Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

Szombat, 1959. Január 17. 2 SOMOGYI NÉPLAP Mikojan sajtóértekezletet tartott az ENSZ-ben New York (MTI). Mikojan, a Szovjetunió Minisztertaná­csénak első elnökhelyettese csütörtökön délelőtt látogatást tett New Yorkban, az ENSZ 6/ ^helyén. Nyugati hírügynökségek be­számolnak arról, hogy Miko- jü a az ENSZ-tudósítók szövet­ségének kérésére sajtóértekez­letet tartott, melyen ismét sikraszállt a csúcsértekezlet megtartásáért, s hangoztatta, hogy végső fokon létre kell jönnie egy ilyen értekezletnek. A szovjet államférfi érde­kesnek mondotta Dalles amerikai külügyminiszter­nek kedden a német kér­désről tett kijelentését, hozzátette azonban, hogy Dulles nem állott elő konstruktív alternatív ja­vaslattal. a arra és Mikojan kijelentette: »Kitű­nőnek tekintem a mi javasla­tunkat, s eddig még senki sem állott elő ennél jobb javaslat­tal». A legfelső szinten megtar- sengés és a békés ban, most .atomfegyverek­kel szerelik fel az egykori szövetséges ellen. Mindez — hangoztatta ■*— feltétle­nül gyanakvást kelt Szovjetunióban, és készteti, hogy óvatos éber legyen«. A szovjet miniszterelnökhe­lyettes ezután megismételte felhívását a kapitalizmus és a kommunizmus rendszerének versengésére, s a többi között ezeket mondotta e kérdésről: »Csak a háború akadályoz­hatja meg a kommunizmus ha­ladását. A kapitalizmus addig jog fennmaradni, amíg azok­nak az országoknak népei, ahol kapitalizmus van, támogatják, vagy megtűrik ezt a rendszert. Mihelyt ezek a népek felis­merik, hogy a kapitalizmus nem jó, meg fog dőlni». » A mi népünk nem akar beavatkozni más népek bel- ügyeibe — folytatta Mikojan —, de nem akarjuk azt sem, hogy más népek beavatkozza­nak a mi belügyeinkbe. A ver- együttélés kész, ami jelentős lépés lenne előre­Űj irányzat a német kérdésben Nyugaton? — Adenauer tovább/a is a merev politika híve — Berlin (MTI). A nyugatné­met sajtó egybehangzó véle­A szovjet államférfi hozzá- ménye szerint a nyugati ha­fűzte azonban, hogy a nyugati j talmak az utóbbi napokban hatalmak nem a nagyhatalmak j hajlékonyabb magatartást ta­egyetértésére, hanem többségi núsítanak a német kérdés­szavazat kialakulására akar­ják bízni annak eldöntését, ben. Az előállt helyzet s az ezzel hogy a bizottság folytasson-e összefüggő nyugat-németorszá- vizsgálatot. Mivel pedig a bi- j gj hangulat nyomasztóan hat zottságban a többség amerikai a bonni kormányra. Ade- kézben lenne, ezért ez a ja­tandó értekezlet kérdésében jobb, mint a háború vagy a Mikojan a többi között ezeket [ háborús veszély. Versengjünk mondotta: »Mi nem akarjuk, tehát, és múljuk felül egymást, hogy két hatalom oldjon meg javára szolgál a kapitalista olyan kérdéseket, amelyek más országok néptömegeinek is. Ha hatalmakra tartoznak, s nem 1 javulnak az életkörülmények akarjuk elválasztani az ame- riicaiakat szövetségeseiktől, vagy összeveszteni őket, mint a ->gyan senki sem képes ben- n nket elválasztani szövetsé­geseinktől. Mi igazságos és egyenlő kapcsolatokat aka­runk. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy két vagy három ország vezetői az illető országokat kölcsönösen érintő kérdéseket megvitassa­nak. A lényeg az, hogy a fe­szültség enyhítésére és a kap­csolatok megjavítására töre­kedjünk, nem pedig a hideg­háború fokozására». Mikojan a német kérdéssel kapcsolatban rámutatott, hogy amerikai támaszpontok gyűrű­je veszi körül a Szovjetuniót, és megjegyezte: r »Nyugat-Németországot, amely vereséget szenve­dett a mi közös háborúnk­a mi szocialista országainkban, akkor a kapitalistáknak — ne­hogy elveszítsék a hatalmat — javítaniuk kell az életkörül­ményeken a maguk hazájában is». Mikojan ezután megerősítet­te, hogy a Szovjetunió bojkottálja a világűr használatának kérdéseit vizsgáló