Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! ívfitJfvy. üj­%■ *> 4r ogyi Néplap ;MS-Z,M.e.^.E'.Oy-£l,B.!ZCTTSÁGÁ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XVI. évfolyam. 45. szám. ÄRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 22. Mai számunk tartalmából Köszöntjük a szabadság és béke hadseregét Tanult a falu télen A Somogyi Néplap kulturális melléklete Január 1-től 3441 család 5302 taggal 29 268 hold földdel lépett a szövetkezés útjára Húsz termelőszövetkezeti község megyénkben < As elmúlt héten tss-kösséggé alakult: Somogyszil, Gad ács, Balatonszahadi, Kőröshegy, Siójut, Balatonőszöd, Somogybabod, Szabás, Bárány, Kálmáncsa, Somogymeggyes Eredményesen halad a szervezés: Nagycsepely, Porrog, Varászló, Boronka, Kapoly, Látrány, Iharosberény. Beleg, Kastélyos- dombó és Szülök községekben. Megkezdődik a szervezés: Tab, Bábonymegyer, Balatonkiliti, Ságvár, Szöllősgyörök, Csurgó, Somogycsicsó, Lábod, Barcs, Drávagárdony, Drávatamási, Magyaregres és Somodor községekben. Somogyszil- Gadács Nyolc-tíz napja, hogy lelkes szavú agitátorok látogatták meg e községeket. Az emberek fejében már rég érlelődött a szövetkezés gondolata, csak meg kellett indulni a folya­matnak, hogy valamennyien a jobb, a szebb, a bolcogítóbb oldalára álljanak. És három nap alatt óriási, hatezer holdas közös gazdasággá nőtt a so- mogyszili—gadácsi egyesült Petőfi Tsz. Határozott, példamutató em­berek élnek Somogyszálben. Jakab József• 11 holdas gazda először írta alá a nyilatkoza­tot, s azóta fáradhatatlanul agitált. A helyi emberek sza­vának súlya van. Ifj. Szilágyi lrnréné, Huszár József né, Őszi Mihályné tsz-tagok, de minde­nekelőtt a szili pártszervezet, Pozsár István titkár irányítá­sává’, az iskolás gyerekek, a tanácsi vezetők és a pedagó­gusok — különösen Theisz Irén — egyszóval minden elő­relátó ember részt vett a falu szocialista átalakításában. Még a hetvenéves orvos, dr. Len­gyel Sándor is szinte megfia­talodott, és helyet kért magá­nak a brigádban. De segítséget is kaptak a várostól, a kör­nyéktől. A járási tanács türel­mes, jól felkészült agitátor­gárdája, a Cukorgyártól Kiss János, Komáromi Lajos, He­vesi és Geges elvtársak., az AKÖV-től Tóth Károly, Mo- sonyi István és a többiek nap­ról napra, estéről estére jár­ták a házakat, hogy megkönv- nyítsék a parasztok végső el­határozását. A szomszéd köz­ségekből, a járásból tanácsel­nökök, titkárok, párttitkárok jöttek segíteni, s a közös erő közös akaratot, a felvilágosító szó győzelmet hozott. Somogyszil szövetkezeti köz­ség. És ugyanezt vallhatja ma­gáról Gadács is. Ez utóbbi fa­lu lakói a belépési nyilatko­zatokon azt- vallották, hogy ők is a két1 község, a jól gaz­dálkodó, kitűnő vezetőkkel rendelkező közös szövetkezeté­ben, a Petőfiben kívánják megalapozni jövőjüket Samogyszilben 453 család írta alá a belépési nyilatkoza­tot, köztük olyan tekintélyes emberek, mint Danes József 14, Danes Ferenc 9, Horváth János (Tejes) 13 holdas gazda. Gadácson hatvan család vá­lasztotta az új utat s a két falu lakói rövidesen hatezer holdas birtokon kezdhetik meg a munkát, a felfelé ívelő, új életet. Ma hívják össze előzetes ta­nácskozásra az új belépők leg­jobbjait A megbeszélésen a brigádok, munkacsapatok! kialakításáról, a vezetőség kiegészítéséről, az állatállomány felméréséről, s a tavaszi munkák megkezdé­séről esik szó. A hét közepén pedig ünnepélyes, keretek kö­zött termelőszövetkezeti köz­séggé avatják Somogyszilt és Gadácsct Somogymeggyes Nem egészen egy hétig tartó felvilágosító munka eredmé­nyeként tsz-községgé alakult Sormogymeggyes. A meglévő Győzelem Tsz-ibem 30 csajléd dolgozott eddig. Somlai Nándor 12 holdas közáppa- raszt után az egész Kossuth utca, mintegy 30 család aláírta a belépési nyilatkozatot. Csak­hamar 140-re nőtt a tsz-csalá- dok száma. Lukács János, Muschál Imre, Petrus István, Vámos István és mások, összesen mintegy 50 középparaszt tegnap este ült össze, hogy új termelőszövetke­zetet alapítson. A Győzelem Tsz ugyancsak tegnapra hívta össze közgyűlését, amelynek napirendjén a kérelmiek elbí­rálása szerepelt. Az új belépők a közigyűlés előtt hozzáfogtak már a közös munkához. Hordták a műtrá­gyát, előkészítették a vetőma­got, hogy a tavasz ne érje vá­ratlanul a falu két termelőszö­vetkezetét. Somogymeggyes tsz-községgé avatására már­cius 1-én kerül sor — közölte szerkesztőségünkkel Beré- nyi litván, a helyi tanács v. b,-titkára. KŐRÖSHEGY Mint szikla alatt a csíra, Kőröshegyen is már régóta ér­lelődött a nagyüzemi gazdálko­dás gondolata. Ebben a 2100— 2200 lakosú faluiban volt ugyan két termelőszövetkezet: a fa­lusi Alkotmány és a gyugy- puszbai Uj Élet, de ezekben in­kább a szegényparasztság dol­gozott, a módosabbak kívül maradtak. így aztán nem is hitte senki, hogy itt is már ri V.t megértik az idő szavát. A já­rás, sőt a megye vezetői sem gondoltak erre. Jó bortermő vidék, mindössze. 140—150 gaz­dálkodó család birtokolja a 2000 holdas földterület nagy részét, s az ebbe tartozó 280 hold szőlőt. Hát ki gondolta volna, hogy a 10—15 holdas pa- Msztcfc, akik azelőtt csak egyé­nileg dolgoztak, és soha tájára sem mentek a tsz-nek, e na­pokban döntő és cselekvő el­határozásra jussanak? Pedig így lett. Nemcsak dolgoztak s töprengtek az emberek, hanem számolgattak is. Rádiót baäl- gattak, újságokat olvastak, s egyszer csak szinte egyhangú­lag kimondták: mi sem mara­dunk el más falvak haladó gaz­dáitól. A meggyőző érvek és a sor­ra alakuló termelőszövetkezeti községek láttán a láthatatlanul fejlődő csíráról lassan elhen- gerítették a maradiság sziklá­ját. Nem várták be az agitá- ciós brigád érkezését, hanem a helyi pártszervezet és tanács vezetőinek felvilágosító mun­kája nyomán a falu földműve­lő gazdáinak nagy többsége: 187 család mintegy 1700 kát. holddal a közös gazdálkodós útjára lépett. A belépők között ilyen neveket olvashatunk: Geiger György 18, Rei­ner Flórián 15, Gulyás Pál 12, Kiss Károly 18 és Horváth László 21 hol­das gazdák. A falu termelőszövetkezeti községgé avatására csak teg­nap este került sor, de már korábban beszélgettek a gép­vásárlás! és tsz-major kiépíté­si tervekről. SZABÁS A jól gazdálkodó, jómódú Szabás község 154 családja kö­zül 140 a közös gazdálkodás útjára . lépett, s ezzel Szabás szövetkezeti község lett. A meglévő Győzelem Tsz 83 csa­láddal fejlődött, ezenkívül egy új szövetkezet is alakult 35 családdal, Zöldmező néven, összesen 866 hold az a föld­terület, amelyet a most belé­pők bevittek a szövetkezetbe. A nagyatádi üzemektől kül­dött dolgozók s a Segesdi Gép­állomás'igazgatója, Wittmann József jé munkája nyomán vi­lágossá vált a falu dolgozó pa­rasztjai előtt, hogy a szövet­kezeti gazdálkodást választva még az eddiginél is jobb ered­ményeket képesek elérni. A Dél-Somogyi Erdőgazdáság ü. b.-elnökének, Németh Ist­vánnak az édesapja, idős Né­meth István a falu egyik leg­tekintélyesebb gazdája. A fia felvilágosító munkája nyomán az elsők között belépett a szö­vetkezetbe. Az ő példáját kö­vette aztán Pálfi Gyula 17 hol­das, Pálfi László 17 Holdas, Koncsik Viktor 12 holdas, Harcz Géza párttitkár 9 hol­das, Andik József 5 holdas, Varga János 17 holdas gazda. Ezek határozták el, hogy új szövetkezetét alakítanak, és belépésük után azonnal hozzá­fogtak az agitációs munkához. A községben még sokan la­tolgatják, hogy melyik szö­vetkezethez csatlakozzanak — holott már aláírták a nyilat­kozatot —, s olyanok is akad­nak, akik az egyikből átlépnek a másikba. A Győzelem Tsz- ben különösen jó a hangulat, örülnek, hogy ilyen szépen megszaporodott a tagok szá­ma. Már most tervezgetnek, hogy mit hogyan fognak csi­nálni. Hétfőn este tartják meg ün­nepélyes keretek között az avatót, ahol Czottner Sándor nehézipari miniszter mond ün­nepi beszédet. • BALATONSZABADI Megyénk együk legnagyobb községe Balatonszahadi. La­kossága négy és félezer, föld­területe 12 600 kataszteri hold. Ahogy lapunk beszámolt arról, itt már működött két termelő­szövetkezet, de azok 44 csa­ládja együttvéve csak 670 hold föLdterületet mondhatott ma­gjáénak. Az utóbbi időben megmozdult a falu népe. Volt olyan nap is, hogy nyolcvan csalód lépett a közös gazdál­kodás útjára. Tegnap mór ez a jelentés érkezett hozzánk: Balatonszabadi is termelőszö­vetkezeti község lett. A föld­műveléssel foglalkozó gazdák­nak mintegy 95 százaléka a földterület 97 százalékával a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Felerősödött a régebbi Uj Élet Tsz is. A 28 tag és 500 hold föld helyett ma a 170 tag 1500 hold földön gazdálkodik. A Kossuth Tsz 16 tagról 110-re és 170 hold földről 1000 ka­taszteri holdra fejlődött. Két új tsz is alakult, Bem József és Haladás néven. Az előbbi­nek Pápai Lajos 13 holdas gazda lett az elnöke, s 76 tag­ja van, az utóbbiét még nem választották meg, mindössze annyi hír érkezett róla, hogy száz tagot számlál. A régi kisparcellás gazdál­kodási forma, mely vasfalként állta útját a haladásnak, ösz- szaroppant az értelem súlya alatt Még a haladás első lép­csőfokát képező öt burgonya- és lentermelő szakcsoport is beleolvadt az újonnan megala­kult tsz-ekbe. Igaz, a 'kezdet itt is, mint mindenütt, nehéz volt, de ahogy a módosabb gazdák egy része belépett már a tsz-ekbe, ők is agitáltak a helyes út megértése érdeké­ben. Ilyenek voltak Horváth György a Kossuthból, P a- nyi Antal a Bem Józsefből, Kolozsvári József a Haladásból és még sokan má­sok. Az avatási ünnepséget jö­vő vasárnap, március 1-én tart­ják. SIÓJUT A nagylángú tüzek messze világítanak. Ilyen nagy tűz lobogott hetek óta Balaton- szabadiban, melynek fénye Siójutra is átcsapott. Tudták, érezték az emberek, hogy va­laminek itt is történnie kell. Szinte úgy éltek az utóbbi na­pokban, mint akik vízszintes irányban haladnak egy nagy lejtő közepén. A völgyet, a múltat ismerték, mert hisz onnét Jöttek, de a csúcsot nem. Hogy letérjenek a tetőre, erőt, bizalmat, hitet osztó szavakra volt szükség. S ezt szívesen vitték el hozzájuk Sápi János, Kánai Lajos, Varga Sándor és Bognár Gyula agitátorok. S hogy ezt megkapták, már nem várattak magukra. Bóta Já- nosné 16, Jakab Sándor 16, Horváth Ferenc 7 és özv. Györffi Gyuláné 19 holdas gazdák sorba írták alá a be­lépési nyilatkozatot. Mindössze egy hét óta fo­lyik a szervezés Siójuton, s áz eredmény: et község 890 hol­das szántóterületének nyolcvan százaléka közös tulajdon lett, s a nyolcvan gazdálkodó csa­lád közül mindössze tizenegy maradt kívül. Ezzel Siójut is a termelőszövetkezeti közsé­gek sorába lépett. Az avatási ünnepséget hét­főre tűzték ki. INÁM-PUSZTA Pénteken este ünnepelte Inám-puszta élete forduló­pontját: szövetkezeti puszta lett. Az ott lakó nyolcvan csa­lád közül 76 termelőszövetke­zetet alakított Zöld&iező né­ven, 706 hold földön. Ennél a pusztánál mégis azt mondhat­juk el, hogy száz százalékig megértették a gazdák: a kö­zös gazdálkodás az a mód, amely a jövő felé mutat, a haladást képviseli, s amely a parasztság . felemelkedését, jobblétét biztosítja — ugyanis a kintiévé négy család tagjai földnélküli öregek, akiknek a lull 6-K.utas tsz-községgé avatásáról« című képriportunk az 5. oldalon.) hamarosan összejövő közgyűlés helyet fog adni a szövetkezet­ben. így a puszta egész föld­területe a szövetkezet birtoká­ban van! Az avatóünnepséget Kiss Ferenc, a göllei tanács v. b.- elnöke nyitotta meg, majd Nézer Nándor, a Kaposvári Járási Tanács V. B. Mezőgaz­dasági Osztályának vezetője és Gondos József, a Somogytar- nócai Állami Gazdaság igaz­gatója emelkedett szólásra. Gondos elvtársnak rokonai él­nek ezen a pusztán, akik pél­damutatóan az elsők között ír­ták alá a belépési nyilatkoza­tot. Két héttel ezelőtt kezdte szervezni a Finommechanikai Vállalat kiküldött népnevelő brigádja Tóth József vezetésé­vel a szövetkezetét. Türelmes, felvilágosító munkájuk nyo­mán megmozdult a puszta, s egyre többen döntöttek úgy, hogy belépnek a szövetkezet­be. Molnár Ferenc, llia Ist­ván, Tobak Ferenc, Vinzze Lajos, valamint az inámiak tanácstagja, Nagy Sándor ha­ladt az élen, s az 6 példájukat követve két hét alatt az egész puszta belépett a szövetkezet­be. Az ünnepélyes alakuló- és avatógyűlésen Molnár Feren­cet választották meg a Zöld­mező Termelőszövetkezet el­nökének, helyettesének Ilia Istvánt. Az alakulás után rög­tön munkához láttak, és azt tűzték célul legközelebbi fel­adatnak, hogy kimennek a ha­tárba, szemrevételezik a terü­letet, és eldöntik, hogy a ta­vasszal melyik földterületbe mit vessenek. Egy harminc fé­rőhelyes istállójuk, baromfi­óluk és a Terményforgalmi Vállalattól kapott raktáruk van. A közeljövőben megtörté­nik az állatok felértékelése és elhelyezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom