Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-15 / 12. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 1959. január 15, 40 ío e. töi'thil Január 15-én, azaz ma 40 esztendeje alakult meg Kaposvárott a Munkaügyi Bíróság. A munkaadók és munka- vállalók között sok vitás kérdés merült fel, és szükség, volt arra, hogy valamilyen magasabb fórum megvédje a munkások érdekeit, igazságos döntés szülessék egy-egy ügyben. A Munkaügyi Bíróság tárgyalásain megjelennek a munkások soraiból jövő ülnökök; szinte előiskolája volt a kormány intézkedése nyomán létrehozott Munkaügyi Bíróság — a korlátozott lehetőségek ellenére is — a Tanácsköztársaság idején is népi ülnökökkel működő bíróságoknak. Ha sok korlátja volt is ennek a rendelkezésnek, ha nem is adott a munkásságnak teljes döntési jogot, armyit biztosított, hogy Magyarországon először belekóstolhasson saját ügyének intézésébe. A másik, amiről szintén érdemes megemlékezni, Geisz- ler István -A kommunizmus« című cikkének megjelenése a Somogyvármegye hasábjain. A lojálisnak kikiáltott nagykereskedő-csemete ezzel indította el cikksorozatát, amelynek célja a proletariátus ügyének bemocskolása, a proletárforradalcm meghiúsítása. Geiszler István revizionista nézeteivel fertőzött ugyan, mégsem érte el célját: nem sikerült a munkások és parasztok sorait megzavarnia. Hiába papolt arról, hogy a békés társadalmi átalakulást kell követni, hiába tagadta a proletárdiktatúra fontosságát, a történelem kerekét mégsem hajthatta visszafelé. Somogybán, ahol hatinkáék februárban földet vesznek birtokba, földet osztanak, s érőben vannak a proletariátus erői, a Geiszler féle kispolgárok támadásai a munkásosztály vezető szerepe, a forradalmi átalakulás ellen azt bizonyították, hogy ha másként nem is tudnak, de eszmei zavarkeltéssel igyekeznek az eseményeknek elejét venni, igyekeznek a tömeget »■békés útra« terelni. Hogy céljuk nem sikerült, azt a további események bizonyítják. VAROS LESZ SIÓFOKBÓL (Tud ósí tónktól.) 1954-ben mintegy ötmillió forintos költséggel megépült Siófokon az új, modem, nyolctantermes gimnázium. 1957-ben1 államunk gondoskodása folytán több mint ötmillió forintos költséggel a gimnáziumnál is korszerűbb 16 tantermes ált. isk. létesült. A két impozáns épület mellé most egy harmadik épül. Kétmillió forint felhasználásával készül az új községi ta- nácsiház. Siófok várossá nyilvánítása elvileg már megtörtént. A hatalmas épületeik szemléltetően is bizonyítják, hogy Siófok a várossá fejlődés útján halad. Talán a közeljövőben felépül a negyedik jelentős létesítmény, a modem kul- tnirház is. Igen örvendetes, hogy a Balatoni Intéző Bizottság nyolcmillió forintos költséggel teljesen korszerűsíti Siófok világítását: még az idei fürdő évadban elkészül az új fénycsővilágítás. Siófok tehát nemcsak, mint a Balaton egyik gyöngyszeme, hanem mint fejlett fürdőváros is fogja az üdülőket, látogatókat vonzani. SZAMOK, ADATOK A TSZ-EKBŐL Az 1956. november 1-től 1957. Október 31-ig terjedő gazdasági év végén megyénk 93 tsz-ében, tavaly pedig 119 szövetkezetében készítettek zárszámadást. 1958. január 1-én 101 tsz-ünk volt. Az elmúlt évben 32 új szövetkezet alakult, 2 tsz-t felszámoltak, s a kisebb közös gazdaságok egyesülése során 8-cal csökkent a tsz-ek száma. így 1959. január 1-én 123 termelőszövetkezet működött megyénkben. Jelenleg 124 szövetkezeti gazdaságunk van, mert az elmúlt esztendő utolsó napjaiban alakult heténypusztai Búzakalász a napokban megkapta működési engedélyét. * * * * Az elmúlt gazdasági évben 2942 család 3968 tagja 954 ezer 458 munkaegységére kapott részesedést. Kenyérgabonából pl. egységenként 2,12 kg-ot, összesen 20 249 mázsát osztottak szét. * * * Prémiumot 17 szövetkezetben fizettek 86 ezer forint értékben, földjáradékra pedig 29 tsz, összesen 165 ezer forintot és 27 ezer forint értékű terményt fordított * * * A munkaegységenkénti részesedés pénzértéke megyei átlagban 37 forint 36 fillér. A legnagyobb jövedelemhez a barcsi járás szövetkezeti tagjai jutottak: átlagosan 53 forintot ért az egységenkénti javadalmuk. A megyei átlag alatt maradt a siófoki, a tahi, a marcali és a fonyódi járás. » » * A tsz-tagság közösből kapott jövedelmét kiegészíti a háztáji gazdaságukban tartott 1369 szarvasmarha, 8074 sertés és 471 juh hozama. * * * Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt gazdasági évben mintegy 8 ezek kát. holdnyi állami tartalékföldet vettek kezelésbe. A termelőszövetkezetek egy hold szántóra átlag 146 kiló műtrágyát használtak föl. * * * A tervezett 300 holddal szemben 1330 holdon végeztet- | tek talajjavítást a tsz-ek. 58 ! szövetkezet zöldtrágyával gon- 1 doskodott 579 kát. hold föld tápanyagának visszapótlásáról. Kertészeti növényeket 62 hold szövetkezeti föld termett. 14 tsz-nek 59 hold termőszőlője van. Egy év alatt 7 holdon szőlőt és 13 holdon gyümölcsfát telepítettek a szövetkezetek. * * * 4417 szarvasmarhát, ebből 1583 tehenet — tartanak a közösben szövetkezeteink. A marhaállomány az elmúlt évben megkétszereződött. Az állatsűrűség a nagyatádi járásban a legjobb: ott 23,5 számosállat jut 100 hold szántóra. * * * A tervezett 1810-zel szemben 2103 szarvasmarhát hizlaltak meg tavaly a tsz-ek. Túlteljesítették sertéshizlalási előirányzatukat is: 5462 sertést hizlaltak meg a tervezett 5090 helyett. * * * A kaposvári járás szövetkezetei a tervben megszabott 7 999 000 forinttal szemben 9 729 000 forint értékű árut adtak el az államnak. A barcsi járás tsz-ei mintegy másfél- millió forintot érő árut adtak terven felül a népgazdaságnak. A két járás eredményei segítették hozzá a megyét az áruértékesítési előirányzat 130,4 százalékos teljesítéséhez. * * * A szövetkezetek tehermentes vagyona 1957-ben 54,8, az elmúlt gazdasági év végén pedig 71 millió forintot ért. Az előző évben 372, most pedig 303 forint hitel jut minden hold területre. 1957-ben egy-egy szövetkezet átlagosan 272 kát. holdon gazdálkodott. A belépések, a tartalékföldek felvétele és néhány szövetkezet egyesülése révén az 1958—59-es gazdasági év kezdetéig 348 kát. holdra nőtt az egy szövetkezetre jutó közös földterület. Nőtt a szakemberek száma a szövetkezetekben. A 3004-es kormányhatározat után tsz- eink 22 mezőgazdászt kaptak, akiknek javadalmazásához hozzájárul az állam. Hat szakembert pedig saját költségükön alka'maznak a szövetkezetek. összesen 45 tsz kapott illetva választott tavaly képzett könyvelőt, mezőgazdászt vagy elnököt. Egy esztendő alatt mintegy 400 kg-mal nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Az 1957— 58-as gazdasági évben átlagosan 2369 kg tejet fejtek egy- egy tehéntől. A szövetkezetek gabonájának 70 százalékát kombájnok, aratógépek takarították be a múlt év nyarán. * * * Az idén a Földművelésügyi Minisztérium 1100 szarvas- marhát tud juttatni a somogyi szövetkezeteknek megfelelő térítés ellenében. 5 tsz-nek van szeszfőzdéje, 4-nek téglaégetője, a barcsi Vörös Csilláig pedig mészégetőt üzemeltet. Darálóval csaknem valamennyi, közös gazdaság rendelkezik. * * * Minden tsz-ben a teljesített munkaegységek száma alapján osztották el a részesedést. * * * A szövetkezeteknek a növénytermelésiből 20,2, az állattartásból pedig 22,3 millió forintos bevételük származott. Ne álljanak meg félúton Az utóbbi négy hónapba»! a nagyatádi járás egyetlen pártszervezete sem lépett akkorát előre, mint a mikei. A járási pártbizottság summázta így véleményét. Ez azonban nem jelenti, hogv Mikén már minden a legnagyobb rendben van. Korántsem. Az azonban elmondható, hogy teljes megújhodás kezdődött a községben. A mélypont — ahonnan elindultak Négy hónappal ezelőtt még a mikei pártszervezet volt a nagyatádi járás »legnehezebb- szervezete. Személyi ellentétek, pártszerűüen magatartás, elvtelen vita, fecsegés ásta alá az egységet. A pártszervezet emiatt nem válhatott döntő tényezővé a község gazdasági és politikai életében, ezért nem sikerült megfelelő tömegkap- csolatot kiépítenie. Ha a párt- szervezet szóba került valahol, az emberek kézlegyintéssel nyilvánították véleményüket: »marják egymást". Ilyen körülmények között a kislétszámú szervezet képtelen volt megnyerni a dolgozó parasztokat. Jó kapcsolatot a falu lakosságával azért sem sikerült teremteni, mert a párt- szervezet vezetői félreértették a párt vezető szerepét a to- megszervezetekfoen, s merev utasítgatásokkal cserélték fel a meggyőzés, a felvilágosítás módszerét. Előfordult, hogy a pártvezetőség írásban utasította a tömegszervezetek vezetőit: kötelesek jelenteni, ha gyűlést, rendezvényt szándékoznak tartani. A pedagógusokkal való kapcsolat is rossz volt: nemhogy segítették volna, inkább gátolták az iskola munkáját. A Kossuth Tsz fejlődését fékezték a községi pártszervezet vezetősége és a tsz párttitkára közötti nézeteltérések. Ha gyűléseken hangoztatták is a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét, valójában a községi pártszervezet egy lépést sem tett a Itermeiőszövetkeze» fejlesztéséért A pártszervezet nem folytatott meggondolt, differenciált politikát a német ajkú, és a Csehszlovákiából áttelepült lakosság között. Általánosságban ellenségnek kiáltották ki az elégedetlenkedőket A helyi tanács rossz munkája is nehezítette a párt politikájának megvalósulását. A tanács és a párt viszonyát Odor Károlyné volt tanácselnök rontotta meg. Az ellenség természetesen igyekezett kihasználni a párt- szervezet soraiban átmenetileg beállt zavart, s minden törekvése arra irányult, hogy az erőket megossza, a vezetőket egymásnak ugrassa. Ez sikerült is. A fejlődés első útjelzői Ahhoz, hogy Mikén helyreálljon a rend, külső segítségre volt szükség. A járási párt- bizottság és a tanács szigorú vizsgálata közvetlenül a választási agitáció megkezdése előtt változtatott a községben uralkodó állapotokon. E vizsgálat kedvezően hatott a község életére. A javuláshoz nagymértékben hozzájárult, hogy a tanács élére megfelelő, tekintéllyel bíró ember került. | Már a választás előkészítése megmutatta, hogy változás S történt Mikében. A kommunisták 40—50 pártonkívüli dolgozó parasztot mozgósítottak. Néha harminc-negyvenen szorgoskodtak a jelölőgyűlések előkészítésén. Az eredmény: a tíz gyűlésen háromszázan jelentek meg. Az előző időkhöz képest a választások idején óriási fejlődés következett be a párt tömegkapcsolatának megerősödésében. Mi sem bizonyítja ezt jobban: sokan kértek pártmunkát. S Mike a legjobban dolgozó községek közt végzett a választási időszakban. Az erjedés azóta tart. Fokozatosan háttérbe kerül a »régi összecsapások emléke«, és új, friss levegő tör be mindenhova. A vezetők túltették magukat a korábbi nézeteltéréseiken, így lehetőség nyílott a gyorsabb előrehaladásra. A község népe ma már egyre erősödő bizalommal figyeli a kommunisták munkáját, s mindenki kész segíteni őket. Az emberek véleménye gyökeresen megváltozott a tanács és a pártszervezet munkájáról. A párttagok a gyűléseken, megbeszéléseken most már nyíltan megmondják véleményüket, a tagság közösen dönt egy-egy kérdésben. A párt- szervezet nem utasítható stílusban érintkezik a pedagógusokkal. Ennek köszönhető, hogy teljesen megváltozott a nevelők hangulata, s az iskolában kialakuló jó szellem a község életében i.s érezteti hatását. A tömegszervezetek sókkal önállóbban dolgoznak, mint régebben. A termelőszövetkezet és a községi pártszervezet közti távolság is csökkent. Fékek, akadályok, bukta ók Vannak eredmények, de egy csapásra nem lehet másfél év hibáit kijavítani. Maradt még belőlük. Egyik-másik vezető között még mindig előfordulnak apróbb súrlódások. Schilling elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke sök- szor felül a rosszindulatú híreszteléseiknek, nem vesz magának annyi fáradságot, hogy P i t z elvtárssal, a községi pártszervezet titkárával szemtől szemben tisztázza a hallottakat. Ez a káros tartózkodás gátja a községi és szövetkezeti pártszervezet közti nézeteltérések végleges felszámolásának. Ez az oka annak is, hogy a falu 'kommunistái nem segítik erejükhöz mérten a Kossuth Tsz-t. Ideje lenne, ha a községi pártszervezet minden tagja sajátjának erezné a termelőszövetkezetet, s azon fáradozna, hogy minél jobb eredményt érjen el. De ehhez előbb helyre kell állítani a kölcsönös bizalmat a község és a tsz kommunistái között. A mikéi pártszervezet gyengeségének fő oka: a tagok nem kié1 égi tő elméleti képzettsége. Nagyon fontos ezért a i politikai oktatás színvonalának emelése. A pártszervezét tagjai az Időszerű kérdések tanfolyamán vesznek részt. A tanfolyam vezetője, Stadler József elv társ még nem tudja a kellő színvonalat biztosítani, nem lévén ehhez elegendő módszerbeli tapasztalata. Ezért Czakler István elvtárs, a tanács pénzügyi csoportjának vezetője — aki már 'több .politikai iskolát vezetett — sokkal nagyabb segítséget nyújthatna. Egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy sók függ attól, milyen eredménnyel zárul az oktatási év. A számottevő javulás ellenére sincs még minden rendben a tömegszervezetek háza- táján. Sokszor dönt a pártszervezet kizárólag a saját véleménye alapján a tömegszervezetek ügyé'ben. Pedig sóikkal gyorsabban megszüntethetnék a kísértő régi hibákat, ha a pártszervezet nem így akarna a tömegszerveze- tek munkáján javítani, hanem hagyná, hogy irányításával maga a tömegszervezet hozza meg és hajtsa végre a határozatokat. Feltétlenül szükséges a tömegkapcsolat megtartásához, hogy a párt- szervezet meghallgassa a tömegszervezetek vezetőinek véleményét. A tömegszervezetek irányításába be kell vonni azokat a dolgozó parasztokat, akik a választások idején jó munkát végeztek. Az agitáció megrekedt a községben. Ennek oka: a pártszervezet nem találja meg a kellő formákat ahhoz, hogyan lehetne például a dohánysimítást (ahova nyolcan-tízen ösz- szejönnek) felhasználni egyes kérdéseik megbeszélésére. Egységben az erő A községben új tsz van alakulóban. Eddig négyen írták alá a belépési nyilatkozatot. A pártszervezet támogatja ezt a kezdeményezést. Ez helyes, azonban vigyázni kell arra, nehogy közben a meglevő termelőszövetkezet fejlesztéséről megfeledkezzenek a község kommunistái. A télen ismeretterjesztő előadásokat rendez a pártszervezet, a tömegkapcsolat elmélyítése céljából havonta kisgyűlése- •ket tartanak. Mikén tehát nagy változás állott be a párt-, a tömegszervezetek és a tanács munkájában. De az eredmények csak a régi állapotokhoz mérten nagyok. Nem szabad megállni félúton, bátran kell tovább haladni a fejlődés megkezdett útján. Ha ezen a szinten marad a községi pártszervezet, Mike újra a gyenge községek között szerepei. A párt és a tanács egészséges fejlődésének megvan a szilárd alapja, de sokkal határozottabban kell a még meglevő problémákat rendezni. Csak úgy haladhatnak töretlenül tovább a megkezdett úton a mikei kommunisták, ha úgy vigyáznak a párt egységére, mint szemük fényére. Lajos Géza A PÁRTOKTATÁS PKRRÉÉRT A moszkvai Pravda-óvoda ajándéka Simon Jenő kaposfüredi v. b.-titkár és Horváth József kő- é műves a tanácsház befejező építkezésének költségvetését t tárgyalják. é Nagy öröm érte a Kossuth Lajos utcai óvoda kicsinyeit: csomagot hozott nekik a posta. A moszkvai Pravda-óvoda nevelői és apróságai küldték el munkáikat, ajándékukat magyar barátaiknak, pajtásaiknak. Az ismeretség már nem újkeletű. Az elmúlt tavasszal a Kossuth Lajos utcai óvoda küldött ajándékcsomagot a moszkvai gyerekeknek. Azóta sűrűn váltakoztak a levelek. Beszámoltak egymásnak óvodai életükről, munkájukról, foglalkozásaikról, s apró-cseprő gyermekélményeikről. A levelekből megismerték egymást, és barátságot kötöttek. Most kicsit késve, karácsony után érkezett meg a Pravda- óvoda ajándéka. Izgalommal bontották fel a csomagot: soksok kedves apróságot tartalmazott. Hosszú, hengeralakú, gömbölyű dobozban, vatta közé csomagolva egy összerakható, pompásan feldíszített kis fenyőfa volt, képeskönyvek, meséskönyvek, a gyerekek bájos rajzai, munkái, fényképek az óvoda életéből, az óvó néniknek szakkönyvek. A csomagban benne volt az a baráti szeretet is, melyet a távoli Pravda óvoda érez a kaposvári kicsik iránt. Már január közepén járunk, három hónap eltelt az oktatási évből. Milyenek az eredmények? Leszögezhetjük, hogy a legtöbb tanfolyam sikeresen megoldja a párttagok és pártonkívüliek politikai oktatását. Azopban még sok községben nem veszik elég komolyan a világnézeti nevelést (Mike), pedig enélkül a vártszervezet nem harcolhat eredményesen az ellenséges ideológia ellen. Ha a tagok nincsenek felvértezve a marxizmus—leninizmus tanaival, képtelenek visszaverni a felfelbukkanó revizionista nézeteket. Akadnak olyo.n községek (Sávoly), ahol a pártonkívüliek inkább eljárnak az oktatásra, mint a párttagok. Sok távolmaradó azzal summázza véleményét: »Tanultam én már ezt, a könyökömön jön ki az egész«. A párt- vezetőségnek meg kell győznie nézetük helytelenségéről ezeket az elvtársakat, meg kell magyaráznia, milyen fontos a pártszervezet munkájában az oktatás. Ne restelljen egy párttitkár se — ha kell, többször —, beszélni a tanfolyamról elmar adózókkal. S ne csak a tagok megjelenésével, hanem az oktatás, a vita színvonalával is törődjön minden párttitkár, minden vezetőségi tag. A járási pártbizottság munkatársai pedig sokkal többször menjenek el a községekbe az Időszerű kérdések, a Marxizmus—Leninizmus tanfolyamra, s a helyszínen segítsék tanácsaikkal az oktatásban részi vevőket. Nem szabad engednie egyetlen pártszervezetnek sem, bogi különböző kifogásokkal élve, felkészületlenül jelenjenek meg a tagok a szemináriumon. Valamennyi kommunista tartsa kötelességének, hogy tőle telhetőén mindent megtegyen a pártoktatás sikeréért!