előké­szítő ENSZ-bizottság mun­káját, és hangoztatta: a Nyugat megpróbálta »-alá­rendelt helyzetbe hozni az oroszokat e bizottságban. Hangoztatta: »még sohasem fordult elő, hogy »kézfeleme­léssel» döntöttek volna tudo­mányos kérdésekben». A nukleáris kísérleti rob­bantások beszüntetésének kér­déséről Mikojan kijelentette: »Ez valójában olyan kérdés, amely csaknem megoldásra vaslat kísérlet a diktátumra. »Mi — mutatott rá Mikojan — semmilyen kérdésben sem is­merünk el diktátumot, mint ahogyan nem akarjuk rákény­szeríteni senkire sem a ma­gunk akaratát». Mikojan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nukleáris kísérleti robbantások örök időkre szóló beszüntetését óhajtja, míg nyugati partnereink egy évre szóló tilalomról beszélnek. ' nauer szerdán sürgősen fogad­ta Bruco amerikai nagyköve­tet, és felvilágosításokat kért szovjet javaslatokkal ösz- szefüggésben. Adenuer továbbra is ra­gaszkodik a szovjet javaslatok kerek elutasításához és ah­hoz, hogy a Nyugat ne te­gyen ellenj avaslatokat. A bon­ni kormány szóvivője egye­bek között kijelentette: "A szö­vetségi kormány változatlanul a szabad választások elsőbb­ségének alapján áll. A kor- \ mák fővárosaiban bizonyos ki- mány a szabad választásokat , utat keresnek a mai helyzet- az újraegyesítés egyedüli út- bői, és a szovjet tervezettel A bonni kormány szóvivő­je mindenképpen »jelen­téktelennek« akarta fel­tüntetni Dulles sajtónyi­latkozatát, míg ellenzéki körök nézete szerint Dul­les nyilatkozata bizonyít­ja, hogy ax Egyesült Ál­lamok új elgondolást ke­res. Tehát míg a nyugati hatal­tőle az Egyesült Államok ma- j jának tekinti, bár elméletileg szemben ellenjavaslatok meg­gatartáisáról. Ezután rend- ------- ........... ............................. k ívüli ülésre hívta kormányát, és megtiltotta minisztereinek, hogy bármiféle pozitív nyilatkozatot tegyenek a más utak is elképzelhetők«. | tételére készülnek, Adenauer 1 Politikai körökben ezt úgy egyszerűen nemmel felel min­magyarázzák, hogy az újra­egyesítésre esetleg a négy nagyhatalom dekrétuma alap­ján is sor kerülhetne. den kérdésre. Ez a »nem« el­utasításra talál azonban a legtöbb nyugatnémet lap ha­sábjain is. A szovjet államférfi ezután hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nehezen tudná ered­mények hiányában megszün­tetni a tárgyalásokat erről a kérdésről, mert ez esetben a nemzetközi közvélemény meg­bélyegezné Amerikát. j Mikojan hangoztatta: »Nem kívül Max Reimann a német békeszerződés szoviei tervezeterői Berlin (TASZSZ). Max Reimann, a Német Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára — mint az ADN hírügynökség jelenti — a német békeszerződés szovjet tervezetéről kijelentette, hogy , . , , , .... a tervezetben minden béke­hagyhatjuk figyelmen kívül szerető nyugatnémet állam­ait a tényt, hogy a hideghabo- ^jg^. aki a béke biztosítását, rút az Egyesült Államokból a megegyezést és a német szítják». : kérdés békés megoldását kí­Amikcr megkérdezték, hogy vánja, megtalálja a német véleménye szerint mit kellene nép érdekeinek megfelelő vá- az ENSZ-nek tennie az algé- laszt. riai béke létrehozására, Miko- j ------------ ■■■ ------------­j an rámutatott, hogy a Szov­jetunió álláspontja köztudo- Közlemény Tito elnök mású ebben a kérdésben. Az és Nehru miniszterelnök A Western Mail a nyugat-németországi antiszemitizmusról London (MTI). Az erősen jobboldali Western Mail írja vezércikkében: — A nyugatnémet demok­rácia úgynevezett szabad vá­lasztásai és népkocsijai (Volks­wagen) ellenére szomorú visz- szaesésben bűnös, A ham­burgi legfelső bíróság fel­mentett egy Nieland nevű em­bert, aki röpiratában hatmillió zsidó kiirtását a nemzetközi zsidóság művének mondotta. Sajnos, ez csak egyike a szá­mos hasonló incidenseknek, amelyek az antiszemitizmus és hasonló jelenségek kiújulását tükrözik, és széleskörű pub­licitást kaptak, de semmiféle hivatalos választ. Még meg­döbbentőbb, hogy a nyugat­német hatóságok továbbra is cinikusan megtagadják a kár­pótlást a nácik áldozataitól, a nyomorúságos Nieland-ügy mögött sötét dolgok rejlenek. Volt náci bírákat visszahe­lyeztek állásaikba, számos orvost, akik a náci haláltá- borokbsn élő embereken vé­geztek borzalmas kísérleteket, az állam bőséges kölcsönnel támogatott, hogy új és vi­rágzó orvosi gyakorlatot ala­píthassanak. algériai nép igazságos háborút vív — mondotta. Ez a háború a függetlenség kivívását és a gyarmati iga lerázását célozza. Az ENSZ jelentős szerepet játszhatna a békés megoldás­ban. Mikojan hozzátette, hogy tárgyalásairól Uj Delhi (TASZSZ). Az in­diai fővárosban közzétették n Tito jugoszláv köztársasági elnök és Nehru indiai mi­az algériai probléma igazságos niszterelnök tárgyalásairól ki­megoldása előnyére szolgálna a francia népnek is. Utalva az arab nacionaliz­musra, Mikojan hangoztatta: »Olyan haladó jelenség, amely- lyel mi rokonszenvezünk». Mikojan csütörtökön Washingtonba utazott. este Belga=Kong ó Az afrikai kontinens középső részén elhelyezkedő mintegy 2 350 000 négyzetkilométer te­rületű (hazánk területénél 25- ször nagyobb), igen gyéren la­kott, Magyarország lakosságát csak kevéssel felülmúló, 12 300 000 főnyi lakosú Belga- Kongó igen sok természeti kinccsel rendelkezik. Belga- Kongó adja uránból a kapita­lista világtermelés 60 százalé­kát, gyémántból 58 százalékát, rézből 10 százalékát; ón- és aranytermelése is igen jelen­tős, de ezeken kívül számotte­vő mennyiségben találhatók meg területén úgyszólván az összes ásványok és ércek. A Belga-Kongót környező országok közül a nyugaton es északon elhelyezkedő Kongói Köztársaság és Közép-Afrikai Köztársaság, a volt Francia Egyenlítői Afrika gyarmatai­ból az utóbbi időben váltak autonóm köztársaságokká. Szu­dán, amely régebben angol gyarmat volt, már néhány éve független állam, és az ország déli határainál fekvő Rhodesia és Nyasszafold a Brit Nemzet­közösségben jelentős autonó­miával bír. A Belga-Iíongóban az utóbbi napokban lejátszó­dott események arra utalnak, hogy a többi afrikai országhoz hasonlóan Belga-Kongó népe is megindult a függetlenség és a felszabadulás felé vezető úton. adott, közös közleményt, amely rámutat, hogy a teljes őszin­teség és szívélyesség légköré­ben lefolyt tárgyalásokon az időszerű európai és ázsiai nemzetközi kérdések kerültek szóba. Mindkét vezető kifejez­ne eltökéltségét, hogy továbbra is mindent megtesz a béke megőrzéséért a békés egy­más mellett élés elveinek és a tömbökön kívül maradáspo- l.i'tikájának megfelelően. Belső ellentétek az Olasz Szocialista Párt kongresszusán Róma (TASZSZ). Nápoly­ban csütörtökön megnyílt az Olasz Szocialista Párt XXXIII. kongresszusa, amely ezúttal az olasz politikai körök külön­legesen nagy figyelmét vonja magára. E kongresszus a párt­ban kialakult különféle irány­zatok harcának kiéleződése légkörében végzi munkáját. A nézeteltérések oka, hogy az egyes irányzatok különféle­képpen fogják fel a párt po­litikai irányvonalának kérdé­sét. A Nenni-irányzat hívei azt kívánják, hogy a szocialis­ta párt a kommunista párttól Fidel Castro közeledni próbál I\ajgy»Bri tan nit' hoz Castro nyilatkozata Amerikáról London (AP). A brit kül- ügvumniszténiunLan csütörtö­kön este megerősítették, hogy Fidel Castro, a kubai forradalmi mozgalom vezető­je «jóakaratát« kifejező üze­netet intézett az Egyesült Ki­rálysághoz. Az üzenetet »köz­vetítő« juttatta ed Alfred Ferdhamnak, Nagy-Bri- tannia havannai na gy köve tő­nek. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Londonban megelégedéssel vették tudomásul a »jóakarat kifejezését« Fidel Castro ré­széről. A kubai forradalmi mozga­lom vezére csütörtökön szállo­dája halijában mintegy hat- van-hetven ember előtt kije­lentette. hogy ha az USA ten- gerészgyalogságot küld Kubá­ba, kétszázezer »gringo« fog meghalni, Latin-Aimerikában az észak-amerikaiaikat neve­zik »gringo«-na!k megvető ér­telemben. Fidel Castro kese­rűen nyilatkozott az észak- aimeriflca iákról. — Bombáikat és katonai missziót küldenek hozzánk — mondotta. — Mi jobb demokraták vagyunk, mint. Eisenhower és Foster Dulles. Kubáiban nagyobb a szabadság, mint az Egyesült < dlamokban — hangoztatta. való »függetlenség« politikáját folytassa. Nenni és hívei ki­jelentik: szükség van a dolgo­zók egységére a szervezetek­ben, a helyi önkormányzati szervekben, valamint a szak- szervezetekben vívott harc területén, de a munkásosztály két pártjának politikai egysé­ge nemcsak nem szükséges, hanem egyenesen káros is, mert szerintük — ez az egy­ség csökkentené a szocialista párt függetlenségét, s azt je­lentené, hogy a szocialista párt lemond a munkásmozga­lomban betöltött vezető sze­repéről. A Vecchietti-irányzat hívei szerint Nenni a kül- és a bel­politikát illetően a szociálde­mokraták álláspontja felé to­lódott el. Basso csoportja e két áram­lat között foglal helyet. A kongresszus 494 küldötte kö­zül 271 a Nenni-féle áram­lathoz, 154 a Vecchietti-féle irányzathoz, 48 pedig a Basso- csoporthoz tartozik Ä Debré-kormány bemutatkozása Párizs (MTI). Csütörtökön háromnapos rendkívüli ülés­szakra összeült a francia par­lament két háza. A Debré- kormány ez alkalommal mutatkozott be a nemzetgyű­lésiben. Az első miniszter kor­mánynyilatkozata programvi­tára adott lehetőséget, a sze­nátus viszont vita nélkül hall­gatta meg az első miniszter, Soustelle által felolvasott nyilatkozatát. De Gaulle tábornok, köz- társasági elnök üzenetet in­tézett a parlamenthez. Üzene­tében a következő kérdések rendezését jelölte meg sürge­tő feladatként: az algériai kér­dés rendezése a francia kö­zösség kialakítása. Franciaor­szág helye a szövetségeken belül és szerepe a nemzetközi életben, a honvédelem kor­szerűsítése, a gazdasági kér­dések, a szociális, kulturális és tudományos fejlődés kér­désed. Walter Lippmann Dulles sajtóértekezletéről Walter Lippmann, a New York Herald Tribune szemle­írója kommentárjában fog­lalkozik Dulles keddi sajtó- értekezletével. Lippmann ki­jelenti, hogy Dulles ezen a sajtóértekezleten megnyitotta az ajtót a Németország jö­vőjével foglalkozó tárgyalások előtt. Az amerikai külügymi­niszter ugyanis bejelentette, hogy Németország újraegyesí­tésének nem a szabad válasz­tás az egyetlen módja. Nagy érdeklődés előzte meg Michel Debré program­adó expozéját Debré beszédé­nek Algériára vonatkozó sza­kaszában igyekezett bizony­gatni Franciaország unalmá­nak létjogosultságát. A béke kérdéséről szólva emlékeztetett de Gaulle tá­bornoknak októberi sajtókon­ferenciáján tett ajánlatára. Ajánlata ma is érvényes — jelentette ki Debré. más aján­latot sohasem tettek, és nem is tehetnek. Debré a francia külpolitika célki tűzésedről szólva bíráló szavakkal illette az atlanti szolidaritás hiányosságait. Ki­jelentette: »Nem lehet szoli­daritás a nyugati országok kö­zött. ha ez csak bizonyos pil­lanatokban érvényes«. Ugyan­akkor burkolt szemrehányást tett az atlanti szövetségesek­nek kijelentve: »Nem lehe­tünk szövetségesek Európá­ban bizonyos veszély ellené­ben, s egyidejűleg megosztot­tak a Földközi-tenger térsé­gében, szemközt ugyanazzal a veszéllyel«. Az európai közös piac és a szabadkereskedelmi övezet al- ternatívájáiról szólva Debré hangoztatta, hogy kormánya nem utasítja el a szabad kül­kereskedelem kiterjedtebb övezete megalkotásának el­gondolását, majd foglalkozott a francia gazdasági és pénz­ügyi helyzettel is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom