Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1959. január 15. Téli beszélgetés Fáboséknál Lehullt az első hó, betakarta az utakat, mezőket. Ilyenkor otthon kö­rül vannak a csalá­dok. Elvégzik a reg­geli munkákat az is- tállóban, elkészítik a gyerekeket az iskolá­ba, s aztán dolgavé- geztével mindenki be­vonul a konyhába, s a duruzsoló kályha mellett beszélgetnek, olvasgatnak, vagy rá­diót hallgatnak, s közben ki-kitekinte- nek az ablakon, esik-e még a hó? Ez a kép fogadott bennünket Fábos Sándor hetest gazda lakásán is, akit mint a helyi tejszövetke­zet elnökét kerestük fel. Igaz, hogy ez csak amolyan formai tisztsége, mert a szö­vetkezet még nem 'működik, de ahogy a felesége mondja: »Van neki ezenkívül is éppen elég tenni­valója«. ö a legel­tetési bizottság elnö­ke, a Hazafias Nép­front-bizottság tag­ja, a sportkör pénz­tárosa, s még olva­sásra, tanulásra is jut ideje. Rendszere­sen olvas újságot, já­ratja a Mozi című lapot, s valószínű, hogy a konyhaszek­rény tetejére sem ok nélkül került fel a sok szépirodalmi könyv. Esténként meg iskolába jár, 34 éves, és most végzi az általános iskola hetedik osz­tályát. — Sokszor kérdez­tem tőle — legyint az anyja —, hogy miért tanulsz, fiam, hiszen könnyen meg­élhetnél anélkül is a 17 hold földből, de azt mondta: paraszt­nak sem árt, ha ta­nul. Hát csak csinál­ja, mit bánom én. Es meg is látszik rajta, hogy érdeklő­dő, tanulni vágyó ember. Mindjárt a beszélgetés elején a mesterséges bolygó­ra terelte a szót. — Hát tudják, ér­dekes találmány ez az űrrakéta. Valóság, mégis szinte lehetet­lennek tűnik. Még a Holdon is túlrepült. Es szovjet emberek lőtték ki. Ki gondol­ta volna ezelőtt pár évvel? Aztán szinte elma- radhatatlanul szóba jön a termelőszövet­kezet is. — Az volna a jó — mondja ki róla véle­ményét —, ha egy­szerre az egész falu beállna, minden csa­lád minden tagjával. Természetesen az ál­latokat is bevinnék. Akkor nem kellene szegénységgel és küszködéssel kez­deni. Mert igaz. ha alap nélkül állnánk is össze, idővel két­ségtelen könnyeb­ben élnénk, mint egyénileg, de a kez­det bizony nehézsé­gekkel járna és ez ‘’-•kákát vissza- rettenti — Voltam én már tsz-ben — folytatja. — Ha ötvenhatban nem bomlik fel, ma már biztosan köny- nyebb volna a hely­zetünk. De hát... Es ezeket a sza­ruikat olyan gazda mondja, akinek 12 állata van az istál­lóban, ki négy bikát hizlal, ki saját ka­szálógéppel arat. Igaz, hogy ma még csak ábrándozik a közös gazdaságról, ma még csak elméletben jutott el a célig, de innen már sokkal könnyebb lesz elérni a gyakorlati megva­lósulásig. .. Sz. S. Gazdag, színes eseménysorozat a magyar—szovjet barátság hónapjának műsorában » ;♦♦♦♦<« ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Hét kivételével fmsz-i egységekben befejezték a ltItározást A kormány rendelete értel­mében az új termelői árak ki­alakításával kapcsolatban a földművesszövetkezeti egysé­gekben leltárt kellett készíte­ni. Megkérdeztük Kiss Józse­fet, a Somogy megyei MÉ­SZÖV főkönyvelőjét, hogyan hajtották végre az ímsz-ek dol­gozói ezt a feladatot. Kiss elv­társ a következőket mondta: — Múlt év december 27-től 1361 földművesszövetkezeti egységben kellett leltározást végezni. Csaknem 4000 ember dolgozott azért, hogy a való­ságnak megfelelő, pontos ada­tok kerüljenek papírra. De­cember 27-e előtt megyei, já­rási és szövetkezeti értekezle­teken beszélték meg a tenni­valókat. Pontos ütemtervet ’ dolgoztak ki a leltározások végrehajtására és az ellenőr­, zésre. A megyei tanács keres­kedelmi osztálya, a MÉSZÖV főkönyvelősége és kereskedel­mi főosztálya egyeztette az ütemterveket, hogy a lakosság áruellátásában ne keletkez­hessenek nagyobb akadályok. Ez különösen azokon a járási j székhelyeken volt fontos, ahol I földművesszövetkezeti egysé­gek és népboltok is vannak. * Gondoskodni kellett a legki­Kaposvár városfejlesztése minden egyes kaposvári lakos szívügye, természetes azonban, hogy a tanács építési és közle­kedési osztálya, a mellette mű­ködő városfejlesztési, építési, közlekedési állandó bizottság foglalkozik legtöbbet problé­máival. Az állandó bizottság keddi ülésén Nagyvári János főmérnök részletesen beszá­molt az 1959-es év városfej­lesztési terveiről. Elmondotta, hbgy milyen közművesítési, építési és egyéb feladatok vár­nak a tanácsra ebben az esz­tendőben. Többek között 1400 négyzetméter járda építése, villanyhálózat növelése, sza­badtéri mozi létrehozása és a Jókai liget rendezése szerepel a tervben. Az állandó bizottság tagjai azért tájékozódtak a tenniva­lókról, hogy a pénteki tanács­ülésen, melyen a városfejlesz­tésről lesz szó, fel tudják használni a megismert adato­kat. Koronorobbantással kísérleteznek Két évvel ezelőtt kezdődött meg a Közép-Somogyi Állami Erdőgazdaságban a »-föld alat­ti« fakitermelés: robbantással hozták felszínre a földben ma­radt értékes tüzelőt biztosító tuskókat. Az erdőgazdaság te­rületén több helyen élő, úgy­nevezett böhöncöket, több száz éves hatalmas koronájú fákat is robbantással emeltek ki a földből. Ez a módszer azonban azzal a kockázattal járt, hogy a nagy kiterjedésű korona alatt levő értékes fia­tal állományt a kidőlt fa tönk­reteszi. Ezért egy újfajta mód­szerrel: koronarobbantással próbálkoznak. Ahol a korona főágai elválnak a törzstől, lyu­kat fúrnak, ide helyezik a rob­banóanyagot, így a robbanás következtében a korona apró darabokban hull a földre, s lé­nyegesen kevesebb kárt okoz az alsó élő állományban. i sebb falvak áruellátásáról is. E célból a leltározást vasárnap i végezték. Ha ez több napig el­húzódott, és a faluban csak egy bolt volt, akkor az ital­boltban árusítottak kenyeret. A nagyobb községekben, ahol több bolt is van, a leltározást különböző időpontokban haj­tották végre. A tervszerű mun­kának köszönhető, hogy se­honnan sem érkezett különö­sebb panasz az áruellátásra. — A leltározást már csak­nem mindenütt befejezték. Ja­nuár 12-én az fmsz-i egységek — 7 kivételével — a vásárlók rendelkezésére álltak. A leltá­i rozás befejezése után azonnal sor került az . elszámoltatások végrehajtására is. — Az fmsz-i választott szer­vek tagjai, az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok min­den egyes leltárnál képvisel­ték a földművesszövetkezeti tagság érdekeit. A MÉSZÖV dolgozói közül 27-en mint ! szakértők vettek részt az egy­ségek leltározásában. 8 vezető i beosztású MESZÖV-dolgozó i pedig járási felelősként vég­zett munkát. A MESZÖV-től i három bizottság a leltárak szuperrevízióját készítette el. I — Nagy segítséget nyújtott | e nagy munkában az Állami Kereskedelmi Felügyelőség: tagjai rendszeresen látogatták az fmsz-i egységeket. A szö­vetkezetek adminisztratív dol- 1 gozóira, könyvelőire most nagy I feladat vár: a leltárak feldol­gozása. I — Komoly tennivaló minden leltározott egységben az áru­ellenőrzés, melyet a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának dolgozói és a járási központok kereskedelmi felügyelői vé­geznek. D. Z. — Interjú az MSZBT titkárával Február 18-a és március 18-a között íkilencedszer ikerül megrendezésre a magyar— szovjet barátsági hónap. Célja most is, mint azelőtt: elmélyí­teni a magyar és szovjet nép barátságát, erősíteni a béke- harcot. Ebben az időszakban fokozott gonddal ismertetik a Szovjetunió gazdasági, politi­kai. kulturális eredményeit, népünknek és a baráti népi demokráciáknak adott segít­ségét. A baráti hónap egyben előkészítője lesz április 4-nek, hazánk felszabadulása ünnep­napjának. A barátsági hónap rendezvényei erősítik az MSZBT-t, növelik a baráti kö­rök és a bennük tevékenyke­dő aktívák számát. A barátsági hónap sikeres lebonyolítása céljából opera­tív bizottságot létesítettek. A bizottság feladatairól, munka­tér-véről a következőkben tá­jékoztatja a Somogyi Néplap olvasóit Kiss Józsefné, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei titkára. — Mi az operatív bizott­ság feladata? — A bizottság az MSZBT, a megyei pártbizottság, a Haza- 'ias Népfront, a megyei és városi tanács, a KISZ, a nőta­nács, a MOKÉP, a MÉSZÖV, a Csíky Gergely Színház, a TIT és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa képviselőiből áll. Feladatuk, hogy saját terüle­tükre elkészítsék a barátsági hónap részletes tervét, s vég-' rehajtsák a tervben megjelölt? feladatokat. J — Milyen eseménnyel nyí- f lik a barátsági hónap? — Az ünnepélyes megnyitó február 16-án este 9 órakor lesz a Csiky Gergely Színház­ban. Ünnepi beszédet Hídvé­gi István, az MSZBT Or­szágos Központja Külügyi Osztályának vezetője mond. Ezután műsor következik. Ün­nepi megnyitók lesznek a já­rási székhelyeken. Járásonként négy községben kezdődik ün­nepi megemlékezéssel a ba­rátsági hónap. \ — Megrendezik-e ismét a\ szovjet film ünnepi hetét? \ — Igen, február 26-a és^ március 14-e között. Az ünne-J pi megnyitón a Vörös Csillag^ Filmszínházban Nánási Im-i r é n é, a Somogy megyei Mo- f ziüzemi Vállalat igazgatója mond beszédet. A megyében 10 helyen díszelőadást, 100 községben ünnepi megnyitót, 28 helységben ünnepi megem­lékezést, 20 helyen pedig film- ankétot tartunk a nőtanáccsal és a TIT-tel karöltve. A Me­gyei Könyvtár a megfilmesí­tett szovjet regényekből ki­állítást rendez a Vörös Csil­lag moziban. — Március 10-e és 17-e kö­zött lesz a szovjet könyv iin-. népi hete. Megnyitásán Kell-# ner Béla, a Megyei Könyv-f tár igazgatója mond beszédet# Az Ifjúsági Házban és a vá-l* re* könyvtáraiban könyvkiállí- ( tásokat rendezünk. Az ünnepi (' hétre meghívunk egy szovjet írót, s ha meghívásunk ered-'**- ménnyel jár, író és olvasó ta- | lálkozót rendezünk. — A nőtanács a járási szék­helyeken és hat nagyobb köz­ségben könyvankétot tart, 10 faluban könyvárusitást szer­vez, ebbe az fmsz-i 'könyves­boltok és könyvbizamányosok is bekapcsolódnak. — Hogyan kívánják ismer­tetni a szovjet mezőgazda­ság eredményeit? — Március 2-a és 8-a kö­zött magyar—szovjet mezőgaz­dasági hetet szervezünk a Ha­zafias Népfront által létreho­zott előkészítő agrárbizottság­gal közösen. Minden nagyabb állami gazdaságban ismertet­jük a szovjet mezőgazdaság­ban elért sikereket, munka- módszereket. Az előadásokra meghívják a környező terme­lőszövetkezetek tagjait is. Har- minc-negvven községben a KISZ, a népfront, a MÉSZÖV és a TIT szakemberei tarta­nak előadásokat a szovjet me­zőgazdaságról. A népfront 10 helyen kiállítást rendez szov­jet mezőgazdasági anyagból. — Az ifjpíság miként veszi ki részét a barátsági hónap munkáiból? — A KISZ megyei bizottsá­ga ifjúsági estet rendez Ka­posvárott központi előadóval. Február 22-e és március 1-e között bonyolítják le a Latin­ka Sándor kulturális sereg­szemlét. Magyar—szovjet diákhetet tartunk február 21-e és 27-e között, melyet találko­zók, szovjet esték, Makarenko- ról való megemlékezés és ki­állítás tesz színessé. A KISZ- tanfolyamon is megemlékez­nek a magyar—szovjet barát­ságról. A barátsági hónap záró napján az Ifjúsági Ház udva­rán a KISZ megyei 'bizottsága elülteti a barátság fáját. — Milyen események teszik még tartalmasabbá színe­sebbé a barátsági hónapot? — Március 10-én orosz és szovjet zeneszerzők művejből ünnepi hangversenyt rende­zünk a zeneiskola Bartók-ter- mében. Hat üzemben hangle­mezes szovjet zenei estet tar­tunk. Meghívunk Kaposvárra hazánkban tartózkodó szovjet művészeket is. A város üze­meiben és hivatalaiban, vala­mint a nagyobb községekben műsoros baráti esteket rende­zünk. — A nőtanács megyénk húsz helységében baráti találkozót szervez szovjet asszonyokkal. A népfronttal közösen negy­ven élménybeszámolót ren­dezünk. Levelezést kezdünk szovjet elvtársalckal. A ma­gyar—szovjet barátságot jel­képező emléklapok árusítása is szerepel a tervben — fejezte be tájékoztatóját Kiss Jó­zsefné, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei titkára. Szálai László MONOLÓQ ELŐJEQYZÉSI NAPTÁRAMHOZ Amikor január másodikán kezembe vettelek, megval­lom, őszintén örültem, hogy az enyém lettél. Tiszta vol­tál, érintetlen, lapjaidat még nem nyitotta fel em­beri kéz. Én voltam az első! De már utállak... Borza­dok közömbösen cinikus lapjaidtól, ■ amelyeknek vo­nalai között kárörvendően vigyorognak rám a kusza betűkkel odavetett feljegyzé­sek: Hétfő: de. 9: ülés, du. 5: megbeszélés. Kedd: de. 10: értekezlet. Szerda: de. 9: ülés, du. 6: értekezlet. Csü­törtök: de. 9: ülés, du. 2: megbeszélés. Péntek: de. 9: ülés, du. 2: tanfolyam. Szombat: du. 2: értekezlet. Vasárnap (!) de. 10: meg­beszélés. Tehát: ülés, értekezlet, megbeszélés, néha — a vál­tozatosság kedvéért — egy tanfolyami foglalkozás, az­tán minden kezdődik elöl­ről. Naponta egy, de rend­szerint kettő, az is előfordul azonban, hogy három. És te mindent befogadsz, hűsége­sen megőrzői, és szinte rám kiabálsz, mikor dolgozni kezdek: »Hahó, nem addig van ám az! Még hogy dol­gozni akarsz? Hát mit gon­dolsz, mivégre vagy te eb­ben a funkcióban? Hogy elvégezd a rád bízott fel­adatokat? Te kis naiv! Hát akkor ki ül az üléseken, ki # beszél a megbeszéléseken, és f ki értekezik az értekezlete- f ken? Te meg néhány tár- # sad, akiknek beszédét, ár- , cát, ruháját, legalább úgy \ ismered, mint engem«. J Ezeket vágod szemembe, amikor tekintetem sugará­val bársonyosan végigsimo­gatom az egy hetet és tizen­egy értekezletet tartalmazó lapodat. Ezért nem tartott soká újévi örömöm, és ezért rom­lik egyre jobban a köz­tünk levő viszony. Este, mi­előtt hazatérek szeretteim körébe, rád pillantok utoljá­ra, és reggel veled találko­zik először tekintetem. Azt kérdezed, mi ebben a tra­gédia? Semmi. Csak éppen elrontod a nappalomat meg az éjszakámat. Téged látlak álmaimban, és sötét álmat­lanságomban is a te lapjaid jelennek meg előttem. Ö, miért is készítettek se­rény kezű munkások, akik talán még prémiumot is kaptak hibátlan vonalaidért, türelmes papírodért. Értsd meg, nem szeretlek. Kiábrándultam, mert csa­lódtam benned: balga opti­mizmusommal úgy véltem, hogy munkámat segíted, pe­dig csak hátrányomra szü­lettél. — sk — Ne múljék egy kerítésen ÍRÁS ÓRA A 1V/B-BEN A társadalmi tulajdon vé­delméről igen sokat beszélünk és írunk, védelméért sokat teszünk is. Mégis előfordul­nak olyan furcsaságok, hogy meghökken az ember és el­csodálkozik. Ilyen az a helyzet, amely a Mértékutáni és Vegyesruhá­zati Vállalat Május 1 utcai telephelyén uralkodik, mégpe­dig Igen régóta. Előre kell bo­csátani, hogy a vállalatnál a társadalmi tulajdon helyzete nem rossz. Még sohasem fe­deztek fel nagyobb arányú lo­pásokat, sőt házi szarka nyo­maira sem bukkantak. Látszó­lag tehát rendben minden, nincsen semmi baj a termelés, a termelőeszközök és a ter­melt áruk között. A társadalmi tulajdon hely­zete megsem megnyugtató, olyan ez, mintha kiteszünk egy százforintost a küszöbre, és évek múlnak el anélkül, hogy valaki is hozzányúlna. Cgyszerre azonban hüli helye a pénznek. Sok-sok ember észrevette, és mégsem nyúlt hozzá, egy azonban élt az al­kalommal. Alkalom szüli a tolvajt. Ez az alkalom pedig adva van c Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál. Úgy adódott, hogy építkez­tek, fe lölitek, de »elfelejtet­ték« a telephelyet körülkerí­teni. Ahány ház csak van a környéken, annyi felé, még a Bajcsy-Zsilinszky utca felé is van szabad kijárás. Hozhat, vihet, járkálhat bárki, aki akar. Eddig még csak a gye­rekek járnák be a nyitott ud­varra, lecsúzlizni a villany­körtéket — de egy napon megtörténhet a baj. Akkor már késő. Amíg nem az, addig kelle­ne valahogyan összefogni, ta­nácsi és éppúgy vállalati erő­ből előteremteni a kerítéshú­záshoz szükséges 15 ezer fo­rintot. F.gy kerítésen ne múl­jék a társadalmi tulajdon vé­delme! A Berzencei Általános Is­kolát késve tatarozták. Ez az oka, hogy a IV/B-sek csak délután járhattak iskolába, s villanyfénynél folyt a taní­tás. A gyerekek így is nagy szorgalommal rajzolgatták a betűket. A padsorban Török Margit, Lévai Katalin és Sa- lekovics Katalin látható, míg a másik képen Bulicsek Gyu­la figyeli növendékének, Roóz Magdának munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom