Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

4!í L ?ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ^POS'I^ Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 10. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1959. január 13. Mai számunk tartalmából A pár! szavátjríszik a falura Látogatás az Onkológiai Gondozóban Akarat nélkül aligha megy... Értekezletet tartottak a népiront járási titkárai Tegnap délelőtt tartották meg a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának helyiségé­ben a járási titkárok ez évi első megbeszélését. Először Szántó József megyei titkár számolt be a népfront- bizottsági tanfolyamok mene­téről, az első tapasztalatokról, valamint beszélt a tanácstagok tanfolyamáról is. A napirend második pontjaként Csaba János mezőgazdasági előadó az MSZMP agrártézisei alap­ján a mezőigazdaság szocialis­ta átszervezéséről tartott elő­adást. Az értekezlet résztve­vői minőikét beszámolóhoz hozzászóltak. További erőfeszítések szükségesek a termeltetési szerződések kötéséhez (Tudósítónktól.) Az elmúlt év második felé­ben megyénk földművesszövet­kezetei sokkal nagyobb szer­vezettséggel láttak hozzá a növénytermelési szerződések kötéséhez, mint azt megelő­zően. Segítették ezt a munkát az 1957-ben szerzett tapaszta­latok, s azonkívül az, hogy úgyszólván majdnem minden fmsz-ben mezőgazdász irányí­totta a szerződtetést. A legfőbb feladat az ország ellátása érdekében fontos cu­kor alapanyagának, a cukorré­pának a termeltetése. Az ag- ronómusok és termelési felelő­sök erőfeszítéseinek következ­tében Somogy megye a tervet 96,1 százalékra teljesítette de­cember 31-ig. Csak néhány százalék szükséges tehát ah­hoz, hogy ezt a feladatot hiánytalanul végrehajtsák a mezőgazdasági üzemágak dol­gozói. Jó munkát végzett a csurgói, fonyódi, marcali, nagyatádi és a tabi járás. A siófoki járás vi­szont csak 87,2 százalékra tel­jesítette répaszerződtetési ter­vét. A földművesszövetkezetek 120,2 százalékkal. A MÉK szerződéses zöldség-tervét 91,6 százalékra teljesítették a szö­vetkezetek. Ha az fmsz-i mozgalom minden illetékes dolgozója és vezetője összefog e fontos fel­adat teljesítéséért, akkor a különböző növényféleségeknél mutatkozó lemaradást pótolni lehet. Ennek eléréséhez semmi másra, mint akaratra van szükség. 430 millió forintot költenek az idén olajkutatásra Olajbányászatunk fennállása óta ebben az évben hajtja vég­re a legnagyobb feltárási és kutatási feladatokat. Egy év alatt 281 ezer méter mélyfú­rást végeznek el, 23 000 mé­terrel többet a tavalyinál, ösz- szesen 430 millió forintot köl­tenek olajkutatásra, szemben a tavalyi 380 millióval. Az olajkutak száma mintegy 150- nel gyarapszik, idei várható olajtermelésünk pedig megha­ladja az egymillió tonnát. A fokozódó feladatok megoldásá­ra a Szovjetunió hosszúlejára­tú hitel formájában 14 millió rubel értékű nagy teljesítmé­nyű fúróberendezést és szállí­tóeszközöket bocsát olajipa­runk rendelkezésére. Napi rendre került a kőolajfeldolgo­zó ipar fejlesztési programjá­nak kidolgozása is. Az a cél, hogy olajfinomítóink 1975-ben a jelenleginél ötmillió tonná­val több nyersolajat tudjanak feldolgozni. Hamarosan üzembe helyezik a kaposvári gabonasilót Kaposvárott a régi gabona­tároló mellett egy 300 vago- nos új. korszerűen felszerelt gabonasiló építését kezdték meg két évvel ezelőtt. A vá­ros legmagasabb épülete, amely több mint 3 és félmil­lió forintos költséggel készült, Üzemképes állapotban várja már az átadást. Az ünnepélyes üzembehelyezésre ten kerül sor. átadásra és a jövő hé­közül a legjobb eredményt a i meg. Uj gyártmány a futósző- karádi érte el 110, és a gamási , nyeg, amelyből negyvenezer ímsz 118 százalékos teljesítésé­vel. Számtalan szövetkezet van még, ahol komolyan vették ezt a munkát, és az előirányzat­nál nagyobb területre kötöttek cukorrépatermelési szerződést. A MÉSZÖV vezetői arra szá­mítanak, hogy a hátralévő két hónap alatt, február 28-ig, a szerződéskötések határidejéig, Somogy megye földművesszö­vetkezetei becsülettel elvégzik a rájuk váró feladatokat Az őszi magféleségek terv­feladatát 73,6 százalékra tel­jesítették az fmsz-ek. A mar­cali járás 107, a tabi járás 101 százalékig jutott el. A csurgói járás 47,2, a siófoki járás pe­dig 54,3 százaléknál tart. E két járás jelentősen vissza­húzza a megyét a tervek tel­jesítésében. A rostlen tervet 119,5 száza­lékra teljesítették a megye fmsz-ei. Rostkenderből még jobb az eredmény: 146 száza­lékos. Itt tehát nincs különö­sebb baj. Konzervipari növé­nyekből 97,6 százalék a tel­jesítés mértéke, gyógynövény­ből pedig 85,7 százalék. A tavaszi magféleségek terv­feladatát 82,5 százalékra telje­sítették az fmsz-ek. Ebben a munkában a legjobb ered­ményt a tabi járás érte el, Tarkán szőtt „parasztgarnitúra" ás (utószőnyeg a Budakalászi Textilgyár újdonságai között jacquard-szövéssel. Ugyancsak tarkán szövik az eddig csak filmnyomással mintázott ágy- és asztalterítőket. A falusi la­kásokban népszerű »paraszt­garnitúrák« szövési mintái most készülnek a gyár terve­ző-részlegében. A Budakalászi Textilgyár­ban több újfajta cikk gyártá­sát, illetve tervezését kezdték négyzetmétert készítenek az idén, itt gyártanak első ízben széles — mintegy három mé­teres — futószőnyeget is Ötezer csokor hóvirág A tél legkedvesebb virága, a hóvirág pár nappal ezelőtt kezdte bontogatni szirmait a somogyi erdők lankáin. A Szentbalázs és Sántos környé­kén levő erdők aljában töme­gesen nyílik már a hóvirág. Az Erdei Melléktermékgyűjtő Vállalat meg is kezdte a sze­dést: a környékbeli lakosság­ból összeállt brigádok szedik csokorba. Eddig ötezer csokor hóvirágot küldtek Budapestre. A havazás sem akadályozza a gyűjtést, és így mindennap újabb csokrokat küldenek Bu­dapestre. Két hasznos rendelet a balatoni rendetlenségek megakadályozására A megyei tanács a napok­ban két intézkedést is hozott, melyek főként a Balaton-par- ti építkezések rendezésére irá­nyulnak. Az első rendelkezés megtiltja, hogy a 7-es főköz­lekedési útvonal mentén fek­vő községek környékén ho­mokbányát nyissanak. A főleg legelő és mezőgazdasági mű­velés alatt álló területeken volt sok homokikiteanmelő hely, melyek beépítése a közeljövő­ben sorra kerül. A sok ho­mok- és földtúrás helyét, be kell temetni, s az intézkedés szerint ezentúl csak a kiemel­luridon termelünk hibridkukoricát Megyénkben mintegy száz­ezer kataszteri hóidon termel­nék kukoricát a közős gazda­ságok és egyénileg dolgozó pa­rasztok. Az országos kuikori- catermesztésd tanácskozás ha­tására nálunk is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a hibridvetőmagok iránt. Ennek az igénynek kielégítésére öt­ven vagon hibridkukorica-ve­tőmagot kap a megye. Ez a mennyiség ötvenezer kataszte­ri holdra elegendő. Termelő- szövetkezeteink csaknem tel­jes egészében hibridvetómag- gal vetik el erre a célra kije­lölt területeiket. Az ötvenezer kataszteri hold hibridkukoricával elvetett te­rületről — 25 százalékos ter- més többletet számolva — 25 ezer mázsával több kukoricát takaríthatnak le az idén a ter­melők. Ha ezt sertéshizlalás­ra használják fél, akkor csu­pán a terméstöbblet'ből ötezer mázsa hússal 1500 mázsa zsír­ral lehetne többet előállítani. kedő dombokon szabad kiter­melést folytatni, azonban csak a környezet szintjéig. A másik rendelet, a parcel­lázást szabályozza. Az eilső fo­kú (járási) építési hatóságok olyan mezőgazdasági művelés alatt álló területekre is adtaik ki családi lakóház és pihenő­ház építési engedélyt, ahol a terület nem rendelkezett házihelyrendezési tervvel. Eze­ket az engedélyeket még elő­készítő munka nélkül is átad­ták. Akárcsak a homokbá­nyák, a sok összevissza épült üdülő, különböző szintben fel­épített ház is rontja a Bala- ton-psrt arculatát. A rende­zetlenség megszüntetésére hozta a megyei tanács rende­letét, mely szerint ilyen enge­délyeket kiadni nem lehet, a házhelyrendezési tervet be kell tartani. E tervnek tartal­maznia kell még a házbeépí­tés tervét is. Mindkét intézkedés lényege, hogy megőrizze a tájkép egy­ségét, és megakadályozza an­nak megbontását, tehát hoz­zásegít a somogyi oldal szebb kiépítéséhez. A szükségessé­get felesleges külön hangsú­lyozni; reméljük, hogy a me­gyei tanács oly szigorúan be­tartatja majd, amint a megje­lenő rendeietben meg is ígéri. Megkapta működési engedélyét a hetényi uj tsz A múlt év utolsó napjaiban termelőszövetkezet alakult He- tényben. 13 család 24 tagja el­határozta, hogy megkezdi a közös gazdálkodást 178 kát. holdon. Azóta nőtt a szövetke­zet: jelenleg 16 családot, 31 ta­got számlál. Területüket az újonnan behozottal és a fel­vett állami tartalékfölddel 307 kát. holdra növelték. A működési engedély iránti kérelem elbírálására a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tegnap tartott ülésén került sor. A vb. meg­adta a működési engedélyt a hetényi Búzakalásznak, amely tehát az 1959-es esztendő első somogyi termelőszövetkezeté­nek számit. A látrányi tanácsházán Császár Bíró László és Papp Gizella ^ esküdnek hűséget egymásnak. A Németországgal kötendő békeszerződés szovjet t rrezete (Kivonat) Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány január 10-én az amerikai, az angol és a francia nagykövet útján át­nyújtotta az említett álla­mok kormányainak a Német­országgal kötendő békeszerző­dés tervezetét. A szovjet kor­mány eljuttatta e szerződéster­vezetet a Németország ellen vívott háborúban fegyveres eröikkel részt vett többi ál­amnak, valamint az NDK és az NSZK kormányának is. A tervezet szerint a béke­szerződést egyfelől a Szovjet­unió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Francia- ország és Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel részt vett többi ál­lam (a tervezet, ezeket az ál­lamokat »»szövetséges és tár­sult hatalmaknak« nevezi), másfelől a jelenleg Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság által képviselt Németország (vagy ha a békeszerződés alá­írásakor már megalakult a né­met konföderáció, akkor a né­met konföderáció, valamint a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság) között kötik meg. A szerződéstervezet 48 cik­kelyt tartalmaz. Az I. rész a »politikai és te­rületi rendelkezéseket«, a II. »az egységes Németország helyreállítására vonatkozó ren­delkezéseket«, a III. a »kato­nai rendelkezéseket«, »gazdasági rendelkezéseket« tartalmazza, az V. rész pedig a »zárórendelkezésekről« szól. Az 1. cikkely szerint a szövetséges és társult ha­talmak, valamint Német­ország megállapítják a há­borús állapot megszűnését és a békés kapcsolatok létrejöttét. »Németországnak valamely formában való egyesítéséig a Németország kifejezésen a je­len szerződésiben ma fennálló két német államot: a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot és Német Szövetségi Köztársaságot kell érteni, s Németországnak e szerződés­ben megállapított valamennyi joga és kötelezettsége egy­aránt vonatkozik a Német De­mokratikus Köztársaságra, va­lamint a Német Szövetségi Köztársaságra« — hangoztatja a második cikkely. A 4. cikkely szerint a szö­vetséges és társult hatal­mak Németországgal való kapcsolataikat Németor­szág szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásával, a német belügyekbe való be nem avatkozásnak, a meg nem támadásnak, au egyenlőségnek és a köl­csönös előny elveinek, va­lamint a jelein szerződés­ben foglalt rendelkezések­nek alapján építik fel. Németországot ugyanezek az elvek fogják vezérelni minden más országgal való kapcsola­taiban«. A tervezet 5. cikkelye sze­rint Németország »nem léphet semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a jelen szerződésben részt vevő bármely hatalom el­len irányul, s nem ve­het részt olyan katonai szövetségben, amelynek résztvevői között nem szerepel a hitlerellenes koalíció mind a négy szö­vetséges hatalma: a Szov­jetunió, az Egyesült Ál­lamok, az Egyesült Ki­rályság és Franciaország«. Mihelyt a Németországgal kötött szerződés hatályba lép, Németország — az NDK és az NSZK — mentesül mindazok­tól a kötelezettségektől, ame­lyek a varsói szerződés szer­vezetében, illetve az Észak- atlanti Szövetségben és a nyugat-európai szövetségben való tagsággal kapcsolatosak. A 8. cikkely szerint Német­ország határai azonosak az 1959 január elsején fennállt határokkal. Németország ha­tárait a szerződéshez mellékelt llo_ térkép tünteti fel. Németor- jY szágnak egy államban való egyesítéséig a Német Demak- mtikus Köztársasági és a Német Szövetségi Köztársaság területét, elválasztó határvona­lát az 1959. január 1-i állapot szerint a szerződéshez mellé­kelt térkép tünteti fel. A 9. cikkely kimondja: »Az 1945. évi potsdami egyezmény­nek megfelelően: a) Németország lemond mindazokról a jogokról, jogi igényekről és jog­alapokról, amelyek a Balti­tengertől kissé nyugatra fekvő Swinemuende vá­rosáig, onnét az Odera folyó mentén a »nyugati« Neisse torkolatáig, majd a »-nyugati« Neisse men­tén a csehszlovák határig húzódó vonaltól keletre fekvő volt német terü­letekre vonatkoznak, bele­értve a volt Kelet-Porosz- ország területét, továbbá a volt Danzig területét is, amelyek a Németország által elismert Lengyel Népköztársaság szuvereni­tása alá kerültek. b) Németország lemond az általa elismert Szovjet­unió szuverenitása alá ke­rült volt Königsberg vá­ros és környékére vonat­kozó minden jogáról, jog­alapról és igényről«, A 10. és 11. cikkely szerint Németország érvénytelen­nek ismeri el a müncheni egyezményt, és kijelenti, hogy a volt úgynevezett Szudéta-vidéket minden­korra a Csehszlovák Köz­társaság területe sérthetet­len részeként ismeri el. Németország felismeri, hogy Elzasz-Lofharingia a Francia Köztársaság része, a Saar-vidék pedig Né­metország területéhez tar­tozik. A 13. cikkely szerint »Né­metország elismeri a független és • demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló 1955. május 15-én kelt államszerző­dés teljes hatályát és az An­schluss megtiltását, amely a szerződésibeTV foglaltatik.« A 17. cikkely szerint »Né­metország kötelezi magát, hogy megtiltja és bünteten­dő cselekménynek minősí­ti a Nemzeti Szocialista Párt, valamint a hozzátar­tozott vagy ellenőrzése alatt álló szervezetek új­jáalakítását, létét és te­vékenységét Németország területén, beleértve a po­litikai, a katonai és a rész­ben katonai szervezeteket, továbbá egyéb hasonló pártokat és szervezeteket, különösen azon revansista pártokat és szervezeteket, amelyek Németország ha­tárainak felülvizsgálását követelik, vagy területi igényeket jelentenek be más államokkal szemben.« A' 18. cikkely szerint Né­metország »kötelezi magát, hogy feloszlatja és büntetendő cselekménynek minősíti bár­milyen emigráns és egyéb szervezet létesítését és műkö­dését, amely ellenséges tevé­kenységet fejt ki bármely szö­vetséges és társult hatalom ellen«. A 20. cikkelyben Németor­szág kötelezi magát, hogy »semmiféle formában nem tűr meg olyan propagan­dát, amelynek célja vagy amely elősegítheti, hogy a békét veszélyeztesse, azt megbontsa, avagy agresz- sziós cselekményt robbant­son ki, beleértve a hábo­rús propagandát, vala­mint mindenfajta revansis­ta megnyilatkozást Né­metország határainak fe­lülvizsgálás! követelései­vel, más országok elleni területi igényekkel«. A tervezet 22. cikkelyében ez áll: »A szövetséges és tár­sult hatalmak elismerik a né­met népnek azt a jogát, hogy helyreállítsa Németország egy­ségét, és kifejezik azt a kész­(Folytatás a 2. oldalon4

Next

/
Oldalképek
Tartalom