Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-08 / 6. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1959. január 8. Eredményeik még jobb munkára lelkesítik megyénk békeharcosait Interjú a Megyei B^kebizottság titkárával Az elmúlt esztendőben eredményes békemunka folyt Somogybán. Békenagygyulések, kisgyűlések, nemzetiségi napok és estek, baráti találkozók, népek barátsága hónapja, élménybeszámolók és más rendezvények zajlottak le: A legnagyobb eredmény, hogy a pusztákon is élénk békemozgalom bontakozott ki, s hogy sikerült leküzdeni az emberek egy részében sokáig élt helytelen nézetet; amelyet így fogalmaztak meg: »Mit tehetek én egyedül a békéért?« Ezek az emberek ma már látják az egyén szerepét, béke- harcának fontosságát, s készek küzdeni a béke fennmaradásáért. Az Országos Béketanács elismeréssel nyilatkozott a Somogybán folyó békeharcról. Ezt bizonyítja, hogy Balogh B él át, a Megyei Békebizottság elnökét németországi tanulmányútra küldték, d r. Muray Jenő főorvos, a Megyei Békebizottság alelnöke kormánykitüntetést kapott, Nagy Lajosnét, a Békebizottság titkárát pedig az Országos Béketanács elnökségébe választották. Békeharcosaink közül nyolcán arany-, huszonhármon ezüstkoszorús jelvényt, harmincon pedig elismerő oklvelet kaptak az Országos Béketanácstól. A szép eredmény, az elismerés nem teszi elbizakodottá sem a békeharcosokat, sem a békebizottság vezetőit. Ez évben is apró tettek sokaságával kívánják erősíteni a békéért folyó harcot. Erről beszélgetünk Nagy Lajosnéval, a béke- bizottság titkárával, aki 1959 első felére vonatkozó terveikről a következőkben tájékoztatja a Somogyi Néplap olvasóit: — Milyen munkával kezdik az évet? — Első legnagyobb feladatunk az atomrobbantási kísérletek elleni tiltakozással kapcsolatos aláírásgyűjtés. Minden járás számára díszes könyveket készítettünk, melyeket a békeharcosok házról házra vándoroltatnak. Az aláírásgyűjtés január 2-től február 15-ig tart. A könyveket a Béke-Vüágtanácshoz juttatjuk el. — Még milyen feladatok szerepeinek terveikben? — A hiányos békebizottságokat kiegészítjük. Feladataink sikeres elvégzése céljából a megyei pártbizottság nemsokára megtárgyalja a megye békemunkáját. A járási pártbizottságokat arra kérjük, hasonlóképpen támogassák ők is a járások békemozgalmát. Segítséget adunk a magyar—szovjet barátsági hónap megrendezéséhez. Az Országos Béketanács 18 tablóból álló atomenergia-kiállítását eljuttatjuk nemcsak Kaposvárra, hanem a járási székhelyekre és a nagyobb községekbe is. Áprilisban lesz a béke-világmozgalom létrejöttének tizedik évfordulója. Ez alkalommal béketalálkozókat rendezünk, melyeken központi előadók is részt vesznek. Részletes tervet készítünk a magyar békemozgalom tízéves eredményeinek ismertetésére. Több segítséget nyújtunk a papi békev.zottságok- nak. Csurgón, Marcaliban, béke-rózsakerteket, a kaposvári Szabadság parkban békevirágágyat létesítünk, ahova az ország különböző részeiből és a népi demokráciákból kapott rózsatöveket ültetjük majd el. — Hány békegyűlést, baráti találkozót tartanak? — Haixmta tíz-tizenkét békegyűlést és négy barátsági estet tartunk. Januárban a kaposvári értelmiség részére rendezünk baráti találkozót. Március-áprilisban Barcson paraszt-találkozót szervezünk. A nemzetközi helyzet ismertetésére békegyűléseket és vitaesteket tartunk. MezőgazdaA pártélet hétköznapjai A kaposvári járási párt- bizottság agitációs és propaganda munkáját vizsgálja két napig a megyei pártbizottság. A vizsgálódásba bevonják a többi járás agitációs és propaganda munkájával foglalkozó munkatársait is. Több brigáddal, negyvennél több elvtárssal vizsgáltatja a megye munkásainak helyzetét az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága. A brigádok jelentéseit a közeljövőben tárgyalja meg a megyei párt- bizottság, s ekkor meghatározza a tennivalókat. sági előadások, gazdagyűlések, a népi demokráciák mezőgazdasága eredményeinek ismertetése szerepel még terveinkben. — Hogyan kívánnak kapcsolatot tartani más országok békeharcosaival? — Lengyelországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal, Erfurt és Drezda városok békebizottságával rendszeresen levelezünk. Megállapodtunk a német elvtársakkal, hogy minden évben két-két békeharcost küldünk egymáshoz. Ez év nyarán kéthetes csehszlovákiai tanulmányútra mennek megyénk kiváló békeharcosai. — Somogy népével ismertetjük azt a harcot is, a mehet a japán nép folytat az atomhalál ellen. Eredeti — Hirosimáról és Nagaszakiról készült — filmmel, fényképekkel és más dokumentumokkal tesszük hatásosabbá ezeket az ismertetéseket. — Szeretnénk elérni — mondotta végül Nagy Lajosné —, hogy megyénkben minden becsületes ember sok-sok ap- róbb-nagyobb feladat végrehajtásával segítse elő a béke fennmaradásáért folyó hősi küzdelmet. Szalai László A TETTEK IDEJE ( JEGYZETEK EGY ÜZEMBŐL) A Barcsi Fűrészüzem is lezárt egy esztendőt. A munkások — az élüzem cim várományosai elmondhatják, hogy a múlt év a tettek ideje volt Mások is észrevették j Az üzem képe sokat változott. Noha félszáz esztendős a gyár, tisztaság, rend, tervszerű munka nyoma látszik mindenütt. A fűrészelt áruból szinte centiméternyi pontossággal összerakott hatalmas gúlák között egyenletesen futnak a szállító kocsik. A I Német Demokratikus Köztársaságból ittjárt faipari szakember is hamar észrevette a rendet. Megdicsérte az áru gondos, szakszerű tárolását. Acs főmérnök ezt mondja erről: — 1957 decemberében kialakítottuk a tételes és technológiai rendet. I A külső kép nemsokára sokkal biztatóbb lesz. A roskadozó fűrészcsamok helyett ugyanis csaknem 8 millió forintért újat építenek. Ez a mostani energiával és munkaerővel tetemesen növeli a termelékenységet. Az engedélyt a Földművelésügyi Minisztériumban már aláírták. 1960-ban új üzemrész hirdeti a Dráva-parton, hogy ismét előbbre lépett a Délmagyarországi Fűrészek. Kedves napok A külső rend sok mindenről tanúskodik. Aki a gyárba lép, számíthat arra, hogy a gazdasági éleit szénáját is rendben találja. A takarékossági intézkedési tervet lapozgatva arra gondolunk, a Barcsi Fűrészüzem nemcsak a terv 120 százalékos teljesítésének köszönheti, hogy valószínűleg élüzem lesz. A több oldalas takarékossági intézkedési terv sokkal nagyobb erőfeszítésekről is beszél, ahol a filléreknek óriási jelentőségük van. A fűrészüzemben pontosan lemérték, hogy a takarékos- siági intézkedésből mennyi pénzük származott. Anélkül, hogy kinevezték volna, Perbíró Ádám főkönyvelő fogta össze naponként, hogyan hajtja végre az üzem az intézkedési tervet. Egész esztendőben 704 587 forintot takarítottak meg. Ez a pénz az üzem nyereségében van, amely 1 millió 795 000 forint helyett 3 millió 068 000 forint lett. Nagy Milyen termést adtak a szerződött növények? Az elmúlt évben 21 növényféleségből mintegy 21 000 kataszteri holdon kötött szerződést termelőszövetkezettel, állami gazdasággal és egyéni termelőkkel — nagyrészt a föld- művesszövetkezeteken keresztül — a MEZÖMAG Vállalat Somogy megyei kirendeltsége, összehasonlítva az 1957-es év terméseredményeit a'z 1958-asé- val, Stágli József, a ki- rendeltség főagranómusa a következőket mondta: — Bíborból például 2 mázsa, 1957-ben meg csak 110 kiló volt az átlag. Termelőszövetkezeteink 2,5, állami gazdaságaink 2,2, az egyéni gazdák 1,4 mázsás átlagtermést takarítottak be. E számok is bizonyítják a fejlődést és a nagyüzemek fölényét. Kiemelkedő eredményekről adhat számot a nagybajami Győzelem Tsz. Itt öt mázsa bíbor- magot csépeltek egy holdról. Repcét csak a nagyüzemek termeltek. Figyelemre méltó a Balatannagybereki Állami Gazdaság láptalajon termelt 12 mázsás átlaga. Májusi morzsoltra átszámítva beitenyésztéses hibridkukoricából a felsőmocsoLádi Petőfi Tsz 10,7, a Tengődi Állami Gazdaság 11,5, a somogyaszalód Vörös Csillag Tsz 9,7 mázsát termelt. Szerződéses burgonyából 1927 holdat vetettek be a megyében, s átlagban 60 mázsa vetőgumót takarítottak be egy holdról. Az étkezési és apró krumplit is számítva az egy hóira eső hozam eléri a 110— 115 mázsát. Ez jóval fölötte van a megyei átlagnak. — A szöszösbükköny, tavaszi bükköny, panon-bükiköny, étkezési borsó azonban nem jól fizetett — mondja a főagronómus. — A szárazság, majd a júniusi eső nagyon megártott ezeknek a növényeknek. Több termelő- szövetkezet le sem tudta aratni az étkezési borsót. Az átlag örömet szerez ez a munkásoknak, s most azt találgatják, hogy vajon két és fél vagy három heti bér lesz-e a nyereségrészesedés mértéke. Bizony minden egyes nap sokat számít, és igen kedves. Az üzemi tanács, amely annyit tett évközben a sikerért, bátran odaállhat a munkások elé. Pandur elvtárs, az üzemi tanács pirospozsgás, magas hom- lokú elnöke, míg fájós derékkal az ágyat nyomja, a részesedés napjait számolgatja ujjain. Úgy érzi, hogy jól sáfárkodtak a termelékenységgel, a bérrel, a tervvel, az egyetértéssel. — Pihen az egyeztető bizottsági jegyzőkönyv — mondja —, ebben az évben egyetlen bérpanasz tárgyalása sem került bele. — Miközben az ágyban homlokára kulcsolja 1 kezét, arrrál beszél, hogy a i januári üzemi tanácsülésen jól megalapozzák ennek az évnek a munkáját is. Szeretnék, ha ez az esztendő a tavalyinál is jobban a tettek ideje lenne. Kicsit odaégett 390 ember már nagy közösség. Ha e sok munkás a termelésben nem ismer tréfát, lám, milliókat jelent ez a népgazdaságnak. Csakhogy a termelésen kívül a közösségi életről sem szabad elfeledkezni. Igen sokat számít az is, — sorrendben — 40, 43, 35 kiló,! hogy a 390 munkás milyen borsóból pedig 2 mázsa volt. _ | ebédet eszik, tud-e télen meStáglí József elmondta még, íegedni, értékes előadást hall- hogy a múlt évben vásárolta j gatni, szórakozni. Az üzem fel először a szerződéses ter- j dolgozóival történt beszélgetés- melvényeiket a MEZÖMAG i bői kitűnik, hogy .ezek körül Vállalat. Több tsz-től és állami f egy jjis hiba van. Egymás gazdasiágból, ezenkívül 11 000 után iratkoznak ki az üzemi egyéni termelőtől vettek át különböző növényféleségeket. 1957-ben ezért a munkáért a Terményforgalmi Vállalatnak 400 000 forintot fizetett ki a kirendeltség. A felvásárlás tavaly pedig. mindössze 160 000 forintba került. A felvásárláson kívül még a konyháról, mivel az utóbbi időben romlott a koszt. Az égett rizs és a főtlen hús gyakori a tányérokban. Miért nem lehet korábban elkezdeni a főzést, hogy 11-re, 12-re jó ebéd várja őket? Aztán sok női munkás dolgozik itt, akik a legnagyobb hidegben is — termeltetesi munka, a szelek-, munkájuk természeténél fog- ció és a növényápolás, irányítá- va — szabad ég alá kény- sában is neszt vet tek, s a vető- j szerűinek. Legalább reggel és magEkc.ót is lebonyolították a > délben szeretnének jól fel- MEZÖMAG dolgozói. | melegedni, de hát hol, amikor — Befejezésül meg csak any- csupán a férfiaknak van menyit — m ondott a a főagironó- | legedőjük. Furcsa, hogy ezt mus —■ 1950-ben 11 he- , még senki sem tette szóvá, és Ivett 20 vagon műtrágyát kíva- senki sem segített rajt. Mint nurik f e.’,használtatod a szerző- ahogy hiába törekszik sok dött felekkel. Va^zlll] -Ardama^zHj — Azonnal hívja fel. — Már késő van. Nem fog velem szóbaállni... — Ne vitatkozzék! Cselekvésre' van szükség és nem fecsegésre! Hívja fel azonnal kérjen bocsánatot a késői zavarásért, s mondja meg, hogy élet és halál kérdésről van szó. Vágy talán nem ígérte meg, hogy segít magán? Kérje meg arra, hogy fogadja holnap öt percre. — Mondja, hogy szeretne elhelyezkedni valahol, s mert olyan nehézségek merültek fel, amiket csak személyesen mondhat el. Kérlelje, könyörögjön neki! Ha szükséges, még sírjon is ... Gyorsan! — Okajemov a telefonra mutatott. Akszencsuk mesterien szőtte a beszélgetést. A profesz- szor megállította siránkozásában: — Jól van, Akszencsuk elvtárs. Jöjjön el holnap 2 óra 40 perckor. — Akszencsuk letette a kagylót, és Okajemovra nézett: — Holnap kettő negyvenkor ... — Jó! — Okajemov letörölte homlokáról az izzadságcseppe- ket. — Értékes ember maga. No, most hol van a csomagom ? — Ahova tette. — Oltsa el a villanyt! — Okajemov kibontotta a csoma- §oi. Bekapcsolta a rádiót. A szoba félhomályában felizzottak a készülék piros lámpái. — Üljön le, s hallgasson. Most teszek jelentést a parancsnokságnak, s azt is tisztázom, mikor jöjjön értünk a tengeralattjáró. Órájára nézett — éjjel kettő volt —, s gyorsan kopogni kezdett. »Itt a „Plárom X” ... „Három X” ... Ma befejezem az akciót. A tervrajzok már nálam vannak. Közöljék a hajó érkezési idejét. Átallok vételre .. .k Okajemov átkapcsolta a készüléket, s feltette a fülhallgatót. Akszencsuk a rádiólámpák gyenge fényében is tisztán kivette Okajemov arcvonásait. Ajkán alig észrevehető mosoly suhant át. »Tudom én jól főnök urak — gondolta a kém —, hogy többet ér maguknak egy ilyen diverzió, mint száz hozzám hasonló ember élete. Az enyémet is szívesen feláldoznák, amikor már mindent megtettem. A tervrajzok viszont nagyon kellenének. Kis csalódást okozok majd nyilván, amikor személyesen bejelentem, hogy a tervrajzok odavesztek, mondjuk Akszen- csukkal együtt, aki jóvátehetetlen hibát követett el. Én azonban elvégeztem a dolgom, oda állok, s csak annyit tehetnek, hogy köszönetét reFordította: Lafo$ Géza bég jenek fáradozásomért...« Okajemov megremegett, a hallgatót füléhez szorította. Válaszoltak. »Sok sikert. A hajó holnap éjjel háromkor a megbeszélt helyen lesz. Barch.-" Okajemov letépte fejéröl a hallgatót, felugrott. — Gyújtsa meg a villanyt, s töltsön a poharakba! Kedves Akszencsuk! Koronázza siker tervünket! Igyunk, barátom, aztán feküdjünk le aludni! Holnap nehéz napunk lesz! — S mégis mi lesz a teendőm? — kérdezte Akszencsuk bizonytalanul. — Ne izguljon. Semmiség az egész! Se lőnie nem kell, se bombát dobnia, se mérget töltenie valakinek a poharába. Most pedig feküdjünk le. Hajnalban el kell mennem. Ismeri maga azt a kávéházat az intézettel átellenben? — Ismerem. — Jöjjön oda pontosan egy óra harminckor. Ott várom magát. — Semmi több? — Csaknem. — Okajemov elnevette magát. — Ma már minden nagyon egyszerűen megy. Meglátogatja Volszkij professzort, s nála felejt egy semmiséget. 36. HETEDIK FEJEZET 1. — No, most hogyan vélekedik Akszencsukról? >— kérdezte Asztangov ezredes Potapov- tól a magnetofonfelvétel meghallgatása után. — Vagy talán olyan könnyűnek találja az ilyen beszélgetést? — Cseppet sem ... Kérek engedélyt jelentést tenni az ezután történtekről. — Jelentsen. — Hajnal háromnegyed ötkor ment el. Lassan kisétált a helyiérdekű állomásra, és kiment az Akadémia nyaralótelepére. Már arra gondoltunk, hogy esetleg megváltoztatta eredeti tervét, s megtámadja Volszkij nyaralóját. De nem, eltűnt az erdőben, s csaknem két órát töltött ott. Időzített bombát szerelt. Itt a teleob- jektívvel készített fénykép. Aztán... — Várjon — szakította félbe az ezredes, s az ablaknál ülő kerekképű, nyájas emberhez fordult. — Tanulmányozza kicsit ezt a felvételt, Korolenko mérnök. Hátha rájön, miféle időzített bomba lehet. No, folytassa, Potapov. — Folytatjuk — munkásnő arra, hogy az üzemiben is élhessen egy kis társadalmi életet, hiába szeretnének egészségügyi, gyermeknevelési vagy tudományos előadást hallgatni, mert senki sem törődik azzal, hogy tettek kerekedjenek a kívánságokból. legkevésbé a nőtanács. Elnöke passzív, sokszor visszahúzó erő. Fiatalabb, fáradhatatlan nőtanácselnökre van szükség. A 60 tagú KISZ-szervezet mintha meg se alakult volna. Itt megint csak azok a kívánságok kerülnek felszínre, amelyekkel a nőtanácsnál találkoztunk. Rendezvényeket szeretnének a fiatalok, sokat és sokfélét. Mindenekelőtt megfelelő vezető keflene a KISZ élére. A mostani titkár megtette, hegy cimboráival elitta a bevételt, a szervezet pénzét. Úgy beszélnek róla, mint iszákosról. A pártszervezettől — amely foglalkozik a KISZ-titkár viselkedésével, a vezetőség munkájával is — igen sokat várnak a fiatalok. Remélik, hogy »tiszta víz kerül a pohárba«, és olyan fiatalt állítanak a szervezet élére, akinek van tekintélye, akire hallgatnak, példásain viselkedik, és érvényt szerez a fiatalok jogos ■kívánságának. Bizony nemcsak a rizs a konyhán, hanem a társadalmi élet «rántása« is odaégett egy kicsit a fűrészüzemben. A hullámvölgyből ki kell jutni mielőbb. Nem lesz nehéz, hiszen a fiatalokban megvan a vágy erre. Csak utat kell nyitni a forrásnak, eltávolítani a köveket. Itt, ahol a termelésben tavaly oly kiválót nyújtottak, minden feltétel megvan ehhez. Ebben is, akár a gazdasági életben, a gyors tettek hozzák meg az eredményt Rajta hát, itt az ideje! Szegedi Nándac
