Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

Vasárnap, 1959. január 11. 2 SOMOGYI NÉPLAP MEGTORPANUNK ? Somogy iparfejlesztésében büszkeségre feljogosító ered­ményeket értünk el rövid idő alatt. Bowdent, hajlékony ten­gelyt gyárt a Transzvill ká­belgyára a volt Gépjavító he­lyén, támszigetelőt, szakaszo­ló kapcsolót a Vaskombinát. Mindezt azért sikerült' gyor­san megvalósítani, mert an­nak idején egy célért dolgo­zott a tanács, a KGM és a Könnyűipari Minisztérium. Ez az eredmény azonban csak egy része azoknak az ipar fejlesztési célkitűzések­nek, amelyeket a megyei pártbizottság megjelölt. A többit is meg kell valósítani. De hogyan, ha már most a me itnrpanás szele fújdogál, he akadnak, akik még most sem értették meg, milyen fontos ügyről van szó. Itt van például a csillárgyár esete. Nem azért nem lesz Kapos­várott ilyen üzem, mert Bu­dapesten nem adnák oda ezt a fontos, sok női munkaerőt foglalkoztató részleget, ha­nem azért, mert Kaposvárott okoskodnak, tétováznak, te- hetetlenkednek egyesek. Csu­pán hely kellene! A Finom- mechanikai Vállalat felké­szült a csillárüzem beindítá­sára. Hosszas keresgélés után hónapokkal ezelőtt az üzem számára egy malomépületet talált a tanács. Mindössze egy raktárt kellett volna benne felbetonozni és elvégezni a legszükségesebb javításokat. Megbízták ezzel a Tatarozó Vállalatot. Ő azonban nem igyekszik a munkával. És míg a megyében azon töpren­genek, vajon adjanak-e pénzt arra, hogy elkészítsék a ma­lom kijavításának költségve­tését, addig más megyék cse­lekszenek. Ennek a tétovázás­nak köszönhetjük, hogy leg­feljebb már csak a csőcsil­lárt kaphatjuk meg, mert a többi profilt időközben el­vitte Karcag. Úgy látszik, az előző évek hasonló kudarcai nem szolgállak kellő tanulsá­gul. Újabban a Vaskombinát kö­rül alakult ki huzavona. Bár a Transzvill az idén megin­dítja itt a termelést, de jogi­lag még ma sincs átadva a vállalat, noha az átadás ide­jét december 31-re tűzték ki. Azóta akörül folyik a jogá­szok párharca: vajon mérleg­beolvasztással vagy felszámo­lással történjék-e az átadás. A Transzvill az utóbbi mel­lett kardoskodik. Ekkor ugyanis egy más megyei vál­lalatot jelölnének ki jogutód­nak, amely értékesítené a V askombinátbah elfekvő készleteket, és behajtaná en­nek kinnlevőségeit. A megyei tanács és a Könnyűipari Mi­nisztérium viszont a teljes Száz, illetve ötven forintnál kisebb összegű nyereségrészesedés nem fizethető ki az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban a nye­reségrészesedés elosztásakor néhány vállalatnál nem kö­vették azt az elvet, hogy a szakmunkások és a vállalat­nál hosszabb ideje dolgozó munkavállalók megbecsülését a nyereségrészesedés nagysága is tükrözze. Ezért az újonnan lefektetett elvek előírják, hogy a jobban és ugyanannál a vállalatnál hosszabb ideje dol­gozó szakmunkás munkáját mérlegbeolvasztást ajánlja iüy módon is méltányolják. mondva, vegye át a Transz- Azoknál a vállalatoknál, ahol vili az elfekvő készleteket a vállalat kinnlevőségeivel együtt, még ha hátrányos is neki; hiszen 900 ezer forin­tot kapott a tanácstól a Transzvill az öntöde megépí­tésére, 40 ezer forintot pedig külön felajánlottak neki az elfekvő készletekkel járó eredményromlás kiegyenlíté- f sére. A tanács szerint a f Transzvill-nak is részt kelle­ne vállalnia a nehézségekből. Amíg a vita parázslik és hú­zódik, két számlával dolgozik a Vaskorhbinát, már az indu­lásnál kitéve nehéz pénzügyi nyereségrészesedést fizetnek, az állandó dolgozóknak száz forintnál, az idénydolgozóknak ötven forintnál kisebb összegű nyereségrészesedés nem ad­ható. Ha a vállalat a jóvá­A MUNKÁSOSZTÁLY ÉRDEKÉBEN A múlt év végén jelent meg az MSZMP Központi Bizott­ságának határozata a munkás- osztállyal kapcsolatos egyes feladatokról. A határozat meg­hagyott nyereségrészesedés | valósításában nagy szerep vár alacsony volta miatt az elő-, ' ' ’ "jÉgí­a szakszervezetekre. Körlés írt összeget fizetni nem tudja, I Gábor elvtárshoz, a Szakszer a nyereségrészesedés összege , vezetek Somogy megyei az igazgatói alapba helye­zendő, és abból csak a ki­emelkedő munkát végzőknek lehet jutalmat adni. Negyedmilliónál több nyereség- részesedés az Észak-Somogyi Qllamt Erdőgazdaságban csának elnökéhez fordultunk azzal a kéréssel, hogy tájékoz­tassa a Somogyi Néplap olva­sóit: hogyan kívánnak a mun­kásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetén javíta­ni. dalombiztosítási felelősök Öt előadást hallanak Kaposvárott és vidéken. Az SZMT úgy se­gíti elő a szakszervezetek munkáját, hogy egy bizonyos területre hosszabb időre kikül­di munkatársait, s ők a hely­színen orvosolják a bajokat. — Foglalkoznak-e a kerese­tek között helyenként fenn­álló aránytalanságok csök­kentésével? Az erdőgazdaságokban, így is Zamárdiban székelő észak- ■ somogyiaknál is most van a munka dandárja. Mintegy 2600 dolgozó végzi a fakiter­melést az észak-somogyi lan­kák erdeiben. Az ismert okck- ból bekövetkezett változások zavaroknak, a termelés rom- »már rég elcsendesültek. A ™ lásának. imárdi erdőgazdaság dolgozói Ugyan mire és kinek jó ez Jjól tudják, hogy az élet nem a hercehurca? Lehet, hogy a .áll meg, s tudják azt is, hogy vitatkozó jogászoknak, de a \a volt igazgató és bűntársai- népgazáaságnak aligha. Jó inak kártevése arra kötelezi lenne megérteni végre, hogy »őket, hogy még hatványozot- a párt vidéki iparfejlesztési itabban vegyék ki részüket a politikája nem hangulatok J becsületes termelőmunkából. nem függvénye, hanem nagy, kö­, , .. .. , „ \ Meg is növekedtek az idei zös ügy, amelyet közösen kell éerdőgazdasági feladatok. Egy- megvalósítam. Minden fölös- *részt a tavalyinál nagyobb leges okoskodás es huzavo- »mennyiségű fát, csaknem száz­ezer köbmétert kell kitermel­ni az Észak-Somogyi na rombol, súlyos döfés a párt programján. A Va$kom­binátéhoz hasonló viták kiéle­zése veszélyesen rossz szelle­Erdő­J gazdaságban. S nehezebb kö- ... , , . \ rülménvek között is folyik a mfi a^g.aL, lnJfn^al1^ ítermelés. Nem technikailag van hátrányosabb helyzetben gazdaság, mint a múltban. , Sőt! Növelték a gépi fűré- Jszek számát.' Jelenleg 16 dol- i gozik. Ezenkívül egyre több ■ svédfogasfűrészt használnak. »ten . nefm jvar 19 /0~ Ja í mm- fő-» védi saját érdekeit. De szabad ezt a sovinizmusig kozni hazánkban, hisz den gyárnak egyetlen tulaj­donosa van: a nép. A meg­torpanásokon túl kell jutni. A kevésbé lényeges kérdések megvitatását hagyjuk a hol­nap számára. A ma legfon­tosabb feladata, hogy előbb­re lépjünk, de minél gyor­sabban! Szegedi Nándor — Mit tesznek azért, hogy a szakszervezet és az üzemi tanácsok munkája lényege­sen megjavuljon? — Kezdjük azzal: célul tűz­tük magunk elé, hogy az üze­mi demokráciát tovább széle­sítjük, és érvényt szerzünk az 1068. sz. kormányrendeletnek. Erre azért van szükség, mert egyik-másik gazdasági, párt­ós szakszervezeti vezető nem érti meg teljesen a jelentősé­gét, nem veszi észre, hogy a rendelkezés nemcsak a mun­kaverseny elterjesztését stb. írja elő, hanem a dolgozók be­vonását az üzem problémái­nak megoldásába is. Ha nem érvényesítjük a pártszerveze­tekkel karöltve ezt a rendele­tet, továbbra is érdektelenek lesznek a termelési értekezle­tek, s immel-ámmal valósítják meg a dolgozók javaslatait Ennek pedig az a vége, hogy a dolgozók nem érzik magu­kat a gyár gazdájának, helyi­leg nem érvényesül megfele­lően a munkásosztály érdeke Nagy szerepet szánunk a mű­szaki bizottságoknak és taná­csoknak, hisz a korszerűsítés vá'lalatfeílesztésre és ésszerűsítés segítségével lé­köbméterekben rakva kihozni a 100 000 köbmétert. Itt van tehát a múlt évinél nehezebb helyzet magyarázata. A megnövekedett feladat azonban nem rettenti meg sem Boér Ferencet, az új igazgatót, sem pedig Zelenik Istvánt, a fiatal főmérnököt. Jó fél éve ismerkednek mind­ketten a somogyi föld ara­nyat érő erdeivel. Megismer­ték, megszerették mindketten az erdészet somogyi feladatait. Nehéz körülmények között vették át annak idején a gaz­daság irányítását, de hogy mindketten mesterei a szak­mának. azt bizonyítja a meg­rázkódtatások etilénére is si­keresen zárt év a gazdaságban. A jó munka elismerését pénztárcáiukon is érezhetik majd a Zamárdi Erdőgazdaság dolgozói. A számítások szerint ugyanis 266 000 forint nyere­ségrészesedés jut. Ebből 66 000 Gyorsvonatot kap Kaposvár Tudomásunkra jutott, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. Vasúti Főosz­tálya teljesíti az utazóközön- ■ ség kívánságát. A Kaposvár— Budapest közötti utazás meg­javítására az 1959. évi nyári menetrendben gyorsvonati csatlakozást létesít az eddigi személyvonat helyett Kapos­vár és Dombóvár között így gyorsvonati közlekedésnél 43— 56' perccel csökken a Kapos­vár—Budapest közötti menet­idő. A déli gyorsmotor vona­toknál 31 perccel lesz rövi vonaton továbbra is köz­vetlen budapesti kocsik áll­nak az utazóközönség rendel­kezésére. Jól halad a munka. Bár a múlt év karácsonya és új év között volt kisebb kiesés, mégis a fakitermelési terv 25 százalékán túl vannak már a favágók. Mi hát a nehéz­ség? Az, hogy a most kivágás­ra kerülő famennviség 66 szá­zaléka előhasználati fából kerül ki. Nem kétséges, sokkal munkaigényesebb gyéríteni, ritkítani az erdőt, s így ki­termelniük a nagy mennyisé­gű fát, mint amikor 60—80 esztendős erdőkben az úgyne­vezett véghasználati fákból kell rönkök formájában vagy forintot használnak fel, 200 000 forint pedig a dolgozók zsebébe ván­dorol. Mindenki, aki becsü­letes munkát végzett, része­sül a gazdag nyereségrészese­désből. De nemcsak ennyi jutott a múlt év eredményei alapján, hanem 225 000 fo­rint prémiumot is fizettek, a jutalmazások összege pedig mintegy 50 000 forintra rúgott. Az észak-somogvi erdőkben nyegesen csökkenthető az ön költség. A Cukorgyárban, a Textilművekben, a Transzvill- nál megvizsgáljuk, hogyan va­lósították meg a SZOT hatá­rozatát a műszaki bizottság és tanács létrehozásáról. — Az üzemi tanácsok mű ködését az utóbbi hónapokban gondosan tanulmányoztuk, és megállapítottuk: nem minden üzemben töltik be hivatásu- rsátfog a fejsze, sír a fűrész. J kát. Ennek oka a tervszerűt­A gazdaság zamárdi központ­jában a vezető szakemberek az idei tervek megvalósításá­nak legcélszerűbb módját dol­gozzák ki. Szép tervek ezek. Elég, ha csak egyet ragadunk ki közülük: 4000 köbméter fa­lenség. Következésképp: keve­sen kapcsolódnak be az üzemi tanács munkájába. A közeljö­vőben határozatot hozunk az üzemi tanácsok működéséről. Minden üzemi tanács negyed­éves tervet készít, és ennek alapján dolgozik, mert csak így nyújthat kellő segítséget A MÁV vezérigazgatósága a rendkívüli időjárásra va­ló tekintettel felhívja az uta­zóközönség figyelmét, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzék, mert az ország leg- _ , több vasútvonalán hófúvások hebb az utazási idő. A gyors- vannak. Január 9-én a késő esti óráikban az alábbi vona­lakon szünetelt a forgalom hófúvások miatt: Almásfüzitő, Neszmély, Kenyérmező—Esz­tergom, Környe—Dad, Leány­vár—Piliscsaba, Tokod—Eb­szöny, Mórpusztavám. gyártmányt állít elő házilag az 1 az üzem vezetőségének és dől SUNYI KÖSZÖN Ugye, Önök is is­meriki Sunyi kartár­sat? Én tavaly ismer­kedtem meg vele az egyik értekezleten. Mellém ült és fenkölt mozdulattal leverte vállamról a port. Tud­tomra adta, hogy már régről ismer. Érdekes­nek tartja, hogy ösz- szetalálkoztunk. Mon­dom, hogy én is. Mi­re ő: Hej, sok a gond a vállalatnál, ahol igazgatóskodik. A fel­sőbb szervek észre­vették rendkívüli te­hetségét. Mondták is, hogy Sunyi kartárs te­gye meg ezt meg azt. — Ments isten — je­lentette ki Sunyi ün­nepélyesen — no nem a felsőbb szer­vek előtt, hanem csak a gépírónőnek meg otthon a társbérlő fe­leségének. Azért az ő zsenialitása mindig kihúzta ám a szeke­ret a kátyúból, de ki ám! Ezt mindenkinek ti kell ismernie; nem akar neveket monda­ni, de talán még az újságíróknak is, akik­re — tisztelet a kivé­telnek — enyhén szól­va pikkel, he-he-he ... Különben is vegyem tudomásul, ő egyálta­lán nem fél senkitől. Az ő igazgatói széke •öelöhetetlen«t akik próbálkoztak eddig, még mindig fejbekó- lintva hulltak ' vissza az ostromolt falakról. Le akartam emelni a kalapomat, de mert nem volt a fejemen azért inkább oldalba piszkáltam Sunyi kar­társat: legyen szíves és figyeljen az előadó­ra, mert ha jól hal­lom, éppen az ő vál­lalatát ócsárolják a lemaradás miatt. Két nap múlva az utcán pillantottam meg büszke ábráza­tát. Osszevillant te­kintetünk. Mert kala­pom is volt, hát érte nyúltam, hogy mélyen megemeljem, amikor Sunyi kartárs fölé­nyes, megvető pillan­tással, makrancos szemvillanással el­kapta tekintetét, öt nap múlva megis­métlődött ugyanez. Ej, ez a Sunyi mi­csoda jellemtelen! Különben, mit jálsz- sza meg magát, azt hiszi, hogy félek tő­le, utánamegyek és megkérem szépen, hogy köszönjünk egy­másnak? Ha még olyan nagy is az ő zsenialitása. De utá­nanéztem, s láttam, "agyon siet a tömeg­ben. Ezért bűnbána­tot tartottam: sze­gény Sunyi — gon­doltam —, mennyi dolga van! Ni, hogy Igyekszik! Hát csak ‘egye a dolgát béké­ben. Azóta többször is találkoztunk, és a diagnózis mindig ugyanez volt; Sunyi az utolsó pillanatban lenézően elkapta fe­jét. Egy esős délutánon egyre korszerűbb eszközökkel dolgozó kis fűrészüzemeiben az egyébként csak tűzifának használható faféleségekből. Ez az egyetlen adat is bizonyítja, hogy ügyes, leleményes em­berek az erdőgazdaság vezetői és dolgozói egyaránt; keresik az újat, azt, hogy miként szolgálhatják méj inkább a népgazdaságot. Nem érdemtelenül jutnak a * negyedmilliónál több nyere- I ségrészesedés birtokába. I i gozóinak. Áprilisban megvi­tatjuk, hogyan dolgoznak üze­mi bizottságaink a mezőgaz­dasági üzemekben. Mivel kép­zett szakszervezeti vezetők nélkül nem emelhetjük mun­kánk színvonalát, ezért idén nagy gondot fordítunk az szb- elnökök képzésére. A MEDOSZ kéthetes bennlakásos tanfolya­mot indít szb-elnökök részére; a Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsa esti tanfolyamot szervez, ahol majd a szakszer­vezetek feladatáról, jogköréről hangzanak el előadások. A szakszervezeti elnökök, társa­id £fejeződtek a leltározások a barcsi járásban megint összetalálkoz ♦ tunk. Sunyi, legna-t gyobb meglepetésem- ♦ re, mélyen megemel-1 te kalapját, köszönti nekem, és ha jól | A barcsi járásban befejezték emlékszem, még mo-ja mintegy 137 fmsz-bolt leltá- solygott is hozzá. Ez» rozását. A földművesszövetke- valami tévedés lesz! | zetek járási központjában a Két nap múlva azt következőket mondták az idei eset megismétlődött. | leltározások tapasztalatairól: Aztán ötödször is vi-1 Az eredmények sokkal szeb- szonoztam a kedves i bek, mint az előző évben vol- köszönést. Érdekes — ; tak. 1957-ben az ellenforrada- mondtam magamnak j i0m okozta pénzügyi és egyéb —, mennyire kihagy | fegyelmezetlenség miatt sok némelyek emlékező ; hiánnyal számoltak el a bolt­tehetsége. Ez a Su- » egységek. nyi két hónap után - Az idén mindössze egy bolt- jött rá, hogy ismer í ban érte el a hiány a tízezer engem. Biztosan } forintot. A többi boltegységben •>most esett' le nála ; egyáltalán nem, vagy csak igen az a bizonyos húsz-; minimális hiány akadt, s ezt filléres", vagy mi le- » nyomban be is fizettették az hét az oka, hogy két :• illetőkkel. A homokszentgyör­l-L XJ.~ -T 1 J----T ---­— Eddig is azon voltunk. hogy az aránytalanságok: t megszüntessük. Az átlagbéré* ellenőrzésekor a múlt evben kiderült: a téglagyári munká­sok bére a minisztérium tévés intézkedése következtében lé­nyegesen csökkent. Azonnal intézkedtünk, s azóta a Tégla­gyári Egyesülés munkásai a nekik járó bért kapjak. Elha tároztuk, hogy szakemberekből brigádot alakítunk, es marcm­sig minden üzemben megvizs gáljuk az átlagbér alakulasat, a premizálást. A SZOT április­ban tűzi napirendre a bér rendszer megvitatását, ehhez mi is szeretnénk segítséget nyújtani tapasztalataink a - adásával. Nagy g°ndot *ordí tunk azokra a területekre ahol szerintünk aránytalanig van a bérezésben (pl. favágók), vagy a premizálás helytelen alapokon nyugszik. — Hogyan segítik elő a munkálok műveltségi szín­vonalának emeléset? _ Két évre szóló kulturális t ervet dolgozunk ki Kaposvár tervének sr“ s” Azt szeretnénk, hogy m}re„ . készül, akkorra a képzőművé­szeti foto-, irodalmi szakkör­nek és a’ munkás-stúdiónak szilárd magva legyen, hozzuk a nyugdíjasok, Pec^|°' gusok klubját. Meg idén meg­alakítjuk a mérnökök es tech­nikusok körét. FilmWubotle tesítünk, hogy a munkások hetedik, nyolcadik aUalanos nem végezték el, esti tantól E mokon tanulhassanak üzemük ben. A Textilmuvekben mar meg is kezdődött ez a tanfo­lyam. Igen nagy szerepe van a munkások műveltségi szín­vonalának emelésében a szak­maközi bizottságoknak. Me­gyénkben még csak Barcson es Siófokon működik ilyen, de a tavasszal Marcaliban es Nagy­atádon is alakul. A siófoki szakmaközi bizottság nagyon jól dolgozik. Díjmentes nyelv- tanfolyamokat, képzőművé­szeti kört szervez a váilalatok segítségével kulturotthont épít Balatonújhelyen. Ismeret- terjesztő előadássorozatot in­dít, és a sportélet fellendíté­sét is tervezi. Szeretnénk szak­maközi szinten bővíteni a köz­alkalmazottak zenekarai, a pe­dagógusok férfikarát, s meg akarjuk erősíteni a munkas- dalárdát. A nagyobb községek­ben is létrehozzuk a szakma­közi bizottságokat, mert sze­rintünk a dolgozók üzemen kí­vüli kulturális és sporttevé­kenységét jelentősen fellendí­tenék. — Segítik-e a munkásszállá­son lakó fiatal segédmunká­sok kulturális neveleset? hét óta ilyen kedves. Már csak az hiány­zik, hogy meghivjon a házibankettre. Másnap hallottam, hogy két hete nyo- . rnoznak Sunyinál, és X gyi földművesszövetkezet, mely tavaly 180 000 forintos hiány­nyal számolt el, az idén vesz­teségmentesen zárta az évet. Az eredményt a javuló mun­kafegyelemmel, az eladók és boltvezetők nagyobb felelősség­---y ” x UUHVCZiCU t egnap letartóztatták, »érzetével, az alaposabb ellen­őrzéssel és nem utolsósorban a leltározásoknál most alkal­mert sikkasztott. (Sz, NO mázott úgynevezett leltári jeggyel érték el. Az új leltár­jegyre rávezetik csoportonként az árut, és hozzáteszik az áru- halmazhoz. így a bediktálá- soknál sokkal pontosabb ada­tok kerülnek a leltár jegyzék­re. Esetleges hiánynál köny- nyen utánaszámolhatnak, el­lenőrizhetik a leltár pontossá­gát. A barcsi áruház textil­osztálya vezetőjének, Füredi Istvánnak és a többi szövet­kezeti dolgozónak is egyönte- ! rend és tisztaság uralkodjék a tűén az a véleménye, hogy ez munkásszállásokon, s azt, hogy a leltározási rendszer beválik, j művelődjenek a fiatalok. Az 4 »1 .- » » » üzemi bizottságoknak sokkal nagyobb gondot kell fordíta­niuk a szállások könyvvel, ve­zetékes rádióval való ellátásá­ra. Szervezzen a szakszer­vezet egészségügyi, isme­retterjesztő előadásokat, klub­továbbra is fenn kell tartani. A leltározás ezzel a módszer- ; rel jóval gyorsabb is. Az idén csupán a leárazás késleltette a leltározások befejezését. A barcsi járás földműves­szövetkezeteinek egész évi — Feltétlenül. Programunk­ba iktattuk a munkásszálláso­kon élő fiatalok helyzetének vizsgálatát. A központi szállá­sokon lakók előnyösebb hely­zetben vannak, a legnagyobb hiányosságokat a mezőgazda- sági üzemek munkásszállásain tapasztaltuk. A legelső és leg­fontosabb feladat létrehozni a szállásbizottságokat. Ezek ré­vén szeretnénk elérni, hogy igyekezetére nemcsak a leltá- j esteket, találja meg azokat rozások eredménye, hanem a tervek teljesítése is jellemző volt. Az idén hosszú évek után | először négy szövetkezet él­üzemmé avatása várhaté a já­rásban Si formákat, amelyek legjobban j elősegítik a fiatalok fejlődését — fejezte be tájékoztatóját Körtés Gábor elvtárs 1 Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom