( nómus, illetve a község állator- ( vosa. A bekötő út hiányában a vi-J lágtól elzárt olyan települd-] eekre, mint amilyen Sörnye-] puszta és Ujsörnye, is eljut a] korszerű mezőgazdasági terme- ] lésre oktató szó. Ezen a télen] 24 sömyei gazda kérésére ] ffisüstkalászoe tanfolyam kéz-' takarmányt, kifaggatják a szakembereket a növendék- marha-hizlalás fortélyairól (mert marbahizlalással is fog­lalkozik a telep). S amikot megérkezett Somogysárdna. a három borzderes tehén Svájc­ból, eljöttek a telepvezető ta­nítványai, hogy megismerjék az ilyen különös fajta állato­kat is. Jól gazdálkodik ezer hold­ján a sárdi ménestelep. Ezért van hitele Antunovits elvtárs szavának Ujvárfalván is. És ezért fejlesztették harmadéves­sé tanfolyamukat az ezüstka­lászos gazdák. Kötött prog­ram nincs. Az őket érdeklő időszerű szakmai és politikai kérdéseket vitatják meg rendre az elő­adóval. A talaj meszezése, a csillagfürt termesztése, majd a párt agrárpolitikája, a tsz- mozgalom fejlesztése volt a megtárgyalt téma. Ivók József, Jankó István és 24 társuk min­dig tudásban gyarapodva men­nek haza egy-egy előadás vagy vitaest után. Nem szálltak el nyomtalanul a téli hónapok a falvak fölött. Tanultak, tanulnak az egyéni gazdák, örvendetes jelenség, hogy az ismeretterjesztésben a nagyüzemi gazdaságok vezető', szakemberei tevékenyen vesz­nek részt, ök a leghitelesebb szószólói annak az igazságnak, hogy csakis a kisparcellák egyesítése útján léphet előre a falu. Kutas József Segédanyagot állítottak össze az általános iskolai oktató-nevelő munkához a kaposvári járásban A mostani időkben me­gyénkben — és mindenütt az országban — egyetlen főbb kérdés foglalkoztatja a dolgo­zó parasztokat: a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A türelmes felvilágosító munka nyomán egyre többen ismerik fel a közös gazdálkodás elő­nyeit, amelyek számszerű ada­tokban pontosan kifejezhetők. Ezek az adatok — az iskolai oktatás szemléletesebbé téte­lének érdekében — a számtan­tanításban jól felhasználha­tók. A kaposvári járásban Nagy Károly, Pártái Dezső tanulmá­nyi felügyelők, Werstroh Já­nos szakfelügyelő, és több gazdasági szakember az össze­gyűjtött adatok alapján össze­állított az elmúlt tanévhez hasonlóan egy segédanyagot, amelyben feldolgozták a so- mogyszüi Petőfi Termelőiszövet­kezet 1958. évi eredményeit, összehasonlították a termelő­szövetkezeti és egyéni paraszt gazdálkodáséval kapcsolatos teljesítményeket, igazolták kü­lönféle növényféleségek ön­költségi árának kiszámításával a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét; a somogyszili tsz példá­ja nyomán megmutatták, ho­gyan lehet másutt is segíteni a mezőgazdaság fejlődését. A gyakorlati életre neveléshez ezek az adatok állandó friss anyagot szolgálnak, s a tanuló- ifjúság a matematikai felada­tok elvégzése után számsze­rűen láthatja a közös gazdál­kodás nyomán született ered­ményeket. A segédanyag adatokban Tűz a balatoni nádasban Különös látványnak voltak szemtanúi Vörs, Balatonszent- györgy, Balatonberény, Sávoly és még sok község lakói nem­régiben, amikor 40—50 méte­res lángnyelvek törtek a ma­gasba, és a tűzorkán égő nád- kévéket röpített a levegőbe. Mi okozta e napokig tartó tüzet? Gondatlanság. Sávoly határában ugyanis még eddig ismeretlen tettes meggyújtotta a száraz füvet, és a tűz átter­jedt a nádasra. Állami és köz­ségi tűzoltóegységek és több mint két század bátor katona két nap és két éjjel a hőt és fáradságot leküzdve dacolt a tűzzel, míg sikerült terjedését megállítani, és a tüzet végle­gesen eloltani. A tűz martaléka lett igen nagy mennyiségű learatott és lábon álló nád. Népgazdasá­gunkat ezzel óriási kár érte, mely elkerülhető lett volna a tűzrendészet! szabályok meg­tartásával. A száraz füvet ugyanis csak az elsőfokú tűz­rendészet! hatóság előzetes hozzájárüLásával, nappal, szél­csendes időben szabad égetni. Az égetésre szánt területet a meggyújtás előtt körül kell ha­tárolni (gaztalamítással, árko- lással), hogy a tűz kárt ne okozhasson. Azokat a személyeket, akik nem tartják meg a tűzrendé­szet i szabályokat, és a nép­gazdaságnak vagy embertársa­iknak kárt okoznak, az igaz­ságszolgáltató szervek az oko­zott kár megtéríttetése mellett büntetéssel is sújtják. mutatja meg tsz és egy-egy tsz-tag helyze ;t, visszamenő­leg összehasonlítva az 1940-es állapotokig. Egy volt gazdasá­gi cseléd, Szabó Sándor so­mogyszili dolgozó paraszt — aki 1956-ban tsz-tag, majd 1958-ban újból egyéni gazda lett — számszerű bevallásai­val vizsgálták meg, hogy leg­nagyobb jövedelmet akkor ért el, amikor tagja volt községük termelőszövetkezetének. Ha a pedagógusok saját községükben is végeznek ilyen munkát, látni fogják, hogy bő­vül ezzel ismeretkörük, s ha alaposan megismerik a szövet­kezetek életét, eredményeit, a tények birtokában — egyrészt az iskolában, másrészt ísko­lán kívül is — magabiztosab­ban tudják a megszerzett is­mereteket továbbadni. A se­gédanyag elkészítői a feldol­gozott adatok alapján néhány példát állítottak össze, meg­mutatva, hogy az anyag mi­ként alkalmazható. A tanítás­nál nemcsak a matematikahoz ad segítséget ez a témakör, igen hasznosan felhasználható lakóhelyismeretnél, beszélgeté­seknél, nyelvtani példamonda­tok szerkesztésénél, s egyes történelmi szakaszok fejlődé­sének igazolásánál. Az iskolai oktatás így áll ma és a holnap szolgálatába, s így jut érvényre a pedagógu­sok munkájának szocialista- nevelő jellege is. KUTAS TSZ-KÖZSÉGGÉ AVATÁSÁRÓL Február 10-én avatták ter­melőszövetkezeti községgé Ku­tast. Megünnepelték ezt a na­pot a falu dolgozó parasztjai. Büszkén mondhatják el ma­gukról, hogy a megye máso­dik tsz-községét ök hozták létre. Ezzel bebizonyították, hogy élharcosai a magyar me­zőgazdaság szocialista átala­kításának. Az avatóünnepélyre azért ke­rülhetett sor, mert a falu egyéni gazdái beléptek a három meg­levő szövetkezetbe — a Sza­badság, Haladás és Rákóczi Tsz-be —, illetve új tsz-t ala­kítottak Alkotmány néven. Felvételeink az avatás napja eseményeinek egy-egy mozza­natát örökítik meg. Újra teremtsék meg a sorsközösséget A FEBRUÁRT FÉNYBEN ■f*- szinte vakítanak a so- mogyvári Szabadság Tsz épü­letének falai. Hunyorog a szem. Az első pillanatokban üresnek tűnik Széchenyi gróf egykori majorja. Csu­pán a gatter meg a daráló körül tériil-fordul néhány ember. A csalóka napfény, le­vettette velük a kabátot. Mintha álmodna ez a hatal­mas porta. A gondozott ud­varra toppanó idegen nem is sejtheti, hogy jelenleg 57 család fő fészke ez a major­ság, hogy 73 tsz-tagnak itt tervezik a jövőjét, innen fut­nak ki a terveket valóra vál­tó gondolatok. Vj, megváltozott értelem­ben a nagyüzemi gazdálkodás alapjait 1950 augusztusában rakták itt le az emberek. Cselédek, sok-sok éven át a grófnak robotolók ütöttek egymás markába kilenc évvel ezelőtt mondva: »így mégis­csak könnyebb lesz, töBbre telik valamennyiünknek.-" A majd tízéves termelő- szövetkezet alapítói és az azóta hozzájuk csatlakozottak háta mögött rég benőtte az egyéni utat a fű. S ez a tsz 1956-ban, ha a szövetkezeti mozgalom megrongált bástyá­jaként is, de állt a viharban. Megvédték, megtartották azok, akik igazán maguké­nak érezték. De hát miért védték, miért ragaszkodtak hozzá? A felelet nagyon egy­szerű és érthető. P ap p Já­nos bácsi szavaival szólva: »Megvédtük, mert láttuk, hogy napról napra gyarapo­dik." Ebben az egyszerű, őszinte kijelentésben benne van minden lényeg. Az is, hogy a tagok megtalálták számításukat, az is, hogy Papp János bácsinak, az egykori zsellérnek a lánya gyógypedagógiát tanít Sze­geden. Hit, bizalom a jövő iránt, a biztos és nagyobb darab kenyér tudata is ki­csendül e szavakból. Hogy igy helyes, és a szövetkezet­ben könnyebb; akik egyszer erről meggyőződtek és letet­ték a garast, azok, ha kell, körömig harcolnak igazukért. A SOMOGYVÁRI SZA- BAD SÁG TSZ zömben a Vasútvölgy és öreglak fel­ső részének proletárcsaládjait fogja egybe. A 45 után épült új utcasor lakói közül azon­ban még jó pár család kívül van a termelőszövetkezet sáncain. Mintha megszakadt volna a 15 évvel ezelőtt még egy grófnak dolgozó embe­rek sorsközössége. Mintha ék verődött volna közéjük. Ezt a láthatatlan éket, vagy ha úgy tetszik, nagyon is látha­tó megyecövekeket el kell tá­volítani. Egy mozdulat az egész, s ezt a mozdulatot jobb még ma végrehajtani, mint holnap. Könnyen ki lehet számítani, hova visz, hova torkoll kátyú előtt a szekér. Visszafelé nem lehet menni, kikerülni meg ki kell a buk­tatót, s erre nincs más mód, mint másik útra térni. Szabó János nem rég­óta tagja a Szabadság Tsz- nek. A Békés megyei Doboz községből költözött Somogy­Mielőtt az esti nagygyűlés megkezdődne, Papp István tanácselnök* Váradi Imre, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke és Németh Fe­renc, a tsz brigádvezetője még egyszer összeszámolják a kitöltött belépési nyilatkozatokat. A számlálás eredményeinek tanúsága sze­rint 26-ról 45-re nőtt a Rákóczi taglétszáma. ;í « várra. Asztalos a szakmája. 4 Egy pillanatig sem gondolt é arra, hogy szakítson termelő-1 szövetkezeti múltjával. Do6o-t zon a Petőfi Tsz-nek volt a# tagja. $ — Én mindig azt mondtam, s mondom a kételkedőknek, hogy rólam vegyenek pél­dát. Házat vettem, a pénz f ]c részét a szövetkezetben f kerestem, minek mennék r máshova? — kérdezi mint­egy önmagától. Olyan fiatalok is, akik már tájékozódtak több helyén az országnak, dolgoztak vállalat­nál, állami gazdaságban stb., a szövetkezetben kötöttek ki. Jós László, Fehér Jó­zsef, Jós Irén. if j. M á- j er József, valamennyien a legújabb belépők közé tar­toznak. A logikus számvetés elűzte kétségeiket, s a nyil­vánvalóbbat választották. A SZÉCHÉNYI- MAJOR- S* SÁG MAI GAZDÁI azt is elmondták, hogy nem­csak rózsa nyílott, akadt tövis is, s nem volt küzdelem nél­küli az elmúlt kilenc eszten­dő. De! Most már valóra vál­tandó tervek között nem áb­ránd egy 150 férőhelyes ser­téshizlalda felépítése. Ez már tavaly is probléma volt, mi­kor a hízónak való elszálláso­lása szóba került. Valahogy úgy van, hogy az évek mú­lásával csak erősödik, nő, s szemlátomást gyarapodik ez a tsz is, nem múlik el nyom­talanul fölötte az idő, min­den esztendő hoz valamit. Gőbölös Sándort Ünnepi ruhát öltött Balogh József 14 holdas középparaszt és fele­sége is. ök az Alkotmány Tsz alapító tagjai. Előbb az asszony, az tán a férje veszi fel télikabátját, és sietve elindulnak a kultúrház felé a nagygyűlésre. ■>>v .. F ~ % i a . \ v y v - r»í mmtík to,, Wii V«s g !Í X •> ' -'>/<'A, .<> Szirmai Jenő elvi Jrs, a megyei pártbizottság beszédét mondja. első titkára ünnepi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom