Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
<? z ,---------7■ J* « LAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 'MPQSM^ Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A M EGY El Tv MMÁCS LAPJA XVL évfolyam, 43 szám. Ara 50 FILLÉR Péntek. 1959. február 20. Mai számunk tartalmából Kádár János elvtárs beszéde Prágában OTTHONUNK Balatonszabadi a jövő útján Két új tss-község és egy szövetkezeti puszta DARÁNY Dr. Mátyás József, a Barcsi Járási Tanács VB. elnöke közölte tegnap telefonon szerkesztőségünkkelJiogy járásukban Patosfa és Kálmáncsa után Darány is termelőszövetkezeti község lett. A felvilágosító munka megélénkülése révén az Üj Élet Tsz-be 66 család kérte felvételét. Ez a közös gazdaság 300 holdasról több mint 900 holdasra növekedett. Az új belépők között van Kúsz János járási tanácstag, 16 holdas középparaszt. ö és társai, miután aláírták a belépési nyilatkozatot, jártók a házakat, és szervezték a szövetkezetbe legjobb ismerőseiket. Máté János 22, Potonyi István 16 holdas gazdák hívó szavát számosán megfogadták. Uj tsz is alakult a községben, Árpád néven. 64 családdal 631 hold földdel. A kezdeményezők között van Keserű József 23 holdas középparaszt, a falu egyik legtekintélyesebb gazdája. A Patosfán és Darányban jól vizsgázott agítóciós csoport folytatja munkáját a járás három másik községében; Kastéttyosdomfoón, Drávagárdonyban, és Dráva tamásában. SOMOGYBABOD Lényegében két napig folyt Somogy babodon a felvilágosító munka. A járás vezetői, a község lakói, kommunisták és pártonkí vü 1 iek segítettek a gazdák felvilágosításában. Igaz, hogy már előtte is beszélgettek a somogybabodiakikal, mit nyújt számukra a nagyüzemi gazdálkodás. Ennek eredménye, hogy Somogybabod két nap alatt szövetkezeti község lett, a falu valamennyi gazdája belépett a már meglévő Petőfi Tsz-be. Az új belépőik között van: Molnár János, Petri Jakab, Pretz Miklós, Glück Ferenc, Strott Vilmos, Györki József, Pretz Bálint és Tóth Lajos. Az első belépőik közé tartozott Pretz Bálint és Tóth Lajos, mindketten közópparasztok. Miután aláírták a belépési nyilatkozatokat, őik maguk is csatlakoztak az agitátorokhoz, segítettek «mdatársaik felvilágosításában, meggyőzésében. KÜRTÖSPUSZTA Szerdán délután befejeződött Kürtöspuszta mezőgazdaságának szocialista átszervezése. Három nap alatt 32 család lépett be a pusztakovácsi Dimitrov Tsz-be, amelynek a pusztán 720 holdas, 33 csalódott számláló üzemegysége volt. Puskás József, a Dimitrov Tsz elnöke és a szövetkezet több tagja — Éder Pál, Androvics Lajos, Teglovics János, Szőke Sándor Pusztakovácsiból és Koltai István, Egri Sándor, Dénes János Kürtösről — hétfőn kezdték a szervezést. Az első nap heten — Sárközi Imre, Gergely István, Nagy János, Golestra János, Pál József, Táskái Ferenc és Kontra Vendel — írták alá a belépési nyilatkozatot. Kedden 12 család követte példájukat. Szerdán délig újabb tíz háztól hozták el az aláírt nyilatkozatokat a szervezők. Három gazda maradt délutánra. E három köz- tiszteletben álló parasztember az utóbbi időben gyakran bebenézett a tsz hízómarha-istállójába. Látták, hogy biztos alapra épül a tsz pénzbevétel! terve. Szerdán délután aztán — együtt, egyazon szándékkal bekopogtattak az üzemegység irodájába: aláírtak. Azóta tehát nincs egyéni gazda Kürtöspusztán, s ezer holdra nőtt a tsz üzemegység Említésre méltó, hogy a pusztakovácsi Dimitrov Tsz tagsága megyei és járási agitációs csoport segítsége nélkül tömörítette a szövetkezetbe az eddig kívül álló 32 kürtösi dolgozó parasztot. Most a Dimitrov másik üzemegységének telephelye, Gyóta-puszta következik az átszervezésben. Télen is van áru a MEK balatonboglári telepén A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja ba- latonboglári tranzit telepén télen sincs hiány a zöldség- és gyümölcsfélékben. Jelenleg 50 mázsa alma, 488 mázsa burgonya, 23 mázsa petrezselyem, 36 mázsa sárgarépa, 42 mázsa 'karalábé, ezeken kívül dió, kelkáposzta, cékla stb. bőven van raktáron. S ha ezek a készletek kifogynak — mert hisz ebben az idényben is nyolc község boltját látják el áruval —, sem lesz fennakadás, mert a felvásárló helyekről máris új szállítmány érkezik. A helyi raktárakban különben is csak olyan árut tárolnak, amely közvetlen elszállításra vár. Hiánycikket nem tudnak felsorolni, csupán a vörös- és fokhagymából termett kevés az elmúlt évben. De ha ilyen idő lesz, másfél-kát hónap múlva már újra megkezdődik a pri- möc zöldhagyma árusítása is. Persze a MÉK-nek nemcsak I a felvásárlás, raktározás és a boltok ellátásé a feladata. Nagy szerepet játszik a szabadpiaci árak szabályozásában, az árspekuláció letörésében is. — Tavaly például — mondja Kanizsa Árpád, a telep szállítási megbízottja — a mi piacainkon, mivel kevés volt a korai dinnye, a termelők jóval a szerződéses ár felett kínálták. Hogy ezt a nagy különbséget kiegyensúlyozzuk, Zalából hozattunk dinnyét, ahol sok volt, s ezáltal olcsóbb. Még a szállítási költségeket felszámolva is kevesebbért tudtuk adni a megyénkben kialakult szabadpiaci árnál. Ezzel elsősorban a vásárlókon és szerződéses termelőkön segítettünk. így volt ez egy időben a foghagymával is. — Tervünk — mondotta —, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet szentelünk a bőitek áruellátására, valamint az ár- spékuláció meghiúsítására. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi időszakának központi kérdése: a szocialista építés meggprsítása, a termelőerők fejlesztése Az 1959. évi költségvetés az országgyűlés csütörtöki ülésén Az országgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg, s a képviselők lelkes tapsa közepette .köszöntötte a Guineái Köztársaságnak a teremben megjelent kormányküldöttségét, s az egész magyar nép nevében sok sikert kívánt a Guineái Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz. Az üdvözlésre Beavogui Louis Lansana, a Guineái Köztársaság kormányküldöttségének vezetője, gazdasági és tervezésügyi miniszter válaszolt. Megköszönte a meleg fogadtatást, majd kifejezésre juttatta, milyen nagy fontosságot tulajdonít Guinea kormánya és népe ennek a látogatásnak. — Azért is jöttünk, hogy kifejezzük hálánkat a Magyar Népköztársaságnak, amely az elsők között ismerte el köztársaságunkat. Látogatásunk egyszersmind jó alkalom arra, hogy megerősítsük az országainkat összekötő barátság szálait — mondotta. A guineai kormányküldöttség vezetőjének nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés megkezdi az 1959. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. A költségvetést Antos István pénzügyminiszter ismertette. K Autós István beszéde A forradalmi munkás-paraszt kormány az 1959. évi költség- vetés összeállításánál azokra az eredményekre támaszkodott, amelyeket 1958-ban elértünk a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésében — kezdte meg beszédét Antos István pénzügyminiszter. Jelentős összegű terven felüli erőforrások jöttek létre 1958-ban az ipari termelés a tervezettnél lényegesen kedvezőbben alakult. Az állami ipar termelése 12 százalékkal magasabb volt, mint 1957-ben. A tervet döntő részben a népgazdaság számára szükséges és fontos termékből teljesítettük, s ez növelte a népgazdaság erőforrásait. Kedvezően alakult az ipari termelés gazdaságossága is. A száz forint termelési értékre eső költségek színvonala — a még nem végleges adatok szerint — az állami iparban 2.1 százalékkal, az építőiparban 1,5 százalékkal, a közlekedésben pedig 1,6 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél. Az ellenforradalom után a termelési költségeken belül a bérköltség nőtt, minthogy a kormány jelentős béremelési intézkedéseket hajtott végre. 1958-ban már — a bányászat és az építőipar kivételével — az ipar döntő része takarékossági intézkedésekkel teljes egészében ellensúlyozta a béremelés önköltségnövelő hatását, és alacsonyabb költséggel termelt, mint az ellenforradalom előtt. Az ipari vállalatok' vezetői és dolgozói magukévá tették a kormány takarékossági felhívását, intézkedési terveket dolgoztak ki az egyes költség- fajtáit csökkentésére, és az intézkedési tervek végrehajtásával tekintélyes összegű terven felüli nyereséget értek el. A takarékossági intézkedéseket jól támasztotta alá a vállalati nyereség fokozásában a dolgozók anyagi érdekeltsége. Az előzetes számok alapján a nyereségrészesedés országosan a múlt évit valamelyest meghaladó mértékű lesz. Előreláthatólag a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedést érnek el a kohó- és gépipar vállalatai, a múlt évinél valamelyest kisebbet a könnyűipar vállalatai. A mezőgazdaságban a növénytermelés — minthogy a gabonatermést az aszályos idővártnál alakult. Ugyanakkor a tervezettnél jobbak az állattenyésztési eredmények. Kimagaslóan kedvezően alakult a szőlő- és bortermelés. összességében a mezőgazdaság teljesítette tervét. járás sújtotta — a kedvezőtlenebbül A két nagy termelőszektor eredményeinek egybevetése alapján megállapítható, hogy 1958-ban sikeres volt a gazdasági tevékenység és a népgazdaságban jelentős összegű terven felüli erőforrások jöttek létre. Ezeket a terven felül létrehozott anyagi eszközöket mindenekelőtt a felhalmozási alap bővítésére használtuk fel. 1.5 milliárd forinttal emeltük a beruházásokat, félmil- , liárd forinttal a fel- I újítási kereteiket. A tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek az ipari anyagkészletek és a központi tartalékok. A terven felül létrejött erőforrások másik része az exportterv túlteljesítésére szolgált. Elsősorban az ipari terv túlteljesítésének köszönhető, hogy az exporttervet 12 százalékkal túlteljesíthettük. Minthogy az alapanyagtermelés is a vártnál kedvezőbben alakult, a magasabb termeléshez szükséges importot csak kis mértékben — 2 százalékkal — kellett felemelni. A bérből és fizetésből élők j reáljövedelme a tervnek megfelelően alakult. A parasztság reáljövedelme — a gyengébb gabonatermés következtében — csekély mértékben a tervezett alatt maradt. A kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal haladta meg az elmúlt évit 1958-ban kedvezően alakultak a pénzügyek is. A termelési terv túlteljesítéséből és a gazdaságosság javulásából eredő akkumulációs többlet teljes mértékben fedezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a központi készletek növekedése következtében terven felül jelentkező kiadásokra. Tervszerűen alakult a tanácsok költségvetésének végrehajtása. Az előirányzott adóbevételek maradéktalanul befolytak: a falusi és városi lakosság — igen csekély számú kivételtől eltekintve — eleget tett adófizetési kötelezettségének. Az exportterv túlteljesítése következtében aktívan zártuk a nemzetközi fizetési mérleget. Ez lehetővé tette, hogy kis mértékben növeljük devizatartalékainkat, és csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló hiteleinket. Figyelemre méltó jelenség, hogy a lakosság takarékbetétállománya egy év alatt egy milliárd forinttal növekedett. Ez évben — másfél hónap alatt — közel 400 millió forintos további betétállományemelkedés következett be. Antos István a továbbiakban a hároméves terv jelentőségéről beszélt Az 1958. évi tervteljesítés tapasztalatai azt mutatják — mondotta —, hogy a hároméves terv helyes feladatokra mozgósít és a gazdaságpolitikának az az alapelve, hogy a terv célkitűzéseit az ország reális lehetőségeire alapozva, a gazdaságosság fokozott érvényesítésével és a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításával kell megszabni, eredményesnek bizonyult a népgazdaság tartalékainak feltárására. A gazdasági vezetés a mennyiségi eredmények túlhajtása helyett a szükségleteknek megfelelő gyártmány-összetétel kialakítását, a gyártmány és gyártás korszerűsítését, a helyes termelési szerkezet kialakítását, a termelési költségek csökkentését helyezte előtérbe. Eredményeseknek bizonyultak a bérgazdálkodásban, a beruházások tervezésében végrehajtott intézkedések. A felvásárlási árpolitika és a termelőszövetkezetek támogatásának új rendszere előny ö- i befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit. A helyes vezetés, a dolgozók áldozatkész munkája meghozta a kecvező eredményeket. A hároméves terv első esztendejének mérlege komoly gazdasági sikerekről tanúskodik. Az ellenforradalmi károk helyreállításának időszaka lényegében lezárult, a bővített újratermelés folyamata hazánkban teljesen normális, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőijüket döntően az előrehaladásra, a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista építés meggyorsítására összpontosítsuk. Az idei költségvetés a szocialista építés meggyorsítását szolgaija Ezeknek a céloknak a szolgálatában áll az előterjesztett 1959. évi költségvetés, amely teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgaz- uasági tervvel. A költségvetés bevételei 52 896 millió forintot, kiadásai 52 059 millió forintot tesznek ki, és ennek megfelelően a költségvetési mérleg 837 millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés bevételei 5,6 milliárd forinttal — 11,9 százalékkal — magasabbak az elmúlt évhez képest. A bevételi többlet döntő része az állami vállalatok befizetéseiből származik. A nép- gazdasági terv az állami iparban a termelés 5,4 százalékos emelkedését, a költségek színvonalának 1,2 százalékos csökkentését irányozza elő. Az állami vállalatoktól származó forgalmi adó bevétel 1,5 milliárd forinttal haladja meg az 1958. évit, a vállalatok gazdálkodásának összevont eredménye pedig 1,9 milliárd forinttal kedvezőbb az elmúlt évinél. 1959-ben az állam} vállalatok összevont eredménye — az ellenforradalom óta első ízben — nyereséges. A kormány szerény mértékű adóemelést hajtott végre a 8 holdon felüli, módosabb, nagyobb jövedelemmel rendelkező parasztgazdaságoknál. Az adótételek 12-től 18 százalékig terjedő mértékben emelkednek. Magasabb adóbevételre számítunk a magánkisiparosok szűk, nagy jövedelmű felső rétegeitől, a jövedelmek gondosabb számba vétele útján. Ugyanakkor a kormány 50 százalékos kedvezményt biztosít az évi 18 000 forintot meg nem haladó jövedelmű, helyi szükségletre termelő falusi kisiparosok számára. Ez a kedvezmény a falusi kisiparosság számára az eddigieken felül 8 millió forintot jelent, és floz- jzájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben a kovács, bognár és más — a lakosság ellátása szempontjából fontos —> kisipari tevékenység. Indokolt volt továbbá változtatást végrehajtani egyes nagy jövedelmű, szabadfoglalkozást folytató kategóriák jövedelmeinek, valamint az állami alkalmazásban levő művészek, tudományos és más dolgozók különjövedelmeinek megadóztatásánál. Itt az eddig érvényben volt 6-tól 25 százalékig terjedő adókulcsokat 3- tól 50 százalékig terjedő adókulcsokra változtattuk, fenntartva továbbra is a munkaviszonyból származó jövedelmek teljes adómentességét. A forgalom és a jövedelem emelkedésével összhangban kis mértékben növekednek a szövetkezetek forgalmi és jövedelemadó befizetései. Az 1959. évi állami költségvetés kiadásai kereken 5,5 milliárd forinttal — 11,8 szá- (Folytató»' a 3. o<*~'— '
